Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1-16. és a 18. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 17. alcím vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) bekezdés c) pontjában, (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 1-16. és a 18. alcím vonatkozásában az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, a 17. alcím vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.      Általános rendelkezések

1. §   (1)     Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tata Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)     Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Tatai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(3)     Az Önkormányzat és a Közös Hivatal székhelye: 2890 Tata, Kossuth tér 1.

2. §   (1)     Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a lobogó, a pecsét és a díszlánc.

(2)     Az Önkormányzat jelképeire vonatkozó részletes szabályokat Tata Város Önkormányzata jelképeiről, azok használatának-, valamint a közterületek fellobogózásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. §   Tata Város Önkormányzata a nemzetközi együttműködés területén az alábbi önkormányzatokkal tart fenn hivatalos testvérvárosi, testvér-települési kapcsolatokat:

1. Alkmaar város (Hollandia – 1985.),
2. Gerlingen város (Németország- 1987.),
3. Dammarie-les-Lys város (Franciaország- 1993.),
4. Arenzano város (Olaszország – 1994.),
5. Szőgyén község (Szlovákia – 1997.),
6. Montebelluna (Olaszország – 2000.),
7. Szováta (Románia – 2002.),
8. Pinczów (Lengyelország – 2004.),
9. Magyarkanizsa (Szerbia – 2012.).

A rendelet megalkotásának napja: 2014. december 17.

2.     Tata Város Önkormányzatának feladat- és hatásköre

4. §   (1) A képviselő-testület önként vállalt feladatként gondoskodik a következő módokon:

a) általa alapított intézmények, társulás útján vagy közalapítványi formában:

aa) helyi televízió működtetéséről,

ab) egyes közművelődési és sportfeladatokról,

ac) szociális szakellátásról,

ad) a közös hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv belső szervezeti egységeként létrehozott Közterület-felügyeleti csoport útján a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátásáról.

b) általa alapított gazdasági társaság keretében:

ba) egyes városüzemeltetési, városfejlesztési feladatokról,

bb) egyes közművelődési feladatokról,

bc) fürdő- és strandszolgáltatásról,

(2) A képviselő-testület polgármesterre, bizottságokra, jegyzőre átruházott feladat- és hatásköreit a 1-4. melléklet tartalmazza.

3.     A képviselő-testület működése

5. §   (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, alpolgármester, bizottságok, közös hivatal, jegyző, társulás) közreműködésével látja el.

2. Az egyes feladatok ellátása sorrendjének meghatározásánál a gazdasági program, szükséges anyagi eszközök nagysága tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

6. §   A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 6 fő jelen van. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

4.      A képviselő-testület munkaterve

7. §   (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c) az önkormányzati gazdasági társaságok vezetőitől,

d) a Tatai Civil Társulás képviselőjétől és

e) a jegyzőtől.

8. §   (1)  A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző félév május 31., valamint november 30. napjáig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezett napirendek címét,
2. az előterjesztő és előadók nevét,
3. a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését.

5.     A képviselő-testület ülésének összehívása

9. §   (1)  A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó szerdáján 9.00 órai kezdettel tartja. A képviselő-testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

2. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők részére legalább az ülés időpontját megelőző öt nappal korábban elektronikus formában kell postázni. Ettől eltérni a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(3) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(4) A képviselő-testületet rendkívüli ülésre össze kell hívni, ha a döntéshozatal halaszthatatlan. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül a meghívók kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(5)  A képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül, telefonon is összehívható.

6.     A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

10. §   (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a törvény által meghatározott személyeket,

b) a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

c) a napirendi pontok előterjesztőit, előadóit,

d) Tata város Magyarországon élő díszpolgárait, az erre vonatkozó nyilatkozatuk szerint,

e) az önkormányzat könyvvizsgálóját, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a járási tisztifőorvost, azokban a témákban, amelyeket a jogszabály előír.

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

1. a járási bíróság elnökét,
2. a járási ügyészség vezetőjét,
3. a városi rendőrkapitányság vezetőjét,
4. a közös hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
5. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,
6. a helyben működő történelmi egyházak képviselőit,
7. a kormánymegbízottat,
8. a járási hivatal vezetőjét,
9. a tankerület vezetőjét,
10. a közműsor-szolgáltatók, illetve a sajtó tatai és megyei képviselőit,
11. a Tatai Civil Fórum vezetőjét,
12. a MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnokát,
13. akiket a polgármester a napirend tárgyalásánál érdekeltnek tart.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak részére, valamint a tatai és megyei médiák képviselőinek – amennyiben rendelkezik megfelelő eszközzel – elektronikus formában kell továbbítani a meghívót, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak részére az írásos előterjesztéseket is.

7.      A képviselő-testület ülése

11. § A zárt ülésen tárgyalandó, valamint a zárt ülésre javasolt előterjesztések tartalma titoktartási kötelezettség alá esik, kivéve, ha a képviselő-testület azt nem zárt ülés keretében tárgyalja.

12. §    A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi- és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

13. §  (1) A képviselő-testület napirendjére a munkaterv szerinti és a képviselő-testület határozatában megjelölt előterjesztéseket fel kell venni. További napirendi pontra a polgármesternél az előterjesztések törvényességi ellenőrzését követően a képviselő, a bizottságok, illetve a jegyző tehet javaslatot.

(2)   Az ülés megkezdésekor a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, vagy a javasolt sorrend megváltoztatására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3)   A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. Amennyiben az ülés napirendjébe nem kerülnek a javaslatok, a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.

(4)   Az ülés napirendjének megállapítása előtt a napirendhez nem tartozó kérdésekben bármely képviselő legfeljebb 3 percben felszólalhat. A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásokról vitát nem nyit, de az érintett viszontválaszára lehetőséget biztosít szintén 3 percben.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét általában az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. rendelet-tervezetek,
2. határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
3. határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztató,
4. Beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
5. képviselői kérdések
6. zárt ülésen tárgyalandó témák.

14. § Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. a polgármester, alpolgármester,
2. a jegyző,
3. a témakör szerint illetékes bizottság,
4. a képviselő.

15. § (1)    Sürgősségi indítvány tárgyalására irányuló írásos előterjesztést, valamint a határozati javaslatot – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéről – érdemi vita lefolytatása nélkül – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősségi indítványt – a polgármester kezdeményezése esetén – a tárgya szerint illetékes bizottságnak véleményeznie kell.

16. §  (1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület ülésére beterjesztendő valamennyi döntést igénylő dokumentum, továbbá a határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztatók.

(2)  Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Amennyiben az előterjesztést előzetesen a téma szerint illetékes bizottságnak véleményezni kell, úgy a bizottsági véleményt a bizottság elnöke a testület ülésén a napirend tárgyalása során ismerteti. A határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(3) Az előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket a 5. melléklet tartalmazza, amelyek betartásáért az előterjesztő felelős.

(4) A képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást igénylő vagy a lakosság szélesebb körét érintő ügyben kétfordulós tárgyalást határozhat meg. A képviselő-testület eltérő döntésének hiányában a második fordulós tárgyalás időpontja az első tárgyalást követő második testületi ülés.

17. § (1) Az ülésvezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) megnyitja, berekeszti az ülést,

b) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vezeti, illetőleg lezárja a vitát,

e) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról szavaztat,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a döntést.

(2) Az ülésvezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel,

c) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja vagy - ismételt figyelmeztetés után - kiutasíthatja azt a meghívott személyt, érdeklődő polgárt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

d) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti.

8.      A vita és a döntéshozatal módja

18. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 3-3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és az előadó jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz és az előadóhoz a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak személyenként egy alkalommal kérdéseket intézhetnek, melyre azok kötelesek választ adni.

19. § (1)  Az adott napirendhez a felszólalásokra – az ügyrendi javaslat kivételével – a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor, első alkalommal legfeljebb 3 perc, továbbiakban még 2 alkalommal legfeljebb 2-2 perc időtartamban. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

A témától függően a képviselő-testület esetenként felmentést adhat az előzőekben meghatározott időtartamtól való eltérésre. A felmentés megadásához a képviselő-testületnek egyszerű többségű szavazata szükséges.

(2) A napirend előterjesztője és előadója a vita során többször is hozzászólhat.

(3) A 10. § (1) bekezdésében megjelölt tanácskozási joggal rendelkezők – a jegyző és a napirendi pont előadójának kivételével – a napirend során legfeljebb egy alkalommal szólalhatnak fel, maximum öt perc időtartamban.

4.  Ügyrendi hozzászólás esetén a jelentkezőnek soron kívül szót kell adni, legfeljebb kétperces időtartamban. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirenddel kapcsolatos vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.

5.  Ügyrendi hozzászólásnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével, a szavazás módjával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

6.  A lezárt napirendi ponthoz a határozathozatal közben, valamint határozathozatal után ügyrendi javaslatot tenni nem lehet.

20. § (1)  A napirendi pont során elhangzott észrevételekre az előterjesztő vagy az előadó reagál, a vitát az ülésvezető foglalja össze. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

2. Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

3. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő a képviselő-testület ülésén szóban vagy egyébként írásban elfogadja, a módosító javaslatról külön nem, hanem az eredeti javaslattal egységes szerkezetbe foglaltan kell szavazni.

21. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-án túlmenően:

a) sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéhez;

c) testületi hatáskör átruházásához;

d) fegyelmi ügyekben;

e) közterület átnevezéséhez.

22. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazatszámláló berendezés igénybevételével, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel hozza.

2. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az íven rögzíti. A szavazás végén a képviselő a leadott szavazatát aláírásával hitelesíti.

3. Titkos szavazás a szavazatszámláló berendezés igénybevételével történik.

4. A képviselők egyharmadának indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a titkos szavazás elkülönített helyiségben, urna és szavazólapok igénybevételével történjen.

5. A (4) bekezdés szerinti titkos szavazás lebonyolítása előtt 3 fő települési képviselőből álló szavazatszámláló bizottságot kell alakítani.

6. A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.

7. A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

8. A képviselő-testület tagjainak a nevét a bizottság elnöke felolvassa, majd az elnöktől a szavazólapot átveszik a települési képviselők.

9. A szavazólapot kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

9.      A képviselő-testület döntései

23. § (1)  A képviselő-testület határozatában, amennyiben az feladat meghatározást is tartalmaz, meg kell jelölni a feladat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt is.

(2)  A képviselő-testület a határozatának közzététele a városi honlapon való megjelenítéssel történik. A képviselő-testület határozatát postai úton is megküldi a határozat tárgya szerint érintettnek.

10.  A rendeletalkotás

24. § (1) A rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet tervezet tárgyalását az (1) bekezdés szerint kezdeményezték, úgy a polgármester azt a jegyzővel és az illetékes bizottsággal előzetesen véleményezteti. Az ily módon kezdeményezett rendelet alkotást a soron következő testületi ülés napirendi pontjai közé fel kell venni.

(3) A rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, függetlenül attól, hogy ki az előterjesztő. A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban, legkésőbb a képviselő-testület tervezetet tárgyaló ülését megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternek.

(4)  A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos hatályosulásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi rendeletek alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A rendelet kihirdetés időpontja városi honlapon való megjelenés időpontja.

11.  A képviselő-testület dokumentumai

25. § A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

26. § A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a tatai városi könyvtárban, a Közös Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni, valamint a város hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

12. A települési képviselő

27. §    (1) A települési képviselők díjazását a helyi önkormányzati képviselők és a bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2)  A képviselő-testület rendes ülésén történő megjelenés elmulasztása esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 15 %-kal, ismételt kötelezettségszegés esetén 25 %-kal, egy havi időtartamra kell csökkenteni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásától el kell tekinteni, amennyiben a képviselő önhibáján kívüli okból történő indokolt távolmaradását előzetesen igazolja. A távolmaradást írásban (levél, e-mail) a Polgármesternek kell jelezni. Kivételes esetekben (munkahelyi vagy tanulmányi elfoglaltság, egészségügyi vagy családi okok miatt) a távolmaradás az akadályoztatás megszűnését követő 5 napon belül is igazolható.

(4)  A képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén két hónapon át a tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

13.  A bizottságok működésére vonatkozó szabályok

28. § A képviselő-testület 4 fő képviselő és 3 fő nem képviselő tag részvételével Pénzügyi- és Városfejlesztési Bizottságot, valamint 5 fő képviselő és 4 nem képviselő tag részvételével Humán- és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

29. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

30. § (1) A bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint azon előterjesztések felsorolását, melyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek 2-3. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság a munkájáról szóló beszámolót évente nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3) A Humán- és Ügyrendi Bizottság nyújtja be az oktatási és kulturális alap, valamint az egészségvédelmi, szociális és sport alap pályázati kiírása érkezett alapítványi támogatási kérelmeket döntési javaslatával együtt a képviselő-testület részére.    

(4) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság nyújtja be a környezetvédelmi alap pályázati kiírása érkezett alapítványi támogatási kérelmeket döntési javaslatával együtt a képviselő-testület részére.    

31. § (1)  Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által a képviselő bizottsági tagok közül választott elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az érdekeltek részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző kettő nappal korábban – lehetőség szerint – elektronikus formában kell postázni.

(2) A bizottság ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(4)  A bizottságok a tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

32. § (1)  A bizottságok között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a testület állásfoglalása az irányadó.

(2) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az elnökhelyettes.

(3) A bizottság döntését - a képviselő-testület adott napirendre vonatkozó vitája során - a megfogalmazott kisebbségi véleményekkel együtt a bizottság elnökének a képviselő-testület ülésén ismertetni kell.

33. § (1) A polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) vagyonnyilatkozatát a Humán és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát nyitott borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát zárt borítékban veszi át a képviselőtől átvételi elismervény ellenében a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja.

(3)  A vagyonnyilatkozatokról, nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a kapcsolódó iratokat évente az előzményekhez csatolni kell. A nyilvántartás vezetéséről, a vagyonnyilatkozatok adatvédelmi szabályoknak megfelelő biztonságos őrzéséről a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(4) Az azonosító adatok nélküli képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak. Azokat – előzetes egyeztetés után – a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja bárkinek hozzáférhetővé teszi.

34. § A Humán és Ügyrendi Bizottság

a) kivizsgálja a képviselők összeférhetetlensége, illetve méltatlansága ügyében benyújtott kezdeményezést,

b)   átveszi és őrzi azokat a lemondó nyilatkozatokat, amit a képviselő a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén nyújt be.

c)   kezeli a képviselők – köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételéről szóló – igazolásait.

35. § A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

14.  Az önkormányzat szervei

36. § (1) Az önkormányzat szervei:

1. főállású polgármester
2. 1 főállású alpolgármester, akit a képviselők közül választanak,
3. humán és ügyrendi bizottság
4. pénzügyi és városfejlesztési bizottság
5. jegyző
6. Tatai Közös Önkormányzati Hivatal és
7. Társulás

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

1. Tatai Kistérségi Többcélú Társulás,
2. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.

37. § (1)  A polgármester jogszabályban meghatározott hatáskörén túlmenően:

1. irányítja az önkormányzat külügyi és kommunikációs tevékenységét,
2. jogosult a testület előzetes engedélye nélkül a külföldi önkormányzatoktól érkező meghívásoknak - alkalmanként öt nap erejéig - eleget tenni és erre napidíjat igénybe venni.
3. közvetlenül irányítja a polgármesteri kabinet munkáját.

