Oroszlány Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. §. (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdéseiben, 131. § (1) bekezdésében, 151. § (4a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási és értelmező rendelkezések

1. §    ^[1](1) A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a (2) bekezdés kivételével saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az erre a célra rendszeresített nyomtatványban meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg a saját, illetve a családtagjaira vonatkozó jövedelemigazolásokat csatolnia szükséges. Amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy – az Ör. 5. §-ában meghatározott támogatás esetén az ápolást végző és az ápolt személy kivételével - az erről szóló nyilatkozattal együtt a kérelemhez csatolni kell a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának igazolását arról, hogy nevezett személyek regisztrált álláskeresők és ellátásban nem részesülnek.

(2)   Életveszély vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során azonnali intézkedést igénylő ügyben a támogatás a nyilatkozat, igazolások előterjesztése nélkül, azok utólagos csatolásával megadható.

(3)   Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melynek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(4)   Pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára, illetve lakcímre történő postai átutalással vagy a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással történik.

(5)   A polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6)   A vagyon meghatározására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja az irányadó.

(7)^[2]      A lakószoba fogalmának meghatározására a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 91/A. §. 8. pontja az irányadó.

2. Szociálpolitikai kerekasztal

2. §             Oroszlány Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amelynek tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók, és a szociális intézmények képviselőin kívül a Járási Hivatal képviselője, Városi Vöröskereszt, a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat képviselői.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

3. Települési támogatás

3. §             Szociális rászorultság esetén az Önkormányzat e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatásként

aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást,

ab) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére ápolási díjat,

ac) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok csökkentéséhez adósságkezelési szolgáltatást, valamint

b) rendkívüli települési támogatást nyújt. 

4. § ^[3](1)   Az önkormányzat rendszeres települési támogatásként lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez (villanyáram, vízfogyasztás, távhő-szolgáltatás, csatornahasználat, bérleti díj).

       ^[4](2)   A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Amennyiben a kérelmező az általa lakott lakás bérleti díjának csökkentéséhez kér támogatást, úgy a kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződést is.

(3)   Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A lakásfenntartási támogatás havi összege, ha az egy főre jutó havi jövedelem

1. nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, 5.000,- Ft,
2. nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, 4.000,- Ft,
3. nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, 2.500,- Ft.

(4)   A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, ha:

a) a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,

b) a jogosult meghal.

(5)   A változás, illetve a haláleset hónapjára járó lakásfenntartási támogatást az önkormányzat még teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítása megszüntetésre kerül.

(6)   A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7)   A lakásfenntartási támogatási kérelem benyújtója, vagy az arra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségének a biztosítására.

(8)   A lakókörnyezet akkor rendezett, ha

^[5]a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarát, kertet, valamint az ingatlan előtti járdát, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét, de legfeljebb az ingatlan 5 méteres körzetén belüli területet, (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztán, gyommentesen, rendezetten, higiénikus állapotban tartja - különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét, és lom eltávolítására -, amely alapján fertőzésveszély nem áll fenn;

b) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát jövedelmi helyzetéhez mérten folyamatosan karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról és az esetleges balesetveszély elhárításáról;

c) az általa életvitelszerűen lakott ingatlannal határos járda, (járda hiányában legfeljebb az ingatlannal határos 5 méteres körzeten belüli területet) tisztántartásáról, síkosság-mentesítéséről megfelelően gondoskodik.

^[6]d) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan területén a kérelmező biztosítja a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 36. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat.

(9)   A lakókörnyezet rendezettségének teljesítése környezettanulmány keretében ellenőrzésre kerül.

(10)     Amennyiben a lakókörnyezet a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, és a kérelmező, vagy jogosult a feltételeknek a felszólításban megjelölt időpontig sem tesz eleget, úgy a kérelem elutasításra, vagy a megállapított támogatás megszüntetésre kerül.

^[7](11) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatást egy évre, a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

 ^[8](12) A rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

5. §      (1)   Az önkormányzat rendszeres települési támogatásként ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve, hogy munkaviszonyát az ápolási kötelezettségének teljesítése miatt szüntette meg vagy szünetelteti, a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani, és az elvégzett környezettanulmány tapasztalatai az ápolási díj megállapítását indokolják.

