Tata Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településrendezési eszköz, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának közös szabályairól szóló 6/2017. (III.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§       A településkép védelméről szóló 29/2018. (XII.20) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi védelem alatt álló építmény, építményrész életveszélyes állapotát szakértői véleménnyel kell igazolni. Ha a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt a szakértői vélemény alapján le kell bontani, a védett értéket az eredeti formájában vissza kell építeni. Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt elbontani kizárólag a bontáshoz hozzájáruló településképi vélemény, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyek birtokában lehet. A bontás előtt az épület részletes dokumentálása (M=1:50 szintű) szükséges. A felmérési dokumentáció részletes formai és tartalmi követelményeit a 5. melléklet tartalmazza.”

2.§       A Rendelet 9.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az igényelt önkormányzati támogatás mértéke a támogatható felújítás bruttó költségeinek maximum 50%-a, de legfeljebb bruttó 1,5 millió Ft lehet. A bruttó bekerülési költségbe beszámítható a tervezési díj, kivitelezés költsége, a műszaki ellenőri díjazás.”

3.§       A Rendelet 11.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új vagy meglévő épület esetében az építési, bontási vagy részleges bontási munka, felújítás - a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl - csak úgy végezhető, hogy az épület az (1) bekezdésben meghatározott, az adott tömbre jellemző követelmények betartásával illeszkedjen a városi védett terület településszerkezetébe és a településképbe.”

4.§ A Rendelet 24.§ (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(24.§  (1)  Kerítés kialakítása az utcafront felé illetve az előkertben alábbiak szerint lehetséges)

„c) az áttört vagy-félig áttört kerítés csak növényzettel takarható, tömör lábazata legfeljebb a kerítés egyharmada lehet.”

5.§       A Rendelet 26.§-a a következő f) ponttal egészül ki:

(26.§    (1) A történeti városmag és történeti településrész területén)

„f) homlokzat felújításkor, az egyes közterületek felől a teljes homlokzat színezését meg kell valósítani, tulajdoni viszonyok szerinti színezés nem megengedett”

6.§       A Rendelet 30/C. §-a helyébe a következő 30/C.§ lép:

„Hullámlemez, trapézlemezek, fémlemez alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.”

 7.§      A Rendelet 41. § helyébe a következő 41.§ lép:

„A polgármester a Korm. rendelet 26-26/A. §-aiban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően minden, a Korm. rendeletben felsorolt esetben és a helyi védelem alatt álló épületek bontását megelőzően.”

8.§ A Rendelet 48.§ c) pontja a helyébe a következő lép:

(48.§ A településképi követelmények végzésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén, továbbá a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege)

„c) a településképi rendeletben foglalt követelmények megszegése, valamint a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység – a város helyi védett          területein és gazdasági területeken történő – folytatása esetén az eltérés mértékétől          függően legalább 200.000, legfeljebb 1.000.000 forint,”

9.§ A Rendelet 48.§ d) pontja a helyébe a következő lép:

(48.§ A településképi követelmények végzésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén, továbbá a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege)

„d) a településképi rendeletben foglalt követelmények megszegése, valamint a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység – c) pontban foglalt            területeken kívüli - folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000, legfeljebb 750.000 forint,”

10.§ (1) A Rendelet 1/A. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet 5. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

11. § Ez a rendelet 2020. február 28. napján lép hatályba.

Michl József

polgármester

dr. Kórósi Emőke

jegyző