Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2), 4. § (3), 5. § (3), 12. § (5), 19. § (1)-(2), 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 31. § (2), 33. § (3), 34. § (1), (3), 35. § (2), 54. § (1), (2), (3), 62. § (3), 68. § (2), 84. § (1)-(2) bekezdésekben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény 160. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

(1)     A rendelet hatálya kiterjed Oroszlány Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakásokra, azok bérlőire, használóira, valamint az önkormányzat, mint tulajdonos nevében eljáró megbízottra.

(2)     A rendelet alkalmazásában az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a-f) pontjaiban meghatározott fogalmak az irányadóak.

(3)^[1]​    Az önkormányzati bérlakások rendeltetésük szerint lehetnek:

               a)         szociális elhelyezést biztosító lakások,

               b)         piaci elven hasznosítandó lakások,

               c)         költségelven hasznosítandó lakások,

               d)         „szolgálati jelleggel” bérbe adható lakások”

2. §

(1) A Képviselő-testület tulajdonosi jogainak a gyakorlásával és a kötelezettségeinek teljesítésével a polgármestert hatalmazza fel, aki e feladatait megbízott személy, vagy szervezet (továbbiakban: Megbízott) útján is gyakorolhatja. A megbízási szerződés megkötéséhez a képviselő-testület pénzügyi bizottságának egyetértése szükséges.

(2) A megbízott folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokról.

(3) A képviselő-testület a lakások üzemeltetésével megbízott szervezetet évente beszámoltatja.

II. FEJEZET

A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra vonatkozó rendelkezések

3. §

(1)     Szociális helyzet alapján adhatók bérbe a teljes egészében önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakások.

(2)     A szociális helyzet alapján  lakás annak a nagykorú ajánlattevőnek adható bérbe,

a)      akinek a családjában – a vele együttköltöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó havi átlagkereset (jövedelem) nem haladja meg sem a szerződéskötésre való ajánlat megtételekor, sem a listára kerülés időpontjában, sem a bérleti szerződés megkötésekor a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeresét, egyedülálló esetében annak háromszorosát;

b)      akinek – és a vele együttköltöző családtagjainak személyenként – nincs az ajánlat megtételekor érvényes legkisebb öregségi nyugdíj ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlan vagyona, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga, ide nem értve a cserekérelmet;

^[2]c)    

^[3](3)  

^[4](3)   A lakásbérlet létrejöttéhez a (2) bekezdésben megjelölt feltételek együttes megléte szükséges.

^[5](4)   Szociális rászorultság alapján legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:
1-3 fő esetén kettő szoba, 4, vagy annál több fő esetén három szoba.

^[6](5)   A bérleti szerződés maximum 3 éves, határozott időre köthető meg, amely azonban a felek megállapodásával, esetenként maximum 3 évre, meghosszabbítható. Nem kerülhet sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására, ha

a)      a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díjtartozása van,

b)      a bérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesítette,

c) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak,

d) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használtra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használták,

^[7]e)     a bérlő nem felel meg a jelen rendelet 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

4. §^[8]​

5. §^[9]​

6. §^[10]

III. FEJEZET^[11]

A piaci- és költségelven hasznosítandó bérlakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések

7. §

(1)     A vegyes tulajdonú épületekben lévő, összkomfortos és komfortos bérlakások piaci elven hasznosítandó lakásként adhatók bérbe. A bérleti szerződés magánszeméllyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal is megköthető.

(2)^[12]   A bérleti szerződés megkötéséhez szükséges pályázatot az 1. melléklet szerinti adatlap alapján az  

         önkormányzat megbízottja veszi nyilvántartásba.

(3)^[13]  Több ajánlattevő esetén a megbízott a pályáztatási feltételeknek megfelelő ajánlattevővel köti

        meg a bérleti szerződést. Amennyiben több ajánlattevő is érvényes pályázatot nyújtott be, a    

          megbízott a nyilvántartásba vétel sorrendjében köti meg a bérleti szerződést.

(4)     Nem köthető bérleti szerződés olyan személlyel, akinek vagy a vele együttköltöző családtagjainak, önkormányzati bérlakáson korábban fennálló bérleti jogviszonya lakbérhátralék, jogszabályban előírt, vagy szerződésben vállalt lényeges kötelezettség elmulasztása, a bérlemény rongálása, a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás miatti bérbeadói felmondással szűnt meg.

(5)^[14] A bérleti szerződés maximum 1 éves, határozott időre köthető meg, amely azonban, a felek megállapodása alapján esetenként maximum 1 évre meghosszabbítható. Nem kerülhet sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására, ha

a)   a bérlőnek lakbér, vagy közüzemi díjtartozása van,

b)  a bérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesítette,

c)   a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak,

d)      a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használtra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használták.

(6)     A bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésekor kéthavi lakbérnek megfelelő összegű óvadékot köteles a megbízott számlájára befizetni. Az óvadék befizetése a szerződés hatályba lépésének és a beköltözésnek a feltétele. Amennyiben az óvadék befizetésére a szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül sem kerül sor, a szerződés megszűnik, és az ajánlattevőt a nyilvántartásból törölni kell.

(7)     A befizetett óvadékot megbízott elkülönítetten köteles kezelni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor a felek elszámolnak egymással. Amennyiben bérlőnek lakbér, vagy a megbízott által számlázott szolgáltatási díjhátraléka áll fenn, annak összegét az óvadékból levonhatja. Megbízott a fel nem használt óvadékot a bérleti jogviszony megszűnésekor, a megszűnést követő 5 munkanapon belül, a megszűnés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamattal növelten köteles visszafizetni.

(8)     A vegyes tulajdonban lévő, korábban szociális bérlakásként bérbeadott lakások megőrzik szociális bérlakás jellegüket mindaddig, amíg a bérlő megfelel a jelen rendelet 3. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek. A feltételeknek megfelelő bérlőkre a szociális bérlakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7/A. §^[15]

(1) Az önkormányzati tulajdonú épületekben lévő bérlakások esetében az Önkormányzat költségelven hasznosítandó lakásokat is működtethet. A költségelven bérbe adható lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A bérleti szerződés kizárólag magánszeméllyel köthető.

(3) Költségelven hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Oroszlányon lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező magyar állampolgár,

a) akinek a családjában - a vele együttköltöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó 3 havi átlagkereset (jövedelem) eléri a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, de nem haladja meg sem a szerződéskötésre való ajánlat megtételekor, sem a listára kerülés időpontjában, sem a bérleti szerződés megkötésekor a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj négyszeresét;

b) akinek - és a vele együttköltöző családtagjainak személyenként – nincs az ajánlat megtételekor érvényes legkisebb öregségi nyugdíj ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlan vagyona, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga.

(4) A pályázatot írásban, e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon, a pályázati kiírás tartalma alapján kell benyújtani.

(5) A költségelven történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről és a bérbeadás idejének meghatározásáról – az előkészítő munkacsoport javaslata alapján – a Képviselő-testület határozattal dönt.

(6) Költségelven hasznosított bérlakások esetében legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:

a) 1-3 fő esetén kettő szoba,

b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.

(7) A bérleti szerződés megkötésére vonatkozó feltételeket e rendelet 7. § (4)-(5) bekezdése határozza meg.

IV. Fejezet

A szolgálati lakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések^[16]

8. §^[17]

 ​

9. §

(1) Önkormányzati lakás „szolgálati jelleggel” ideiglenesen adható bérbe abban az esetben, ha az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében foglalkoztatandó szakember foglalkoztatása más módon nem oldható meg.

(2) A szolgálati jellegű bérbeadást a polgármesternél a szakembert foglalkoztató munkáltató kezdeményezi írásban, a bérbeadás időtartamának és módjának megjelölésével.

(3) A bérlakás szolgálati jelleggel történő biztosításáról a polgármester dönt, a képviselő-testület tájékoztatása mellett.

(4) A bérlakás szolgálati jelleggel történő biztosítására vonatkozó bérleti szerződés

a) valamely feltétel bekövetkeztéig (a jogviszony, a megbízás, stb. megszűnéséig) tart, vagy

b) meghatározott időtartamra, legfeljebb azonban öt évre köthető.

(5)     A szolgálati jelleggel bérbe adott lakásokat a bérlő nem cserélheti el, nem adhatja bérbe és kizárt a bérleti jogviszony folytatása, egyéb tekintetben azonban jogai és kötelezettségei azonosak az önkormányzati bérlakások bérlőinek jogaival és kötelezettségeivel.

V. FEJEZET

A felek jogai és kötelezettségei

10. §

(1) A lakásbérleti szerződés megkötésekor bérlőtársi szerződést kell kötni

-     a házastársak együttes kérelmére,

-     az élettársak együttes kérelmére, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született, vagy az élettársi kapcsolat a bérleti szerződés megkötésekor már legalább egy éve fennáll, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolják.

(2)     A megkötött bérleti szerződésre bérlőtársi jogviszonyt kell létesíteni a bérlő, illetőleg házastársa, gyermeke, szülője, vagy élettársa együttes kérelmére. Élettárs esetén bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született.

(3)     Bérlőkijelölési, kiválasztási jog esetén a bérlőtársi szerződés csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával köthető meg.

11. §

A bérleménybe való befogadásához bérbeadói hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az élettársa befogadását kéri.

12. §

(1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell a munka konkrét műszaki tartalmát és költségét. Az (1) bekezdésben felsorolt munkák számlával igazolt költségét a bérbeadó egyösszegben megfizetheti, vagy a havi lakbér 50%-os mérséklésével beszámíthatja a bérleti díjba. A (2) bekezdésben meghatározott esetben az átalakítás költségei a bérlőt, a komfortfokozat növekedésével járó korszerűsítés költségei a bérbeadót terhelik, amelynek számlával igazolt költségét a bérbeadó egyösszegben megfizetheti, vagy a havi lakbér 50%-os mérséklésével beszámíthatja a bérleti díjba.

(4) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt megállapodás részletes feltételeit a megbízott és a bérlő közösen írásban határozzák meg.

13. §^[18]

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére

-           szociális helyzet alapján bérbe adott, illetőleg szolgálati lakás esetén a bérlő,

-           piaci alapon, vagy költségelven bérbe adott lakások esetén a bérbeadó kötelezett.

14. §

(1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával úgy adhatja albérletbe, hogy az együttlakó családtagok részére személyenként 15 m² lakószoba, de legalább egy lakószoba rendelkezésre álljon.

(2) A bérbeadó csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez adhat hozzájárulást, amelynek időtartama nem hosszabb a lakásbérleti szerződés időtartamánál.

(3) A bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adás súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondását, ezt a feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

15. §

(1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti- vagy tulajdonjogára cserélhető el.

^[19](2)     

^[20](3)     

^[21](2)   A lakáscseréhez a bérlőkijelölési, kiválasztási joggal érintett lakás esetén a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultjának, eltartási szerződéssel érintett bérlő esetén az eltartónak az írásos hozzájárulása is szükséges.

16. §

A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a kötelezettséget – bontó feltételként – a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban megbízott részére bejelenteni.

17. §

A megbízott a rendeltetésszerű használatot, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a szolgálati jelleggel bérbeadott és piaci elven hasznosítandó lakások esetén évente egy alkalommal, a szociális elhelyezést biztosító lakások esetében évente két alkalommal jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés jogosultságát és az ellenőrzés lehetőségének gyakoriságát a szerződésnek tartalmaznia kell. 

VI. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

18. §

(1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) A rendeltetésszerű használatra való alkalmasság tartalmát a bérbeadó köteles a bérleti szerződésben rögzíteni.

(3) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a bérlő az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket köteles a béradónak megtéríteni.

19. §

(1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, cserelakás biztosításával szűnik meg, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbség háromszorosára, mint értékkülönbözetre.

^[22](2)   Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként a megszűnés hónapjában érvényes éves lakbér négyszeresére tarthat igényt. Amennyiben a bérlő lakásban vagy lakóingatlanban 50%-ot elérő tulajdoni hányadot szerez, és ezt a szerződés földhivatalhoz benyújtott példányával igazolja, az előbbiek szerint számított éves lakbér ötszörösére tarthat igényt.

(3)     A lakás éves lakbérének háromszorosára jogosult a bérlő, ha a bérleti jogviszonya bérbeadói felmondással, megfelelő cserelakás felajánlásával szűnik meg, de cserelakás helyett pénzbeli térítésben állapodik meg a bérbeadóval.

(4) A bérlő részére a pénzbeli térítés akkor fizethető ki, ha a bérleményt a 18. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően adta vissza. A 18. § (3) bekezdésében foglalt esetben a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költségei a pénzbeli térítési díjból levonhatók, kifizetésre a különbözet kerül. Amennyiben a térítési díj a költségeket nem fedezi, a különbözetet a bérlőnek meg kell fizetnie.

(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó, a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy másik lakásban történő elhelyezésére nem tarthat igényt.

19/A. §^[23]

A tiszta önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakás bérlője, vagy a lakást jogcím nélkül  használó az éves lakbér négyszeresével megegyező összegű pénzbeli térítési díjra jogosult, ha az általa használt lakást elhelyezési igény nélkül a tulajdonosnak visszaadja.

VII. FEJEZET

A lakbér

20. §

(1)     Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati bérlakások használatáért fizetendő bérleti díjat (továbbiakban: Lakbér) a bérbeadás céljára, a lakások komfortfokozatára, a lakóépület településen belüli fekvésére, 13. §-ban foglaltakra is tekintettel, a m²-ben számított hasznos alapterület után a 2. számú melléklet szerint állapítja meg. A számítás alapja m²/Ft/hónap.

(2)     A lakás alapterületének a megállapításakor a loggia és a zárt erkély területének a felét kell figyelembe venni.

(3)     Az átmeneti lakás lakbére azonos annak a lakásnak a lakbérével, amelynek felújítása miatt a bérlőnek az átmeneti lakásba ideiglenesen át kell költöznie.

21. §

A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig az e rendelet 20. §-a szerinti lakbérnek megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. Két hónap elteltét követően a használati díj emelésének mértéke – bérlőkijelölési jog kivételével – a lakbér 25%-kal növelt összege.

VIII. FEJEZET

A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások és megfizetésük rendje

22. §

(1) Az önkormányzat külön szolgáltatásként, valamennyi bérlakásban vízellátást, szennyvízelvezetést- és kezelést, amennyiben annak feltételei fennállnak távfűtést és használati melegvíz-szolgáltatást biztosít.

(2) A bérlőnek a távfűtés- és melegvíz ellátás valamint a szennyvízelvezetés- és kezelés díját a képviselő-testület árhatósági jogkörében megállapított díj szerinti mértékben, a vízellátást a jogkör szerinti minisztérium árhatósági jogkörében megállapított díj szerinti mértékben kell megfizetni.

(3) ^[24]A szolgáltató a távfűtés- és melegvíz ellátás, a szennyvízelvezetés- és kezelés díját, valamint az elektromos áram és víz díját közvetlenül a bérlőknek számlázza le.

(4) ^[25]

(5) ^[26]A bérbeadó a tiszta önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakásokban a vízfogyasztás mérésére elkülönített mérőt (mellékmérő) szereltet fel, amely a bérbeadó tulajdonában áll. A mellékmérőn mért vízdíjat a bérlő közvetlenül a vízszolgáltatónak fizeti meg.

(6) Piaci elven hasznosítandó bérlakást csak mellékmérővel felszerelten szabad kiadni. A szerződésben felmondási okként kell megjelölni, ha a vízszolgáltató a bérlővel a mellékmérővel történő elszámolásra vonatkozó szerződést megszüntette.

IX. FEJEZTET

Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

23. §

(1) A bentlakó bérlő részére a lakások a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetők el.

(2) Amennyiben a lakás bérbeadása szolgálati jelleggel történt, elidegenítésre csak a bérlő kijelölésére vagy kiválasztására jogosult írásos hozzájárulásával kerülhet sor.

(3) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(4) A lakottan értékesített lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 60%-ának megfelelő összeg.

(5) Az önkormányzat megbízottjának az írásbeli ajánlata tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési- és részletfizetési feltételeket, valamint a vételár-engedmények igénybevételi feltételeit és az ajánlati kötöttség időtartamát.

^[27](6)   Az Önkormányzat ajánlati kötöttsége az írásbeli ajánlat elővásárlásra jogosult általi kézhezvételétől számított 30 napig áll fenn.

24. §

(1)     A vevő, részletfizetési kedvezmény esetén, a szerződéskötéskor a vételár 20%-át - első részletként - egyösszegben köteles megfizetni.

(2)     A vételárnak egyösszegben történő megfizetése esetén a vevőt a vételár 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

^[28]25. §

(1)     Az elővásárlási jog jogosultjának részletfizetési kedvezmény legfeljebb 15 évre adható. A törlesztőrészlet összege nem lehet alacsonyabb a lakbér havi összegénél.

(2)     Ha a vevő 15 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi 1% mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama.

(3)     Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a Vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra kamatot köteles fizetni. A kamat mértéke:

a)   6 évet meg nem haladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat fele + 2,5 %

b)   6 évet meghaladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat + 5 %

A kamatláb mértéke a későbbi, egyösszegű kifizetés esetén sem csökken.

A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

^[29]25/A. §

Amennyiben a vevő vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve a 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételek együttesen fennállnak, a vevő kérelmére a 24-25. §-ban foglalt rendelkezések a következő eltérésekkel alkalmazandók:

a)      a vételárnak egy összegben történő megfizetése esetén a vételár 25%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

b)      részletfizetési kedvezmény legfeljebb 20 évi időtartamra adható, a vevő a szerződéskötéskor a vételár 19 %-át köteles egy összegben megfizetni;

c)      ha 20 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi l % mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama;

d)      Részletfizetés esetében fizetendő kamat mértéke:

da) 10 évet meg nem haladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat fele + 2,5 %

db) 10 évet meghaladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat + 5

26. §

A lakás részletfizetéssel történő megvásárlására kötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy

a) a szerződés akkor lép hatályba, ha a vevő az első vételárrészletet kiegyenlítette,

b) amennyiben az első részlet kiegyenlítésére a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül sem kerül sor, a szerződés megszűnik,

c) a teljes vételár kiegyenlítéséig a lakásra elidegenítési- és terhelési tilalom áll fenn,

d) a terhelési tilalom alól a lakás felújítása, vagy korszerűsítése érdekében kötött hitelszerződések alapján, a hitelnyújtó pénzintézetet megillető jelzálogjog bejegyzése érdekében, külön kérelemre adható hozzájárulás, feltéve, hogy a vevőnek vételár részlet-hátraléka nincs, és valószínűsíthető, hogy a részletek megfizetésére a vevő jövedelme megfelelő fedezetet nyújt.

27. §

Ha a vevő a lakás vételárát (vételár hátralékát) még nem egyenlítette ki, úgy annak ajándékozásához azzal a feltétellel adható hozzájárulás, ha az ajándékozás a vevő gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket is), unokája részére történik, és a megajándékozott vállalja a lakásra kötött adás-vételi szerződésben foglaltak változatlan feltételekkel történő teljesítését.

X. FEJEZET

Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

lakáshasználó részére történő elidegenítés

28. §

(1) Lakáshasználó részére a lakások a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetők el.

(2) A lakáshasználó által lakott lakás megvételre felajánlható annak a lakáshasználónak, aki korábban szociális rászorultság alapján volt a lakás bérlője, de a bérleti jogviszonya megszűnt, és nincs lakbér, használati díj, illetőleg közüzemi díjtartozása.

(3) A lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 80%-ának megfelelő összeg.

(4) A lakás megvásárlására az (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén a lakáshasználó házastársa, élettársa, egyenes ági rokona a bérlővel azonos feltételek szerint jogosult.

(5) A megvételre az önkormányzat megbízottja tesz ajánlatot, amely tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési feltételeket és az ajánlati kötöttség időtartamát.

(6) A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

29. §

(1)     A lakáshasználó által lakott lakás megvételre felajánlható annak a lakáshasználónak, aki korábban piaci elven hasznosított lakás bérlője volt, de a bérleti jogviszonya megszűnt, és nincs lakbér, használati díj, illetőleg közüzemi díjtartozása.

(2)     A lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 100%-ának megfelelő összeg.

(3)     A lakás megvásárlására az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén a lakáshasználó házastársa, élettársa, egyenes ági rokona a bérlővel azonos feltételek szerint jogosult.

(4)     A megvételre az önkormányzat megbízottja tesz ajánlatot, amely tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési feltételeket és az ajánlati kötöttség időtartamát.

(5)     A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

Lakások értékesítése harmadik személy részére

30. §

(1) A bérlő, vagy lakáshasználó által lakott lakás a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthető el harmadik személy részére.

(2) Amennyiben a lakásban bérlő lakik, a harmadik személy részére történő elidegenítés előtt fel kell hívni elővásárlási joga gyakorlására. Ha a bérlő él az elővásárlási jogával, részére a IX. fejezetben meghatározott feltételek szerint kell a lakást értékesíteni. Ha a bérlő nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak írásos hozzájárulásával lehet elidegeníteni a lakást.

(3) Amennyiben a lakás bérbeadása szolgálati jelleggel történt, elidegenítésre csak a bérlő kijelölésére, vagy kiválasztására jogosult írásos hozzájárulásával kerülhet sor.

(4) A harmadik személy részére történő elidegenítés előtt a lakást megvételre fel kell ajánlani annak a lakáshasználónak, aki megfelel a 28. § (2) és 29. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(5) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(6) A lakottan értékesített lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 60%-ának megfelelő összeg.

(7) A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

Megüresedett bérlakás értékesítése

31. §

(1)     Abban a kérdésben, hogy a megüresedett bérlakást eladás, vagy bérbeadás útján kell-e hasznosítani, a megbízott javaslatának figyelembe vételével a képviselő-testületnek a vagyonrendelet szerint illetékes szerve dönt.

(2) A megüresedett bérlakások licit útján, a legtöbbet ajánló részére, a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthetők el. A licitnél meghatározott induló ár nem lehet kevesebb a lakás forgalmi értékbecslésében meghatározott összegnél. A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

XI. FEJEZET^[30]

33. §

(1)         A lakbértámogatás megállapítására irányuló kérelmet Oroszlány Város Polgármesteri Hivatala Humán Szolgáltatások Osztályához kell írásban benyújtani, az e célra rendszeresített igénylőlapon. Az igénylőlapon kell nyilatkozni a 32. § (2) bekezdés a) valamint c)-f) pontjaiban foglalt feltételekről. A lakbértámogatás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyek elektronikus formában nem intézhetők.

(2)         Az igényléshez csatolni kell a jövedelemre vonatkozó igazolásokat, illetőleg a bérlakás kezelőjének az igazolását arról, hogy nincs lakbérhátraléka, illetve lakáshasználó esetében lakbér, vagy lakáshasználati díj hátraléka, vagy annak törlesztése a 32. § (2) bekezdés g) pontjában, lakáshasználó esetében a 32. § (3) bekezdésében foglalt módon történik.

(3)         A lakbértámogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(4)         A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően, a tárgyév december 31-éig kell megállapítani. A támogatási kérelmeket évente meg kell újítani.

(5)         A támogatásra való jogosultság megszűnése esetén a támogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

​

34. §

(1)         A lakbértámogatásra való jogosultságról, illetőleg annak mértékéről, valamint a támogatás megszüntetéséről a 33. § (1) bekezdésében meghatározott osztály írásban tájékoztatja a lakbértámogatást igénylőt, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát, valamint a bérlakásokat kezelő megbízottat.

(2)         A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya a lakbértámogatás összegét közvetlenül a megbízott részére, de a bérlő, illetőleg lakáshasználó javára utalja át.

(3)         A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért, a lakáshasználó a lakbértámogatással csökkentett használati díjat köteles a szolgáltatónak megfizetni.

XII. FEJEZET

Egyéb rendelkezések

35. §

(1)     A megbízott nyilvántartási rendszerét úgy köteles kialakítani, hogy az megfeleljen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló törvényben előírtaknak.

(2)     Nyilvántartásba venni csak olyan személy ajánlatát lehet, aki írásban nyilatkozik arról, hogy személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

(3)^[31]     

(4)^[32] 

(5)     A megbízott jogosult arra, hogy az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadja:

- számlázási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

-        a megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, illetőleg az ügyfélszolgálati tájékoztatást végző természetes személynek vagy gazdálkodó szervezetnek,

- a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak,

- a nemzetbiztonsági, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak.

(6)     Az adatátadásról, illetőleg az átadott adatokról – az utolsó francia bekezdés kivételével – az érintettet egyidejűleg tájékoztatni kell.

​

XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

36. §

1. A rendelet a 2007. november 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről szóló 6/2001 (IV.4.) ÖK rendelet, valamint az azt módosító 20/2001. (XII.29.) ÖK, a 10/2002. (VI.3.) ÖK, a 22/2002. (XII.25.) ÖK, a 8/2003. (V.7.) ÖK, a 16/2003. (X.1.) Ör., a 15/2006. (VII.12.) Ör., a 30/2006. (XII.27.) Ör., a 8/2007. (IV.11.) Ör. rendeletek hatályukat vesztik.

2. ^[33]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/1236/EK irányelvének a figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

                             Lazók Zoltán                                           Dr. File Beáta

                             polgármester                                                 jegyző