Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015(II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól

Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 12. 31

Tata Város Önkormányzat Képviselõ-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: törvény) 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés b.) pontjában és (3) bekezdésében, a 33. § (7) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 115. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Tatai Kistérségi Többcélú Társulásban résztvevő települési önkormányzatok hozzájárulásával a következõket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.A rendelet hatálya


1. § E rendelet hatálya Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Tata, Vértestolna települések közigazgatási területére terjed ki, – az étkeztetés kivételével – az e rendeletben meghatározott, a Szociális Alapellátó Intézmény által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások, azok igénybevétele és a fizetendõ térítési díjakra vonatkozó rendelkezések tekintetében. Az étkeztetés tekintetében a rendelet hatálya Dunaszentmiklós és Tata települések közigazgatási területére terjed ki.


2. § E rendelet hatálya Komárom-Esztergom megye területére terjed ki az e rendeletben meghatározott, Tatai Kistérségi Idõskorúak Otthona által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás, annak igénybevétele, és a fizetendõ térítési díjra vonatkozó rendelkezések tekintetében.



3. § A települési önkormányzat az e rendeletben foglalt feladatait a szociális és gyermekvédelmi intézményekkel, egyházakkal, szociális területen tevékenykedő  társadalmi és civil szervezetekkel, különösen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportjával, a Magyar Vöröskereszt Tatai Szervezetével, valamint a Szociális Háló Közalapítvánnyal szoros együttműködésben látja el.












 



A rendelet megalkotásának napja: 2015. február 25.



II. FEJEZET

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK


2.Aktív korúak ellátása


4. § Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében köteles gondoskodni:

a)    az általa életvitelszerűen lakott épület udvarának és kertjének tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a települési szilárd és folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő kezeléséről,

b)   az általa életvitelszerűen használt lakás, családi ház közegészségügyi jogszabályokkal összhangban történő tisztán tartásáról,

c)   az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, ingatlan előtti járdaszakasz hó- és jégmentesítéséről,

d)   az ingatlana előtt levő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.


3.Települési támogatás


5. § (1) A polgármester települési támogatás keretében támogatást nyújt

a)a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végzõ személy részére,

c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez.

(2)  Nem részesülhet az e rendeletben meghatározott települési támogatásban az a személy, aki vagyonnal rendelkezik.

 (3) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

 (4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kivétellel nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki munkanélküliként álláskeresés céljából nem mûködik együtt a munkaügyi hatósággal.


4.Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott

települési támogatás


6. §    (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2)   Támogatást a polgármester a következő kiadásokhoz nyújt:

a) a villanyáram díjához,

b) a víz- és a gázfogyasztás díjához,

c) a távhő-szolgáltatás díjához,

d) a csatornahasználat díjához,

e) a szemétszállítás díjához,

f)  a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz,

g) a közös költséghez,

h) a tüzelőanyag költségeihez

i)  lakhatáshoz

kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

(3)   A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, szolgáltatóhoz történő utalással kell nyújtani. A (2) bekezdés f)  pontjában foglalt kiadásokhoz nyújtandó támogatást pénzbeli támogatásként kell nyújtani.

(4)   A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy:

a) akinek a háztartásában család esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, továbbá

b) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá

c) vállalja, hogy együttműködik a Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). A támogatás időtartama alatt a támogatásra jogosulttal a Családsegítő Szolgálat kapcsolatot tart és személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatban foglaltak betartását. A Családsegítő Szolgálat jelzéssel él az Önkormányzat felé, ha a támogatott az együttműködést nem teljesíti

d) vállalja, hogy a Családsegítő Szolgálat erre irányuló javaslata esetén, a támogatás megállapítását követően, a szolgáltatónál kezdeményezi előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelését, és a támogatás időtartama alatt vállalja annak működtetését.

(5)   A kérelem írásban nyújtható be, melyhez csatolni szükséges a következőket:

a) jövedelemigazolás,

b) szolgáltató által kiállított számla, albérleti díjhoz kapcsolódó támogatás esetén albérleti szerződés,

c) vagyonnyilatkozat.