(2)   Az ápolást végző családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3)   A települési támogatásként nyújtott ápolási díj havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

(4)   Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
2. a járási hivatal által folyósított ápolási díjra szerez jogosultságot,
3. az ápolt személy két hónapot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül
4. ^[9]az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, vagy kereső tevékenységet folytat, és munkaideje a napi 4 órát meghaladja;
5. az ápolt személy meghal.

(5)   Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(6)   A rendszeres települési támogatásként nyújtott ápolási díjat egy évre kell megállapítani.

6. §      (1)   Az önkormányzat települési támogatásként adósságkezelési szolgáltatást nyújt annak a személynek, aki a lakhatással összefüggésben eladósodott, az adósságkezelési szolgáltatásra szociálisan rászorul, képes és vállalja az adósságkezelési tanácsadóval történő együttműködést, az adósságkezelési együttműködési és adósságkezelési támogatási megállapodásban foglaltak betartását, a lakhatással kapcsolatos adóssága rendezését, valamint az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos jogszabályokban előírt kötelezettségek betartását.

(2)   Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek

 ^[10]a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetén annak 300%-át, továbbá 

b) a lakhatási költségekkel kapcsolatos adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

c)  a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3)   Az önkormányzat a települési támogatással az alábbi adósság fajtákat kezeli:

1. lakhatási költségek körébe tartozó következő díjtartozások: távhő-szolgáltatási díj, áramdíj, víz- és csatornahasználati díj,
2. lakbérhátralék,
3. közösköltség-hátralék.

(4)   Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultsághoz elismert lakásnagyság Oroszlány város közigazgatási területén tömblakás esetén legfeljebb 75 négyzetméter, családi ház esetén legfeljebb 140 négyzetméter.

(5)   Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

1. adósságkezelési tanácsadásban, és
2. adósságcsökkentési támogatásban részesül.

(6)^[11] A rendszeres települési támogatásként nyújtott ápolási díjat a kérelem benyújtásának napjától egy évre kell megállapítani.

(7)   Az adósságkezelési szolgáltatás időtartamának meghosszabbításánál indokolt esetnek az alábbi körülmények tekinthetők:

1. álláskeresővé válás,
2. 3 hónapot meghaladó keresőképtelenség,
3. az adós egyedülállóvá válása.

(8)   A kérelmezők közül az önkormányzat a támogatásról történő döntés meghozatala, az adósságkezelés időtartamának meghatározása során előnyben részesítheti:

1. azt a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,
2. a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülőt,
3. a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt,
4. azt a személyt, akinek átmeneti vagy tartós nevelése – nagykorúvá válása miatt – a kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül szűnt meg,
5. a 65 éven felüli egyedül élő személyt.

(9)   Az adósságkezelési tanácsadást az Önkormányzati Szociális Szolgálat (székhelye: Oroszlány, Fürst S. u. 20., továbbiakban: Szolgálat) működteti. A Szolgálat e feladatok ellátása során együttműködik az adóssal, a Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztályával, a Szolgáltatóval.

(10) A Szolgálat döntést előkészítő, végrehajtó feladatai:

1. tájékoztatás az adósságkezelési szolgáltatásról,
2. adósságkezelési tanácsadás,
3. adat nyilvántartás és ügyfélforgalmi naplóvezetés,
4. az adósságkezelési szolgáltatásra jelentkező adósnál környezettanulmány készítés,
5. az adósságkezelési programban történő részvételhez a háztartás fizetőképességének helyreállítása érdekében a rendelet 1. melléklete szerint együttműködési megállapodás megkötése az adóssal,
6. támogatási vélemény, javaslattétel készítése,
7. az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem annak mellékleteivel, a támogatásra vonatkozó véleményével a benyújtástól számított 3 munkanapon belül Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztályához továbbítása,
8. a támogatásban részesülő önrészének befizetéséről, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségének teljesítéséről a szolgáltató által kiadott hiteles igazolás beszerzése, annak a benyújtást követő 3 munkanapon belül Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztályához továbbítása,
9. értesítés megküldése a Polgármesteri Hivatal illetékes szakmai osztálya részére, amennyiben az ügyfél a támogatási megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
10. javaslattétel az adósságkezelés időtartamának meghosszabbítására, a támogatás megszüntetésére, visszatéríttetésére.

