1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa a Komárom Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) nem szabályozott részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való eredményes gazdálkodást.

2. § A rendelet hatálya Komárom Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

3. § (1) Komárom Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadására a Képviselő-testület (a továbbiakban: bérbeadó) jogosult.

(2) A Képviselő-testület a bérlakások kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását az önkormányzat saját gazdasági társasága útján biztosítja (a továbbiakban: kezelő). A bérleti szerződés megkötésével kapcsolatos ügyintézést a kezelő látja el. A kezelő a kizárólagos önkormányzati tulajdonú, illetve többségi tulajdonú épületekre házirendet készít.

4. § (1) Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető.

(2) Szociális helyzet alapján létrejött bérlet esetén a határozott idő elteltét megelőző 60 napon belül a bérbeadó vagy a kezelő felhívja a bérlőt további jogosultságának igazolására.

(3) Lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.

(4) Önkormányzati lakás nem adható bérbe olyan személynek, aki:

(5) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban kötött szerződése hozza létre. A kijelölt bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.

(6) Bérleti szerződés ismételt meghosszabbítása esetén a bérlő az értesítést követő 15 napon belül köteles felkeresni a kezelőt és megkötni a bérleti szerződést, amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik és köteles a lakást elhagyni.

(7) A lakásleadás a kezelő által készített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel valósul meg.

4/A. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötését követően a bérlőnek közjegyzői okirati formában egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tenni a szerződésben foglalt kötelezettségekre vonatkozóan.

(2) A bérlő köteles együttműködni a közjegyzői eljárásban, ennek elmulasztása felmondási oknak minősül.

(3) Az aláírt bérleti szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha a bérlő közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Új bérlő kijelölése esetén a kötelezettségvállaló nyilatkozat megtétele a beköltözés feltétele.

(4) A közjegyzői eljárás költségei a rendelet hatálybalépése előtt megkötött bérleti szerződések esetén a bérbeadót terhelik. Új bérlő kijelölésekor a közjegyzői eljárás költsége szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérbeadót, míg piaci alapon történő bérbeadás és közérdekű célra történő bérbeadás esetén a bérlőt terhelik.

5. § (1) A lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján jöhet létre:

6. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a szociális elhelyezést jelöli meg, a 7. § – 10. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni.

7. § (1) A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a szociálisan rászoruló személyek, családok részére, melyet

(2) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A bérleti ajánlatokat a hirdetmény mellékletében szereplő bérbevételi ajánlat nyomtatványon kell benyújtani és mellékelni kell a pályázati kiírásban foglalt dokumentumokat.

(5) Szociális helyzet alapján válhat bérlővé az a Komáromban lakóhellyel vagy komáromi munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, akinek a vele együtt költöző családtagokkal együtt a bérbeadó hozzá hozzájárulása nélkül befogadható személyek számát figyelembe véve

8. § (1) A szociális helyzet figyelembevételével bérbe adható lakás maximális nagysága a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok számától függően:

(2) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételt nem kell alkalmazni.

9. § A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó képviseletében a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek és ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.

10. § (1) A bérleti szerződés első alkalommal legfeljebb 1 évre köthető meg.

(2) Az újabb bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem esetén a bérbeadónak újra vizsgálni kell a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyait.

(3) A bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló kérelemhez a bérlő köteles csatolni a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat vagy a befizetett csekkeket arra vonatkozóan, hogy közüzemi díjtartozása nincs. Amennyiben a bérlőnek közüzemi díjhátraléka vagy 100.000 forint alatti lakbér hátraléka van, vele bérleti szerződés legfeljebb 6 hónapra köthető.

11. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kezelőnek át kell adnia.

(2) Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

12. § (1) Közérdekű célból, szakemberek biztosítása érdekében bérbe adható lakások köre megegyezik a költségelvű lakásbérleti díj megfizetése mellett bérbe adható lakások körével.

(2) Abban az esetben, ha a lakás bérlőjének kiválasztására megállapodás meghatározott szervet jogosít fel, e szerv a bérbeadó felhívásától számított 30 napon belül köteles az új bérlő személyét a bérbeadóval közölni.

(3) Amennyiben a jogosult az (2) bekezdésben megjelölt kötelezettségének nem tesz eleget, a határidő lejártát követően megfizeti a lakbért és viseli a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.

(4) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye, Hivatala dolgozójának – amennyiben a letelepedéséhez Önkormányzati érdek fűződik - Önkormányzati lakást biztosíthat.

(5) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásának időtartamára vagy lakástulajdona megszerzéséig, de legfeljebb 5 évig köthető.

(6) A Város érdekében kiemelkedően fontos közérdekű célra biztosított bérlakás költségalapú lakbére összegét a polgármester azon bérlők esetében, akik az egy főre eső jövedelmük alapján szociális bérlakásra is jogosultak lennének maximum 50 %-al mérsékelheti, de a megállapított díj nem lehet kevesebb az ugyanezen lakástípusra megállapított szociális bérlakás lakbérénél.

13. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a piaci alapon történő hasznosítást jelöli meg, a 14.-15. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni.

(2) Az 1. mellékletben felsorolt lakások csak piaci alapon vagy közérdekű célból adhatók bérbe, szociális alapon nem.

14. § (1) A polgármester a megüresedő piaci alapon bérbe adható bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki, melyet

(2) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A bérleti ajánlatokat a hirdetmény mellékletében szereplő bérbevételi ajánlat nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell a pályázati kiírásban foglalt dokumentumokat.

(5) Piaci alapon hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Komáromban lakóhellyel vagy komáromi főállású munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, aki lakástulajdonnal illetve lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkezik és az együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének háromszorosát, egyedülálló esetén az öt és félszeresét eléri vagy meghaladja.

(6) A nyertes pályázó 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.

15. § A pályázat során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki egy összegben a legtöbb hónapra előre történő lakbér megfizetését vállalja.

16. § A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó képviseletében a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.

17. § (1) A bérleti szerződés első alkalommal legfeljebb 1 évre köthető meg.

(2) Az újabb bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem esetén a bérbeadónak újra vizsgálni kell a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyait.

(3) A bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló kérelemhez a bérlő köteles csatolni a közüzemi szolgáltatóktól beszerzett igazolásokat vagy a befizetett csekkeket arra vonatkozóan, hogy közüzemi díjtartozása nincs.

(4) Bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló kérelem esetén pályázat nélkül válhat további egy évre piaci alapon bérbe adott lakás bérlőjévé az a piaci alapon bérbe adott lakás bérlője, aki igazolja, hogy bérleti díj és közüzemi díj hátraléka nincs és a lakás állagát megóvja.

(5) Pályázat nélkül válhat egy évre piaci alapon bérbe adott lakás bérlőjévé az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője is, aki az éves felülvizsgálat során igazolja, hogy nincs bérleti díj és közüzemi díj hátraléka, a lakás állagát megóvja, de jövedelme alapján nem jogosult szociális bérlakásra és vállalja a piaci alapú lakbér megfizetését.

(6) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kezelőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

18. § (1) A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került Komáromban lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező igénylő – amennyiben lakhatását albérletének felmondása miatt vagy más okból másképp megoldani nem tudja, és megfelel a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek – elhelyezése iránt kérelemmel fordulhat a polgármesterhez.

(2) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről – a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézői és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai véleményének kikérésével – a polgármester dönt. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 3 hónapos időtartamra köthető meg. A lakásbérleti szerződés időtartamát a 3 hónapos maximum figyelembevételével a polgármester határozza meg.

(3) A rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbe adott lakások bérleti díja megegyezik a szociális alapon bérbe adott lakások bérleti díjával.

(4) A bérleti szerződés rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a polgármester egyedi döntése alapján legfeljebb egy alkalommal 3 hónapos időtartamra meghosszabbítható.

19. § (1) A bérbeadó a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője útján évente legalább két alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát és az ellenőrzések alkalmával jogosult, a jövedelmi és vagyoni viszonyok és az életvitelszerű ott tartózkodás meglétének ellenőrzésére is.

(2) A bérlő a lakást csak a bérbeadó engedélyével alakíthatja át saját költségére.

(3) A bérlő a lakás korszerűsítését a polgármester írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.

(4) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás átadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a bérbeadó jogosult a bérlő költségére a munkálatokat elvégeztetni.

(5) A bérlő köteles:

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát a megfelelő felszólítást követően.

20. § (1) Amennyiben a bérlakásba történő befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás szükséges, a hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és az általa befogadni kívánt személlyel közös, írásban benyújtott, indoklásokkal ellátott kérelmére adhatja meg.

(2) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

21. § (1) A bérlő a lakásban háziállatot csak a bérbeadó képviseletében eljáró jegyző előzetes hozzájárulásával tarthat.

(2) A jegyző háziállat tartásáról a bérlő írásbeli kérelmére dönt és a döntéséről a kezelőt is értesíti. A bérlőnek a kérelméhez mellékelnie kell a lakóközösség minimum 50 %-nak a hozzájáruló nyilatkozatát a háziállat tartásához.

(3) A jelenleg már háziállatot tartó bérlőknek a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjének írásbeli megkeresését követően a háziállat további tartásához felülvizsgálat vagy a szomszédok panasza esetén kérelmet kell benyújtaniuk a bérbeadó képviseletében eljáró jegyzőhöz, melyhez mellékelniük kell a lakóközösség minimum 50 %-nak a hozzájáruló nyilatkozatát.