(6)   A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege jövedelemhatártól függ. A támogatás összege, amennyiben

a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 30.000,-Ft-ot: 3.000,-Ft/hó,

b) a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 30.000,- Ft-ot: 2.500,-Ft/hó.

(7)   A természetbeni támogatás a szolgáltató bankszámlájára történő átutalással, míg a pénzbeli támogatás bankszámlára utalással, bankszámla hiányában házipénztári kifizetéssel teljesíthető minden hónap 10. napjáig.

(8)   Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(9)   A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatást egy évre, a kérelem beadása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(10) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


5.A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának

az ápolását, gondozását végzõ személy részére nyújtott települési támogatás


7. §    (1) A polgármester támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, és az elvégzett környezettanulmány alapján a körülmények azt indokolják.


(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben akkor állapítja meg a támogatást

a)  ha az ápolást, gondozást végző személy ebből az okból nem tud munkát vállalni, ezért  munkából származó jövedelme nincs, valamint az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó, és

b)  ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.


(3)  Nem állapítható meg a támogatás azon személy részére, aki a törvény 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül.


(4)   Nem jogosult az ápolását, gondozását végzõ személy részére nyújtott települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a)  az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b)    rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolást, gondozást végzõ személy részére nyújtott települési támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolást, gondozást végzõ személy részére nyújtott települési támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c)    keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(5)   Az ápolást, gondozást végzõ személy részére nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a)  az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b)  az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c)  az ápolt személy meghal,

d)  az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e)  az ápolási, gondozási jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6)   Az ápolt személy halála esetén az ápolást, gondozást végzõ személy részére nyújtott települési támogatás folyósítását a haláleset időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(7)   A támogatás összege bruttó 23.600 Ft/hó, melyből jogszabály alapján a nyugdíjjárulék összege levonásra kerül.

(8)  A kérelem  írásban nyújtható be, melyhez csatolni szükséges a következőket:

a)  jövedelemigazolások,

b)  háziorvos által kiállított igazolás az ápolt személy tartós betegségéről.

(9) A támogatás folyósítása bankszámlára történő utalással, vagy bankszámla hiányában postai úton történő kifizetéssel történik minden hónap 15. napjáig.


6.Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás


8. § (1) Annak a szociálisan rászorult személynek, aki alanyi jogon, illetve egyéb jogcímen nem részesül közgyógyellátásban, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, a polgármester egy éves időtartamra megállapítja a támogatást.

(2)   Támogatásra az a személy jogosult, akinek

a)  a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 235 %-át, egyedül élő személynél a 300 %-át, és

b) családban élõ esetén krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át,

c)  egyedül élõ esetén krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(3)   A kérelem  írásban nyújtható be, melyhez csatolni szükséges a következőket:

a)  jövedelemigazolások

b)  elutasító határozat az alanyi vagy a normatív közgyógyellátás megállapítására vonatkozóan

c)  háziorvos, vagy szakorvos által kiállított igazolás a havi rendszeres gyógyszerköltségről.

(4)   A havi rendszeres gyógyszerszükségletet a háziorvos igazolja.

(5)   A (4) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá a gyógyszer megnevezését, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

(6)   A polgármester dönt

a)  a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságról,

b)  a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság kezdő időpontjáról,

c)  a jogosult gyógyszerkeretéről.

(7)   Ha a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig

a)  a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b)  a kérelmező jövedelme nem változott,

a polgármester a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(8)   A megállapítható gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás kifizetése évente négy alkalommal történik, a támogatás eseti összege 12.000,- Ft.

(9)   A támogatás folyósítása bankszámlára történő utalással, vagy bankszámla hiányában házipénztárban történő kifizetéssel történik minden hó 15. napjáig.


7.Rendkívüli települési támogatás


9. § (1)            A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(2)   Rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező jogosult,

aa)   akinek családjában egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

ab)  egyedül élő személy esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és

b)  együttműködik a Családsegítő Szolgálattal.

(3) A támogatást elsősorban természetbeni formában (különösen: élelmiszerutalvány, tűzifa, szolgáltatóhoz, intézményekhez történő közvetlen utalás), természetbeni támogatással nem kezelhető helyzetekben pénzbeli ellátásként kell nyújtani.

(4)   Tűzifa formájában nyújtott rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek a téli időszakban a tüzelő biztosítása nehézséget okoz, és az ingatlanában való fűtést kizárólag tűzifával tudja biztosítani. A támogatás természetbeni ellátásként, tűzifa formájában, a meghatározott időtartam alatt egyszeri alkalommal biztosítható. A természetbeni támogatás iránti kérelmet téli időszakban az év november 01. napja és a következő év március 31. napja közötti időszakban - lehet benyújtani. Nem állapítható meg a támogatás azon kérelmező részére, aki az időtartam alatt lakásfenntartási támogatásban részesül. Kivétel ez alól, ha a Családsegítő Szolgálat igazolja a kérelmező rászorultságát.

(5)   Krízishelyzet esetén el lehet térni a (4) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól, és a Családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettségtől, ezen támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Krízistámogatást egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal lehet nyújtani.

(6)   Krízishelyzetnek minősülő rendkívüli élethelyzetnek tekinthető a rendelet alkalmazása szempontjából, akinek családjában

a)  elemi kár bekövetkezése,

b)  tartós, egy hónapot meghaladó kórházi kezelés, vagy egy hónapot meghaladó táppénzes állomány,

c)  súlyos közlekedési baleset,

d)  gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások (gyermek megtartásának, fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, ikergyermek születése, tartós betegséggel összefüggő többletkiadások),

e)  vagyon elleni bűncselekmény,

f)   tandíj, gyermekintézmény térítési díja,

g)  temetési költségek viselése,

h)  év végi közüzemi költségek elszámolásakor jelentkező magas összegű hátralék-fizetési kötelezettség miatti többletkiadások viselésére a kérelmező nem képes, illetve ezek viselése létfenntartását átmenetileg súlyosan veszélyezteti.

(7)   Rendkívüli települési támogatás egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal adható.

(8)   Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között a lakhatás feltételeinek biztosítására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve a családja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(9)   Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül az e rendeletben meghatározott gyógyszertámogatásban.

(10) A rendkívüli települési támogatás házipénztárban történő kifizetésére az ellátás megállapítását követő 5 napon belül kerül sor.

(11) A rendkívüli települési támogatás összege esetenként és személyenként legalább 3000 Ft.

8.Köztemetés


10. § A polgármester a köztemetési költség megtérítését elengedi,

a)  ha az elhalt vagyontalan,

b)  ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott,

c)  ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 9. § (4) bekezdés a), b). pontban meghatározott összeghatárt.


9.Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése


11. § (1) Az ellátás megtérítését a polgármester méltányosságból akkor engedi el, ha a visszafizetésre kötelezett

a)  hajléktalanná vált, vagy

b)  családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el, vagy

c) krízishelyzetbe került.

(2)   A polgármester az ellátás megtérítését méltányosságból akkor csökkenti, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(3)   A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-a.

(4)   Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(5)   A részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a)  50.000 forintig                                     3 hónap,

b)  50.001-100.000 forintig                     6 hónap,

c)  100.000 forint felett                             8 hónap.

(6)   A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.

(7)   A támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.



10.Eljárási szabályok


12. § (1) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Tatai Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet előterjeszteni.


(2)   Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Szociális Alapellátó Intézmény szükség esetén közreműködik.


(3)   A körülmények tisztázása során a kérelmező a Tatai Közös Önkormányzati Hivatallal köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.


(4)   A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.


(5)  A rendkívüli települési támogatás ügyintézési határideje nyolc nap.


(6)  A pénzben nyújtott települési támogatás felhasználása a támogatás felvételétõl számított 30 napon belül ellenõrizhetõ, melynek során a felhasználás igazolása kérhetõ.