(11) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel a Szolgálatnál való személyes megjelenéssel, az adóssal való egyeztetés alapján a Szolgálat által meghatározott időpontban történik.

(12) Az adósságkezelési tanácsadásban részesülő a tanácsadásról való távolmaradását köteles igazolni, azt a Szolgálatnak előzetesen bejelenteni, és a tanácsadáson való részvételét a Szolgálat által meghatározott időpontban pótolni.

(13) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelem az együttműködési megállapodás megkötését követően év közben folyamatosan, a rendelet 2. melléklete szerinti formában a Szolgálatnál nyújtható be.

(14) Az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozathoz csatolni kell a rendelet 3. melléklete szerinti támogatási megállapodást.

(15) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke

1. amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetében a 150%-át, az adósságkezelés körébe bevont adósság 60%-a, legfeljebb háromszázezer forint,
2. az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-a, legfeljebb kettőszázötvenezer forint, amennyiben az egy főre jutó jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja.

(16) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

1. az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
2. az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg
3. az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(17) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(18) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(19) Adósságkezelési szolgáltatásban ugyanazon személy vagy háztartásának tagja 15 éven belül legfeljebb háromszor részesülhet, amelynek kezdő időpontját a települési támogatásként nyújtott adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó, a rendelet 3. melléklete szerinti első támogatási szerződés aláírásától kell számítani.

7. §      (1)   Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt az Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltak alapján annak a szociálisan rászorult személy részére, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli települési támogatás állapítható meg továbbá, amennyiben a kérelmező:

1. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
2. egy hónapot meghaladóan önhibáján kívül ellátás nélkül marad,
3. hirtelen fellépő betegsége miatt legalább 8 napos ápolásra szorul, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset esetén,
4. családfenntartójának, vagy közeli hozzátartozójának halála következik be és nincs életbiztosítása,
5. munkaviszonya önhibáján kívül, a munkáltató felmondása által szűnik meg, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe, 
6. önhibán kívül bekövetkezett, lakhatását szolgáló épületet elpusztító, vagy e rendeltetésszerű használatát akadályozó elemi kár ( pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) miatt nem tervezett rendkívüli kiadásra kényszerül, és nincs biztosítása
7. a lakáshasználati joga megszűnik, hajléktalanná válik,

és az egy főre számított havi családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén a 250%-át nem haladja meg.

(3)   A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként legkevesebb 3.000,- Ft.

(4)   A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre, vagy hivatalból indult eljárásra települési támogatás – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható meg.

(5)   A rendkívüli települési támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, elsősorban Erzsébet-utalvány, élelmiszer és tüzelősegélyként nyújtható.

(6)   Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében annak 300%-át.   

(7)   Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.

(8)   Az eltemettető az elhunyt közeli hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(9)   A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

^[12](10) A Polgármester az Egészségügyi és Szociális Bizottság szakmai véleményét figyelembe véve, a jövedelemhatárra tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásként gyógyszertámogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek betegsége miatt előre nem tervezhető, indokolt többletkiadásai merültek fel.

 ^[13](11) A gyógyszertámogatás évente legfeljebb 4 alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 20.000,- Ft lehet.

4. Köztemetés

8. §      (1)   Az eltemettetésre köteles személy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségének megtérítése alól.

            (2)   A köztemetés költségének megtérítése csökkenthető, ha a kötelezett

a)    egyedül élő vagy egyedül álló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el, vagy

b)    családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

            (3)   A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

            (4)   A köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a kötelezett, aki

a)    egyedül élő, vagy egyedül álló és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy

b)    családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el,

c)    az elhunyt személy gyermeke, akinek eltartásáról az elhunyt bizonyíthatóan nem gondoskodott és hagyaték alá vonható vagyona nincs.

            5. Lakbértámogatás^[14]

9. §    (1)^[15]     Az önkormányzat lakbértámogatást állapít meg:

a)      az önkormányzat tulajdonában álló bérleményekben, illetve

b)      a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonú bérleményekben lakó

                   bérlő és vele egy háztartásban élő családtagjai részére szociális helyzetük alapján, a lakás bérleti díjának viseléséhez.

