Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2016(XII.16.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 01. 01- 2016. 12. 31Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2016(XII.16.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
2017-01-01-tól 2017-01-01-ig
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 115. § (3) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Tatai Kistérségi Többcélú Társulásban résztvevő települési önkormányzatok hozzájárulásával a következőket rendeli el:
1. § A szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) akinek a háztartásában család esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át, és
b) a kérelmező lakásfenntartással kapcsolatos igazolt, teljesített rendszeres kiadásainak összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 15 %-át, és”
2. § A Rendelet) 6. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) vállalja, hogy együttműködik a Szociális Alapellátó Intézmény Család- és Gyermekjóléti Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). A támogatás időtartama alatt a támogatásra jogosulttal a Családsegítő Szolgálat kapcsolatot tart és személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatban foglaltak betartását. A Családsegítő Szolgálat jelzéssel él az Önkormányzat felé, ha a támogatott az együttműködést nem teljesíti,
3. § A Rendelet 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege jövedelemhatártól függ. A támogatás összege, amennyiben
a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 30.000 Ft-ot: 5.000 Ft/hó,
b) a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 30.000 Ft-ot: 3.500 Ft/hó.”
4. § A Rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A természetbeni támogatás a szolgáltató bankszámlájára történő átutalással, míg a pénzbeli támogatás bankszámlára utalással, bankszámla hiányában házipénztári kifizetéssel teljesíthető minden hónap 10. napjáig azzal, hogy a (6) bekezdésben meghatározott teljes összeget kell megállapítani a kérelem pozitív elbírálása esetén a kérelem benyújtásának a hónapjára is.”
_____________________________
A rendelet megalkotásának napja: 2016. december 15.
5. § A Rendelet 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) ha az ápolást, gondozást végző személy ebből az okból nem tud munkát vállalni – amelyre vonatkozóan a legutolsó munkaviszony megszüntetését igazoló dokumentumokat be kell mutatnia –, ezért munkából származó jövedelme nincs – ide nem értve az otthon történő munkavégzésből származó jövedelmet –, valamint az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó, és”
6. § A Rendelet 7. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) keresőtevékenységet folytat – ide nem értve azt a keresőtevékenységet, amely az otthon történő munkavégzéssel valósul meg –.”
7. § A Rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Tűzifa formájában nyújtott rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező jogosult, aki az ingatlanában való fűtést kizárólag tűzifával tudja biztosítani és a tüzelő biztosításának a hiánya a létfenntartását veszélyeztetné, ez esetben a kérelem vizsgálata során el lehet térni a (2) bekezdésben foglalt feltételektől. Támogatást a polgármester természetbeni ellátásként, tűzifa formájában, a meghatározott időtartam alatt egyszeri alkalommal biztosít. A természetbeni támogatás iránti kérelmet téli időszakban az év október 1. napja és a következő év január 31. napja közötti időszakban lehet benyújtani.”
8. § A Rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a tatai állandó lakóhellyel rendelkező személynek, akinek a tulajdonában lévő lakhatás célját szolgáló ingatlanát valamely időjárási körülmény, vagy ember által nem befolyásolható erő megsemmisítette, lakhatatlanná tette, vagy 100.000 Ft-ot meghaladó kárt okozott benne, illetve más személy – ideértve a kérelmezővel egy háztartásban élő hozzátartozót is – tevékenysége, vagy mulasztása miatt megsemmisült, lakhatatlanná vált, vagy 100.000 Ft-ot meghaladó kár keletkezett benne (a továbbiakban: vis maior helyzetbe került).
(2) A vis maior helyzetbe került esetében a támogatás jogosultságának vizsgálata során nem kell a 9. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni. Az igénylési kérelemhez csatolni kell az egy háztartásban élők biztosítotti és foglalkoztatotti, valamint egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó a kérelem benyújtását megelőző hónapra szóló jövedelemigazolást és az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan lakhatatlanságának, vagy megrongálódásának igazolását szolgáló fotó dokumentációt.
(3) A vis maior helyzetbe került rendkívüli települési támogatásként igényelhet egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, amelynek mértéke maximum 250.000.- Ft lehet. Ezen kérelmekről a polgármester – a kárnak az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanban élők összjövedelméhez viszonyított mértékének megfelelően – dönt.
(4) A (3) bekezdésen felül a vis maior helyzetbe került rendkívüli települési támogatásként külön kérelem formájában igényelhet pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsönt is, legfeljebb 7 éves visszafizetési időszakra azzal, hogy az egyenlő részletekben történő törlesztést a támogatásban részesültnek a támogatás folyósítását követő hónap 10. napjáig kell megkezdeni. A kamatmentes kölcsön maximális összege 750.000.- Ft lehet. Ezen kérelmekről a Képviselő-testület mindenkori szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága – a kárnak az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanban élők összjövedelméhez viszonyított mértékének megfelelően – dönt.
(5) A vis maior helyzetbe került esetében rendkívüli települési támogatás egy ingatlan esetében csak egy személy részére nyújtható, naptári évenként egy alkalommal, az (1) bekezdés szerinti ingatlant ért kár helyreállítása érdekében.
(6) A kérelmek elbírálása a beérkezésük sorrendjében történik azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön iránti kérelem a beérkezés hónapját követő hónap rendes bizottsági ülésére kerül beterjesztésre a vele azonos hónapban beérkezett valamennyi kérelemmel együtt. Amennyiben az adott évi költségvetési rendeletben a vis maior helyzetbe kerültek rendkívüli települési támogatására meghatározott keret kimerül, úgy az újonnan beérkezett kérelmeket az adott évben el kell utasítani.”
9. § A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatások megállapítása során – a gyógyszertámogatás kivételével – a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, és a szociális körülmények vizsgálata céljából környezettanulmányt kell végezni, feltéve, hogy korábban már lefolytatott környezettanulmányból, vagy más egyéb eljárás során keletkezett iratból a kérelmező körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Családsegítő Szolgálat szükség szerint közreműködik. Hajléktalan személy esetén a környezettanulmány helyett a hajléktalan személyek nappali ellátását végző Szociális Alapellátó Intézmény által kiállított, a személyi körülményeket részletező feljegyzés is elfogadható.”
10. § A Rendelet 28. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
ca) szociálisan rászorultak részére: a szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe
cb) szociálisan nem rászorultak részére: a szolgáltatás térítési díja 120 Ft/nap”
11. § A Rendelet 29. § (3) bekezdés d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője,
e) Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője,”
12. § A Rendelet 9. § (6) bekezdés a) pontja és 22. § (2) bekezdés b) pontja hatályát veszti.
13. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e rendelet 3. § a) pontjában foglalt támogatási összegeket kell folyósítani 2017. január 1-jétől, a hatályba lépést megelőzően határozattal már megállapított támogatások esetében is.