22. § (1) A lakbér mértéke a lakás alapterületéhez és szociális bérlakás esetén a komfortfokozathoz igazodik az alábbiak szerint:

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgy hó 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által a lakbér beszedésére megbízott kezelő részére a kezelőnél történő pénztári befizetéssel, vagy átutalással teljesíteni a bérleti szerződésben megjelölt számlára.

(3) A szociális bérlakásban lakók oly módon részesülnek lakbértámogatásban, hogy a részükre a lakbértámogatás összege a költségelvű lakbérnek az 47 %-a és 95,4 %-a közötti összegben kerül megállapításra a lakás komfortfokozathoz igazodóan az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint. A fenti lakbértámogatásban minden szociális bérlakásban lakó részesül.

23. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a 2. hónap végéig a lakás vonatkozásában irányadó lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2. hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha a lakástörvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingóvagyonnal, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél. A használati díj csökkentéséről a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(5) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, akinek bérleti jogviszonya kizárólag díjhátralék miatt került megszüntetésre, és a felmondásra okot adó tartozást valamint az érvényes jogviszony esetében fizetendő lakbért megfizeti, kérelmezheti a lakáshasználati díjból az érvényes jogviszonyra irányadó lakbér összegét meghaladó hátralék törlését és a bérleti szerződés újbóli megkötését. A lakáshasználati díj törléséről és a bérleti jogviszonyról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(6) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül megindítja a lakás kiürítése iránti eljárást.

24. § (1) A bérbeadó a bérleti jogviszonyt az Ltv. 24. §, 25. §, 26. § és 27. §-ában foglaltakon felül megszűntetheti akkor is, ha a bérlő a bérleti szerződés tárgyát képező bérlakásban nem életvitelszerűen lakik.

(2) A határozott idejű vagy feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése vagy határozott idejűvé módosulása esetén a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(3) Az Ltv. 27. § (1) bekezdése esetében a pénzbeli térítés mértéke:

(4) Pénzbeli térítés nem adható annak a bérlőnek, aki Komárom Város Egyesített Szociális Intézményében elhelyezést nyer.

(5) A pénzbeli térítést a bérbeadó a lakás átadásakor haladéktalanul egy összegben köteles a bérlőnek kifizetni. A fizetés banki átutalással történik.

(6) A bérleti jogviszony megszűntetését és a pénzbeli térítést tartalmazó megállapodásban ki kell kötni, hogy a bérlő a megállapodás aláírását követően legfeljebb egy hónapon belül köteles a lakás átadására.

(7) Abban az esetben, ha a bérlő az előző bekezdésben meghatározott és vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként fizetendő térítési díj nem kerül kifizetésre.

25. § Az önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható

26. § Amennyiben a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondja fel a bérbeadó a bérlővel megállapodhat, hogy a cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértéke megegyezik a 25. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott összeggel.

27. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - a bérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján jogosult személyek kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.

28. § (1) A helyiségekre a bérbeadó határozott időtartamú, legfeljebb öt évre szóló bérleti szerződést köthet.

(2) A helyiség bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó igényét a bérlő köteles írásban, a szerződés lejárata előtt legalább 30 nappal benyújtani bérbeadó részére.

(3) A szerződés meghosszabbításának feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé, valamint a helyiségben igénybevett közművek szolgáltatója felé helyiségbér, vagy egyéb díjtartozása nincs. A közműszolgáltatók által kiállított, 30 napnál nem régebbi tartozásról szóló nemleges igazolásokat a bérlő köteles a szerződéshosszabbítási kérelmével egyidejűleg bérbeadóhoz benyújtani.

29. § (1) A bérbeadó köteles a megüresedett helyiségek bérleti jogára pályázatot kiírni, kivéve ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás folytán az nem bárki számára hasznosítható. Megüresedett helyiségnek minősül az a helyiség is, amelynek bérleti szerződése lejárt és a bérlő nem kérelmezte a bérleti szerződés meghosszabbítását.

(2) A bérbevételre vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázat meghirdetése a Komáromi Városi Televízióban, az önkormányzat www. komarom.hu honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázathoz csatolni kell magánszemély esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, jogi személy esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ennek hiányában a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázat nyerteséül történő kihirdetése esetén – legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig – fenti okiratot benyújtja.

(6) A bérlő kiválasztása a pályázók közül nyilvános pályázati tárgyaláson történik. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(7) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot, azonos ajánlatok esetén, aki a szerződéskötéskor egy összegben, a leghosszabb időtartamra vonatkozó bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Fentiek szerinti azonos ajánlatok esetén az a pályázat nyertese, aki az előnyben részesített tevékenység folytatására tett ajánlatot, ha nincs ilyen pályázó vagy többen tettek ilyen ajánlatot akkor licitet kell meghirdetni. Az a pályázó, aki a pályázati tárgyaláson nem vesz részt, és magát nem képviselteti, benyújtott pályázatához képest újabb ajánlatot nem tehet.

