1. § E rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat képviselő-testület működésének alapvető kereteit, eljárásait, és szabályozza az Önkormányzat képviselő-testületének szervezetét és működését.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Tatai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).

(2) Az Önkormányzat és a közös hivatal székhelye: 2890 Tata, Kossuth tér 1.

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tata.hu.

(4) Az Önkormányzat hivatalos facebook oldala: https://www.facebook.com/tatavaros.hivatalosoldala

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a lobogó és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat jelképeire vonatkozó részletes szabályokat Tata Város Önkormányzata jelképeiről, azok használatának-, valamint a közterületek fellobogózásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. § (1) Tata Város Önkormányzata a nemzetközi együttműködés területén az alábbi önkormányzatokkal tart fenn hivatalos testvérvárosi, testvér-települési kapcsolatokat:

(2) Tata Város Önkormányzata a Pons Danubii Európai Területi Együttműködési Csoportosulás tagja.

5. § (1) A képviselő-testület önként vállalt feladatként gondoskodik:

(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét az 1. melléklet, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörét a 2. melléklet, a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottságra átruházott hatáskörét a 3. melléklet, Humán Bizottságra átruházott hatáskörét 4. melléklet, a jegyzőre átruházott hatáskörét a 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait szervei (polgármester, bizottságok, közös hivatal, jegyző, társulás) közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátása sorrendjének meghatározásánál a gazdasági program, a szükséges anyagi eszközök nagysága tekintetében pedig az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott előirányzatok a meghatározóak.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 7 fő jelen van. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(2) A minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához hét önkormányzati képviselő igen szavazata szükséges.

8. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervhez a polgármester javaslatot kér:

9. § (1) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző félév május 31., valamint november 30. napjáig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülést évente legalább 6 alkalommal, lehetőség szerint a hónap utolsó szerdáján 9 órától tart. A rendes ülést az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők részére legalább az ülés időpontját megelőző öt naptári nappal korábban elektronikus formában kell kiküldeni. Ettől eltérni a polgármester előzetes engedélyével lehet, ha a döntéshozatal halasztást nem tűr. Az az előterjesztés, amely nem kerül kiküldésre a meghívóval együtt, csak sürgősséggel tárgyalható.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket aláírással vagy elektronikus aláírással el kell látni.

(4) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a közös hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(5) A képviselő-testületet rendkívüli ülésre össze kell hívni, ha a döntéshozatal halasztást nem tűr. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételét követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül a meghívók kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(6) A képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül, telefonon is összehívható, ha a döntéshozatal halasztást nem tűr.

(7) E rendelet alkalmazásában halasztást nem tűr: ha a késedelem jelentős kárt, vagy hátrányt okoz.

11. § (1) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésről meghívó útján kell értesíteni:

(3) Az (1)–(2) bekezdésben felsoroltak részére, valamint a tatai és vármegyei médiumok képviselőinek – amennyiben rendelkeznek megfelelő eszközzel – elektronikus formában kell továbbítani a meghívót, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak részére az írásos előterjesztéseket is.

(4) E rendelet alkalmazásában

12. § A zárt ülésen tárgyalandó, valamint a zárt ülésre javasolt előterjesztések tartalma titoktartási kötelezettség alá esik, kivéve, ha a képviselő-testület azt nem zárt ülés keretében tárgyalja.

13. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

14. § (1) A képviselő-testület napirendjére a munkaterv szerinti és a képviselő-testület határozatában megjelölt előterjesztéseket fel kell venni.

(2) További napirendi pontra a polgármesternél írásban a képviselő, a bizottságok, a képviselőcsoport, illetve a jegyző tehet javaslatot.

15. § (1) A 14. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

(2) Sürgősségi indítvány tárgyalására irányuló írásos előterjesztést, valamint a határozati javaslatot legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig kell a polgármesternél benyújtani, aki az indítványt átadja a jegyzőnek.

(3) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, indítvány, ami a képviselő-testületi ülésre szóló meghívóban nem szerepel.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételéről – érdemi vita lefolytatása nélkül – a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) A sürgősségi indítványokat legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 16:00 óráig kell a képviselők és a bizottsági tagok számára hozzáférhetővé tenni.

