Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete
a zöldfelületek fenntartásáról, és a fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2023. 11. 01- 2025. 04. 09Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 12.) önkormányzati rendelete
a zöldfelületek fenntartásáról, és a fás szárú növények védelméről
Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (1) és (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) és (2) bekezdéseiben, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) és (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom - Esztergom Vármegyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Komárom Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén közterületen, az Önkormányzat tulajdonában álló más területen, valamint belterületi magánterületen található fa, cserje (a továbbiakban együtt: fás szárú növény) ültetésére, kivágására, pótlására a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A rendelet Koppánymonostor, Fenyves városrészre külön előírásokat tartalmaz a terület jellegének megőrzése céljából.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az eltérő szabályt megállapító törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozott kérdésekre,
c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
d) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
e) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
f) a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
g) a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre, és
h) az elemi kár esetén elpusztult, vagy maradandóan károsodott fás szárú növényekre.
2. A rendelet célja
2. § A rendelet célja:
a) a fás szárú növények védelme, rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása,
b) a zöldterületeken és zöldfelületeken a növényállomány fenntartása, indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, és
c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.
3. Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazásában:
1. Cserje (bokor): tőből elágazó, törzset nem nevelő lombhullató vagy örökzöld fás szárú növény, vagy nem oszlopos növekedési jellegű tűlevelű növény.
2. Fa: törzzsel és koronával rendelkező lombhullató vagy örökzöld növény, vagy oszlopos növekedési jellegű tűlevelű örökzöld növény.
3. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű szakszerűtlen beavatkozás a fa állagába, amely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, a növény stabilitását, életképességét veszélyezteti, ökológiai értékét jelentősen csökkenti, vagy a fa egészségi állapotának olyan mérvű romlását eredményezi, hogy az a fa pusztulásához vezethet.
4. Fapótlás: a kivágásra kerülő vagy kivágott fa pótlására, a határozatban megállapított számú, minimum 3 cm törzsátmérőjű előnevelt fa telepítése, vagy magánterületen legalább 1,5 méter magas gyümölcsfa ültetése, vagy legalább 60 cm magas konténeres vagy földlabdás fenyő ültetése.
5. Gyümölcsfa: emberi fogyasztás céljára szánt, illetve egyéb módon hasznosításra kerülő, gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve a diófa, a szelídgesztenyefa, és a díszfának nemesített gyümölcsfa.
6. Használó: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója.
7. Inváziós fajú fás szárú növény: a Kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott fás szárú növény.
8. Kertészeti szakértői vélemény: a Magyar Faápolók Egyesülete minősített favizsgálók jegyzékében szereplő vagy az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény alapján zöldfelület-fenntartás szakterületre vonatkozóan szakértői névjegyzékben szereplő személy (vagy szervezet) által végzett, a fás szárú növény fajára, fajtájára, korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálaton alapuló állásfoglalás, javaslat a fás szárú növény fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban.
9. Magánterület: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában, illetve a nem állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló földterület.
10. Törzsátmérő: a fa törzsén a földfelszíntől számított 1 méter magasságban mért kerületből számított átmérője, centiméterben kifejezve.
11. Vegetációs időszak: március 1. és augusztus 31. közötti időszak.
4. Hatásköri szabályok
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása önkormányzati hatósági ügy, és Komárom Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Komárom Város Jegyzőjére (a továbbiakban: jegyző) ruházza át.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározottak alapján meghozott döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül.
(3) A közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
5. A zöldterületek és zöldfelületek gondozása és megóvása
5. § (1) Komárom Város közigazgatási határain belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és lehetőség szerinti növeléséről, ennek érdekében a használó köteles a tulajdonában vagy használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) megfelelően karbantartani vagy karbantartatni, és
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni.
(2) Az ingatlanhasználónak a gépkocsibehajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét.
(3) Az ingatlanhasználónak gondoskodnia kell az ingatlanán lévő kúszó-futó növények gondozásáról, ingatlanhatáron belül tartásáról, a sarjról, magról kelt fás szárú újulatok, illetve agresszívan terjedő lágyszárúak eltávolításáról különösen az alábbi fajok esetében: borostyán, vadszőlő, trombitafolyondár, loncfélék, lilaakác, komló, szőlő, bálványfasarjak, akácfasarjak, meggyfasarjak, orgonasarjak, zöldjuharfa magoncok, eperfa magoncok, ostorfa magoncok, iszalag fajok, bambusz, kanadai aranyvessző, és japánkeserű fajok.
6. Fásított közterületen végzett építési munkákkal kapcsolatos zöldfelületvédelmi szabályok
6. § (1) A fásított közterületen tervezett új útszakasz, járdaszakasz és közmű építés megtervezése során a nyomvonal meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a létesítés minél kevesebb fa érintésével, károsításával járjon.
(2) A fásított közterületen, valamint fásított utcaszakaszokon végzett út, járda és közműépítési munka során az építési munka megkezdése előtt az építtetőnek meg kell határozni a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket és meg kell tenni a védelmükhöz szükséges intézkedéseket, melyet az 1. mellékletben szerepelő favédelmi tervdokumentációban kell rögzíteni.
(3) Az építtetőnek az építési munkáknak útjában lévő ágak metszéséről gondoskodni kell az építkezés megkezdése előtt.
(4) A gépek, járművek és egyéb építési munkálatok okozta sérülések, különösen kéregsérülés, korona sérülése megelőzéséről gondoskodni kell.
(5) Az építési területen a fák gyökérzetéről a földlehordást vagy feltöltést meg kell akadályozni. Az esetlegesen felszínre került gyökereket meg kell védeni a kiszáradástól takarással és öntözéssel.
(6) Földmunka végzése esetén, és közmű fektetésénél a fák fő gyökérzetének, tartógyökereinek védelmére különös figyelmet kell fordítani, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket az 1. mellékletben szereplő favédelmi tervdokumentáció szerint kell végezni.
(7) A fa gyökérzeténél az építési árkot tápanyagdús földdel kell visszatölteni.
7. A nem közterületi ingatlanon álló fák kivágása
7. § (1) A magánterületen lévő, e rendelet hatálya alá tartozó, 10 cm-t meghaladó törzsátmérőjű vagy 31 cm-t meghaladó körméretű fát kivágni - a (6) bekezdés szerinti esetek és a gyümölcsfák kivételével – csak a jegyző által kiadott fakivágási engedély alapján szabad.
(2) A fakivágás engedélyezése tárgyában a jegyző dönt. A fakivágás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal kell benyújtani. A kérelmet a kivágást megelőzően legalább 15 nappal be kell nyújtani. A jegyző a formanyomtatvány letölthető változatát az önkormányzat hivatalos honlapján (www.komarom.hu) közzéteszi.
(3) A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelem mellékleteként csatolni szükséges:
a) a kérelmező nevét, továbbá a kérelmező lakcímét (székhelyét), elérhetőségét (telefonszám, elektronikus levélcím)
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviseletre jogosult nevét és elérhetőségét (telefonszám, elektronikus levélcím);
c) az érintett fával rendelkezni jogosult, illetve jogosultak tulajdonosi hozzájárulását, illetve meghatalmazását a fakivágási kérelem benyújtásához, amennyiben a kérelmező nem az ingatlan kizárólagos tulajdonosa;
d) társasház esetén közgyűlési határozatot, vagy a lakóközösség egyszerű többségi tulajdoni hányadának írásbeli hozzájárulását;
e) a fakivágással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
f) a kivágandó fák elhelyezkedésére vonatkozó rajzos ábrázolást, vagy szöveges leírást;
g) a kivágásra szánt fák darabszámát, faját, a fa 1 méter magasságban mért törzsátmérőjét vagy körméretét;
h) a fakivágás indokát, és a kivágandó fáról vagy fákról készített fényképet, illetve fényképeket;
i) a kivágás kivitelezésének leírását;
j) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és a telepítés pontos helyének feltüntetésével; és
k) a fán található fészekre vagy fészkekre, és a fán élő védett állat jelenlétére vonatkozó nyilatkozatot.
(4) A fakivágási engedély annak véglegessé válásától számított 1 évig érvényes. Ha az engedélyezett fakivágást ezen időszakon belül nem végzik el, és az engedélyes fenntartja fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és ez alapján új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(5) Kiszáradt fát az ingatlan használója – amennyiben a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn - köteles a fa kiszáradását követő év március 1. napjáig kivágni, és e rendeletben foglaltak alapján a kivágást megelőzően engedély iránti kérelmet benyújtani.
(6) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő, vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a használó – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 munkanapon belül írásban a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentésben (kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli kivágásnak minősül.
(7) Azt az ingatlan használót, aki a (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerinti fakivágást nem teljesíti, a jegyző a fás szárú növény kivágására kötelezheti.
(8) A jegyző a (5), (6) és (7) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendelheti.
(9) A fák kivágását elsősorban vegetációs időszakon kívül kell elvégezni. A fa kivágása előtt az ingatlanhasználónak vizsgálni kell, és nyilatkoznia kell arról, hogy a fa állandó élőhelyt nyújt-e védett állatfajnak. Amennyiben igen, az állatok védelméről, áthelyezéséről a kivágást megelőzően a természetvédelmi hatóság, a Komárom - Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály engedélye birtokában gondoskodnia szükséges.
(10) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem közterületi besorolású ingatlanokon növényápolási, vagy kivágási munkát az önkormányzat vagy az önkormányzat megbízása alapján a Komáromi Városgazda Közhasznú Nonprofit Kft. megfelelő szakmai alátámasztással és indoklással engedély kiadása nélkül végezhet.
8. Fák pótlására vonatkozó közös szabályok
8. § (1) A fa pótlásra kötelezett az engedélyben, illetve a fakivágást elrendelő határozatban megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül köteles gondoskodni a kivágott fa vagy fák pótlásáról.
(2) A pótlási kötelezettségként – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kivágott fa darabszámának kétszeresét kell előírni. Amennyiben a kivágott fa törzsátmérője - a földfelszíntől számított 1 méter magasságban mérve - 40 cm feletti, pótlási kötelezettségként– a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kivágott fa darabszámának háromszorosát kell előírni.
(3) A pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával egyezik meg, amennyiben
a) a fa a kérelmező által előzetesen beszerzett kertészeti szakértői véleménnyel igazoltan az emberi életet, egészséget, a vagyonbiztonságot, vagy a közlekedésbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, és a veszély csak a fa kivágásával hárítható el, vagy egészségügyi állapota olyan mértékben megromlott, hogy kivágása növényegészségügyi okból elkerülhetetlen;
b) a fa teljesen kiszáradt, mely már szemrevételezéssel is megállapítható, vagy
c) a Kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt inváziós fajú fás szárú növény kivágásáról van szó.
(4) Amennyiben a fa kivágására jogellenesen került sor, a pótlási kötelezettséget a jegyző előírja. A pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával egyezik meg.
(5) Fás szárú növény jogellenes kivágása esetén a pótlásra a kivágást végző személyt, ha pedig a kivágást végző személy nem állapítható meg, a kivágás megrendelőjét vagy az ingatlan használóját kell kötelezni.
(6) Jogellenes kivágásnak minősül a fás szárú növény jelentős mértékű, indokolatlan csonkítása is.
(7) Amennyiben a jogellenesen kivágott fás szárú növények száma és mérete nem állapítható meg, az ellenkező bizonyításáig a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot kell vélelmezni.
(8) A jegyző a pótlási kötelezettséget a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően kisebb mértékben, de legalább a kivágott fa darabszámában is megállapíthatja, ha az ingatlanon lévő túltelepítés miatt az nem teljesíthető, és közterületen történő pótlása a kérelmezőnek aránytalan nehézséget jelentene.
(9) Abban az esetben, ha az engedélyezni kért kivágást megelőző 1 naptári év során a kérelmező fát ültetett, a kivágni szándékozott fa fekvése szerinti ingatlanon, a fapótlási kötelezettség teljesítésébe a kérelmező beszámíthatja a megelőző 1 naptári évben az ingatlanon ültetett fákat.
9. A nem közterületi ingatlanon álló fák pótlása
9. § (1) Kivágott fa pótlása nem történhet a Kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott inváziós fajokon túl a következő fafajokkal:
a) páfrányfenyő nőivarú egyede,
b) nyárfafajok nőivarú egyede,
c) császárfa,
d) ecetfa, és
e) ostorfa.
(2) A kötelezettnek a fapótlást legalább 3 cm átmérőjű vagy 9 cm körméretű, előnevelt díszfacsemetékkel, vagy legalább 1,5 méter magas gyümölcsfákkal kell elvégeznie.
(3) A pótlás helyszíneként elsősorban a kivágás helyét, másodsorban a kivágás helyszínéül szolgáló ingatlan területét kell kijelölni, harmadsorban pedig az Önkormányzat tulajdonában álló területet vagy közterületet kell kijelölni. A magánterület használójának az önkormányzat közigazgatási területén található, a használó tulajdonában, vagy használatában lévő másik magánterületet is meg lehet jelölni, amennyiben a kivágás helyén nem valósítható meg a pótlás, és erről nyilatkozik az ingatlanhasználó. Amennyiben a fa közterületen vagy önkormányzati területen kerül pótlásra, az ültetendő növény fenntartását, gondozását - a fás szárú növény pótlását követő két évig - a pótlásra kötelezett köteles elvégezni.
(4) A pótlási kötelezettséget legkésőbb a fás szárú növény fakivágási engedélyének kiadásától számított egy éven belül kell teljesíteni, és a kivágást, pótlást engedélyező hatóság felé igazolni. Az építési tevékenység miatt kivágott fák esetében 1 évnél hosszabb, de legfeljebb 3 éves határidőt is meg lehet állapítani.
(5) A fás szárú növény pótlási kötelezettsége nem tekinthető teljesítettnek, ha a telepített fa az ültetést követő vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az engedélyes köteles a fatelepítést megismételni. A szakszerű pótlás teljesítését, valamint a fás szárú növény megeredését a jegyző a helyszínen ellenőrizheti.
10. Közterületen lévő fák és cserjék pótlása
10. § (1) A közterületen kivágott fák esetében a kötelezettnek a fapótlást legalább 3 cm törzsátmérőjű vagy 9 cm körméretű, előnevelt, lehetőleg sorfa minőségű, díszfacsemetékkel kell elvégeznie. Előnyben kell részesíteni a földlabdás vagy konténeres fás szárú növény ültetését.
(2) Elektromos szabad légvezeték alá kizárólag alacsony növekedésű, legfeljebb 180 cm-re oltott fa ültethető.
(3) A pótlás - fajazonos pótlást kivéve - nem történhet gyümölcsfával.
(4) A pótlás helyszíneként elsősorban a kivágás helyét, másodsorban pedig az önkormányzat tulajdonában álló területet, vagy egyéb közterületet kell kijelölni.
(5) Gépkocsibehajtó kialakítása érdekében benyújtott fakivágási kérelemhez csatolni kell a közútkezelői hozzájárulást.
(6) A cserjék jogellenes kivágása, indokolatlan csonkolása, károsítása esetén a 8. § (4)–(7) bekezdésekben ismertetett előírások figyelembevételével kell eljárni.
(7) A közterületen a jegyző által kiadott engedély birtokában kivágott fa maradványai az engedélyes tulajdonába kerülnek. A kivágás során keletkezett fahulladékot az engedélyes haladéktalanul, maradék nélkül köteles eltávolítani.
11. Fenyves területén található fenyőfák védelme, pótlása
11. § (1) Koppánymonostor Fenyves településrésze (a továbbiakban: Fenyves) az alábbi területekre terjed ki: Fenyves tábor, Fenyves utca, Határ utca, Levél utca, Erdő utca, Toboz utca és Gyanta utca ingatlanai, ahol a terület karakterét elsősorban a magán telkeken is mindenütt megtalálható fenyőfák határozzák meg.
(2) A Fenyvesben található magáningatlanokon a terület karakterét meghatározó fenyőfák kivágására és pótlására a (3) – (8) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Fenyőt kertészeti szakértői szakvéleményben igazolt balesetveszély megszűntetése érdekében szabad kivágni.
(4) Építési munka esetén a fenyők kivágása csak a szükséges mértékben történhet azzal, hogy az ingatlanon maradnia kell, illetve telepíteni kell a telek nagyságától függően, legalább 2 db fenyőt/100 m2 telek nagyság mértékig. Engedély vagy bejelentésköteles építési tevékenység esetén a fakivágási kérelemhez csatolni kell az építési engedélyt, amennyiben az építési tevékenység nem engedély vagy bejelentésköteles, a kérelemhez csatolni szükséges olyan minőségű dokumentációt, amelyből megismerhető az építési tevékenység és az építmény elhelyezkedése.
(5) A pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával egyezik meg, figyelembe véve, hogy az ingatlanon 100 m2-ként legalább kettő fekete fenyő vagy erdeifenyőfa elültetéséről kell gondoskodni.
(6) Fenyőfák kivágása esetén elsősorban erdei fenyővel, vagy fekete fenyővel kell a pótlást teljesíteni.
(7) A kötelezettnek a fenyők pótlását legalább 60 cm magas, konténeres vagy földlabdás fenyő telepítésével kell elvégeznie.
(8) A fakivágás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal kell benyújtani a jegyzőnek.
12. Szankciók
12. § (1) Amennyiben az ingatlanhasználó a rendelet 5. § (3) bekezdésben, valamint a Kormányrendelet 3. §-ában, 4. §-ában foglalt karbantartási, gondozási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezzel a szomszédos ingatlan tulajdonosának kárt, illetve többletköltséget okoz, továbbá a 7. § (8) bekezdése és a Kormányrendelet 7. § (2) bekezdése alapján a növény kivágására kötelező határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. E bekezdésben foglalt kötelezettségek megszegése miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében százezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forint.
(2) Amennyiben a fásított közterületen, valamint fásított utcaszakaszokon végzett út -, járda építés és közműépítési munka során az építtető, illetve amennyiben a kivitelező felelőssége állapítható meg, a kivitelező az építési munka során nem gondoskodott a fák védelméről a rendelet 6. §-a alapján, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. A rendelet 6. §-ában foglalt előírások elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében százezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forint.
(3) Az építtető mentesül a (2) bekezdésben foglalt felelősség alól, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható és a munkára kötött szerződésben a kivitelező részére a fák szükséges védelmére vonatkozó tájékoztatást megadta. Ez esetben a felelősség a kivitelezőt terheli.
(4) Amennyiben az ingatlanhasználó e rendeletben meghatározott engedély nélkül fakivágást hajt végre, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. Az engedély nélküli fakivágás esetén kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint. A bírság kiszabása nem mentesít a kivágott fás szárú növények pótlása alól.
(5) Amennyiben az ingatlanhasználó a fás szárú növény kivágásához engedélyt kért és kapott, de az előírt visszapótlási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, figyelmeztetésben részesíthető vagy közigazgatási bírsággal sújtható. A fás szárú növények visszapótlási kötelezettségének elmulasztása miatt kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint.
(6) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:
a) a kötelezettség elmulasztásának súlyát,
b) a kötelezettség elmulasztásának gyakoriságát,
c) bejelentés vagy az engedély nélkül kivágott fák egyedszámát, faját, és
d) azt, hogy a fák szabálytalan kivágásával történt-e harmadik személy felé károkozás.
13. Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.
14. § E rendelet szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokban és elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.