Tata Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 43/A § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településrendezési eszköz, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának közös szabályairól szóló 6/2017. (III.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1.§       E rendelet célja Tata város épített környezetének megőrzése érdekében a városi építészeti örökség területi védelemének meghatározása, a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

1. Értelmező rendelkezések

2.§       E rendelet alkalmazásában

• áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a lábazaton kívül a kerítés teljes felületének 40 %-át nem haladja meg.
• cserjesávos fasor: Az egyvonalban, legfeljebb 8 méter tőtávolságra ültetett faegyedek és azok alá, legfeljebb 0,5 méter tőtávolságra ültetett cserjék együttese.
• félig áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a lábazaton kívül a kerítés teljes felületének 70 %-át nem haladja meg.
• más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;
• tájékoztató eszközök:

ea) a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, ha az egységet magában foglaló épületen, az azzal érintett telken vagy azzal közvetlenül csatlakozó közterületen található,

eb) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám

ec) a reklám nélküli útbaigazító, irányító táblák, műszaki eszközök.

• pasztelles színek: a vörös – narancs – sárga – barna – zöld színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű, vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.

• telek tömb: Ugyanazon karakterbe tartozó utcákkal vagy másik karakterterülettel határólt telkek együttese.
• alárendelt homlokzat: Az építmény közterületről nem, vagy csak kis mértékben látható homlokzata.
• szűk utca, utcaszakasz: Olyan utca, vagy utcaszakasz, amelynek szélessége nem haladja meg a 9 métert.

II. Fejezet

A városi védelem

1. A helyi védelem célja és fajtája

3.§    

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épületek és területek meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megóvása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4.§ 

III. Fejezet

A helyi védett területek településképi követelményei

7. A helyi védett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

8. A helyi védett területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12.§

(1) Megőrzendő a védett terület növényállományának, táji alkotóelemeinek karaktere, a növénykivágásoknak és telepítéseknek ehhez kell igazodniuk.

(2) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára – amennyiben a rendelkezésre álló terület megengedi – a törzs körül minimum 2,25 m² területű, legkevesebb 1,0 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani.

(3) Új zöldfelületek kialakítására – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok figyelembevételével – a 4. mellékletben meghatározott fásszárú fajok és fajták telepítése ajánlott.

13.§     (1) Helyi védett területeken lévő épületek

• homlokzatán és közterület felől látható tetőfelületén sem napelem, sem napkollektor nem helyezhető el,
• H3 védett épületen és nem védett épület tetőfelületén, valamint új épületen napelemcserép, vagy tetőfedésbe illesztett termék elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy

• igazodjanak az épület nyílászáróinak méretéhez, kiosztásához,
• egymáshoz képest ne legyenek eltolva, és
• felületük téglalap formájú legyen.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

• a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
• egymáshoz képest ne legyenek eltolva,
• sorolva, elsődlegesen a tetőfelület alsó harmadába beépítve, téglalap alakú felületet képezzenek és
• széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével lapostető esetén az attikával párhuzamosan, attól minimum 50 cm-es távolságot tartva, a tető teljes területe napelemmel, napkollektorral lefedhető.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével közterülettel határos 5,0 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel, napkollektorral lefedhető.

9. A helyi egyedi védett épületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14.§   A helyi egyedi védett építmények esetén védett érték megőrzését veszélyeztető, jellegét hátrányosan befolyásoló, értékcsökkentést eredményező homlokzat-vagy felületképzés és anyaghasználat nem alkalmazható.

IV. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek településképi követelményei

10. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

16.§     A helyi védett területek kivételével a karaktertérképen besorolt összes terület településképi szempontból meghatározó terület

                        a) a történeti település

b) a történeti városmaghoz kapcsolódó nagyforgalmú területek

                        c) kisvárosias beépítések

                        d) telepszerű beépítések

                        e) családiházas területek

                        f) üdülő területek

                        g) gazdasági területek

                        h) jelentős zöldfelületek

                        i) hagyományos szőlő és kertművelés területei

                        j) átalakuló területek

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17.§     Új épület elhelyezésénél vagy régi épület bővítésénél az utcára jellemző előkertméretet meg kell tartani.

18.§   Kisvárosias lakóterületeken az új beépítés esetén a telepítést az utcában kialakult jellemző módhoz kell igazítani.

12. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

19.§ A történeti városmaghoz kapcsolódó nagyforgalmú területen a zöldfelület, növényzetének kialakításánál, fenntartásánál, megújításánál a fák telepítéséhez csak fajtaazonos, koros, előnevelt földlabdás növényanyagot szabad felhasználni, amely az ültetés évében már a látványban érvényesülő, jelentős lombtömeggel rendelkezik.

20.§     (1) Megőrzendő a növényállomány, táji alkotóelemeinek karaktere, a növénykivágásoknak és telepítéseknek ehhez kell igazodniuk.

(2) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára – amennyiben a rendelkezésre álló terület megengedi – a törzs körül minimum 2,25 m² területű, legkevesebb 1,0 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani.

(3) Új zöldfelületek kialakítására – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok figyelembevételével – a 4. mellékletben meghatározott fásszárú fajok és fajták telepítése ajánlott.

 (4) Belterületen, valamint külterületnek a mezőgazdasági kerten belül eső részén a legkisebb telepítési távolság

a) a telek határától:

aa) 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra nem növő sövény, cserje, fa esetében: legalább 1,0 méter,

ab) 3 méternél magasabbra nővő cserje, valamint oszlopos fenyőfélék esetében legalább 3,00 méter,

ac) 3 méternél magasabbra nővő fa esetében legalább 5,00 méter, valamint

ad) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra nővő cserje és fenyő esetén legalább 0,5 méter, továbbá

• a más tulajdonában lévő épülettől vagy épületrésztől, vagy a más telken álló épülettől:

ba) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, cserje esetében 2,0 méter,

bb) 1,5 méternél magasabb sövény, cserje és 4,0 méternél alacsonyabb fa esetében 3,0 méter,

bc) egyéb fa esetében diófa és magasra nővő, terebélyes fák kivételével 4,0 méter, valamint

bd) diófa és magasra nővő, terebélyes fák esetében 7,0 méter.

(5) Az (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ültetési távolság irányadó azon cserje esetében is, amelyik természetes növekedésében a 3 méteres magasságot meghaladja. Ebben az esetben a tulajdonos kötelezettsége a magasságot metszéssel 3 méterre korlátozni.

(6) Kúszó-kapaszkodó cserje csak saját tulajdonú kerítésre futtatható fel.

(7) Az (4) bekezdésben foglalt telepítési távolságok alól kérelemre a polgármester eltérést engedélyezhet, amennyiben a növénytelepítéssel érintett telekszomszéd írásban hozzájárul. A kérelemhez csatolandó a növénytelepítéssel érintett valamennyi telekszomszéd írásbeli hozzájárulása.

(8) Közterületre a közterület tulajdonosán kívül más fát, cserjét csak a zöldterület kezelőjével történt előzetes egyeztetést követően, az írásban megadott kezelői hozzájárulás birtokában telepíthet. A zöldterületek kezelője a közterületre történő fatelepítést megelőzően az önkormányzati közutak kezelőjével szükség szerint egyeztet.

(9) A közterületre ültetett fák, cserjék fenntartásáról legalább 3 vegetációs időszakon keresztül a növényzet telepítője gondoskodik.

21.§     Ikres beépítés esetén új épület esetében, meglévő épület átalakításánál, bővítésénél, felújításánál az ikresen csatlakozó épület úgy kell kialakítani, hogy a másik épület gerinc- és párkányvonalához, tetőhajlásszögéhez és a tető anyaghasználatához illeszkedjen.

22.§     Az épületek színe környezetből kirívó, rikító színű nem lehet.

23.§     (1) Közterületről látható homlokzaton utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a nyílászáró szemöldökmagassága a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságától eltérő nem lehet.

            (2) A telepszerű beépítések kivételével homlokzati nyílászárók részleges cseréje esetén az új nyílászáró színe és osztása egyezzen meg a meglévő nyílászárók valamelyikével.

(3) Álló tetőtéri ablakok felépítményei

a) közötti távolság 3,0 méternél kisebb nem lehet,

b) oly módon legyenek elhelyezve, hogy a homlokzat nyílászáró kiosztásának traktusába kerüljenek

24.§  (1)  Kerítés kialakítása az utcafront felé illetve az előkertben alábbiak szerint lehetséges:

• A kerítés kialakítása és magassága illeszkedjen a telektömbben kialakult kerítésekhez, az utca térhatását ne vegye el.
• Tömör kerítés kialakítása szűk utcák esetében oly módon lehetséges, hogy a tömör kerítésrész ne zavarja a szabad átláthatóságot.
• az áttört vagy-félig áttört kerítés csak növényzettel takarható.

