Tata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete
a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról
Hatályos: 2011. 02. 26Tata Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete
a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet személyi hatálya Tata Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a továbbiakban: IVS) keretében megvalósuló városfejlesztési, rehabilitációs feladatok által érintett, azokban közreműködő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az IVS-ben meghatározott rehabilitációs területen, szociális célú rehabilitációs területen lévő ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. E rendelet területi hatálya az IVS keretében megvalósuló városfejlesztési, rehabilitációs feladatok által érintett területekre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során:
1. akcióterület: az IVS akcióterületi tervében egyértelműen lehatárolt és nevesített terület, amelyet a Képviselő-testület fejlesztésre, illetve rehabilitációra jelölt ki,
2. akcióterületi terv: egy adott fejlesztési időszakra megfogalmazott részletes megvalósíthatósági terv, amelynek keretében a városrehabilitációs folyamat a kiválasztott akcióterületen ütemezett módon, meghatározott költségvetés mentén valósul meg, eredményeképpen pedig új közterületek, épületek jönnek létre,
3. innovációs tevékenység: új ötletek, új tevékenységek, új termékek, új szervezetek, új emberi és közösségi viselkedési módok kialakítása és társadalmi használatának elősegítése. A folyamat során a korábbitól eltérő jelenségek, újdonságok egyre szélesebb társadalmi és gazdasági csoportokban kerülnek elfogadtatásra, bevezetésre,
4. integrált városfejlesztési stratégia: olyan fejlesztési szemléletű, középtávot, 7-8 évet átölelő dokumentum, amelynek célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, az egyes városrészekre vonatkozó célok kitűzése és annak középtávon való érvényesítése,
5. rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő településrész, épületegyüttes vagy közterület olyan felújítása, melynek során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával az érintett terület értéke a kornak megfelelő színvonalra emelhető,
6. rehabilitációs terület: az akcióterületen belül a rehabilitációval, revitalizációval érintett összefüggő terület,
7. revitalizáció: egy elavult, a kor műszaki vagy társadalmi-gazdasági igényeinek nem megfelelő városrész, épülettömb, épületegyüttes vagy közterület új életre keltése, a történeti értékek megtartásával, és
8. szociális célú rehabilitációs terület: a város társadalmilag és általában fizikailag is leromlott, társadalmilag és területileg elkülönült vagy elkülönüléssel fenyegetett részeinek megújítására irányuló beavatkozással érintett területe.
3. A városfejlesztő társaság
3. § (1) Az önkormányzat a kizárólagos tulajdonában lévő Tatai Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságot, rövidített néven Tatai Városfejlesztő Kft. (a továbbiakban: városfejlesztő társaság) jelöli ki az akcióterületi tervben szereplő, a KDOP-3.1.1/A-09-1f-2010-0001 azonosító számú, a „Tata, Kossuth tér városközpont értékmegőrző rehabilitációja” című fejlesztés megvalósítására. A városfejlesztő társaság kijelölése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. § alapján történik.
(2) Az önkormányzat által az (1) bekezdésben kijelölt akcióterületen, az önkormányzat nevében a városfejlesztő társaság megvalósítja az akcióterületi tervben szereplő fejlesztéseket.
(3) A városfejlesztő társaság feladatai az IVS-sel összefüggésben különösen:
a) tervezési és forrás-koordinációt valósít meg, melyek révén az Önkormányzat ingatlan- és területi rehabilitációs tevékenységei biztonsággal tervezhetőek, illetve finanszírozásuk kiszámíthatóvá válik,
b) a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésének a koordinálása a városfejlesztésben és városrehabilitációban,
c) vizsgálja a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztási lehetőségeit a közszféra és a magánszféra között, segíti a magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési projektek finanszírozásába,
d) biztosítja a városfejlesztésben és városrehabilitációban az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékony és szakmai szempontból megfelelő felhasználását,
e) minden év január 31-ig javaslatot készít az ingatlan-fejlesztések során bevonható külső pénzügyi lehetőségekről, forrásokról - pályázatok, támogatások elnyerése - azok felhasználásáról, amelyekkel az önkormányzati költségvetés tehermentesíthető,
f) a kijelölt akcióterületen az Önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést,
g) az IVS-ben meghatározott fejlesztési elképzelések gondozása, a szükséges előzetes tervek - tanulmánytervek, megvalósíthatósági tanulmányok - elkészítése, valamint javaslatok megfogalmazása, a felmerülő problémák kezelése,
h) a városrehabilitációs feladatok keretében az Akcióterületi Tervek előkészítése és megvalósítása, ezen belül különösen:
ha) a rehabilitációhoz kötődő terület-előkészítési munkálatainak irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),
hb) a közterületek rendezési munkálatainak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkákkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások előkészítése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),
hc) a beruházások révén megvalósuló egyes létesítmények tekintetében a szükséges beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkákkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások előkészítése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),
hd) az IVS-sel érintett beruházások során bevont magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),
he) az IVS megvalósításával kapcsolatos beruházások pénzügyi egyensúlyának biztosítása,
hf) az IVS megvalósítása során felmerülő adminisztratív, információs feladatok ellátása,
i) IVS-hez kapcsolódó, valamint külön megbízási szerződés alapján egyéb, a város fejlődését elősegítő pályázati és projektlehetőségek feltárása, illetve azok lehetséges összehangolása,
j) köteles együttműködni más önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal és az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekkel, és
k) az elnyert pályázati forrásokkal kapcsolatos projektmenedzsmenti feladatok ellátása - így a projekt szakmai koordinációja, projekt előrehaladási beszámolók, pénzügyi beszámolók készítése - a mindenkor hatályos Tata Város Polgármesteri Hivatala Projektmenedzsment szabályzata alapján.
(4) A városfejlesztő társaság minden év január 31. napjáig és október 15. napjáig – a mérlegbeszámolótól független – írásbeli előterjesztés alapján beszámol az Önkormányzatnak az adott időszak fejlesztéseinek kivitelezéséről, megvalósulásáról és pénzügyi helyzetéről.
4. A városfejlesztési szerződés
4. § (1) Az önkormányzat a városfejlesztő társasággal a 3. §-ban meghatározott feladatra külön szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt. A szerződést a megvalósításra kijelölt akcióterületi terv alapján kell megkötni.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) a városfejlesztési tevékenységet, mint a szerződés tárgyát,
b) az akcióterületi fejlesztés megvalósításának határidejét, ütemezését,
c) az akcióterület megnevezését,
d) az akcióterületen megvalósítandó fejlesztési célkitűzéseket,
e) a szerződés keretében ellátott tevékenységet, feladatot, amely lehet:
ea) fejlesztési tervek, tanulmányok készítése,
eb) kivitelezési, pénzügyi tervek készítése,
ec) IVS rendszeres felülvizsgálata, akciótervek készítése,
ed) telekvásárlások, telekalakítások, épületbontások megszervezése, koordinálása,
ef) közmű- és útépítés, építési tevékenység, épület-korszerűsítés megszervezése,
eg) az akcióterületen az esetleges magánbefektetők koordinálása,
eh) pénzügyi források felkutatása, pályázatkészítés,
ei) szakmai szolgáltatás nyújtása,
f) a fejlesztések megvalósításának, illetve a feladatok ellátására szolgáló források rendelkezésre bocsátásának módját, pénzügyi ütemezését,
g) a rendelkezésre bocsátott forrásokkal történő elszámolás módját,
h) a városfejlesztő társaság tevékenységének fedezetéül szolgáló díj mértékét,
i) a városfejlesztő társaság bevételeinek a szerződésben szereplő fejlesztési célokra fordítását,
j) a városfejlesztő társaság évenkénti beszámolásának, az akcióterületi terv évente történő aktualizálásának rendjét,
k) az önkormányzati ellenőrzés módját,
l) az alvállalkozók bevonásának rendjét, és
m) a fejlesztések megvalósításában, a feladat-ellátásban közreműködő önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek, közösségek, magánszemélyek közreműködésének módját.
5. Az akcióterületi terv végrehajtásának forrásai
5. § (1) A városrehabilitációs feladatok megvalósításának forrásai lehetnek különösen:
a) az akcióterületi terv megvalósítására szolgáló önkormányzati saját erő,
b) az akcióterületen lévő önkormányzati és az önkormányzati kizárólagos vagy többségi tulajdonú társaságok tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából származó önkormányzati bevétel,
c) pályázati források,
d) az akcióterületi terv végrehajtásából közvetlenül vagy közvetetten származó bevételek,
e) természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései.
(2) Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések önkormányzati forrásait - ideértve a városfejlesztő társaság adott évi, a szerződésben számszerűsített működési költségeit is - a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg. E költségek év közben más célra nem vonhatók el, még ideiglenesen sem csoportosíthatók át - kivéve a sikertelen pályázatokat -, pénzmaradvány esetén azokat a következő évre át kell vinni, és csak az akcióterületen megvalósuló fejlesztések önkormányzati forrásait képezhetik.
6. Záró rendelkezések
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.