(6) A Képviselő-testület elé rendelet-tervezetet sürgősségi indítvánnyal nem lehet előterjeszteni.

16. § (1) A képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt írásban kezdeményezheti rendelet megalkotásának, írásban vagy szóban kezdeményezheti határozat meghozatalának napirendre vételét. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A napirendre vételről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az ülés napirendjének megszavazása előtt a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, vagy a javasolt sorrend megváltoztatására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Az ülés napirendjének megállapítása előtt a napirendhez nem tartozó kérdésekben bármely képviselő legfeljebb 3 percben felszólalhat. A képviselő-testület a napirend előtti felszólalásokról vitát nem nyit, de az érintett viszontválaszára lehetőséget biztosít szintén 3 percben.

(4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét – az alakuló ülés kivételével – az alábbiak szerint kell meghatározni:

17. § (1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület ülésére beterjesztendő valamennyi döntést igénylő dokumentum, továbbá a tájékoztatók.

(2) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Amennyiben az előterjesztést előzetesen a téma szerint illetékes bizottságnak véleményezni kell, úgy a bizottsági véleményt a bizottság elnöke a testület ülésén a napirend tárgyalása során ismerteti. A határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(3) Az írásban benyújtott előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeket a 6. melléklet tartalmazza, amelyek betartásáért az előterjesztő felelős.

(4) Az előterjesztő javaslatára a képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást igénylő vagy a lakosság szélesebb körét érintő ügyben kétfordulós tárgyalást határozhat meg. A képviselő-testület eltérő döntésének hiányában a második fordulós tárgyalás időpontja legkésőbb az első tárgyalást követő második testületi ülés.

(5) A Képviselő-testület elé döntésre az illetékes bizottság által a feladatkörébe tartozó, általa tárgyalt és határozati formában véleményezett ügyek kerülhetnek. Minősített többséggel a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy a bizottság által nem tárgyalt ügyet is napirendre vesz és arról érdemben dönt. A bizottságnak az előterjesztést elutasító álláspontja a napirendre vételnek nem akadálya.

18. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a polgármesterhez írásban (írásbelinek minősül az e-mail útján érkező interpelláció) benyújtott, illetve szóban elmondott olyan előterjesztés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpelláció nem foglalhat magában előkészítést igénylő önálló napirendet.

(2) Interpelláció a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz intézhető.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2 munkanappal - az (1) bekezdésben meghatározott módon - kell benyújtani a polgármesternél és lehetőséget kell adni a képviselő-testületi ülésen a szóban történő előadásra is. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, rövid leírását.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része. Az interpellációról vitát nem lehet nyitni.

(5) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(6) Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban vagy 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell.

(7) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról.

(8) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést bizottság elé utalja. Az illetékes bizottság kijelöléséről a Képviselő- testület egyszerű többséggel az elutasításról szóló határozatban dönt. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen terjeszti elő.

19. § (1) Az ülésvezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

(2) Az ülésvezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

(3) Az ülést levezető elnök jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent hallgatóságnak, illetve a tanácskozási jog nélküli személyeknek.

(4) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek, a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el, és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést oly mértékben zavarja, hogy magatartása az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.

20. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és az előadó jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz és az előadóhoz a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak – a hozzászólások megkezdése előtt - személyenként kérdéseket intézhetnek, amelyre azok kötelesek választ adni.

21. § (1) Az adott napirendhez a felszólalásokra – az ügyrendi javaslat kivételével – a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor, első alkalommal legfeljebb 5 perc, továbbiakban még 1 alkalommal legfeljebb 2 perc időtartamban. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

(2) A napirend előterjesztője és előadója a vita során többször is hozzászólhat.

(3) A 11. § (1) bekezdésében megjelölt tanácskozási joggal rendelkezők – a jegyző és a napirendi pont előadójának kivételével – a napirend során legfeljebb egy alkalommal szólalhatnak fel, maximum öt perc időtartamban.

(4) Ügyrendi hozzászólás esetén a jelentkezőnek soron kívül szót kell adni, legfeljebb kétperces időtartamban. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirenddel kapcsolatos vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezett képviselők a javaslat elfogadása esetén is megtehetik hozzászólásukat.

(5) Ügyrendi hozzászólásnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével, a szavazás módjával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(6) A lezárt napirendi ponthoz a határozathozatal közben, valamint határozathozatal után ügyrendi javaslatot tenni nem lehet.

22. § (1) A napirendi pont során elhangzott észrevételekre az előterjesztő vagy az előadó reagál, a vitát az ülésvezető foglalja össze. Ha az ülésvezető egyben az előterjesztő is, először a vitában elhangzottakkal kapcsolatos álláspontját fejti ki, majd ezt követően foglalja össze a vitát. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(3) Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő a képviselő-testület ülésén szóban vagy egyébként írásban befogadja, és a módosító javaslat benyújtója ezzel egyetértve a módosító javaslatot visszavonja, külön nem, hanem az eredeti javaslattal egységes szerkezetbe foglaltan kell szavazni.

23. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-án túlmenően:

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazatszámláló berendezés igénybevételével, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel hozza.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az íven rögzíti. A szavazás végén a képviselő a leadott szavazatát aláírásával hitelesíti.

(3) Titkos szavazás a szavazatszámláló berendezés igénybevételével történik.

(4) A képviselők egyharmadának indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a titkos szavazás elkülönített helyiségben, urna és szavazólapok igénybevételével történjen.

(5) A (4) bekezdés szerinti titkos szavazás lebonyolítása előtt 3 fő települési képviselőből álló szavazatszámláló bizottságot kell alakítani.

(6) A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.

(7) A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(8) A képviselő-testület tagjainak a nevét a bizottság elnöke felolvassa, majd az elnöktől a szavazólapot átveszik a települési képviselők.

(9) A szavazólapot kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvben rögzíti és az elnök ismerteti a képviselő-testülettel.

25. § (1) A képviselő-testület határozatában, amennyiben az feladat meghatározást is tartalmaz, meg kell jelölni a feladat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt is.

(2) A képviselő-testület a határozatának közzététele a városi honlapon való megjelenítéssel történik. A képviselő-testület határozatát postai úton is megküldi a határozat tárgya szerint érintettnek.

26. § (1) A rendelet alkotását alpolgármester, bármelyik képviselő, képviselőcsoport, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Amennyiben a rendelet tervezet tárgyalását az (1) bekezdés szerint kezdeményezték, úgy a polgármester azt a jegyzővel és az illetékes bizottsággal előzetesen véleményezteti. Az ily módon kezdeményezett rendelet alkotást a soron következő testületi ülés napirendi pontjai közé fel kell venni.

(3) A rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, függetlenül attól, hogy ki az előterjesztő. A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban, legkésőbb a képviselő-testület tervezetet tárgyaló ülését megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani a polgármesternek.

(4) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos hatályosulásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi rendeletek alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A rendelet kihirdetésének a városi honlapon való megjelenés minősül.

(6) A rendelet kihirdetés időpontja városi honlapon való megjelenés időpontja.

27. § A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

28. § A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a tatai városi könyvtárban, a közös hivatalban hozzáférhetővé kell tenni, valamint a város hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

29. § (1) A települési önkormányzati képviselők díjazására a polgármester mindenkori illetményének meghatározott százalékában kerül sor.

(2) A települési önkormányzati képviselők havi tiszteletdíja: 146 250 Ft (15%)

(3) A képviselőt a (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjon felül az alábbi összeg illeti meg, ha:

(4) A nem képviselő bizottsági tag havi tiszteletdíja: 73.125 Ft/hó. (7,5 %)

(5) Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a nem önkormányzati képviselő bizottsági tag tiszteletdíjra a megbízatás keletkezésének napjától a megbízatás megszűnésének napjáig jogosult.

(6) Ha az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a nem önkormányzati képviselő bizottsági tag megbízatása hónap közben keletkezik, illetve szűnik meg, úgy időarányos tiszteletdíjra jogosult.

(7) A tiszteletdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a képviselő, a képviselői tagsággal nem rendelkező bizottsági tag által megadott bankszámlára utalni. Kérelem esetén a tiszteletdíj a házipénztárból is kifizethető.

