Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003. (III.5.) ÖK rendelete

Oroszlány Város Önkormányzatának 4/2003. (III. 5.) ÖK rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2003. 03. 05- 2009. 10. 14

Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2), és 42. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §


(1)   A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének feltételeit a következők szerint szabályozza.


(2)   A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában levő  nem lakás céljára szolgáló helyiségekre  terjed ki.


(3)   E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Ltv.) és a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.


(4) A Képviselő-testület tulajdonosi jogainak gyakorlására és kötelezettségeinek teljesítésére a polgármestert hatalmazza fel, aki e feladatait megbízott személy vagy szervezet (a továbbiakban megbízott) útján is elláthatja.

2. FEJEZET

A HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE 

2. §


A Képviselő-testület döntése alapján elidegenítésre kijelölt lakóházakban, vegyes tulajdonú épületekben lévő, illetve a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként bejegyzett, az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek idegeníthetők el.

3. §


(1)   A bérlő az általa bérelt helyiséget a forgalmi értéken vásárolhatja meg. A vételárat egy összegben, készpénzben kell megfizetni.


(2)       Az (1) bekezdéstől eltérő esetekben a helyiséget licit útján kell értékesíteni. A vételárat egy összegben, készpénzben kell megfizetni.

3. FEJEZET

A HELYISÉGEK BÉRLETE

4. §


(1)   A helyiségekre a bérbeadó határozott időtartamú, legfeljebb öt évre szóló bérleti szerződést köthet.

(2)   A bérbe adó a bérleti szerződésben a bérlőnek elő-bérleti jogot biztosíthat.

5. §

(1) A bérbe adó a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a megüresedett helyiségek bérleti jogára a helyben szokásos módon meghirdetett pályázatot köteles kiírni. Megüresedett helyiségnek minősül az a helyiség is, amelynek a bérleti szerződése lejárt.

(2)   A helyiségekre a bérleti szerződést azzal az igénylővel lehet megkötni, aki a legkedvezőbb ajánlatot, a meghirdetett pályázaton pedig a legmagasabb összegű bérleti díj ajánlatot tette.


(3)   A licit induló összegét a bérbe adó állapítja meg.


(4) A pályázat eredménytelensége esetén ismételt pályázatot kell kiírni. Amennyiben ez is eredménytelen, úgy a Pénzügyi Bizottság javaslatot tesz a helyiség esetleges további pályáztatására és a licit összegére, illetve a helyiség további hasznosítási módjára.


(5) A hasznosítási mód meghatározása a polgármester hatásköre.


(6)   A helyiség bérleti szerződés pályáztatás nélkül meghosszabbítható, ha a szerződés lejártakor:

a) a hasznosítás célja előre láthatóan megváltozik

b) a bérbeadás feltételei előre láthatóan megváltoznak.


A hasznosítás időtartama az a) pontban meghatározott esetben a szerződés lejártát követő két alkalommal, maximum 1-1 év, a b) pontban meghatározott esetben a bérbeadás újbóli feltételének teljes körű meghatározásáig tart.

6. §


Helyiség nem adható bérbe jogszabály által tiltott vállalkozás céljára.

7. §


(1)   A bérbe adó előzetesen megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti jogviszony folytatása során a bérlő javára - a hitelt érdemlően igazolt költségek erejéig - biztosítható bérbeszámítási jog.


(2)   Az (1) bekezdésben foglalt bérbeszámításnál a bérlő a helyiségbérleti díj 50 %-ának megfelelő összeget fizet mindaddig, amíg költségei beszámításra nem kerülnek.


(3) A bérbeadással megbízott szerv a szerződés fennállásának idejére évenként a KSH által közzétett infláció figyelembe vételével emelkedő bérleti díjban állapodik meg a bérlővel.


(4) A helyiségek kedvezményes áron történő bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

8. §


A helyiségekre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve:

a.  ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé  vált és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható,  úgy létrehozható bérlőtársi szerződés más bérlővel, amennyiben a bérlők a bérleti (bérlőtársi) szerződésükben a bérleti díj, valamint a közüzemi díj fizetésére egyetemleges felelősséget vállalnak

b.  a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi vagy javító tevékenységet folytató bérlőnek a házastársával köthető bérleti szerződés.

9. §


(1)   A bérbeadó a helyiség albérletbe adásához nem járulhat hozzá.


(2) A helyiség bérleti jogának átruházásához a bérbeadó akkor járul hozzá, ha:

a.  az átruházás írásba foglalt,

b.  az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával,

c.  az új bérlő a régi bérlővel kötött szerződést - a bérleti díj kivételével -  teljes egészében átvállalja (alanyváltozás a bérlő személyében),

d.  az új bérlő vállalja, hogy a továbbiakban a régi bérlő által fizetett bérleti díj 20 %-kal növelt összegét fizeti meg a bérbeadónak."


(3) A bérbeadó az önkormányzati helyiségek közötti bérleti jog elcseréléséhez  hozzájárul, amennyiben az új bérlők az eredetileg megkötött szerződést kölcsönösen, teljes egészében átvállalják, és a korábbi helyiségek után nincs bérleti díj tartozásuk.

10. §


(1)  A bérleti szerződés időtartama alatt a bérleményben folytatott tevékenység megváltoztatásához a bérbe adó előzetes írásbeli engedélye szükséges.


(2)  A bérlő - a megfelelő hatósági engedélyek birtokában - csak a bérbe adó előzetes írásbeli engedélye alapján végezhet a helyiségben szerkezeti átalakítást.  Az engedélyben rendelkezni kell az átalakítás sorsáról a bérleti jogviszony megszűnése esetére.


(3) A bérlő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy e rendelet 10. §. (1) és (2) bekezdéseiben kikötöttekkel ellentétes használat következménye.

11. §


A Ltv. 24. §.(1) bekezdés b. pontjának a helyiségbérletekre való alkalmazása során lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül, és a bérbe adó felmondását vonja maga után, ha a bérlő jelen rendelet szabályaival ellentétesen használja a helyiséget, vagy más olyan szerződésszegő magatartást tanúsít, melynek esetére a felmondás lehetőségében a bérbe adóval a szerződésben megállapodott.

12. §


(1)   Az 1. §. (4) bekezdés szerint megbízott bérbe adó megbízási szerződésének tartalmaznia kell a helyiségek listája mellett azok elvárt (minimális) bérleti díjait, valamint azokat a feltételeket, amelyek a beszedett bérleti díjtömeg elszámolását a szerződő felek között meghatározzák.


(2)   A megbízási szerződés tervezetének elfogadásához szükséges - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az önkormányzat illetékes bizottságának (pénzügyi bizottság) egyetértése.

4. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

13. §


Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/1997. (IV. 30.) ÖK rendelet, valamint az azt módosító 19/1997. (X. 29.), 13/1998. (IX. 30.), valamint a 25/1998. (XII. 16.) ÖK sz. rendeletek hatályukat vesztik.


Oroszlány, 2003. február 25.


                        Dr. Judi Erzsébet                                                                     Rajnai Gábor

                                jegyző                                                                             polgármester