A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdés szerinti hatáskörében eljáró Tata Város Polgármestere – a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben - a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településrendezési eszköz, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának közös szabályairól szóló 6/2017. (III.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§       A településkép védelméről szóló 29/2018. (XII.20) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§ d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) információs vagy más célú berendezés: az ülő-és parkipad, a kerékpárállvány, buszváró, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékolóberendezés, korlát, a közterületi illemhely, a lakosság tájékoztatása céljából létesített a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, közzétételére is szolgáló, közterületen elhelyezett tábla.”

2.§       A Rendelet 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.§ A helyi védelem kiterjed az 1/A. mellékletében felsorolt Helyi egyedi védett építményekre, az  1/B. mellékletben térképen lehatárolt, Tata város tájképi, építészeti és városszerkezeti szempontból védett területére, és az 1/C. mellékletben szövegesen lehatárolt Tájképi, építészeti és városszerkezeti szempontból védett látványelemekre.”

3.§       A Rendelet 6.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az 1/D melléklet szerinti műemléki védelemmel érintett ingatlanok, a műemléki védelem megszűnésével egyidejűleg HE-1 helyi védelem alá kerülnek.”

4.§       A Rendelet 7.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi védelem alatt álló építmény, építményrész életveszélyes állapotát szakértői véleménnyel kell igazolni. Ha a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt a szakértői vélemény alapján le kell bontani, a védett értéket a bontási engedélytől számított 3 éven belül az eredeti formájában vissza kell építeni. Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt elbontani kizárólag a bontáshoz hozzájáruló településképi vélemény, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyek birtokában lehet. A bontás előtt az épület részletes dokumentálása (M=1:50 szintű) szükséges. A felmérési dokumentáció részletes formai és tartalmi követelményeit a 5. melléklet tartalmazza.”

5.§       A Rendelet a következő 10/A.§-al egészül ki:

„10/A§  (1) A Tájképi, építészeti és városszerkezeti szempontból védett látványelemek területén a növénytelepítéseknek tájba illő módon, tájhonos fajok és társulások alkalmazásával kell megjelenniük.

            (2)  Az építések, felújítások során:

a) a jó adottságok eredetiben való megőrzésére,

b) a kedvezőtlen takarások vagy elépítések megelőzésére,

c) a negatív hatást eredményező, helytelen telepítésű, méretű, téves funkciójú és megjelenésű meglévő épületek, átépítésére,

d) fafajok cseréjére vagy városképi-tájképi korrekciójára

fokozott figyelmet kell fordítani.

(3) A 1/C melléklet (6) pontjában felsorolt helyekről karakteres városkép, valamint a táj felé irányuló rálátás nem építhető el.

(4)  Az Öreg-tó parti védett területeken és a vízfelületen:

           a) vízfelületre készülő viziállások, ha egymástól 100-re lévő látótávolságon belül létesülnek, egységes építészeti ar­cu­lat­tal készüljenek,

           b) a vízfelületen elhelyezett létesítmények járófelülete horganyzott acél hálós tábla, vagy ritkított keményfa palló legyen, színezését a környezetbe illeszkedő színekkel kell megoldani.”

6.§       A Rendelet 11. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 1/A mellékletben szereplő 143, 144, 145 törzsszámú HE-1 kategóriába sorolt helyi védett épületek telektömbjében az épületek legmagasabb pontja maximum 50 centiméterrel haladhatja meg tömbben kialakult lakóépületek gerincmagasságát.”

7.§       A Rendelet 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A védett ingatlanokkal határos, azok előtti közterületet, az ingatlanokon lévő zöldfelületeket a védelemmel összhangban kell kialakítani, a speciális karakter és díszítő-hagyomány megőrzése érdekében exotákat is lehet ültetni.”

 8.§      A Rendelet 15. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény (He-1) esetén meg kell őrizni, megsemmisülése esetén rekonstruálni az építmény jellemző:

                        a) tömegformáját,

                        b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

                        c) kéményeit,

                        d) homlokzati tagozatait,

                        e) homlokzati díszítőelemeit és egyéb részletképzéseket,

                        f) épülettartozékait,

                        g) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

                        h) anyaghasználatát (tető héjalása az eredetihez hasonló színű és mintázatú korszerű                    építőanyaggal felváltható),

                        i) eredeti homlokzati színezését, (ha ez nem igazolható korábbi dokumentumok                             alapján, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot kell alkalmazni).”

9.§       A Rendelet 15.§  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket (HE-1):

a) felújítani, átalakítani épületszerkezetileg, funkcionálisan megvál­toz­ta­tni csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lehet,

b)  bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, tömegarányával, anyagaival összhangban kell lennie.”

10.§     A Rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. §  (1) Megőrzendő a növényállomány, táji alkotóelemeinek karaktere, a növénykivágásoknak és telepítéseknek ehhez kell igazodniuk.

            (2) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára – amennyiben a rendelkezésre álló terület megengedi – a törzs körül minimum 2,25 m2 területű, legkevesebb 1,0 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani.

            (3) Új zöldfelületek kialakítására – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok

        figyelembevételével – a 4. mellékletben meghatározott fásszárú fajok és fajták telepítése ajánlott.

(4)  a) A védett területeken, a gazdasági területeken, valamint a jelentős zöldfelületek területén lévő közterületek és közhasználat előtt megnyitott magánutak mentén telepítésre kerülő fasorokba csak többször is­ko­lá­zott, legalább 10 cm törzsátmérőjű faiskolai áru telepíthető.

b) Az előző, (4) a) pontban felsorolt területeken kívüli területeken lévő közterületek és közhasználat előtt megnyitott magánutak mentén telepítésre kerülő fasorokba csak faiskolai áru telepíthető.

(5) A felszíni vízfolyások, patakok mentén a 4. mellékletben szereplő kizárólag őshonos,

termőhelyi és táji adott­sá­gok­nak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(6) A településképi szempontból meghatározó területeken a legkisebb telepítési távolság

                   a) a telek határától:

                        aa) 1 métert meghaladó, de 3 méternél magasabbra nem nővő sövény,                                         cserje, fa esetében: legalább 1,0 méter,

                        ab) 3 méternél magasabbra nővő cserje, valamint oszlopos fenyőfélék esetében                             legalább 3,00 méter,

                        ac) 3 méternél magasabbra nővő fa esetében legalább 5,00 méter, valamint

                        ad) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra nővő cserje és                         fenyő esetén legalább 0,5 méter, továbbá

                   b) a más tulajdonában lévő épülettől vagy épületrésztől, vagy a más telken álló épülettől:

                        ba) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, cserje esetében 2,0 méter,

                        bb) 1,5 méternél magasabb sövény, cserje és 4,0 méternél alacsonyabb fa esetében                      3,0 méter,

                        bc) egyéb fa esetében diófa és magasra nővő, terebélyes fák kivételével 4,0 méter,                         valamint

                        bd) diófa és magasra nővő, terebélyes fák esetében 7,0 méter.

            (7) Az (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ültetési távolság irányadó azon cserje esetében is, amelyik természetes növekedésében a 3 méteres magasságot meghaladja. Ebben az esetben a tulajdonos kötelezettsége a magasságot metszéssel 3 méterre korlátozni.

            (8) Kúszó-kapaszkodó cserje csak saját tulajdonú kerítésre futtatható fel.

   (9) A telkek zöldfelületein 200 m²-ként legalább 1db lombos fa telepítendő a használatbavételig.”

11.§ A Rendelet 23.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„23.§ (1) Közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról látható homlokzaton utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a nyílászáró szemöldökmagassága a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságától nem lehet eltérő.”

12.§ A Rendelet 24.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A kerítés kialakítása, anyaga, formája, színe, áttörtsége és magassága illeszkedjen a telektömbben kialakult kerítésekhez, az utca térhatását ne vegye el.”

13.§ A Rendelet 24.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Hullámlemez, hullámpala, trapézlemez, felületkezelés nélküli fém, vagy műanyag lemezburkolatú, valamint rikító, a környezettel nem harmonizáló színű kerítés nem létesíthető.”

14.§ A Rendelet 24.§-a a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Látszó beton/betonelem csak akkor alkalmazható, ha a közterület fe­lől növényzettel takartan létesül. A növényültetés biztosítására a kerítés vonala ilyen eset­ben maximum 1m-rel a telek irányába elhúzható.

(8) Jelentős zöldfelületi területen, illetve helyi természetvédelmi területen, a magántulajdon telek­ha­tárán kerítés csak természetes anyagból létesíthető.

(9) Az Által-ér mentén épített kerítés nem létesíthető.

(10) A meglévő lakóterületek közé ékelődő temetők kerítése csak tömör lehet, legalább 2 méter magas kell, hogy legyen.”

15.§ A Rendelet 25/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„25/C. § A közterülettel határos homlokzaton garázskaput csak a homlokzat arányaihoz illeszkedően más nyílászáróval együtt, azokhoz igazodóan lehet kialakítani, oly módon, hogy a homlokzati felület 25%-nál ne foglaljon el nagyobb helyet, vagy a garázskapu kialakítása a homlokzat burkolatához illeszkedjen, a homlokzat szerves részeként jelenjen meg, ne üssön el a mellette lévő homlokzattól.”

16.§ A Rendelet 25/D.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„25/D. § A klímaberendezést közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható módon nem lehet elhelyezni. Abban az esetben, ha a klímaberendezés telepítésével érintett épület minden homlokzata látható közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől, akkor a klímaberendezés alárendelt homlokzaton, a környezetbe illesztett módon, takartan helyezhető el.”

            17.§ A Rendelet a következő 25/F.§-al egészül ki:

„25/F.§ (1) Lakóépület homlokzatán újonnan szerelt kémény, -konvektor, turbókazán kivezetés közterület, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől nem létesíthető, a meglévő helyére új nem építhető.

(2)  A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csat­la­ko­zó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesz­tés­sel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, le­fe­dé­sével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.”

18.§ A Rendelet 26.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Történeti városmag területén közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható homlokzatokon csak fa vagy fém nyílászáró helyezhető el.

(3) Történeti városrész területén közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható homlokzatokon fehér színű műanyag nyílászáró nem helyezhető el.”

19.§ A Rendelet 28.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható homlokzaton utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a nyílászáró szemöldökmagassága a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságától eltérő nem lehet.”

20.§ A Rendelet 29.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható módon nem alkalmazható az épület tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez.”

21.§ A Rendelet 30/B.§ a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) közterület felől, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható homlokzatán és tetőfelületén sem napelem, sem napkollektor nem helyezhető el,”

22.§ A Rendelet 30/C.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/C.§ Hullámlemez, trapézlemezek, megmunkálatlan fémlemez alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látszó építményeken tilos.”

23.§ A Rendelet 31.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Történeti városmaghoz kapcsolódó területeken a telekhatárok mentén, ha azt a vagyonvédelem nem igényli, ne létesüljön épített kerítés. Térelhatárolás növényzettel legyen megoldva. Amennyiben vagyonvédelmi okokból kerítés épül, az áttört kivitelben, szemmagasságot meg nem haladó módon, a szabad átlátást biztosítva kerüljön kialakításra.”

24.§ A Rendelet 31.§-a a következő (4)- (9) bekezdésekkel egészül ki:

            „(4) A terület építészeti megfogalmazása új megoldásokat követel, átalakítását laza városszövetet létrehozó városépítészeti eszközökkel kell megoldani úgy, hogy az épületek térfalképző városképet erősítő szerepet töltsenek be, a várra való rálátás biztosított legyen, azzal az épületek ne konkuráljanak.

(5) Építészeti tagolás nélkül 40 m-nél hosszabb homlokzat nem létesíthető.

(6) A homlokzati burkolatként elsősorban a természetes anyagokat (kő, tégla, vakolt), vagy igényes fémburkolatokat, illetve üvegszerkezetet kell alkalmazni.

            (7) A terület zöld területein fát és cserjét is szükséges telepíteni.

  (8) A Május1. út- Keszthelyi út- Új út- Oroszlányi út által határolt telektömb telepszerű beépítésű területtel szomszédos aldalán minimum három sorban elhelyezett, eltérő magassági növekedésű, lombos fajokból álló, esztétikusan kialakított növénytelepítéssel kell elválasztani a lakóövezettől.

(9) A fasorokat 14-16 cm törzskerületű, nagy lombot növelő fák ültetésével kell biztosítani.”

25.§ A Rendelet 32.§-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

            „(6) A meglévő gépkocsi-tároló sorgarázsok egységesen megtervezett építészeti megjelenéssel, épü­le­tenként ütemezetten újra építhetők azonos anyaghasználattal, nyílászárók alkal­ma­zá­sával, azonos gerinc és párkánymagasság biztosításával, szimmetrikus kialakítással. Az épületek tetőzete földdel fedetten is kialakítható, „zöld”-tetősíthetők.

(7) Az Új úttól a Réti tavakig elhelyezkedő, valamint a Fényes fasor menti telepszerű beépítésű területeken a zöldfelületek minden megkezdett 100 m²-én 1 db lombos fa tele­pí­tendő, mely az épületektől és a telekhatártól min. 3 m-re ültethető.”

26.§ A Rendelet a következő 16/1 fejezettel és 32/A.§-al egészül ki:

16/1. Kisvárosias beépítésű területek egyedi építészeti követelményei

„32/A.§ A helyi védett területen elhelyezkedő kisvárosias beépítésű területeken a magastetőkön közterület, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható módon csak tetősíkban elhelyezett ablaknyílás létesíthető.”

27.§ A Rendelet 34.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gazdasági területeken az építmények tájba illesztését többszintű takaró fásítással, elsősorban őshonos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani, a 4. mellékletben felsorolt fásszárú fajok és – fajták közül. Elsősorban a szárasság tűrő, magas fafajok telepítése ajánlott.”

28.§ A Rendelet 34.§-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A telekhatárok mentén nagy lombkoronájú fákból álló fasor telepítendő.

            (6)  A telek zöldfelületén általános esetben fa és cserje szintű növényzetet kell telepíteni.

            (7) Magastető alkalmazásakor a tetőhajlásszöge maximum 35°-os lehet. 15°-nál meredekebb hajlású nyeregtető a 18 m-t meghaladó tér lefedésére nem alkalmazható.

            (8) Az épületek közterületről látható homlokzatának 60 cm-nél kisebb síkugrású építészeti tagolás nélküli hossza legfeljebb 60 m lehet.

            (9)  A gazdasági területeken, a közterületek felől nem látható területen és épületen a technológiai vezetékek föld feletti vezetésű elemként is megjelenhetnek. Új közép-, kisfeszültségű hálózatot, közvilágítási tápkábelt építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad.”

29.§ A Rendelet 36.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36.§   (1) Az 2. mellékleten jelölt parkok, erdők területén az építmény jellemző anyaghasználata –komposztáló építmény kivételével – a természetes anyagtól (fa, kő, cserép, vályog, növényi eredetű anyagok) eltérő nem lehet.           

            (2) A Kálvária domb jelentős zöldfelületi területén a telkeket, területét bekeríteni, legfeljebb 80 cm magasságú jelzésszerű, természetes anyagú kerítéssel, vagy élő sövénnyel lehet.

            (3) Jelentős zöldfelületű területeken építményt elhelyezni tájba illesztéssel lehet, parkolólemez építése esetén annak zöldfelület felőli oldalfalát növényzettel kell borítani.”

30.§ A Rendelet a következő 19/1 fejezettel és 36/A.§-al egészül ki:

19/1. Hagyományos szőlő és kertművelés területei

„36/A§. Az építészeti és városszerkezeti szempontból védett területek felől a dombvonulatok meghatározó gerincvonalát épülettel elépíteni, eltakarni nem lehet.”

31.§ A Rendelet a következő 19/2 fejezettel és 36/B.§-al egészül ki:

19/2. Átalakuló területek

„36/B§. Az Által-ér és a Malom patak közti átalakuló területen (a volt szőnyeggyár területe) a településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények, a településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények és a családi házas területek egyedi építészeti követelményeit be kell tartani.”

32.§ A Rendelet 37.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:           

„(1) Vezetékes villamosenergiai, elektronikus hírközlő hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.”

33.§ A Rendelet 37.§-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közterületek rendezése, kiépítése során a 120 kV-os légvezeték kivételével a vil­la­mos-, hírközlő hálózat vezetékeinek föld alá történő helyezésével biztosítani kell a zöld sá­vok területének megőrzését, létrehozását.

            (5) Az újonnan kiépítésre kerülő kisfeszültségű és közvilágítási villamosenergia ellátási hálózat csak földkábeles el­he­lye­zés­sel valósulhat meg.

     (6) A hagyományos szőlő és kertművelés területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti ve­ze­té­se fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a hírközlő hálózat szabadvezetékeit közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

     (7) A földgáz és távhőellátás tervezett egyedi szabályozóit -lehetőség szerint- föld­a­latti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán nö­vény­zet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára sze­rel­he­tők.”

34.§ A Rendelet 38.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) reklám és reklámhordozó utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 1/2-én helyezhető

el, az alábbiak figyelembevételével:

aa) reklám és reklámhordozó történeti városmag területen nem helyezhető el.

ab) reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó utcabútort a reklám közzétételére alkalmas

reklámfelülettel együtt kell kialakítani,

ac) két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel

kerülhet kialakításra,

ad) kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a

tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét),

ae) kihelyezett reklámhordozó tulajdonosának adataiban bekövetkezett esetleges

változásoknak megfelelően a reklámhordozón a feliratot a változástól számított két héten

belül módosítani kell.”

35.§ A Rendelet 40.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A városi főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező:

     a) minden, a város településképi szempontból meghatározó területén kialakítandó            épület építés, átalakítás, bővítés esetén, amennyiben a beavatkozás eredménye    közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánút felől látható,

     b) tűzfalfestés esetén,

     c) telepszerű beépítések homlokzat színezésekor,

     d) utcabútor elhelyezése esetén

a tevékenység megkezdése előtt.”

36.§ A Rendelet 1/A mellékletének 103., 249. sorai helyébe a következő 103., 249. sorok lépnek:

37.§ A Rendelet 1/B. mellékletében a „Helyi építészeti örökség területi védelme alatt álló terület” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:

„Építészeti és városszerkezeti szempontból védett területek”

38.§ A Rendelet 1. melléklete jelen rendelet 1. mellékletével egészül ki.

39. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

                   Michl József                                                      dr. Horváth József

                       polgármester                                                               jegyző