Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. §-ban meghatározott feladatkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály; Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi Osztály I.; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Országos Tisztifőorvosi Hivatal; Pest Megyei Kormányhivatal, Bányafelügyeleti Főosztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatóhelyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi hatósági Szolgálat; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tatabányai Katasztrófavédelmi Kirendeltség; Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Országos Vízügyi Főigazgatóság; Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Erdőfelügyeleti Osztály; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedéspolitikai Államtitkárság; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Hajózási Hatósági Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály; Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság, Rendészeti Igazgatóság; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Hatósági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Élelmiszerlánc-Biztonsági és Földhivatali Főosztály, Földhivatali Osztály; Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár; Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda; Országos Atomenergia Hivatal; Csém Község Önkormányzata; Naszály Község Önkormányzata; Észak-Komárom Város Önkormányzata; Ács Község Önkormányzata; Mocsa Község Önkormányzata; Almásfüzitő Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Építési Szabályzatról (KÉSZ) szóló többször módosított 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 8. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(9) Kertes mezőgazdasági övezetben is létesíthető mezőgazdasági termelés és tárolás számára szolgáló építmény, épület a (4) bekezdésben leírt feltételekkel hiányos közművesítettségű területen azzal, hogy évi 100 m³-nél több szennyvíz képződésével járó létesítmény, csak egyedi szennyvíztisztító berendezéssel létesíthető.”

2.§ Az R. 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Az a) pontban leírtaktól eltérően, kivételesen akkor helyezhető el hírközlési antennatorony, bázisállomás önálló építményként, ha a torony helyét az SZT kifejezetten tartalmazza, vagy azt a 22. § (2) bekezdése megengedi.”

3.§ Az R. 18. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nagyvízi mederben létesülő építmény, épület építőelemeként konténer is használható.”

4.§ Az R. a következő alcímmel és §-sal egészül ki:

„Vendéglátó teraszok elhelyezése

18/A. § (1) Vendéglátó rendeltetésű épülethez, vagy épületrészhez kapcsolódóan az előkert mérete 0 m; ha a korábbi előkertben vendéglátó terasz létesül. Itt zárt teraszt is lehet létesíteni, ha a terasz megfelel a következő feltételeknek: 

1. földszintes, 
2. a korábbi építési helyen álló épület állékonyságának veszélyeztetése nélkül bontható, 
3. magas tetős kialakítás esetén a tetőidom magassága nem haladja meg a korábbi építési helyen belül álló épület tetőidomának magasságát és
4. padlószintje a csatlakozó járda szintjénél átlagosan legfeljebb 60 cm-rel van magasabban.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott terasz parkoló kiszolgálását legfeljebb 300 m gyalogostávolságra lévő parkolóterületen, parkolóhelyen kell biztosítani.”

5.§ Az R. 22. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hírközlési, mezőgazdasági major és gazdasági területen, illetve nyersanyaglelőhelyek telkeinek, építményeinek különleges-; hulladékkezelők és -lerakók különleges övezetein kívül kizárólag a szabályozási tervben szereplő önálló toronyépítmény építése engedélyezhető a beépítésre szánt területeken. Előbbi kivételek nem vonatkoznak a meglévő és tervezett lakóterületekhez, valamint a világörökség várományos területekhez 100 méternél közelebb fekvő helyszínekre.”

6.§ Az R. 23. § (4) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„(4) Újonnan beépítésre szánt- és jelentős átépítésre kerülő, beépítésre szánt területek építési telkek megközelítésére szolgáló útjait a kiszolgált ingatlanok funkciójának, valamint az útügyi Műszaki Előírásokban foglaltaknak megfelelő teherbírású burkolattal kell kiépíteni.”

7.§ Az R. 30. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek: 

1. nagyvárosias lakóövezet (Ln) 
2. kisvárosias lakóövezet (Lk) 
3. kertvárosias lakóövezet (Lke) 
4. falusias lakóövezet (Lf) 
5. településközponti vegyes övezet (Vt) 
6. központi vegyes övezet (Vk) 
7. kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz) 
8. jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet (Gipz) 
9. egyéb ipari övezet (Gipe) 
10. mezőgazdasági major övezet (Gmg) 
11. üdülőházas övezet (Üü) 
12. hétvégiházas övezet (Üh) 
13. bevásárló központ területe különleges övezet (Kbe) 
14. oktatási központ különleges övezet (Kok) 
15. egészségügyi központ különleges övezet (Keg) 
16. nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet (Ksp) 
17. temetők különleges övezet (Kte) 
18. nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek különleges övezete (Kbá) 
19. hulladékkezelők és -lerakók különleges övezet (Khu)
20. közlekedési épületek különleges övezet (Kkö) 
21. fürdő és rekreációs célú különleges övezet (Kfü) 
22. művelődési központ különleges övezet (Kku) 
23. egyházi központ különleges övezet (Kegy) 
24. erődök övezete (Ke) 
25. Limes bemutató területe különleges övezet (Kl)”

8.§ Az R 34. § a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az övezeten belüli telkek összevonása esetén megengedhető, hogy az építési helyen belül több épület álljon. Ez esetben az egyes épületek funkciója az (1) és (2) bekezdés szerinti is lehet.”

9.§ Az R. a következő §-sal egészül ki:

„Nagybevásárló központok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet (Kbe) 

45/A.   §  (1) A nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges  övezet elsősorban a nagy (>10.000 m²) árusítóterű bevásárlóközpontok  és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények elhelyezésére szolgál. 

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt létesítményeken túl elhelyezhető: 

a) bármely kiskereskedelmi létesítmény, 

b) vásár, kiállítás létesítményei, 

c) kongresszusi épület, 

d) szórakoztató épület, 

e) vendéglátó épület, 

f) irodaépület, 

g) parkolóház, 

h) üzemanyagtöltő, 

i) sportépítmény, 

j) nagykereskedelmi és raktár épület, 

k) környezetet nem zavaró egyéb gazdasági épület. 

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza  a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését,                                                            akkor elhelyezhető a területen: 

a) szállás jellegű épület, 

b) művelődési épület, 

c) egyházi épület, 

d) szociális épület, 

e) egészségügyi létesítmény, 

f) telkenként legfeljebb kettő, az övezeti előírásban megengedett legnagyobb  építménymagasságot legfeljebb 12 méterrel meghaladó építménymagasságú információs vagy más célú berendezés,

g) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és  a személyzet számára szolgálati lakás.

(4) Az övezet önállóan kialakított telkein a Gksz övezetben megengedett hasznosítás is lehetséges.”

10.§ Az R. a következő §-sal egészül ki:

„Limes bemutató területe különleges övezet (Kl)

56/A. § (1) A limes bemutató terület különleges övezet a világörökség várományos magyarországi limeshez kapcsolódó területek egyes részeit foglalja magában. Ezeknek a világörökség várományos területeknek a hasznosítása a limes kezelési tervének megfelelően történhet. Mivel a limes világörökség várományos területek kijelölése elsősorban a régészeti értékek figyelembevételével történt, így az értékek jelentős része a felszín alatt fedetten helyezkedik el, gyakran a felszínen más területfelhasználások vannak, a szabályozás azoknak felel meg.

(2) Az ehhez az övezethez tartozó területek a világörökség várományos területeknek azok a részei, ahol az elsődleges funkció a világörökségi értékek megőrzése és/vagy bemutatása, valamint kulturális és idegenforgalmi célú hasznosítása.

(3) Az övezetben; a világörökség várományos értékeket nem veszélyeztető módon, meglévő, vagy új épületekben elhelyezhetők: 

1. védő építmények, 
2. kiállító-, rendezvény- és művelődési célú épületek, 
3. vendéglátó-, szolgáltató-, szállás jellegű épületek, 
4. kiskereskedelmi célú épületek, 
5. valamint az előbbiek működését szolgáló adminisztrációs és szociális, továbbá segédüzemi rendeltetési egységek, személyzeti lakások.”

11.§  Az R. 70. § (5) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„(5) A területet használók ellátását szolgáló, telkenként legfeljebb egy 250 m²-es vendéglátó-, vagy kiskereskedelmi épület akkor helyezhető el az övezeti jellel meghatározott korlátokon belül a területen, ha a telek 

1. területét még részben sem érinti meglévő vagy tervezett közmű-, vagy más létesítmény (út, üzem, hulladéklerakó, stb.) védősávja; 
2. legalább 4000 m²-es; 
3. legalább részlegesen közművesített, de közüzemű szennyvízelvezetése biztosított; és
4. megközelítését szolgáló közterület szélessége megfelel az SZT-nek, és rajta a kiszolgált ingatlanok funkciójának megfelelő teherbírású út épült ki;”

12.§ Az R. 70. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1500 m²-nél nagyobb területű és 14 méternél szélesebb telkekre nem vonatkozik a (2) bekezdés szerinti 45 m²-es korlátozás mezőgazdasági termelő- és tároló épületek létesítése esetén.”

13.§ Az R. 71. § (6) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

1. „(6) A (3) és (5) bekezdés c) pontja szerint lakóépület akkor helyezhető el az övezet telkén, ha a telek gépjárművel való megközelítése a kiszolgált ingatlanok funkciójának megfelelő teherbírású úton biztosított;
2. az ott élők alapfokú ellátása vagy a menetrend szerinti, helyi tömegközlekedési járatok megállóhelye, a meglévő úthálózaton számítva a lakóépületektől 1 km-en belül biztosított.”

14.§ Az R. 98. § (19) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:

„(19) Konkáv geometriájú telek kialakítását kerülni kell. A SZT-en nem jelölt telekalakítás esetén konkáv belső szög csak az övezeti határhoz érintkezően alakulhat ki. Kivétel tehető gazdasági területeken 2000 m²-nél nagyobb telkek esetében.”

15.§ Az R. 3. sz. mellékletében az alábbi szelvényeknél a jelenlegi változat megjelölés helyébe az alább felsorolt változat megjelölés lép:                                                           

73-424-2 V.6

74-311-33 V.7

74-313-11 V.8

74-313-12 V.11

74-313-22 V.9

74-313-13 V.8

74-313-14 V.9

74-313-23 V.9

74-313-24 V.9

74-314-23 V.6

74-314-31 V.6

74-314-41 V.7.

74-314-42 V.7

74-314-33 V.6

74-314-34 V.8

74-314-43 V.6.

74-314-44 V.6.

16.§ Az R. 5. melléklete az alábbiak szerint egészül ki:  

17.§ (1) Ez a rendelet – a 10. § és a 16. § 802 pont kivételével – a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 10. § és a 16. § 802 pont a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon hatályát veszti.

          dr. Baksa-Ströcker Renáta                                                            dr. Molnár Attila

                          jegyző                                                                               polgármester