[i]

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete a környezet és a városi környezet védelmében Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja és jóváhagyja a szabályozási terveket:[ii]

1.§ (1)[iii] A Rendelet hatálya kiterjed Agostyán városrész területének kivételével Tata Város közigazgatási területére (a továbbiakban: terület).

(2)[iv]

(3)[v]

(7)[vi]

(8)[vii]

(9)[viii]

(10)[ix]

(11)[x]

(12)[xi]

(13)[xii]

A településrendezés eszközei és alkalmazásuk

2. §[xiii](1) A TÉSZ a Településszerkezeti terv alapján lehatárolja az egyes helyi övezeteket és meghatározza azok jellemzőit

(2) A TÉSZ szöveges mellékletei:

a) TÉSZ/1M jelű Fogalommeghatározás

b) TÉSZ/2M jelű A látványvédelem területi kihatása

(3) A TÉSZ rajzi mellékletei külön kötetben találhatóak a TÉSZ 4. mellékleteként, tartalomjegyzékkel.

(4)[xiv]

(5)[xv]

(6)[xvi]

(7) Az Szm-2 jelű terv tartalmazza a következő tervi kötelezéseket a beépítésre szánt területekre, melyeket területi lehatárolással rögzít:

a) [xvii]

b) a jelen szabályozási tervvel nem érintett területeket,

c) [xviii]

d) a telekalakítási terv készítése után beépíthető területeket,

e) a vízrendezési terv alapján beépíthető területeket,

f) [xix]

3. §[xx]

4. §[xxi]

Sajátos jogintézmények

5. § (1)[xxii]

(2)[xxiii]

(3) A kisajátításra, illetve lejegyzésre kerülő telkek a szabályozási terven közút/ közterület céljára jelölt részei csak közcélra hasznosíthatók.

(4)[xxiv]

(5) A város területén építési tilalmi és építési tevékenységet korlátozó területek az alábbiak szerint értendők:

a) A terven jelölt bűzös, fertőzésveszélyes, 057/27 hrsz.-ú telephely: - szennyvíztisztító, szennyvízürítő - védőterületén belül lakó- és szállásépület, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem létesíthető.

b) A szabályozási tervlapon jelölt részeken – közmű védőtávolsága miatt épület, építmény nem helyezhető el.

c) Az Almási úti temető lakótelekkel határos kerítésétől mért 30m-en belül – szabályozási tervlapon jelölt részén – csak hamvasztásos, kolumbáriumos temetkezési mód alkalmazható.

A belterületi határ módosítása

6. § (1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv jelöli.

(2) A terület bel- és külterületre tagolódik.

(3) A terület tervezett belterületi határát az SZ-2 /A és SZ-2/A-DIP jelű szabályozási, valamint az  SZm-1 jelű övezeti terv tartalmazza.[xxv]

(4)[xxvi]

(5)[xxvii]

(6)[xxviii]

A telekalakítás általános előírásai

7. § (1)[xxix]

(2)[xxx]

(3)[xxxi] Egyedi telkes lakóterületen legfeljebb 45 m szélességű és legfeljebb 4000 m² területű telek alakítható ki.

(4)[xxxii] [xxxiii] Kialakítható az övezeti előírásnál kisebb telek is, ha az a szabályozási terv szerinti köz­te­rü­let kialakítása érdekében történik. Az úttelek telekterülete lehet kisebb az övezetre meg­ha­tározott legkisebb telekterületnél.

(5)[xxxiv] Új telekalakítás esetén a telek építési vonalon mért legkisebb szélességét a telekméret függvényében 6. melléklet 1. táblázata szerint kell kialakítani.

(6)[xxxv] A vegyes - központi, gazdasági- ipari és üdülőházas új telkek kialakítása esetén a minimális telekszélesség 30m lehet az építési vonalon mérten. Ez alól kivétel a „déli ipari parkhoz” tar­tozó területen kialakítható telkek szélessége. A Déli Ipari Parkban az ipari gazdasági tel­kek legkisebb kialakítható szélessége 40m ha a telekterület 1ha alatti, 1ha-t elérő teleknél a minimális telekméret legalább 50m.

(7)[xxxvi] Az oldalkert mérete csökkenthető oldalkerttel határos teleknyúlvány szélességével, de nem lehet kevesebb 3 m-nél.

(8) [xxxvii] A telek övezeti határon is átnyúlhat, de legalább az egyik övezetre vonatkozó mini­má­lis telekméretet az adott övezeten belüli telekrészre teljesíteni kell.

(9) A magánutak elhelyezése céljára legalább a következő szélességű építési területet kell biz­to­sí­tani:

1. Lakóterületen         8 m

2. egyéb területen      12 m

3. ipari parkban          16 m ^[xxxviii]

4.[xxxix]  mezőgazdasági üzemterületen: ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik 8 m

(10)[xl]

(11)[xli]

A beépítés általános rendelkezései

8. § (1)[xlii] Az övezeti határon átnyúló telkek esetében a különböző övezetben lévő telekrészekre kü­lön-külön kell biztosítani

a) a megengedett legnagyobb beépítettségére,

b) a megengedett legnagyobb beépítési magasságra,

c) a legkisebb zöldfelületre és

d) a szintterületi mutatóra

az adott övezetre vonatkozó  előírásokat.

(2) Terepszínt alatti építés:

a)[xliii]

b)[xliv]

c) A terepadottságok és viszonyok, valamint a talajvízszint figyelembe vételével közterületi telekhatáron az épületek alatt legfeljebb 2 pinceszintnek minősülő építményszint épít­he­tő. Az oldal és a hátsó telekhatárt legfeljebb 4 m-re közelítheti meg a második pinceszint.

d) A város beépítésre szánt területein, ha az övezeti előírás azt másképp nem szabályozza, a terepszint alatti beépítés a terepszinten megengedhető beépítést legfeljebb 10 %-kal meg­haladja. Ha a terepszint alatt létesülő építményszint legalább 75 %-ban gépjármű táro­lás­ra szolgál, akkor a terepszint alatti beépítés mértéke a felszínen megengedett beépítési mér­ték legfeljebb másfélszerese lehet.[xlv] 

Telekméret

(3)[xlvi]

(4)[xlvii] A kialakult beépítésre szánt területen a építési telek akkor építhető be, ha a telek területe, illetve a legkisebb mérete az építési vonalon mérten legalább a 6. melléklet 2. táblázata szerinti.

(5)[xlviii]

(6)[xlix]

Kötelező legkisebb zöldfelület

(7)[l] A telekre előírt zöldfelületbe beszámítható a gyeprács beültetett részének 50%-a.

(8)[li] Nem számítható be a minimálisan megkövetelt zöldfelületi mértékbe a burkolt felületen fa­verembe ültetett fasor.

(9)[lii] A lakótelkek zöldfelületein 200 m²-ként 1db lombos fa telepítendő a használatba vételig.

(10)[liii]

(11)[liv]

Egyéb általános rendelkezések:

(12) Kialakult beépítésű utcában, (ha azt a szabályozási terv nem tartalmazza) az előkert mé­re­tét, egyben az építési vonal helyét az illeszkedés elve szerint kell meghatározni.

(13) Általános esetben az előkert közterület felőli 5,0 m-es sávjában elhelyezhető terepszint a­lat­ti személygépjármű tároló 1,5 m mélységet meg nem haladó rámpája, közmű-be­csat­la­ko­zás építménye, kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló.

(14) Zártsorú beépítés esetén az új épület csatlakozó mélysége a telek egyik oldalhatárán leg­fel­jebb 12,0 m lehet. Ettől eltérni, csak meglévő tűzfaltakarás esetén lehet.

(15)[lv] Az új épület párkány és gerincmagassága az utcaképet meghatározó épületekhez illeszkedő legyen, a meglévő szomszédos, vagy utcaképet meghatározó magasságtól általában leg­fel­jebb ±1,5 m-t, műemléki jelentőségű és helyi városképi védettségű területen legfeljebb ±1,0 m-t. térhet el. A gerincmagasság az építménymagasságot max. 5 m-rel haladhatja meg.

(16)[lvi]

(17)[lvii]

(18)[lviii]

(19) Minden építési övezet területén elhelyezhetők: a forrásfoglalás, a felszíni vízelvezetés léte­sít­ményei, a vízmű-gépház és a házas transzformátor állomás.

(20) Csak közterületen, közműövezetben, valamint vízgazdálkodási területen helyezhetők el: víz és záportározók, az árvízvédelmi töltések, a szennyvízátemelők, a közcélú energia át­ala­kítók, a gáznyomás szabályozók, a közművezetékek nyomvonalai, műtárgyai és épít­mé­nyei. A felsorolt mérnöki létesítmények számára a műszakilag szükséges mértékű közműtelek alakítható ki.

(21)[lix] Szennyvíztisztító, szennyvíziszap leeresztő, hulladékkezelő, hulladék udvar, komposztáló telep, dögkút és egyéb -engedéllyel létesült- védőtávolságot igénylő tevékenység védő­tá­vol­ságán belül lakó- és szállásjellegű funkció nem alakítható ki, élelmiszer feldolgozás, tá­ro­lás, csomagolás nem végezhető.

(22)[lx] A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és víz­el­ve­zetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(23)[lxi] A rendelet 5. melléklete egyes területek építési paramétereit meghatározó táblázataiban a Megengedett legkisebb építménymagasságot az épületek közterületekre néző homlokzataira kell értelmezni.

Értékvédelem
Az értékvédelem általános előírásai

9. § (1) A helyi védelem alá vont ingatlanokra az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A védettség az ingatlan teljes egészére vonatkozik.

b) A helyileg védett épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a hely­reállítás kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a rész­letes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az e­re­deti állapotot fotó és felmérési terven kell dokumentálni.

c) A védett épületek, építmények felújítása, átalakítása épületszerkezeti, funkcionális vál­toz­ta­tása csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban végezhető.

d)[lxii] A védett ingatlanokkal határos, azok előtti közterületet, az ingatlanokon lévő zöld­fe­lü­le­te­ket a védelemmel összhangban kell kialakítani.

(2) A táj- és a településkép védelme érdekében a tájkarakter, valamint a városkép megőrzése szem­pontjából kiemelkedő jelentőségű területek zónáiban:

a) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.

b)[lxiii]

c) A meglévő és a bővítésre tervezett műemléki jelentőségű területen belül új villamos­ener­gia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek és járulékos létesítményei csak terepszint alatt lé­te­síthetők, kivéve a régészeti védelem és a forrásfeltörések környezetében lévő te­rü­le­te­ken.

(3) Városkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére vonatkozó általános rendelkezések

a) A dombvonulatok (pl.: Grébics, Látóhegy, Újhegy) városi látványt meghatározó gerinc­vo­nalát épülettel elépíteni, eltakarni nem lehet.

b) A városba vezető fő közlekedési útvonalakról feltáruló karakteres városkép, valamint a táj felé irányuló rálátás nem építhető el.

c)[lxiv]

d)[lxv] Részleges homlokzati felújítás és átszínezés végezhető. Természetes anyagok színei és pasztellszínek alkalmazandók, így különösen: lila, rózsaszín, ciklámen és sötét színek (pl.: fűzöld, tengerkék, sötétbarna) homlokzati tömör falfelületeken nem alkalmazhatók. A színezésnek a szomszédos épületekkel összhangban kell lennie.[lxvi]

(4)[lxvii]

(5)[lxviii] A kialakult városkép védelme érdekében a védett telkeken a tömör és áttört homlokzati felü­letek arányát az illeszkedés elve szerint kell tisztázni meghatározni.

Kulturális örökségvédelem

(6)[lxix]

(7)[lxx]

(8) A műemléki jelentőségű terület bővítését a terület műemléki környezeteként kell kezelni.

(9)[lxxi]

(10)[lxxii]

(11)[lxxiii]

Egyes építményfajták sajátos előírásai

10. § (1) Kerítés

a) Az SZ-2/A jelű terven jelölt helyeken (a Május 1. út mentén), térfalat képzően kell a kerítéseket kialakítani.

b) Kerítés nem létesíthető a Május 1. út mentén az Ady E. utcától a Nagykert utcáig, kivéve a 1493/4 helyrajzi számú. műemléki védettségű telken.

c)[lxxiv]

d)[lxxv]

e)[lxxvi] Telken belüli, használatot osztó kerítés tömör része nem lehet 80cm-nél magasabb, ki­vé­ve gazdasági tevékenységet befogadó telkeken, ahol a gazdasági udvar takarását biztosító kerítés közterület felől láthatóan a rendezett terepszinttől értelmezve, elérheti a 2,5m-t.

f) Tömör kerítés a kialakult környezet figyelembe vétele mellett az alábbiak szerint építhető a közterületi határon:

- lakó vagy vegyes területen legfeljebb    2,0 m-ig,

- gazdasági területlen legfeljebb               2,5 m-ig,

- üdülőterületeken legalább 40%-ban növényzettel takartan legfeljebb 1,8 m-ig

- külterületen, illetve külterülettel határos telekhatáron tömör kerítés nem létesíthető.[lxxvii]

g) A kerítés anyagát, formáját, színét és áttörtségét az illeszkedés elve alapján kell meg­ha­tá­roz­ni.

h) Anyag- és színhasználatban harmonizálnia kell a telek beépítése során alkalmazottakkal.

i) Nem lehet tömör kerítést építeni hullámpalából, felületkezelés nélküli fémből, nyers fe­lü­le­tű betonból és betonelemekből.

j) 80 cm-nél magasabb látszó beton/betonelem csak akkor alkalmazható, ha a közterület fe­lől növényzettel takartan létesül. A növényültetés biztosítására a kerítésvonala ilyen eset­ben maximum 1m-rel a telek irányába elhúzható.

k) A helyi természetvédelmi területnél a lakóparki és a helyi természeti terület közös telek­ha­tárán a természeti terület védelmét biztosító természetes anyagból (pl.: kő, tégla, fa) lé­tesített tömör kerítés építendő.[lxxviii]

(2) Támfalak, támfalépítmények;

a)[lxxix]

b) Támfal létesítése során a meglévő értékes növényzet megóvását elsődlegesnek kell te­kin­teni.

c)[lxxx]

d) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfal-lé­te­sít­mé­nyek kapuzatának száma 3-nál több nem lehet telkenként.

e)[lxxxi]

(3) Önálló parkoló építmények (parkolóházak, sorgarázsok)

a) A szabályozási terv jelöli a parkolóházak, sorgarázsok létesítésének lehetőségét.

b) Önálló parkoló építmény szintterületi mutatója az övezetben előírt mutató legfeljebb két­szerese lehet.

(4)[lxxxii] [lxxxiii]

(5)[lxxxiv]

(6)[lxxxv]

(7)[lxxxvi]

(8)[lxxxvii] Védett területen 2 m²-nél nagyobb hirdető-berendezés nem helyezhető el.

a)[lxxxviii]

b) Nem helyezhető el védett területen 2 m²-nél nagyobb hirdető-berendezés.

c)[lxxxix]

(9)[xc] [xci] Tereprendezés
Az eredeti terepfelszínt, a 15%-nál meredekebb domboldal kivételével, legfeljebb 1,5m mértékben lehet megváltoztatni.

11. § (1) A terv beépítésre szánt területeinek építési övezetei az építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következők:

(2) A terv beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők lehetnek:

E rendelet előírásait az egyes övezetekre vonatkozóan az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Lakóterületek
Általános előírások

12. §[xcviii] [xcix]  (1)[c]

(2)[ci]

(3)[cii]

(4)[ciii]

(5)[civ]

(6) 4 önálló rendeltetési egységet, vagy 4-nél több lakást magába foglaló lakóépületen homlokzaton újonnan szerelt kémény, -konvektor, turbókazán kivezetés nem létesíthető, a meglévő újból nem építhető.

(7) A Május 1. út menti Lke és Lk lakóövezetekben a Május 1. út felőli telkek Május 1. út menti 20 m-es sávjában, ha az utcafront felől (térfalat képzően) új épület építése történik az épület építménymagassága minimum 6 m, de maximum 7,5 m lehet.

Épület telken belüli elhelyezése

(8)[cv]

(9) A szabályozási tervlapon nem ábrázolt építési helyet az elő-, oldal és hátsókert szerint kell meghatározni.

(10)[cvi]

(11)[cvii]

(12)[cviii]  

(13)[cix]

(14)[cx]

(15)[cxi]

Építészeti megjelenés

(16)[cxii] Ha a telken gazdasági tevékenységet szolgáló épület létesül -a kialakult jellemző beépítés figyelembe vétele mellett-a szomszédos telekhatárokon vagy legalább 2,0 m magas tömör kerítés épül, vagy a takaró fásítást biztosítandóan a hátsó/oldalsókert minimális mérete 10 méter lehet.

(17)[cxiii] Több lakásos, vagy többszintes társasházak homlokzati megjelenése (pl.: erkély beépítés, nyí­lás­záró csere, külső lift létesítés, tetőtér-, emeletráépítés) csak meghatározott egy­sé­gen­ként, egyszerre megtervezett és kivitelezett formában változtatható meg.

(18)[cxiv] Műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen a közterület felől tetőtérben terasz, erkély, zárterkély nem létesíthető.

(19)[cxv]

(20) Nagykert és Újhegy fejlesztési területein a minimális telekszélességet és a minimális telek­te­rületet legalább háromszoros mértékben meghaladó telek beépítése esetén az épületek te­tő és tömegformálása szabadon megválasztható (geo-ház, öko-ház).

(21)[cxvi]

(22) Előkert nélküli épületben a földszint közterület felőli homlokzati szakaszáról nyílóan 2 egy­ségnél több sorgarázs nem létesíthető. Sorgarázsok létesítése csak együtemű tervezéssel és kivitelezéssel történhet.

(23)[cxvii] Az „ipari park”(IP) városrész lakóövezeteiben az épületek formálása csak magastetővel tör­ténhet. A kialakult állapothoz illeszkedően a főgerinc jellemzően nyeregtetős lehet. A te­tő hajlásszöge nyeregtető esetén 30º-45ºközött, manzárd tető esetén 30º-55º között vál­toz­hat.

Nagyvárosi jellegű építési övezetek (Ln)

13. § (1)[cxviii]

(2)[cxix]

(3)[cxx]

(4) Nem létesíthető az övezetben állattartást szolgáló épület/rész.

(5)[cxxi] A telek­ha­tá­rok mentén legfeljebb 1,20 m magas növényzettel képezett kerítés lé­tesíthető, kivéve ott, ahol az övezeti előírás máshogy rendelkezik.

(6)[cxxii]

(7) Lakótelepi szinten a beépítési mérték legfeljebb 30% lehet. A fejlesztésre kijelölt részeken létrejövő új telek esetén legfeljebb 65% lehet.

(8) A kialakult zöldfelületi arány megtartása, illetve javítása esetén, tömbszinten 35%-os zöld­fe­lületi mérték biztosítandó.

(9) Az új épületek építménymagassága legfeljebb 12,0 m lehet, földszinti, vagy alagsori par­ko­ló funkció (pl.: teremgarázs) létesítése esetén legfeljebb 13,5 m lehet.

(10)[cxxiii]

(11)[cxxiv]

(12) Halastó - Fényes városrészben a kialakult beépítési környezethez illeszkedő szintszám/ építménymagasság (lakótelepi rész felé F+3, sorházas rész felé F+2 szint) valósítható meg.

(13)[cxxv]

(14)[cxxvi]

(15)[cxxvii]

(16)[cxxviii]

(17)[cxxix]

(18)[cxxx]

(19)[cxxxi]

(20)[cxxxii]

(21)[cxxxiii]

(22)[cxxxiv]

(23)[cxxxv]

(24)[cxxxvi]

(25)[cxxxvii] [cxxxviii] A Nagyvárosias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.1 táblázata tar­tal­maz­za:

(26)[cxxxix]

A nagyvárosias övezetek egyedi előírásai

13/A. §[cxl] (1) Az Ln-NK-Ø jelű övezetben legfeljebb 2 gépkocsi-tároló szint és 2 lakószint épít­he­tő.

(2) Az Ln-TV-1 jelű övezetben a gépjárműtárolók legalább 50%-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.

(3) Az Ln-TV-2 jelű övezetben

a) lakás csak a második szinttől létesíthető,

c) az építménymagasság a Május 1. út mentén 9,0 m, a közkert felől legfeljebb 12,0m lehet.

(4) Az Ln-TV-3 jelű övezetben

a) lakás csak a második szinttől létesíthető,

b) a gépjárműtárolók legalább 50%-át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni,

c) teremgarázs létesítése esetén az építménymagasság 9,0 m-re növelhető,

d) sövény kerítés mellett 70%-ban áttört épített kerítés is létesíthető legfeljebb 1,20 m magassággal.

 (5) Az Ln-TV-4 övezetben

a) a földszinten csak gépjárműtároló és a földszint feletti fő rendeltetési egy­sé­gek ki­szol­gá­lá­sát biztosító nem önálló rendeltetési egységek helyezhetők el,

b) egy telken fele annyi lakás létesíthető, mint amennyi gépjármű elhelyezése biztosítható a garázsszinten,

c) a teremgarázsok oldalfalát legalább 2/3 magasságig 1:2 aránynál nem me­re­dekebb föld­ré­zsűvel kell takarni,

d) ütemezett építés esetén a teremgarázsok tömör oldalfalát növényzettel kell takarni.

(6) Az Ln-TV-H1 jelű övezetben

a) a beépítési mód szabadon álló iker-jellegű, a Malom patak menti telek­határra ráhúzott, ten­gelyesen szimmetrikus beépítési mód megőrzendő.

b) telkenként legfeljebb egy fő épület és egy melléképület létesíthető, a melléképület a fő­é­pü­let anyag és arányrendszerének figyelembevételével készülhet.

c) a kialakult előkert a Május 1. út felől megtartandó.

d) a kerítés átépítésekor a Május 1. út felőli telekhatáron anyag- és forma-választásnál iga­zod­ni kell az épület szimmetrikus jellegéhez.

e) a kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, anyaghasználatában a helyi védelmi szem­pon­tok érvényesüljenek.

(7) Az Ln-SG jelű övezetben sorgarázsok

a) a meglévő gépkocsi-tároló sorok egységesen megtervezett építészeti megjelenéssel, épü­le­tenként ütemezetten újra építhetők azonos -anyaghasználattal, -nyílászárók alkal­ma­zá­sával, azonos gerinc és párkánymagasság biztosításával, szimmetrikus kialakítással,

b) az épületek tetőzete földdel fedetten is kialakítható, „zöld”-tetősíthetők,

c) a terven jelölt mértékig új egységek is építhetők,

d) egy épületben legfeljebb 10 db egység helyezhető el, egy épület egyszerre építendő , az é­pü­letek között 3,5m széles, legalább kétszintű növényzettel betelepített zöldfelületi sáv a­la­kítandó ki.

e) sorgarázsok, térszín alatti járműtárolók a meglévő , értékes fás növényzet figyelembe vé­te­lével helyezhet ők el.

f) a sorgarázsok nem válthatnak funkciót.

(8) Az Ln-SG+ jelű övezetben létesíthető

a) az épületek földszintjén gépjármű-tároló, valamint az emelet kiszolgálását biztosító lép­cső­ház,

b) az emeleten egyéb rendeltetési egység olyan mértékig, hogy a földszinti  gépjármű-tá­ro­lók számának fele vehető figyelembe az OTÉK szerinti parkolóigényének biztosításához,

c) földszint felett csak lakófunkció esetén tetőtér-beépítés is.

(9)[cxli] A Ln-FT-1 jelű nagyvárosias lakó övezetben

a) kerítés nem létesíthető,

b) a telkek a Tatai Ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén fekszenek.

Kisvárosi jellegű építési övezetek (Lk)

14. § (1)[cxlii] A kisvárosi jellegű építési övezetek elsősorban egy, vagy több lakásos lakóépületek elhe­lye­zésére szolgálnak, illetve az egyes építési övezeteknél meghatározott egyéb épületek be­fo­ga­dá­sára.

(2) Új épület építése, vagy bontás utáni újraépítés az övezeti paraméterek megtartásával tör­tén­het.

(3)[cxliii] Azon övezetekben, ahol a rendelet szintterületi mutatót nem határoz meg, minden rendel­te­té­si egységre legalább 100 m² telekterület kell, hogy essen. A szükséges gépjármű tárolók nem számítanak külön rendeltetési egységnek.

(4)[cxliv]

(5)[cxlv] Lakófunkció nélkül önállóan közintézmény, irodaház, szálláshely szolgáltató-, egész­ség­ügyi-, kis-kereskedelmi épület/rész is építhető.

(6)[cxlvi]

(7)[cxlvii] 

(8)[cxlviii] Az övezet telkein

a) az oldal és hátsókertben 300 m²-enként legfeljebb 1 db felszíni parkoló alakítható ki,

b) a hátsókertben a telekhatártól mért 6 m-en belül legfeljebb 2 db parkoló létesíthető.

(9)[cxlix]

(10) A beépítési mód a kialakult beépítéshez illeszkedően zártsorú, oldalhatáron álló, szabadon álló és csoportház jellegű beépítés lehet.

(11) A csoportház legalább két legfeljebb 6 egységes sor-, iker-, láncház lehet. A két egységes csoportház legalább 3,0 m-es oldalkerttel, az oldalkert irányában homlokzatos építészeti ki­alakítással létesíthető.

(12)[cl]

(13)[cli] A kisvárosi jellegű már kialakult beépítésű övezetekben jellemzően föld­szint + tető­tér­be­é­pí­téses épületek építhetők. Új beépítésű övezetekben legfeljebb3 szint+tetőtérbeépítéses épületek is építhetők, kivéve azon eseteket, ahol a szabályozási tervek építménymagasság megjelölést is tartalmaznak.

(14) Új épület elhelyezése esetén (a csoportházas és a lakópark jellegű beépítési módot kivéve) telkenként legfeljebb 2 db épület építhető.

(15) Állattartást szolgáló épületrész legfeljebb nettó 5,0 m²-en létesíthető.

(16)[clii]

(17) Sorgarázsok létesítése csak együtemű tervezéssel és kivitelezéssel történhet.

(18)[cliii]

(19) A kialakult előkert nélküli, vagy max. 3,0 m-es előkerttel rendelkező, oldalhatáron álló be­építési mód zártsorúsodhat:

a) Felső-Tata, Nagykert és Tóváros városrészekben, a 10,0 m-nél keskenyebb telkek zárt­so­rú­an, illetve zárt jelleggel is beépíthetők, telekre gépjárművel történő bejutás biztosítása mellett.

b) ha a főépület mellett az utcavonalon az oldalkertben melléképület áll a főépület és a mel­lék­épület zártsorúan, vagy zárt jelleggel összeépíthető, a hátsókertbe gépjárművel történő bejutás biztosítása mellett.

c) Az összeépülés eredményeként a melléképület és az összekapcsoló épületrész kisebb, de legfeljebb a főépülettel megegyező párkány- és gerincmagasságú lehet.

(20)[cliv]

(21) Az új épületet a környezetbe illő, a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinc- és pár­kány­magassággal kell létesíteni.

(22) a) Az illeszkedésnél a műemléki és helyi védelem alatt álló épületek a mértékadók.

b) A kialakult beépítésű helyeken az utcai homlokzati szakaszon jellemzően földszintes épü­let­rész alakítható ki,  a párkány és a gerincmagasság a mértékadó épületekkel azonos, vagy annál 1,0m-rel kisebb lehet. Ezen esetekben az átlagos építménymagasság nem ha­lad­hatja meg a 6,0 m-t.

c)[clv] A szabályozási terven jelölt új beépítésű helyeken az építménymagasságokat (egyes ese­tek­ben homlokzatra vetítetten) a szabályozási tervek határozzák meg.

 (23) 12,0 m-nél szélesebb telek esetén a zártsorú beépítés megszakítható, a telek oldalhatáron állóan, vagy ikresen csatlakozóan is beépíthető. A zárt jelleg a megszakítás esetén is biz­to­sítandó (pl.: homlokzatosított kerítés). A megszakítás szélessége min. 3,0 m legfeljebb a te­lekszélesség 1/3-a lehet.

(24)[clvi] L vagy U alakú beépítésnél a telekhatáron kialakuló új tűzfalszakasz homlokzat­ma­gas­ság legfeljebb 6,5 m lehet.

(25) Kialakult, meglévő beépítésnél, ha a beépítés mértéke meghaladja a megengedett értékeket a meglévő épület felújítható, átalakítható, de nem bővíthető és a kialakulttal azonos mér­ték­ben újra nem építhető.

(26) Zártsorú beépítés pinceszintjén a rétegvizek áramlását biztosítani kell.

(27)[clvii] A helyi vagy országos építészeti védelem alatt álló területeken a telek­szer­kezet jel­lem­ző­en kialakult, a telkek tovább nem oszthatók, kivéve, ha

a) az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, vagy

b) szabályozási terv jelöli,vagy

c) a minimális telekméret a Rendelet 5. mellékletében meghatározott, és az építészeti értékvédelem érdekeit nem sérti.

(28) 8 m-nél keskenyebb közterületek mentén sem önállóan, sem a lakófunkció mellett olyan szál­láshely-szolgáltató épület, irodaház, kiskereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiség, mű­helyrész nem létesíthető, mely kizárólag a 8 m alatti közterületről közelíthető meg.

(29)[clviii]

(30) Az előkert nélküli beépítésnél a közterület felől előlépcső nem építhető. Telkenként, köz­te­rü­lettel határos telekhatáronként legfeljebb 1-1 gépjárműbehajtó kapu létesíthető.

(31)[clix] [clx] [clxi] A Kisvárosias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.2 táblázata tartalmazza.

(32) A táblázatban a *-gal jelölt telekmérettől függő beépíthetőség illetve a zöldfelület a kö­vet­kező:

Illeszkedés

(33) Az illeszkedésnél figyelembe veendő karakter Felső-Tata városrészében: előkert nélküli, föld­szintes, nyugodt, kiemelések nélküli magastetős, utcával párhuzamos gerincű, ha­gyo­má­nyos anyaghasználat és formaképzés, a közterület felől az emelt földszinti padlóvonal és a nagyobb belmagasság.

(34) Az illeszkedésnél figyelembe veendő karakter Halastó-Fényes városrészében:
Az Lk-HF-Cs jelű építési övezetben:

a) Jellegében a sorházas, láncházas beépítés őrzendő meg, építendő újjá,

b) magas és vegyes tető alkalmazandó, szimmetrikus tetőhajlással. A tetőkialakításánál leg­fel­jebb kétféle tetőhajlás alkalmazható. Közterület felőli homlokzaton álló tetőablak nem létesíthető.

c) A lakóházak jellemzően emeletesek, földszinti padlóvonal az utcai járdaszinthez képest leg­feljebb 80cm magasan lehet.

d) A kialakult építménymagasság 7,5-8,0m-es, tovább nem növelhető.

e) A csoportház egészén csak azonos anyaghasználat és színezés lehet. Jellemző anyagok: látszó kőburkolat és vakolat, fa nyílászárók.

(35)[clxii]

(36)[clxiii]

(37)[clxiv]

(38)[clxv]

(39)[clxvi]

(40)[clxvii]

(41)[clxviii]

14/A. §[clxix] (1) Az Lk-FT-Sz jelű övezetben

a) csak terepszint alatti beépítésnél a minimális telekméret 250 m².

b)[clxx]

c) a terven jelölt helyen terepszint alatti gépkocsitároló/teremgarázs létesíthető.

d) a teremgarázsban kizárólag a gépjármű és a háztartással/lakófunkcióval összefüggő tároló helyiséget lehet kialakítani.

e) a teremgarázs meglévő lakótelek felőli részének tetejét földtakarással kell borítani.

f) a teremgarázs telkenként max. 1db gépkocsi részére szóló bejárattal rendelkezhet.

g)[clxxi]

h) a rézsűláb a közterület felől min. 40cm-es kis-támfallal/rézsű kőborítással induljon

i) a teremgarázs kiszellőztetését a tetőszinten, vagy a tároló padlóvonalához közeli magasságban lehet létesíteni.

j) az építmény használatba vételének idejére a földtakarást meg kell valósítani és azt nö­vény­zettel be kell ültetni.

k)[clxxii]

l) az Sz2/A-M1/c jelű szabályozási terven jelölt helyen a teremgarázs felett lakóépület lé­te­sül­het a telek 40%-os beépítési mértékéig.

m)[clxxiii]

 (2)[clxxiv] Az Lk-HF-1 jelű övezetben

a) a gépjárműtárolót épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.

b) az oldalkert az épületmagasság fele,

c) a hátsókert a tényleges épületmagasság értéke, de legalább 6 m,

d) az épületek közötti távolság az épületmagasság értéke.

 (3) Az Lk-HF-2 jelű övezetben

a)[clxxv] gépjárműtároló a főépület részeként, létesíthető.

b) az övezeti határon legalább 3 m-es oldalkertet kell biztosítani

c) a sorház-együttes szélső lezáró elemei homlokzatosan alakítandók ki.

d) egy sorház-egység legfeljebb 5 sorház-elemet tartalmazhat.

e)[clxxvi]  a hátsókert legalább 6 m

 (4) Az Lk-TV-4 jelű övezetben

a) a megengedett legnagyobb építménymagasságot a szabályozási terv  utcaszakaszonként határozza meg,

b) terepszint felett a szabályozási terven

ba) a 10,5 m-es építménymagassággal jelölt részen legfeljebb 3 szint,

bb) a 8 m-es építménymagassággal jelölt részen a Bajcsy-Zsilinszky utcai közterület felé legfeljebb földszint + emelet + térdfal nélküli egyszintes tetőtér,

bc) a 4 m-es építménymagassággal jelölt részen földszintes épület tetőterasszal, zöldtetővel, vagy legfeljebb 20 fokos hajlású tetővel

létesíthető,

c) a telken a gépjárműtárolót épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.

d)[clxxvii]

e) a körforgalom felőli oldalon az előkert legalább 3 m, de legfeljebb 5 m, melyet  a közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani.

f) a szabályozási terven jelölt helyen legalább 3 méter széles, közforgalom számára meg­nyi­tott gyalogos kapcsolatot kell biztosítani a Tímár utca és a körforgalom között.

g) A kialakítható legkisebb telekméretet el nem érő telken javítási-karbantartási munkákon és az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kár­meg­előzési, kárelhárítási tevékenységen kívül építési tevékenység nem végezhető.

(5)[clxxviii]

(6)[clxxix]

(7)[clxxx]

 (8) Az Lk-TV-Sz/2 övezetben

a) csak lakófunkció létesíthető,

b) építmény 30º alatti hajlásszögű magastetővel, vagy lapostetővel létesíthető.

 (9) Az Lk-TV-Z/2 övezetben

a)[clxxxi]  lakásokat is tartalmazó épületben kereskedelmi-, vendéglátó funkció csak a Május 1. út szintjéhez viszonyítva a földszinten, legfeljebb az út menti 12 m-es sávban létesíthető.

b) lakások a Május 1. útra nézően csak az emeleten létesíthetők.

c) a lakások és szálláshelyek rendeltetés szerinti járműtárolóit épületben, illetve terepszint alatti építményben kell kialakítani,

d)[clxxxii]  a telkek zárt sorúan és szabadon állóan is beépíthetők.

e) a Május 1. út felőli földszinten – a teremgarázs szintje felett – a telekhatár menti zártsorú összeépülés legfeljebb 12 m-es traktusmélységben és 4,5 m-es építménymagassággal létesíthető,

f)[clxxxiii]

g)[clxxxiv] [clxxxv] épület 5º-os hajlásszög alatti tető csak akkor létesülhet, ha a tetőfelület legalább 50 %-ban zöldtetős kialakítású.

h) építmény 30º alatti hajlásszögű magastetővel, vagy lapostetővel létesíthető.

i) A Május 1. útra merőlegesen a tömb átszellőzését biztosítani kell. Az átszellőzést nem kell számítással igazolni, ha a Május 1. út menti telekszélesség 30 %-ában az építési hely teljes mélységében legfeljebb földszintes épület létesül. Az emeletes épületrész a Május 1. úttal párhuzamosan legfeljebb 40 m hosszú lehet.

j)[clxxxvi][clxxxvii]Az előkertben minden 3 parkoló után 1 db, legalább 16 cm törzskerületű fát kell elhelyezni a parkolóállások között.

k)[clxxxviii] olyan berendezést kell létesíteni, mely képes a telken keresztüli Bartók Béla út - Május 1 út közötti gépjárműves átmenő forgalom megakadályozására

l)[clxxxix]  a telkek Május 1 úti gépjárműves közúti kapcsolatához legfeljebb egy közös jobbra be- és egy közös jobbra kijárat létesíthető, a nagy-íves ki- és bekanyarodás megakadályozását forgalomtechnikai eszközökkel is biztosítani kell.

m)[cxc]

(10)[cxci] Az Lk-ÚH-Sz/O jelű övezetben

a) a legkisebb beépíthető telek 2 500 m²,

b) sorgarázs oldalhatáron is létesíthető,

c)[cxcii]

d) a terven jelölt beültetési kötelezettségű területen többszintes (lombkorona- és cserjeszint) növénytelepítésű, többször iskolázott, legalább 5-10 éve előnevelt fa- és cserje­egye­dek­kel beültetett védelmi célú zöldfelületet kell kialakítani.

(11) [cxciii] Az Lk-FT-3 építési övezetben

a) a meglévő épületek nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára felújíthatók, át­épít­hetők, de nem bővíthetők,

b) gazdasági tevékenység céljára új épület nem létesíthető,

c) a gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani.

(12) [cxciv]  Az Lk-FT-4 övezetben

a) az elő, oldal és hátsókert mérete 3,0 m,

b) a gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,

c) telkenként egy, legfeljebb 3 m széles gépjármű ki/behajtó létesíthető

(13)[cxcv] Az Lk-FT-6 építési övezetben

a) a gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,

b)[cxcvi]

Kertvárosi jellegű építési övezetek (Lke)

15. §[cxcvii] (1)[cxcviii] A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

1. legfeljebb 2 db lakóépület, ha az övezetre a TÉSZ 4. melléklet T1.5 táblázata  másképp nem rendelkezik,

2. [cxcix] legfeljebb 4 lakás, ha az övezetre a TÉSZ 4. melléklet T1.5 táblázata másképp nem rendelkezik,

3. kivételesen legfeljebb 6 lakás lakópark jellegű beépítés esetén,

4. Nem főút vagy gyűjtőút mentén az OTÉK 13. §. (2) 2. pontja szerinti építmény legfeljebb a beépíthető terület 50%-án,

5. Állattartó épület, épületrész legfeljebb 10 m²-ig.

(2) Kertvárosias jellegű lakópark szabályozásánál a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A lakópark egész területére vetítve, 30%-os beépítettség, 7,5 m-es építménymagasság, 50%-os zöldfelületi arány tartandó be. Tömbtelken a ténylegesen kialakuló bruttó szint­te­rü­let minden 100 m²-rére vetítve legfeljebb 1db önálló lakás / rendeltetési egység alakítható ki. Az értékek felfelé nem kerekíthetők.

(3) Új beépítésű területeknél legalább 6,0 m-es, legfeljebb 12,0 m-es előkert biztosítandó.

(4) Oldalhatáron álló beépítési módba tartozó saroktelkeknél utcaképet formáló módon el lehet térni az övezetre jellemző kialakult, vagy meghatározott beépítési módtól, oldalhatáron álló beépítés helyett szabadon álló épület építhető. Saroktelken oldalhatáron álló épületnek köz­terület felé utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).

(5) Az ikres és csoportházas beépítési módnál egységes épületként kell kezelni a csatlakozó épületeket.

(6) 20,0 m-nél szélesebb lakótelek szabadon álló módon is beépíthető.

(7) Az épületek elő-, oldalkertjeinek minimális méreteit a kialakult állapothoz kell igazítani és/vagy a terven ábrázoltak szerint kell betartani. Ha kialakult esetben az oldalkert mérete az övezetre előírt építmény-magasság mértékénél, vagy a tűztávolságnál kisebb, bővítés, újraépítés az oldalkerti homlokzati nyílások alkalmazásakor csak a tűztávolság meg­tar­tá­sá­val történhet.

(8) Kialakult beépítettségű övezetekben a kialakult szintterületi mutató újraépítés esetén alkalmazható.

(9) A Hrsz: 457/9; /10; /13; /71; telkeken az 5. sorszámú Lke-NK-Cs jelű övezet előírásai megszűnnek és helyette a tömbre érvényes Lke-NK-O jelű övezet előírásai érvényesek

(10)[cc] Az Lke-TV-O/Ik jelű övezet telkein az ikres beépítés módja oldalhatáron  álló beépítéssé alakítható az alábbi feltételekkel:

a) Az épületek az utcában kialakultakhoz illeszkedően a telek keleti oldalán helyezhetők el.

b) Az oldalhatáron való építés lehetőségével élve a melléképületeket is a megfelelő oldal­ha­tár­ra kell áthelyezni.

c) Az ikres építés megszűnésével a meglévő/maradó épület tető és egyéb építészeti meg­for­má­lását is az oldalhatáron állóhoz illeszkedően kell átalakítani.

(11)[cci]

(12) [ccii] A Kertvárosias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.3 táblázata tartalmazza

(13) A Fácános kert Lke-TÓ-1 jelű övezetben:

a) tető 25-től 45°-os hajlásszöggel létesíthető,

b)[cciii] az előkert 5 m. Az oldalkert 3 m, a hátsókert 6 m, de legalább a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség szélessége.

c)[cciv] beültetési kötelezettség esetén 3 szintű növényzet telepítendő az 5. § (Sajátos jog­in­téz­mé­nyek) (4) bekezdés szerint, erdővel határos telekvégen kerítés építés kötelező.

(14)[ccv] Az Lke-HF-1 jelű Fényes fasori és az Lke-TV-1 jelű, Által-ér menti kertvárosias lakó övezetben

a) ipari tevékenység és gazdasági célú állattartás építménye nem létesíthető.

b) a telken az OTÉK által előírt mennyiségű gépjárműtárolót épületben, vagy terepszint alat­ti építményben kell elhelyezni,

c) lakásonként további legalább egy el nem kerített parkolót kell kialakítani,

d) a lakóházak legalább 20%-os lejtésű magastetővel létesíthetők,

e) lapostető nem létesíthető,

f) a fedés anyaga nem lehet nád, pala vagy fémlemez.

(15)[ccvi] Az Lke-HF-1 jelű Fényes fasori  kertvárosias lakó övezetben

a) az elő- és hátsókert legalább 6-6 m, oldalkert legalább 3 m,

b) a lakóterület és a véderdő terület határán kerítés építendő, valamint fasor telepítés és be­ül­tetés végzendő honos fafajtákkal a szabályozási terv szerint.

(16)[ccvii] Az Lke-TV-1 jelű Által-ér menti kertvárosias lakó övezetben az elő-, oldal- és hátsókert legalább 3-3 m.

(17)[ccviii] Az Lke-ÚH-1 övezetben

a) a beépíthető legkisebb telekméret 500 m²

b) a 800 m² feletti telekterület fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál,

b) a kialakítható legkisebb telekmélység 45 m,

c) a szabályozási terven jelölt építési helyen, illetve építési sávon belül kell a főépületnek el­he­lyezkednie, a melléképület létesítése esetén minimum 15 méteres hátsókertet kell biz­to­sítani.

(18)[ccix] Az Lke* övezetben

a) a 2000 m²-t elérő saroktelkeken lakó-funkció nélkül is létesülhet a lakosság ellátását szol­gá­ló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, illetve lakófunkciót nem zavaró termelő kis­ipari tevékenységet befogadó épület,

b) a 2000 m²-nél kisebb telkekre az Lke-ÚH-1 övezetre érvényes rendelkezések vonat­koz­nak.

Falusi jellegű építési övezetek (Lf)

16. § (1) Az építési övezetben az alábbi funkciók céljára létesülhet épület:

- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

- egészségügyi, szociális épület,

- szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 6 vendégszobával,

- a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi-, szolgáltatói tevékenység épülete.

-[ccx] A Környei és a Toldi utcát összekötő új út mentén létesülő lakóterület telkein a lakóövezeti környezetvédelmi paramétereket betartó, OTÉK szerint elhelyezhető gazdasági építmény önmagában (lakó funkció nélkül) is létesíthető. Ebben az esetben a kialakítható telek mi­ni­mális mérete legalább 30 méter legyen, melynek legalább egyik oldalhatárán fasor lé­te­sí­tendő.

(2) Telkenként összesen 3db épület létesíthető, illetve alakítható ki:

a) A lakóudvarban közterületi határonként legfeljebb 1db épület létesíthető, amely leg­fel­jebb 2 önálló az (1) bekezdésben megjelölt rendeltetési egységet foglalhat magába,

b) A gazdasági udvarban legfeljebb 2 db épület helyezhető el, amely lehet:

- a lakófunkcióhoz kapcsolódó, a háztartást, saját használatot szolgáló egyéb gaz­dál­ko­dó épület,

- a lakófunkciót nem zavaró mezőgazdasági- (pajta, pince), ill. egyéb gazdasági épü­let (pl.: kézműipari épület),

- legfeljebb nettó 40 m²-es állattartó épület/rész.

c) A lakó- és a gazdasági udvarban egyaránt létesülhet kerti pavilon, kerti építmény, úszó­me­dence.

(3) A gazdasági és kerti építmények/épületek az előírt hátsó telekhatár megtartásával helyez­he­tők el.

(4) 25,0m-nél szélesebb telek szabadon állóan is beépíthető.

(5)[ccxi] Újhegyen az észak-déli gyűjtő út keleti oldalán megvalósuló falusi jellegű lakóterület építési övezeti további előírásai:

a)[ccxii] Az építési övezetben az alábbi funkciók céljára is létesülhet épület:

- intézményi épület,

- szálláshely-szolgáltató épület vendégszoba-szám korlátozás nélkül

b) A közterületi telekhatár felőli épület/részben létesülhet:

- lakófunkciót nem terhelő/zavaró termelő kisüzemi, kisipari tevékenységet befogadó épület,

- személygépkocsit szervizelő telephely, kocsi mosó a feltételek teljesülése esetén.

c)[ccxiii]

d) Állattartó épület/rész csak melléképületben az utcafronti főépületet kiegészítően a gaz­da­sá­gi udvarban létesülhet.

e) Állattartó épület/rész idegenforgalmi, illetve sportolási célú lótartás esetén legfeljebb net­tó 100 m² lehet.

f) A kialakult beépíthető minimális telekméret 16 m, a kialakítható minimális telekméret 20 m lehet.

g) A meglévő beépíthető telekterülete minimum 800 m², a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m² lehet.

h) Ha lakófunkció mellett egyéb, de azt nem terhelő tevékenységet befogadó épület/rész lé­tesül a beépíthetőség mértékének felén, vagy a bruttó szintterület felét elérően, akkor a beépítési mérték 30%-ra emelhető.

(6) [ccxiv] A Falusias területek építési paramétereit az 5. melléklet T1.4 táblázata tartalmazza.

Vegyes területek
Településközponti építési övezet (Vt)

17. §[ccxv] (1)[ccxvi]

(2) Nem létesíthető az építési övezet területen:

-[ccxvii] üzemanyagtöltő állomás a Vt-HF-5 övezet kivételével,

- önálló raktározási célú épület, nagykereskedelmi raktár,

- állattartási épület, vagy épületrész, kivéve a kedvtelési célú-, illetve az őrző-védő (házőrző, vakvezető, vagy jelző eb) állat részére szolgáló maximum nettó 3 m²-es épület/részt,

- nem létesíthető 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek szá­mára járműtároló, önálló parkoló terület, ezen járművek szervizei, kocsimosói, telephelyei.

(3) Az övezetekben a beépítés módja: zártsorú, szabadon álló, oldalhatáron álló lehet. Zártsorú, oldalhatáron álló L vagy U alakú beépítésnél a telekhatáron kialakuló új tűzfalszakasz építménymagassága legfeljebb 6,5m lehet.

(4)[ccxviii]

(5)[ccxix]

(6) Intézmény jellegű beépítettség felső határa legfeljebb 65%, ezt meghaladó kialakult beépítettség megőrizhető, de újra nem építhető, nem bővíthető.

(7)[ccxx]

(8) Az intézményi övezetek 50,0m-es védőtávolságán belül állattartó épület/rész nem lé­te­sít­he­tő.

(9)[ccxxi]

(10) Felső-Tata, Tóváros városrészben a közterület felől jellemzően földszintes, illetve 1 eme­le­tes megjelenés megőrzendő. A műemléki jelentőségű területre jellemző építészeti tagolás és megjelenés, valamint anyaghasználat alkalmazandó.

(11)[ccxxii]

(12) Vt-TV-In övezetben a 3305/5-7 hrsz.-ú telkek szabadonálló módon építhetők be.

(13) [ccxxiii] A Településközponti vegyes területek építési paramétereit az 5. melléklet T2.1 táblázata tar­talmazza.

(13a)[ccxxiv]

(14) Bekerített rakodó udvar a Május 1. út - Keszthelyi út – Új út Oroszlányi út által határolt te­rü­leten belül csak a Vt-HF-3 övezetben, az Új út mentén létesíthető, legfeljebb 1500 m²-es alapterülettel, legfeljebb az Új út menti épület homlokzatszélességének 70%-a előtt.
A rakodóudvar kerítése legfeljebb 2,5 m magas lehet, a közterület felől látszó felülete, csak természetes anyagból készülhet (pl.: javasolt a fa és a terméskő kombináció), hanggátló ki­alakítással. [ccxxv]

(15) A Vt-HF-3 övezet

a) Új út menti 50 méteres sávjában építési tevékenységet végezni csak a „Büdös kút” el­ne­ve­zésű karsztvízbázis forráskürtőjének feltárása és a karsztvíz irányított felszínre hozatalát követően lehet.

b) telkeinek gépkocsival történő megközelítését biztosítani kell Május 1. útról, közvetlenül vagy a Május 1. úthoz csatlakozó közforgalom előtt megnyitott területről és az Új útról egyaránt a Május 1 úti megközelítés elsődlegességével.

(16) Vt-HF-4 övezetben térfalképző városképet erősítő épület helyezhető el, több telek esetén új épület egymáshoz zártsorú csatlakozással.

(17) Vt-HF-5 övezetben térfalképző, városképet erősítő épület helyezhető el, melynek  föld­szint­jén üzemanyagtöltő állomás is létesíthető

(18) A Vt-z a településközponti vegyes terület beépítésre nem szánt zöld övezete. A beültetési kötelezettséggel terhelt területen 3 szintű növényzet (fő, cserje, fa) telepítendő a TÉSZ 5. § (sajátos jogintézmények) (4) bekezdés szerint. Az övezetben magánút létesíthető.

(19)[ccxxvi] A Vt-HF-5 és Vt-z övezetekben reklám-pilonok elhelyezhetők max. 10,5 m ma­gas­ság­gal.

Az „Új Központ” területének általános előírásai

17/A. §[ccxxvii] (1) A területen kerítés nem létesíthető, kivéve a Vt-HF-3 rakodóudvara körül és a Vt‑HF-4 övezetben.

(2) A közhasználat előtt megnyitott telkek földszintjén lakó/szállás funkció nem létesíthető.

(3)[ccxxviii] Az épületek tömegét, homlokzatát, környezetét  városközponthoz méltó, igényes megol­dá­sok­kal kell biztosítani.

(4) Építészeti tagolás nélkül 40 m-nél hosszabb homlokzat nem létesíthető.

(5) A homlokzati burkolatként elsősorban a természetes anyagokat (kő, tégla, vakolt), vagy igényes fémburkolatokat illetve üvegszerkezetet  kell alkalmazni.

(6) Élénk 5%-os színtelítettség feletti szín homlokzatonként legfeljebb 15%-os arányú lehet.

(7) A területen központi kazánkémény nem létesíthető.

(8) Közterületről látható parabolaantenna, klíma és egyéb gépészeti berendezés takarás nélkül nem helyezhető el.

(9) A Május 1. út menti épületeknek térfal-képzést kell biztosítani a Május 1. úti homlokzatra szá­mított legalább 7,5 m‑es építménymagassággal.

(10)[ccxxix]

(11) Közhasználat előtt megnyitott magánterületen a kültéri világítás fénypontja 10,5 m-nél ma­gasabb nem lehet. A területen a lámpatesteket stílusában egymással összehangoltan kell kiválasztani.

(12) A Május 1. út menti új épületek előkertjének terepszintje a Május 1. úti járda szintjénél nem lehet mélyebb.

(13) A Május 1. útról a Vt-HF-3 övezetre vezető közforgalmú út és járda között, valamint a közforgalmú parkolósávok között fasort tartalmazó legalább két méteres széles  zöldsávot kell létesíteni.

(14) A Vt-HF-3 övezet Ny-Dny-i oldalán egy minimum három sor szélességű, eltérő magassági növekedésű, lombos fajokból álló, esztétikusan kialakított növénytelepítéssel kell elválasztani a lakóövezettől.

(15) A fasorokat  14-16 cm törzskerületű, nagy lombot növelő fák ültetésével kell biztosítani.

(16) A területen telkenként 50 db létesítendő parkoló felett a létesített parkolók legalább 20 %‑át épületben, vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.

(17) Csak felszíni parkoló is létesíthető, ha a beépítés legnagyobb mértéke legfeljebb 32% és a zöldfelület legalább 28%.

(18) A szabályozási terven a Zkp övezet 1879/8 helyrajzi számú ingatlanán jelölt tengelyben a parkolók összenyitását biztosítani kell az összekötő út telekhatárig történő kiépítésével.

17/B. §[ccxxx] (1) A Vt-HF-6 és Vt-HF-7 övezetek sajátos beépítési előírásai a következők:

a) Ha a szabályozási terv másként nem jelöli, az előkert legalább 6 m, az oldalkert sza­ba­don­állónál legalább 3-3 m, oldalhatáron állónál legalább 6 m. Hátsókert legalább 10 m, vízparton legalább 20 m.

b) Térszint alatti beépítés a talajszerkezet és a talajvíz szintje miatt nem végezhető.

c) Kettőnél több lakásos lakóépület illetve szállás-szolgáltató épület parkoló szükségletét épületen belül kell biztosítani.

d) Önálló tárolóépület nem létesíthető.

(2) A Vt-HF-6 és Vt-HF-7 övezetek sajátos környezetalakítási előírásai a következők:

a)  A rendezett terep kialakításakor a feltöltés a parti sáv eredeti terepszintjét legfeljebb 40 cm-rel haladhatja meg, de nem lépheti túl a Csever utca szintjét.

b)  Az övezet területén a zöldfelületek minden megkezdett 100 m²-én 1 db lombos fa tele­pí­tendő, mely az épületektől és a telekhatártól min. 3 m-re ültethető.

c)  A halastavak mentén 6 m-es parti védő-kezelő sávot kell kialakítani, mely nem zárható el.

(3)[ccxxxi] A Vt-FT-5 jelű településközpont vegyes övezetben:

a) a jogszabály szerinti gépjárműtárolókat épületben, vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,

b) a telektömbben a maximális gerincmagasság 11,5 m,

c) a magas-tetőkön csak tetősíkban elhelyezett ablaknyílás létesíthető,

d) a közterületről látható homlokzatra gépészeti berendezés nem helyezhető el,

e) saroktelken a megengedett legnagyobb beépítettség 75%,

f) az terepszint felett építhető szintek száma a Komáromi utca felől földszint +1+tetőtér, a Kosztolányi Dezső utca felől garázsszint+2+tetőtér.

g) a Köu-3 övezet mentén legalább 1 méter széles zöldfelületet kell biztosítani,

h) a telkek a Tatai Ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén fekszenek.

Központi vegyes építési övezet /Vk/

18. § (1) A központi vegyes területen létesíthető:

- közintézményi épület (igazgatási-, oktatási-, egészségügyi és szociális, sport, kulturális, szórakoztató épület),

- irodaház,

-[ccxxxii] vegyes funkciójú épület, (több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltatói, irodai tevékenységek terei, lakófunkció)

- szálláshely – és egyéb szolgáltató épület,

-[ccxxxiii] a terven jelölt helyeken parkolóház.

(2) Nem létesíthető az építési övezet területén:

- üzemanyagtöltő állomás,

- önálló raktározási célú épület,

-[ccxxxiv]

(3)[ccxxxv]

(4) A Halastó-Fényes városrészben az Vk-HF-In jelű övezetben a 3500 m² feletti telekterület csak fél területtel vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál.

(5)[ccxxxvi]

(6) A Tóváros városrészben a műemléki környezethez igazodva az 1000 m² feletti telekterület csak fél területtel vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál.

(7)[ccxxxvii]

(8)[ccxxxviii]

(9) A Vk-KV-1 építési övezetben

a) az előkert a Deák Ferenc utcai oldalon is 6 m-re csökkenthető, a Gábor Áron utcai oldal­kert 10 m-re növelése esetén,

b) az övezetben csak egyszintes tetőtér létesíthető,

c) a földszint felett csak lakások létesíthetők,

d) a gyűjtő utakra néző homlokzaton földszinti lakások huzamos tartózkodású helyiségeire nyílászárók akkor helyezhetők el, ha legalább 5 m-es – a lakófunkció intimitását biz­to­sí­tó – zöldfelületi előkert létesül,

e) az övezetben a telken lakásonként, illetve egyéb rendeltetési egység minden megkezdett 100 m²-e után legalább 1 db járműtárolót épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani,

f) [ccxxxix]

(10)[ccxl] A Központi vegyes területek építési paramétereit az 5. melléklet T2.2 táblázata tar­tal­maz­za.

(11)[ccxli]

(12)[ccxlii]

(13)[ccxliii] A Vk-HF-1 övezetben a terepszint alatt gépjármű-elhelyezési kötelezettséggel járó  ren­del­tetési egység nem helyezhető el.

a)[ccxliv]

 b)[ccxlv]

(14) A Vk-HF-2 övezetben a gerincmagasság legfeljebb 10,5 m lehet.

a)[ccxlvi]

b)[ccxlvii]

(15) A Vk-HF-3 övezetben

a)[ccxlviii] a földszinten lakás/szállásfunkció nem létesíthető

b) a telekhatárok mentén a zárt sorú beépítés érdekében tűzfal létesítendő, de legfeljebb 12 m mélységben, nagyobb épületmélység esetén 3 m-es oldalkertet kell biztosítani.

c.) az építési hely középső harmadában a terepszinten közforgalom számára megnyitott akadálymentes gyalogos átjárást kell biztosítani.

(16) A Vk-HF-4 övezetben az 1879/13 árok övezeten kívülre helyezése esetén az Új út felé 10 m-es előkertet kell biztosítani.

a)[ccxlix]

(17)[ccl],

(18)[ccli] Új beépítés esetén az Által-ér és a Malom patak mentén 6 méteres kezelősávot kell biz­to­sítani.

(19)[cclii] A Vk-TV övezet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába tar­to­zik.

Gazdasági területek (G..)

19. § (1)[ccliii]

(2)[ccliv]

(3)[cclv]

(4)[cclvi]

(5)[cclvii] Kialakult és túlépített esetben 50 %-os, 1 000 m²-nél kisebb telken a kialakult beépített­ségig megtartható a beépítés mértéke új építés esetén is a telek 25%-os zöldfelületi arányának biz­tosítása mellett.

(6)[cclviii]

(7)[cclix]

(8)[cclx] Ha a szabályozási terv másképp nem jelöli, vagy az övezeti előírás másképp nem rendelkezik az előkert 10 m, az oldalkert és a hátsó­kert a meg­engedett legnagyobb építménymagasság mértéke.

(9)[cclxi] [cclxii]

(10)[cclxiii] 1 500 m²-t meghaladó parkoló felület osztott formában (pl.: parkoló felület és közlekedő felület eltérő színű, vagy burkolati anyagú kialakítása) létesítendő.

(11)[cclxiv]  [cclxv] A telekhatárok mentén nagy lombkoronájú fákból álló fasor telepítendő.

(12)[cclxvi] [cclxvii] A telek zöldfelületén általános esetben kétszintű növényzetet kell telepíteni nagy lomb­ko­ronájú fával.

(13) [cclxviii] Nem használható a homlokzatok, illetve a tetőfelületek színezésére a tájidegen színek, (az élénk -piros, -kék, -lila, a neon –sárga, -zöld, rózsaszín és a fekete).

(14)[cclxix]

(15)[cclxx] A Déli Ipari Park övezeteiben az építmények tájba illesztését többszintű takaró fásítással, elsősorban őshonos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani.

(16)[cclxxi]

(17)[cclxxii] Magastető alkal­ma­zá­sa­kor a tetőhajlásszöge maximum 35°-os lehet. 15°-nál meredekebb hajlású nyeregtető a 18 m-t meghaladó tér lefedésére nem alkalmazható

(18)[cclxxiii] A Déli Ipari Park övezeteiben az épületek közterületről látható homlokzatának 60 cm-nél kisebb síkugrású építészeti tagolás nélküli hossza legfeljebb 60 m lehet.

(19) Tömör kerítéselemként nem használható látszó betonfelület, felületképzés nélküli, fém­le­mez, hullámpala.

(20)[cclxxiv]

(21)[cclxxv]

Kereskedelmi-, szolgáltatói gazdasági területek és övezetei (Gksz)

20. § (1)[cclxxvi]

(2)[cclxxvii]

(3)[cclxxviii] 

(4)[cclxxix] A Gksz-ÚH-2 jelű övezetben rekreációs célú, oktatási, szolgáltatói tevékenységet be­fo­ga­dó épületek, sport-, szabadidő központot jelentő funkciók építményei létesíthetők. Az övezet területének keleti oldalán teraszos beépülés valósulhat meg, melynek épület­egy­sé­ge­it legalább 40 m-ként meg kell szakítani/osztani.

(5) [cclxxx] A Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági övezetek építési paramétereit az 5. mel­lék­let T3.1 táblázata tartalmazza.

(6)[cclxxxi] A Gksz-IP-6 övezetben

a) a temetővel határos 40 m-es sávban csak a temető üzemeltetésével, működésével kapcsolatos tevékenységi célú építmény létesíthető,

b) a telek közterülettel határos részén a temető bejárati oldalának kerítésvonaláig kegyeleti eszközöket, virágot árusító pavilonok létesíthetők legfeljebb 3,5 m építmény­magas­sággal.

(7)[cclxxxii] A Gksz-HF-2 övezetben a max. 8,0 m építménymagasság technológiai okból meg­ha­lad­ható.

(8) A Gksz-HF-3 építési övezetben

a) az előkert a 0151/1 helyrajzi számú út mentén 35 m, egyéb helyen 20 m, magánút felé 10,0 m,

b)[cclxxxiii] az oldal- és hátsókert az övezeten belül 10 m, a mező­gaz­da­sá­gi kiskertes övezet ha­tá­rán 20 m,

c) a 0151/1 hrsz. út mentén 30 m-es véderdő sáv létesítendő,

d) a 0150 hrsz. út mentén a telkeket 20 m széles beültetési kötelezettség terheli

e) az elő-, oldal és hátsókertben kétszintű növényzet létesítendő,

f) nem helyezhető el olyan gazdasági tevékenységi célú építmény, melynek tehergépjármű-forgalma jelentős zavaró hatást gyakorol a Komáromi út menti lakóterületre.

(9)[cclxxxiv] A Gksz-IP-7 övezetben az oldalkert és hátsó kert az épület adott oldal-, vagy hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 4 m.

Egyéb ipari gazdasági területek (Gip)[cclxxxv]

21. § (1)[cclxxxvi]

(2)[cclxxxvii]

(3)[cclxxxviii] A Gip-IP-2 övezetben az oldalkert mérete az épület oldalkertre néző tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6 m.

(4)[cclxxxix] [ccxc] A Gip-IP-3 jelű egyéb ipari övezetben

a) kialakítható 1 ha-nál kisebb, de legalább 4000 m² területű és legalább 40 m széles telek, ha az útcsatlakozása nem a 460/89, vagy a 460/107 helyrajzi számú útra történik,

b) 50 m-nél keskenyebb telek esetén a szabályozási terv szerinti 10 m széles beültetési kö­te­le­zettséget elégséges egy telekhatár mentén biztosítani a 19.§ (11)-(12) bekezdés szerinti zöldfelületet kialakítása mellett.

Északi (Mirelta) Ipari Park

(5)[ccxci] A Gip-ÚH-1 jelű ipari övezetbe tartoznak a meglévő beépített és építési igénnyel nem jelentkező telephelyek.

(6)[ccxcii] A Gip-ÚH-2 jelű ipari gazdasági övezetbe tartoznak a fejlesztést befogadni képes működő ipartelephelyek

a) A maximális építménymagasság irodaépület esetén 12,5 m, csarnok esetén 10,5 m.

b)[ccxciii]

c) A telephely északi-északnyugati határán, a Szabályozási Terven jelölt beültetési kö­te­lezettségű telekrészen a „városképi illeszthetőség” érdekében többszintes (fa- és cserje).

(7) A Gip-ÚH-3 jelű ipari gazdasági övezetbe tartoznak az Ipari Park új beépítési lehetőséggel rendelkező területei.

a) Gip-ÚH-3/K; az ipari gazdasági övezeten belüli elsősorban közlekedési célú területrész, magán út létesítésének lehetősége,

b) Gip-úH-3/P; az ipari gazdasági övezeten belüli központi parkolók 2%-os mértékű be­é­pí­tés­sel fedett kerékpár/motorkerékpár tároló őrző-porta épület létesítésének lehetőségével.

c) Gip-ÚH-3/Z; az ipari gazdasági övezeten belül az ipari park kötelező védelmi jellegű zöldfelülete, pihenőkert funkcióval, építési tevékenység legfeljebb kerti létesítmények, kerti bútorok létesítése. A Gip-ÚH-3/Z jelű „alövezet” terven jelölt helye és terület-nagysága nem változtatható, csak a terület alakja módosulhat.

(8) A Gip-ÚH-4 jelű ipari gazdasági övezetbe tartoznak a meglévő beépítéssel rendelkező ipar­területek.

(9) Gip-ÚH/K jelű övezet a gazdasági terület meglévő központi parkoló célú közlekedési felü­lete. Csak a közlekedést szolgáló építmény létesíthető.

(10) Gip-ÚH/Kk jelű övezet a gazdasági terület közhasználatú közlekedési felülete. Kizárólag a közlekedést és a közművek létesítését szolgáló terület. Az övezetben építmény nem he­lyez­hető el.

Baji út déli oldala menti iparterület

(11) Az ipari gazdasági területet a tervezett 1.sz. I. rendű főút két önálló egységre osztja. A vasút menti területen belül a kötelezően kialakítandó magánút önálló övezete a területnek: Gip- ÚH-K jellel. A feltáró gazdasági út szükséges telekmérete Tata és Baj közigazgatási határa mentén mind a két településnél jelentkező út-telekrészből jön létre. Az út csak akkor megfelelő gazdasági célú használatra, ha mindkét út-telek a terven jelöltek szerint létrejön.

(12) Valamennyi gazdasági övezetben a megengedett minimális méretű telekosztás alkalmazása esetén az oldalkertek és a beültetési kötelezések értelemszerűen a telekosztásokhoz iga­zod­nak, a minimális oldalkert 10 m lehet. Az oldalkertek mentén a beültetési kötelezés a mi­ni­má­lis telekméretek esetén 5 m-re csökkenhet. A terven jelölt hátsókertek mentén a beül­te­té­si kötelezettség 20 m-es.

(13)[ccxciv]

(14) A Gip-ÚH-5 jelű gazdasági övezetekben irányadó jelleggel meghatározott magánutat jelöl a terv. A magánút kialakítása a területen belüli telekosztás függvénye.

(15)[ccxcv] [ccxcvi] A Gip-ÚH-5* jelű övezetben a teherforgalmat szolgáló kamion-parkoló és azt szolgáló épü­let létesíthető. Ha a közlekedési célú használat nem jön létre, vagy megszűnik, akkor az elkerülő út mentén minimum 20m-es védő-zöldsáv létesítendő és a fennmaradó terület a többi ipari gazdasági területhez kapcsolódóan hasznosulhat a Gip-ÚH-5 övezet előírásai szerint.

(16) A Gip-ÚH-6 jelű gazdasági övezetben

a) a legalább 9 000 m²-es telkek 9,0 m építménymagassággal is beépíthetők a maximális be­é­pí­tettség 30%-ra csökkentése mellett (Lásd az övezet második sorát).

b) Az övezetben a legdélebbre elhelyezkedő telek területén a beépítési mértéket nem lehet az előírásokban foglalt mértékig igénybe venni, mert a területen hosszirányban keresztül halad a vasúti korrekció távlati nyomvonala. A területsávban olyan épület/építmény, köz­mű­vezeték nem építhető, mely a vasúti korrekció megvalósítása során korlátozó, a­ka­dá­lyo­zó lehet.

(17) Az elkerülő út és a vasút mentén a terven jelölt beültetési kötelezettség kialakítása a kö­te­le­ző zöldfelületi arányba beszámítható.

(18)[ccxcvii] Az Ipari gazdasági övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T3.2 táblázata tar­tal­maz­za

Mezőgazdasági üzemi terület (Gmü, Gmj)

22. § (1) A városban meglévő és megtartható mezőgazdasági üzemi terület a Mocsai úti üzemi terület valamint a Grébicsi vízfolyás mentén elhelyezkedő major területe.

(2) A Gmü jelű mezőgazdasági üzemi övezetben elhelyezhetők:

- a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények

- a terményfeldolgozó és a terménytároló,

- a mezőgazdasági gépjavító és -tároló műhelyépületek,

- egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek, építmények az állattartó épületek kivételével, továbbá,

- az övezet határait meg nem haladó védőtávolságú „hulladékudvar”, papír-, rongyhulladék kezelő/válogató,

- a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges 1db szolgálati lakás,

- az energiaszolgáltatás létesítményei.

(3) A Gmü jelű övezetben a meglévő beépítési mértéket legfeljebb 15%-ig lehet növelni, legfeljebb 150 m²-bruttó alapterületű épülettel, épületbővítéssel.

(4) A Gmü övezetben, a terven jelölt szennyező forrás  200 m-es védőtávolságán belül lakófunkció nem létesülhet.

(5)[ccxcviii]

(6)[ccxcix] Az Mezőgazdasági üzemi övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T3.3 táblázata tartalmazza.

Üdülőterületek /Üü; Üh/

23. § (1) Hétvégi- és üdülőházas üdülőterület tartható fenn az SZ-2/A jelű szabályozási terven jelölt helyeken.

(2) A hétvégi házas (Üh) építési övezetben csak 1 db a pihenést szolgáló, legfeljebb 2 üdülőegységet befogadó épület létesíthető.

(3) Állattartó és/vagy üzemi/gazdasági funkciót befogadó épület/rész nem létesíthető.

(4) Üdülőházas (Üü) építési övezetben elhelyezhető több egységből álló, vagy csoportos üdülő- és azokat kiszolgáló épületek.

(5) Önálló garázsépület nem létesíthető.

(6)[ccc]

(7) Az üdülő övezetekben a környezetminőségi előírások, környezeti határértékek tekintetében a lakóterületre vonatkozó értékek tartandók be.

(8) [ccci] Az Üdülőterületek építési paramétereit az 5. melléklet T4. táblázata tartalmazza.

Különleges területek /K-../

24. § (1)[cccii] A Különleges területek építési paramétereit az 5. melléklet T5 táblázata tartalmazza.

(2) K-Te: Általános és sajátos szempontok a temetők területére:

a) A meglévő lakóterületek közé ékelődő temetők kerítése csak tömör és legalább 2 méter magas kell, hogy legyen.

b) A lakótelek határától mért 20 m-en belül csak urnás temetés folytatható.

c) A temetők mellett, illetve közelében ahol az nem biztosított az OTÉK előírásait fi­gye­lem­be vevő méretben közterületi parkolókat kell létesíteni, illetve fenntartani külön ön­kor­mány­zati parkolási rendeletben meghatározott módon és feltételekkel.

d)[ccciii]

e)[ccciv] A Temetők építési paramétereit az 5. melléklet T5. táblázata tartalmazza.

f)[cccv]    A Kte-4 jelű övezet az 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott álla­tok kegyeleti temetője létesítésére szolgál:

- Az övezetben kialakítható minimális telekterület 2 000 m².

- Az övezetben legfeljebb egy darab szabadon álló 100 m²-es épület létesíthető, melyben kizárólag a temetéssel összefüggő tevékenységet befogadó helyiségek alakíthatók ki.

- A temetőben urnafal létesíthető.

- A temetőt minimum 1,5 m magas kerítéssel kell körülvenni, a kerítés mentén a terven jelölt 3 szintű beültetést meg kell valósítani. A kerítés lehet épített tömör kerítés is.

- A temetőt fásítani kell, a temetési parcellák között járható utat kell biztosítani.

- A temető területén belül a gépjárművek parkolásához pormentes felületet kell kialakítani.

- A temető lezárását követően 30 évig nem folytatható területén mezőgazdasági termelő tevékenység, a területen erdőtelepítést szükséges végrehajtani. Az erdő telepítéssel elsősorban a hazánkban őshonos, erdőalkotó fafajokat kell előnyben részesíteni.

- A temető védőtávolsága 300 m, melyen belül lakóépület nem helyezhető el.

(3)[cccvi] KHo: Általános és sajátos szempontok a honvédségi területekre

a) A laktanya területén a város közterületeivel határos  100 méteres területsávban a városképi megjelenés érdekében az épületek építménymagassága nem lehet több, mint 12 m.

b) A laktanya területének személy- és tehergépjármű forgalma a lakóterületeket, illetve a lakóterületeket kiszolgáló utcákat nem terhelheti.

(4)[cccvii]

(5)[cccviii] K-id jelű különleges idegenforgalmi övezetben valamint a K-Ed jelű (Edzőtábor) övezetben a kialakult, valamint az új kijelölt területeken, a rekreációs lehetőségeket (pl. lovaglás, sza­bad­téri egyéb sportolás, ismeretterjesztés,) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szál­lás­fé­rő­hely is) épületek létesíthetők.

(6)[cccix]

(7)[cccx] K-St jelű különleges terület a Fényes fürdő területe. Fürdő területén telket megosztani nem lehet. Építés, átalakítás, bővítés lehetséges.

(8) K-kü jelű terület kizárólag a Kálvária dombi víztározó, illetve a vízmű-szolgáltatással össze­füg­gő építmény elhelyezésére szolgál. A létesülő telket, területet bekeríteni, legfeljebb 80 cm magasságú jelzésszerű, természetes anyagú kerítéssel, vagy élő sövénnyel lehet.

(9) A hulladékkezelés különleges területei a:

Kh= kommunális szilárd hulladéklerakó;

Kht= építési törmelék lerakó;

Kko= komposztáló; és

SZi = Szennyvíziszap lerakó

(10) A Kre jelű különleges terület a pihenést a szabadidő töltést szolgáló rekreációs célú terület.

(11) A Kre/1 és a Kre/1z jelű különleges terület övezetei a 023/19 helyrajzi számú telken visszamaradó volt bányató és környezete.

a)[cccxi]

b) A Kre/1 jelű rekreációs célú övezeten belül csak a sportolással, szabadidő-töltés te­vé­keny­ségével összefüggő és azokat kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetben  egy darab épület helyezhető  el. A Kre/1 jelű területen nem létesíthető: önálló épületben szolgálati lakás, illetve a rekreációs céltól függetlenített, azzal össze nem egyez­tethető funkciót befogadó épület.

c) Az övezet területén 200 m²-ként 1 lombos fa telepítendő

(12) A Kre/1z jelű terület a rekreációs célú különleges terület védelmi zöld övezete.

a)[cccxii]

b) A területen szilárd burkolatú út nem létesíthető.

c) Az övezet területén háromszintes, a környezeti ártalmakat jól tűrő fajokból álló növény­állomány telepítendő.

d) Nem ültethetők az övezetekben tájfásításra gyomfa-fajok úgymint: akác, bálványfa, zöld­juhar, valamint az alábbi tájidegen fafajok, tuják, buxus, hamis ciprusok.

e) Nem létesíthető az övezetekben állattartó épület –kivéve házőrző eb céljára.

(13)[cccxiii]

(14)[cccxiv] A Kre/2 jelű különleges rekreációs terület övezetben pihenés, rekreáció célú építmények helyezhetők el.

(15)[cccxv] A Kid-RE-… övezetekben építményt elhelyezni tájba illesztéssel lehet.

(16)[cccxvi] Kid-RE-1 övezetben

a) a helyileg védett épület felújítása, bővítése a helyi védettség rendelkezései alapján vé­gez­hető

b) új épület nem helyezhető el.

(17)[cccxvii] Kid-RE-2 övezetében idegenforgalmi szolgáltatások (hotel, étterem, stb.) építményeit le­het elhelyezni a kialakult építménykontúron belül, ill. szabályozási terven jelölt építési helyen belül.

(18)[cccxviii] Kid-RE-3 övezetben

a) szálláshely épületek, un golf-apartmanok helyezhetők el,

b) legfeljebb 250 m² rendezett terepfelszín feletti beépített alapterületű épület létesíthető

c) épületenként legfeljebb 6 apartman-egység létesíthető,

d) az épületek az erdőtől illetve egymástól legalább 10 m távolságra helyezhetők el,

e) az építési hely által közrezárt területen tó létesíthető,

f)[cccxix] 

(19)[cccxx] Kid-RE-4 építési övezetében az elő- és hátsókert 10-10 m, oldalkert 5-5 m.

(20)[cccxxi] Kid-RE-5 a sport- és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építési övezet, melyben

a) az épületek a telekhatártól illetve erdőtől legalább 10 m távolságra helyezhetők el,

b) a meglévő melléképületek felújíthatók.

(21)[cccxxii] Kid-RE-7 jelű övezetben

a) a lovas idegenforgalmi célt kiszolgáló építmények helyezhetők el,

b) az előkert 3 m.

(22)[cccxxiii] A Ks-HF-1 és Ks-HF-2 jelű Különleges sport övezetben, ha a szabályozási terv azt másképpen nem jelöli

a) az előkert 5 m,

b) az oldalkert 10 m,

c) a hátsókert 10 m.

(23)[cccxxiv] A Kid-1 jelű különleges idegenforgalmi övezetben az elő, oldal és hátsó kert 5-5 m.

(24)[cccxxv] A Kid-2 jelű különleges idegenforgalmi övezetben az előkert 3 m, a hátsó kert 6 m.

(23)[cccxxvi] A Kmü1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen

a) termény tárolás és feldolgozás, állattartás, és más, a mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági tevékenység épületei helyezhetők el,

b) a beépítési mód kialakult, meglévő épületeknél a telekhatártól való távolság nincs megkötve, új építés esetén az elő- oldal és hátsó kert 6-6 m,

c) a megengedett legnagyobb építménymagasságot a technológiai berendezések meghaladhatják,

d) a zöldfelületen belül a közterületi telekhatárok mentén fasor telepítendő, illetve védő zöld sáv kétszintű növényállománnyal.

e) a közüzemi közművesítettség mértéke: részleges.

Közlekedési és közmű-elhelyezési terület
Közlekedés általános előírásai

25. § (1) A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(2) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meg­lé­vő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meg­ha­tározott szélességek jellemzően megtartandók, az eltérésekről az SZ-2/A jelű tervlap rendelkezik

(3) Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút: az SZ-2/A jelű szabályozási tervlap 11‑19 jelű útjai

- Honvéd utca

- Szomódi út – Tavasz utca útvonal

- Mikszáth Kálmán utca – Újhegyi út

- Gesztenye fasor – Mikovinyi utca

- Új út – Bezerédi utca útvonal

-[cccxxvii] A Keszthelyi utca Új út és Május 1. út közötti szakasza,

- Fényes fasor – Oroszlányi utca útvonal

- József Attila utca

- Komáromi utca – Kocsi utca útvonal Május 1 úttól keletre eső szakasza

- Fekete út temetőtől délre eső szakasza

- Toldi Miklós utca – Dob utca útvonal

- Fáklya utca

- Deák Ferenc utca

- Diófa utca

(4) A Köu-3 övezetbe tartozó Szabályozási Tervlapon ekként jelölt közterületek hálózati sze­re­pe önálló kerékpárút és/vagy gyalogút.

(5) A Köu-2 övezetbe tartozó, (2)-(11)-ben nem szereplő közterületek hálózati szerepe bel­te­rü­le­ten kiszolgáló út, külterületen egyéb közút.

(6) Az országos közutak külterületi szakaszán, közvetlen gépjárművel történő ingatlan-ki­szol­gá­lást biztosító új útcsatlakozás, illetve új kapubehajtó nem létesíthető.

(7)[cccxxviii]

(8)[cccxxix] A közlekedési területek és létesítmények részére biztosítandó területeket, azok szélességi méreteit a rendelet 2.§ (2) bekezdésében rögzített szabályozási, rész-szabályozási tervek és mellékleteik tüntetik fel.

(9) A közlekedési területen csak a közlekedést szolgáló építményt és a szükséges közművek létesítményeit lehet elhelyezni.

(10)[cccxxx]

(11)[cccxxxi]

Köu-1 jelű övezet

26. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-1 jelű övezet az országos közúthálózati elemek, azok csomópontjai, gyorsforgalmi utak kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)[cccxxxii]

(3) Országos közutak esetében közművek – külterületi szakasz esetén általánosan az út területén kívül - a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével helyezhetők el.

(4) Országos közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül reklámhordozók nem helyezhetők el.

Köu-2 jelű övezet

27. §[cccxxxiii] (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-2 jelű övezetben a helyi (települési) közúthálózati elemek, azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók) kerékpárutak és sávok, járdák, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények helyezhetők el.

(2) Új útvonalak kialakításakor a közút és a közhasználat előtt el nem zárt magánút szabályozási szélessége:

- lakóterület gyűjtőútja esetén legalább 22 m

- gazdasági terület gyűjtőútja esetén és a déli ipari park kiszolgáló útjai (közutak és köz­hasz­ná­lat előtt el nem zárt magán utak) legalább 16m

- lakó és gazdasági terület kiszolgáló (lakó) útja esetén, kétoldali beépítésnél legalább 14 m, egyoldali beépítésnél legalább 12 m

-[cccxxxiv] külterületi egyéb közút (mezőgazdasági út) esetén legalább 10 m

(3) Új közúti közlekedés célú közterület kialakításánál biztosítani kell a kétoldali fasor elhelyezhetőségét.

(4) Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.

(5) Külterületen mezőgazdasági utak esetén kerítés az úttengelyt 5m-nél jobban nem közelítheti meg.

(6) Infrastruktúra fejlesztési feltétel az Északi Ipari Park környezetében:

a) A Szomódi út - tervezett 17. jelű gyűjtőút közötti (egykori téglagyár) Gip építési övezetbe eső területe beépítésének feltétele a Szomódi út szükség szerinti burkolat megerősítése - felújítása, egyoldali gyalogosjárda kialakítása.

b) A Szomódi út - tervezett 17. jelű gyűjtőút közötti (egykori téglagyár) Gksz építési öve­zet­be eső területe beépítésének feltétele a tervezett 17. jelű gyűjtőút kiépítése a terület meg­kö­ze­lítését biztosító útcsatlakozás - Szomódi út közötti szakaszon.

(7) A Fácános-kert területén

1. a közúthálózat fejlesztés közvilágításaként a szükséges fényszint alacsony fény­pont­ma­gas­ságú és olyan műszaki megoldású lámpatestekkel oldandó meg, hogy se fölfelé, se oldalra ne távozhasson a fény.
2. az utak mentén fasor telepítendő.

(8)[cccxxxv]

Köu-3 jelű övezet

28. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-3 jelű övezet önálló gyalogos és/vagy kerékpárutak, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi lé­te­sít­mé­nye­i, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A kerékpárutak és/vagy gyalogutak számára újonnan kialakításra kerülő közterületek mi­ni­má­lis szabályozási szélessége 4 m.

(3)[cccxxxvi] Az Által-ér menti kerékpárút

a) építése és használata során a szabályozási terven jelölt védett természeti területek, az öko­ló­giai folyosó és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület terhelését a mi­ni­má­lisra kell szorítani.

b) teljes hosszán az útjelző és tájékoztató táblák egységes megjelenésűek legyenek, ame­lye­ken kívül a kerékpárút mentén egyéb reklám célú táblák, berendezések, plakátok el­he­lye­zé­se tilos.

c) nyomvonalát a Fáklya úttól a Derítő-tavi bekötőútig a meglévő erdő-nyiladékban kell ve­zet­ni.

d) [cccxxxvii]

Vasút övezete (Kök)

29. §[cccxxxviii] (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Kök jelű övezet a vasúti vágányok, mű­tár­gyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges épít­mé­nyek, rak­tárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m² bruttó szint­területet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb köz­le­ke­dé­si pályák, várakozóhelyek (parkolók) mindezek zöldfelületi elemei vízelvezetési és kör­nye­zet­védelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Vasúti területen belüli a kialakult beépítési mód, mérték, építménymagasság megőrzendő. Nem üzemi építményekhez, raktárakhoz, szolgálati lakásokhoz rendelt telekalakítás nem vé­gezhető, üzemi épületek funkcióváltása nem történhet, meglévő beépítés nem bővíthető, új épület nem helyezhető el.

(3)[cccxxxix] Az új vasúti nyomvonal megvalósítása során, vagy azt követően a vasúti közlekedési terület övezeti határától el lehet térni a bányató körüljárhatósága érdekében. Az eltérés legnagyobb mértékét az új rézsű kialakításának műszaki lehetőségei, megoldásai, valamint a vasút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges kezelési sáv szélessége határozza meg. A bányató tulajdonosának telken belül biztosítania kell a vasút üzemeltetőjének a kezelési sáv megközelíthetőségét.

(4)[cccxl] A vasút-rekonstrukció menti területeken a terepszint megváltoztatható, de a beavatkozás a vasút üzemeltetését, a vasúti pálya és tartozékai kialakult megközelítését nem akadályozhatja.

(5)[cccxli] Az (4) bekezdés szerinti 1 métert meghaladó tereprendezéshez településképi véleményt kell kérni.

Kö-ÜT és Kü jelű övezetek

30. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Kö-ÜT jelű övezet az üzemanyagtöltő állo­má­sok és az autómosók építményei, burkolatai, műtárgyai és biztonsági berendezései, va­la­mint maximum 500 m² bruttó szintterületet meg nem haladó szerviz – szolgáltató – kis­ke­res­kedelmi - vendéglátó létesítmények, várakozóhelyek (parkolók), zöldfelületi elemek, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)[cccxlii]

(3) Üzemanyagtöltő állomás esetén minden töltőállás után legalább kettő várakozó (parkoló) he­lyet kell biztosítani. Az üzemanyagtöltő állomáshoz tartozó autómosó és kiskereskedelmi egység után külön várakozó (parkoló) helyet már nem kell létesíteni.

(4) A közművek gázfogadó, gázátadó állomások elhelyezésére szolgálnak a Kü jelű, fűtőmű céljára Kü-Fü jelű területek.

Közlekedési-zöld övezetek (KÖz)

31. § (1) A KÖz jelű övezet a közlekedési területek zöldfelülete.

(2) Az övezetben szökőkút, díszkút, köztéri szobor helyezhető el, növények telepíthetők a köz­le­kedés biztonságának veszélyeztetése nélkül.

(3) A zöldfelületek kialakításához kertépítészeti terv készítendő az úttervekkel és a köz­mű­fej­lesz­tési tervekkel összhangban.

(4)[cccxliii] A közlekedési zöldfelület övezetéhez a közlekedési területen belül zöldfelületi jelleggel ki­a­la­kított területek tartoznak, amelyeknek elsősorban védelmi funkciójuk van.

(5)[cccxliv] Az övezetben csak közművezetékek, közműlétesítmények helyezhetők el. A zöldfelület a­rá­nya nem lehet kevesebb 75%-nál, melynek felén a meglévő faállomány megtartandó, illet­ve újratelepítendő.

(6)[cccxlv] Az övezetben a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 85%-nál, melyen legalább 50%-os fa­ál­lo­mány és 20%-os cserje állomány telepítendő a forgalombiztonsági szempontok figye­lem­be vételével készült kertépítészeti terv alapján.

A parkolás általános előírásai

32. § (1) a) Vasútállomás, autóbusz végállomás, közforgalmú közlekedési eszköz megállóhely, te­rü­le­tén lévő vendéglátó-kiskereskedelmi létesítmény számára önálló várakozóhelyet (par­ko­lót) létesíteni nem kell. Azok parkolási igényét a közlekedési létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló férőhelyszám biztosítja.

b)[cccxlvi] A parkoló állások minimális mérete (mozgássérültek számára szolgálóak kivételével) 2,5x5,0 m, valamint minden parkoló állás esetén biztosítani kell az önálló meg­kö­ze­lí­tést.

(2) Járműtároló épületek, parkolók ki-és beléptető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a közutak forgalmát ne akadályozza.

(3) Önálló, közcélú mélygarázs, vagy parkolóház építését, megvalósíthatóságát közlekedési ta­nul­mánnyal kell igazolni. Az Ady Endre utca – Alkotmány utca – Bartók Béla utca által ha­tá­rolt tömb területén maximum 400 férőhelyes mélygarázs és/vagy parkolóház lé­te­sít­he­tő. Az Ady E. utcáról közcélú mélygarázs, vagy parkolóház közvetlen közúti kapcsolata nem biztosítható.

(4) A 400 férőhelyet meghaladó járműtároló épület, vagy parkoló esetén két önálló ki-bejáratot kell létesíteni.

(5) A 100 férőhelyet meghaladó mélygarázs, vagy parkolóház közúti kapcsolatát út­csat­la­ko­zás­ként kell kialakítani.

(6) A Tópart utca Öreg tóval határos szakaszán közterületi parkoló nem létesíthető.

(7)[cccxlvii] Kialakult telektömbben a gépjármű parkolás feltételeit az ágazati jogszabályok, illetve az ön­kor­mányzat mindenkori parkolási rendelete határozza meg.

(8) A város magas talajvízállású területén, mélygarázs építése esetén, a talajvízáramlás fenn­tar­tását biztosítani kell.

Városi zöldterületek
Általános zöldterületek (ZKp)

33. § (1) A ZKp jelű általános zöldterületi övezetbe Tata belterületi közterületei közül az állandóan növényzettel fedett, különleges karaktert, sajátos, egyedi értéket nem képviselő városi közparkok tartoznak.

(2) a) A meglévő ZKp övezetben telket megosztani, közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

b)[cccxlviii] A szabályozási terveken jelölt övezetek területe ökofolyosó részét képezik, ahol szilárd bur­kolatú felületek nem alakíthatók ki, épületek el nem helyezhetők rajtuk.

(3) Az övezetben nem helyezhető el épület

- 1500 m²-nél kisebb területeken,

- városképi, utcaképi szempontból jelentős épületek előtereit képező területeken,

- vízfelületek, vízfolyások, közlekedési területek zöldfelületein.

(4)[cccxlix] ZKp1 jelű övezet beépítési mértéke 0%, az övezetbe tartozik:

- Volán pályaudvar melletti zöldterület, a Keszthelyi u. –Május 1 út délkeleti sarka,

- Bercsényi u., - Rákóczi u. közötti közpark (kórház előtt),

- Tata vasúti pályaudvara előtti közpark Gesztenyefa sor – Vasút u. találkozásánál,

- Agostyáni úti közpark, az evangélikus templom előtt,

- Toldi Miklós u.-i kúria előtti köztér,

- A Környei u-i temető előtt,

- A Testvérvárosok parkja,

Kialakítandó új parkok:

- Keszthelyi út – Május 1. út kereszteződésének északkeleti oldala,

- Oroszlányi út és a János patak közötti terület

- Szőnyeggyári sziget északi része, a Berta malom környezetében,

- Kocsi út menti parksáv,

- Széles-csapás dűlő menti park,

- Móricz Zsigmond tér.

- Újhegyi közparkok

- Juharfa utca

(5) A ZKp2 jelű övezet jellemzői az alábbiak:

a)[cccl] Az 1500 m²-t jelentősen meghaladó közparkokban a pihenés, testedzés, szabadtéri játék és ismeretterjesztés építményei elhelyezhetők (pl.: vizesblokk, kölcsönző, a fenntartáshoz szükséges épület), legfeljebb 100 m² bruttó alapterületű épület lehet.

b)[cccli]

c) Az övezet területén a burkolatok aránya legfeljebb 25%-os lehet.

d) Az övezetbe tartoznak a következő tatai közparkok:

- Kőkúti iskola közpark környezete,

- Kocsi úti közpark a buszforduló helyén,

- Pálóczy Horváth Ádám u. folytatásában lévő zöldterület,

- Fenyő tér

- Eszperantó tér

- Iskola tér a Szegfű u, Deák F. u. között.

e) Kialakítandó új parkok:

- Újhegy városrész közparkja, az Agostyáni út és az Újhegyi út között,

- Az új alközpontok számára kijelölt területeken belüli közparkok, az SZ-2/A jelű sza­bályozási terven kijelölt terület 40%-án Nagykert városrészben és Újhegyen.

(6)[ccclii]

(7)[cccliii] Közpark területe alá min. 1m-es földtakarással építhető mélygarázs.

(8) A közparkok legalább minden 100 m²-ére 1 db lombos fa telepítendő.

(9) A közkerteket, a közparkokat szolgáló parkoló felületek kialakításának területe a Zp övezet. Az övezet kiépítésekor a meglévő kőfal megtartásáról gondoskodni kell.

(10) Zöldfelületek létesítése

a) Közterületeken, valamint a közhasználatú feltáró magánutaknál az útburkolatok, járdák megépítésével egy időben, a beruházás részeként a fasori sávokat is ki kell alakítani és a növényzetet be kell telepíteni.

b) Az új kialakítású közterületen, valamint a közhasználatú feltáró magánutakon a sza­bá­lyo­zási terven jelölt szakaszokon fasor telepítendő, útszakaszonként egyöntetű fafajból.

c) A város gyűjtő útjai mentén telepítésre kerülő fasor csak magas törzsű, többször is­ko­lá­zott, legalább 10 cm törzsátmérőjű faiskolai áru telepíthető.

d) Egyéb közterületeken és a közhasználat előtt megnyitott magánutakon a fasorokba ül­te­tett faegyedeknek előnevelt faiskolai áruknak kell lennie.

e) Közterületi és a közhasználat előtt megnyitott magán utak menti fasorok telepítésénél legalább az ültetőgödör 1x1x1m-es szelvényében talajcseréről, termőföld visszatöltéséről gondoskodni kell.

f) Közterületi fasorok, zöldfelületek, védő zöld sávok öntözési lehetőségét biztosítani kell.

g) Valamennyi parkoló felület – telken belül is - csak fásítottan létesíthető, 4 be­ál­ló­he­lyen­ként minimum egy előnevelt, faiskolában beszerzett lombos fa telepítendő.

h) A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes növényállomány telepítendő.

i) Háromszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az övezetre meg­ha­tá­ro­zott zöldfelületi minimum értéke.

j)[cccliv] A felszíni vízfolyások, patakok mentén kizárólag őshonos, termőhelyi és táji adott­sá­gok­nak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(11)[ccclv]

(12)[ccclvi] A Zöldfelületek és parkok építési paramétereit az 5. melléklet T6. táblázata tartalmazza

(4)[ccclvii] A Zkp-4 övezetben kerékpárút létesíthető.

(5)[ccclviii] A Zkp-5 övezetben kerékpárút és személygépjármű parkoló is létesíthető.

Védett zöldterületek

34. §[ccclix] (1) A város területi védelmi rendszeréhez tartozó, eredeti helyükön megmaradt kulturális és/vagy természeti örökségvédelem helyi szintű emlékeiként, zöldfelületként funkcionáló közparkok Tata védett zöldterületei.

(2) A ZKp-1 jelű övezet a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezelési övezetében lévő közparkok.

a) Területük nem csökkenthető.

b) Beépíthetőségük 0%.

c) A felszínen és a felszín alatt csak a működtetéshez a feltétlenül szükséges berendezési tárgyak jelenhetnek meg (pl.: pad, szemétgyűjtő, közvilágítás és közművek).

d) A parkok építési anyagai természetes anyagok lehetnek, a burkolt felületek megengedhető legnagyobb aránya 15%.

e) Magas építésű és erős fényforrások, reflektorok, hangerősítők nem alkalmazhatók.

(3) A ZKp-2 jelű övezetbe tartozó védett közpark övezetbe tartozik a Tanoda u. egykori temetőjének területe

a) Beépíthetősége legfeljebb 2%-os.

b) Az építés anyagai természetes anyagok lehetnek, a burkolt felületek megengedhető legnagyobb aránya 15%.

c) Magas és erős fényforrások, reflektorok, hangerősítők nem alkalmazhatók.

(4) ZKp-3 jelű közpark az „Építők parkja” (a természetvédelmi terület bemutató és egyben védő övezetéhez tartozik),

a) Beépíthetősége legfeljebb 2%-os.

b) Épületet elhelyezni az SZ-2/A jelű szabályozási terven jelölt építési zónán belül lehet.

c) A parkot szolgáló gépjárművek parkolása a terven kijelölt helyen biztosítandó.

d) A parkon belüli megengedett legnagyobb burkolt felületi arány 24% lehet.

e) A kerti berendezések közül a pihenést, testedzést, az ismeretterjesztés szolgáló szer­ke­ze­tek, padok, szemétgyűjtők, ivó-kutak, valamint az információs rendszerek tárgyai he­lyez­he­tők el.

(5) A védett közparkokban kutyafuttató nem jelölhető ki.

Történeti kert (ZTk)

35. §[ccclx] (1) A ZTk-1 övezetbe tartozik az Angolkert SZ-2/A jelű szabályozási terven lehatárolt része. Az övezeten belül a kialakult beépítés mértéke megtartható, újraépíthető. Építeni, felújítani műemléki rekonstrukciós kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet. A tervnek a köz­mű­vekre, egyéb vízépítési munkákra (pl.: források, tavak) a kerti al- és felépítményekre, a kert nem épület jellegű, tárgyi kultúráját visszaállító építményeire, a növényállományra, a kerítésre, kapukra egyaránt ki kell térnie.

(2) A ZTk-2 jelű övezetbe tartozik az SZ-2/A jelű szabályozási terven lehatárolt Angolkerti terület, valamint a pezsgőgyári fasor.

a)[ccclxi]

b) az övezetben a természetközeli állapotok fenntartása kötelező, a tófarokban a természetes állapot megtartandó.

c) a burkolt felületek kialakítására természetes alapú, vagy természetközeli anyagokat kell használni.

A Tatai Öreg-tó parti sétánya (KP-TÓS)

36. § (1) A Tatai Öreg-tó vízfelülete szabad körüljárhatóságát, a szabad rálátást mindenkor biz­to­sí­ta­ni kell. Ez alól a Tófarok kivétel.

(2) A KP-TÓS-1 jelű övezetben csak természetes anyaggal megépített út létesíthető.

(3) A KP-TÓS-2 jelű sétányszakaszon természetközeli anyagú járófelület létesíthető és ter­mé­szet­rokon bútorzat, játszóeszköz állítható. Az övezetben a természetközeli ligetes sé­tány­kör­nyezetet fenn kell tartani.

(4) A KP-TÓS-3 jelű övezet a partfallal megépített parti sétány különböző szélességű szakasza. 15 m széles területsávon belül semmilyen, a tóvízminőségét veszélyeztető terhelő tevé­keny­ség nem folytatható.

Közkertek (ZKk)

37. § (1) A városi közkertek nagysága nem csökkenthető.

(2)[ccclxii]

Egyéb zöldfelületi rendszerelemek

Rekreációs és védelmi zöldterületek (ZR; Zv)

38. §  (1)[ccclxiii]

(2) A ZR-Sp jelű övezet az angolkerti városi sportpálya övezete.

a) Az övezetben kizárólag gyepes vagy természet-közeli anyaggal fedett játszó- és/vagy sport­pálya építhető. Kerti utak és burkolatok legfeljebb a terület 10%-áig létesíthetők.

b) A növényzettel fedett területek aránya nem csökkenthető. A telekhatártól legalább 10 m széles, intenzív, háromszintes védő növényállomány telepítendő az SZ2/A jelű terven megjelölt helyeken.

c) A kialakult beépítési mérték nem növelhető, az öltöző – büfé épület a kialakult tömegen belül újítható fel.

(3)[ccclxiv]  A ZR-1 jelű (rekreációs zöldterület) övezetben

a) a szabadidő eltöltését szolgáló gyepes sport- és játékpályák, az azt kiszolgáló, illetve a strand funkciót kiegészítő, szabadidő eltöltését szolgáló épületek létesíthetők,

b)[ccclxv]

c) a terület legalább 30 %-án többszintes növényállományt kell telepíteni, melyen 25 m²‑en­ként legalább 1 db, nagy lombkoronát növelő,  túlkoros lombos fát kell telepíteni.

(4) ZR-2 jelű övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló vegyes funkciójú létesítmények létesít­hetők (pl.: sport, fittness, wellness, játéktér).

(5)[ccclxvi] Zv jelű védelmi zöldfelületnek számítanak azok a nem erdő típusú védett növény­ál­lo­má­nyok­kal rendelkező területek, amelyeknek egyúttal védelmi szerepük is van, továbbá azok a terven jelölt beültetendő zöldterületek, melyek valamely területhasználat okán a szom­szé­dos területeket védik.

(6) a)[ccclxvii] Az övezet védelmi célú zöldfelületek létrehozására szolgál.

b) Az övezet korlátozott használatú zöldfelület, rekreációs berendezések és felszerelések nem létesíthetők.

c) Az övezetben épület nem helyezhető el.

d) Az övezet területén a melléképítmények közül csak a terület fenntartásához és őrzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

e) A területen szilárd burkolatú út nem létesíthető.

f)[ccclxviii]Az övezet területének 35%-án többszintes örökzöld növényállományt kell telepíteni

g) Az övezet területén háromszintes, a környezeti ártalmakat jól tűrő fajokból álló növény­ál­lomány telepítendő.

(7)[ccclxix] A ZR-3 jelű rekreációs zöldterület a sportolás, a szabadidő , a pihenés zöldterületeinek öve­zete.

(8) ZR-3/V Rekreációs zöldterületen belüli tavak területe (horgász tó és látvány tó). Az Új­he­gyi volt agyagbánya-tavak parti sávjában a vízgazdálkodáshoz kötődő építményeken kívül a vizek horgászati hasznosítását szolgáló faszerkezetű, legfeljebb 4 m² alapterületű, fel­é­pít­mény nélküli stég, továbbá a fenntartásra, körbejárásra alkalmas stabilizált, vízáteresztő szer­kezetű út és pihenő padok helyezhetők el.

(9)[ccclxx]

(10[ccclxxi]

Erdők és belterületi erdők

39. § (1)[ccclxxii]

(2) Az erdők elsődleges rendeltetésük szerint a következő övezetekbe tartoznak:

(a) védelmi, (védett és védő)                                    Ev

(b) gazdasági, (oktatási, kutatási)                             EG

(c) egészségügyi-, szociális, turisztikai (közjóléti),   EE

(3)[ccclxxiii]

(4) [ccclxxiv] Az EG jelű övezetek a gazdasági és oktatási, kutatási rendeltetés erdők, melyekben

a) az erdő művelést és a vadgazdálkodást szolgáló épületek és építmények létesíthetők,

b) 100 000 m²-nél nagyobb területi telken lehet építményt elhelyezni,

c) legalább 85%-os erdőfedettséget kell létrehozni.

(5) Az EE jelű erdőket képezik az EE-2 és az EE-3 jelű övezetek, amikbe esőtető, pihenőpad, sze­métgyűjtő, jelző- és információs rendszer, ismertetőtábla, szimbolikus kapu helyezhető el. Építeni 10,0 ha-nál (100 000 m²) nagyobb telken, szabadon állóan legfeljebb 0,3%-os be­é­pítettséggel lehet. Az övezetben parkerdő jellegű állománysűrűség, természet-közeli anyag­használatú erdei bútorok, sporteszközök és az információrendszer eszközei állíthatók fel.

(6)[ccclxxv] EL-Sz jelű liget-erdőbe az üdülést, pihenést szolgáló legalább 50%-os arányban beültetett erdők tartoznak, amikben esőtető, pihenőpad, szemétgyűjtő, jelző- és információs rendszer, ismertetőtábla helyezhető el. Építeni 10,0 ha-nál (100 000 m²) nagyobb telken kizárólag a ter­mészetvédelmet, illetve a turizmust szolgáló épületeket/építményeket.

(7)[ccclxxvi] Erdők építési paramétereit az 5. melléklet T7. táblázata tartalmazza

Mezőgazdasági területek és övezetei

40. § (1)[ccclxxvii] A mezőgazdasági területeken

a) birtokközpont nem alakítható ki.

b)[ccclxxviii]

c) Az övezetekben a feltáró utak minimális szélessége 8,0 m legyen.

d) A vízfolyások mentén az SZ1/A terven jelölt 20, 30, és 50 m-es sávok a vízminőség vé­del­mét szolgálják, amelyben sem épület, sem építmény nem helyezhető el.

(2) Az általános mezőgazdasági terület Ma, Ma-1, Ma-2 jelű övezetekre oszlik.

a) Az övezetekbe az intenzíven művelt, időszakos növény-borítottságú szántóterületek tar­toz­nak.

b) Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termény­fel­dol­gozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.

c) Az övezetekben övezetmódosítás nélkül telepíthetők az 50 méternél nem szélesebb mező­védő erdősávok, a tájfásítás területei.

(3) Ma jelű mezőgazdaság árutermelési övezetben a gazdálkodással összefüggő létesítményeket lehet elhelyezni. A védőtávolságokon belül, a szennyvíziszappal kezelt területeken és a táj­ké­pi tájkarakter védelme szempontjából jelentős területeken nem lehet építési tevékeny­sé­get folytatni.

(4)[ccclxxix] Az Ma-1 és Ma-2 jel övezetben a gazdasági épületek mellett 50 hektárt elérő telken lakó­épü­let is elhelyezhető.

(5)  Az építménymagasságtól a technológiai berendezések eltérhetnek

(6) Védendő természeti terület MV jelű övezetek

(a) Az övezetbe tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes vagy természet-közeli növény­tár­ulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló te­rü­letek (pl. természetes gyepek).

(b) Az övezetben a meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és a felszíni formációkat, a vizes élőhelyeket a kialakult állapot szerint meg kell őrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel, területei nem tölthetők fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók.

(c)A területen lakóépület nem létesíthető.

(d)[ccclxxx] legfeljebb 500 m² alapterületű beépítés létesíthető

(7) MV – védendő természeti és vízvédelmi övezetek

MV-1 – természeti övezet

MV-2 – kezelési övezet

MV-3 – bemutató és védő övezetre tagolódik

(8) MV-1 a helyi természetvédelmi terület természeti övezetéhez tartozó földrészek. A pihenés és ismeretterjesztés építménye(i) az övezet területének szélén, 100 méteres sávon belül he­lyez­hetők el.

(9)[ccclxxxi] MV-2 jelű területek a helyi természetvédelmi kezelési övezetéhez tartoznak. a természet-kö­zeli extenzív gazdálkodású, jellemzően állandó növény-borítottságú, csak időszakonként feltörhető művelt rét és legelő területek. Az övezeten az extenzív növénytermesztés, az extenzív állattartás és az ezekkel kap­cso­la­tos terménytárolás speciális építményei a vízfolyásoktól – árkoktól mért 50 m-es védő­tá­vol­ságon kívül helyezhetők el.

(10) MV-3 jelű helyi természetvédelmi terület bemutató vagy védelmi övezete.

a) A gyepművelési ágú övezetben a legeltetéses állattartás épületei és a bemutató terület fo­ga­dóépületei és karámjai helyezhetők el.

b) A bemutatóhely az egész övezetre nézve egy helyen, tájba simuló építészeti arculattal lé­tesíthető a Naszályi út felől.

c) Terménytároló és esőbeálló létesíthető.

d) A fogadóépületben a teljes közművesítettség kötelező

(11)[ccclxxxii]  [ccclxxxiii] M-T jelű tanyás mezőgazdasági övezetben.

a)[ccclxxxiv]

b)[ccclxxxv]

c)[ccclxxxvi]

d)[ccclxxxvii]

e)[ccclxxxviii]

f) A kialakítható legkisebb tanyagazdaság területe 3 ha, melyen 3%-os beépítés létesíthető

g) Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület az „udvar” össze­függő beépítésű legyen, bokorban kialakított épületekkel.

h) Lakófunkcióra szolgáló épületrész legfeljebb 350 m² lehet.

i) A gazdasági, ill. egyéb célú telekrész (udvar) legfeljebb 4 000 m²-es lehet.

j) Az egyes tanyaudvarok a Mocsai utat legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg.

k) A tanyaudvarokat gépjárművel megközelíthetően kell kiépíteni.

l) A feltáró utak minimális szélessége 12 m

m) A tanyaudvarok körül védőfásítást kell létesíteni.

n)[ccclxxxix]

(12) A kertes mezőgazdasági övezethez tartoznak az Mk-1;2;3, Mk-Ø jelű „kis”-kertes va­la­mint az M-K jelű nagyüzemi szőlős-kertes mezőgazdasági területek.

a) A kertes övezetekben lakóépület, tömör kerítés nem létesíthető.

b) Az övezetben a feltáró utak minimális szélessége 8,0 m legyen.

c)[cccxc]

d) Kertes mezőgazdasági övezetekben épületet a közterülettől minimum 15 méterre, az út­ten­gelytől legalább 19 méterre lehet elhelyezni. Építés esetén az út felől legalább 10 mé­teres sávban védőfásítást kell kialakítani. Ettől eltérni terepadottságok, domborzati vi­szo­nyok okán lehet.

e) A kertes övezetekben nem létesülhetnek lakó és szállás jellegű épületek, kertműveléstől ide­gen gazdasági épületek, telephelyek.

f) A telkeken nem tárolható gépjármű, építőanyag, jármű- és egyéb gép-roncs.

(13) Az Mk-1;2;3 övezetekben jellemzően oldalhatáron állóan, vagy 20 méter telekszélesség felett szabadon állóan helyezhető el épület.

(14) Mk-1 jelű „kis” kertes övezetben a kertműveléshez kapcsolódó épület helyezhető el.

(15) Mk-2 jelű kertes övezetben a kertműveléssel és a növénytermesztéssel összefüggő gaz­da­sá­gi épület helyezhető el.

(16) Mk-3 jelű övezetben  a kertműveléssel, a növénytermesztéssel és a sportolási célú állat­tar­tás­sal összefüggő gazdasági épület létesíthető

(17) Mk-Ø jelű övezet a belterületi kiskertes területek melyben a kialakult állapot megtartható, raj­ta – a vízgazdálkodással és a közlekedéssel összefüggő esetek kivételével – építési te­vé­keny­ség nem végezhető

(18) M-K jelű „nagyüzemi” szőlős kertek övezetében gazdasági épületek létesíthetők.

(19)[cccxci] A Mezőgazdasági területek építési paramétereit az 5. melléklet T8. táblázata tartalmazza:

Vízgazdálkodási terület (V; VT)

41.§ (1) Folyóvizek medre és partja

- Az Által-éri vízrendszer vízfolyása,

- A Naszály-Grébicsi vízfolyás: a Halastó, a Mária tó és az Asszony tó által képzett tórendszer.

- Tájvédelmi szempontból védendő természeti területek.

- A vízrendszer belterületen kívüli szakaszát nyílt mederben kell tartani

(2) A vízgazdálkodással összefüggő területek a következők:

- a tatai történeti jelentőségű és a helyi jelentőségű természetvédelem oltalmában lévő víz­fe­lületek, - vízfolyások és árkok, medrek parti sávja (VT),

- az egyéb nem védett területen folyó vízfolyásszakaszok, árkok (V),

- közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

- speciális helyzetet foglalnak el a visszatérő források, melyek nyilvántartási sorszámmal sze­repelnek a szabályozási tervlapon,

- védett vízbázis és hidrogeológiai védőidom.

(3) VT-1 jellel megkülönböztetett övezetek az Öreg-tó és a Cseke-tófarok szakaszai az élőhely-rehabilitáció területei, melyben a vízgazdálkodással összefüggő építményeken kívül semmi nem építhető.

(4) VT-2 jellel megkülönböztetett vízgazdálkodási övezet az Öreg-tó és a Cseke-tó vízfelületei, valamint az Által-érbe torkolló vízfolyásoknak a védett település-központban megjelenő sza­kaszai, a folyó és állóvizek kapcsolódási pontjai

- Angolkerti Tükörforrás vízmű

- Angolkerti vízfolyás

- Angolkerti tavak, a Pokol forrásra települt vízműkutak

- Angolkert DNy-i kispatakág a színpad mögött

- Cseke patak nyitott és zárt szelvényei

- Malomárok –  Arnold Hotel és a Miklós malom között

- Malom patak a Kodály téren a Pötörke malomig – környezetében a Pötörke zsilippel

(4A)[cccxcii] A VT-2 jelű Vízgazdálkodási területen a víziállások

a) ha egymástól 100-re lévő látótávolságon belül lévő létesülnek, egységes építészeti ar­cu­lat­tal készüljenek,

b) bejáratánál a partról jól látható módon a szerkezetre tájékoztató táblát kell elhelyezni, mely tartalmazza az engedélyszámot, az építés évszámát, hónapját és a vízi-állás elsőd­le­ges célját,

c)  nem emelkedhetnek a part felső élénél magasabbra,

d) alapozása ne emelkedjen ki a mederfenékből,

e) beton oszlopa csak kör keresztmetszetű, sima felületű, legfeljebb 15 cm átmérőjű, teteje legfeljebb 129,0 mBf szinten lehet,

f) acéloszlopai készülhetnek legfeljebb 150 mm átmerőjű csőből, vagy legfeljebb 120x120 mm-es zártszelvényből,

g) tartógerenda-szerkezete a szükséges legkisebb keresztmetszetű zártszelvényből készüljön,

h) színezését a környezetbe illeszkedő zöld vagy barna színekkel kell megoldani,

i) a víziállások járófelülete lehet horganyzott acél hálós tábla, vagy ritkított keményfa palló,

j) a létesítményeket kivilágítani nem szabad,

k) parti csatlakoztatásának kialakításakor a meglévő partszerkezet átalakítását a szükséges minimumra kell csökkenteni

l) műszaki kialakításánál a mederből való egyszerű és gyors eltávolít­ható­ságot biztosítani kell,

m) vízgazdálkodási, halászati, viziközlekedési, sport-rekreáció,  természet­vé­delmi és ku­ta­tá­si céllal létesülhetnek.

(5) A vízgazdálkodási területhez közvetlenül csatlakozó malmok épületei eltérő jellegű hasz­no­sí­tásuk ellenére kapcsolatban kell maradjanak a vízfolyásokkal.

(6) A fenti övezetekhez tartozó tavakra és vízfolyásokra vonatkozó előírások a következők:

a) Cseke-patak és az Erzsébet királyné téri vízfolyást parkosított felszíni vízként kell kialakítani.

b) A vízgazdálkodási területek belterületi szakaszain a partéltől minimum 6 m széles – a me­der és partfal fenntartását szolgáló – vízvédelmi sáv betartása kötelező, ezen belül csak a vízügyi hatóság által jóváhagyott és engedélyezett építmények és műtárgyak helyezhetők el.

 (7) A védett és az egyéb nem védett területeken folyó vízfolyás szakaszok és árkok (V)

- Malom patak a Pötörke malomtól az Alkotmány utcáig

- Malom patak a Német Nemzetiségi Múzeum területén

- A tóparti vársétány alatt a Fenékleürítő zsilip és a Cifra malmi zsilip átfolyással a Cifra malmi árokba

- A Szent János zsilip vízátfolyással a János patakba

- Vecserei árok a Várárokba a burkolt Várárok szakaszba a Váralja útig, illetve a Cifra malmi ág és a János patak között az Új útig terjedő szakaszok

- A Fényes fürdő vízrendszere

- János patak és Malom patak északi része

- Mikovényi árok

- Csever árok

- Várárok

- A Kismosó patak északi (alsó vízfolyás szakasza)

- Valamint meg nem nevezett, de a térképen ábrázolt további árkok, vízfolyások.

(8)[cccxciii]

(9) A város északi részén a természetes és természetközeli patakmedreket és patakpartokat kell fenntartani.

(10) A felső vízfolyás-szakaszok árkai és patakjai a következők:

- A Kismosó forrásokból eredő Kismosó patak

- Kosréti árok, valamint

- Az Újhegyi úti és Újhegyi vízfolyások

(11)[cccxciv] Hidrogeológiai védőidom

a) A Fényes kutaknak belső, külső és hidrogeológiai hidrogeológiai védőidomának nincs, a Pokol kutaknak belső, külső és hidrogeológiai „B” zónájának van felszíni metszete.

b) A tatai vízbázis biztonságba helyezési terve (2002. Hydrosys) mellékletében meg­ha­tá­ro­zott Hidrogeológiai „B” védőterület a szabályzat mellékletét képezi.

c)[cccxcv]

(12)[cccxcvi] A Halastó-Fényes városrészben lévő vízgazdálkodási területen belül az Új út menti 1363/71 és /72 hrsz. telkeken létesíthető épület vízgazdálkodási és szolgálati lakás funkcióval.

Különleges beépítésre nem szánt területek

41/A. §[cccxcvii] (1)[cccxcviii] Különleges beépítésre nem szánt övezetek építési paramétereit az 5. melléklet T5. táblázata tartalmazza.

(2) Kks-RE-1 a golfpályák „kivett sportpálya” területeinek övezete, ahol

a) a legalább 1 ha-t elérő telken,

b) az alaptevékenységet (WC, pihenő) illetve a parkfenntartást kiszolgáló,

c) telkenként legfeljebb egy,

d) legfeljebb 100 m² beépített alapterületű,

e) tájba illesztett

építmény helyezhető el.

(3) Kks-HF-1 övezet a Fényes fasor melletti különleges beépítésre nem szánt sportterület, mely övezetben sport, szabadidős, rekreációs tevékenység építményei helyezhetők el.[cccxcix]

42. §[cd]

Levegővédelem

43.§ (1) A tatai hidrogeológiai védőterület határait érintő minden új légszennyezőre próbaüzemelés rendelendő el.

(2) A légszennyező források típusai szerinti felsorolásban

a) Helyhez kötött tatai diffúz légszennyező-források a következők:

- szennyvíztisztító mű bűzhatása,

- a települési hulladéklerakó, Pokker dűlő a telepen lévő egyéb területhasználatokkal (szennyvíziszap-tárolás, dögkút, ideiglenes gyepmesteri telep) átrakó rendszere és udvara,

- a MÉH telep korszerűsítéséig, (Baj közigazgatási határa mentén),

- a MÁV rakodóterület rendezéséig fenntartható burkolata,

- a MÁV Tata vasútállomás, Gesztenyefasor és a Bacsó Béla u. Szomódi úti iparterületre történő feljáró által közrezárt terület

- burkolatlan telephelyek, rakodóterek ipartelepek rendezetlen, burkolatlan vagy rendszeresen nem lemosható része, Kakas utcai mezőgazdasági üzem, Paula major (Tatai Mezőgazdasági Rt.) területe.

b)  Mozgó légszennyezőforrások
M-1 autópálya, 1 sz. főútvonal, amik által kibocsátott szennyezés esetén a közlekedési te­rületek védelmi övezetét képező védősávjai külső határán kell a légszennyezési határ­ér­ték­nek teljesülnie.
Tatán a légszennyezés csökkentését a város természetközeli jellege és az ökológiai fo­lyo­só Által-ér menti jelenléte miatt kizárólag növényzettel lehet biztosítani (lásd közlekedési paragrafus).

(3)[cdi] Az autóbusz-végállomás valamint az üzemanyagtöltő állomások körül 50 m védő­tá­vol­sá­gon belül lakóház, egészségügyi és ökológiai szempontból érzékeny, új területhasználat nem valósítható meg.

(4)[cdii] A légszennyezettség ökológiai határértékeit kötelezően érvényesíteni kell a Tata lég­szennye­zett­ség szempontjából ökológiailag sérülékeny területein, amelyek a következők:

a) Tata nemzetközi szintű madárvonulási és madárpihenési helyének védelmi területe (Ramsari terület), az országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területek (részletes területi elhatárolás a természetvédelmi paragrafusban).

b) A történeti tájban ma is működő szőlőterületek:

- a kertgazdálkodási övezet Grébics hegy, Látóhegy,

- a nagyüzemi kertgazdálkodási övezet északi fele, valamint

- Diós puszta teljes birtokteste.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

44. §[cdiii] (1) A teljes közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, ezért va­la­mennyi mezőgazdasági övezeten korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, kör­nye­zet­kímélő, extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés, ter­mé­szet­közeli erdőkezelés, természet- és környezetbarát egyéb gazdasági és idegenforgalmi te­vé­kenység folytatható.

(2)[cdiv]

(3) A felszíni vízfolyások, folyók-, patak- és árokhálózatát a feltörő tatai források várható víz­ho­zamának figyelembevételével, a módosuló árvízszintnek megfelelő fenékmélységgel és mederszelvények kialakításával kell újraszabályozni.

(4) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyen­súly környezeti feltételeit.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen vízminőség és vízháztartás-változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület ki­a­la­kí­tásának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat ré­sze­ként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(7) Tata beépítésre szánt belterületén – az elsődlegesen a visszatérő források környezetében – teljes körű közművesítést kell megvalósítani, közművesítetlen/szennyvízcsatornával nem ellátott területen csak zárt közműpótló üzemeltethető.

(8)[cdv]

(9)[cdvi]

(10)[cdvii]

(11)[cdviii]

(12) A források, vízfolyások 100 m-es környezetében levő mezőgazdasági rendeltetésű terü­le­te­ken kemikáliák csak korlátozottan, talajjavításra érett komposzt, vagy tőzegtermékek al­kal­maz­hatók

(13) A felszíni vízfolyások mentén, a belterületen 6 m-es vízügyi fenntartási sávon, külterületen 50 m-es védendő parti sávban, álló vizek partján külterületen 100m-es, belterületen ál­ta­lá­ban 10m-es, a Cseke-tó és az Öreg-tó partján 15m-es parti sávban a termesztőfelületeken vegyszer használata tilos.

(14) a) A város területén meglévő karsztvíz észlelő kutat és a szennyeződést feltáró kutat meg kell őrizni.

b)[cdix]    A Büdös-kút, - mint egykori forrás - környezetében építési tevékenység az egykori for­rás tömedékelésének kibontása, szakszerű foglalása, vízelvezetésének megoldása esetén végezhető.

(15) Az ipari üzemek a nem kommunális szennyvizeit előtisztítás után lehet csak a köz­mű­há­ló­za­ti rendszerbe engedni

Talajvédelem és földvédelem

45. § (1)[cdx] Tata közigazgatási területét magasabb szintű jogszabály a „nitrátérzékeny terület” ka­te­gó­ri­ába sorolja.

(2) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termő­ré­te­gé­nek összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről, újrahasznosításáról és az építtető köteles gon­doskodni a jogszabályokban előírt módon.

(3) A termőtalaj szakszerű depóniában is csak legfeljebb fél évig tárolható.

(4)[cdxi] Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, szennyezett termőföld nem használható.

(5)[cdxii]

(6)[cdxiii] 

(7) Méretmegkötés nélkül termékeny talajréteggel bíró területen a humuszvagyon mentése kö­te­lező, a tényleges igénybevétel időpontjáig a mellékhasznosításról gondoskodni kell.

(8)[cdxiv]

(9) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talajerózió-vé­del­me, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül ren­de­zet­ten biztosítható legyen.

(10)[cdxv]

(11) A 15–20%-ot meghaladó lejtőkategóriák esetében 100–200 m-enként vízelvezető gyepes árok kiépítése szükséges. A többirányú lejtők esetén, vagy 12% feletti lejtőkategóriába eső területeken gyepesítést, vagy erdőtelepítést kell alkalmazni

(12) Teraszos rendszert tájba illő módon kell kiépíteni, valamint a kertgazdasági, szőlő-gyü­mölcs ültetvények sorközeit gyepesíteni kell.

(13) Talajtani szempontból sérülékeny területen csak extenzív, talajvizsgálatra alapozott táp­a­nyag-gazdálkodás folytatható.

(14) Hígtrágyás tartástechnológiával üzemeltetett állattartó telep nem létesíthető.

(15) A Paula majori szárnyas-telep területén a hasznosítás-váltás alkalmával a szennyezett talaj­víz­zel való tehermentességet igazolni kell.

(16)[cdxvi]

(17) Az erózió által kismértékben veszélyeztetett területeken a Naszály-Grébics- és Látó-hegy környéke, a meliorációs talajvédelem csak a tájkép és a tájkarakter megtartását szolgáló esz­közrendszerekkel oldható meg.

(18) Növénytelepítéskor a termesztő-felületeken kizárólag a helyi talajadottságokra épített nö­vény­kultúrák termesztése lehetséges.

(19)[cdxvii]

(20) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre ki­ter­je­dően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a nö­vény­telepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(21)[cdxviii]

Zaj- és rezgésterhelés elleni védelem

46. § (1) Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek:

a)  Kálvária domb és környezete Fazekas u., Móricz Zsigmond tér, Móricz Zsigmond utca, Fekete út, Izraelita temető, Tanoda tér által határolt terület,

b)  Angolkerti környezet a Baji út, MÁV területe, Sport u., Erzsébet királyné tér, Cseke-tó nyugati töltése mögötti 1 teleksor,

c)  Öreg-tavi üdülőterületek a Bánhidai út és Fekete út között lévő üdülőterületek és a tófaroktól keletre eső üdülőterületek a tópart, Fáklya u., Vértesszőlősi út menti védőerdősáv üdülőterület felőli határvonala által közbezárt terület,

d)  Temetők – Almási úti, Környei úti temető, Izraelita temető és az Új köztemető,

e)  a védett természeti területek, természeti területek (a jelen paragrafus (5.2.) fejezete a), b), c) pontjaiban felsoroltakon túli természetvédelmi területek)

- Öreg-tó tófarok – Ülepítő tó, Golfpálya területe az M-1-es úti védő erdősáv kivételével, Fekete út közötti erdőterületek,

- Fényes-patak menti rétek a Naszályi út menti véderdősávig, Fényes fürdő és Réti tavak menti védett természeti terület természeti övezete,

- Asszonytó – Mária tó – Halastó és tervezett természeti területi környezete,

- Diós puszta birtokterülete,

f) A kertes gazdasági területek közül a Grébicshegy és a Látóhegy.

(2) A KÖu-1 jelű övezet menti telkeknél és a KÖu-2 övezet gyűjtő útjai mentén lévő telkeknél lakófunkció létesítése esetén a passzív akusztikai védelemről (pl.: hangszigetelt nyílászáró) gondoskodni kell.[cdxix]

Hulladékgazdálkodás

47. § (1) Pokker dűlő hulladéktelep eddigi kialakult és működtetett hulladéklerakója a régi hul­la­dék­lerakási módszerekkel nem használható tovább.

a)[cdxx]

b) A tárolótér (Hrsz 0300/192) és bejárati előtér rakodó, forduló tér (Hrsz. 0300/119) te­rü­le­tén a hatóság által engedélyezett hulladék-átrakómű, ezen kívül megfelelő számú és mé­re­tű építési törmelékgyűjtő konténer, valamint elkülönítetten komposztáló telep lé­te­sít­he­tő, illetőleg helyezhető el.

c) Az átrakómű és a komposztáló az elérhető legjobb technika megvalósításával és csak ka­pa­citásának megengedett módon működtethető.

d) A Pokker dűlő hulladékkezelő és -feldolgozó üzemi területéhez vezető út tisztítható felületű, teherhordó burkolattal épüljön ki legkevesebb 8 m-es szabályozási szélességgel, amelyhez árok és fasor is tartozéka.

e) Pokker dűlő hulladékgazdálkodásban betöltött egyedi és lényegi szerepe és a hulladék­el­he­lyezés típusainak erős környezetszennyező hatásai miatt átmenetileg 1000 m-es, a re­kul­tiváció befejeztével 500 m-es védőtávolságot kell betartani, amin belül az általános me­ző­gazdasági terület építési tevékenység folytatható. A védőtávolságon belül a gaz­dál­ko­dás formája a talajerőgazdálkodás és a termeszthető kultúrákra vonatkozó meg­ál­la­pí­tá­sokra a Pokker dűlő egészére készülő környezeti hatásvizsgálatban kell kitérni

(2)[cdxxi]

(3) A keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szer­ve­zett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék egy részének környezetkímélő ártalmatlanításáról, a többinek hulladékgyűjtő helyre való szállításáról a tu­lajdonos köteles gondoskodni.

(4)[cdxxii]

(5) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék a település területén kívül, a ha­tó­sá­gi engedéllyel rendelkező és e célra is hasznosítható hulladékártalmatlanításra kialakított te­rületen helyezhető el.

(6) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, il­le­tő­leg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gon­dos­kodni.

(7) A területen kívül keletkező veszélyes hulladékok tárolása, kezelése, feldolgozása nem foly­hat.

(8) A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

(9) Az „Új központ” tervezési területen a kereskedelmi létesítmények közelében legalább egy helyen szelektív hulladékgyűjtő szigetet kell kialakítani, melynek zöld növényzettel való takarását meg kell oldani.[cdxxiii]

Táj- és természetvédelem

48. § (1) A város közigazgatási területén országos és helyi természetvédelmi területek találhatók. Ezek területi lehatárolását, térképi ábrázolását a szabályozási terv Szm5 jelű melléklete, felsorolását pedig a szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.

(2) Helyileg védett fasorok:

(3) a) Városszerkezeti szempontból jelentős fasorok:[cdxxiv]

b)[cdxxv] A városszerkezeti jelentőségű fasorok folyamatos kiegészítése és felújítása szükséges, a városkép, a tájkép-formálás biztosítására, a fasorok hiányzó egyedeit pótolni kell.

(4) A közigazgatási területre vonatkozó látványvédelmi előírásokat a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Helyi jelentőségű természetvédelmi területként kell kezelni Tata érzékeny természeti és természetközeli területeit.

(6)[cdxxvi]

(7) A rekultivációra kijelölt földrészeken, valamint a szabályozási terven az északi köz­igaz­ga­tá­si határ mentén feltüntetett kisparcellás mezőgazdasági területrészeken a védelmi ren­del­te­té­sű erdő végső kialakítása céljából – a rekultiváció megkezdésével egy időben – táj­re­ha­bi­li­tációs fásítási programot kell beindítani.

(8) A 4375/45Hrsz-ú út mentén a Gleditsia faegyedek védelme és megtartása kötelező.

(9)[cdxxvii]

(10)

a)[cdxxviii]

b)[cdxxix] Az ökofolyosó részét képező területen csak őshonos növények, faegyedek telepíthetők.

c)[cdxxx] Az ökohálózatba tartozó területeken a közlekedési infrastruktúra elemeinek nyom­vo­na­lán az ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások al­kal­ma­zan­dók.

Közművesítés, közműépítmények területei

Általános előírások

49. §[cdxxxi] (1) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és építmények: vízvezeték, elválasztott rend­sze­rű csatorna, villamosenergia, távhő- és gázvezeték, továbbá hírközlési és kábel TV há­ló­za­tok és építményeik, és azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezete számára köz­mű­te­rületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi be­jegy­zés­sel kell fenntartani

(2)[cdxxxii]

(3) A város beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy ke­res­kedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú te­vé­keny­ségre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a megfelelő oltóvíz és egészséges ivóvízellátás és a vil­la­mos­energia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés, a felszíni vízrendezés megoldott, illetve ren­delkezésre áll.

(4) Az ingatlanoknak a közműhálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közmű­há­ló­zatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a bekötővezetékeket szolgalmi jog igény­be­vé­te­lé­vel -az ágazati előírásoknak is megfelelően- a szomszédos telke(ke)n átvezetve lehet meg­építeni.

(5) A közművezetékek átépítésénél és új vezetékek telepítésénél a gazdaságos terület­hasz­ná­lat­ra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.

(6) A vezetékek elhelyezését a fásítási tervvel összehangoltan kell megoldani. A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezeték­nek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(7) Utak építésekor és egyéb közterületek kialakításakor, valamint a felújítások idején a köz­mű­vek egyidejű megépítéséről, későbbiekben a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gon­dos­kodni kell.

(8) Össze kell hangolni a fejlesztéseket a közös kivitelezés érdekében új létesítmény ter­ve­zé­se­kor. Útépítésekkel és útrekonstrukciókkal egyidejűleg a közművek építését, ill. re­konstruk­ci­óját el kell végezni, a tervezett kapacitások ellenőrzésével.  A vezetékek védelméről, szük­ség szerinti kiváltásáról gondoskodni kell.

(9) A közművezetékek föld felett megjelenő járulékos berendezéseinek az elhelyezésével hozzá kell járulni a terület szépítéséhez, a környezet igényes formálásához.

(10) A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csat­la­ko­zó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesz­tés­sel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, le­fe­dé­sével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

(11)[cdxxxiii]

(12)[cdxxxiv] A közterületek rendezése, kiépítése során a 120 kV-os légvezeték kivételével a vil­la­mos-, a távközlési és a kábel TV vezetékek föld alá történő helyezésével biztosítani kell a zöld sá­vok területének megőrzését, létrehozását.

(13) A gazdasági területeken, a közterületek felől nem látható területen és épületen a tech­no­ló­gi­ai vezetékek föld feletti vezetésű elemként is megjelenhetnek.

(14) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben ma­ra­dó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(15) A területen a tervezett utak szabályozási szélességén belül a teljes közműellátás biz­tosí­tá­sá­hoz a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek el­helye­zé­sé­nél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.

Vízellátás

50. § (1) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bő­ví­tésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani, vagy a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben a felszíni vizekbe való oltóvíz kivételi hely(ek) kiépítésével kell biztosítani.

(2) Az OVH vízvezetéknek a nyomvonalára 2-2 m széles sávban a Vértesi Erőmű Rt. számára bejegyzett szolgalmi jogot a továbbiakban is biztosítani kell. Az új beépítések meg­va­ló­sí­tá­sához, a vezeték nyomvonalának a pontos ismeretéhez, a telekalakítással egyidejűleg nyom­vonalfeltárást kell végezni.

(3) Újhegy városrészben a vízellátás biztosítására víztorony épülhet a a 1518/3-4 helyrajzi számú telkeken.

(4)[cdxxxv]

Szennyvízelvezetés

51. § (1) A szennyvizekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad.

(2) A karsztvízbázis védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szik­kasz­tá­sa a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3)[cdxxxvi]

(4)[cdxxxvii] A város belterületén a közművesítettség előírt mértéke: „teljes közművesítettség”.

(5)[cdxxxviii] A település beépítésre nem szánt területén elhelyezkedő építményben keletkező szenny­vizeket ha

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége ha nem haladja meg a 3 m3-t és a közcsatorna há­ló­zathoz csatlakozni 100 m-en belül nem lehet, akkor a területet megközelítő köz­csa­tor­na hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szenny­víz­gyűj­tő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szál­lí­ta­ni. A szennyvízgyűjtő medence szippantó-kocsival történő megközelítését biztosítani kell.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 250 m-en belül nem tud, ugyanakkor megfelelő befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, a keletkező szennyvizek tisztítására helyi szenny­víz­tisz­tí­tó kisberendezés létesíthető. A kisberendezés védőtávolság nem nyúlhat túl a kiszolgált területen. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a be­fo­ga­dó­hoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

(6) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvizet - a megengedett szennyezettség mértékéig -a telken belül lé­te­sítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(7) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített átemelők:

a)[cdxxxix]

b) Az önálló helyrajzi számmal rendelkező Fényes fasori meglevő és a tervezett szenny­víz­át­e­melő, a Tóparti szennyvízátemelő továbbá Komáromi úti közterületi szenny­víz­át­e­me­lő 25 m védőtávolságán belül építési hely nem alakítható ki.

c) A város többi (8 db) meglevő szennyvízátemelőjének az érintett utcák szabályozási szé­les­ségén belül, a közterületek rendezésénél és a keresztszelvények kialakításánál meg­ha­tá­rozó szerepük van, megközelítésük és védelmük biztosításával.

d) A fejlesztési területek tervezett szennyvízcsatorna hálózatára rákötő új szennyvíz-át­e­me­lők 25 m védőtávolságán belül építési hely nem alakítható ki.

Felszíni vízelvezetés

52. § (1)[cdxl] Közvetlen az élővízbe vizet beengedni a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(2) Az árvízvédelmi és a vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:

a) A Tatai-Öreg tó és a Cseke tó partján a koronaéltől számított 10 m-es sávot , továbbá a Réti tavak, a Városi, a Halasi és az Asszony-tó mentén a koronaéltől számított 6-6 m széles sávot, valamint

b) A város területén levő vízfolyásokon - Által-ér, Csever árok, Malom patak, a Naszály-Grébicsi vízfolyás, a Pokkerdűlői árok és mellékága mentén - előírt 6-6 m karbantartási sávot a biztosítani kell.

c) Azokon a partszakaszokon, ahol a 29./b pont szerinti előírás nem biztosítható, a patak med­rének kézi úton történő karbantartásához a hozzáférhetőséget a karbantartás és ha­vá­ria esetére biztosítani kell.

d) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől, a már elépített helyeken a nyílt ár­kok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m szé­les­sé­gű sávot fenn kell tartani. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

e) Belterületi árok part-élén lévő épület bontás-újraépítés esetén csak az árok kezeléséhez szükséges karbantartósáv (min. 3,0 m) megtartásával épülhet újra.

(3) A nyílt árok hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb te­rü­let­gaz­dál­kodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a) a belterületen zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni

- A 10 m-nél keskenyebb közterületek esetén,

- a lakópark jellegű beépítések során,

- a műemléki jelentőségű területeken.

- az „Új központ” területén (Keszthelyi út – Új út – Malom árok – Május 1. út),

-[cdxli]  [cdxlii] déli ipari park 24 m szabályozási szélességű közútja mentén.

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve  beépítésre szánt területen hosszabb távon is a peremvárosrészekben, elsősorban a szilárd burkolat nélküli utcákban.

(5) A település magas talajvízállású északi és középső városrészeiben mélygarázs és pince nem létesíthető.

(6) A terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(7)[cdxliii]

(8)[cdxliv] A visszatérő karsztvízforrások I. és II. cselekvési programmal jelölt területén belül tervezett beépítések építhetők be. Az Új út és a Május 1. út közötti területen  a megelőző in­téz­ke­dé­sek alapján a meglevő beépítés építményeinek a védelméről gondoskodni kell és vizsgálni kell a talaj-, a réteg- és a visszajövő forrásvizek vízszintsüllyesztési megoldásait.

(9)[cdxlv]

(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig el­le­nőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás létesítése ese­tén. Az adott beruházásból keletkező többlet felszíni vízelvezetését  (megfelelő biz­ton­ság­gal) a befogadóig biztosítani kell.

(11) A tervezett beépítések megvalósításához előközművesítés keretében illetve az építkezéssel egyidejűleg kell megvalósítani az összehangolt, egyidejűleg készülő tervek alapján ter­ve­zett terepszintet, a felszíni vízelvezetést és a szennyvízcsatornázást, továbbá a többi nem te­repfüggő közművezetéket.

(12)[cdxlvi]

(13) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót, kiemelt szegéllyel vízzáró bur­ko­lat­tal kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, s az ne foly­has­son közvetlenül zöld felületre. A nagyobb parkoló felületekről töltőállomás burkolatáról és szénhidrogén-szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába, vízfolyásba. Burkolat kiépítése nélküli “Zöld” parkoló létesítése tilos.

(14)[cdxlvii]  [cdxlviii]

(15) A befogadó vízfolyásokba a vízminőség védelme érdekében a bevezető árkok vizét hor­da­lék­fogón keresztül kell vezetni.

(16) Az Újhegyi vízfolyás mentén 6-6 m karbantartási sávot kell biztosítani.

(17) A Juharfa utca folytatásában tervezett gyűjtőút kialakításának és az Újhegyi vízfolyás felső szakaszának összehangolt, egyidejű rendezése szükséges.

Villamosenergia-ellátás

53. § (1) Az új beépítésre szánt területen és önkormányzati határozattal pontosított egyéb területeken a kisfeszültségű és közvilágítási villamosenergia ellátási hálózat csak földkábeles el­he­lye­zés­sel valósulhat meg.

a) Valamennyi gazdasági területen új közép-, kisfeszültségű hálózatot, közvilágítási táp­ká­belt építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti ve­ze­té­se fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

(4)[cdxlix] A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, in­gat­lan használatát korlátozni tilos. A madárvonulási útvonalakra tekintettél a vonulási sáv­ba eső építési övezeteknél a homlokzatok megvilágítása csak felülről lefelé történhet. Az érin­tett területen csak olyan kandeláberek, illetve egyéb világítótestek helyezhetők el, amelyek kizárólag lefelé világítanak.

a)[cdl] A város közigazgatási területén áthaladó 120 kV nagyfeszültségű villamos táv­vezetékek vé­dő­távolsága a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: 13-13 m, a vezeték tengelyétől pedig 18-18m.

Földgáz- és távhőellátás

54. § (1)[cdli]

(2) A védőövezeten belül tilos:

a) mindennemű építési tevékenység;

b) tűzrakás, illetve anyagok égetése;

c) anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és kiöntése, kiszórása;

d) 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés;

e) szőlő és egyéb kordonok elhelyezése; rizstelep, halastó, víztározó létesítése;

f) 5-5 m távolságon belül fák ültetése;

g) 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése; valamint

h) 50 cm-nél mélyebb talajművelés.

(3) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell el­he­lyez­ni. A földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a  kör­nye­zet­be illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- föld­a­latti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán nö­vény­zet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára sze­rel­he­tők.

(4) Távhő és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel sza­bad kiépíteni.

(5) Energiagazdálkodási Rt. és a Co-Energy Energetikai Tervező és Tanácsadó Kft által ké­szí­tett Tata város energiakoncepciójában rögzített lehatárolású (Új úttól északra a tömb­bel­ső­ben párhuzamosan kb. 100 m-rel az Új úttal-Malom patak-Új út-Bajcsy-Zsilinszky utca-Kenyérgyár utca-Művész köz-Fűtőmű telke-Park-Malom szálló-árok-Alkotmány utca-Váralja utca-Béke tér-Úttörő köz-Rákóczi utca-Kossuth tér-Iskola- Nagykert utca-Új út által határolt) területen belül termikus energiaellátásra a távhőellátás lehetőségét is fi­gye­lem­be kell venni. (ld. Szm-3 jelű terv).

(6) Többlakásos lakótelken, gazdasági területeken belül építendő gázvezetéket csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(7)[cdlii] Az „Új Központ” területén a 300 m² bruttó alapterületet meghaladó kereskedelmi, gaz­da­sá­gi, szolgáltatói és kulturális létesítmények termikus energiaellátására távhő-ellátást kell igény­be venni.

Elektronikus hírközlés

55. § (1) Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési há­ló­za­to­kat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni. Ahol a föld feletti vezetés képviselő-testületi határozatban megjelölt időpontig te­rü­let­gaz­dál­ko­dá­si okból fennmaradhat, a távközlési szabadvezetéket a meglévő 0,4 kV-os és a közvilágítási ve­zetékkel közös oszlopsoron kell vezetni.

(2)[cdliii] Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó elektronikus hírközlési építmény (antenna, an­ten­na­torony) ha van meglévő antennatorony, akkor csak arra szerelhető fel.

(3) A terv területén csak föld alatti vezetéssel építhetők meg a hírközlési és a kábel TV kábelek.

Átmeneti rendelkezések

55/A. §[cdliv] (1) Az új 1. számú vasúti nyomvonal üzembe helyezéséig a működő vasúti nyomvonal területét vasúti területként kell üzemeltetni és fenntartani.

(2) Az új vasúti nyomvonal üzembe helyezését követően felszabaduló vasúti területet rekultiválni kell, melyhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről  szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  27. § szerinti közterület-alakítási tervet kell készíteni úgy, hogy a Köu‑2 jelű területen  közúti közlekedési terület, a Zkp-4 jelű területen zöldterület valamint a kerékpárút és gyalogút, a Zkp-5 jelű területen zöldterület valamint a kerékpárút és gyalogút és parkoló is kialakítható legyen.

(3) A tervezett vasúti nyomvonal és kapcsolódó beruházások területén nem végezhető semmilyen olyan tevékenység, amely annak megvalósítását ellehetetleníti, akadályozza, vagy költségesebbé teszi.

Záró rendelkezések

56. § (1)[cdlv]

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg hatályát vesztő rendeletek:

17/2003.(07.10.) Tata Építési Szabályzata /TÉSZ/

30/2004.(XI.11.) TÉSZ 2004

22/2004.(VII.1.) sz. rendelet az Északi Ipari Park /MIP/ építési szabályzatáról

12/2005.(VI.10.) sz. rendelet (Tata-Baj közigazgatási határ menti gazdasági terület)

(3) A rendelet 2005. december 15-én lép hatályba.

                      Hetényi Tamás                                        Dr. Szabolcs Tivadar

                        Polgármester                                                 Jegyző