Oroszlány Város Önkormányzatának 22/2007. (XI.14.) Ör. rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről

Hatályos: 2023. 05. 04- 2023. 10. 31

Oroszlány Város Önkormányzatának 22/2007. (XI.14.) Ör. rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről 1

2023.05.04.

Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2), 4. § (3), 5. § (3), 12. § (5), 19. § (1)-(2), 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 31. § (2), 33. § (3), 34. § (1), (3), 35. § (2), 54. § (1), (2), (3), 62. § (3), 68. § (2), 84. § (1)-(2) bekezdésekben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény 160. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Oroszlány Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakásokra, azok bérlőire, használóira, valamint az önkormányzat, mint tulajdonos nevében eljáró megbízottra.

(2) A rendelet alkalmazásában az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a-f) pontjaiban meghatározott fogalmak az irányadóak.

(3) Az önkormányzati bérlakások rendeltetésük szerint lehetnek:

a) szociális elhelyezést biztosító lakások,

b) piaci elven hasznosítandó lakások,

c) költségelven hasznosítandó lakások,

d) „szolgálati jelleggel” bérbe adható lakások

2. § (1) A Képviselő-testület tulajdonosi jogainak a gyakorlásával és a kötelezettségeinek teljesítésével a polgármestert hatalmazza fel, aki e feladatait megbízott személy, vagy szervezet (továbbiakban: Megbízott) útján is gyakorolhatja. A megbízási szerződés megkötéséhez a képviselő-testület pénzügyi bizottságának egyetértése szükséges.

(2) A megbízott folyamatos, évente frissített nyilvántartást vezet:
a) az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokról,
b) a költségelven hasznosítandó önkormányzati lakások kérelmezőiről e rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal, melyet tájékoztatásul megküld a tulajdonos önkormányzat részére.
(3) A képviselő-testület a lakások üzemeltetésével megbízott szervezetet évente beszámoltatja.
II. Fejezet

A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra vonatkozó rendelkezések

3. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások esetében az Önkormányzat szociális elhelyezést biztosító lakásokat is működtethet. A szociális elhelyezést biztosító lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A szociális helyzet alapján lakás annak a nagykorú ajánlattevőnek adható bérbe,

a) akinek a családjában – a vele együttköltöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó havi átlagkereset (jövedelem) nem haladja meg sem a szerződéskötésre való ajánlat megtételekor, sem a listára kerülés időpontjában, sem a bérleti szerződés megkötésekor a 114.000,- Ft-ot, egyedülálló esetében a 142.500,- Ft-ot;
b) akinek – és a vele együttköltöző családtagjainak személyenként – nincs az ajánlat megtételekor 1.425.000,- Ft-ot meghaladó értékű ingatlan vagyona, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga, ide nem értve a cserekérelmet;
c)
(3)
(3) A lakásbérlet létrejöttéhez a (2) bekezdésben megjelölt feltételek együttes megléte szükséges.
(4) Szociális rászorultság alapján legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:
1-3 fő esetén kettő szoba, 4, vagy annál több fő esetén három szoba.
(5) A bérleti szerződés maximum 3 éves, határozott időre köthető meg, amely azonban a felek megállapodásával meghosszabbítható, amennyiben a bérlő megfelel a jelen rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A bérleti jogviszony maximális időtartama 72 hónap lehet. Nem kerülhet sor a bérleti jogviszony meghosszabbítására, ha
a) a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díjtartozása van,
b) a bérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesítette,
c) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak,
d) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használtra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használták,
e) a bérlő nem felel meg a jelen rendelet 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek.

4. §

5. §

6. §

III. Fejezet

A piaci- és költségelven hasznosítandó bérlakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések

7. § (1) A vegyes tulajdonú épületekben lévő, összkomfortos és komfortos bérlakások piaci elven hasznosítandó lakásként adhatók bérbe. A bérleti szerződés magánszeméllyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal is megköthető.

(2) A bérleti szerződés megkötéséhez szükséges pályázatot az 1. melléklet szerinti adatlap alapján az

önkormányzat megbízottja veszi nyilvántartásba.
(3) Több ajánlattevő esetén a megbízott a pályáztatási feltételeknek megfelelő ajánlattevővel köti
meg a bérleti szerződést. Amennyiben több ajánlattevő is érvényes pályázatot nyújtott be, a
megbízott a nyilvántartásba vétel sorrendjében köti meg a bérleti szerződést.
(4) Nem köthető bérleti szerződés olyan személlyel, akinek vagy a vele együttköltöző családtagjainak, önkormányzati bérlakáson korábban fennálló bérleti jogviszonya lakbérhátralék, jogszabályban előírt, vagy szerződésben vállalt lényeges kötelezettség elmulasztása, a bérlemény rongálása, a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás miatti bérbeadói felmondással szűnt meg.
(5) A bérleti szerződés maximum 1 éves, határozott időre köthető meg, amely a felek megállapodásával meghosszabbítható, amennyiben a bérlő megfelel a jelen rendelet 7. §-ában, illetve a 7/A. §-ában meghatározott feltételeknek. A bérleti jogviszony maximális időtartama 60 hónap lehet.
A bérleti jogviszony megszűnik, ha
a) a bérlőnek lakbér, vagy közüzemi díjtartozása van,
b) a bérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesítette,
c) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak,
d) a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használtra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használták.
(6) A bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésekor kéthavi lakbérnek megfelelő összegű óvadékot köteles a megbízott számlájára befizetni. Az óvadék befizetése a szerződés hatályba lépésének és a beköltözésnek a feltétele. Amennyiben az óvadék befizetésére a szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül sem kerül sor, a szerződés megszűnik, és az ajánlattevőt a nyilvántartásból törölni kell.
(7) A befizetett óvadékot megbízott elkülönítetten köteles kezelni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor a felek elszámolnak egymással. Amennyiben bérlőnek lakbér, vagy a megbízott által számlázott szolgáltatási díjhátraléka áll fenn, annak összegét az óvadékból levonhatja. Megbízott a fel nem használt óvadékot a bérleti jogviszony megszűnésekor, a megszűnést követő 5 munkanapon belül, a megszűnés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamattal növelten köteles visszafizetni.
(8) A vegyes tulajdonban lévő, korábban szociális bérlakásként bérbeadott lakások megőrzik szociális bérlakás jellegüket mindaddig, amíg a bérlő megfelel a jelen rendelet 3. §
(2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott feltételeknek. A feltételeknek megfelelő bérlőkre a szociális bérlakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7/A. § (1) Az önkormányzati tulajdonú épületekben lévő bérlakások esetében az Önkormányzat költségelven hasznosítandó lakásokat is működtethet. A költségelven bérbe adható lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A bérleti szerződés kizárólag magánszeméllyel köthető.

(3) Költségelven hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Oroszlányon lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező magyar állampolgár,

a) akinek a családjában - a vele együttköltöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó 3 havi átlagkereset (jövedelem) eléri a 114.000,- Ft-ot, de nem haladja meg sem a szerződéskötésre való ajánlat megtételekor, sem a listára kerülés időpontjában, sem a bérleti szerződés megkötésekor a 199.500,- Ft-ot;

b) akinek - és a vele együttköltöző családtagjainak személyenként – nincs az ajánlat megtételekor 1.425.000,- Ft-ot értékű ingatlan vagyona, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga.

c)2 a pályázat kiírását megelőzően Megbízott e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon nyilvántartásba vette.

(4) A pályázatot írásban, e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon, a pályázati kiírás tartalma alapján kell benyújtani.

(5) A költségelven történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről és a bérbeadás idejének meghatározásáról – az előkészítő munkacsoport javaslata alapján – a Képviselő-testület határozattal dönt.

(6) Költségelven hasznosított bérlakások esetében legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:

a) 1-3 fő esetén kettő szoba,

b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.

(7) A bérleti szerződés megkötésére vonatkozó feltételeket e rendelet 7. § (4)-(6) bekezdése határozza meg.

IV. Fejezet

A szolgálati lakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések

8. §

9. § (8) Önkormányzati lakás „szolgálati jelleggel” ideiglenesen adható bérbe abban az esetben, ha az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében foglalkoztatandó szakember foglalkoztatása más módon nem oldható meg.

(9) A szolgálati jellegű bérbeadást a polgármesternél a szakembert foglalkoztató munkáltató kezdeményezi írásban, a bérbeadás időtartamának és módjának megjelölésével.

(10) A bérlakás szolgálati jelleggel történő biztosításáról a polgármester dönt, a képviselő-testület tájékoztatása mellett.

(11) A bérlakás szolgálati jelleggel történő biztosítására vonatkozó bérleti szerződés

a) valamely feltétel bekövetkeztéig (a jogviszony, a megbízás, stb. megszűnéséig) tart, vagy

b) meghatározott időtartamra, legfeljebb azonban öt évre köthető.

(5) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakásokat a bérlő nem cserélheti el, nem adhatja bérbe és kizárt a bérleti jogviszony folytatása, egyéb tekintetben azonban jogai és kötelezettségei azonosak az önkormányzati bérlakások bérlőinek jogaival és kötelezettségeivel.

V. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

10. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötésekor bérlőtársi szerződést kell kötni

- a házastársak együttes kérelmére,
- az élettársak együttes kérelmére, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született, vagy az élettársi kapcsolat a bérleti szerződés megkötésekor már legalább egy éve fennáll, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolják.
(2) A megkötött bérleti szerződésre bérlőtársi jogviszonyt kell létesíteni a bérlő, illetőleg házastársa, gyermeke, szülője, vagy élettársa együttes kérelmére. Élettárs esetén bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született.
(3) Bérlőkijelölési, kiválasztási jog esetén a bérlőtársi szerződés csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával köthető meg.

11. § A bérleménybe való befogadásához bérbeadói hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az élettársa befogadását kéri.

12. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell a munka konkrét műszaki tartalmát és költségét. Az (1) bekezdésben felsorolt munkák számlával igazolt költségét a bérbeadó egyösszegben megfizetheti, vagy a havi lakbér 50%-os mérséklésével beszámíthatja a bérleti díjba. A (2) bekezdésben meghatározott esetben az átalakítás költségei a bérlőt, a komfortfokozat növekedésével járó korszerűsítés költségei a bérbeadót terhelik, amelynek számlával igazolt költségét a bérbeadó egyösszegben megfizetheti, vagy a havi lakbér 50%-os mérséklésével beszámíthatja a bérleti díjba.

(4) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt megállapodás részletes feltételeit a megbízott és a bérlő közösen írásban határozzák meg.

13. § A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére

- szociális helyzet alapján bérbe adott, illetőleg szolgálati lakás esetén a bérlő,
- piaci alapon, vagy költségelven bérbe adott lakások esetén a bérbeadó kötelezett.

14. § (1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával úgy adhatja albérletbe, hogy az együttlakó családtagok részére személyenként 15 m 2 lakószoba, de legalább egy lakószoba rendelkezésre álljon.

(2) A bérbeadó csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez adhat hozzájárulást, amelynek időtartama nem hosszabb a lakásbérleti szerződés időtartamánál.

(3) A bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adás súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondását, ezt a feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

15. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti- vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(2)
(3)
(2) A lakáscseréhez a bérlőkijelölési, kiválasztási joggal érintett lakás esetén a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultjának, eltartási szerződéssel érintett bérlő esetén az eltartónak az írásos hozzájárulása is szükséges.

16. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a kötelezettséget – bontó feltételként – a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban megbízott részére bejelenteni.

17. § A megbízott a rendeltetésszerű használatot, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a szolgálati jelleggel bérbeadott és piaci elven hasznosítandó lakások esetén évente egy alkalommal, a szociális elhelyezést biztosító lakások esetében évente két alkalommal jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés jogosultságát és az ellenőrzés lehetőségének gyakoriságát a szerződésnek tartalmaznia kell.

VI. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

18. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(2) A rendeltetésszerű használatra való alkalmasság tartalmát a bérbeadó köteles a bérleti szerződésben rögzíteni.

(3) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a bérlő az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket köteles a béradónak megtéríteni.

19. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, cserelakás biztosításával szűnik meg, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbség háromszorosára, mint értékkülönbözetre.

(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként a megszűnés hónapjában érvényes éves lakbér négyszeresére tarthat igényt. Amennyiben a bérlő lakásban vagy lakóingatlanban 50%-ot elérő tulajdoni hányadot szerez, és ezt a szerződés földhivatalhoz benyújtott példányával igazolja, az előbbiek szerint számított éves lakbér ötszörösére tarthat igényt.
(3) A lakás éves lakbérének háromszorosára jogosult a bérlő, ha a bérleti jogviszonya bérbeadói felmondással, megfelelő cserelakás felajánlásával szűnik meg, de cserelakás helyett pénzbeli térítésben állapodik meg a bérbeadóval.
(4) A bérlő részére a pénzbeli térítés akkor fizethető ki, ha a bérleményt a 18. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően adta vissza. A 18. § (3) bekezdésében foglalt esetben a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költségei a pénzbeli térítési díjból levonhatók, kifizetésre a különbözet kerül. Amennyiben a térítési díj a költségeket nem fedezi, a különbözetet a bérlőnek meg kell fizetnie.
(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó, a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy másik lakásban történő elhelyezésére nem tarthat igényt.

19/A. § A tiszta önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakás bérlője, vagy a lakást jogcím nélkül használó az éves lakbér négyszeresével megegyező összegű pénzbeli térítési díjra jogosult, ha az általa használt lakást elhelyezési igény nélkül a tulajdonosnak visszaadja.

VII. Fejezet

A lakbér

20. § (1) Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati bérlakások használatáért fizetendő bérleti díjat (továbbiakban: Lakbér) a bérbeadás céljára, a lakások komfortfokozatára, a lakóépület településen belüli fekvésére, 13. §-ban foglaltakra is tekintettel, a m2-ben számított hasznos alapterület után a 2. számú melléklet szerint állapítja meg. A számítás alapja m2/Ft/hónap.

(2) A lakás alapterületének a megállapításakor a loggia és a zárt erkély területének a felét kell figyelembe venni.

(3) Az átmeneti lakás lakbére azonos annak a lakásnak a lakbérével, amelynek felújítása miatt a bérlőnek az átmeneti lakásba ideiglenesen át kell költöznie.

21. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig az e rendelet 20. §-a szerinti lakbérnek megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. Két hónap elteltét követően a használati díj emelésének mértéke – bérlőkijelölési jog kivételével – a lakbér

25%-kal növelt összege.

VIII. Fejezet

A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások és megfizetésük rendje

22. § (1) Az önkormányzat külön szolgáltatásként, valamennyi bérlakásban vízellátást, szennyvízelvezetést- és kezelést, amennyiben annak feltételei fennállnak távfűtést és használati melegvíz-szolgáltatást biztosít.

(2) A bérlőnek a távfűtés- és melegvíz ellátás valamint a szennyvízelvezetés- és kezelés díját a képviselő-testület árhatósági jogkörében megállapított díj szerinti mértékben, a vízellátást a jogkör szerinti minisztérium árhatósági jogkörében megállapított díj szerinti mértékben kell megfizetni.

(3) A szolgáltató a távfűtés- és melegvíz ellátás, a szennyvízelvezetés- és kezelés díját, valamint az elektromos áram és víz díját közvetlenül a bérlőknek számlázza le.

(4)

(5) A bérbeadó a tiszta önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakásokban a vízfogyasztás mérésére elkülönített mérőt (mellékmérő) szereltet fel, amely a bérbeadó tulajdonában áll. A mellékmérőn mért vízdíjat a bérlő közvetlenül a vízszolgáltatónak fizeti meg.

(6) Piaci elven hasznosítandó bérlakást csak mellékmérővel felszerelten szabad kiadni. A szerződésben felmondási okként kell megjelölni, ha a vízszolgáltató a bérlővel a mellékmérővel történő elszámolásra vonatkozó szerződést megszüntette.

IX. FEJEZTET

Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

23. § (1) A bentlakó bérlő részére a lakások a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetők el.

(2) Amennyiben a lakás bérbeadása szolgálati jelleggel történt, elidegenítésre csak a bérlő kijelölésére vagy kiválasztására jogosult írásos hozzájárulásával kerülhet sor.

(3) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(4) A lakottan értékesített lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 60%-ának megfelelő összeg.

(5) Az önkormányzat megbízottjának az írásbeli ajánlata tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési- és részletfizetési feltételeket, valamint a vételár-engedmények igénybevételi feltételeit és az ajánlati kötöttség időtartamát.

(6) Az Önkormányzat ajánlati kötöttsége az írásbeli ajánlat elővásárlásra jogosult általi kézhezvételétől számított 30 napig áll fenn.

24. § (1) A vevő, részletfizetési kedvezmény esetén, a szerződéskötéskor a vételár 20%-át - első részletként - egyösszegben köteles megfizetni.

(2) A vételárnak egyösszegben történő megfizetése esetén a vevőt a vételár 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

25. §

(1) Az elővásárlási jog jogosultjának részletfizetési kedvezmény legfeljebb 15 évre adható. A törlesztőrészlet összege nem lehet alacsonyabb a lakbér havi összegénél.
(2) Ha a vevő 15 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi 1% mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama.
(3) Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a Vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra kamatot köteles fizetni. A kamat mértéke:
a) 6 évet meg nem haladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat fele + 2,5 %
b) 6 évet meghaladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat + 5 %
A kamatláb mértéke a későbbi, egyösszegű kifizetés esetén sem csökken.
A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

25/A. §

Amennyiben a vevő vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve a 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételek együttesen fennállnak, a vevő kérelmére a 24-25. §-ban foglalt rendelkezések a következő eltérésekkel alkalmazandók:
a) a vételárnak egy összegben történő megfizetése esetén a vételár 25%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;
b) részletfizetési kedvezmény legfeljebb 20 évi időtartamra adható, a vevő a szerződéskötéskor a vételár 19 %-át köteles egy összegben megfizetni;
c) ha 20 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi l % mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama;
d) Részletfizetés esetében fizetendő kamat mértéke:
da) 10 évet meg nem haladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat fele + 2,5 %
db) 10 évet meghaladó törlesztési idő esetén: a jegybanki alapkamat + 5 %

26. § A lakás részletfizetéssel történő megvásárlására kötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy

a) a szerződés akkor lép hatályba, ha a vevő az első vételárrészletet kiegyenlítette,

b) amennyiben az első részlet kiegyenlítésére a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül sem kerül sor, a szerződés megszűnik,

c) a teljes vételár kiegyenlítéséig a lakásra elidegenítési- és terhelési tilalom áll fenn,

d) a terhelési tilalom alól a lakás felújítása, vagy korszerűsítése érdekében kötött hitelszerződések alapján, a hitelnyújtó pénzintézetet megillető jelzálogjog bejegyzése érdekében, külön kérelemre adható hozzájárulás, feltéve, hogy a vevőnek vételár részlet-hátraléka nincs, és valószínűsíthető, hogy a részletek megfizetésére a vevő jövedelme megfelelő fedezetet nyújt.

27. § Ha a vevő a lakás vételárát (vételár hátralékát) még nem egyenlítette ki, úgy annak ajándékozásához azzal a feltétellel adható hozzájárulás, ha az ajándékozás a vevő gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket is), unokája részére történik, és a megajándékozott vállalja a lakásra kötött adás-vételi szerződésben foglaltak változatlan feltételekkel történő teljesítését.

X. Fejezet

Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

lakáshasználó részére történő elidegenítés

28. § (1) Lakáshasználó részére a lakások a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetők el.

(2) A lakáshasználó által lakott lakás megvételre felajánlható annak a lakáshasználónak, aki korábban szociális rászorultság alapján volt a lakás bérlője, de a bérleti jogviszonya megszűnt, és nincs lakbér, használati díj, illetőleg közüzemi díjtartozása.

(3) A lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 80%-ának megfelelő összeg.

(4) A lakás megvásárlására az (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén a lakáshasználó házastársa, élettársa, egyenes ági rokona a bérlővel azonos feltételek szerint jogosult.

(5) A megvételre az önkormányzat megbízottja tesz ajánlatot, amely tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési feltételeket és az ajánlati kötöttség időtartamát.

(6) A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

29. § (1) A lakáshasználó által lakott lakás megvételre felajánlható annak a lakáshasználónak, aki korábban piaci elven hasznosított lakás bérlője volt, de a bérleti jogviszonya megszűnt, és nincs lakbér, használati díj, illetőleg közüzemi díjtartozása.

(2) A lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 100%-ának megfelelő összeg.

(3) A lakás megvásárlására az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén a lakáshasználó házastársa, élettársa, egyenes ági rokona a bérlővel azonos feltételek szerint jogosult.

(4) A megvételre az önkormányzat megbízottja tesz ajánlatot, amely tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési feltételeket és az ajánlati kötöttség időtartamát.

(5) A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

Lakások értékesítése harmadik személy részére

30. § (1) A bérlő, vagy lakáshasználó által lakott lakás a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthető el harmadik személy részére.

(2) Amennyiben a lakásban bérlő lakik, a harmadik személy részére történő elidegenítés előtt fel kell hívni elővásárlási joga gyakorlására. Ha a bérlő él az elővásárlási jogával, részére a IX. fejezetben meghatározott feltételek szerint kell a lakást értékesíteni. Ha a bérlő nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak írásos hozzájárulásával lehet elidegeníteni a lakást.

(3) Amennyiben a lakás bérbeadása szolgálati jelleggel történt, elidegenítésre csak a bérlő kijelölésére, vagy kiválasztására jogosult írásos hozzájárulásával kerülhet sor.

(4) A harmadik személy részére történő elidegenítés előtt a lakást megvételre fel kell ajánlani annak a lakáshasználónak, aki megfelel a 28. § (2) és 29. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(5) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(6) A lakottan értékesített lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 60%-ának megfelelő összeg.

(7) A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

Megüresedett bérlakás értékesítése

31. § (1) Abban a kérdésben, hogy a megüresedett bérlakást eladás, vagy bérbeadás útján kell-e hasznosítani, a megbízott javaslatának figyelembe vételével a képviselő-testületnek a vagyonrendelet szerint illetékes szerve dönt.

(2) A megüresedett bérlakások licit útján, a legtöbbet ajánló részére, a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthetők el. A licitnél meghatározott induló ár nem lehet kevesebb a lakás forgalmi értékbecslésében meghatározott összegnél. A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.

XI. Fejezet

XII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

35. § (1) A megbízott nyilvántartási rendszerét úgy köteles kialakítani, hogy az megfeleljen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló törvényben előírtaknak.

(2) Nyilvántartásba venni csak olyan személy ajánlatát lehet, aki írásban nyilatkozik arról, hogy személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

(3)

(4)

(5) A megbízott jogosult arra, hogy az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadja:

- számlázási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,
- a megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, illetőleg az ügyfélszolgálati tájékoztatást végző természetes személynek vagy gazdálkodó szervezetnek,
- a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a végrehajtónak,
- a nemzetbiztonsági, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak.
(6) Az adatátadásról, illetőleg az átadott adatokról – az utolsó francia bekezdés kivételével – az érintettet egyidejűleg tájékoztatni kell.
XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

36. § (1) A rendelet a 2007. november 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről szóló 6/2001 (IV.4.) ÖK rendelet, valamint az azt módosító 20/2001. (XII.29.) ÖK, a 10/2002. (VI.3.) ÖK, a 22/2002. (XII.25.) ÖK, a 8/2003. (V.7.) ÖK, a 16/2003. (X.1.) Ör., a 15/2006. (VII.12.) Ör., a 30/2006. (XII.27.) Ör., a 8/2007. (IV.11.) Ör. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/1236/EK irányelvének a figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. melléklet3

PÁLYÁZAT
Önkormányzati lakás bérbevételére
Igénylő neve: ...……………………………………………………………...…………………….……..
születési név: . ………………………………………………………………………………………...….
születési hely, idő: ……………………………………………………………………………...……….
anyja neve: . …………………………………………………………………………………….………..
TAJ száma: …………………………………………………………………………………….………..
Állampolgársága: …………………….. amennyiben nem magyar állampolgár, tartózkodási kártya vagy személyazonosító igazolvány száma:……………………….
Állandó lakcím: ……………………………, …………….………u....…hsz. ……lh. ..…em. ……ajtó
időtartama: ………. év ……………….hónap………nap óta áll fenn.
Tartózkodási hely: …………………………,……………………..u……hsz……..lh……em……..ajtó
időtartama: ………. év ……………….hónap………nap óta áll fenn.
Telefonos elérhetőség:……………………………………email cím. …………………………..………
Házastárs, élettárs neve: ...………………….…………………………………………..……….……..
születési név: . ………………………………………………………………………………………...….
születési hely, idő: ……………………………………………………………………………...……….
anyja neve: . …………………………………………………………………………………….………..
TAJ száma: …………………………………………………………………………………….………..
Állampolgársága: …………………….. amennyiben nem magyar állampolgár, tartózkodási kártya vagy személyazonosító igazolvány száma:……………………….
Állandó lakcím: ……………………………, …………….………u. ..…hsz. ……lh. ..…em. ……ajtó
időtartama: ………. év ……………….hónap………nap óta áll fenn.
Tartózkodási hely: …………………………,……………………..u……hsz……..lh……em……..ajtó
időtartama: ………. év ……………….hónap………nap óta áll fenn.

I. A pályázó(k) és a vele/ük együtt költöző(k) körülményeire vonatkozó adatok

1.) Közös háztartásban élő kiskorú gyermekeim száma: ……………..fő
2.) Közös háztartásban élő nagykorú eltartottak száma: ……………...fő
3.) Gyermeke(i)met egyedül nevelem. (Aláhúzással jelezze!): igen nem
4.) Közös háztartásban élő kiskorú (18 év alatti) gyermek:

Név

Születési hely, idő

Anyja neve

Oktatási intézmény

5.) Házastársamon és kiskorú gyermekeimen kívül közös háztartásban élő velem együttköltöző személyek:

Név

Születési hely, idő

Anyja neve

Oktatási intézmény/Munkahely

6.) Jövedelmem a következő forrásból származik (a megfelelőt aláhúzással jelezze!)
a.) Munkaviszonyban állok: igen nem
Munkáltatóm neve, címe: ……………………………………………………………….
……………………………………………………………….
Oroszlányi székhelyű/telephelyű munkáltatónál dolgozom: igen nem
Munkaviszony kezdete: ……………..…………vége………………...………
b.) Nyugdíjszerű ellátásban részesülök
c.) Jövedelmem szociális és/vagy társadalombiztosítási juttatásokból származik,
mégpedig: ………………………………………………………………………………
d.) Alkalmi munkavállalóként dolgozom: igen nem

Megnevezés

Igénylő

Házaspár/Élettárs

Együttköltöző családtag*

Együttköltöző családtag*

Munkabérből, vállalkozási jogviszonyból származó jövedelem

GYES, GYED, GYED EXTRA

Családi pótlék

Nyugdíjszerű ellátás

Fogyatékossági támogatás

Gyerektartás/Árvaellátás

Alkalmi munka

Egyéb

Egy főre jutó jövedelem: Ft
7.) Indult ellenem, vagy a velem együtt költöző családtagom ellen önkormányzati bérlakás kiürítése iránti eljárás igen nem
8.) Oroszlányi lakóhellyel rendelkezem …………. óta
9.) Állami gondozott voltam (aláhúzással jelezze!) igen nem
10.) Az általam jelenleg lakott ingatlan
alapterülete: ……………m2
szobák száma: …………db
komfortfokozata: ………………………..…
ténylegesen benne lakik ……….. fő.
11.) A megpályázott ingatlan
címe: ……………………………………………………………………………………………
alapterülete: …………………… m2
12.) Együttköltöző családtagok egészségi állapota (aláhúzással jelezze!): egészséges, mozgássérült, mozgáskorlátozott, gondnokság alatt álló, tartósan beteg gyermek, egyéb betegség: ………………………………………………………………………………………………………..….
………………………………………………………………………………………………………..….

II. Pályázó nyilatkozatai

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatok felhasználásához, kezeléséhez.
Tudomásul veszem, hogy
a nyilatkozatban közölt adatok valódiságát az ágazati törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat – a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján – ellenőrzi.
Kijelentem, hogy önkormányzati bérlakás bérlője vagyok, lakbér, szolgáltatási-, vagy közüzemi-díj hátralékom nincs.
Vállalom, hogy a pályázat elnyerése esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről szóló 22/2007. (XI.14.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint lakásbérleti szerződést kötök.
Kijelentem továbbá, hogy a pályázat benyújtásakor nekem és a velem együtt költöző családtagjaimnak nincs az öregségi nyugdíj 50-szeresét (1.425.000 Ft) meghaladó értékű ingatlan vagyonunk, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdonunk, lakástulajdonon fennálló 50 %-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati jogunk.
Tudomásul veszem, hogy az Oroszlányi Ingatlankezelő- és Hasznosító Zrt., valamint az Oroszlányi Közös Önkormányzati Hivatal a közölt adatokat ellenőrizheti és környezettanulmányt készíthet.
Tudomásul veszem, hogy ha kérelmemben valótlan, vagy hamis adatot közöltem, úgy ajánlatom érvénytelen.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a bérbeadó és az adatkezelő személyes adataimat és a bérleti szerződés megkötéséhez szükséges egyéb adatokat kezelje és tudomásul veszem azt, hogy – jogszabályban megjelölt szerveken kívül – harmadik személynek csak hozzájárulásommal, illetve az adattal érintett személy hozzájárulásával adhat tájékoztatást.
Tudomásul veszem, hogy az adatokban történt változást folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 30 napon belül a Oroszlányi Ingatlankezelő- és Hasznosító Zrt. tudomására hozom.
Oroszlány, 20..... év ………….……hó ………..nap
………..……………………… …………………………………..
igénylő aláírása házastárs/élettárs aláírása
Csatolandó dokumentumok:

1. A pályázat benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó jövedelemigazolás a pályázóra és együtt költöző valamennyi családtagra vonatkozóan:

- munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem igazolására: hivatalos munkáltatói jövedelemigazolás;

- egyéni vállalkozásból eredő jövedelem, vagy társas vállalkozásból származó jövedelem igazolására: NAV által kiállított jövedelemigazolás;

- a foglalkoztatási központ által kiadott álláskeresési ellátásról szóló határozat, vagy hatósági bizonyítvány,

- egyéb jövedelem igazolására: (pl., GYES, árvaellátás, nyugdíjszerű ellátás, stb.) a folyósító által kiállított igazolás vagy határozat;

- családi pótlék igazolására: folyószámla kivonat vagy MÁK által kiállított igazolás,

- gyermektartás igazolására: bírósági végzés, vagy pályázó nyilatkozata;

2. Munkahely hiányában: a foglalkoztatási központ által kiállított hatósági bizonyítvány regisztrált álláskeresőként történt nyilvántartásba vételről, és

- igazolás egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkavégzésről, vagy

- a pályázó nyilatkozata az alkalmi munkavégzésről;

3. Az ingatlanvagyon igazolására: a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala ingatlan-nyilvántartási rendszeréből kiállított nem hiteles tulajdoni lap, vagy adásvételi szerződés.

4. A hozzátartozói minőség igazolására:

- házassági anyakönyvi kivonat,

- hivatalosan bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló közjegyzői okirat,

- élettársi kapcsolat 2 tanú előtt tett nyilatkozat,

5. 16 évet betöltött oktatási intézményben tanuló eltartott esetében: iskolalátogatási igazolás vagy hallgatói jogviszony igazolás,

6. Mozgáskorlátozottság, tartós betegség fennállása esetén orvos által kiállított igazolás

2. melléklet

Az önkormányzati bérlakások lakbére:
Piaci elven hasznosítandó összkomfortos lakások: 900 Ft/m2/hó
Piaci elven hasznosítandó komfortos lakások: 720 Ft/m2/hó
Szociális elhelyezést biztosító összkomfortos lakások: 750 Ft/m2/hó
Szociális elhelyezést biztosító komfortos lakások: 600 Ft/m2/hó
Költségelven hasznosított összkomfortos lakások: 900 Ft/m2/hó
Szolgálati jelleggel bérbeadott összkomfortos lakások: 750 Ft/m2/hó
Szolgálati jelleggel bérbeadott komfortos lakások: 600 Ft/m2/hó
Oroszlány, Petőfi udv. 4. 1/6. 300 Ft/m2/hó
Oroszlány, Petőfi udv. 4. 2/10. 300 Ft/m2/hó
Oroszlány, Petőfi udv. 5. 1/6. 300 Ft/m2/hó
Oroszlány, Petőfi udv. 5. 2/10. 300 Ft/m2/hó
Oroszlány, Petőfi S. utca 7. fsz. 4. 300 Ft/m2/hó
Oroszlány, Móricz Zs. utca 4. (szociális bérlakás) 300 Ft/m2/hó

3. melléklet4

NYILVÁNTARTÁS
Költségelven hasznosított önkormányzati lakás bérbevételéhez

Sor-
szám

Kérelmező adatai
(név, szül. hely, idő)

Együttköltözők

A kérelmezővel együttköltöző
nagykorúak adatai (név, szül. hely, idő)

Lakcím/Értesítési cím/e-mail cím és telefonszám

Jelenlegi lakhatásának
típusa (bérlet, szivességi
lakáshasználat, több
generáció együtt, stb.)

Nyilvántartásba vétel időpontja

Kérelem megerősítés
időpontja

Megjegyzés

Száma

Össze-
tétele

1

Az önkormányzati rendeletet az Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete 35. §-a hatályon kívül helyezte 2023. november 1. napjával.

2

A 7/A. § (3) bekezdés c) pontját az Oroszlány Város Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

Az 1. melléklet az Oroszlány Város Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 3. mellékletet az Oroszlány Város Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.