I. rész

„[1]Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 18. § (1) és (2) bekezdésében, 20/C § (4) bekezdésében, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében, 31. § (3) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 147. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdésében, valamint 10. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.”

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt.-ben kapott felhatalmazásnak megfelelően – megállapítsa azokat a szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat biztosítja a gyermekvédelmi rendszer működését.

A gyermekek védelmének rendszere

2. §

A gyermekek védelmét Tata Város Önkormányzata a következő ellátások biztosításával valósítja meg:

a)

• [2]
• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
• közlekedési támogatás[3]
• óvodáztatási támogatás[4]

2. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

• gyermekjóléti szolgáltatás
• gyermekek napközbeni ellátása
• átmeneti gondozás[5]

Eljárási rendelkezések

3. §

(1)[6]  A Gyvt. alapján önkormányzati hatáskörbe utalt pénzbeli ellátások megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza, a közlekedési támogatás kivételével, amelynek megállapítását a mindenkori szociális ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe utalja. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli ellátás megtérítésének elengedésére, csökkentésére vonatkozó méltányosság gyakorlása első fokon a képviselő-testület hatásköre.[7]

(2)[8]    Méltányosság gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett létfenntartását veszélyezteti.

(3)[9]  Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalban terjesztheti elő.

(4)[10]

4. §

A családban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő vagy más törvényes képviselő erre a célra rendszeresített nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, igazolásokat is átadni.

II. rész

A pénzbeli és természetbeni ellátások

Kiegészítő családi pótlék[11]

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

5. §[12]

(1)   Az önkormányzat a Gyvt. 21. §-ában foglaltak szerint „a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében első fokon a polgármester jár el.[13]

(2)   A rendkívüli támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-áig terjedhet.

(3)[14]     Az étkezési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás banki átutalással teljesíthető kizárólag a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára.

6/A. §[15]

(1)   Az önkormányzat képviselő-testülete a Gyvt. 18. § (2) bekezdése alapján közlekedési támogatást nyújt a Tata városában lakóhellyel, tartózkodási engedéllyel rendelkező, vagy tatai általános- vagy középiskolában tanuló diákok részére. A közlekedési támogatás ügyében első fokon a mindenkori szociális ügyekkel foglalkozó bizottság jár el.[16]

(2)     Támogatásban az a tanulói jogviszonyban álló diák részesíthető, akinek családjában az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(3)[17]      A támogatás havi összege 500 Ft.

6/B. §[18]

(1)   Tata Város Önkormányzata az első alkalommal nyújtandó óvodáztatási támogatást természetben biztosítja a jogszabályokban előírt feltételeknek és a (2) bekezdésben meghatározott személyi körnek.

(2)   Az óvodáztatási támogatást természetben nyújtott támogatásként kell adni a gyermekjóléti alapellátásban gondozott vagy védelembe vett kiskorú szülője számára, akikre vonatkozóan a családgondozó javaslatot tesz, valamint a gyermek szülője kérelmére.

(3)   A jegyző a szülő által benyújtott kérelem elbírálásakor megkeresi a Gyermekjóléti Szolgálatot annak igazolása céljából, hogy amennyiben a gyermek alapellátásban részesül, a szolgálat indokoltnak látja-e a szülő kérelmét. Az igazolást a Gyermekjóléti Szolgálat 15 napon belül megküldi a jegyzőnek.

4. A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás formája ajándékutalvány. Az utalványt a szülő a gyermekjóléti szolgálatnál veheti át és a családgondozó segítségével a gyermeke számára a rendszeres óvodába járatásához szükséges eszközök vásárlására fordíthatja, különösen utcai ruházat, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag beszerzésére.

III. rész

A természetben nyújtott ellátások[19]

IV. rész

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az önkormányzat által biztosított egyes gyermekjóléti alapellátások formái

7. §[20]

(1)     Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja a település lakóinak.

a)   Gyermekjóléti szolgálat

b)   Gyermekek napközbeni ellátása keretében

•                            bölcsőde
  
•                             óvoda
  
•                             iskolai napközis foglalkozás
  
•                             családi napközi[21]
  

c)     [22]   Átmeneti gondozás

•                            helyettes szülői ellátás
  

(2)     Az ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat

• az általa fenntartott intézményei közreműködésével
• [23] ellátási szerződés vagy közoktatási megállapodás alapján nem önkormányzati intézmény közreműködésével,
• [24] intézményfenntartó társulás útján biztosítja.

(3)[25]    

8. §[26]

(1)     A napközbeni ellátások igénybevétele az ellátást igénylő szülője vagy más törvényes képviselője (továbbiakban kérelmező) kérelmére történik.

(2)     A kérelmező az ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az intézmény vezetőjének nyújthatja be.

(3)[27]   Amennyiben az intézmény vezetője a személyes gondoskodás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul köteles megküldeni az ügyben első fokon eljáró Polgármesterhez.

(4)     A gyermekek napközbeni ellátását különösen indokolt biztosítani a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén.

V. rész

A térítési díjak

9. §[28]

(1)[29]   Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete által fenntartott óvodák, gyermekjóléti alapellátást végző intézmény, valamint a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények intézményi térítési díját e rendelet melléklete tartalmazza.

(2)     A fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg figyelembe véve a Gyvt. 148. §-a (4), (5) és (6) bekezdésében foglaltakat.

(3)[30]   A fizetendő személyi térítési díjat a gyermekjóléti és közoktatási intézményvezető szociális rászorultság alapján elengedi.

Szociálisan rászorulónak minősül az igénybe vevő az alábbi esetekben:

a) akinek családjában három, vagy annál több kiskorú gyermek van,

b) aki árva vagy félárva,

c) akinek egyik vagy mindkét szülője regisztrált munkanélküli, vagy

d) akinek egyik vagy mindkét szülője rokkantnyugdíjas,

feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át.

(4)[31]   A személyi térítési díjat az intézményvezető akkor is elengedheti, ha nem teljesülnek a (3) bekezdés a-d) pontjában foglalt feltételek, de a gyermeket gondozó családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(5)[32]   Bölcsőde esetében a személyi térítési díj összegét a gyermekjóléti intézményvezető szociális rászorultság alapján csökkentheti az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított személyi térítési díj 50 %-ig, ikrek esetében 25 %-ig, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem éri el, és a szülő ezt kéri.

Záró rendelkezések

10. §

E rendelet 2001. július 1. napján lép hatályba.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól szóló 13/1998. (III. 25.), a 23/2000. (IX. 15.), valamint a 6/2001. (IV. 1.) ÖR. hatályát veszti.

          Hetényi Tamás                                          dr. Szabolcs Tivadar

          polgármester                                                   jegyző