(7) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz jövedelemigazolásként a következõket kell csatolni:

a)      a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendszeres jövedelemről a munkáltató igazolását,

b)      a járási hivatal, illetve a munkaügyi szerv által folyósított ellátásokról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a hatóság által kiállított igazolást,

c)      a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiállított igazolást, ennek hiányában a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét vagy az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d)     gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló iratot,

e)      a kiskorú gyermek elhelyezéséről szóló jogerős ítéletet,

f)       külön élő házastársak esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a különélésről,

g)       a 16 év feletti nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetében iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony igazolást,

h)      egyéb nem rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát.


(8) A kérelemhez csatolandó vagyonnyilatkozatot az 1. mellékletben szereplő formanyomtatványon kell megtenni.

           

III. FEJEZET


SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK


11.A szociális alapszolgáltatásokra vonatkozó közös szabályok


13. § A személyes gondoskodás körében az Önkormányzat – társulási formában – az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a)  étkeztetés,

b)  házi segítségnyújtás,

c)  családsegítés,

d)  támogató szolgáltatás,

e)  nappali ellátás, ezen belül

ea) idősek nappali ellátása,

eb) fogyatékosok nappali ellátása,

ec) hajléktalanok nappali ellátása,

f)   közösségi pszichiátriai ellátás,

g)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.


14. § Rendkívüli élethelyzetben, ha a gondoskodás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, az intézményvezető haladéktalanul gondoskodik a 13. § szerinti, megfelelő intézményi ellátásról.


15. § (1) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a)  a házirendet súlyosan megsérti,

b)  a jogosultsági feltételek fennállása esetén a számára megállapított ellátást 30 napig nem veszi igénybe, s ennek okát hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani.

(2)   A házirendet súlyosan megsérti a Szociális Alapellátó Intézményben ellátott, ha:

a)  az intézmény dolgozóival, ellátottjaival szemben durva, agresszív viselkedést tanúsít, egészségüket vagy testi épségüket szándékos magatartással veszélyezteti,

b)  a házirendben foglaltakat többször, szándékos magatartással megsérti,

c)  az intézménynek szándékosan kárt okoz,

d)  az intézményben elhelyezett tárgyakat nem rendeltetésszerűen használja és ezzel szándékosan kárt okoz.


16. § A szociális alapellátások esetén a személyi térítési díj elengedésére az intézményvezető döntése alapján kerülhet sor írásbeli kérelem benyújtásával. Az intézményvezető rendkívüli élethelyzet esetén gyakorolhat méltányosságot. Rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül, aki

a)  munkanélkülivé vált,

b)  tartós kórházi kezelésben részesül, és ez legalább havi 50 %-os jövedelemkiesést jelent számára, vagy

c)  jövedelme oly mértékben lecsökkent, hogy kiadásai a létfenntartását veszélyeztetik.


17. § (1) Az egyes szociális alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket a Szociális Alapellátó Intézmény igazgatójához kell benyújtani.

(2)   Az intézményvezető az ellátások igénybevételét külön eljárás nélkül, az ellátást igénylő különös méltányolást érdemlő élethelyzetére tekintettel megállapíthatja.

(3)   Különös méltánylást érdemlő élethelyzetnek számít különösen hirtelen betegség, haláleset, olyan egészségügyi állapot, amely az önellátást nehézzé teszi.

(4)   A Szociális Alapellátó Intézmény Tatai Kistérségi Többcélú Társulás által elfogadásra kerülő szakmai programját, szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét a Képviselő-testület szakbizottsága előzetesen véleményezi.


12.Étkeztetés


18. (1) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél.

(2)   Az étkeztetés tekintetében szociálisan rászorult, aki,

a)  62. életévét betöltötte,

b)  házi-vagy üzemorvos igazolása alapján, egészségi állapota miatt rászoruló személy,

c)  vakok személyi járadékában részesülő személy, ha ezen állapotát határozattal igazolja,

d)  magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy, az ezt igazoló okirat alapján,

e)  szakorvos javaslata alapján, fogyatékossága vagy pszichiátriai betegsége miatt rászoruló személy,

f)   szakorvos javaslata alapján szenvedélybetegsége miatt rászoruló személy,

g)  hajléktalanságát lakcímkártyával igazoló, vagy a hajléktalan ellátást végző intézmény által kiállított igazolással rendelkező személy.

(3)   Az étkeztetési szolgáltatásért fizetendő térítési díjat előre, minden hónap 10. napjáig, kell az ellátottnak megfizetni.

(4)   A szolgáltatás székhelye: Szociális Alapellátó Intézmény, Tata, Deák F. u. 5.

(5)   A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat e rendelet 28. § (1) bekezdése tartalmazza.

(6) A szociális étkeztetést meg kell szüntetni, ha

a) az ellátott jelzi, hogy az ellátást nem kívánja igénybe venni,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül legalább 2 hétig nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki orvosi igazolással, vagy

c) a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.



13.Házi segítségnyújtás


19. § (1)          Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél.

(2)   A szolgáltatás székhelye: Szociális Alapellátó Intézmény, Tata, Deák F. u. 5.

(3)   A házi gondozásért fizetendő díjat utólag kell az ellátottnak megfizetni.

(4)   A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat e rendelet 28. § (1) bekezdése tartalmazza.


14.Családsegítés


20. § (1)          Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél.

(2)   A szolgáltatás székhelye: Szociális Alapellátó Intézmény, Tata, Deák F. u. 5.


15.Támogató szolgáltatás


21. § (1)          Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél.

(2)   A szolgáltatás székhelye: Szociális Alapellátó Intézmény, Tata, Deák F. u. 5.

(3)   A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat e rendelet 28. § (1) bekezdése tartalmazza.


16.Idősek nappali ellátása


22. § (1)          Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél, vagy az általa megbízott személynél.

(2)   Az Idősek Nappali ellátását a Szociális Alapellátó Intézmény a következő helyszíneken biztosítja:

a)  Tata, Deák Ferenc u. 5.

b)  Tata, Kocsi u. 13.

(3)   A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat e rendelet 28. § (1) bekezdése tartalmazza.

(4) A nappali ellátásért fizetendő térítési díjat utólag kell az ellátottnak megfizetni.


17.Fogyatékos személyek nappali ellátása


23. § (1)          Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél, vagy az általa megbízott személynél.

(2)   A szolgáltatás székhelye: Szociális Alapellátó Intézmény, Tata, Deák F. u. 5.

(3)   A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat e rendelet 28. § (1) bekezdése tartalmazza.




18.Hajléktalan személyek nappali ellátása


24. § (1)          Az ellátás igénybevétele a jelentkező szóbeli kérelmére történik.

(2)   A hajléktalan személyek nappali ellátását a Szociális Alapellátó Intézmény a Tata, Almási út 43. sz. alatti telephelyén biztosítja.



19.A szociális szakellátásokra vonatkozó közös szabályok


25. § A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül az Önkormányzat – társulási formában – az alábbiakat biztosítja:

a) éjjeli menedékhely, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,

b) idősek otthona, ápolást, gondozást nyújtó intézmény.



20.Hajléktalanok éjjeli menedékhelye


26. § (1)          Az éjjeli menedékhely átmeneti elhelyezést nyújtó szakellátást a Szociális Alapellátó Intézmény tevékenységi körében biztosítja az Önkormányzat.

(2)   Az ellátás igénybevétele a jelentkező szóbeli kérelmére történik.

(3)   A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyét a Szociális Alapellátó Intézmény a Tata, Almási út 43. sz. alatti telephelyén biztosítja.



21.Idősek Otthona


27. § (1)          Az idősek otthona ápolást, gondozást nyújtó intézményi szakellátást a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona tevékenységi körében biztosítja az Önkormányzat.

(2)   Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem szóban és írásban is előterjeszthető az intézmény vezetőjénél.

(3)   Az ellátás igénybevételére irányuló írásbeli kérelemhez csatolni kell annak hitelt érdemlő igazolását, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szenved fertőző betegségben.

(4)   Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a)  a házirendet súlyosan megsérti,

b)  a jogosultsági feltételek fennállása esetén a számára megállapított ellátást 30 napig nem veszi igénybe, s ennek okát hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani.

(5)   A házirendet súlyosan megsérti a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthonában ellátott, ha:

a)  lakótársai nyugalmát, pihenését magatartásával tartósan zavarja,

b)  lakótársaival vagy az otthon dolgozóival szemben durva, agresszív viselkedést tanúsít, nem megfelelő hangnemet használ,

c)  több alkalommal (legalább három esetben) megsérti az eltávozás és visszatérés rendjét, semmibe veszi az általános napirendi pontok betartását,

d)  tettleg bántalmazza lakótársait, vagy a dolgozókat,

e)  az intézménynek szándékosan kárt okoz.

(6)   Az idősek otthona ápolást, gondozást nyújtó intézményi szakellátást a Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona a következő helyszíneken biztosítja:

a) Tata, Fényes fasor 2.

b) Tata, Kocsi u. 11.

(7)   A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat e rendelet 28. § (2)-(3) bekezdése tartalmazza.



22.Térítési díjak


28. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak a következők:

a) Szociális étkeztetés

Egy ellátási napra jutó intézményi térítési díj 375 Ft/nap

Egy ellátási napra jutó intézményi térítési díj kiszállítással 575 Ft/nap

b) Házi segítségnyújtás

Egy ellátási órára jutó intézményi térítési díj 600 Ft/óra

c) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

d) Támogató szolgáltatás

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

e) Időskorúak nappali intézményi ellátása

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

A szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés térítési díja 375 Ft/nap

f) Fogyatékosok nappali intézményi ellátása

A szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

A szolgáltatás keretében nyújtott étkeztetés térítésmentesen vehető igénybe.

(2)   A Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona intézményi térítési díja az általános szintű ápolást igénylő gondozottakra vonatkozóan napi 2.500 Ft, havi 75.000 Ft.

(3)   A Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona intézményi térítési díja demens ellátottakra vonatkozóan napi 2.500 Ft, havi 75.000 Ft.


23.Szociálpolitikai kerekasztal


29. § (1) A kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kistérségi szociálpolitikai kerekasztalt hoznak létre.

(2)   A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal feladata különösen a kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése, megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(3)   A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a)  Tata Város Önkormányzat mindenkori szociális feladatait ellátó bizottságának elnöke,

b)  Tatai Közös Önkormányzati Hivatal szakirodájának vezetője,

c)  Szociális Alapellátó Intézmény igazgatója,

d)  Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálat szakmai vezetője,

e)  Szociális Alapellátó Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője,

f)   Szociális Alapellátó Intézmény Támogató Szolgálat szakmai vezetője,

g)  Tatai Kistérségi Időkorúak Otthona igazgatója,

h) Tata Város Szociális Háló Közalapítvány kuratóriumának elnöke,

i)   Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportjának vezetője,

j)   HELP Esőemberekért Egyesület képviselője,

k)  Magyar Vöröskereszt Tatai Csoportjának vezetője.

(4)   Meghívottként tanácskozási joggal:

a)  kistérségi önkormányzatok polgármesterei,

b)  Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Járási Gyámhivatal vezetője,

c)  kistérségi védőnői szolgálatok képviselői,

d)  kistérségben működő bölcsődék vezetői.

(5)   A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal elnöke Tata Város Önkormányzat mindenkori szociális feladatait ellátó bizottságának elnöke.

(6)   A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.

(7)   A kistérségi szociálpolitikai kerekasztal meghatározza saját működési rendjét.



IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


30. § (1) E rendelet – a 28. § kivételével – 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2)   A rendelet 28. §-a 2015. április 1-jén lép hatályba.

(3)   Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 9/2009. (III.30.) önkormányzati rendelet 1-16. §-a és 17-19. §-a, valamint a lakáscélú helyi támogatások szabályairól szóló 14/2004. (IV.01.) önkormányzati rendelet.

(4)   A 9/2009. (III.30.) önkormányzati rendelet 16/B. §-a 2015. március 31-én veszti hatályát.



            Michl József                                                                           dr. Kórósi Emőke

            polgármester                                                                                    jegyző

 



Mellékletek