30. § (1) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását elsősorban írásban (levél, e-mail), kivételesen szóban az ülést megelőzően jeleznie kell a polgármesternek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásától kivételes esetekben el kell tekinteni, amennyiben a képviselő távolmaradását az akadályoztatás megszűnését követő 5 napon belül igazolja.

(3) Ha a képviselő a testületi ülésén történő megjelenést előzetes jelzés nélkül egy alkalommal elmulasztja a részére megállapított egy havi tiszteletdíját a 50 %-kal csökkenteni kell. A második mulasztást követően a csökkentés mértéke 75 %, a harmadik és további mulasztás esetén 100 %.

(4) E rendelet alkalmazásában kivételes eset: munkahelyi vagy tanulmányi elfoglaltság, egészségügyi vagy családi okok.

31. § A képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén két hónapon át a tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

32. § (1) A települési önkormányzati képviselők természetbeni juttatásként jogosultak:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetbeni juttatást az eskütételt követő 60 napon belül kell írásbeli átvételi elismervény ellenében a képviselőnek átadni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatás igénybevételének időpontjáról a képviselő dönt a mindenkori flottaszerződés rendelkezései szerint.

(3) A képviselő az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetbeni juttatást köteles megőrizni, rendeltetésszerűen használni és megbízása megszűnését követő 15 napon belül visszaadni.

33. § (1) A települési képviselők önkormányzati tevékenységük összehangolására legalább 3 fő részvételével képviselőcsoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(2) A képviselőcsoport vezetőt választ, vezető-helyettest választhat.

(3) A képviselőcsoport megalakulásával, megszűnésével kapcsolatos döntéseket a képviselőcsoport vezetője öt munkanapon belül írásban a polgármesternek bejelenti. A bejelentést a polgármester a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(4) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

(5) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport a megszűnésről döntést hoz.

(6) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A képviselő a kilépésekor, a képviselőcsoport vezetője a képviselő kizárásáról a polgármestert öt munkanapon belül írásban tájékoztatja.

(7) A kilépésről vagy kizárásról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárást követő 6 hónap elteltével bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat. A másik képviselőcsoporthoz való csatlakozást az érintett képviselőcsoport vezetője a polgármesternek öt munkanapon belül írásban bejelenti.

34. § (1) A képviselő-testület 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő tag részvételével Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot, 5 fő képviselő és 4 nem képviselő tag részvételével Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottságot, 3 fő képviselő és 2 nem képviselő tag részvételével Humán Bizottságot hoz létre.

(2) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a következő felelősségi területeket foglalja magában különösen : pénzügy, gazdaság, vagyongazdálkodás, jog és ügyrend.

(3) Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság a következő felelősségi területeket foglalja magában különösen: városfejlesztés, városüzemeltetés és környezetvédelem, infrastruktúra (közlekedés), fenntarthatóság, turisztika, kultúra, örökségvédelem és városmarketing.

(4) Humán Bizottság a következő felelősségi területeket foglalja magában különösen: egészségügy, szociális, közbiztonság, ifjúság, sport, humán és rekreáció.

35. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

36. § (1) A bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint azon előterjesztések felsorolását, melyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek a 2-3–4. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság a munkájáról szóló beszámolót évente nyújtja be a képviselő-testületnek.

37. § (1) Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által a képviselő bizottsági tagok közül választott elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az érdekeltek részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket legalább az ülést megelőző négy nappal korábban elektronikus formában kell postázni.

(2) A bizottság ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a meghívók kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a városi honlapon és a hivatal bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(4) A bizottságok a tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

38. § (1) A bizottságok között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.

(2) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az elnökhelyettes.

(3) A bizottság döntését - a képviselő-testület adott napirendre vonatkozó vitája során - a megfogalmazott kisebbségi véleményekkel együtt a bizottság elnökének a képviselő-testület ülésén ismertetni kell.

39. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai valamint bizottság nem képviselő tagjainak (a továbbiakban: képviselő) vagyonnyilatkozatát a részvételével Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, kezeli, őrzi és ellenőrzi.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát nyitott borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát zárt borítékban veszi át a képviselőtől átvételi elismervény ellenében részvételével Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja.

