Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1., 2. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 3. alcím vonatkozásában Magyarország zászlajának használatáról, az állami kitüntetésekről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (5) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján, az 1., 2. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a 3. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

1. Az önkormányzat jelképei

1. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, lobogó, a pecsét és a díszlánc.

2. § (1) Tata város címere háromszög alakú, fekete kontúrú pajzs. Felső széle egyenes, jobb és bal széle ívelt. Középen, függőleges irányban hasított, ezzel két részre osztott.

A címer eleje további két részre vágott: a pajzs fejre és a pajzs talpra. A kobaltkék alapszínű pajzsfej felső részében egy, alatta szimmetrikusan elhelyezkedő két aranyszínű Anjou liliom van.

A pajzstalp vágásos, az Árpád-házat szimbolizáló nyolc sávot foglalja magába, ezüst és sötét cinóber színek váltakozásával. A pajzsfej és a hozzá csatlakozó pajzstalp motívumai pólyát képeznek. A címer hátulján lévő ezüstös, villás végű kettős-kereszt, három vízszintes tagozódású, egymásra épülő arany idomból emelkedik ki. A címer hátuljának alapszíne sötét cinóber. Az Anjou címerkép liliomai kitüntetésként kerültek a város címerébe a királyi pártfogás jeléül, míg a kettős-kereszt a királyi méltóságot jelképezi.

(2)         Tata város zászlója téglalap alakú, függőleges irányban világos cinóber (balra) és világos kobaltkék (jobbra) színre osztott. A zászló felső harmadában az arany kontúrú városcímer úgy helyezkedik el, hogy felezővonala a zászló felezővonalával, a címer elejének vágása pedig a zászló felső harmadának vonalával esik egybe. A zászló végét aranyos rojtozás díszíti. A zászlórúd hegye arany színű, a rúd maga pedig nyújtott spirál alakban vörös és kék színre festett.

(3)         A város lobogója téglalap alakú, vízszintes irányban világos cinóber (felül) és kobaltkék (alul) színre osztott. Az arany kontúrú városcímer függőleges állásban és úgy helyezkedik el a lobogón, hogy hasító vonala a lobogó első harmadának vonalával, elejének vágása pedig a lobogó vízszintes középvonalával esik egybe.

(4) Tata város pecsétje kör alakú, benne középen a város címerének vonalas ábrázolása található, amelyet a "Tata Város pecsétje" szöveg a bélyegző körvonalát követve vesz körül, az első és az utolsó szó között az "1990" évszám látható.

(5) A polgármesteri díszlánc ezüstből készült. A kör alakú áttört láncszemekben a város címerében szereplő Anjou-liliomok jelennek meg. A 13 láncszemet kisebb méretű, három-három darabból álló páros karikasor köti össze. A díszlánc kör alakú medalionnal zárul, melyet a növényi ornamentikával díszített háttérből kidomborodó városi címer díszít.

(6)         A díszláncot a polgármester jogosult viselni az önkormányzat képviseletében, hivatalos rendezvényeken.

3. § A városi címer és zászló, lobogó hiteles formáját, a pecsét hiteles lenyomatát valamint a díszlánc fotóképét az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzati jelképek használatának rendje

4. §   Tata város pecsétje kizárólag díszítő jelképként, az önkormányzat által kiadott reprezentatív dokumentumokban használható szárazbélyegzőként.

5. § (1) Tata város címere kizárólag díszítő jelképként használható, hatósági eljárás során nem alkalmazható.

(2)       A város címerét kizárólag az 1. mellékletben bemutatott hiteles formában, színes vagy vonalas változatban szabad ábrázolni. A mellékletben található címerábrázolások méretarányaitól, a színkóddal megadott színektől nem szabad eltérni. Vonalas változat esetén a címerhasználati engedély rendelkezik az ábrázolásnál alkalmazható szín(ek)ről.

(3)       A város címerét külön engedély nélkül használhatják az alábbi szervek, illetve intézmények:

a)               Tata Város Önkormányzata és a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal

b)               Tata Város Önkormányzatának intézményei és az általa létrehozott közalapítványok

c)         Egyéb, nem az önkormányzat által fenntartott tatai oktatási és nevelési intézmények

d)         A városi kiemelt rendezvények, illetőleg azok a rendezvények, amelyeknél az önkormányzat támogatóként szerepel.

(4)       A város címerét a fel nem sorolt intézmények, gazdasági és egyéb szervezetek, magánszemélyek csak érvényes címerhasználati engedély birtokában használhatják.

(5)       A város címerének használatára nem adható engedély, ha a címer használatának módja illetve a forgalomba hozatal körülményei sérthetik a város jó hírét, illetve a közízlést.

6. §  (1) Tata Város zászlaja és lobogója (városzászló) engedély nélkül használható:

a) nemzeti és városi ünnepek alkalmával, Magyarország zászlajával együtt, azonos

nagyságban,

b) a város életében jelentős események, ünnepségek és társadalmi rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt,

c) a több település részvételével tartott rendezvényeken megkülönböztetésül,

d) jelentős gyászesemény - díszpolgár, a sport, művészetek, tudományok, kultúra, oktatás, közélet, gazdaság, egészségügy területén elért eredményei alapján vagy egyéb okból köztiszteletben álló személy halála - alkalmával a fekete zászlóval együtt,

e) városi kiemelt rendezvényeken, illetőleg azon rendezvényeken, amelyeket az önkormányzat hivatalosan támogat.

(2)       A városzászló Magyarország zászlaját nem helyettesítheti.

(3)       A város zászlója és lobogója címer nélküli formában is elkészíthető illetve alkalmazható.

7. § (1) A címer 5. § (4) bekezdésén- és a városzászló 6. § (1) bekezdésén kívüli használatát, ábrázolását, forgalomba hozatal céljára történő előállítását és forgalomba hozatalát a polgármester engedélyezi.

(2) A címerhasználati engedélyt az engedélyező visszavonja attól az engedélyestől, aki az engedélytől eltérő célra és módon használja a címert, illetőleg a zászlót.

(3)       A címer- és zászlóhasználat engedélyezése iránti kérelem Tata Város Polgármesteréhez nyújtható be.

(4) A kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező szerv vagy személy nevét, székhelyét vagy lakcímét,

b) használatának, előállításának célját, módját,

c) a megjelenítés látványtervét

d) előállítás esetén az előállítandó mennyiséget,

e) a forgalomba hozatal módját,

f) kereskedelmi forgalom esetén a javasolt vásárlói egységárat, és

g) használatának időtartamát.

(5)       A jelképpel díszített (emlék)tárgy, jelvény, kiadvány, termék előállításra irányuló kérelemhez mellékelni szükséges a tárgy tervét, majd elkészültét követően a kérelmező a termék egy példányát vagy annak fénymásolatát köteles az  engedélyezőnek átadni.

(6) A határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Ket. 72.§ -ban felsoroltakon tartalmaznia kell:

a) az engedélyezett felhasználás céljának és módjának megjelölését,

b) előállítás esetén az engedélyezett mennyiséget,

c) az engedély érvényességének határidejét (egyszeri vagy visszavonásig),

d) a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket, előírásokat, és

e) a felhasználással kapcsolatos egyéb előírásokat.

8. §   A kiadott engedélyekről az engedélyező nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az engedély megadásának időpontját, ügyiratszámot, az engedélyes nevét, címét, a felhasználás célját, az engedélyezett mennyiséget, az engedély érvényességének határidejét.

3. A közterületek ünnepi fellobogózásának rendje

9. § (1) A 2. melléklet 1. pontjában meghatározott közterületeket a nemzeti ünnepeken fel kell lobogózni.

2. A nemzeti ünnepeken a közterületeken Magyarország lobogóját (a továbbiakban: lobogó) és a városzászlót kell kitűzni.

(3) A fellobogózást az ünnepet megelőző munkanapon 18.00 óráig, a zászlók leszedését az ünnepnap elteltét követő harmadik munkanapon 18.00 óráig kell elvégezni.

(4) Közterületi létesítményekre, a köz- és díszkivilágító berendezésekre zászlótartót csak úgy szabad felszerelni, hogy a berendezés üzemeltetését, karbantartását ne akadályozza, balesetet ne okozzon. Karbantartásukról, állagmegóvásukról az önkormányzat által a fellobogózással megbízott szervezet gondoskodik.

(5)  Új zászlótartók elhelyezése esetén a szerkezet felszerelésének helyéről, módjáról és

időpontjáról – amennyiben az épületet vagy közvilágítási berendezést érint – egyeztetni szükséges az ingatlan vagy berendezés kezelőjével, tulajdonosával.

(6) Tata Város Polgármestere az (1) bekezdésben felsorolt ünnepeken kívül a 6. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetekben is elrendelheti a város közterületeinek teljes vagy részleges fellobogózását.

10. § (1) Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek nemzeti és városi, valamint egyéb társadalmi ünnepeken történő fellobogózásának és a városi zászló használatának rendjéről szóló 16/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete.