Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2016. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2017. 10. 01- 2023. 12. 31Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2016. (IX.29.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990.évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet személyi hatálya azon felhasználókra terjed ki, akik Komárom város területén:
a) a szolgáltatóval a távhőszolgáltatásra szerződést kötöttek, vagy
b) akik a szerződéskötést megelőzően, illetőleg szerződéskötés nélkül a távhőszolgáltatást igénybe veszik.
2. § Komárom Város Önkormányzata a távhőszolgáltatást a Komáromi Távhőszolgáltató Kft., mint engedélyessel kötött közszolgáltatási szerződés keretében biztosítja.
2. Fogalmak
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Szolgáltatói vagyon részét képezi:
a) a szolgáltató tulajdonában lévő –a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § (o) pontjában meghatározott- szolgáltatói berendezés.
b) a Tszt. hatályba lépésekor a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont és hőfogadó állomás.
c) távhőszolgáltató tulajdonában lévő épület, építmény, amely az a) pont szerinti szolgáltatói vagyon elhelyezésére szolgál.
d) egyéb jogcímen a szolgáltató tulajdonában lévő akár ingó akár ingatlan vagyon.
b) Felhasználói vagyon: a távhővel ellátott lakóépület és vegyes célra használt épület, valamint annak alkotórészét képező felhasználói berendezés.
c) Fűtési célú távhőszolgáltatás: a felhasználó részére szolgáltatott távhő hőközpontban történő átalakítása folytán az épület alkotó részét (Ptk. 5:15. §) képező felhasználói vezetékhálózat útján az épületrésznek (Tszt. 3. § e), f) pontja) jogszabályban, távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben foglaltak vagy a Tszt.56. §-a szerinti egyéb jogviszonyra vonatkozó szerződés (továbbiakban: egyéb szerződés) szerinti fűtési célú hőhordozó közeg szolgáltatása.
d) Fűtési célú távhőszolgáltatás időtartama: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: TKSZ.) 3. mellékletének 2.1.7. pontjában foglalt fűtési időszak és az azon kívül eső e) pontban meghatározott pótfűtési időszak.
e) Pótfűtési időszak: az év szeptember 15-től október 14-ig, valamint április 16-tól május 15-ig terjedő időszaka.
f) Mérés szempontjából egy épületnek tekintendő: a közös felhasználói rendszerre kapcsolt helyiségek és épületrészek összessége, függetlenül lépcsőházak, dilatációk számától.
g) Almérő: hitelesített mérőeszköz, mely lehet szolgáltatói vagy felhasználói tulajdonban is, mely meghatározza az összes fogyasztáson belüli részfogyasztásokat.
h)
3. A távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok
4. § (1) A távhőszolgáltatási rendszer egységes rendszert képez, ezen való módosítás csak a szolgáltató előzetes írásbeli beleegyezésével lehetséges.
(2) A szolgáltató feladata és kötelezettsége a Tszt. 18. §-ban foglaltakon túl a felhasználói berendezések különösen a fűtőtestek állapotának ellenőrzése a lakó vagy a lakóközösség megkeresése és megrendelése alapján, a megrendelő költségén.
(3) A felhasználó feladatai és kötelezettségei:
a) A Tszt. 3. §.h) pontjában meghatározott felhasználói berendezés folyamatos karbantartása oly módon, hogy a távhővételezés zavartalansága biztosítva legyen más felhasználók akadályoztatása nélkül.
b) A felhasználó a szolgáltatói ellenőrzéseket a TKSZ. 3. melléklete 15.1 és a 15.2 pontjában foglaltak szerint tűrni, elősegíteni köteles.
c) kikérni a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulását a Tszt. 54. §. szerint új felhasználói berendezés telepítéséhez, vagy már meglévő felhasználói berendezés áthelyezéséhez, átalakításához, megszüntetéséhez.
5. § (1) Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, úgy a pótfűtési időszakban négy egymást követő napon át 15 °C alatti napi átlaghőmérséklet vagy egy napon 12 °C alatti napi átlaghőmérséklet esetén a szolgáltató ezt követő nap 8 órától a fűtési célú hőszolgáltatást biztosítani köteles.
(2) A pótfűtési időszakban amennyiben három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet 15 °C fölé emelkedik – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – köteles a távhőszolgáltató a fűtési szolgáltatást leállítani.
(3) A pótfűtési időszakban időjárástól függetlenül a lakóközösség meghatalmazott képviselőjének írásbeli megrendelésére a szolgáltató köteles a távhőszolgáltatást biztosítani. A kérelem szolgáltatóhoz történő érkezését követő 24 órán belül a szolgáltató köteles a fűtési célú hőszolgáltatást megkezdeni.
4. A csatlakozás
6. § (1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező felhasználói hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló távhő szolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a távhő szolgáltató részére csatlakozási díjat köteles fizetni.
(2) A csatlakozási díj mértéke az adott felhasználó ellátása érdekében szükséges fejlesztési költség, mely nem tartalmazza a hőközpontban elhelyezendő, elszámolásra szolgáló hőmennyiség mérő(k) felszerelési költségét.
(3) A csatlakozási díjat a távhő szolgáltató a lakossági fogyasztók esetében elengedi, egyéb fogyasztók esetén a díjból kedvezményt adhat.
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhő szolgáltatói rendszer létesítésének, bővítésének, átalakításának, valamint a díjfizetésnek a határidejét.
(5) Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználói hely épületrész, az igényt a bekapcsolódó épületrész vonatkozásában kell az igénylőnek bejelentenie, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés létesítését, bővítését, átalakítását vállalja.
(6) Az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét a csatlakozási díj nem tartalmazza.
(7) Ha a felhasználói berendezések közül a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltatói vagyon része, annak szükséges bővítésével, átalakításával kapcsolatos költségeket a csatlakozási díj tartalmazza.
(8) Ha az igénybejelentő, az épülettulajdonos a csatlakozási díjat kérelmére a távhőszolgáltató köteles az épületrészek tulajdonosai, bérlői, használói között megosztani. Ebben az esetben a csatlakozási díjat a távhőszolgáltató csak az épületrész tulajdonosoktól kérheti.
(9) Ha az 6. § (8) bekezdés szerinti igény kielégítéséhez szükséges a távhőszolgáltatói vagyon fejlesztése – a csatlakozási díj felhasználásával - az a távhőszolgáltató feladata.
(10) Ha a csatlakozási díjat – hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén – a felhasználói hely tulajdonosaként az épülettulajdonos fizette meg a távhőszolgáltató részére, felhasználóként csak az épülettulajdonos nevezhető meg a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben. Ha a csatlakozási díj fizetői az épületrészek tulajdonosai, a közüzemi szerződésben felhasználónak a felhasználói közösség is megnevezhető.
(11) Ha a csatlakozási díjat az épületrész tulajdonosa – az épülettulajdonos egyetértésével fizette meg – a távhőszolgáltatási közüzemi szerződésben felhasználóként az épületrész tulajdonosa is megnevezhető.
(12) A távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az igénybejelentő, illetőleg az épületrész tulajdonos a csatlakozási díj legalább 90 %-át befizette.
(13) Amennyiben a csatlakozási díj 90%-ának megfizetése a megkötött szerződésben meghatározott határidőtől számított 1 éven belül nem várható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését jogosult megtagadni és köteles az addig befizetett csatlakozási díjat visszatéríteni.
(14) A csatlakozási díj megfizetése a távhőszolgáltatói vagyon tulajdoni jogviszonyát nem érinti, a távhőszolgáltatót a távhőszolgáltatói vagyon növekedése miatt térítési kötelezettség nem terheli.
5. A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása
7. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a szolgáltató és a felhasználó is kezdeményezheti.
(2) A 7. § (1) bekezdésében említettek akkor kezdeményezhetik a szolgáltatás szüneteltetését, ha az üzemeltetésükben lévő berendezésüket terv szerinti karbantartásnak, felújításnak (a továbbiakban együtt: fenntartás) vetik alá, vagy a fenntartási munkát előre nem látható, váratlan meghibásodás okozta.
(3) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 25-e és augusztus 31-e közötti időszakban – a lehetőségektől függően 14 napon belül – kell elvégezni. Amennyiben a szolgáltató által tervezett munka 48 óránál hosszabb szolgáltatás kieséssel jár, akkor a munka megkezdése előtt a szolgáltató 14 nappal korábban értesíti a felhasználókat. A tájékoztató a szolgáltató honlapján, valamint a képújságban és kifüggesztett írásos tájékoztató formájában történik. A 48 órát meg nem haladó szolgáltatás kieséssel járó munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a szolgáltató legalább 5 nappal korábban köteles tájékoztatni.
(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a szolgáltató az érintett fogyasztókat 8 órán belül köteles tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni. Az erről szóló tájékoztatás a szolgáltató honlapján és kifüggesztett írásos tájékoztató formájában történik.
(5) A felhasználó a terv szerinti fenntartási vagy felújítási munkákkal járó szolgáltatás szünetelés kérését a tervezett időpont előtt legalább 3 nappal írásban megküldi a szolgáltatónak. A szolgáltatás szüneteltetése legfeljebb 48 órára korlátozhatja a többi felhasználó fogyasztását. A felhasználó feladata a többi érintett felhasználó közvetlen írásos értesítése a szolgáltatás szüneteltetéséről.
8. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 41. §-ban felsorolt okok miatt jogosult a szolgáltatás korlátozására.
(2) A korlátozás fokozatai:
1. fokozat:
a) A közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítmény 20 %-os csökkentése.
b) A felhasználók felkérése a hőfogyasztás önkéntes csökkentésére hírközlő eszközökön keresztül (pl. helyi televízió, rádió, önkormányzat és a szolgáltató honlapja)
2.. fokozat: az alternatív hőforrással rendelkező egyéb felhasználók fogyasztásának 100%- os mértékű csökkentése, a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése a lakossági és egyéb felhasználóknál.
3. fokozat: az egyéb felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).
4. fokozat: a lakossági felhasználók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 80%-os csökkentése (temperálás).
(3) A távhőszolgáltatás korlátozására okot adó körülmény bekövetkezéséről, a korlátozás bevezetésének kezdetéről és annak okairól a szolgáltató a polgármestert haladéktalanul értesíti.
(4) A korlátozásra szolgáló okok megszüntetése után a korlátozást a szolgáltatónak fel kell oldani. A feloldásról a szolgáltató a polgármestert haladéktalanul tájékoztatja.
6. Mérés
9. § Azon lakossági felhasználók esetében, akik hiteles hőmennyiségmérővel nem rendelkeznek a fűtésdíj a fűtött légtér nagysága alapján kerül elszámolásra. A használati melegvíz mérővel nem rendelkező fogyasztók melegvíz hődíja pedig az 1. melléklet alapján kerül elszámolásra.
10. § (1) A távhőszolgáltató által szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés alapján történik.
(2) A hiteles elszámolási mérő telepítési helye hiteles hőmennyiségmérés feltételének megléte esetén az épületrészenkénti hőfogadó állomás, ennek hiányában a hőközpont. Minden elszámolási mérő utáni mérő almérőnek, így költségmegosztónak minősül.
(3) A fűtési célú és használati melegvíz szolgáltatás esetén a szolgáltató a felhasznált hőmennyiséget a szolgáltatás célja szerint külön-külön állapítja meg.
7. Elszámolás
11. § (1) A távhőszolgáltatás díja fűtési és használati melegvíz alapdíjból, valamint fűtési és használati melegvíz hődíjból áll.
(2) A hődíjat a szolgáltató a hőközpontban külön-külön mért, a fűtési víz és a használati melegvíz felmelegítésére fordított hőmennyiség (GJ) alapján számolja el.
(3) Az elszámolás alapja hiteles hőmennyiségmérés feltételének megléte esetén az épületrészenkénti hőfogadó állomáson, ennek hiányában a hőközpontban a primer rendszeren telepített hiteles hőmennyiség mérőkön mért hőmennyiség.
(4) Fűtési hőmennyiség szempontjából: az elszámolás szempontjából a szekunder fogyasztói rendszeren telepített fűtési hőmennyiség mérők a hozzá tartozó hőközponti elszámolási mérő almérői, költségosztói.
(5) Használati melegvíz felmelegítésére fordított hőmennyiség esetében: a fizetendő hődíj a felmelegített víz hőmérsékletével (°C), ezzel a felmelegítésre fordított hőmennyiséggel (GJ) arányosan változik. A használati melegvíz hődíját a hőközpontban hitelesen mért, a használati melegvíz felmelegítésére fordított hőmennyiség (GJ) után kell megfizetni. Ezt a hőmennyiséget a hőközponthoz kapcsolódó fogyasztók egyedi, hitelesített használati melegvíz mérőin mért melegvíz mennyisége (m3) után kell szétosztani. Amennyiben a felhasználó egyedi melegvízmérővel nem rendelkezik, úgy az általa elfogyasztott vízmennyiséget a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontban mért összes vízmennyiség (m3) és a mért fogyasztók összes fogyasztásának különbségéből (maradvány víz), a méretlen fogyasztók számának reá jutó hányadával kell számolni.
12. § (1) A felhasználó minden hónap 10-ig köteles a szolgáltatónak telefonon, e-mailben, levélben vagy személyesen a mérőn szereplő, általa elfogyasztott hőmennyiségről adatot szolgáltatni.
(2) Az elfogyasztott fűtési hőmennyiség és/vagy a használati melegvíz mennyiségének elszámolási időszakonkénti meg nem adása nem mentesíti a felhasználót a díj időbeni megfizetése alól. Adatszolgáltatás elmaradása esetén a szolgáltató a korábbi átlagfogyasztást számlázza. A későbbi sikeres adatszolgáltatáskor kerül sor a mért fogyasztás szerinti korrekcióra.
8. Díjfizetés
13. §
14. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott szolgáltatásért a felhasználó díjat köteles a távhőszolgáltatónak fizetni.
(2) A szolgáltató a lakossági díj közvetlen beszedését – a lakossági felhasználó kérelmére- köteles elvégezni.
(3) A felhasználó a fizetési kötelezettségének úgy is eleget tehet, ha díjfizetőt jelöl meg a Tszt. 44. § (3) bekezdése szerint.
(4) Amennyiben a tulajdonos másként nem rendelkezik vagy a Tszt. 44. § (3) bekezdés szerinti együttesen aláírt hiteles nyilatkozatot a szolgáltató részére nem csatolja, díjfizetőnek a tulajdonos minősül. Visszamenőleges hatállyal a díjfizető változás átvezetésének nincs helye.
(5) Épületrészenkénti (lakásonkénti) díjfizetés esetén a díjfizető az épületrész tulajdonosa. Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató díjfizetési megállapodást köt a tulajdonossal és a bérlővel. A díjat a szolgáltató közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. Amennyiben a fogyasztási helyre nézve lejárt tartozás áll fenn, vagy a szolgáltató felé a tulajdonosnak vagy a bérlőnek bármely fogyasztási helyen 45 napon túli lejárt tartozása van, úgy a szolgáltató nem köteles díjfizetési megállapodás kötésére a felekkel.
(6) 45 napon túli késedelmes- és nem fizetés esetén a szolgáltató jogosult a díjfizetési megállapodás felmondására 15 napos felmondási idővel.
(7) Ha a lakás (helyiség) használója elköltözik, a távhőszolgáltatás díjait a lakás átadás-átvételének napjáig köteles megfizetni. Ha a lakásba (helyiségbe) új használó költözik, a lakás (helyiség) birtokba adásának napjától kezdődően köteles a távhőszolgáltatás díjait megfizetni.
(8) A szerződéses jogviszony a felhasználó és a távhőszolgálató között – az általános közüzemi szerződés szerinti tartalommal – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
9. A szerződésszegés és következményei
15. § (1) A szolgáltató részéről történő szerződésszegés következménye lehet a díjvisszatérítés, a díj jóváírás vagy a fogyasztói berendezés karbantartása.
(2) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 3 napot meghaladóan, neki felróható okból vagy a Tszt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az érvényes alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részét fizeti vissza a felhasználónak.
10. A szerződés felmondása
16. § (1) A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás műszaki feltételei:
a) a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíteni, amit be kell mutatni a szolgáltatónak,
b) a leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, amelyre a távhőszolgáltató képviselőjét meg kell hívni.
(2) A műszaki átadást követően, amennyiben a felhasználó az előírt jogi és műszaki feltételeket teljesítette, úgy a szolgáltató a műszaki átadás időpontjától köteles hozzájárulását megadni.
(3) A leválás esetén a felmondási idő lejártáig, illetve addig az időpontig, amíg a felhasználó a Tszt 38. § (2), (4), (5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket nem teljesíti a felhasználónak az alapdíjat fizetnie kell.
(4) A leválás időpontjáig a felhasználónak meg kell fizetnie a szolgáltató által, számítással meghatározott, hőelvonásnak megfelelő hődíjat. A számítás módját az Üzletszabályzat tartalmazza.
10. A szolgáltatás fejlesztése
17. § (1) Komáromban a területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok figyelembevételével az alábbi területeken célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése:
a) Mártírok útja
b) Csokonai utca
c) Klapka György út
d) Igmándi út
e) Jókai tér
f) Csillag lakótelep
g) Jedlik Ányos utca
h) Felvidéki utca
i) Korábban távhőszolgáltatást igénybe vett intézmények
(2) Az (1) bekezdésben foglalt területeken a távhőszolgáltatót ellátási kötelezettség terheli.
(3) A szolgáltató az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hőmennyiségmérés feltételét, szolgáltatói hőközpontok Ttszt.- ben meghatározott megszüntetését, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítését 2020. szeptember 1-ig saját forrásból biztosítja.
11. Átmeneti és záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba
(2) A rendelet 10. §-a és a 11. § (5) bekezdése 2017. szeptember 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 9. § hatályát veszti.
(3) Hatályát veszti:
1. Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2005. (IX.23.) önkormányzati rendelete a távhőszolgáltatásról, és
2. Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2006. évi 21. számú (VI.23.) önkormányzati rendelete, a távhőszolgáltatásról szóló 23/2005. (IX.23.) önkormányzati rendelete módosításáról, és
3. Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. évi 2. számú (II.02.) önkormányzati rendelete, a távhőszolgáltatásról szóló 23/2005. (IX.23.) önkormányzati rendelete módosításáról.
4. Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. évi 28. számú (XI.21.) önkormányzati rendelete, a távhőszolgáltatásról szóló 23/2005. (IX.23.) önkormányzati rendelete módosításáról.
1. melléklet Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 21/2016.(IX.29.) önkormányzati rendelete 9. §-hoz
1a. A használati melegvíz-felhasználás normatív mennyiségei mérési adatok hiányában:
28 m2-ig |
4 vízm3 |
53,1 - 62 m2 |
11 vízm3 |
28,1 – 35 m2 |
6 vízm3 |
62,1 – 70 m2 |
13 vízm3 |
35,1 – 44 m2 |
7 vízm3 |
70,1 – 85 m2 |
15 vízm3 |
44,1 – 53 m2 |
9 vízm3 |
85,1 m2felett |
18 vízm3 |