Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§-ban meghatározott feladatkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész; Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Vidékfejlesztési Főosztály Területfejlesztési és Területrendezési Osztálya; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály; Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály, Népegészségügyi Osztály I.; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezet- és Természetvédelmi Osztály; Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatóhelyettesi Szervezet, Vízügyi Hatóság; Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály; Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály; Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztálya; Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Útügyi Osztály; Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Rendészeti Igazgatóság; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabányai Járási Hivatal, Hatósági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya; Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Földhivatali Osztály; Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda; Országos Atomenergia Hivatal, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) kiegészül az alábbi 1/A.§-al:

„1/A.§ Fogalom-meghatározások

a)  Autómentes övezet: Olyan új beépítéssel, vagy városrehabilitációval létrehozott terület, ahol a kedvezőbb környezeti állapot érdekében az egyéni járműközlekedést különleges intézkedések korlátozzák, illetve a tömegközlekedést, gyalogos- és kerékpár közlekedést különleges intézkedések támogatják. Az autómentes övezet lehatárolását a szabályozási tervnek tartalmazni kell. Az autómentes övezet működésének részletes szabályait a KÉSZ mellékleteként kell kezelni.

b)  Befolyási sáv: Olyan terület, ahol jogszabály az építésügyi hatósági eljárásokra kötelező, az adott területhez kötődően rendkívüli eljárási lépéseket határoz meg.

c)  Építési hely határvonala: a szabályozási terven jelölt, az építési helyet az OTÉK általános előírásaitól eltérően lehatároló vonal.

d) Fekvőtelek: olyan, beépítésre szánt területen lévő telek, amelynek a közterület, vagy közhasználatú terület felöli határának hossza nagyobb legalább két másik, szomszédos telek felöli határának a hosszánál.

e)  Ideiglenes építmény, konténer: a talajjal legfeljebb szerelt, oldható kötéssel összeépített, könnyűszerkezetes építésű, időjárás elleni védelemre szolgáló szerkezet.

f)  Jelentős átépítésre kerülő (rehabilitációra kijelölt) terület: Olyan, már nagyrészt beépített, az SZT-n jelölt, fejlesztési terület, ahol: - a tervezéskor aktuális állapotnál intenzívebb használat, vagy - a tervezéskor aktuális állapottól eltérő használat (rehabilitáció) és megújulás lehetőségét megteremtő szabályozás miatt jelentős mértékű átépülés várható. Ilyen területnek kell tekinteni azokat a SZT-en külön nem jelölt területeket is, melyeken lévő ingatlanok túlnyomó része beépített, és a szabályozás a jelenlegi beépítésnél intenzívebb beépítést is megenged, és ennek feltételeként a közterület bővítését írja elő.

g)  Kiegészítő épület: Az építési telken elhelyezett, az övezeti előírásoknak megfelelő épület működését kiegészítő önálló épület; járműtároló, kerti szerszám-, kerti kisgép, tüzelő- és terménytároló, lomtároló, nyári konyha, 30 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely.

h)  Közellátást szolgáló épület: az az épület, amely fő rendeltetése, hasznos szintterületének több, mint fele valamely közszolgáltatás működtetését teszi lehetővé.

i)   Megengedett legnagyobb szintszám: Az övezeti jelben szereplő mutató, amely meghatározza, hogy az adott övezetben a csatlakozó terepszint felett az építmény legfeljebb hány, állandó használatú építményszintet tartalmazhat.

j)   Mezőgazdasági birtok (majorság): összefüggő, egy vagy több telekből álló, szőlő és gyümölcsös esetén legalább 10 hektáros, egyéb művelési ág esetén legalább 100 hektáros mezőgazdasági terület.

k)  Nem beépíthető terület: becsülhetően a tervtávlaton túl megvalósuló átépülés után a közterület bővítésére javasolt terület. Erre a telekrészre nem engedélyezhető beépítés, és a kerítésen kívül semmi olyan műtárgy (akna, le- és feljárók, lépcsők, stb.) építése, amely az esetleges későbbi használat megvalósítását ellehetetleníti, vagy a költségeit növeli. A rendezési tervek szerinti későbbi funkció (például: szervizút, parkoló, sávszélesítés, stb.) részletekben is megvalósítható, ha a kiépülő ütem nem lehetetleníti el a rendezési terv szerinti kiépítés későbbi megvalósítását.

l)   Övezeti határvonal: körülhatárolja a telektömböknek azon részét, melyre vonatkozóan az övezeti jellel bemutatott telekalakítási és építési előírások azonosak.

m) Övezeti jel: A KÉSZ 4.mellékletében leírtak szerinti értelmű betű és számkombináció, mely megadja az ingatlan legfontosabb telekalakítási, használati és építési előírásait.

n)  Telekalakítás: a telekhatár módosulását eredményező tevékenységek gyűjtőfogalma.

o)  Telekkihasználtsági mutató: a csatlakozó terepszínt feletti, összes, hasznos, nettó szintterület és a telek területének hányadosa. Az összes, hasznos, nettó szintterület kiszámítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni a csatlakozó terepszint alatti padlóvonalú szinteken lévő huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek területét és a működésükkel összefüggésben létesített közlekedők és egyéb helyiségek területét (például WC, mosdó).

p) Telekláb: a telkek tömbbelsőre néző, általában rövid oldali határa.

q)  Telepszerű beépítés: több épületből álló épületegyüttes egy – az épületek építészeti kialakítását is meghatározó – városépítészeti koncepciónak megfelelő, folyamatos kivitelezéssel történő kiépítése.

r)  Tervezett szabályozási vonal: a tervezett közterületek illetve közhasználatra megnyitott magánterületek és az egyéb területek közötti határvonal. A tervezett szabályozási vonalat övezeti határként is kell értelmezni. Ha a tervezett szabályozási vonal kottázással természetben létező térképi objektumokhoz van kötve, és ha a tervezett szabályozási vonalnak a digitális térképen meghatározott helye – térképhiba, vagy szerkesztési hiba miatt – eltér a kottázás alapján szerkeszthető helytől, akkor a kottázás a mérvadó. Ha több kottázással van meghatározva a tervezett szabályozási vonal, akkor – térképhiba, vagy szerkesztési hiba esetén – elsősorban a szabályozási szélességre vonatkozó kottát kell figyelembe venni a tervezett szabályozási vonal kitűzéséhez. Ha a földmérési alaptérkép karbantartása miatt a telekhatár a földmérési alaptérkép újabb verziójában eltér a korábbitól, annak ellenére, hogy nem történt telekalakítás, akkor a telekhatárhoz kötött tervezett szabályozási vonalak és övezeti határvonalak követik a telekhatárt, ha ez a változás az így megváltozott méretű területeknek az eredetileg tervezett célra való hasznosítását nem lehetetleníti el. A szabályozási terv ez esetben a földmérési alaptérkép új verziójának hivatalos kézhezvételekor önkormányzati rendeletmódosítás nélkül korrigálható. A korrekcióról felvett jegyzőkönyvet a szabályozási terv következő módosításakor ismertetni kell a képviselő-testülettel.

s)  Túlnyomórészt beépített terület: olyan telektömb vagy építési övezet területe, melyhez korábban már kiépült az összes technikai infrastruktúra és az építési telkek több mint felén az érvényes területfelhasználási besorolásnak megfelelő épületek állnak.

t)  Új épülettel nem beépíthető terület: becsülhetően a tervtávlaton túl megvalósuló átépülés után a közterület kialakítására, bővítésére javasolt terület. Erre a telekrészre önálló rendeltetési egység építése esetén, illetve a meglévő épület bontása után nem engedélyezhető beépítés. A rendezési tervek szerinti későbbi funkció (például: szervizút, parkoló, sávszélesítés, stb.) részletekben is megvalósítható, ha a kiépülő ütem nem lehetetleníti el a rendezési terv szerinti kiépítés későbbi megvalósítását.

u)  Újonnan beépítésre szánt terület: az olyan új fejlesztési terület, amely a fejlesztés megkezdése előtt túlnyomórészt még nem volt beépítve.

v)  Új-tömbtelek: olyan több épülettel beépített, vagy beépíthető építési telek, ahol az épületek, építmények és a működésükhöz feltétlenül szükséges berendezések elhelyezéséhez szükséges terület úszótelekként kialakítható; és ahol a telek többi, nem beépített része közterület, vagy az úszótelkeken lévő építmények zavartalan használatát biztosító közös használatú területe. Tömbtelek esetében a beépítés intenzitására vonatkozó övezeti szabályokat (telekkihasználtság, beépíthetőség, zöldfelület) a tömbtelek egészére – mely magában foglalja az úszótelkek területét is – kell figyelembe venni.

w) Vaktelek: az olyan telek, amely közúttal vagy közhasználatra megnyitott magánúttal nem érintkezik.”

2.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 2. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KÉSZ az általános rendelkezéseken túl

a)  a város egész területén érvényes helyi szabályok meghatározását,

b)  a város egyes – az építési övezeteknél, övezeteknél nagyobb kiterjedésű – területeihez köthető szabályok helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,

c)  az építési övezetek és övezetek felhasználásának és az azokban történő építés feltételeinek, szabályainak a helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,

d) a közterületek és közhasználat számára megnyitott magánterületek felhasználásának és az azokon történő építés feltételeinek, szabályainak a helyi sajátosságok alapján történő meghatározását,

e)  a védőterületekkel kapcsolatos szabályok meghatározását,

f)  az Étv. 17. §-a szerinti sajátos jogintézményekkel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírásokat, valamint

g)  a záró rendelkezéseket

tartalmazza.”

3.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 2. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A KÉSZ mellékletei:

1. melléklet: -

2. melléklet: Az OTÉK-ban nem szereplő településrendezési eszközök jelkulcsa,

3. melléklet: A szabályozási tervek jóváhagyott és alátámasztó tervlapjainak felsorolása,

4. melléklet: Az övezeti jelek jelentése,

5. melléklet: Egyes övezetek részletes szabályozási előírásai.”

4.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 3. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az SZT jelkulcsait a KÉSZ 2. és 4. mellékletei tartalmazzák.”

5.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 7. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési telek megközelíthetőségét szolgáló utak teherbírásának, helyszínrajzi elrendezésének, hossz- és keresztmetszeti kialakításának meg kell felelni a rendezési terv szerinti fejlesztések megvalósulása esetén várható forgalomnak.”

6.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Komárom beépítésre szánt területeit – az üdülő- és hétvégi házas, valamint a külterületi gazdasági területek és a mezőgazdasági major területek kivételével – az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel kell kialakítani, legkésőbb az épületek használatbavételéig, azzal, hogy a gáz- illetve a távhő ellátás helyettesíthető a hő- és melegvíz-ellátást biztosító megújuló energiaforrással, vagy – 0,6-osnál nem nagyobb telekkihasználtsággal szabályozott övezetekben – hagyományos tüzelőanyaggal működtetett, alacsony emissziójú berendezéssel.”

7.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Az a) pont szerinti területeken használati mód váltás is csak a létesítéssel azonos feltételekkel lehetséges.”

8.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 8. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) a) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – valamint a külterületi gazdasági területeken és a mezőgazdasági majorok területén a közüzemi ivóvíz szolgáltatás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is lehetséges a kizárólag raktár-, illetve tároló helyiségeket tartalmazó építmények létesítése, illetve a belterületi határtól és a kiépített vízvezeték-hálózat végpontjától 500 méternél távolabb fekvő telkeken, egyedi ivóvízellátó berendezéssel rendelkező építmények létesítése.

b) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is lehetséges az olyan építés, amikor a telken belüli összes létesítmény használata – ténylegesen, vagy a tervezett használat alapján – évente 100 m3-nél kevesebb szennyvíz termelődésével jár, és a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

c) A beépítésre nem szánt területeken építhető épületek esetében a szennyvízelvezetés- és tisztítás szempontjából hiányos közművesítettség is elfogadható, ha - a telken lévő épületek

összes hasznos alapterülete kisebb, mint 30 m2, - a kiszolgált épület használata ténylegesen, vagy a tervezett használat alapján prognosztizálhatóan évente 6 m3-nél kevesebb szennyvíz termelődésével jár, melyet – az egyéb feltételek megléte esetén – el lehet szikkasztani.”

9.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 9. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Az egyedi szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell.”

10.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kivételesen – építészeti hangsúly létrehozása érdekében, vagy gazdasági és különleges területen technológiai okokból, - az adott városépítészeti körülmények mérlegelésével, a tervezett épület, vagy épületegyüttes részeként torony jellegű építmény létesíthető, a tervezett épület beépített alapterületéhez – gazdasági és különleges területen a megengedett beépítettséghez – viszonyított 10%-nál nem nagyobb alapterülettel. A torony magassága az övezeti előírás szerinti építménymagasság számításánál - lakóépületek kivételével – figyelmen kívül hagyható, de az esetleges, nem az övezeti előírásban szereplő magassági korlátozásokat ilyen esetben is figyelembe kell venni.”

11.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 22. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hírközlési, mezőgazdasági major és gazdasági területen, illetve nyersanyaglelőhelyek telkeinek, építményeinek különleges-; hulladékkezelők és -lerakók különleges övezetein kívül kizárólag a szabályozási tervben szereplő önálló toronyépítmény építhető a beépítésre szánt területeken. Előbbi kivételek nem vonatkoznak a meglévő és tervezett lakóterületekhez, valamint a világörökség várományos területekhez 100 méternél közelebb fekvő helyszínekre.”

12.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 24. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Duna mellékágára néző magas part szakadó part; magas vízszint és rendkívüli csapadékviszonyok esetén, a felszín kialakítása és a rosszul megválasztott épület- elhelyezés, alapozás, vízelvezetés csúszásveszélyt okozhat, ezért azoknak a telkeknek a beépítésekor, amelyek a területét a magaspart metszi, vagy amelyek a magaspart vonalától 20 méternél nincsenek távolabb az épület elhelyezését, alapozását, vízelvezetését a csúszásveszély figyelembe vételével kell tervezni.

A magaspart vonalának a topográfiai térképről átvett a szabályozási terven szereplő 11 méteres szintvonalat kell tekinteni. Ahol a 115 méteres szintvonal nem metszi a vízparti telket, ott magas partnak a Hajóvontató part felöli telekhatárt kell tekinteni.

Amennyiben a vízügyi hatóság pontosabban meghatározza a magas part vonalát, úgy azt kell mérvadónak tekinteni.”

13.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 24. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Koppány vezér úttól északra fekvő övezetekben üdülő épület építhető.”

14.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 31. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési telkek beépítetlen részén is kizárólag a létesíthető építmény rendeltetéséhez tartozó tevékenység végezhető.”

15.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 31. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Még nem beépített telken sem végezhető olyan tevékenység, melyet szolgáló építmény létesítése az övezetben nem megengedett.”

16.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 44. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

a) az üdülőterület közbiztonságát szolgáló építmény,

b) telektömbönként legfeljebb 5 db, egyenként legfeljebb 1000 m2 területű, szabadtéri sportpálya,

c) lovas turizmust szolgáló lóistálló.”

17.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 59. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Magánút megszüntetése vagy lezárása csak akkor lehetséges, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetők, kiszolgálhatók.”

18.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) az alábbi alcímmel és 76/B. §-al egészül ki:

„Különleges beépítésre nem szánt régészeti terület övezete (KKrég)

76/B.§

1. A különleges beépítésre nem szánt régészeti terület kizárólag régészeti emlékek, leletek és a régészeti terület bemutatásához szükséges építmények, illetve a területet látogatók kiszolgálását biztosító egyéb turisztikai és szociális kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.”

19.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 81. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak akkor lehetséges, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli”

20.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 82. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak kivételesen, akkor lehetséges, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli, vagy a KÉSZ más előírásai megengedik”

21.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 83. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A telepszerű beépítésű övezetekben jelzett méretű telket az egész tömbtelekre vonatkozó telekcsoport újraosztást követően lehet kialakítani.”

22.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 85. § (2) és (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetben:

a) Ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos telkek beépítési módja egymástól eltérő, akkor – a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett – olyan beépítési módot kell választani, hogy

aa) az segítse a telekhatárokon álló szomszédos épületek tűzfalainak takarását,

ab) a tervezett beépítés illeszkedjen a környezetéhez,

ac) a tervezett beépítés ne korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát.

b) Ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos épületek beépítési módja azonos, akkor a tervezett épületet is a szerint kell elhelyezni, kivéve azt az esetet, ha a telek mindkét oldalhatárán, oldalhatáron álló épület áll. Ebben az esetben ikres, vagy zártsorú beépítés is lehetséges, mérlegelve a rendezett utcakép, a városépítészeti minőség érdekét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában leírt esetben a tervezett épület az övezetben a telkek többségénél kialakult, az OTÉK-ban előírtnál kisebb oldalkert mérettel is elhelyezhető ha a tervezett, új épület nem több szintes, mint az övezet OTÉK-tól eltérő kertkialakítású telkein álló épületek. Az előbbiek vizsgálata során a tervezett épület szintszámába ez esetben nem kell beleszámítani a 45°-osnál nem meredekebb hajlásszögű magastető legfeljebb egy szintes beépítését. Az épületek tényleges elhelyezkedése által meghatározott beépítési módra az OTÉK-ban meghatározott építési helyen kívüli építés ezen pontban leírt esetekben is csak akkor lehetséges, ha be lehet tartani az OTÉK tűztávolságra vonatkozó előírásait.”

23.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 86. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kivételes esetben, ha az övezet beépítése egyik itt felsorolt beépítési módba sem sorolható, a terv meghatározza az egyes építési helyekre vonatkozó építési előírásokat és rajzosan az építési helyeket is.”

24.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.1. Komáromi Építési Szabályzat (KÉSZ) 5. melléklete az alábbi sorokkal egészül ki:

25.§ Hatályát veszti a KÉSZ 1.§ (1) bekezdés b) pontja, 3.§ (6) és (7) bekezdése, 4.§-a és az azt megelőző alcím, 5.§ (4) bekezdése, 7.§ (4) és (6) bekezdése, 8.§ (6) bekezdése, 9.§ (3) és (4) bekezdése, 12.§ (1) és (3) bekezdése, 13.§ (1) és (3) bekezdése, 20.§-a és az azt megelőző alcím, 21.§ (2) és (9) bekezdése, 23.§ (3) bekezdése, 24.§ (10) bekezdése, 58.§ (5) bekezdése, 64.§ (5) bekezdése, 87.§ és az azt megelőző szakaszcím, 93.§ (3) bekezdése, 95.§ (3), (4), (10), (13), (14) és (18) bekezdése, 98.§ (14) és (15) bekezdése, 105.§ (2) bekezdése, 106.§ (3) bekezdése, 1. melléklete és az 5. mellékletben szereplő 739 és 775 számú övezetre vonatkozó sorok.

26.§ Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komáromi Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2010. (II.19.) önkormányzati rendeletének 3.1.2 KÉSZ Mellékletek 3. mellékletében szereplő Szabályozási terv módosul e rendelet 1. mellékletében szereplő, a módosítás területi hatálya jelkulccsal jelölt területre vonatkozó SZT/M16-28 fedvénytervekkel.

27.§ Ez a rendelet 2019. október 18-án lép hatályba, és 2019. október 19-én hatályát veszti.

dr. Baksa-Ströcker Renáta                                                 dr. Molnár Attila

      jegyző                                                                       polgármester