(2)^[16]     A támogatás igényléséhez az 1. § (1) bekezdésben felsorolt igazolásokon kívül csatolnia kell:

a)      a bérleményre vonatkozó bérleti szerződés másolatát,

b)      a bérbeadó nyilatkozatát, illetve számlát a bérleti díj összegéről.

(3)^[17]     Lakbértámogatásra jogosult az a személy:

a)^[18] akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetén annak 400%-át

b) a háztartás tagjai egyikének sincs az 1. § (6) bekezdésében meghatározott vagyona,

c) a lakás lakószobáinak száma nem haladja meg:

ca) 1-3 fő esetén a 2 szobát,

cb) 4, vagy annál több fő esetén a 3 szobát,

d) a lakásban életvitelszerűen lakik,

e) a lakást még részben sem hasznosítja albérletbe adással, vállalkozási tevékenységgel,

f) a bérleti jogviszony folytatására nem kötött tartási vagy életjáradéki szerződést.

(4)^[19]​     A lakbértámogatás mértéke

a)        amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetében a 300%-át, a lakbér 60%-a, maximum 30.000,- Ft,

b)       amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetében a 350%-át, a lakbér 55%-a, maximum 25.000,- Ft,

c)        amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő, vagy egyedül álló esetében a 400%-át, a lakbér 50%-a, maximum 20.000,- Ft.

(5)^[20]     A lakbértámogatás összege közvetlenül a bérbeadó részére, de a bérlő javára kerül átutalásra.

(6)^[21]     Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7)^[22]     A lakbértámogatást a kérelem benyújtásának napjától a bérleti szerződés lejártáig, legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani.

(8)^[23]     A lakbértámogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése előtt is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(9)^[24]     A lakbértámogatás folyósítása megszűnik, ha:

a)      a lakbértámogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,

b)      a lakásbérleti jogviszony megszűnik,

c)      a jogosult meghal,

d)      bérlő lakbérhátraléka a 3 hónapot meghaladja, kivéve ha az adósságkezelésre vonatkozó együttműködési megállapodás megkötésre került.

(10)^[25]   A változás, illetve a haláleset hónapjára járó lakbértámogatást az önkormányzat még teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítása a jogosult hónap utolsó napjával megszüntetésre kerül.

(11)^[26]​   Az önkormányzat e rendelet 9. § (3) bekezdés d-f) pontjaiban meghatározottakat jogosult a helyszínen ellenőrizni.

6. Tehetséges, szociálisan rászoruló tanulók továbbtanulási támogatása

10. §    (1)   Továbbtanulási támogatásban részesíthető az az Oroszlányban lakóhellyel rendelkező tanuló, aki középiskolai tanulmányait az Oktatási Minisztérium által beindított Arany János tehetséggondozó program keretei között folytatja, és a tanuló családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

            (2)   A támogatás mértéke a tanulmányok folytatásának idejére tanévenként 10 hónapon keresztül 5.000,- Ft/hó.

11. §   (1)   Továbbtanulási támogatásban részesíthető az az Oroszlányban lakóhellyel rendelkező tanuló, aki a helyi középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója és megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a)    a tanuló családjában az egy főre jutó 3 havi átlagjövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b)    a tanuló félévi, vagy év végi tanulmányi eredménye legalább: gimnáziumi tanuló esetében 4,0; szakközépiskolai tanuló esetében 3,5; szakiskolai tanuló esetében: 3,0;

c)    a tanuló a közoktatási törvényben, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és házirendjében meghatározott kötelességének a vizsgált szorgalmi időszakban eleget tesz,

d)    a támogatás odaítéléséhez rendelkezik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott, a nevelőtestület és a diákönkormányzat által adott és a rendelet 4. melléklete szerint benyújtandó, pozitív javaslattal.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelem minden tanév I. félévére szeptember 30. napjáig, minden tanév II. félévére február 15. napjáig nyújtható be. A 9. évfolyamos tanulók esetében csak az I. féléves bizonyítvány átlaga alapján igényelhető a támogatás. A 10-12. évfolyamos tanulók esetében az I. féléves támogatás az előző évfolyam év végi bizonyítványának tanulmányi átlaga, a II. féléves támogatás az adott évfolyam I. félévi bizonyítványának tanulmányi átlaga alapján igényelhető.

            (3)  A támogatás mértéke félévenként 5 hónapon keresztül

a)    3,0-3,5 közötti tanulmányi átlag esetén 4.000,- Ft/hó,

b)    3,51-4,0 közötti tanulmányi átlag esetén 6.000,- Ft/hó,

c)    4,01-4,5 közötti tanulmányi átlag esetén 8.000,- Ft/hó,

d)    4,51-5 közötti tanulmányi átlag esetén 10.000,- Ft/hó,

amely egy összegben kerül kifizetésre.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

12. §    Az önkormányzat a következő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja:

            (1)   Szociális alapszolgáltatások:

a)    étkeztetés

b)    házi segítségnyújtás

c)    családsegítés

d)    nappali ellátás

da)     idősek klubja

db)    nappali melegedő

            (2)   Gyermekjóléti alapellátások:

a)    gyermekjóléti szolgáltatás

b)    gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde

c)    gyermekek átmeneti gondozása: családok átmeneti otthona

            (3)   Szakosított szociális ellátási formák:

a)    átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:

aa)     Idősek Átmeneti Otthona

ab)     Éjjeli menedékhely

13. §    ^[27](1)   Az ellátás biztosítására irányuló kérelmet az Önkormányzati Szociális Szolgálat intézményvezetőjénél kell előterjeszteni, aki saját hatáskörében dönt az ellátás biztosításáról.”

            (2)   A kérelemhez csatolni kell:

a)    egészségi rászorultság esetén az orvos vagy egészségügyi intézmény igazolását,

b)    jogosult, vagy törvényes képviselőjének jövedelemigazolását a vonatkozó jogszabályi előírások szerint,

c)    egyéb körülmények esetén azokat a bizonyítékokat, amelyek az ellátást megalapozzák,

d)    igazolást arról, hogy a közösségben való tartózkodás közegészségügyi szempontból nem kizárt.

            (3)   Az intézményvezető életveszéllyel fenyegető azonnali intézkedést igénylő esetben a (2) bekezdésben felsorolt igazolások mellőzésével köteles ellátást nyújtani.

14. §    (1)   A rendelet 12. §-ában szabályozott ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők az Sztv. 100-101. §-a, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37/A §-a szerinti esetekben.

            (2)   Az intézmény vezetője az intézményi jogviszony megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét.

15. §    Az étkeztetés keretében különösen annak a szociálisan rászorultnak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, aki

a)    70. életévét betöltött személy,

b)    egyedül élő 60 éven felüli személy,

c)    azon család tagjai, akiknek gyermeke/gyermekei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,

d)    diétás étkeztetésre szoruló személy,

e)    fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

f)    a háziorvos igazolása alapján, önmaga ellátására részben képtelen személy,

g)    hajléktalan személy,

h)    pszichiátriai beteg személy,

i)     szenvedélybeteg személy.

16. §   ^[28](1)   A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza, amelyet a házi segítségnyújtás óradíjának, valamint az idősek nappali ellátásának kivételével az ellátás igénybevételét követően egy havi időtartamra előre, a tárgyhónap 10. napjáig kell megfizetni.

        (2)   A gyermekek napközbeni ellátásának köznevelési intézményekben fizetendő térítési díjait a rendelet 6. melléklete tartalmazza.   

17. §   (1)   A szociális alapszolgáltatások és a szakosított szociális alapellátási formák személyi térítési díjai a 16. §-ban meghatározottól eltérő mértékben az alábbiak szerint engedhetők el, illetve csökkenthetők:

a)    amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő személy

aa)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 110%-át, nem kell személyi térítési díjat fizetnie,

ab)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 75%-a,

ac)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 50%-a,

ad)     rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 25%-a,

b)    azon kiskorú igénybe vevő esetén, akinek családjában

ba)     az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át nem kell térítési díjat fizetnie,

bb)    az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 75%-a,

bc)     az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 50%-a,

bd)    az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át a méltányosság mértéke a megállapított személyi térítési díj 25%-a.

            (2)   A családok átmeneti otthonában fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

18. §    Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

19. §   Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 21/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelet.

                                Lazók Zoltán                                                Dr. File Beáta

                                polgármester                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 28.

Dr. File Beáta

       Jegyző