(3) A vagyonnyilatkozatokról, nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a kapcsolódó iratokat évente az előzményekhez csatolni kell. A nyilvántartás vezetéséről, a vagyonnyilatkozatok adatvédelmi szabályoknak megfelelő biztonságos őrzéséről a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(4) Az azonosító adatok nélküli képviselői vagyonnyilatkozatokat – előzetes egyeztetés után – Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott tagja bárkinek hozzáférhetővé teszi.

40. § A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

41. § (1) Az önkormányzat szervei:

(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

42. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül 1 főállású és 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

43. § (1) A polgármester:

(2) A polgármester előre tervezett 5 vagy ennél több napos szabadságát a képviselő-testület előzetesen engedélyezi. Az öt napnál kevesebb, vagy előre nem tervezett, de 5 napnál több napos szabadságát a képviselő-testület a szabadság letöltését követő első testületi ülésén utólagosan hagyja jóvá.

44. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, vagy szervének, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, vagy szerve működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

45. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyzői kabinetvezető látja el.

46. § (1) Az együttműködés formái:

(2) Az (1) bekezdés c) és e) pontja esetén az érintetteket a helyi médián keresztül kell értesíteni.

47. § (1) A közmeghallgatás időpontját a munkatervnek megfelelően polgármester határozza meg. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

(2) A közmeghallgatáson a jelenlévők kizárólag helyi közügyekben, maximum kétszer 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(3) Az elhangzott kérdésre, javaslatra - amennyiben az a közmeghallgatáson nem válaszolható meg - 15 napon belül írásban - ideértve az elektronikus levelet is - válaszolni kell.

48. § (1) A polgármesteri, az alpolgármesteri és a képviselői fogadóóra időpontját és helyét a polgármester, az alpolgármester és a képviselő határozza meg.

(2) A fogadóórát tartó polgármester, alpolgármester és képviselő hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös hivatal hirdetőtábláján, a városi televízióban, valamint a városi honlapon a fogadóóra előtt legalább 3 nappal.

49. § (1) A város lakosságának széles körét érintő kérdésben lakossági fórumot lehet tartani, melyet a polgármester hív össze.

(2) A lakossági fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös hivatal hirdetőtábláján, a városi televízióban, valamint a városi honlapon a fórum előtt legalább 5 nappal.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(4) A hozzászólók véleményüket személyenként egy hozzászólás alkalmával 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat, de legfeljebb 3 alkalommal.

50. § (1) A városrészi fórumot a polgármester hívhatja össze. Amennyiben a városrészi fórumot 50 városrészi választópolgár írásban kezdeményezi, a polgármester köteles városrészi fórumot összehívni. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A városrész alatt az önkormányzati képviselő választás egyéni választókerülete értendő. Több városrészt érintő kérdésben összevont városrészi fórum is tartható.

(3) A városrészi fórum összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös hivatal hirdetőtábláján, önkormányzat honlapján és a városi televízióban a fórum előtt legalább 5 nappal. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a városrészi fórum összehívására.

(4) A városrészi fórum napirendjére csak az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdések vehetők fel.

(5) A városrészi fórumot a polgármester vezeti.

(6) A városrészi fórum a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(7) A hozzászólók véleményüket személyenként egy hozzászólás alkalmával 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat, de legfeljebb 3 alkalommal.

51. § (1) A városrészi és lakossági fórumon (a továbbiakban: együtt fórum) elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester, a városrész önkormányzati képviselője és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(2) A fórumról készített jegyzőkönyv az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:

(3) A fórumon elhangzott hozzászólásban tett javaslatra, kérdésre a fórumon vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni, és ennek során kizárólag a válaszadáshoz szükséges név és elérhetőségi adatok kezelésére kerül sor.

(4) A fórumon elhangzottak lényegéről a képviselő-testületet soron következő rendes ülésén tájékoztatni kell.

52. § A nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit az önkormányzat a közös hivatal útján, a 7. mellékletben meghatározott módon biztosítja.

53. § A közös hivatal köztisztviselői jogviszonyában a Kttv. e rendelet 8. mellékletében meghatározott módon alkalmazható.

54. § Tata Város Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, megnevezését és felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

56. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 9 óra 45 perckor lép hatályba.