Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.          Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: KOMÁROM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA.  Német megnevezése: Selbstverwaltung der Stadt Komárom. Angol megnevezése: Municipality of Komárom.

(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 2900 Komárom, Szabadság tér 1. Postafiók címe: 2900 Komárom Pf. 29. E-mail címe: komarom@komarom.hu

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.komarom.hu

(4) Az Önkormányzat illetékességi terülte: Komárom Város közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elnevezése: Komáromi Polgármesteri Hivatal. Német elnevezése: Bürgermeisteramt der Stadt Komárom, Angol elnevezése: Mayor's Office of Komárom.

2. §  (1)  Komárom Város Önkormányzata Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Komárom város ismertségnek és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvérvárosi szerződéseket köt. Nemzetközi, testvérvárosi szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(2) Komárom Város Önkormányzata kinyilvánítja, hogy a Szlovákiai Komárommal (Komarno, Észak-Komárom) a nemzetközi jog, valamint Magyarország és a Szlovák Köztársaság jogszabályai által megengedett vagy biztosított keretek és lehetőségek között különleges státusz fenntartására törekszik. Az együttműködés területei: a társadalmi és gazdasági élet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a sport, a környezetvédelem, az egészségügy, a szociálpolitika, az energiagazdálkodás, a közlekedés, a városfejlesztés, a városrendezés, a turizmus, az idegenforgalom, a közbiztonság, a bűnmegelőzés, a civil szervezetek együttműködése, a közigazgatás, a tűz, árvíz és egyéb katasztrófák elleni védekezés, a munkaerő-gazdálkodás, a közös uniós pályázatok, a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyasztóvédelem.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei, kitüntetései

3. §  (1)  Komárom Város zászlója: a zászló alakja megegyezik a nemzeti zászlóval, háromszínű csíkozása: piros – sárga - zöld, középen Komárom Város címere található.

(2) Komárom Város címere: a címer ívelt oldalú csücskös talpú állópajzs, a pajzsderék bal és jobb oldalán bemélyedéssel, a felső szélén és talpán enyhe karéjos osztással. A pajzsmező felső kétharmadán vörös mezőben ezüstszínű csillaggal. A vár,- a pajzstalp szélével párhuzamosan futó - csúcsban végződő zöld mezőn áll, amely a Csallóköz keleti zugát jelképezi, és melyet körülölel a Kis és Nagy Dunára utaló kék sáv. A címerpajzsot felül ötágú arany pajzskorona díszíti.

(3) Komárom Város pecsétje: A pecsét középen kör alakú városcímer. A pajzsmező felső kétharmadán vörös mezőben ezüstszínű háromtornyú vár, a tornyok között két hatágú arany csillaggal. A város hullámos vonalvezetéses, csúcsban végződő zöld mezőben áll, mely a Csallóköz szigetének keleti zugát jelképezi, és melyet körülölel a Kis és Nagy Dunára utaló kék sáv. A városcímert körülölelő ezüst szalagon fekete antikva betűkkel "SIGILIUM REGIE LIBERAE VE CIVITATIS COMAROMIENSIS" felírás olvasható. A felírást körülveszi egy gazdagon díszített, barokk kiképzésű arany keret, melynek aranykoronához hasonló felső részét zöld koszorú fogja össze.

(4) Komárom Város Polgármestere a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein, a Képviselő-testület ünnepi ülésein hivatali jelvényt használhat. A hivatali jelvény nyakba akasztható, bronzötvözetből készült díszes láncra függesztett, a város pecsétjét ábrázoló bronzveret.

(5) Komárom Város napja: április 26-a, az 1849. évi dicsőséges tavaszi hadjáratban Komáromot az osztrák ostromgyűrűből felszabadító győzelmes csata napja.

(6) Komárom Város Önkormányzata kitüntetései alapításának és adományozásának részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.

3.Az Önkormányzat jogállása, feladat- és hatáskörei

4. § Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a munkateher megosztása, a folyamatos, gyors, hatékony működés biztosítása érdekében egyes hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a polgármesterre, a bizottságokra vagy a jegyzőre ruházza át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Komárom Város Önkormányzata Komárom Város közigazgatási területén megteremti az Mötv. 13. §-ban rögzített helyi közügyek, közszolgáltatások ellátása feltételrendszerét, műszaki-technikai infrastruktúráját, biztosítja a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való ellátását.

(2)  Komárom Város Önkormányzata gondoskodik a kulturális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról, múzeumok, galériák, kiállítótermek, fióklevéltár működtetéséről, közgyűjtemények fenntartásáról, megóvásáról. Biztosítja az idősek nappali ellátását, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt, az idősek bentlakásos otthoni ellátását, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint a házi gondozó segítségnyújtó szolgálatot. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot tart fenn. Az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi ellátásáról, a központi ügyeleti ellátásról. Gondoskodik továbbá a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások biztosításáról, bölcsődét tart fenn. Társadalmi és civil szervezeteket támogat. Közterület-felügyeletet működtet. Helyi újságot működtet. Egészségügyi gép-műszer alapítványt, tűzvédelemért közalapítványt, szociális és közgyűjteményi közalapítványt támogat. Támogatja a sportot, sportegyesületeket, sportrendezvényeket, sportszövetségeket, részt vesz a bűnmegelőzésben, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, drog prevencióban. Az önkormányzat a lehető legszélesebb körben vállalkozik a határon túli magyarság támogatására.

(3) Komárom Város Önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében szabadon dönt arról, hogy az (1) bekezdésben megfogalmazottakon túl milyen további önként vállalt feladatok ellátásra vállalkozik. Az önként vállalt feladatok listáját a 2. melléklet rögzíti.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok taggyűlése jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(5) Komárom Város Önkormányzata kormányzati funkcióit a 3. melléklet tartalmazza.

4.Gazdasági program, munkaterv

6. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára önkormányzati gazdasági programot, fejlesztési tervet készít, melyet széleskörű társadalmi egyeztetésre bocsát.

(2) Komárom Város Képviselő-testülete az adott önkormányzati ciklus időtartamára, vagy középtávú időszakra szóló gazdasági programja tárgyalása előtt szükség szerint közmeghallgatást tarthat.

(3) A polgármester az önkormányzati ciklus időtartama lejáratának évében Komárom város aktuális gazdasági programja végrehajtásáról köteles a Képviselő-testület részére tájékoztatást adni. A végrehajtásról szóló beszámolót az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

7. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó éves munkaterv. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot tehetnek:

1. a Képviselő-testület valamennyi tagja,
2. a Képviselő-testület bizottságai,
3. Komárom Város országgyűlési képviselője,
4. a nemzetiségi önkormányzatok,
5. az önkormányzat által alapított intézmények, gazdasági társaságok vezetői,
6. Komárom városban működő társadalmi, civil és karitatív szervezetek,
7. Észak-Komárom közgyűlése, polgármestere és
8. az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervek illetőleg gazdasági kamara.

(3) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a Képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vette fel.

8. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
2. a napirendi pontok tárgyát, előadóit, az előkészítésben részt vevők megjelölését,
3. azon témák külön meghatározását, amelyek előterjesztését bizottsági tárgyalás, véleményezés, állásfoglalás előzi meg,
4. az előterjesztések elkészítésének határidejét, felelőseit.

(2) Az éves munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület az adott naptári évet megelőző év december havi utolsó ülésén dönt.

(3) A munkatervtől való eltérés a polgármester döntése alapján lehetséges, amennyiben a jogszabályi környezet változása vagy az aktuális feladatok ezt szükségessé teszik.

5.A Képviselő-testület ülésének összehívása

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, emlékülést és közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a testület tagjai közül választott főállású alpolgármester hívja össze, és vezeti. Mindkettőjük tartós akadályoztatása vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes ülése összehívását legalább az ülés előtt 5 nappal megérkező írásos meghívóval teljesíti. A képviselő-testület ülésének meghívóját és előterjesztéseit elsősorban elektronikus úton kell eljuttatni a képviselőkhöz és más meghívottakhoz.

(4) A Képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni:

1. a Képviselő-testület tagjait
2. a jegyzőt, az aljegyzőt, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, a közterület-felügyelet vezetőjét,
3. Komárom-Esztergom megye 03-as számú országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
4. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5. a napirendi pontok tárgyában érintett önkormányzati intézmények vezetőit, önkormányzati gazdasági társaságok vezetőit,
6. a napirendi pontok tárgyában érintett, tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit,
7. a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetőjét és a Komáromi Járási Hivatal vezetőjét, és
8. a Komáromi Városi Televízió képviselőit, valamint a Komárom–Esztergom megyei sajtó munkatársait.

10. § (1) A Képviselő-testület munkatervének figyelembevételével szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 rendes ülést tart. A Képviselő-testület rendes ülését a Városháza Dísztermébe kell összehívni.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit úgy kell tervezni, hogy a képviselők többségének nyári szabadsága biztosított legyen. Komárom Város Képviselő-testülete július és augusztus hónapban rendes ülést nem tervez.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, a kezdés időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

(2) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő egyébként nem lenne tartható, jogszabálysértő mulasztás következne be, vagy a döntés önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(3) Amennyiben a polgármester az előterjesztő indítványára zárt ülést javasol, vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező, a zárt ülésen való tárgyalási javaslat előterjesztésen történő feltüntetése mellett az előterjesztés csak a képviselők és a képviselő-testület érintett állandó bizottságainak tagjai részére kézbesíthető.

(4) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármester, a polgármester és a főállású alpolgármester együttes tartós akadályoztatása esetén pedig a képviselő-testület tagjai közül megválasztott társadalmi megbízatású alpolgármester írja alá.

(5) A nyílt testületi ülésen tárgyalandó előterjesztéseket Komárom város hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

6.Ülésterem, a képviselő-testületi ülés határozatképessége

12. §  (1) A Képviselő-testület rendes üléseit általában a Városháza Dísztermében tartja. A Képviselő-testület rendkívüli ülésén indokolt esetben vagy célszerűségi okokból másutt is ülésezhet.

(2) A Képviselő-testület üléstermében tanácskozás céljára olyan elkülönített részt kell biztosítani, ahol a Képviselő-testület munkáját zavartalanul végezheti. A tanácskozás céljára rendelt részben az ülés időtartama alatt a képviselőkön kívül csak a meghívottak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársak tartózkodhatnak. Az ülésteremben a képviselők részére megfelelő technikai felszerelést szükséges biztosítani, ezen belül különösen a számítógépek csatlakozási lehetőségét, hozzászólások, szavazások lebonyolításához szavazógépet.

(3) Komárom város Képviselő-testülete nyilvános rendes üléseit a Komáromi Városi Televízió közvetíti. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Az ülésteremben a sajtó és a televízió részére munkájuk végzéséhez megfelelő helyet kell biztosítani.

(4) A Képviselő-testület nyilvános rendes üléseinek időtartama alatt az ülésteremben az európai uniós, nemzeti és városi jelképek elhelyezését biztosítani kell. A Magyarország címerének elhelyezése szükséges az ülésteremben.

13. § (1) Határozatképtelenség esetén a rendes ülést 5 napon belüli, rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(2) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(4) A határozatképesség a Képviselő-testület ülésén folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyvnek tartalmazni kell. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását az ülést vezető polgármesternek bejelenteni. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti.

7.A testületi ülések napirendje

14. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembevételével összeállított, a meghívóban szereplő napirendi pontok alapján a polgármester tesz indítványt. A napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozattal állapítja meg.

(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére - erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány szerint - lehetőség van, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a Képviselő-testület határozza meg a meghívóban foglaltak alapján. A rendeletek tárgyalása megelőzi a határozatokét. A  kérdések, bejelentések és interpellációk a rendes ülésen a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló beszámolót tartalmazó napirend keretében terjeszthető a Képviselő-testület elé. A rendkívüli ülésen a kérdések, bejelentések és interpellációk az elfogadott napirendeket követően terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

(4) A Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat, a gazdasági programot, valamint Komárom Város közép- és hosszú távú szakmai koncepcióit bemutató előterjesztéseket elsőként kell megtárgyalni. A Képviselő-testület célszerűségi, szakmai szempontokból ezektől a szabályoktól az adott ülésen hozott egyedi döntéssel eltérhet, a napirendeket a meghívottakra tekintettel felcserélheti.

(5) A napirendek tárgyalása során a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a Képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést meghozta, vagy a döntést elhalasztotta.

(6) A bizottság, a polgármester vagy az előterjesztő indokolt javaslatára a napirend elnapolható. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(7) A Képviselő-testületi ülés megkezdése előtt napirendhez kapcsolódó dokumentumot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

15. §  (1) A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pont:

a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről.

(2) Az intézmények legalább választási ciklusonként egy alkalommal, a Polgármesteri Hivatal évente egy alkalommal számot adnak tevékenységükről a Képviselő-testületnek.

16. § (1) A bizottságok valamint a képviselők javaslatai önkormányzati rendelet kezdeményezésére, valamely kérdés napirendre tűzésére, vagy valamely kérdésben testületi döntés kezdeményezésére, önálló indítványoknak minősülnek. Képviselői önálló indítványt a polgármester, az alpolgármesterek vagy bármely képviselő tehet. Képviselői önálló indítvány a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben terjeszthető elő.

(2) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 72 órával írásban kell beterjeszteni.

(3) A javaslatokat, önálló indítványokat azok tárgyának, a javaslattevő személyének megjelölésével, megfelelő indokolással és sajátkezű aláírással ellátva kell előterjeszteni.

(4) A javaslatokat, önálló indítványokat a polgármester köteles a Képviselő-testületnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére, vagy napirendre tűzésének megtagadására. A napirendre tűzésről a Képviselő-testület - szükség esetén az előterjesztő felszólalása után - vita nélkül egyszerű többségi szavazással határoz.

(5) Közvetlenül a Képviselő-testület ülése megnyitása előtt képviselői indítvány előterjesztésére rendkívüli indokolt esetben van lehetőség. Az indítvány rendkívül indokoltnak minősítése ügyében a polgármester szükség szerint vitát kezdeményezhet.

17. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt 30 perccel írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt a bizottságok, a polgármester, a települési képviselők és a jegyző tehetnek.

(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet a képviselő-testületi ülésre, ha az indítvány tárgyalása olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester is összehívná a Képviselő-testület ülését.

(3) Ha a polgármester vagy valamely települési képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára lehet bocsátani. Ennek során az ülés vezetője ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

8.A napirendek tárgyalása

18. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) Az előterjesztett módosító javaslatokat az ülés vezetője szükség esetén a tárgy szerint illetékes bizottsággal véleményeztetheti. A bizottsági vélemény kialakulásáig a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is lehet vonni.

19. § (1) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják, vagy szükségesnek tartja az előterjesztés tartalmának rövid összefoglalását. A rendelet-tervezet és a határozati javaslat kiegészítésének is helye van, ha a rendelet vagy a határozat nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a szabályozás jogszabály értelmében kötelező, vagy amelyről a határozatban dönteni szükséges, vagy bármilyen módosítás szükséges a határozat vagy a rendelet szövegében.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő a képviselő-testületi ülésen szóban vagy az ülés napjáig beérkezően írásban köteles kiegészíteni, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, elírás történt az előterjesztésben, rendeleti vagy határozati javaslatban.

(3) Az előterjesztések kiegészítését, módosítását, kijavítását a bizottsági előzetes tárgyalást követően a polgármester vagy a bizottság elnöke rendelheti el.

(4) Amennyiben előkészítetlenség, szakmai indokok vagy törvénysértés gyanúja miatt az illetékes bizottság az előterjesztés testületi tárgyalását nem javasolja, és ezzel a véleménnyel a polgármester egyetért, az előterjesztés testületi tárgyalására nem kerülhet sor. A törvénysértés gyanúja kérdésében a jegyzőt meg kell hallgatni.

(5) Az előterjesztő kérésére előerjesztés munkaterv szerinti ülésen történő tárgyalása mellőzését a polgármester engedélyezheti.

20. § (1) A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita megnyitása előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A bizottságok elnökei vagy nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni és ennek kifejtése céljából az ülés elnökénél szólásra jelentkezni.

21. § (1) A hozzászólásra jelentkezések sorrendjét számítógép rögzíti, de a hozzászólások sorrendiségét a polgármester jogosult meghatározni.

(2) A képviselők és tanácskozási joggal rendelkezők a napirend tárgyalása kapcsán legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. Ennek lejártát az ülés vezetője köteles jelezni, és a felszólalótól a szót megvonhatja. Amennyiben a polgármester javasolja a felszólalási jog további időtartamra biztosítását, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

(3)  Ismételt felszólalásra az ülés vezetője maximum 2 perc időtartamra adhat engedélyt.

(4) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(5) Korábbi felszólalásával kapcsolatos reagálásokra az érintett képviselő 1 perces észrevételre bármikor kérhet szót.

(6) A polgármestert, mint az ülés vezetőjét, valamint - ha törvényességi észrevételt kíván tenni – a jegyzőt bármikor megilleti a felszólalás joga.

(7) Az érintett bizottságok elnökei a határozathozatal előtt 2 percben a tárgyalt napirend kapcsán hozzászólhatnak akkor is, ha kimerítették a vita közben részükre rendelkezésre álló hozzászólási lehetőségeket.

(8) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, kivéve a vita lezárását követően a döntéshozatalig terjedő időszakot.

(9) A Képviselő-testület ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Komáromi Városi Sportegyesület, a Koppánymonostori Sportegyesület, a Szőnyi Kulturális Egyesület és a Monostori Kulturális Közhasznú Egyesület vezetőit. 

(10) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője a tárgyra térésre felszólíthatja. Erre a polgármestert a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

22. § (1) Ügyrendi kérdésben ügyrendi javaslatot a tárgyhoz kötött, és a jegyzőkönyvben rögzített indokolással ellátva lehet előterjeszteni.

(2) Ügyrendi kérdésnek minősül:

1. a napirendi pont tárgyalásának beszüntetésére, elhalasztására, elnapolására,
2. a hozzászólások, a vita lezárására,
3. a napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására,
4. a szavazás elrendelésére, a szavazás módjának meghatározására vagy
5. tárgyalási szünet elrendelésére

irányuló javaslat.

(3) Ügyrendi javaslat elhangzására bármelyik képviselő 1 percben reagálhat, a javaslathoz hozzászólhat. Hozzászólás hiányában a kérdésben a testület további vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

23. § (1) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésre érdemi válasz szülessen.

(2) A vita lezárása után a polgármester, vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A jegyző a döntéshozatal előtt szóban köteles jelzéssel élni, ha a határozati javaslatok megfogalmazása kapcsán törvényességi észrevétele van, vagy jogszabálysértést észlel. Ezt az ülést követően írásban is rögzíti, az írásbeli jelzést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A vita lezárását követően a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.

9. A képviselő-testület döntéshozatala, a szavazás rendje

24. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző szükség esetén felvilágosítást ad a szavazás módjáról, menetéről vagy a döntés törvényben vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt feltételeiről.

(3) Az ülés vezetője a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat, módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett a módosítások sorrendjében szavaz, ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatokról a szavazás külön-külön történik.

(4) Ha a polgármester, bármelyik képviselő, a jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelet vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket vagy téves utalásokat tartalmaz, a Képviselő-testület határozattal a döntést elhalasztja.

(5) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

25. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:

1. szavazatszámláló gép alkalmazásával,
2. név szerinti szavazással, vagy
3. kézfelemeléssel.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő ezt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(4) A nyílt szavazás rendes ülés esetében általában szavazatszámláló gép alkalmazásával, rendkívüli ülésen általában kézfelemeléssel történik. A név szerinti szavazást adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti a névsorral együtt az ülés vezetőjének átadja. A polgármester a név szerinti szavazást a szavazat-számlálógép név szerinti szavazás menügombjával is lebonyolíthatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.

26. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, akadályoztatása esetén 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.

(2) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok közül az „igen” és „nem” szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

1. a szavazás helyét és idejét,
2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás kapcsán tett megállapításokat, hozott határozatokat, és
5. a szavazás eredményét.

(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(6) Titkos szavazás szavazatszámláló-gép „titkos szavazás” menü programjával is lebonyolítható. A jegyzőkönyvet ez esetben a szavazatszámláló bizottság tagjai helyett a képviselő-testület által megjelölt két hitelesítő írja alá.

27. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§-ában foglaltakon túl

1. helyi népszavazás elrendeléséhez,
2. gazdasági program elfogadásához
3. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz
4. vagyon értékesítéséhez, megszerzéséhez,
5. idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalásához.
6. gazdasági társaságba vitt önkormányzati vagyont érintő minden olyan döntéshez, mely törvény, vagy társasági szerződés, alapító okirat szerint kizárólagos taggyűlési, illetőleg a taggyűlés jogát gyakorló szerv hatásköre,
7. önkormányzati vagyon megterheléséhez,
8. önkormányzati tulajdonban lévő értékpapírok értékesítéséhez, értékpapírok vásárlásához, 
9. alapítvány támogatásához,
10. képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
11. települési képviselő, polgármester vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos döntéshez,
12. díszpolgári cím, önkormányzat által alapított kitüntetés adományozásához, megvonásához,
13. középtávú szakmai koncepciók, városfejlesztési koncepciók elfogadásához,
14. titkos szavazás elrendeléséhez,
15. igazolatlan hiányzás miatt képviselői tiszteletdíj legfeljebb 25 %-kal csökkentéséhez,
16. önkormányzati gazdasági társaság alapításához, átszervezéséhez, összevonásához, ügyvezető igazgatója kinevezéséhez, megbízásához, vagy
17. testvérvárosi kapcsolatok létesítéséhez, megszüntetéséhez.

10.Az önkormányzati rendelet megalkotása

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:

1. Komárom város Képviselő-testülete tagjai,
2. a Képviselő-testület bizottságai,
3. a nemzetiségi önkormányzat testülete,
4. a jegyző,
5. a komáromi székhelyű bejegyzett civil szervezetek, vagy
6. legalább 100 komáromi választópolgár.

(2) A polgármester gondoskodik a rendeletalkotási javaslatnak az illetékes bizottságokhoz, a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) Az ülés vezetője a rendeletalkotási javaslatot a képviselő-testület következő ülésén bejelenti. A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendeletalkotási javaslat előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg.

(4) Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság köteles a rendelet tervezet előkészítésében részt venni, és a rendelet tervezetet megtárgyalni. A többi bizottság csak a feladatkörüket érintő rendelet-tervezeteket köteles megtárgyalni.

(5) Rendelet tervezet elkészítéséhez a tárgykör szerint érintett szervek, szakemberek véleményét előzetesen ki kell kérni.

(6) A jegyző részt vesz a rendelet tervezet szakmai előkészítésében, és arról törvényességi szempontból az előterjesztés aláírásával nyilatkozik.

(7) Rendelet-tervezetet a polgármester, bármely képviselő, önkormányzati bizottság és a jegyző egyaránt terjeszthet a Képviselő-testület elé, melynek indokolást is kell tartalmaznia. A rendelet előterjesztésében ki kell térni a rendelet megalkotása esetén várható hatásokra és a rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következményekre is.

(8) A rendelet elfogadását követően annak hiteles és egységes szerkezetbe foglalt szövegét a jegyző szerkeszti.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és az önkormányzati rendeletek hatályos szövegének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kifüggesztés legalább 30 napig tart. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napja minősül.

(3) A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, valamint a Jókai téren elhelyezett hirdetőtáblán, és a Polgármesteri Hivatal Szőnyi Kirendeltsége hirdetőtábláján, valamint a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

11.Határozathozatal

30. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy lehetőséget nem ad rendeletalkotásra, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben határozatot hoz.

(2) A határozat tartalmazza a testület döntésén túl a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét is. A testületi határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati bizottság elnöke, a jegyző, Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, tanácsnok, önkormányzati intézmény vezetője, önkormányzati gazdálkodó szervezet vezetője.

(3) A testületi határozatokat meg kell küldeni a polgármesternek, alpolgármestereknek, jegyzőnek, a határozat végrehajtásáért felelős osztály vezetőjének, és a döntéshozatalban érintetteknek, továbbá tájékoztatásul elektronikus úton a Polgármesteri Hivatal minden osztályvezetőjének. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A testületi határozatok végrehajtásáról a felelősök jelentései alapján a végrehajtási határidők lejárta után a polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.

12. Kérdés és interpelláció

31. § A települési képviselő a rendes ülésen a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló beszámolót tartalmazó napirend keretében az önkormányzat tisztségviselőihez azok feladatkörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet. A rendkívüli ülésen a kérdések, bejelentések és interpellációk az elfogadott napirendeket követően terjeszthetők elő. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A Képviselő-testület a válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.  A kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 2-2 perc áll rendelkezésre.

32. § (1) A települési képviselők írásban az ülést megelőzően, vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat.

(2) Az interpelláció során a települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármesterektől, a jegyzőtől, önkormányzati bizottság elnökétől önkormányzati ügyben kér felvilágosítást.

(3) Az ülést megelőzően legalább 24 órával benyújtott írásbeli interpellációra lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni. Az ülés napján írásban, vagy az ülésen szóban előterjesztett, továbbá érdemi válaszhoz időigényes felkészülést igénylő interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. A válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő ülésen dönt.

(4) A még meg nem válaszolt, illetve ki nem vizsgált interpellációkról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását kell elrendelni. A részletes kivizsgálásba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(7) A Képviselő-testület döntése alapján a részletes kivizsgálást a polgármester, a tárgy szerint megbízott vagy az ülésen azonnal megválasztott eseti bizottság vezeti. A kivizsgálás eredményéről a Képviselő-testületet legközelebbi ülésén tájékoztatni kell.

13.A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, rögzítése

33. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül. A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül.

(2) Az ülés jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl:

1. az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, alakuló, ünnepi vagy emlékülés, közmeghallgatás),
2. a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét, az előterjesztett javaslatokat, indítványokat,
3. az ülésvezető intézkedéseit,
4. a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket, és
5. az ülés bezárásának idejét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztések, javaslatok, képviselői önálló indítványok, interpellációk,
3. a jelenléti ív,
4. a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
5. a név szerinti szavazás névsora ABC sorrendben,
6. az ülésen megalkotott rendeletek, és
7. az aláírt esküokmányok.

34. § (1) Ha a képviselő kéri, az általa megjelölt tanácskozási részről, momentumról, történésről, hozzászólásról vagy megjegyzésről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármestertől kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. Vita esetén a kifogásolt részt vissza kell hallgatni, és az elhangzott szöveget szó szerint rekonstruálni szükséges.

(3) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek a jegyzőkönyveibe, a polgármesteri hivatal Jegyzői Irodájában ügyfélfogadási időben.

(4) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.

(5) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt évenként bekötött formában a jegyző kezeli. Őrzéséről a Jegyzői Iroda gondoskodik.

14. Alakuló ülés

35. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő 15 napon belül a Városháza Dísztermében tartja meg. Az alakuló ülés megnyitása után a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások lebonyolításáról és annak eredményéről.

(2) A képviselők ünnepélyes esküt tesznek a Választási Bizottság Elnöke előtt és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. A Helyi Választási Bizottság elnöke az eskütételt követően adja át a megbízóleveleket, ha arra az ülést megelőzően még nem került sor.

36. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén, vagy az azt követő ülésén a polgármester javaslatára választja meg – titkos szavazással, minősített többséggel – az alpolgármestereket, meghatározza díjazásukat.

(2) Az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen a Képviselő-testület szükség esetén módosítja az SZMSZ-ét.

(3) A Bizottsági tagok megválasztásáról a Képviselő-testület az alakuló ülésen vagy az azt követő rendes ülésen dönt.

15.Rendkívüli ülés

37. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna, a polgármester az ülés összehívásáról gondoskodik.

38. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha:

1. azt jogszabály kötelezővé teszi,
2. legalább 3 települési képviselő kezdeményezi,
3. a képviselő-testület bármely állandó bizottsága indítványozza, vagy
4. a Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirend megjelölésével a polgármesternél írásban vagy elektronikus úton kell előterjeszteni. Az elektronikus úton történő kezdeményezést a polgármester visszaigazolja.

(3) Az indítvány alapján a polgármester a Képviselő-testület összehívásáról az indítvány beterjesztésétől számított 8 napon belül gondoskodik kivéve, ha az indítványozó a rendkívüli ülés összehívását olyan okok miatt kezdeményezi, melynél a késedelem jelentős hátránnyal járna. Ez esetben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester haladéktalanul gondoskodik.

(4) Rendkívüli ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére kézbesíteni kell, kivéve, ha az összehívás azonnalra történt.

(5) Rendkívüli ülésre csak a képviselők, a jegyző és az érintettek meghívása kötelező.

(6) Rendkívüli ülésre szóló indítvány 8 napon belüli rendes Képviselő-testületi ülésen is tárgyalható.

16. Ünnepi ülés, emlékülés

39. § (1) A Képviselő-testület esetenként nemzeti vagy városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést vagy emlékülést tarthat. Az ünnepi ülésen vagy emlékülésen csak az ünnep illetve esemény jellegének megfelelő napirend szerepelhet.

(2) A Képviselő-testület minden év április hó 26-án Komárom Város Napján ünnepi ülést tart.

(3) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is ki kell fejezni.

(4) Ünnepi ülésre a Képviselő-testület ülése működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

17.A képviselők jogállása

40. § Komárom Város képviselő-testülete mandátumot szerzett képviselője köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:

1. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
2. tevékenyen részt venni a képviselő-testület és az önkormányzati bizottságok munkájában,
3. a képviselő-testület kijelölése alapján részt venni az önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tagi képviselete ellátásában, a felügyelő bizottságok munkájában,
4. a képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján részt venni az ülések előkészítésében, az önkormányzati döntések végrehajtásában, a különböző vizsgálatokban, az önkormányzat képviselete ellátásában, és
5. írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének ha a képviselő testület ülésén vagy annak a bizottságnak munkájában nem tud részt venni, amelyeknek tagja, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van.

41. § (1) A képviselő a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett fogadóórákat, képviselői beszámolókat tarthat.

(2) Amennyiben ezt az önkormányzati képviselő igényli, a Polgármesteri Hivatal a képviselő által tartott beszámolók alkalmával, vagy önkormányzati ügyben a választók tájékoztatása vagy véleményének megismerése érdekében összehívott képviselői fórumokon köteles a technikai feltételek biztosításában közreműködni, és a tárgy szerint illetékes hivatali szakember részvételét biztosítani, ezzel is segítve a képviselő munkáját.

(3) A képviselő külső szervek felé hivatalos intézkedéseket csak erre felhatalmazó testületi döntés esetén tehet.

(4) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Polgármesteri Hivataltól önkormányzati ügyben, mely hozzásegíti a megalapozott döntés kialakításához. A hivatal  konkrét intézkedését közügyekben a jegyzőn keresztül igényelheti.

18.Tanácsnokok

42. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy bármelyik önkormányzati bizottság javaslatára a képviselő-testület tagjai közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását.

(2) A tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az önkormányzati feladatok ellátása, annak felügyelete, ellenőrzése előkészítése önálló bizottsági szervezet megalakulását nem igényli, de az általa ellátandó feladat komplex, sokoldalú megközelítést igényel.

19.A Képviselő-testület bizottságai

43. § (1) A Képviselő-testület bizottságait az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottságok a Képviselő-testület döntés-előkészítő, végrehajtást szervező, azokban közreműködő, bármely önkormányzati ügyben véleményező, javaslattevő, ellenőrzési joggal, és képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás alapján meghatározott körben önkormányzati döntési joggal felruházott szervei.

(2) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja, ugyanazon külső szakember csak egy állandó bizottságba választható meg.

(3) A Képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében állandó bizottságokat alakít, továbbá ideiglenes bizottságokat alakíthat.

(4) A bizottságok tagjaira a polgármester, alpolgármesterek, vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet.

(5) A Képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, melyek csak előzetes bizottsági állásfoglalás mellett nyújthatók be és tárgyalhatók.

(6) A Képviselő-testület ülésén önkormányzati rendeletek csak az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, az önkormányzat gazdálkodását érintő előterjesztések pedig csak a Pénzügyi Városfejlesztési Egészségügyi és Szociális Bizottság előzetes álláspontjának kikérését követően tárgyalhatók.

20.A bizottságok működése

44. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen. A bizottság ülését a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságának közreműködésével a bizottság elnöke hívja össze. A bizottságok rendkívüli ülését rövid úton is, e-mail-ben, írásban, szóban, vagy telefonon össze lehet hívni.

(2) A bizottság rendes ülését írásban kell összehívni úgy, hogy a meghívót és az írásos előterjesztést is a bizottság tagjai és egyéb érintettek az ülés időpontja előtt legalább 72 órával megkaphassák. A bizottságok rendkívüli ülését annak oka és tárgya megjelölésével az ülés időpontja előtt legalább 24 órával kell összehívni. A meghívót és a nyílt ülések előterjesztéseit az önkormányzat honlapjára is fel kell tenni.

(3) A Képviselő-testület tagjait, a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt, valamint akit a bizottság elnöke javasol minden bizottsági ülésre meg kell hívni, a részvétel azonban csak a bizottsági tagokra nézve kötelező. A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők és az önkormányzat tisztségviselői, valamint a bizottság elnöke által meghívott szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Amennyiben a bizottság döntéséhez, állásfoglalása kialakításához a szóbeli előterjesztés is elegendőnek mutatkozik, az általános szabály alól a bizottság elnöke felmentést adhat.

(5) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését bármely bizottsági tag, vagy a Polgármester indítványára.

(6) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

(7) A bizottságok közös feladat vagy hatáskör esetén együttes ülést is tarthatnak.

45. § (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén – az elnököt helyettesítő jogkörben - az elnök által megbízott bizottsági tag vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság elnöke, tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság határoz.

(4) Az elnök minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottak is bekapcsolódhatnak.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása, megtagadása vagy megvonása, a bizottsági tagokkal szemben az egyes napirendek tárgyalása során felmerülő esetleges kizárási okok figyelemmel kísérése, a rend fenntartása.

(6) Ha valamely résztvevő a bizottsági ülés rendjét megzavarja, az elnök rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésteremből - a bizottság tagja kivételével - kiutasíthatja.

(7) A bizottságok ülésén történő esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a Képviselő-testületet pedig a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

46. §  A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályok az irányadók. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá. Az ülések jegyzőkönyveihez jelenléti ívet kell csatolni.

47. § Komárom Város Képviselő-testülete mellett a következő önkormányzati   bizottságok működnek:

1. a Pénzügyi Városfejlesztési Egészségügyi és Szociális Bizottság, rövidített neve: Pénzügyi Bizottság, tagjainak száma 7 fő, és
2. az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, rövidített neve: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő, és
3. Humán Ügyek Bizottsága, rövidített neve Humán Bizottság, tagjainak száma 7 fő.

21.A bizottságok feladatai

48. § (1) A bizottságok ellátják a képviselő-testület munkatervében számukra meghatározott feladatokat és gyakorolják az átruházott hatásköröket, valamint az egyetértési - véleményezési jogot.

(2) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben előkészíti a képviselő-testület döntéseit, véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztés, indítvány, sürgősségi indítvány tárgyalását.

(3) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

49. § A Pénzügyi Városfejlesztési Egészségügyi és Szociális  Bizottság feladatai:

1. Véleményezi a Költségvetési rendelet tervezetét, az évközi módosításokat, zárszámadás és más pénzügyi gazdasági tárgyú előterjesztéseket.
2. Részt vesz a helyi adózás részletes szabályainak kidolgozásában.
3. Előzetes véleményt nyilvánít az önkormányzati vagyon hasznosítási módjának meghatározása tárgyában.
4. Előzetes véleményt nyilvánít a Képviselő-testület által a költségvetésről szóló rendeletben előírt fejlesztési, beruházási feladatokra rendelkezésre álló pénzeszközök, előirányzatok felhasználási módjának meghatározása előtt.
5. Figyelemmel kíséri a gazdálkodás menetét, részt vesz a költségvetés végrehajtásának felülvizsgálatában.
6. Figyelemmel kíséri az önkormányzat több éves kihatású beruházásainak, esetleges hitelállományának kezelését.
7. Ellenőrzi a költségátcsoportosítást, a költségvetés évközi módosítását és annak végrehajtását.
8. Véleményezi a gazdasági társaságok létrehozására, és azokban való részvételre irányuló javaslatokat. Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok létrehozásával, megszüntetésével, összevonásával kapcsolatos elképzeléseket.
9. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gazdasági társaságokhoz vagyonkezelésbe adott vagyon hasznosulását.
10. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon alakulását, ellenőrzi a vásárlások és az elidegenítések folyamatát, pénzügyi rendezését.
11. Tájékozódik a Polgármesteri Hivatalnak a költségvetési intézményekben folytatott ellenőrzéseiről, szükség esetén kezdeményezi a Képviselő-testület a Polgármester vagy jegyző intézkedését.
12. Szakmai segítséget nyújt a testület más bizottságainak.
13. Ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal gazdálkodását.
14. Segíti az új munkahelyek létesítésére vonatkozó önkormányzati elképzelések megvalósítását.
15. Véleményezi az Önkormányzati hatáskörbe utalt ármegállapításokra tett javaslatokat.
16. Javaslatot tesz az Önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai elidegenítésére.
17. Segíti és koordinálja a vállalkozásokat a város gazdasági életének élénkítését szem előtt tartja. Támogatja a munkahely-teremtő beruházásokat, javaslatokat tesz ezek elősegítésére.
18. Véleményezi a helyi adózás vállalkozásokra gyakorolt hatásait, javaslatot tesz vállalkozásbarát helyi adópolitika alkalmazására.
19. Rendszeresen kapcsolatot tart a vállalkozók kamaráival, érdekvédelmi szerveivel.
20. Egyetértési jogot gyakorol mindazon előterjesztésekben megfogalmazott határozati javaslatokkal kapcsolatban, melyek az elfogadott éves költségvetési kereten kívüli pénzösszeget igénylő feladatokat javasolnak meghatározni, vagy teljesítésük előreláthatóan meghaladja az arra a feladatra a költségvetésben megjelölt pénzösszeget.
21. Véleményezi a kommunális szolgáltatások fejlesztését szabályozó döntéseket.
22. Véleményezi a közlekedésfejlesztési terveket.
23. Részt vesz a feladatkörét érintő önkormányzat által meghirdetett gazdasági jellegű pályázatok, fejlesztések, beruházások megvalósítására irányuló tervezési-kivitelezési pályázatok elbírálásában.
24. Véleményezi az önkormányzati beruházásokat, lebonyolítási rendjüket a Polgármesteri Hivatal szakembergárdájával együttműködve.
25. Közreműködik Komárom város szabályozási és szerkezeti terveinek, valamint helyi építési szabályzatának előkészítésében. Folyamatosan figyelemmel kíséri karbantartásukat, hatályosulásukat.
26. Részt vesz az Önkormányzat településfejlesztési, környezetvédelmi programtervezetei kidolgozásában, szervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.
27. Rendszeresen figyelemmel kíséri Komárom város építésügyi, közlekedési-vízügyi feladatai megvalósítását.
28. Különös figyelemmel kíséri az Ipari Parkkal kapcsolatos fejlesztéseket, önkormányzati feladatok teljesítését.
29. Véleményezi a környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatokat, döntéseket, elképzeléseket.
30. Elősegíti Komárom egészséges ivóvízbázisának védelmét, a csapadék és szennyvízkezelés megfelelő megoldására irányuló javaslatokat.
31. Figyelemmel kíséri a települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezés, valamint ennek megoldására irányuló üzemeltetési szolgáltatási szerződések hatályosulását.
32. Elősegíti Komárom város energiaellátásának a leggazdaságosabb módozatokkal történő megvalósulását, kezdeményezi a magasabb színvonalú, környezetkímélő és takarékosabb szerkezetű üzemeltetés, valamint alternatív energiaforrások felkutatását.
33. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú közművek üzemeltetésbe adására vonatkozó javaslatokat, szerződéseket.
34. Elősegíti a városi arculat kialakulását, a városi infrastruktúra fejlesztését, az emlékhelyek, szobrok, műemlék jellegű építmények megóvását.
35. Együttműködik a szakhatóságokkal, feladatkörét érintő ágazati szervekkel, műemlékvédelmi hatósággal, a bizottság feladatkörét érintő társadalmi szervezetekkel.
36. Véleményezi a lakásgazdálkodás szabályainak kialakítását.

37.Véleményezi a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények alapításáról, megszüntetéséről, illetve szervezeti átalakításával kapcsolatos intézkedésekről szóló előterjesztéseket.

38.Véleményezi a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működéséről, feladat ellátásáról és gazdálkodásáról szóló éves beszámolót.

39.Véleményezi a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmény magasabb vezetői álláspályázatának feltételeit és kiírását.

40. Évente egy alkalommal véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató szakmai eredményességét, szakmai program végrehajtását, a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát.

41. Véleményezi az egyedi elbírálást igénylő szociális bérlakás és piaci alapú bérlakás iránt benyújtott egyedi kérelmeket.

42.Véleményezi egyéb, a szakterületét érintő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket.