(2) A polgármester előre tervezett 5 vagy ennél több napos szabadságát a képviselő-testület előzetesen engedélyezi. Az öt napnál kevesebb, vagy előre nem tervezett, de 5 napnál több napos szabadságát a képviselő-testület a szabadság letöltését követő első testületi ülésén utólagosan hagyja jóvá.

38. §       A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

39. § (1)  A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, vagy szervének, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, vagy szerve működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) az ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) tájékoztatást küld a polgármesternek, a bizottság vagy a társulás elnökének.

40. §       A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzői kabinetvezető látja el.

15. A lakossággal való kapcsolattartási formák

41. § (1) Az együttműködés formái különösen:

a) a helyi népszavazás,

b) a közmeghallgatás,

c) a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői fogadóóra,

d) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,

e) a lakossági fórum,

f) a városrészi fórum, és

f) a városi honlap, városi televízió.

(2) Az (1) bekezdés c) és e) pontja esetén az érintetteket a helyi médián keresztül kell értesíteni.

42. §       A közmeghallgatás időpontját a polgármester határozza meg. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és

3. a helyi kábeltévén keresztül.

43. §       (1) A városrészi fórumot a polgármester hívja össze legalább 100 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, önkormányzat honlapján és a helyi kábeltévén. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.

(3) A városrészi fórum napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek

a) településrendezéssel, településfejlesztéssel,

b) a település kulturális életével,

c) a településen tervezett ipari beruházás letelepedésével, vagy

d) a települési közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

   (4) A városrészi fórumot a polgármester vezeti. 

   (5) A városrészi fórum a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(6) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(7) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a városrészi fórumot berekeszti.

16. A nemzetiségi önkormányzatok

44. § A nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit az önkormányzat a Közös Hivatal útján, e rendelet 6. mellékletében meghatározott módon biztosítja.

17.  A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal

45. § A Közös Hivatal köztisztviselői jogviszonyában a Kttv. e rendelet 7. mellékletében meghatározott módon alkalmazható.

18.  A kormányzati funkciók

46. § Tata Város Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, megnevezését és felsorolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

19.  Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet,

2.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/1999. (IX.20.)önkormányzati rendelet,

3.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 42/1999. (XII.21.) önkormányzati rendelet,

4.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2000. (IX.13.) önkormányzati rendelet,

5.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 31/2000. (XII.1.) önkormányzati rendelet,

6.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2001. (IX.17.) önkormányzati rendelet,

7.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2002. (X.30.) önkormányzati rendelet,

8.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2002. (XI.27.) önkormányzati rendelet,

9.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2003. (IX.29.) önkormányzati rendelet,

10.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2004. (XI.2.) önkormányzati rendelet,

11.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 34/2004. (XII.1.) önkormányzati rendelet,

12.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2005. (VI.1.) önkormányzati rendelet

13.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2005. (VII.1.) önkormányzati rendelet,

14.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 31/2006. (X.11.) önkormányzati rendelet

15.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2006. (X.30.) önkormányzati rendelet,

16.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 34/2006. (XII.1.) önkormányzati rendelet,

17.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2007. (III.30.) önkormányzati rendelet,

18.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 28/2007. (X.1.) önkormányzati rendelet,

19.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2008. (II.29.) önkormányzati rendelet,

20.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelet,

21.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2009. (III.30.) önkormányzati rendelet,

22.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2009. (VI.29.) önkormányzati rendelet,

23.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2010. (X.14.) önkormányzati rendelet,

24.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2010. (XII.20.) önkormányzati rendelet,

25.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 34/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet,

26.az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelet,

27.a közterület-használat helyi szabályozásáról szóló 23/2007. (VI.29.) önkormányzati rendelet 20.§ (2) és (3) bekezdése,

28.a közterületek elnevezéséről, utcanév- és házszámtáblák elhelyezéséről, valamint a házszámozás rendjéről szóló 8/2010. (IV.1.) önkormányzati rendelet 13. § (2) és (3) bekezdése,

29.az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól és az ezzel összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 31/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelet 34. § (3) bekezdése,

30. szóló 20/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 1-7. § és 12. §-a.