(8) Ha a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó rendelkezés közlését követő 15 napon belül neki felróható okból nem köt szerződést a bérbeadóval, a szerződés megkötésének jogát elveszti. A polgármester a szerződés megkötése időpontjának határidejét indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(9) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén a sorrendben a legkedvezőbb ajánlatot tevők - eredeti ajánlatuk fenntartása mellett - a (8) bekezdésben meghatározott feltételekkel köthetnek a helyiségre szerződést.

(10) A nyertes ajánlattevő 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.

(11) Az (1) bekezdés szerinti versenytárgyaláson a licit induló összege a Képviselő-testület által megjelölt díjtétel.

30. § Amennyiben a Képviselő-testület tudomására jut, hogy a bérelt helyiséget jogszabályok által tiltott célra használják, a bérleti szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.

31. § Garázs helyiségre bérleti szerződést csak olyan természetes személlyel vagy Komárom város közigazgatási területére bejegyzett jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel lehet kötni, aki vagy amely a szerződés megkötésére szóló ajánlatának benyújtásával egyidejűleg, - beleértve a versenytárgyalást is - igazolta a bérbeadónak, hogy saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik.

32. § (1) A Képviselő-testület a 29. §-ban foglaltaktól eltérő feltételek mellett is köthet szerződést, és dönthet a kedvezményes áron történő bérbeadásról amennyiben ezt rendkívüli helyzet, életviszony, vagy önkormányzati érdek indokolja.

(2) Nem kötelező a versenytárgyalás meghirdetése, ha az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körébe tartozó tevékenység céljára vagy közérdekű célra adja bérbe az üres helyiséget.

33. § (1) A bérbeadó írásban megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel a tulajdonos helyett végez, vagy végeztet felújítási munkát. Ez esetben a bérlő javára a hitelt érdemlően igazolt költségek 50%-nak erejéig bérbeszámítási jog biztosítható feltéve, ha az átalakítás költségeit a felek előzetesen egyeztették.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeszámításnál a bérlő a helyiség bérleti díját csökkentett mértékben fizeti meg, amíg a költségei beszámításra nem kerülnek. A bérbeszámítás havi egyenlő részletekben, a havi bérleti díj 50%-nak erejéig érvényesíthető.

34. § A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást a bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

35. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti, hogy a bérbeadó a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak vagy tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje vagy berendezze.

36. § A bérlő saját költségén köteles gondoskodni:

37. § (1) Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve, ha

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének azonban feltétele, hogy a bérbeadó előzetes hozzájárulása, valamint a bérlőtársak a bérleti díj, a közüzemi díjak fizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.

38. § A helyiség albérletbe nem adható.

39. § (1) Azoknak a lakásoknak a vételárára, melyeknél az értékesítés az elővásárlásra jogosult javára történik – kérelemre – a Képviselő-testület részletfizetési kedvezményt adhat. A Képviselő-testület által jóváhagyott vételár 20%-át egy összegben kell megfizetni, a fennmaradó vételárat legfeljebb 15 év alatt havi egyenlő részletekben kell a vevőnek kiegyenlíteni. Részletfizetési kedvezmény esetén a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamat fizetendő, melynek mértékét a felek egyedi szerződésben rögzítenek. A fennmaradó vételár határidejéig az önkormányzat elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be az ingatlanra.

(2) Egyösszegű kifizetés esetén a Képviselő-testület a vételárból 10%- kedvezményt ad.

(3) Egy éven belüli kifizetés esetén a vételár 20%-át kell adás-vételi szerződés kötésekor befizetni, a 20%-on felüli fennmaradó vételár havi egyenlő részletekben fizetendő kamatmentesen.

40. § (1) Aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét megszegi, az a kedvezményeket elveszíti és a vételár hátraléka egy összegben esedékessé válik a Ptk-ban meghatározott mértékű kamattal együtt.

(2) Ha az ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolta meg, ehhez részletfizetési kedvezményt vett igénybe, és a vételár hátraléka fennáll, az önkormányzat hozzájárulását kell kérni a lakás

(3) Az ingatlan további értékesítéséhez és elcseréléséhez a hozzájárulást az önkormányzat akkor adja meg, ha az ingatlanon fennálló vételár hátralékát a kedvezményezett egyösszegben kiegyenlíti.

41. § (1) A megüresedett, és elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget bruttó 20 millió forint felett a Képviselő-testület döntése alapján versenytárgyalás útján kell értékesíteni.

(2) Az induló árat a Képviselő-testület állapítja meg a hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított beköltözhető forgalmi érték alapján. Az ingatlan a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthető el.

42. § (1) Ez a rendelet 2013. november 1-jén lép hatályba

(2) Hatályát veszti: