Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (I.30.) önkormányzati rendelete
a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól
Hatályos: 2017. 03. 01- 2023. 06. 28Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (I.30.) önkormányzati rendelete
a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 24. § (3) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A védettség felülvizsgálata, védetté nyilvánítás
1. § (1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:
a) „Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület”
b)1 Réti-tavak és Réti-tavak környéke Természetvédelmi Terület”
c) „Fényes-patak menti rétek Természetvédelmi Terület”
d) „Angolkert Természetvédelmi Terület”
e) „Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület”
f) „Kálvária-domb Természetvédelmi Terület”
g) „Agostyáni Tojás-hegy Természetvédelmi Terület”
h) „Dióspusztai kastélypark Természetvédelmi Terület”
i) „Árendás-patak völgye Természetvédelmi Terület”
(2) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított természetvédelmi területek területi hatályát (térképi ábrázolását) e rendelet 1. melléklete, az érintett földrészletek ingatlan nyilvántartási adatait a 2. melléklete2 tartalmazza.
(3) A helyi védelem alá tartozó egyedi természeti értékeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A védett természeti értékek köréből kivonásra került természeti területek és értékek megőrzéséről, jellegük fenntartásáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltak szerint kell továbbra is gondoskodni.
(5) Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete egyes természetvédelmi területek hatékony védelme érdekében természeti-, kezelési- és védőövezeteket jelöl ki. Ezek területi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. A védetté nyilvánítás indoka és célja
2. § (1) Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 591,3 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény jegyzékébe 1989. Március 17-én felvett európai jelentőségű madárgyülekezőhely megőrzése,
b) a vízi és vízparti élőhelyek növénytársulásainak, állatközösségeinek fenntartása, védelmi helyzetük elősegítése,
c) a városképileg is kiemelkedő jelentőségű tó természeti és kultúrtörténeti érték együttesének megőrzése,
d) a rekreáció, a természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés és zöldturizmus lehetőségeinek biztosítása.
(2) 8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 75,8 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) a tatai városhatár természetközeli arculatának megőrzése,
b) a tó, rét- és legelőterületek, nádasok és patakparti ligeterdők életközösségeinek, védett növény együttesének (különösen a nagy aggófű termőhelyének) fenntartása,
c) a hagyományos gazdálkodás, állattartás feltételeinek biztosítása,
d) a természetvédelmi ismeretterjesztés lehetőségeinek elősegítése.
(3) Fényes-patak menti rétek Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 59,2 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) a tatai városhatár természetközeli arculatának megőrzése,
b) a rét- és legelőterületek, nádasok és patakparti ligeterdők életközösségeinek, védett növény együtteseinek fenntartása,
c) a hagyományos gazdálkodás, állattartás feltételeinek biztosítása,
d) a természetvédelmi ismeretterjesztés lehetőségeinek elősegítése.
(4) Angolkert Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 70,5 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) az 1782-ben, az ország első angolparkjaként létrehozott park jellegének fenntartása, helyreállítása,
b) az erdőterületek, vizes és vízparti élőhelyek természetközeli jellegének megőrzése,
c) a rekreáció, bemutatás és ismeretterjesztés lehetőségeinek biztosítása.
(5) Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 33,0 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) az elapadt és újra a felszínre törő tatai karsztforrások egykor legbővizűbb forráscsoportja környezetében kialakult vízi, lápréti és láperdei növény együttes és állatvilág megőrzése,
b) a rekreáció kiemelt lehetőségeinek biztosítása.
(6) Kálvária-domb Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 7,9 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) az 1958-ban országos jelentőségűvé nyilvánított Kálvária-dombi Geológiai Természetvédelmi Területhez szervesen csatlakozó területrészek természetvédelmi jellegének biztosításával a Kálvária-dombnak, mint kiemelkedő geológiai és műemléki-kultúrtörténeti érték együttesnek – így a tájrendezett nyugati bányaudvar, az egykori Szent- Iván-hegyi kápolna és barokk Golgota szoborcsoport – megőrzése,
b) az Izraelita temető, mint a tatai zsidóság jelentős emlék együttesének és a temető örökzöld növényzetének fenntartása.
(7)3 Agostyáni Tojás-hegy Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 4,1 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) az agostyáni falukép jellegzetes elemét nyújtó terület jellegének fenntartása,
b) oktatási bázisterület biztosítása a térségben folytatott környezeti neveléshez
(8) Dióspusztai kastélypark – kiterjedése: 5,6 ha. A védetté nyilvánítás indoka és célja az egykori ménesbirtok környezetében kialakított tájképi jelentőségű legelőterületek fenntartása.