(2)  A (1) bekezdés előírásai nem vonatkoznak a történeti település előkert nélküli zártsorú vagy oldalhatáron álló, hagyományos beépítésű területeire, ahol  hagyományos anyagokkal kialakított tömör kerítések létesíthetők.

(3)  A melléképületek és a kapu épített elemei összhangban kell legyenek a fő épület    építészeti megjelenésével,

(4) Az 2. mellékletben jelölt családi házas területeken lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészek sövénnyel vagy legfeljebb áttört, lábazat nélküli kerítéssel választhatók el. Kivételt képez ez alól a sportpályák területe, melynek körbekerítésére áttört, lábazat nélküli kerítés létesíthető.

 (5) Tömör kerítés esetében az alkalmazott anyagoknak az épület meghatározó anyagaival kell harmonizálnia.

            (6) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyag lemezburkolatú, valamint rikító, a környezettel nem harmonizáló színű kerítés nem létesíthető.

25.§     (1) Magánterületen a vállalkozás használatában álló ingatlanon tájékoztató eszköz elhelyezhető:  

a) földszinten a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án, mely alól kivételt képez a kulturális tájékoztató eszköz.

b)  a történeti városmag kivételével kapun, kapuépítményen vagy kerítésen oly módon, hogy a kerítés traktusához igazodjon és egyforma méretű egységes kialakítású legyen.

 (2) Tájékoztató eszköz csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz helyezhető el.

(4) A város teljes területén cégér építhető, az épület architektúrájához igazodóan. A homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m² felülettel és 0,3 méter szerkezeti vastagsággal alakítható ki.

(5) A kirakatportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel – takarni csak a homlokzat struktúrájához kialakításához és az utcaképhez való illeszkedés mellett lehetséges.

14. Történeti település építészeti követelményei

26.§     (1) A történeti városmag és történeti településrész területén:

• a homlokzatkialakításoknak anyaghasználatukban igazodniuk kell a helyi történeti építőanyagokhoz, elsődlegesen természetes kő- és faburkolatok alkalmazásával, vagy vakolt homlokzatok esetén hagyományos, simított vakolat, vagy azzal azonos hatást keltő kialakítás alkalmazásával.

• zártsorúan beépült részeken csak nyereg- és félnyeregtető létesíthető,
• zártsorúan beépült részeken új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult szintmagasságot.
• utólagos homlokzati hőszigetelés esetén a homlokzat tagozatai megtartandóak, vagy visszaállítandóak.
• A nyílászárókra utólagosan, látszó redőnytokkal redőnyt elhelyezni nem lehet.
  1. Történeti városmag területén közterületről látható homlokzatokon csak fa vagy fém nyílászáró helyezhető el.
  2. Tötrténeti városrész területén közterületről látható homlokzatokon csak fa vagy fa hatású műanyag nyílászáró helyezhető el.

(4)     Az utcai homlokzatokon nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílászáróit csak abban az esetben lehet elhelyezni, ha a homlokzatkiosztás raszteréhez igazodnak.

(5)     A redőny színének a nyílászáró színéhez igazodnia kell.

(6)     A közterületrülettel határos homlokzaton garázsajtót csak a homlokzat arányaihoz illeszkedően lehet megvalósítani.

27.§     Az épület földszinti homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, bankautomata csak az épület teljes földszinti és emeleti felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.

28.§     (1) Közterületről látható homlokzaton utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a nyílászáró szemöldökmagassága a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságától eltérő nem lehet.

(2) A homlokzati nyílászárók részleges cseréje esetén az új nyílászáró anyaga, színe és osztása egyezzen meg a meglévő nyílászárók valamelyikével.

(3) Álló tetőtéri ablakok felépítményei

a) közötti távolság 3,0 méternél kisebb nem lehet,

b) oly módon legyenek elhelyezve, hogy a homlokzat nyílászáró kiosztásának traktusába kerüljenek.

29.§     (1) A közterületről látható módon nem alkalmazható az épület tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez.

(2) A tetőfedés színét a tömbre jellemző színvilág figyelembevételével, ahhoz igazodva kell meghatározni.

(3) Történeti városmag területén meglévő épület felújításakor cserépfedés esetén téglaszíntől és árnyalataitól eltérő színű és tarka cserép nem alkalmazható.

(4) A zártsorúan beépült területeken az új tetőidom hajlásszöge legfeljebb 5°-kal térhet el valamely szomszédos épület jellemző tetőhajlásszögétől.

30.§     A klímaberendezést csak közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Abban az esetben, ha a klímaberendezés telepítésével érintett épület minden homlokzata látható közterületről, akkor a klímaberendezés alárendelt homlokzaton takartan helyezhető el.

15. Történeti városmaghoz kapcsolódó nagyforgalmú területek építészeti követelményei

31.§     (1) Történeti városmaghoz kapcsolódó területeken a telekhatárok mentén, ha azt a vagyonvédelem nem igényli, ne létesüljön épített kerítés. Térelhatárolás növényzettel legyen megoldva.

            (2) A homlokzatkialakításoknak anyaghasználatukban igazodniuk kell a helyi történeti építőanyagokhoz, elsődlegesen természetes anyagok alkalmazásával.

16. Telepszerű beépítések egyedi építészeti követelményei

32.§     (1) Lapostetős lakótelepek esetében földszint plusz egy emeletet meghaladó magasságú épületnél utólagos magastető kialakítása nem megengedett.

            (2) Erkélyek és loggiák átalakítása csak a homlokzati nyílászáró osztását megtartva, azzal megegyező módon lehetséges.

            (3) Épülethomlokzatok nyílászárói, redőnyei teljes homlokzaton azonos színben, vagy egyedileg a nyílászáró kiosztást megtartva az eredetivel megegyező színben és anyaggal, vagy fehér színűre cserélhetők.

(4) Légkondicionálók kültéri egységeit meglévő loggia, erkély esetén annak közterület felőli takarásában, loggia, erkély hiányában a homlokzaton egymás alatt, egy vonal mentén, egységes kiosztásban lehet elhelyezni, oly módon, hogy az a környező ingatlanokat ne zavarja.

(5) Új többlakásos épületek elhelyezése esetén:

a) az erkélyek korlátjainak megtervezésekor a korláttakarásokra egységes koncepció kidolgozása szükséges az utólagos egyedi megoldások elkerülése érdekében. A korláttakarást csak az egységes koncepció alapján lehet megvalósítani.

b) az árnyékolók kialakítását és légkondicionálók helyét, takarását egységes koncepció szerint szükséges megtervezni, kivitelezni.

17.  Családi házas területek egyedi építészeti követelményei

33.§     (1) Családiházas területeken

• magastetős épületek esetében 30° alatti tetőhajlásszögű tető csak nyeregtetőként vagy félnyeregtetőként alakítható ki,
• utcai homlokzatokon nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílászáróit csak abban az esetben lehet elhelyezni, ha a homlokzatkiosztás raszteréhez igazodnak,
• utólagos homlokzatszínezés esetén az eltérő színek a homlokzat kialakításához, tagoltságaihoz illeszkedjenek, ne a tulajdonviszonyokhoz,
• a melléképületek és a kapu épített elemei összhangban kell legyenek a fő épület építészeti megjelenésével,
• kapuépítmények tetőhéjás szöge 10^o-nál nagyobb nem lehet, és
• hullámlemez, trapézlemezek alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.

1. Gazdasági területek egyedi építészeti követelményei

34.§                 (1) Gazdasági területeken, félig áttört kerítés vagy áttört kerítés csak háromszintes növényállományú zöldfelülettel takart módon létesíthető.

(2) Az építmények külső burkolatai és tetőfedő anyaga nem készülhet fénylő, csillogó anyagból.

(3) Az 2. mellékleten jelölt déli gazdasági területen színes fém homlokzati burkolat, lapos- és félnyeregtető is megengedett.

(4) A gazdasági területeken a 4. mellékletben felsorolt fásszárú fajok és –fajták közül, a szárasság tűrő, magas fafajok telepítése ajánlott.

35.§     Az Környei út és az Agostyáni út melletti gazdasági területeken

• hullámlemez, trapézlemez alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.
• magastető alkalmazása javasolt

1. Jelentős zöldfelületű területeképítészeti követelményei

36.§ 

Az 2. mellékleten jelölt parkok, erdők területén az építmény jellemző anyaghasználata –komposztáló építmény kivételével – a természetes anyagtól (fa, kő, cserép, vályog, növényi eredetű anyagok) eltérő nem lehet.    

Reklámhordozókra és sajátos építményfajtákra vonatkozó településképi követelmények

1. Sajátos építményfajtákra vonatkozó követelmények

37.§     (1) Vezetékes villamosenergiai és elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

            (2) Önálló antennatartó szerkezet kizárólag gazdasági területeken helyezhető el.

(3) Helyi védelemmel érintett területeken

• az új közép- és kisfeszültségű hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni,
• elektromos transzformátort térszín alatt, épületben vagy önálló építményként létesítve takart módon kell elhelyezni.

1. Reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

38.§     (1) Közterületen

• reklám és reklámhordozó utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el, az alábbiak figyelembevételével:

• reklám és reklámhordozó történeti városmag területen nem helyezhető el.

• reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó utcabútort t a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell kialakítani,
• két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra,
• kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét),
• kihelyezett reklámhordozó tulajdonosának adataiban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a reklámhordozón a feliratot a változástól számított két héten belül módosítani kell.

            (2) Reklámhordozó a már meglévő reklámhordozótól számított 20 méteres távolságon belül nem helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a tömegközlekedés célját szolgáló utasvárókon kialakított reklámcélú felületek.

39.§     Valamennyi területen évente összesen tizenkét naptári hét időszakra, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges, reklám és reklámhordozó helyezhető el. A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen leghamarabb a rendezvényt három héttel megelőzően helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani.

Településképvédelmi tájékoztatás és kötelező szakmai konzultáció

40.§     (1) A városi főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező:

• minden, a város településképi szempontból meghatározó területen kialakítandó épületesetén, átalakítás, bővítés esetén, amennyiben a beavatkozás eredménye közterületről látható,
• tűzfalfestés esetén és
• telepszerű beépítések homlokzat színezésekor.

(2) A szakmai konzultációt a 6. melléklet szerinti bejelentőlapon kell kezdeményezni az írásbeli megkereséshez a tervezett építési tevékenységet bemutató, konzultációra alkalmas vázlatot szükséges mellékelni.

(3) A szakmai konzultáció helyszíne a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyisége.

(4) A településképi szakmai konzultációt a városi főépítész végzi.

Településképi véleményezési eljárás

1. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

41.§                 A polgármester az építési engedélyezési eljárást megelőzően a Korm. rendelet 26-26/A. §-aiban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le minden, a Korm. rendeletben felsorolt esetben.

1. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

42.§                 A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a 7. melléklet szerinti nyomtatványon papír alapon, az építészeti-műszaki dokumentációt a Korm. rendeletben meghatározott módon kell benyújtani, a polgármesternek címezve.

43.§     (1) A településképi véleményt

a) történeti városmag területén

b) H1 helyi védelem alatt álló épület esetében

c) gazdasági területeket kivéve a város teljes területén 600 m² bruttó alapterület meghaladó épület esetében

d) illetve minden olyan esetben amikor jelentős településképi beavatkozást eredményezhet az adott beruházás

a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza a polgármester.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, vagy ha a helyi építészeti-műszaki tervtanács állásfoglalása a kérelem beérkezését követő 10 napon objektív okok miatt nem biztosítható, a polgármester településképi véleményét a város főépítészének szakmai állásfoglalására alapozza.

(3) A szakmai állásfoglalást legkésőbb a kérelem beérkezését követő 11. napon a polgármester elé kell terjeszteni.

44.§     A településképi véleményezési eljárás során a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokon túlmenően

a) a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat:

aa) az épület vagy építmény megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, közérdekű kérdésekben a rendeltetésszerű használatot és a fejlesztés lehetőségeit,

ab) az épület vagy építmény alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, adottságaihoz, tömegalakításához,

ac) új épület esetében, amennyiben a funkció ezt indokolja, tartalmazza-e a cégérek, reklámok, antennák vagy ehhez hasonló egyéb berendezések épített környezetbe illő és jogszabályoknak megfelelő megoldásait,

ad) a Településképi arculati kézikönyvnek (a továbbiakban: TAK).

b) a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés c) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat:

ba) az épület homlokzatának és tetőzetének karaktere illeszkedik-e a környezethez, a választott rendeltetéshez, megfelel-e a Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2005(XII.6.) számú önkormányzati rendelete Tata Építési Szabályzatáról (tovébbiakban:TÉSZ) vonatkozó előírásainak, a TAK ajánlásainak és jelen rendelet rendelkezéseinek,

bb) a homlokzati látvány és struktúra illeszkedik-e a környezetéhez, harmonizál-e az épülettömeggel,

bc) a tervezett anyaghasználat alkalmazkodik-e az épület karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz.

c) a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan, a tervezéssel érintett ingatlan közterületi kapcsolatát illetően vizsgálni kell, hogy az illeszkedik-e a közterület kialakult állapotához, használatához.

VIII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

1. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

45.§     (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési engedélyezéshez nem kötött építési tevékenység esetei közül :

• a helyi védett területen

aa) az építmény homlokzatának megváltoztatása és amennyiben az építési tevékenység hatása közterületről látható,

ab) kerítés építése és átalakítása esetén, és

• a város teljes területén

ba) az építmény homlokzatának megváltoztatása körében a homlokzat képszerűre festése esetén,

bc) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

bd) reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében

be) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

bf) emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

be) klimaberendezés, erkély logga beépítés, napelem és tájékoztató eszköz elhelyezése

amennyiben az építési tevékenység hatása közterületről látható,

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt jelent a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység.

1. A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának szabályai

46.§          (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a 8. melléklet szerinti nyomtatványon papír alapon elektronikus úton, a dokumentációt papír alapon, vagy digitális adathordozón kell benyújtani, a polgármesternek címezve.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) építési munkák esetében az építészeti-műszaki tervnek tartalmaznia kell

         aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás azt érinti,

         ac) alaprajzot, amennyiben a változás azt érinti,

         ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint

ae) – amennyiben a változás az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, látványtervet, színtervet;

b) rendeltetésváltozás esetében

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

         bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

         bc) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint

bd) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst;

c) reklámhordozót tartalmazó utcabútor elhelyezése esetében

         ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

         cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját;

d) reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetében

da) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a  létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

db) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,

dc) nézetrajzot,

dd) utcaképi vázlatot és

de) látványtervet.

(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás:

a) jelen rendelet rendelkezéseinek megfelel-e,

b) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek és rakodóhely kialakítását,

c) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,

d) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét és

e) megfelel-e a TÉSZ vonatkozó előírásainak

(4) Reklám, reklámhordozó elhelyezése, megváltoztatása esetén a bejelentési eljárásban vizsgálni kell:

a) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet általános, és

b) e rendelet különös településképi követelményeinek való megfelelést.

(5) A jogszerű hallgatással tudomásul vett, tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást a bejelentést követő 1 éven belül meg kell valósítani.

 (6) A (5) bekezdés szerinti határidő lejártát követően, vagy ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma megváltozik, a tevékenység végzéséhez a településképi bejelentést ismételten be kell nyújtani.

IX. Fejezet

Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság

1. Településképi kötelezés

47.§     (1) A településképi követelmények megszegésének minősül

            a) a településképi bejelentés elmulasztása

            b) a bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése

            c) a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése

(2) A rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti figyelemfelhívást és végzést bocsátja ki.

(3) A polgármester – a (2) bekezdésben hivatkozott figyelemfelhívásban megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén – hatósági határozatban kötelezést bocsát ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész átalakítására, elbontására, rendeltetés visszaállítására, megszüntetésére kötelezheti, ha

          a) megvalósult építmény nem felel meg TÉSZ, vagy a településképi rendeletben foglaltaknak,

b) az ingatlan tulajdonosa a rendeletben előírt kötelezettség ellenére elmulasztja a településképi bejelentési eljárás kezdeményezését,

c) a bejelentés feltétellel vagy anélkül történő tudomásul vétele ellenére a döntésben foglaltakkal ellentétesen végzik az építési tevékenységet,

d) a döntésben foglalt tiltás ellenére a településképi követelmény megsértésével végzik a tevékenységet.

1. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
   1. A településképi követelmények végzésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén, továbbá a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 1.000.000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység – a város helyi  védett területein és gazdasági területeken történő – folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000, legfeljebb 1.000.000 forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység – c) pontban foglalt területeken kívüli - folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000, legfeljebb 750.000 forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000, legfeljebb 500.000 forint,

f) cégér, cégfelirat megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott szabályoknak, legalább 50.000 forint, legfeljebb 100.000 forint.

49. §    (1) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

 f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(2) A polgármester a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben szabja ki.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

1. 28. A településképi kötelezési eljárás és a településkép-védelmi bírság kiszabásának eljárási szabályai

50.§     A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

51.§     (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntés végrehajtásának ellenőrzése során az észleléstől számított 15 napon belül megindíthatja a települési kötelezési eljárást.

(2) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.

52.§     (1) A településképi kötelezési eljárást az építési tevékenységgel érintett, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kérheti.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét,

b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését,

c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.

53.§     A polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti végzésében a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít.

54.§     A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni a határozatban megjelölt bankszámlaszámra.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

55.§     E rendelet 2019. január 15-én lép hatályba.

56.§     Hatályát veszti Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének

a) 19/2011.(V-30.) önkormányzati rendelete Tata Város építészeti és városszerkezeti értékeinek helyi védelméről

b) 38/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezés, bejelentés és kötelezés helyi szabályairól

c) 24/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről