Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 24. § (3) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A védettség felülvizsgálata, védetté nyilvánítás

1.§ (1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

a) „Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület”                      

b)^[1] Réti-tavak és Réti-tavak környéke Természetvédelmi Terület”

c) „Fényes-patak menti rétek Természetvédelmi Terület”

d) „Angolkert Természetvédelmi Terület”

e) „Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület”

f) „Kálvária-domb Természetvédelmi Terület”

g) „Agostyáni Tojás-hegy Természetvédelmi Terület”

h) „Dióspusztai kastélypark Természetvédelmi Terület”

i) „Árendás-patak völgye Természetvédelmi Terület”

(2) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított természetvédelmi területek területi hatályát (térképi ábrázolását) e rendelet 1. melléklete, az érintett földrészletek ingatlan nyilvántartási  adatait a 2. melléklete^[2] tartalmazza.

(3) A helyi védelem alá tartozó egyedi természeti értékeket  e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

 (4) A védett természeti értékek köréből kivonásra került természeti területek és értékek megőrzéséről, jellegük fenntartásáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben  foglaltak szerint kell továbbra is gondoskodni.

(5) Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete egyes természetvédelmi területek hatékony védelme érdekében természeti-, kezelési- és védőövezeteket jelöl ki. Ezek területi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. A védetté nyilvánítás indoka és célja

2.§ (1) Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 591,3 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a)  a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény jegyzékébe 1989. Március 17-én felvett európai jelentőségű madárgyülekezőhely megőrzése,

b)  a vízi és vízparti élőhelyek növénytársulásainak, állatközösségeinek fenntartása, védelmi helyzetük elősegítése,

c)  a városképileg is kiemelkedő jelentőségű tó természeti és kultúrtörténeti érték együttesének megőrzése,

d) a rekreáció, a természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés és zöldturizmus lehetőségeinek biztosítása.

(2) 8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 75,8 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a)  a tatai városhatár természetközeli arculatának megőrzése,

b)  a tó, rét- és legelőterületek, nádasok és patakparti ligeterdők életközösségeinek, védett növény együttesének (különösen a nagy aggófű termőhelyének) fenntartása,

c)  a hagyományos gazdálkodás, állattartás feltételeinek biztosítása,

d) a természetvédelmi ismeretterjesztés lehetőségeinek elősegítése.

(3) Fényes-patak menti rétek Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 59,2 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a)  a tatai városhatár természetközeli arculatának megőrzése,

b)  a rét- és legelőterületek, nádasok és patakparti ligeterdők életközösségeinek, védett növény együtteseinek fenntartása,

c)  a hagyományos gazdálkodás, állattartás feltételeinek biztosítása,

d) a természetvédelmi ismeretterjesztés lehetőségeinek elősegítése.

(4) Angolkert Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 70,5 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a)  az 1782-ben, az ország első angolparkjaként létrehozott park jellegének fenntartása, helyreállítása,

b)  az erdőterületek, vizes és vízparti élőhelyek természetközeli jellegének megőrzése,

c)  a rekreáció, bemutatás és ismeretterjesztés lehetőségeinek biztosítása.

(5) Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 33,0 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a)  az elapadt és újra a felszínre törő tatai karsztforrások egykor legbővizűbb forráscsoportja környezetében kialakult vízi, lápréti és láperdei növény együttes és állatvilág megőrzése,

b)  a rekreáció kiemelt lehetőségeinek biztosítása.

(6) Kálvária-domb Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 7,9 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a) az 1958-ban országos jelentőségűvé nyilvánított Kálvária-dombi Geológiai Természetvédelmi Területhez szervesen csatlakozó területrészek természetvédelmi jellegének biztosításával a Kálvária-dombnak, mint kiemelkedő geológiai és műemléki-kultúrtörténeti érték együttesnek – így a tájrendezett nyugati bányaudvar, az egykori Szent- Iván-hegyi kápolna és barokk Golgota szoborcsoport – megőrzése,

b) az Izraelita temető, mint a tatai zsidóság jelentős emlék együttesének és a temető örökzöld növényzetének fenntartása. 

(7)^[3] Agostyáni Tojás-hegy Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 4,1 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

1. az agostyáni falukép jellegzetes elemét nyújtó terület jellegének fenntartása,

b) oktatási bázisterület biztosítása a térségben folytatott környezeti neveléshez

(8) Dióspusztai kastélypark – kiterjedése: 5,6 ha. A védetté nyilvánítás indoka és célja az egykori ménesbirtok környezetében kialakított tájképi jelentőségű legelőterületek fenntartása.

(9)^[4] Árendás-patak völgye Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 25,6 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:

a)  az agostyáni községhatár tájképi értékeinek megőrzése,

b)  az Árendás-patak völgyében kialakult rét- és legelőterületek életközösségeinek védelme,

c)  a természeti és táji értékek fenntartása a kialakult állat- (mindenekelőtt ló-) tartás révén,

d) a rekreáció és bemutatás lehetőségeinek biztosítása.

3. Általános természetvédelmi előírások

3.§ (1) A tilalmak, korlátozások illetve a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét természetvédelmi övezetenként – természeti-, kezelési- és védő övezetekre vonatkozóan – kell meghatározni.

(2) Az egyes természetvédelmi területek természeti övezeteinek kiterjedése nem csökkenthető.

(3) Az egyes övezetekre vonatkozó tilalmak, korlátozások és a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek köre nem csökkenthető, az előírások csak szigorító jelleggel módosíthatók.

4. A természetvédelmi területek egyes övezeteire vonatkozó előírások

4.§ (1) A természetvédelmi területek 3 fajta övezetre tagolódnak, ezek a természeti övezet, a kezelő övezet és a védő övezet.

(2) Természeti övezetben nem végezhető

a) a természeti értékek jelentős zavarásával, károsodásával járó vízügyi munkálatok, vízkivétel, vízkormányzás (kivéve, ha azok természetvédelmi céllal történnek);

b) erdő, rét, legelő művelési ágának megváltoztatása;

c) gyepfeltörés, tárcsázás;

d) növény védőszer és műtrágya környezetbe juttatása;

e) erdőrészlet tarvágása;

f) fény-, zaj- vagy egyéb zavaró hatással járó munkálatok illetve tevékenységek, így a tűzijáték, vagy fénycsóvát kibocsátó pásztázó berendezések üzemeltetése;

g) sugárzó, rádiójeleket kibocsátó, vagy továbbító berendezés telepítése;

h) mindennemű építési tevékenység és telekalakítás, kivéve azon eseteket, amennyiben az  kifejezetten természetvédelmi célokat szolgál;

i) a madarak és a vadállomány bármilyen eszközzel történő riasztása, vadászata;

j)  mesterséges vadtartás, tenyésztés illetve vadfajok kibocsátása;

k) horgászati, halászati tevékenység;

l) járművel, gépjárművel történő behajtás, vízterület esetében vízijárművel történő behajtás -kivételt képez a természetvédelmi érdekből a természetvédelmi kezelő illetve hatóság részéről történő behajtás;

m) a terület légterében légi járművel történő közlekedés illetve távirányítható légi eszköz használata 1000 méter magasság alatt;

n) tűzgyújtás, kivéve, ha azt a természetvédelmi hatóság rendeli el;

e) a terület üdülés és sportolás céljára történő bármilyen igénybevétele;

(3) Természeti övezetben a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) a területen történő tartózkodáshoz, megfigyeléshez;

b) a természetvédelmi kezelési tervekben leírtaktól eltérő területkezelői tevékenység végzéséhez vagy felhagyásához;

c) állattartás, legeltetés végzéséhez;

d) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott növényeken kívül minden más növény égetéséhez, kaszálásához, gyűjtéséhez.

(4) Kezelési övezetben nem végezhető:

a) A Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület vonatkozásában a tavon motoros hajók üzemeltetése. Ez alól csak a tavon termelési és szolgáltató céllal működő gazdálkodó és kezelő szervezetek, valamint a tavon víziállással rendelkező kajak-, evezős- és vitorlás sportegyesületek képeznek kivételt. Ezen sportegyesületek összesen legfeljebb 6 motoros hajót üzemeltethetnek, a hivatalos versenynaptárukban szereplő versenyek idejére, illetve városi rendezvények alkalmával a mentő- és kísérőhajók számát a természetvédelméről szóló és a versenyek lebonyolításáról rendelkező jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. E pontban kezelő szerven a vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezetet és a rendészeti szerveket értjük.

b) A földrészletek művelési ágának, méretének, alakjának megváltoztatása, kivéve a természet védelmét szolgáló beavatkozásokat.

(5) Kezelési övezetben a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) A Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület, valamint az Angolkert Természetvédelmi terület vonatkozásában mindennemű fényreklám, világítótest elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez illetve tűzijáték lebonyolításához, fénycsóvát kibocsátó pásztázó berendezések üzemeltetéséhez.

b) A tavakon belsőégésű motorral hajtott vízijárművek, motoros hajók, távirányításos modellek használatához, beleértve a közforgalmú, termelési és szolgálati célú, valamint a sportversenyekre, edzésekre mentés céljából kirendelt motoros hajókat is.

(6) Védőövezetben nem végezhető:

a) Ipari tevékenység végzése, illetve ilyen célt szolgáló létesítmények elhelyezése.

b) A környezet szennyezésével, illetve védett természeti érték károsításával járó mezőgazdasági tevékenység, területhasználat.

c) A természeti értékekre jelentős fény- , zaj- és bűzhatással járó létesítmény elhelyezése illetve tevékenység végzése.

(7) Védő övezetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges:

a) A földrészletek művelési ágának megváltoztatásához.

b) Zajkibocsátásról és a levegőszennyezettségről szóló jogszabályokban meghatározott határértéket meghaladó zajhatással illetve szennyező anyag kibocsájtásával járó tevékenység végzéséhez.

(8) A természetvédelmi területekre vonatkozó egyéb előírások tekintetében a védett területek természetvédelmi kezelési-fenntartási tervében foglaltakat kell alkalmazni, az abban nem szabályozott kérdésekben pedig a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény megfelelő rendelkezéseit kell alapul venni.

(9) A Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelésére vonatkozó kezelési utasítást e rendelet 4. melléklete szerinti kezelési irányelv alapján kell alkalmazni.

5. A védett természeti értékek fenntartásának, kezelésének anyagi alapja

5.§ (1) A védetté nyilvánított természeti értékek kezeléséhez, fenntartásához, bemutatásához, helyreállításához szükséges költségek fedezetéről az önkormányzat az éves költségvetésében illetve a helyi környezetvédelmi alap útján gondoskodik.

(2) Természetvédelmi terület kezelésével, természetvédelmi kezelői feladatokkal más, arra alkalmas szervezet is megbízható.

 (3) A természetvédelmi feladatokkal megbízott polgári természetőrök munkájukat díjazás nélkül látják el.

6. A társadalom bevonása a védett természeti értékek megőrzésébe

6.§ (1) Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete a védett természeti értékek megőrzésére - a vonatkozó jogszabályokban biztosított lehetőségek szerint – önkormányzati természetvédelmi őrt foglalkoztathat, illetve polgári természetőrt vonhat be a hatékonyság fokozására.

(2) A védett természeti értékek fenntartása érdekében a Képviselő-testület Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztalt hoz létre. A Természetvédelmi Társadalmi Kerekasztal résztvevői

a)   a képviselő-testület környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának tagja,

b)  Tata Város Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó ügyintézője,

c)  a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselő,

d) a természetvédelmi területek kezelésével megbízott szervezetek képviselője,

e) a város területén működő polgári természetőrök, önkormányzati természetvédelmi őrök,

(3) A Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztalt a résztvevők kezdeményezésére szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze Tata város polgármestere. A részvételre jogosultak köre a Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztal javaslata alapján módosítható.

(4) A Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztal egyszerű szótöbbséggel dönt. Javaslatokat  fogalmaz meg az önkormányzat részére.

7. Szabálysértés, természetvédelmi bírság

7.§ ^[5]

8. Záró rendelkezések

8.§ (1) Ez a rendelet a 2012. február 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti :

1. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet

2. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2001 (VII.1.) önkormányzati rendelet.

3. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2002 (VI.26.) önkormányzati rendelet.

4. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2005 (VII.1.) önkormányzati rendelet.