(9)4 Árendás-patak völgye Természetvédelmi Terület – kiterjedése: 25,6 ha. A védetté nyilvánítás indokai és céljai az alábbiak:
a) az agostyáni községhatár tájképi értékeinek megőrzése,
b) az Árendás-patak völgyében kialakult rét- és legelőterületek életközösségeinek védelme,
c) a természeti és táji értékek fenntartása a kialakult állat- (mindenekelőtt ló-) tartás révén,
d) a rekreáció és bemutatás lehetőségeinek biztosítása.
3. Általános természetvédelmi előírások
3. § (1) A tilalmak, korlátozások illetve a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek körét természetvédelmi övezetenként – természeti-, kezelési- és védő övezetekre vonatkozóan – kell meghatározni.
(2) Az egyes természetvédelmi területek természeti övezeteinek kiterjedése nem csökkenthető.
(3) Az egyes övezetekre vonatkozó tilalmak, korlátozások és a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek köre nem csökkenthető, az előírások csak szigorító jelleggel módosíthatók.
4. A természetvédelmi területek egyes övezeteire vonatkozó előírások
4. § (1) A természetvédelmi területek 3 fajta övezetre tagolódnak, ezek a természeti övezet, a kezelő övezet és a védő övezet.
(2) Természeti övezetben nem végezhető
a) a természeti értékek jelentős zavarásával, károsodásával járó vízügyi munkálatok, vízkivétel, vízkormányzás (kivéve, ha azok természetvédelmi céllal történnek);
b) erdő, rét, legelő művelési ágának megváltoztatása;
c) gyepfeltörés, tárcsázás;
d) növény védőszer és műtrágya környezetbe juttatása;
e) erdőrészlet tarvágása;
f) fény-, zaj- vagy egyéb zavaró hatással járó munkálatok illetve tevékenységek, így a tűzijáték, vagy fénycsóvát kibocsátó pásztázó berendezések üzemeltetése;
g) sugárzó, rádiójeleket kibocsátó, vagy továbbító berendezés telepítése;
h) mindennemű építési tevékenység és telekalakítás, kivéve azon eseteket, amennyiben az kifejezetten természetvédelmi célokat szolgál;
i) a madarak és a vadállomány bármilyen eszközzel történő riasztása, vadászata;
j) mesterséges vadtartás, tenyésztés illetve vadfajok kibocsátása;
k) horgászati, halászati tevékenység;
l) járművel, gépjárművel történő behajtás, vízterület esetében vízijárművel történő behajtás -kivételt képez a természetvédelmi érdekből a természetvédelmi kezelő illetve hatóság részéről történő behajtás;
m)5
n) tűzgyújtás, kivéve, ha azt a természetvédelmi hatóság rendeli el;
e) a terület üdülés és sportolás céljára történő bármilyen igénybevétele;
(3) Természeti övezetben a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) a területen történő tartózkodáshoz, megfigyeléshez;
b) a természetvédelmi kezelési tervekben leírtaktól eltérő területkezelői tevékenység végzéséhez vagy felhagyásához;
c) állattartás, legeltetés végzéséhez;
d) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott növényeken kívül minden más növény égetéséhez, kaszálásához, gyűjtéséhez.
e)6 a terület légterében a modellrepültetés.
(4) Kezelési övezetben nem végezhető:
a) A Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület vonatkozásában a tavon motoros hajók üzemeltetése. Ez alól csak a tavon termelési és szolgáltató céllal működő gazdálkodó és kezelő szervezetek, valamint a tavon víziállással rendelkező kajak-, evezős- és vitorlás sportegyesületek képeznek kivételt. Ezen sportegyesületek összesen legfeljebb 6 motoros hajót üzemeltethetnek, a hivatalos versenynaptárukban szereplő versenyek idejére, illetve városi rendezvények alkalmával a mentő- és kísérőhajók számát a természetvédelméről szóló és a versenyek lebonyolításáról rendelkező jogszabályok figyelembevételével kell meghatározni. E pontban kezelő szerven a vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezetet és a rendészeti szerveket értjük.
b)7
(5) Kezelési övezetben a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) A Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Terület, valamint az Angolkert Természetvédelmi terület vonatkozásában mindennemű fényreklám, világítótest elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez illetve tűzijáték lebonyolításához, fénycsóvát kibocsátó pásztázó berendezések üzemeltetéséhez.
b) A tavakon belsőégésű motorral hajtott vízijárművek, motoros hajók, távirányításos modellek használatához, beleértve a közforgalmú, termelési és szolgálati célú, valamint a sportversenyekre, edzésekre mentés céljából kirendelt motoros hajókat is.
c)8 a terület légterében a modellrepültetéshez.