50. § Az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság feladatai:

1. Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
2. Javaslatot tesz a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek teljesítménye és jutalmazása nagyságrendje figyelembevételével a polgármester adott évi jutalmazására.
3. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei jogszabályszerű működését.
4. Vizsgálja az SZMSZ és mellékleteinek a hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, vagy új szabályzat kidolgozására.
5. Ellátja a Képviselő-testület titkos szavazással kapcsolatos teendőit, arról külön jegyzőkönyvet készít.
6. Ellenőrzi az Önkormányzati rendeletek hatályosulását.
7. Ellenőrizheti, szükség esetén az előterjesztők, és a jegyző bevonásával módosítani javasolhatja az előterjesztéseket, önkormányzati rendelet-tervezeteket, határozati javaslatokat.
8. Rendszeresen figyelemmel kíséri a képviselő-testületi határozatok végrehajtásának visszajelentését, arról szóló beszámolási kötelezettségek teljesítését.
9. Véleményezi a Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakítására vonatkozó javaslatot.
10. Véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok alapító okiratait.
11. Megtárgyalja előzetesen a törvényességi felhívásokat.
12. A testület felkérésére részt vesz az önkormányzat által kötött szerződések jogi véleményezésében.
13. Kezeli és nyilvántartja a települési képviselők vagyonnyilatkozatait.
14. Figyelemmel kíséri a képviselők kötelezettségeinek teljesítését a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatosan. Az esetleges mulasztást jelzi a Képviselő-testületnek.
15. Jelzi a polgármester és a képviselő-testület felé ha törvényi határidőre a képviselők vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy helytelenül töltötték ki azt.
16. Összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés esetén előzetesen vizsgálja az összeférhetetlenséget, javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
17. Méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés esetén előzetesen vizsgálja a méltatlanságot, javaslatot tesz a képviselő-testületnek.

51. § A Humán Ügyek Bizottsága feladatai:

1. Véleményezi az önkormányzati köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi és sportintézmények alapításáról, átszervezéséről vagy megszüntetéséről, az intézmények névváltoztatásáról, elnevezéséről szóló előterjesztéseket.
2. Véleményezi a köznevelést, a közművelődést, a közgyűjteményt, a sportot és civil kapcsolatokat érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi előterjesztéseket, az intézmények költségvetésének jóváhagyását.
3. Véleményezi az önkormányzati köznevelési és közgyűjteményi intézmények magasabb vezetői álláshelyre kiírt pályázatok feltételeit és kiírását.
4. Véleményezi a köznevelési, közművelődési intézmények működéséről, tevékenységéről szóló beszámolót.
5. Véleményezi a város közművelődési és sport helyzetéről szóló beszámolót.
6. Véleményezi a városi idegenforgalmat érintő előterjesztéseket.
7. Véleményezi a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjra benyújtott kérelmeket.
8. Véleményezi a közművelődési és sport célú civil szervezetek működésének és szakmai programjainak, eszközfejlesztésének megvalósításához nyújtott támogatás elszámolásáról és a benyújtott pályázatok elbírálásáról szóló előterjesztéseket.
9. Megtárgyalja a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatokat tartalmazó előterjesztéseket.

52. § A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

22.Nemzetiségi önkormányzat

53. § (1) Komárom városban működő roma nemzetiségi önkormányzattal a települési önkormányzat Képviselő-testülete együttműködik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a jegyző által kijelölt referens segíti.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(4) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a komáromi nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulás mértékét.

23.A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése, egyéb juttatásai

54. § (1) A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja Komárom városban a főállású polgármester illetményének 20 %-a, azaz 139.600 Ft a képviselői alapdíj.

(2) Amennyiben a helyi képviselő valamely bizottság tagja, tiszteletdíja az alapdíj 45%-ával növekszik, azaz 202.400 Ft.

(3) Ha a Képviselő-testület tagját önkormányzati bizottság Elnökének, vagy tanácsnoknak választották, tiszteletdíja havonta az alapdíj 90%-ával növelt összege, azaz 265.200 Ft.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tiszteletdíj összegek emelt mértéke független a betöltött tisztségek számától, a helyi képviselőt több tisztség esetén is csak egy tisztség után számítottan illeti meg.

(5) Önkormányzati bizottság nem képviselő tagjainak tiszteletdíja a mindenkori képviselői alapdíj 45 %-a, azaz 62.800 Ft.

55. § Az önkormányzati képviselők és az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai önkormányzati munkájuk ellátásához a Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendelkezésre álló informatikai, távközlési, leíró, fénymásoló kapacitását közérdekű információs és nyilvántartási szolgáltatásokat térítésmentesen jogosultak igénybe venni.

56. § (1) Komárom Város Képviselő-testülete tagjai képviselői tevékenységükkel, önkormányzati munkájukkal összefüggő, számlával igazolt szükséges költségeit meg kell téríteni. Indokolt költségnek minősül különösen a szakmai konferenciákon, továbbképzéseken, külföldi tanulmányutakon való részvétellel vagy más önkormányzati tevékenységük ellátásával kapcsolatos igazolt kiadás. A költségek, kiadások kifizetését a polgármester engedélyezi.

57. § (1) Amennyiben a helyi képviselő képviselői tagságával, bizottsági munkájával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, így különösen a képviselő-testület ülésein 5 egymást követő alkalommal önhibájából nem vesz részt, távolmaradását előre nem jelzi az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság javaslataira tiszteletdíját a mulasztás hónapjaira a Képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal csökkentheti.

(2) A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma az irányadó.

(3) A települési képviselő távollétét az ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát – ha ennek nincs objektív akadálya – a polgármesternek előzetesen jelezni kell.

(4) Amennyiben a helyi képviselő a szavazás megkezdéséig nem tesz eleget személyes érintettségét érintő bejelentési kötelezettségének, tárgyhavi tiszteletdíját az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület 25 %-kal csökkentheti.

24.A polgármester

58. § (1) Komárom város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester feladatai az Mötv. 67.§-ában foglaltakon túl:

1. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat gazdasági társaságok vezetői tekintetében;
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;
3. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját; és
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

25.Az alpolgármesterek

59. § (1) Komárom Város Képviselő-testülete három alpolgármestert választ. A Képviselő-testület saját tagjai közül egy főállású alpolgármestert és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert, nem a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)       Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg

26.A jegyző

60. §  (1) A jegyző feladatai az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében foglaltakon felül:

1. a polgármester irányításával elkészíti a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatait, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról,
2. a polgármesterrel együtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
3. rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól,
4. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
5. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról,
6. gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról,
7. szervezi a jogi felvilágosító munkát,
8. gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről, és
9. kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását, végzi a rendeleti javaslatok szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, biztosítja a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartását.

(2) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetén feladataikat a Jegyzői referens látja el.

27.Polgármesteri Hivatal

61. § (1) A Komáromi Polgármesteri Hivatal alapvető feladatai:

1. Ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat vagy a jegyző számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként a közigazgatási feladatokat, döntésre előkészíti a közigazgatási hatósági ügyeket, gondoskodik a döntések végrehajtásáról, vagy intézkedik a végrehajtás megszervezéséről.
2. Ellátja a képviselő-testülethez, bizottságokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, segíti az önkormányzati képviselők munkáját.
3. Előkészíti, végrehajtja a képviselő-testület, bizottságok döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett.
4. Közreműködik az önkormányzati döntések alapján megvalósuló beruházások, felújítások, fejlesztések megvalósításában, Komárom város üzemeltetésében, intézményei irányításában, a környezetvédelmi, gazdasági, pénzügyi, szociális feladatok ellátásában.

(2) A Polgármesteri Hivatal látja el a Komárom székhellyel működő Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás munkaszervezete feladatait is.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkavégzésére vonatkozó részletes szabályokat az őket megillető külön kedvezményeket és juttatásokat, jogaik és kötelezettségeik pontos meghatározását a jegyző „Egységes Közszolgálati Szabályzat”-ban rögzíti.

28.Az önkormányzat társulásai

62. § (1) Komárom Város Képviselő-testülete önkéntes és szabad elhatározásából az önkormányzatok egyenjogúságának tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök, és az arányos teherviselés alapján társulásban írásbeli társulási megállapodás minősített többséggel történő testületi jóváhagyásával vesz részt.

(2) Komárom Város Önkormányzata a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás tagja, Komárom Város a társulás székhely-települése.

29.Helyi népszavazás

63. §  Komárom városban helyi népszavazást a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet.

30.Közmeghallgatás, lakossági fórumok

64. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a Képviselő-testület speciális ülése, mely csak a Képviselő-testület határozatképessége esetén tartható meg.

(2) A közmeghallgatás napirendjét a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(4) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi.

31.Az önkormányzat vagyona

65. § (1) A képviselő-testület rendeletben állapítja meg az önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt keretek között.

(2) A képviselő-testület, az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása, illetőleg vagyonának növelése érdekében gazdasági társaságot alapíthat, illetőleg részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban kíván részt venni ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági elemzést végeztet.

(3) Komárom Város Önkormányzata társulásba bevitt vagyona nem válik a Társulás tulajdonává. A vagyonszaporulaton a társulásban részt vevő önkormányzatok szereznek közös tulajdonjogot hozzájárulásuk arányában.

32.Az önkormányzat gazdálkodása

66. § (1) A Képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala. A gazdálkodással összefüggő döntéseket elsősorban a költségvetési rendeletben kell megjeleníteni.

(2) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciókat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

67. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés tárgyalását több fordulóban végezheti.

(2) A költségvetés tárgyalása során figyelembe kell venni:

1. az államháztartásról szóló törvényt a Magyarország költségvetése önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit, a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket,
2. alaposan elemezni kell az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak fedezetszükségletét,
3. számításba kell venni a bevételi forrásokat, azok bővítésének lehetőségeit,
4. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos és célszerű megoldásait,
5. egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel,
6. figyelembe kell venni az önkormányzat gazdasági programját, a várható hazai és uniós támogatásokat,
7. meg kell fogalmazni a szükségletek kielégítésének sorrendjét, és
8. jelezni kell a döntés több évre szóló hatásait.

(3) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után lehet javasolni a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat.

(4) Az önkormányzat költségvetését a költségvetési szervek vezetőivel történt előzetes szakmai konzultáció után a Polgármesteri Hivatal szakembereivel a jegyző készíti el a polgármester közreműködésével. A tervezetet a Pénzügyi Városfejlesztési Egészségügyi és Szociális Bizottsággal, költségvetési szervek vezetőivel előzetesen egyeztetni kell. A költségvetés tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják, melyet a polgármester nyújt be a Képviselő-testületnek.

(5) Komárom Város mindenkori éves költségvetését a komáromi polgárok széles körével meg kell ismertetni, arról a honlapon, a helyi sajtó útján és a Városi Televízió útján is tájékoztatást kell adni.

33.Ellenőrzés, belső ellenőrzés

68. § (1) Az önkormányzat és szervei belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző külső szakértő bevonásával gondoskodik.

(2) A belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, a hatékonyságot és az eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, melyeket a polgármester szükség esetén a Pénzügyi Városfejlesztési Egészségügyi és Szociális Bizottság, illetőleg Képviselő-testület soron következő ülésére terjeszthet elő.

(3) Az önkormányzat belső ellenőrzése ellenőrzést végez:

1. a képviselő-testület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatosan,
2. az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél,
3. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú, vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál, nonprofit gazdasági társaságoknál, a vagyonkezelőknél, és
4. az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.

(4) A polgármester és a jegyző a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjeszti.

34.Záró rendelkezések

69. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Komárom Város Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelete.

                      dr. Ströcker Renáta                                     dr. Molnár Attila

                                jegyző                                                  polgármester

1. melléklet

Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VI.18.) önkormányzati rendeletéhez

A POLGÁRMESTERRE, A JEGYZŐRE ÉS A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

I.   A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Pénzügyi ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására.
2. Dönt egyéb banki szolgáltatások igénybe vételéről.
3. A számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódóan alszámlát, számlát nyithat a vonatkozó jogszabályi előírások szerint.
4. Előirányzat átcsoportosítást hajthat végre egyenként,15 millió Ft keretösszegig a Képviselő-testület utólagos jóváhagyásával.          
5. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről az állami hozzájárulás kivételével.
6. Engedélyezi költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelést.
7. Rendelkezik a központi támogatás visszafizetéséről elszámolás alapján. A központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetés beszámolójának a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: MÁK) történő benyújtását követő 15 napon belül kell visszafizetni.
8. Megigényli a feladatmutatók szerint járó  hozzájárulásokat és támogatásokat - a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően - a székhely szerinti MÁK útján a központi költségvetésből.
9. Lemondhat év közben a MÁK útján a számára feladatmutató alapján megállapított hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.
10. Elszámol a tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően - külön jogszabályban meghatározott időpontig - az igénybevett támogatásokkal.
11. Nyolc napon belül írásban nyilatkozik a MÁK-adatszolgáltatással kapcsolatos megkeresésre vonatkozó felhívására.
12. Késedelmi kamat fizetéséről rendelkezik a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás után addig a napig, amíg az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
13. Nyolc munkanapon belül gondoskodik a MÁK hiánypótlásra történő felhívása teljesítéséről.
14. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 59. §-a szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő MÁK jegyzőkönyv megállapításaival történő egyetért, és nyilatkozik a jegyzőkönyv záradékában a MÁK javaslatát lehetőség szerint elfogadja, és egyidejűleg a MÁK által jogosulatlannak tartott támogatás (rész)ről lemond.
15. Az Áht. 60. §-ában szabályozott jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.
16. Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.(Áht.108.§ szerint)
17. Jogosult dönteni az Önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje, az önkormányzat részére történő vásárlása, értékpapírcsomag és üzletrész elidegenítése és megvásárlása tekintetében 10 millió Ft értékhatárig.
18. Jogosult dönteni az ingatlanvagyon bérbe, illetve használatba adásának tekintetében 5 millió Ft éves díj értékhatárig, valamint maximum 2 éves határozott időre szóló szerződéskötésről.
19. Jogosult a jelzálog, illetve ranghely feletti rendelkezésről dönteni 10 millió Ft értékhatárig.
20. Jogosult dönteni az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül, amennyiben a szolgalmi joggal terhelt ingatlan forgalmi értéke az 5 millió forintot nem éri el.
21. Ellátja az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51.§ (4) bekezdésében az önkormányzat részére megállapított véleményezési, illetőleg egyetértési jogkör gyakorlását. (belterületi föld értékére adott tájékoztató).
22. Rendelkezik a nem intézményi hasznosítású ingatlanok használati jogáról.
23. Gyakorolja az önkormányzati vagyon tekintetében az új épület elhelyezéséhez, vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításhoz a tulajdonosi hozzájárulást, az önkormányzatot, mint a jelzálog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozat megtételét.
24. Évente ellenőrzi a vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését.
25. Egyetértését adja, vagy megtagadja az állam által történő pályázati kiíráshoz, ha a kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely az Mötv-ben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van.
26. Gyakorolja az önkormányzatot megillető idegen ingatlanon fennálló jogokat és az elővásárlási joggal kapcsolatos lemondó, illetve elfogadó nyilatkozatokhoz fűződő jogosítványokat, üzletrészek, részvények, és ingatlanok tekintetében 5 millió Ft-os értékhatárig.
27. Kötelező feladat ellátása céljából önkormányzati vagyont ingyenesen átruházhat, amennyiben a vagyon  ÁFA nélkül számított összege az 1 millió Ft-ot nem haladja meg.
28. Költségvetési szerv javára fennálló követelés esetén, eredménytelenül lezárult végrehajtási, behajtási cselekményt követő, költségvetési szerv vezetője általi követelésről történő lemondást 1,5 millió Ft-ig ellenjegyzi.
29. Beruházás esetén a terven felüli értékcsökkenés elszámolását engedélyezi 1-5 millió Ft között, amennyiben a beruházás befejezése véglegesen meghiúsult.
30. Az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő befektetései, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírjai nyilvántartási értékét - könyvvizsgálói vélemény, valamint jegyzői ellenjegyzés mellett - a mérlegkészítéskor ismert piaci megítélésnek megfelelő értékre csökkenti, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási értéke.
31. Adósságkezelésre a hitelezőkkel megállapodást köt.
32. A megállapított támogatásról az adóssal szerződést köt.
33. Felügyeli a közbeszerzési eljárásokat.
34. A közbeszerzési értékhatárok  összege alatt jóváhagyja a beszerzést.
35. A közbeszerzési bíráló bizottság írásos javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást, illetve egyes szakaszait lezáró döntést 150 millió Ft értékhatárig.
36. A közösségi értékhatárt elérő közbeszerzések esetén az eljárásba közbeszerzési tanácsadót von be.

2./ Közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Az út kezelője nevében a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kár megtérítésére döntést hoz.
2. Állást foglal a városon átvezető állami kezelésű közutak közlekedési rendjének szabályozásával kapcsolatban.
3. Dönt a közterületek használatba adásáról.
4. Dönt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglalt közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról.
5. Felhívja a helyi tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet, ha az indokolt, a tömegközlekedés fejlesztésére, ezen belül a szolgáltatások javítására.
6. Gondoskodik a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról, a gyalogos-átkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, a gyalogút, a kerékpárút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos korlátok, az egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartásáról, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítéséről.
7. Gondoskodik közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.
8. Gondoskodik a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakításáról és végrehajtásáról.
9. Gondoskodik a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.
10.  Ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat.
11. Kijelöli a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszait és azzal összefüggő vízfelületet.
12. Ellátja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás önkormányzati – hatósági  feladatait.
13. A víziközmű-szolgáltató és a polgármester hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez.

3./ Szociális és Gyermekjóléti ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Települési támogatásban részesíti a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyeket.    
2. Települési támogatást állapít meg a szemétszállítási díj viseléséhez a Komárom közigazgatási területén lakó 70. életévét betöltött ingatlan tulajdonosnak.
3. Települési támogatást állapít meg a gyógyszerkiadások viseléséhez annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek akinek egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy állapotának szinten tartása, helyreállítása komoly anyagi terhet jelent.
4. Települési támogatást állapít meg a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.
5. A gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekétkezési kedvezményt állapíthat meg.

4./ Környezetvédelmi és területfejlesztési ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. Biztosítja a közterületek tisztaságát Komárom város rágcsálómentességét, a szúnyoggyérítést, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását.

5./ Egyéb polgármesteri feladat- és hatáskörök

1. Dönt “Komárom” névhasználat engedélyezéséről.

II.  JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

 1. Közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazattal kapcsolatos hatáskörök

1. A közút kezelőjeként a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
2. A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére eltávolíthatja.
3. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közút kezelőjeként a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt intézkedést tesz.
4. A közút kezelőjeként, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet - amennyiben nem jogosult a pótdíjkövetelés behajtására - a felvételt köteles haladéktalanul átadni a pótdíj beszedésére jogosult szervezetnek.
5. A közút kezelőjeként az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

6. A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelőjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell.
7. A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania.
8. A közút megrongálódását a közút kezelőjeként - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítatni, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
9. A közút tisztántartásáról a közút kezelője gondoskodik. A közút síkosság mentesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a közút kezelője végzi.
10. Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhető el. Ha közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezője azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelője értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelő a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezőjével szemben érvényesíti.
11. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.
12. Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is - a közút kezelőjének hozzájárulásával - az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság nyilatkozata alapján dönt. Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.
13. Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.
14. A közút kezelője  a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) a felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezheti.
15. A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.
16. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

a)  külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

b)  belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

17. A közút kezelője a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet, illetőleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett műtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.
18. Az országos és a helyi közút kezelője útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőri szolgálat működésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelője határozza meg.

2. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök

Igazolás kiadása 60 literes gyűjtőedény igénybevételéhez az ingatlantulajdonos részére arról a tényről, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja.

3.

III.  BIZOTTSÁGOKRA  ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1.   ÜGYRENDI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS VAGYONNYILATKOZAT-KEZELŐ  BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése.
2. Polgármesterre, önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és a           méltatlansági ügyek kivizsgálása.
3. Köztartozás mentes adózói adatbázisba nem vett képviselők ügyének kivizsgálása.

2.  PÉNZÜGYI ÉS VÁROSFEJLESTÉSI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Jogosult dönteni az ingatlanvagyon bérbe, illetve használatba adásának tekintetében 5-10 millió Ft éves díj értékhatár között.
2. Jogosult a jelzálog, illetve ranghely feletti rendelkezésről dönteni 10 millió Ft értékhatár felett.
3. Jogosult dönteni az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról az ingatlan forgalomképességére tekintet nélkül, amennyiben  a szolgalmi joggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 5-10 millió forint között van.

2. melléklet

Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VI.18.) önkormányzati rendeletéhez

Önként vállalt feladatok

I. Szociális igazgatás

II. Gyermekvédelmi feladatok

III. Közterület – felügyelet

IV. Idegenforgalom, turizmus

V. Helyi sajtó, média

VI. Társulási Munkaszervezet működtetése

VII. Civil szervezetek támogatása

VIII. Sporttevékenység támogatása

IX. Építésügyi feladatok

X. Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítása

XI. Nemzetiségi Önkormányzatok támogatása

4. melléklet

Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról  szóló 11/2015. (VI.18.) önkormányzati rendeletéhez

Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos eljárási szabályok

1., A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésével, a szükséges nyomtatványok átadásával, a helyes kitöltés vizsgálatával, a vagyonnyilatkozatok összegyűjtésével, tárolásával, kezelésével a Képviselő-testület által az alakuló ülésen megválasztott és kijelölt Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság foglalkozik.

2., Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

3., A vagyonnyilatkozatra kötelezettet az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja

4., A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) - az első vagyonnyilatkozat-tételkor - a vagyonnyilatkozatra kötelezett tájékoztatja a Bizottságot a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének a nevéről. A nyilatkozatot a tájékoztató kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül vissza kell juttatni a Bizottság elnökéhez. A nyilatkozat alapján a Bizottság 3 napon belül a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. melléklete szerinti, megfelelő számú nyomtatványt és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatást.

5., A nyilatkozattételre köteles képviselő saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatot két példányban tölti ki, amelyeket külön borítékban helyez el. Saját vagyonnyilatkozatát nyitott, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat példányait zárt, névvel, dátummal ellátott borítékokban átadja a Bizottságnak. A képviselő a másik példányokat magánál tartja. A borítékban elhelyezett és átadott vagyonnyilatkozatok minden oldalát a nyilatkozattételre

köteles a nyilatkozattétel dátumával látja el, az utolsó oldalon a nyilatkozatot aláírja. A Bizottság elnöke igazolja a vagyonnyilatkozatok átvételét. Az igazolásban szerepeltetnie kell az átvett vagyonnyilatkozatok számát, az átvett felhatalmazások megnevezését, az átvétel dátumát.

6., A Képviselő-testület valamennyi vagyonnyilatkozat-tételre köteles képviselője vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokat zárható lemezszekrényben kell elhelyezni.

7., A képviselő vagyonnyilatkozata az Mötv.  39.§ (3) bekezdése alapján - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság a vagyonnyilatkozati bevallásra történő állampolgári betekintési kérelmeket egyedileg teljesíti. A képviselő közvetlen hozzátartozójának (házastárs, élettárs, közös háztartásban élő gyermek) vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság tagjai - saját eljárási ügyrendi rendjüknek megfelelően - tekinthetnek be ellenőrzés céljából. A vagyonnyilatkozatra kötelezett képviselők vagyonnyilatkozatában történő bizottsági betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt "Kísérő lap"-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának és a betekintő nevének feltüntetésével, ugyanígy kell dokumentálni a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történt állampolgári betekintést is, a betekintő nevének és lakcímének feltüntetésével, valamint sajátkezű aláírásával.

8., A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lefolyását követően nyolc napon belül törölni kell.

9., Állampolgári bejelentésre az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságnak az eljárást le kell folytatnia, ha az a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítást tartalmaz, kivéve, ha névtelen bejelentésről van szó. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel szemben olyan bejelentést tesznek, melyben a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok valódiságát vonják kétségbe és támasztják alá,

vagy az előző vagyonnyilatkozathoz képest a vagyongyarapodás mértékét az érintett jövedelmi viszonyaihoz mérten feltűnően magasnak ítélik a Bizottság 3 munkanapon belül tájékoztatja a bejelentés megküldésével a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a bejelentés tartalmáról, aki 5 munkanapon belül észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. A Bizottság a bejelentést és az arra tett észrevételt együttesen megvizsgálja – szükség esetén - dönt soron kívüli vagyonnyilatkozat-tétel elrendeléséről.

                 Az ellenőrzési eljárásban történő meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről írásban értesíteni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a meghallgatás előtt 8 nappal. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.

                 A Bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályok irányadók.

10., A vizsgálat tényéről, eredményéről a Bizottság a Képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni köteles, melynek során javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az érintettel szemben esetleges további eljárás kezdeményezése szükségességére, vagy az eljárás lezárására.

11., A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja, és minősített többséggel hozza meg döntését.

12., A Bizottság a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozata összevetéséről; a vagyonnyilatkozatra kötelezett meghallgatásáról; illetve az eljárás kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv(ek) másodpéldányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között helyezi el.

13., Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Bizottságnak a közös háztartásban élés megszűnését, a Bizottság köteles haladéktalanul intézkedni a vagyonnyilatkozat visszaadásáról.

14., A Bizottság az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatot a képviselőnek visszaadja. A vagyonnyilatkozatra kötelezett köteles írásban igazolni a vagyonnyilatkozatok átvételének tényét.

15., A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos segítő, adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal humánpolitikai referense látja el, érdemben azonban csak a Bizottság járhat el.

Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testülete bizottságainak

vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nem képviselő tagjai

Komárom Város Önkormányzata100 %-os, vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságainak vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezetői

Komárom Város Önkormányzata által alapított közalapítványok

vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kuratóriumi elnökei

Komárom Város Önkormányzata

Közbeszerzési Bíráló Bizottsága tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége