Oroszlány Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1)-(2) bekezdéseiben, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (1) és (4) bekezdéseiben, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 115. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 20/C. § (4) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdéseiben, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási és értelmező rendelkezések

1. §      (1)   A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a (2) bekezdés kivételével saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az erre a célra rendszeresített nyomtatványban meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell.

(2)   Életveszély vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során azonnali intézkedést igénylő ügyben a támogatás a nyilatkozat, igazolások előterjesztése nélkül, azok utólagos csatolásával megadható.

(3)   Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melynek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(4)       Pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára, illetve lakcímre történő postai átutalással vagy a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz való utalással történik.

2. Szociálpolitikai kerekasztal

2. §      Oroszlány Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amelynek tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül a Városi Vöröskereszt, a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat képviselői.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

3. Aktív korúak ellátása

3. §      (1)   A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy (a továbbiakban: segélyezett) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzati Szociális Szolgálattal (a továbbiakban: Szolgálat) együttműködni.

            (2)   A Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai:

a) Egyéni képességeket fejlesztő program

b) Életmódot formáló foglalkoztatás

c) Munkavégzésre történő felkészítő program

            (3)   A segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a)    a megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem jelentkezik a Szolgálatnál,

b)    a beilleszkedést segítő programban való részvételről nem köt megállapodást illetve a programban nem vesz részt,

c)    a rendszeres kapcsolattartás céljából megadott időpontban nem jelenik meg és a távolmaradás okát nem tudja igazolni,

d)    a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában nem működik együtt, különösen az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, a változások bejelentésének elmulasztása, a határidők be nem tartása esetén.

            (4)     A Szolgálat az együttműködési kötelezettség megszegéséről 15 napon belül tájékoztatja az önkormányzatot.

4. §      (1)   Az aktív korúak ellátására jogosult személy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására.

            (2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha

a)  az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarát, kertet, valamint az ingatlan előtti járdát, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, de legfeljebb az ingatlan 5 méteres körzetén belüli területet, (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztán, gyommentesen, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, és lom eltávolítására;

b)  az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik az állagmegóvásról és az esetleges balesetveszély elhárításáról;

c)  az általa életvitelszerűen lakott ingatlannal határos járda, (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről megfelelően gondoskodik.

4. Ápolási díj

5. §      (1)  Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve, hogy munkaviszonyát az ápolási kötelezettségének teljesítése miatt szüntette meg vagy szünetelteti, a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani és az elvégzett környezettanulmány tapasztalatai az ápolási díj megállapítását indokolják.

            (2)  Az ápolást végző családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

            (3)  Kivételes méltánylást érdemlő esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság ápolási díjat állapíthat meg az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén annak a hozzátartozónak is, aki az ápolttal közös háztartásban él, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át legfeljebb 20%-kal haladja meg.

5. Átmeneti segély

6. §      (1)   Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

            (2)   Rendkívüli esemény vagy rendkívüli élethelyzet esetén az (1) bekezdésben meghatározottaktól kivételesen el lehet térni.

            (3)   Az átmeneti segély összege alkalmanként legkevesebb 3.000 Ft.

            (4)   Szociális célú tűzifa támogatásban az a szociálisan rászoruló személy részesíthető, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

            (5) A támogatás megállapítása a Szolgálat javaslatának figyelembe vételével a Belügyminisztérium által támogatott szociális célú tűzifa mennyiség erejéig történik.

6. Temetési segély

7. §                  Temetési segély állapítható meg az Szt. 46. § (1) bekezdése szerinti feltételek mellett annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében annak 300 %-át.

7. Köztemetés

8. §      (1)   Az eltemettetésre köteles személy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségének megtérítése alól.

            (2)   A köztemetés költségének megtérítése csökkenthető, ha a kötelezett

a)  egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el, vagy

b)  családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

            (3)   A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

            (4)   A köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a kötelezett, aki

a)  egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy

b)  családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el,

c)  az elhunyt személy gyermeke, akinek eltartásáról az elhunyt bizonyíthatóan nem gondoskodott és hagyaték alá vonható vagyona nincs.

8. Közgyógyellátás

9. §    Méltányosságból közgyógyellátás állapítható meg annak a személynek, akinek

a)  családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 18%-át,

b)  egyedül élő esetében a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 18%-át.

9. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

10. §    A gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondja esetén, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén gyermekenként legkevesebb 1.500,- Ft rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető.

10. Természetbeni óvodáztatási támogatás

11. §   Az első alkalommal folyósításra kerülő óvodáztatási támogatást természetben kell nyújtani, ha:

a)  a gyermek a jogosultság időpontjában védelembe vétel alatt áll,

b)  a gyermek tartózkodási helye a jogosultság időpontjában a Családok Átmeneti Otthona.

11. Tehetséges, szociálisan rászoruló tanulók továbbtanulási támogatása

12. §    (1)   Továbbtanulási támogatásban részesíthető az az Oroszlányban lakóhellyel rendelkező tanuló, aki középiskolai tanulmányait az Oktatási Minisztérium által beindított Arany János tehetséggondozó program keretei között folytatja, és a tanuló családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

            (2)   A támogatás mértéke a tanulmányok folytatásának idejére tanévenként 10 hónapon keresztül 5.000,- Ft/hó.

13. §    (1)   Továbbtanulási támogatásban részesíthető az az Oroszlányban lakóhellyel rendelkező tanuló, aki a helyi középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója és megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a)    a tanuló családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b)    a tanuló év végi tanulmányi eredménye legalább: gimnáziumi tanuló esetében 4,0; szakközépiskolai tanuló esetében 3,5; szakiskolai tanuló esetében: 3,0;

c)    a tanuló a közoktatási törvényben, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és házirendjében meghatározott kötelességének a vizsgált szorgalmi időszakban eleget tesz,

d)    a támogatás odaítéléséhez rendelkezik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott, a nevelőtestület és a diákönkormányzat által adott és a rendelet 3. melléklete szerint benyújtandó, pozitív javaslattal.

            (2)   Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelem minden tanév szeptember 30. napjáig, a 9. évfolyamos tanulók esetében február 15-éig nyújtható be. A 9. évfolyamos tanulók esetében csak az I. féléves bizonyítvány átlaga alapján igényelhető a támogatás.

            (3)   A támogatás mértéke tanévenként 10 hónapon, a 9. évfolyamos tanulók esetében 5 hónapon keresztül

a)    3,0-3,5 közötti tanulmányi átlag esetén 4.000,- Ft/hó,

b)    3,51-4,0 közötti tanulmányi átlag esetén 6.000,- Ft/hó,

c)    4,01-4,5 közötti tanulmányi átlag esetén 8.000,- Ft/hó,

d)    4,51-5 közötti tanulmányi átlag esetén 10.000,- Ft/hó,

amely évente két alkalommal arányosan kerül kifizetésre.

12. Adósságkezelési szolgáltatás

14. §    (1)   Az önkormányzat költségvetésében adósságcsökkentési támogatás címén meghatározott előirányzat keretéig lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatást nyújt annak a személynek, aki a lakhatással összefüggésben eladósodott, az adósságkezelési szolgáltatásra szociálisan rászorul, képes és vállalja az adósságkezelési tanácsadóval történő együttműködést, az adósságkezelési együttműködési és adósságkezelési támogatási megállapodásban foglaltak betartását, a lakhatással kapcsolatos adóssága rendezését, valamint az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos jogszabályokban előírt kötelezettségek betartását.

            (2)   Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultsághoz elismert lakásnagyság Oroszlány város közigazgatási területén tömblakás esetén 70 négyzetméter, családi ház esetén 140 négyzetméter. Az elismert lakásminőség összkomfortos.

            (3)   Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatással az alábbi adósság fajtákat kezeli:

a)    lakhatási költségek körébe tartozó következő közüzemi díjtartozások: távhő-szolgáltatási díj, áramdíj, víz- és csatornahasználati díj,

b)    lakbérhátralék,

c)    közösköltség-hátralék.

            (4)   Az önkormányzat erre a célra az éves költségvetésben adósságcsökkentési támogatás címén előirányzatot biztosít, és adósságkezelési tanácsadást működtet a (10)-(13) bekezdésekben foglaltak szerint.

            (5)   Adósságkezelési szolgáltatásra szociálisan rászorult személynek az tekinthető, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

            (6)   A kérelmezők közül az önkormányzat a támogatásról történő döntés meghozatala, az adósságkezelés időtartamának meghatározása során előnyben részesítheti:

a)    azt a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,

b)    a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülőt,

c)    a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt,

d)    azt a személyt, akinek átmeneti vagy tartós nevelése – nagykorúvá válása miatt – a kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül szűnt meg,

e)    a 70 éven felüli egyedül élő személyt.

            (7)   Az adósságcsökkentési támogatás időtartamának meghosszabbításánál indokolt esetnek az alábbi körülmények tekinthetők:

a)    munkanélkülivé válás

b)    3 hónapot meghaladó keresőképtelenség

c)    az adós egyedülállóvá válása.

            (8)   Az adósságkezelési tanácsadást a Szolgálat (székhelye: Oroszlány, Fürst S. u. 20.) működteti. A Szolgálat e feladatok ellátása során együttműködik az adóssal, a Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztályával, a Szolgáltatóval.

            (9)   A Szolgálat döntést előkészítő, végrehajtó feladatai:

a)    tájékoztatás az adósságkezelési szolgáltatásról,

b)    adósságkezelési tanácsadás,

c)    adat nyilvántartás és ügyfélforgalmi naplóvezetés,

d)    az adósságkezelési szolgáltatásra jelentkező adósnál környezettanulmány készítés,

e)    az adósságkezelési programban történő részvételhez a háztartás fizetőképességének helyreállítása érdekében a rendelet 4. melléklete szerint együttműködési megállapodás megkötése az adóssal,

f)    támogatási vélemény, javaslattétel készítése,

g)    az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem annak mellékleteivel, a támogatásra vonatkozó véleményével, és a (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ismételten megkért igazolással egyetemben a benyújtástól számított 3 munkanapon belül Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztályához továbbítása,

h)    a támogatásban részesülő önrészének befizetéséről, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségének teljesítéséről a szolgáltató által kiadott hiteles igazolás beszerzése, annak a benyújtást követő 3 munkanapon belül Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztályához továbbítása,

i)     értesítés megküldése az önkormányzat részére amennyiben az ügyfél a támogatási megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,

j)     javaslattétel az adósságkezelés időtartamának meghosszabbítására, a támogatás megszüntetésére, visszatéríttetésére.

            (10) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel a Szolgálatnál való személyes megjelenéssel, az adóssal való egyeztetés alapján a Szolgálat által meghatározott időpontban történik.

            (11) Az adósságkezelési tanácsadásban részesülő a tanácsadásról való távolmaradását köteles igazolni, azt a Szolgálatnak előzetesen bejelenteni, és a tanácsadáson való részvételét a Szolgálat által meghatározott időpontban pótolni.

            (12) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelem az együttműködési megállapodás megkötését követően év közben folyamatosan, a rendelet 5. melléklete szerinti formában a Szolgálatnál nyújtható be.

            (13)  Az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozathoz csatolni kell a támogatási megállapodást.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

15. §     Az önkormányzat a következő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja:

            (1)   Szociális alapszolgáltatások:

a)    étkeztetés

b)    házi segítségnyújtás

c)    családsegítés

d)    nappali ellátás

da)     idősek klubja

db)    nappali melegedő

            (2)   Gyermekjóléti alapellátások:

a)    gyermekjóléti szolgáltatás

b)    gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde

c)    gyermekek átmeneti gondozása: családok átmeneti otthona

            (3)   Szakosított szociális ellátási formák:

a)    átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:

aa)     Idősek Átmeneti Otthona

ab)       Éjjeli menedékhely

16. §    (1)   Az ellátás biztosítására irányuló kérelmet a Szolgálat intézményvezetőjénél kell előterjeszteni.

            (2)   A kérelemhez csatolni kell:

a)    egészségi rászorultság esetén az orvos vagy egészségügyi intézmény igazolását,

b)    jogosult, vagy törvényes képviselőjének jövedelemigazolását a vonatkozó jogszabályi előírások szerint,

c)    egyéb körülmények esetén azokat a bizonyítékokat, amelyek az ellátást megalapozzák,

d)    igazolást arról, hogy a közösségben való tartózkodás közegészségügyi szempontból nem kizárt.

            (3)  Az intézményvezető életveszéllyel fenyegető azonnali intézkedést igénylő esetben a (2) bekezdésben felsorolt igazolások mellőzésével köteles ellátást nyújtani.

17. §     Az étkeztetés keretében különösen annak a szociálisan rászorultnak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, aki

a)    70. életévét betöltött személy,

b)    egyedül élő 60 éven felüli személy,

c)    azon család tagjai, akiknek gyermeke/gyermekei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,

d)    diétás étkeztetésre szoruló személy,

e)    fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

f)    a háziorvos igazolása alapján, önmaga ellátására részben képes személy,

g)    hajléktalan személy,

h)    pszichiátriai beteg személy,

i) szenvedélybeteg személy.

18. §    A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza, amelyet a házi segítségnyújtás óradíjának kivételével az ellátás igénybevételét követően egy havi időtartamra előre, a tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni.

19. §    (1)   A szociális alapszolgáltatások és a szakosított szociális alapellátási formák személyi térítési díjai a 18. §-ban meghatározottól eltérő mértékben az alábbiak szerint engedhetők el, illetve csökkenthetők:

a)    amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő személy

aa)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem kell személyi térítési díjat fizetnie,

ab)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 75%-a,

ac)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 50%-a,

ad)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 25%-a,

b)    azon kiskorú igénybe vevő esetén, akinek családjában

ba)     az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át nem kell térítési díjat fizetnie,

bb)    az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 75%-a,

bc)     az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 50%-a,

bd)    az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 25%-a.

            (2)  A családok átmeneti otthonában fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

20. §    Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

21. §    Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2012. (III.15.) önkormányzati rendelet.

                                  Dr. Zágonyi Éva                                                  Takács Károly

                                          jegyző                                                           polgármester

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2012. június 14.

Dr. Zágonyi Éva

jegyző