(6) Védőövezetben nem végezhető:
a) Ipari tevékenység végzése, illetve ilyen célt szolgáló létesítmények elhelyezése.
b) A környezet szennyezésével, illetve védett természeti érték károsításával járó mezőgazdasági tevékenység, területhasználat.
c) A természeti értékekre jelentős fény-, zaj- és bűzhatással járó létesítmény elhelyezése illetve tevékenység végzése.
(7) Védő övezetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges:
a) A földrészletek művelési ágának megváltoztatásához.
b) Zajkibocsátásról és a levegőszennyezettségről szóló jogszabályokban meghatározott határértéket meghaladó zajhatással illetve szennyező anyag kibocsájtásával járó tevékenység végzéséhez.
(8) A természetvédelmi területekre vonatkozó egyéb előírások tekintetében a védett területek természetvédelmi kezelési-fenntartási tervében foglaltakat kell alkalmazni, az abban nem szabályozott kérdésekben pedig a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény megfelelő rendelkezéseit kell alapul venni.
(9) A Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelésére vonatkozó kezelési utasítást e rendelet 4. melléklete szerinti kezelési irányelv alapján kell alkalmazni.
5. A védett természeti értékek fenntartásának, kezelésének anyagi alapja
5. § (1) A védetté nyilvánított természeti értékek kezeléséhez, fenntartásához, bemutatásához, helyreállításához szükséges költségek fedezetéről az önkormányzat az éves költségvetésében illetve a helyi környezetvédelmi alap útján gondoskodik.
(2) Természetvédelmi terület kezelésével, természetvédelmi kezelői feladatokkal más, arra alkalmas szervezet is megbízható.
(3) A természetvédelmi feladatokkal megbízott polgári természetőrök munkájukat díjazás nélkül látják el.
6. A társadalom bevonása a védett természeti értékek megőrzésébe
6. § (1) Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete a védett természeti értékek megőrzésére - a vonatkozó jogszabályokban biztosított lehetőségek szerint – önkormányzati természetvédelmi őrt foglalkoztathat, illetve polgári természetőrt vonhat be a hatékonyság fokozására.
(2) A védett természeti értékek fenntartása érdekében a Képviselő-testület Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztalt hoz létre. A Természetvédelmi Társadalmi Kerekasztal résztvevői
a) a képviselő-testület környezetvédelemmel foglalkozó bizottságának tagja,
b) Tata Város Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó ügyintézője,
c) a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselő,
d) a természetvédelmi területek kezelésével megbízott szervezetek képviselője,
e) a város területén működő polgári természetőrök, önkormányzati természetvédelmi őrök,
(3) A Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztalt a résztvevők kezdeményezésére szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze Tata város polgármestere. A részvételre jogosultak köre a Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztal javaslata alapján módosítható.
(4) A Társadalmi Természetvédelmi Kerekasztal egyszerű szótöbbséggel dönt. Javaslatokat fogalmaz meg az önkormányzat részére.
7. Szabálysértés, természetvédelmi bírság
7. §9
8. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet a 2012. február 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet
2. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2001 (VII.1.) önkormányzati rendelet.
3. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2002 (VI.26.) önkormányzati rendelet.
4. a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 21/1999.(VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2005 (VII.1.) önkormányzati rendelet.
Módosította: 2/2013.(I.30) ÖR. 1. §-a. Hatályos: 2013. február 1. napjától.
Módosította: 2/2013.(I.30) ÖR. 5. §-a. Hatályos: 2013. február 1. napjától.
Módosította: 2/2013.(I.30) ÖR. 2. §-a. Hatályos: 2013. február 1. napjától.
Módosította: 2/2013.(I.30.) ÖR 3. §-a. Hatályos: 2013. február 1. napjától.
Módosította: 28/2014.(XII.18.) ÖR 2. §-a. Hatálytalan: 2015. január 1. napjától.
Beiktatta a 28/2014.(XII.18.) ÖR 1.§ (1) bekezdése, hatályos: 2015. január 1.napjától.
Módosította: a 3/2017.(II.24.) ÖR 1. §-a. Hatálytalan: 2017. március 1. napjától.
Beiktatta a 28/2014.(XII.18.) ÖR 1.§ (2) bekezdése, hatályos: 2015. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte: 19./2012. (V.31.) sz. ÖR. 1.§ 7. pontja. Hatálytalan: 2012. május 31-től.
Módosította: 2/2013. (I.30.) ÖR. 5. §-a. Hatályos: 2013. február 1. napjától