Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2023. 11. 01Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről
Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdéseimben, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésben, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, és (3) bekezdésében, valamint (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Oroszlány Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) terjed ki.
2. A tulajdonosi, bérbeadói jogok gyakorlása
2. § (1) Önkormányzati lakások bérbeadására a Képviselő-testület jogosult, aki e feladatainak ellátását Oroszlány Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) saját gazdasági társasága (továbbiakban: Hasznosító) útján gyakorolja.
(2) A bérleti szerződés megkötésével kapcsolatos ügyintézést a Hasznosító látja el.
(3) A Hasznosító folyamatos, évente frissített nyilvántartást vezet:
a) az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokról,
b) önkormányzati lakások kérelmezőiről e rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal, melyet tájékoztatásul megküld a tulajdonos Önkormányzat részére.
(4) A lakások hasznosításáról a Hasznosító évente beszámol a Képviselő-testületnek.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI
3. A bérbeadás jogcímének kategóriái
3. § Az önkormányzati bérlakások rendeltetésük szerint lehetnek:
a) szociális elhelyezést biztosító lakások,
b) piaci elven hasznosítandó lakások,
c) költségelven hasznosítandó lakások,
d) önkormányzati érdekből bérbe adható lakások.
4. Általános rendelkezések
4. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a Hasznosító és a bérlő írásban kötött szerződése hozza létre. A kijelölt bérlő a bérleti szerződést a tulajdonosi döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.
(2) Az önkormányzati lakás bérbeadásának a feltétele, hogy a bérlő köteles a bérleti jogviszony időtartama alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.
(3) A Hasznosító a rendeltetésszerű használatot, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését az önkormányzati érdekből bérbeadott, valamint a költségelven és piaci elven hasznosítandó lakások esetén évente egy alkalommal, a szociális elhelyezést biztosító lakások esetében évente két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés jogosultságát és az ellenőrzés lehetőségének gyakoriságát a szerződésnek tartalmaznia kell.
5. § Önkormányzati lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.
6. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötésekor bérlőtársi szerződést kell kötni - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 4. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül - az élettársak együttes kérelmére, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született, vagy az élettársi kapcsolat a bérleti szerződés megkötésekor már legalább egy éve fennáll és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolják.
(2) A megkötött bérleti szerződésre bérlőtársi jogviszonyt kell létesíteni, amennyiben azt a bérlő vagy házastársa gyermeke, szülője, vagy élettársa együttesen kérelmezi. Élettárs esetén bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az élettársi kapcsolatból gyermek született.
(3) A bérleménybe való befogadásához bérbeadói írásbeli hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő az élettársa befogadását kéri és az élettársi kapcsolat fennálltát hitelt érdemlően igazolják.
(4) Az önkormányzati lakásra társbérleti szerződés nem köthető.
5. A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra vonatkozó rendelkezések
7. § (1) Az önkormányzati lakások esetében az Önkormányzat szociális elhelyezést biztosító lakásokat is működtet. A szociális elhelyezést biztosító lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.
(2) A szociális helyzet alapján lakás annak a nagykorú ajánlattevőnek adható bérbe,
a) akinek a családjában – a vele együttköltöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó havi átlagkereset (jövedelem) nem haladja meg sem a szerződéskötésre való ajánlat megtételekor, sem a listára kerülés időpontjában, sem a bérleti szerződés megkötésekor a szociális vetítési alap négyszeresének, egyedülálló esetében a szociális vetítési alap ötszörösének megfelelő összeget és
b) akinek - és a vele együttköltöző családtagjainak személyenként - nincs az ajánlat megtételekor a szociális vetítési alap ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlan vagyona, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga, ide nem értve a cserekérelmet;
(3) A lakásbérlet létrejöttéhez a (2) bekezdésben megjelölt feltételek együttes megléte szükséges.
8. § Szociális rászorultság alapján legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:
a) 1-3 fő esetén kettő szoba,
b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.
9. § Bérleti szerződés legfeljebb 6 éves, határozott időtartamra köthető.
10. § (1) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázati kiírás elkészítéséről, közzétételéről a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
(2) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A bérbeadó közzéteszi a pályázható lakások paramétereit. A pályázatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) azt, hogy a meghirdetett lakás szociális helyzet alapján kerül bérbeadásra,
b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,
c) a fizetendő lakbért,
d) a lakás megtekintésére kijelölt időpontot,
e) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait,
f) az elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját,
g) a bérbeadó megnevezését, címét, a szerződéskötés határidejét,
h) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát,
i) az egyéb pályázati feltételeket.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, születési nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, adószáma, családi állapotát, foglalkozását, munkahelyét, állandó bejelentett lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, a pályázó házastársának vagy élettársának az előzőekben felsorolt adatait, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát, nevét, születési idejét, foglalkozását, rokonsági fokát, vagy rokonság hiányában a leendő bérlőhöz fűződő kapcsolatát,
b) a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyait, a pályázó jelenlegi lakáskörülményeit,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá, és megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek,
d) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
e) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását.
(5) Pályázatot érvényesen írásban, az 1. mellékletben szereplő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Egy pályázó és családja, valamint vele életvitelszerűen együtt lakó személy érvényesen legfeljebb egy pályázatot nyújthat be. A hiányos vagy nem megfelelően benyújtott pályázat esetén 1 alkalommal hiánypótlás lehetséges.
11. § A vegyes tulajdonban lévő, korábban szociális bérlakásként bérbeadott lakások megőrzik szociális bérlakás jellegüket mindaddig, amíg a bérlő megfelel a jelen rendelet 7. § (2) bekezdése a)-b) pontjaiban meghatározott feltételeknek. A feltételeknek megfelelő bérlőkre a szociális bérlakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
6. A piaci- és költségelven hasznosítandó bérlakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések
12. § Az önkormányzati lakások esetében az Önkormányzat piaci elven és költségelven hasznosítandó lakásokat is működtet. A piaci elven és költségelven bérbe adható lakások körét a Képviselő-testület határozza meg.
13. § (1) A bérbeadás pályázati eljárás keretében történik, amelyre a 10. § (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
(2) Nem köthető bérleti szerződés olyan személlyel, akinek vagy a vele együtt költöző családtagjainak, önkormányzati bérlakáson korábban fennálló bérleti jogviszonya lakbérhátralék, jogszabályban előírt, vagy szerződésben vállalt lényeges kötelezettség elmulasztása, a bérlemény rongálása, a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartás miatti bérbeadói felmondással szűnt meg.
(3) Piaci- vagy költségelven hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Oroszlányon lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező magyar állampolgár,
a) akinek a családjában - a vele együttköltöző családtagokat is számítva - az egy főre jutó 3 havi átlagkereset (jövedelem) eléri a szociális vetítési alap négyszeresének megfelelő összeget, de nem haladja meg sem a szerződéskötésre való ajánlat megtételekor, sem a listára kerülés időpontjában, sem a bérleti szerződés megkötésekor a szociális vetítési alap hétszeresét;
b) akinek - és a vele együttköltöző családtagjainak személyenként - nincs az ajánlat megtételekor a szociális vetítési alap ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlan vagyona, illetőleg Oroszlányon beköltözhető lakástulajdona, lakástulajdonon fennálló, 50%-ot meghaladó terjedelemben érintett haszonélvezeti, használati joga.
c) akit a pályázat kiírását megelőzően a Hasznosító e rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon nyilvántartásba vett.
(4) A piaci- vagy költségelven történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről a Képviselő-testület határozattal dönt.
(5) A piaci- vagy költségelven hasznosított bérlakások esetében legfeljebb az alábbi méretű lakásokra köthető bérleti szerződés:
a) 1-3 fő esetén kettő szoba,
b) 4, vagy annál több fő esetén három szoba.
14. § Bérleti szerződés legfeljebb 5 éves, határozott időtartamra, kizárólag természetes személlyel köthető.
15. § A bérleti jogviszony Hasznosító általi felmondására okot adó körülmények:
a) a bérlő bérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét - különösen a lakbér, vagy közüzemi díjfizetési kötelezettségét - az írásbeli felszólításban megjelölt határidőig nem teljesítette,
b) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a Hasznosítóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak,
c) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használtra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használták.
16. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésekor kéthavi lakbérnek megfelelő összegű óvadékot köteles a Hasznosító számlájára utalással vagy házipénztárába történő befizetéssel megfizetni. Az óvadékot a szerződés megkötésének napján, de legkésőbb az ingatlan birtokba adásának napján kell megfizetni. Ha az óvadék befizetésére a megjelölt határidőig nem kerül sor, a szerződés megszűnik.
(2) A befizetett óvadékot Hasznosító elkülönítetten köteles kezelni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor a felek elszámolnak egymással. Amennyiben bérlőnek lakbér, szolgáltatási vagy közüzemi díjhátraléka áll fenn, annak összegét, illetve a bérlőt terhelő, általa el nem végzett, a lakás eredeti állapota helyreállításával kapcsolatos, a Hasznosító által megfizetett költségeket a Hasznosító az óvadékból levonja. Hasznosító a fel nem használt óvadékot a bérleti jogviszony megszűnésekor, a megszűnést követő 5 munkanapon belül visszafizeti.
7. Az önkormányzati érdekből bérbeadott lakások bérbeadására vonatkozó rendelkezések
17. § (1) Önkormányzati lakás önkormányzati érdekből kizárólag határozott, legfeljebb 5 éves időtartamra adható bérbe abban az esetben, ha az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátása érdekében foglalkoztatandó szakember foglalkoztatása más módon nem oldható meg.
(2) A bérleti szerződés legfeljebb egy alkalommal, maximum 5 éves időtartamra meghosszabbítható.
(3) Megszűnik a bérleti jogviszony, ha a bérlő jogviszonya az őt foglalkoztató munkáltatónál megszűnik.
(4) Az önkormányzati érdekből történő bérbeadást a polgármesternél a szakembert foglalkoztató munkáltató kezdeményezi írásban, a bérbeadás időtartamának és módjának megjelölésével.
(5) Az önkormányzati érdekből bérbe adott lakásokat a bérlő nem cserélheti el, nem adhatja bérbe, egyéb tekintetben azonban jogai és kötelezettségei azonosak az önkormányzati bérlakások bérlőinek jogaival és kötelezettségeivel.
8. A felek jogai és kötelezettségei
18. § (1) A lakást a tulajdonos köteles rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni és ellátni a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.
(2) A bérlő a lakást csak a Hasznosító írásbeli engedélyével alakíthatja át, saját költségére.
(3) A bérlő a lakás korszerűsítését a Hasznosító írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.
(4) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás átadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a Hasznosító jogosult a bérlő költségére a munkálatokat elvégeztetni.
(5) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére az önkormányzati érdekből, piaci alapon, vagy költségelven bérbe adott lakások esetén a bérbeadó kötelezett.
19. § Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhetők el, a Hasznosító erre az időre legalább a bérelt lakással megegyező komforfokozatú lakást biztosít a bérlő számára.
20. § A Hasznosító köteles gondoskodni:
a) a bérlő által bejelentett karbantartási igények fogadásáról és azok kivizsgálásáról,
b) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben lévő lakások esetén a rágcsálóírtásról,
c) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben lévő lakások esetén a közműellátás biztosításáról,
d) kizárólag önkormányzati tulajdonú épülettömbben lévő lakások esetén közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról (házfelügyelői szolgáltatás) valamint,
e) a kommunális hulladék gyűjtéséről és elszállíttatásáról.
21. § (1) A bérlő köteles:
a) tartózkodni az épületen és a lakáson belüli berendezések rongálásától,
b) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,
c) az épületre vonatkozó házirendet betartani,
d) az együttélés alapvető szabályait betartani,
e) a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződéseket megkötni,
f) a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket maradéktalanul betartani,
g) tartózkodni a jogtalan víz és energia vételezéstől,
h) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,
i) az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a Hasznosító részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát a megfelelő felszólítást követően.
22. § Önkormányzati lakás albérletbe nem adható.
9. A lakbér mértéke
23. § (1) Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati bérlakások használatáért fizetendő bérleti díjat (továbbiakban: Lakbér) a bérbeadás céljára, a lakások komfortfokozatára, a lakóépület településen belüli fekvésére tekintettel, a m2-ben számított hasznos alapterület után a 2. melléklet szerint állapítja meg. A számítás alapja m2/Ft/hónap.
(2) A lakás alapterületének a megállapításakor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(3) Az rendelet 19. §- ában meghatározott átmenetileg használt lakás lakbére azonos annak a lakásnak a lakbérével, amelynek felújítása miatt a bérlőnek ideiglenesen át kell költöznie.
24. § A szociális bérlakásban élők lakbértámogatásban részesülnek. Részükre a lakbér összege a költségelvű lakbérnek az 33,3 %-a és 83,3 %-a közötti mértékben kerül megállapításra a lakás komfortfokozathoz igazodóan, a 2. mellékletben foglaltak szerint. A lakbértámogatás mértéke 66,7 % és 16,7 % között kerül megállapításra.
10. A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei
25. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követően a - bérlőkijelölési jog kivételével - a lakbér
25%-kal növelt összegét köteles a használati díjként megfizetni.
11. A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások és megfizetésük rendje
26. § (1) A Hasznosító külön szolgáltatásként valamennyi bérlakásban villamosenergia ellátást, vízellátást, szennyvízelvezetést- és kezelést, amennyiben annak feltételei fennállnak távfűtést, használati melegvíz ellátást biztosít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások díját a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak köteles megfizetni és köteles a közüzemi szolgáltatóval szerződést kötni.
(3) Azokban az ingatlanokban, ahol a bérlő közös költséget is köteles fizetni, a közös költség összegét a Hasznosító részére kell megfizetnie.
12. A lakásbérlet megszűnése
27. § (1) Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a szerződés megszűnésekor a lakást a Hasznosító teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, ebben az esetben a bérlő az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket köteles a Hasznosítónak megtéríteni.
(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, másik lakás biztosításával szűnik meg, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás éves lakbére közötti különbség kétszeresére, mint értékkülönbözetre.
(3) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, másik lakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként a megszűnés hónapjában érvényes éves lakbér kétszeresére tarthat igényt. Amennyiben a bérlő lakásban vagy lakóingatlanban 50%-ot elérő tulajdoni hányadot szerez, és ezt a szerződés földhivatalhoz benyújtott példányával igazolja, az előbbiek szerint számított éves lakbér kétszeresére tarthat igényt.
(4) A lakás éves lakbérének kétszeresére jogosult a bérlő, ha a bérleti jogviszonya bérbeadói felmondással, megfelelő másik lakás felajánlásával szűnik meg, de cserelakás helyett pénzbeli térítésben állapodik meg a bérbeadóval.
(5) A bérlő részére a pénzbeli térítés akkor fizethető ki, ha a bérleményt rendeltetésszerű állapotban adta vissza a Hasznosító részére és lakbér vagy közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik. A 27. § (1) bekezdésében foglalt esetben, amennyiben a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költségei nem kerülnek megfizetésre, az a pénzbeli térítés összegéből levonható, kifizetésre a különbözet kerül. Amennyiben a térítés összege a költségeket nem fedezi, a különbözetet a bérlőnek meg kell fizetnie.
(6) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó, a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy másik lakásban történő elhelyezésére nem tarthat igényt.
13. Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése
28. § (1) A bentlakó bérlő részére a lakások a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetők el.
(2) Amennyiben a lakás bérbeadása önkormányzati érdekből történt, elidegenítésre csak a bérlő kijelölésére vagy kiválasztására jogosult írásos hozzájárulásával kerülhet sor.
(3) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.
(4) A lakottan értékesített lakás vételára a beköltözhető forgalmi értéknek megfelelő összeg.
(5) A Hasznosító írásbeli ajánlata tartalmazza a forgalmi értéket, a vételárat, a fizetési- és részletfizetési feltételeket, valamint a vételár-engedmények igénybevételi feltételeit és az ajánlati kötöttség időtartamát.
(6) Az Önkormányzat ajánlati kötöttsége az írásbeli ajánlat elővásárlásra jogosult általi kézhezvételétől számított 30 napig áll fenn.
(7) A vevő, részletfizetési kedvezmény esetén, a szerződéskötéskor a vételár 20%-át - első részletként - egyösszegben köteles megfizetni.
(8) A vételárnak egyösszegben történő megfizetése esetén a vevőt a vételár 10%-ának megfelelő vételárengedmény illeti meg. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti. A szerződés megkötésétől a teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.
(9) Az elővásárlási jog jogosultjának részletfizetési kedvezmény 15 évre adható. A törlesztőrészlet összege nem lehet alacsonyabb a lakbér havi összegénél.
(10) Ha a vevő 15 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi 1% mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama.
(11) Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a Vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra kamatot köteles fizetni. A kamat mértékére és számítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.
(12) A kamatláb mértéke a későbbi, egyösszegű kifizetés esetén sem csökken.
(13) Amennyiben a vevő vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei együttesen fennállnak, a vevő kérelmére a jelen §-ban foglalt rendelkezések a következő eltérésekkel alkalmazandók:
a) a vételárnak egy összegben történő megfizetése esetén a vételár 15%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;
b) részletfizetési kedvezmény legfeljebb 20 évi időtartamra adható, a vevő a szerződéskötéskor a vételár 19 %-át köteles egy összegben megfizetni;
c) ha 20 évnél rövidebb törlesztési időt vállalt a szerződéskötéskor, és azt követően, de még a szerződésben vállalt törlesztési idő lejárta előtt a hátralékos vételárat kiegyenlíti, a vételárhátralékból évi l % mértékű engedmény illeti meg egy összegben, annyi évvel számolva, amennyi a rövidítés időtartama;
(14) A lakás részletfizetéssel történő megvásárlására kötött szerződés esetén:
a) a szerződés akkor lép hatályba, ha a vevő az első vételárrészletet kiegyenlítette,
b) amennyiben az első részlet kiegyenlítésére a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül sem kerül sor, a szerződés megszűnik,
c) a szerződés megkötésének időpontjától a teljes vételár kiegyenlítéséig a lakásra elidegenítési- és terhelési tilalom kerül bejegyzésre,
d) az elidegenítési- és terhelési tilalom alól a lakás felújítása, vagy korszerűsítése érdekében kötött hitelszerződések alapján, a hitelnyújtó pénzintézetet megillető jelzálogjog bejegyzése érdekében, külön kérelemre adható hozzájárulás, feltéve, hogy a vevőnek vételár részlet-hátraléka nincs, és valószínűsíthető, hogy a részletek megfizetésére a vevő jövedelme megfelelő fedezetet nyújt.
(15) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha gyermekét egyedül neveli és jövedelmi viszonyai nem haladják meg a szociális vetítési alap négyszeresének megfelelő összeget.
(16) Ha a vevő a lakás vételárát (vételár hátralékát) még nem egyenlítette ki, úgy annak ajándékozásához azzal a feltétellel adható hozzájárulás, ha az ajándékozás a vevő gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket is), unokája részére történik, és a megajándékozott vállalja a lakásra kötött adás-vételi szerződésben foglaltak változatlan feltételekkel történő teljesítését.
14. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése
29. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások a képviselő-testület lakásértékesítésre kijelölő egyedi döntésével idegeníthetőek el.
(2) A lakások forgalmi értékét - az Ltv. 52. §-ának figyelembe vételével készített - ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.
(3) A megüresedett bérlakások licit útján, a legtöbbet ajánló részére, a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthetők el.
(4) A licitnél meghatározott induló ár nem lehet kevesebb a lakás forgalmi értékbecslésében meghatározott összegnél. A vevőnek a vételárat egyösszegben kell megfizetni. Egyösszegű megfizetésnek számít, ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül megfizeti.
(5) A szerződés megkötésétől a teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat, mint eladó fenntartja a tulajdonjogát.
15. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásnak szabályai
30. § Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó önkormányzatot megillető bevételeit az alábbi célokra használja fel:
a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,
c) városrehabilitációra,
d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,
e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására,
f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,
g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,
h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására.
16. A szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételei
31. § A szociális intézményből elbocsátott személynek, aki az intézménybe utalásakor a bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az önkormányzat legfeljebb egyszobás, komfortos lakást biztosíthat, feltéve, hogy ilyen lakás rendelkezésre áll és a szociális intézményből elbocsátott személy a szociális és jövedelmi viszonyai alapján megfelel a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek.
17. Az önkormányzat költségvetési szervének saját feladataihoz biztosított önkormányzati lakás bérbeadása
32. § Az önkormányzat saját költségvetési szervének a saját feladatai ellátáshoz biztosított lakás bérbeadására az önkormányzati érdekből bérbe adott lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.
34. § A rendelet rendelkezéseit kizárólag a hatályba lépését követően lefolytatott pályázati eljárások és megkötött szerződések során kell alkalmazni.
35. § Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, lakbéréről és elidegenítéséről szóló Oroszlány Város Önkormányzatának 22/2007. (XI.14.) Ör. rendelete.
1. melléklet a 13/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
Név |
Születési hely, idő |
Anyja neve |
Oktatási intézmény |
|---|---|---|---|
Név |
Születési hely, idő |
Anyja neve |
Oktatási intézmény/Munkahely |
|---|---|---|---|
Megnevezés |
Igénylő |
Házaspár/Élettárs |
Együttköltöző családtag* |
Együttköltöző családtag* |
|---|---|---|---|---|
Munkabérből, vállalkozási jogviszonyból származó jövedelem |
||||
GYES, GYED, GYED EXTRA |
||||
Családi pótlék |
||||
Nyugdíjszerű ellátás |
||||
Fogyatékossági támogatás |
||||
Gyerektartás/Árvaellátás |
||||
Alkalmi munka |
||||
Egyéb |
2. melléklet a 13/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
Piaci elven hasznosítandó összkomfortos lakások: |
900 Ft/m2/hó |
Piaci elven hasznosítandó komfortos lakások: |
720 Ft/m2/hó |
Szociális elhelyezést biztosító összkomfortos lakások: |
750 Ft/m2/hó |
Szociális elhelyezést biztosító komfortos lakások: |
600 Ft/m2/hó |
Költségelven hasznosított összkomfortos lakások: |
900 Ft/m2/hó |
Önkormányzati érdekből bérbeadott összkomfortos lakások: |
750 Ft/m2/hó |
Önkormányzati érdekből bérbeadott komfortos lakások: |
600 Ft/m2/hó |
Oroszlány, Petőfi udv. 4. 1/6. |
300 Ft/m2/hó |
Oroszlány, Petőfi udv. 4. 2/10. |
300 Ft/m2/hó |
Oroszlány, Petőfi udv. 5. 1/6. |
300 Ft/m2/hó |
Oroszlány, Petőfi udv. 5. 2/10. |
300 Ft/m2/hó |
Oroszlány, Petőfi S. utca 7. fsz. 4. |
300 Ft/m2/hó |
Oroszlány, Móricz Zs. utca 4/A. 1/2. |
300 Ft/m2/hó |
3. melléklet a 13/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
Sor- |
Kérelmező adatai |
Együttköltözők |
A kérelmezővel együttköltöző |
Lakcím/Értesítési cím/e-mail cím és telefonszám |
Jelenlegi lakhatásának |
Nyilvántartásba vétel időpontja |
Kérelem megerősítés |
Megjegyzés |
|
Száma |
Össze- |
||||||||