Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/1999. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Hatályos: 1999. 07. 02

Almásfüzitő Község Önkormányzat

a távhőszolgáltatásról

1999.07.02.

Az árak megállapításáról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7, 11. §. és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (továbbiakban: Tszt.) 6 §. (2.) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 1/1999 (I.1.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően Almásfüzitő közigazgatási területére érvényesen, a távhőszolgáltatásról a község képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rész

1. § (1) Almásfüzitő község Önkormányzata a távhő-szolgáltató engedélyesek útján történő üzemeltetésével - a törvényben előírt rendelkezések alapján - biztosítja a lakó épületek és vegyes célra használt épületek távhő-ellátását.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Almásfüzitő közigazgatási területén a távhőszolgáltatást (ideértve a használati melegvíz ellátást is) végző szervezetekre és a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókra.

Fogalmak

2. § (1) Fűtési célú távhőszolgáltatás:

A fogyasztó részére szolgáltatott távhő, hőközpontban történő átalakítása folytán az átadási pontig eljuttatott és a fogyasztói vezetékhálózat útján az épületnek (épületrésznek) vagy helyiségnek a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerinti fűtési célú hőhordozó közeg szolgáltatása.
(2) Használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás: A távhő-szolgáltató nevén nyilvántartott vízmérőn mért, a hőközpontban felmelegített – szolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelő hőmérsékletű - víz szolgáltatása.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából:
lakossági fogyasztó:
a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa vagy az ilyen épületben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség (épületrész) tulajdonosa, bérlője, használója vagy azok közössége.
(4) Üzemi fogyasztó: az épület, létesítmény, ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, aki a fogyasztói hőközpontját maga üzemelteti és a távhőszolgáltatóval hőteljesítmény lekötésére szerződik.
(5) Egyéb fogyasztó: az 1, és 2, pontban nem említett épület, vagy az ilyen épületben (építményben) lévő helyiség (épületrész) tulajdonos vagy azok közössége.

A fogyasztóvédelem

3. § (1) A távhőszolgáltató fogyasztóvédelmi szempontból:

a) Köteles együttműködni a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséggel

b) ezen kötelezettsége teljesítése során: tájékoztatja a társaság tevékenységéről és gazdálkodásáról, az üzleti titoktartásra vonatkozó szabályok betartásával adatokat szolgáltat.

(2) A fogyasztói érdekképviseletet ellátó szervek hatásköre:

a) Közreműködnek az Üzletszabályzat illetőleg módosításainak kidolgozásában,

b) Együttműködik az Üzletszabályzat betartásának ellenőrzésében az engedélyező hatósággal.

c) A működési engedélyt kiadó hatóság a jóváhagyásra és módosításokra irányuló eljárások során kikéri a fogyasztói érdekképviseleti szervek véleményét.

d) Az árak elfogadása előtt meghallgatja az árhatóság a fogyasztóvédelmi szervek véleményét.

4. § Az egész település - távhőszolgáltatásba kapcsolt a Fő utca, Béke utca kivételével.

A távhőszolgáltatás korlátozása

A korlátozás sorrendje

5. § A korlátozás szükségessége alkalmával:

a) a távhőszolgáltató által ellátott üzemi és egyéb fogyasztókat 40%-os mértékben kell korlátozni, szükség esetén a fogyasztóval történő egyeztetés szerint kizárni.

c) a lakossági fogyasztók max.20 %-os hőteljesítmény ill. átalánydíjas fogyasztóknál max. 20 %-os hőmérséklet csökkentését kell végrehajtani. Egyidejűleg a hírközlő eszközök segítségével kérni a fogyasztókat az önkéntes ésszerű hőfogyasztás csökkentésére.

f) az összes fogyasztónál a melegvíz-szolgáltatást kell kizárni.

g) az egyéb fogyasztók 80%-os korlátozása (temperálás)

h) a lakossági fogyasztók 80%-os korlátozása (temperálás)

i) a teljes fogyasztói kör kizárása.

A korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (szakrendelők), gyermek és oktatási intézményekre (óvodák, bölcsőde, iskola).

Távhő-szolgáltatási díjak tartalma, alkalmazása

6. §1 (1) A 2 §-ban meghatározott fogyazstó a távhőszolgáltatásért (ide értve a használati melegvizet is) alapdíjat és hődíjat köteles fizetni

(2) Alapdíj: Az alapdíj éves, melyet
a.) az üzemi fogyazstó a vele kötött szerződésben meghatározott legmagasabb hőteljesítmény (Ft/MW) után köteles fizetni.
b.) a lakossági és egyéb fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévő helyiségek légtérfogata (Ft/lm3, év9 után köteles fizetni.
Abban az esetben, ha sz épületben (lakásban9 a távhőt csak melegvíz célú felhasználásra vételezik, csak melegvíz alapdíját, ha csak a fűtésre vételezik, csak fűtés lapdíját lehet figyelembe venni. Mindkét esetben az alapdíj vetítési alapja az épület8lakás) légtérfogata. A melegvíz és fűtés alapdíja szempontjából az épület (lakás) légtérfogatában különbség nem tehető
(3) Az alapdíj tartalma:
a.) a távhőszolgáltató által üzemeltett hőtermelő és továbbító létesítményei tüzelőanyag (és járulékai) nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből.
b.) a távhőszolgáltató saját tulajdonában lévő befektetett eszközök értékcsökkenéséből, az idegen tulajdonú eszközök bérletéért, használatáért fizetett díjból, valamint az üzemi és egyéb épületek fenntartási költségéből.
c.) az üzemeltetés és karbantartás során rendeltetészserűen elfolyt víz djából.
d.) az államot és az önkormányzatot megillető adók, illetéklek összegéből
e.) a fogyasztói kintlévőségek finanszírozásának kamatköltségéből
f.) a tulajdonos által elvárt nyereségből áll.
Az aladíj fűtés- és melegvíz alapdíjra történő megosztásának aránya megegyezik a megelőző évben mért, fűtésre és melegvízellátásra felhasznált hőmennyiségek arányával.
(4) Hődíj
a.) Hődíjat mérés esetén az átvevőállomáson mért hőmennyiség után kell fizetni. A hőfelhasználás mennyiségmérésének hiányában a fűtési hődíjat a fűtött légtérfogat alapulvételével (Ft/lm3), melegvíz hődíjat a felhasznált ivóvíz alapulvételével (Ft/m3) kell megállapítani.
b.) A fűtött légtérfogat a lakás illetőleg a nem lakás céljára szolgáló fűtőtesttel ellátott összes helyiség alapterületének és magasságának szorzata köbméterben kifejezve. A helyiség alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok közötti métereket, továbbá a beépített szekrény alapterületét kell figyelembe venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkból kiugró pillérek által elfglalt területet, ha szok mértéke 0,5 m2-nél kisebb. Fűtöttnek számít az a helyiség, melyben hőleadó berendezés van elhelyezve, vagy légtérfogata a fűtött helyiséggel összenyitható és hőfoka eléri az egyébként elvárható értéket.
(5) A hődíj tartalma:
a.) A távhőszolgáltató fűtés ill. melegvíz előállításához szükséges tüzelőanyag és szállítási költségéből, valamint a felhasznált villamosenergia költségéből
b.) A rendeltetésszerűen elfolyt víz hőhőtartalmának ellenértékéből
c.) A számításal meghatározott hőveszteségből áll.
A fogyasztó közös használatú helyiségeinek fűtésénél a hődíj 60 5-át kell figyelembe venni. Garázsok fűtésénél a hődíj 50 5-át kell figyelembe venni. A hődíj fűtési- és mellegvíz hődíjra történő megosztásának vetítési lapja az előző naptári év összes mért fűtési ill. melegvíz előállítási hőmennyisége.

Távhő-szolgáltatási díjak elszámolása, díj fizetése

7. § (1) A fogyasztó az éves alapdíjat 12 egyenlő részletben havonta fizeti meg. Az éves alapdíjat a fogyasztó köteles megfizetni akkor is, ha a távhőszolgáltatása évközben ideiglenesen vagy véglegesen megszűnik

(2) Fűtési hődíj lakossági átalánydíj elszámolásnál az éves hődíj 1/12-ed része, egyéb átalánydíjas fogyasztóknál az éves hődíj 1/6-od része (törthavi fűtés esetén ennek arányos része) Használati melegvíz hődíját mérés esetén a számlán megjelölt határidőig, átalány elszámolás esetén az 1. sz. táblázat alapján, a tárgyhó utolsó munkanapjáig köteles a fogyasztó befizetni a szolgáltató számlájára.

8. § (1) A szolgáltatott fűtési hő elszámolása 2003. október 15.-ét követeően csak hőmennyiségmérés alapján történhet.

(2) A mérés szerinti elszámolás a bekötővezetékről ellátott összes fogyasztó - bekötővezetékbe beépített mennyiségmérő- mérésével történik. Az elszámolás alapja a bekötővezetéken mért fűtási hőmennyiség MJ-ban ill. melegvíz mennyisége m3-ben kifejezve.
(3) Mérés hiányában átalánya elszámolást kell alkalmazni. Fűtést a fűtött összes légköbméter alapján, melegvizet az 1. sz. melléklet szerint kell elszámolni.
(4) A díjfizetés havonta, az elszámolás negyedévente történik a fogyasztó és a szolgálattaó között letrejött szolgálatatási szerződésben meghatározott módon.
(5) A távhőszolgáltatás díjai a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati ivóvíz és csatornahasználati díjat nem tartalmazzák, azt az ivóvíz és a csatornahsználati díjnál kell figyelembe venni.

9. § (1) Távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október 15. napja és a követekező év április 15. napja közötti időben (fűtési idényben) kell fűteni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségek belső hőmérséklete naponta átlagosan +20 C az előszobában, konyhában, WC-ben +16 C, hallban, lakószobában +20 C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában +24 C legyen.

(2) Háztartási és tisztálkodási célra szolgáló melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy átalányelszámolás esetén a kifolyócsapnál, mérés esetén az átadási pontnál legalább +40 C legyen.
(3) Fűtési idénytől eltérő időben is lehet fűteni, ha a településen fogyasztók több mint 50%-a igényli. A bejelentést a település polgármestere vagy jegyzője teheti meg a szolgáltatónak. A két különálló település (Kiskolónia és Nagykolónia) külön-külön is kérheti a távhőszolgáltatást.
(4) A településeken a fogyasztók külön-külön nem kérhetik a fűtési idényen kívüli szolgáltatást megindítását, csak a település egésze.
(5) A pótfűtési napokra átalányelszámolás esetén az éves fűtési hődíj 365-öd részét kell elszámolni. Minden megkezdett pótfűtési nap egésznapnak számít.
(6) Ha a település a 3.) pontban leírtak szerint kéri a távfűtés megindítását, annak díját a szolgáltatást igénybevevő minden fogyasztó köteles megtéríteni.

10. § (1) A távhő-szolgáltató feladatai és kötelezettségei:

a) A távhőszolgáltatás folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatás biztosítása a fogyasztó részére.

b) A távhő-termelő és távhő-szolgáltató rendszer fenntartása és fejlesztése

(2) A fogyasztó feladatai és kötelezettségei:

a) A távhőszolgáltatás ellenértékének határidőig történő megfizetése

b) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosának - tulajdonát illetően -minden esetben döntési joga van a fogyasztó személyének meghatározásában. A tulajdonos kötelezettsége a szolgáltató részére írásban bejelenteni a tulajdonát képező ingatlan használóját vagy bérlőjét. A tulajdonos és a használó (bérlő) által együttesen aláírt nyilatkozat szolgáltatóhoz történő eljuttatását követő hónap l-jétől a nyilatkozaton megjelölt személy minősül fogyasztónak. Amennyiben a tulajdonos másként nem rendelkezik, vagy a fenti együttesen aláírt nyilatkozatot a szolgáltató részére nem küldi meg, fogyasztónak a tulajdonos minősül. Visszamenőleges hatállyal a fogyasztó változás átvezetésének helye nincs. Tulajdonos változás esetén a bejelentési kötelezettség a régi és új tulajdonost egyetemlegesen terheli. A régi tulajdonos viseli a bejelentés elmulasztásából eredő összes kárt.

c) A Tszt.3. § (1) pontjában meghatározott fogyasztói berendezés folyamatos karbantartása oly módon, hogy a távhőszolgáltatás zavartalansága biztosítva legyen.

Engedélyezés

11. § (1) Figyelemmel kell lenni az erőművek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárásról szóló, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, az egyes építményekkel építési munkákkal, építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló valamennyi jogszabály előírására.(lásd: OTEK)

(2) Ha távhőszolgáltatásra működési engedélyt kérő, egyúttal a tulajdonában lévő távhőtermelő létesítmény működésére is kér engedélyt, azt a távhő-szolgáltatói működési engedélybe kell foglalni.

(3) A szolgáltatási pont után lévő fogyasztói berendezésen történő átalakítás vagy bővítés csak a szolgáltató írásban történő értesítése után, annak engedélyével végezhető.

A csatlakozás

12. § (1) A távhőszolgáltatásba új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező fogyasztási hely tulajdonosa az igényének kielégítését szolgáló távhő-szolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a távhő-szolgáltató részére csatlakozási díjat köteles fizetni.

(2) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amiben megjelölik a távhő-szolgáltatói rendszer létesítésének, bővítésének, átalakításának valamint a díj fizetésének határidejét.

(3) A távhőszolgáltatást már igénybevevő ingatlanon történő épületrész bekapcsolása csak a szolgáltató engedélyével lehetséges, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges fogyasztói berendezés létesítését, bővítését, átalakítását az épületrész tulajdonosa vállalja.

(4) Ha az igény kielégítéséhez szükséges a távhő-szolgáltatói vagyon fejlesztése – a csatlakozási díj felhasználásával - az a távhő-szolgáltató feladata.

(5) A szerződésben a csatlakozási díj megfizetőjét kell fogyasztónak megnevezni. Ha a csatlakozási díj fizetői az épületrészek tulajdonosai, a szerződésben fogyasztónak a fogyasztói közösség is megnevezhető.

(6) Ha a csatlakozási díjat az épületrész tulajdonosa - az épület tulajdonos egyetértésével fizette meg - a távhő-szolgáltatási szerződésben fogyasztóként az épületrész tulajdonosa is megnevezhető.

(7) A távhő-szolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az igénybejelentő, illetőleg az épületrész tulajdonosa a csatlakozási díj legalább 90 %-át befizette.

(8) A csatlakozási díjat a távhő-szolgáltató köteles külön számlán kezelni és azt csak az igénybejelentő érdekében szükséges új távhő-szolgáltatói vagyon fejlesztésére használhatja fel.

(9) Amennyiben a csatlakozási díj 90%-a a megkötött szerződésben meghatározott határidőtől számított l éven belül nem várható, a távhő-szolgáltató a távhő-szolgáltatói vagyon fejlesztését jogosult megtagadni és köteles az addig befizetett csatlakozási díjat visszatéríteni.

(10) A csatlakozási díj megfizetése a távhő-szolgáltatói vagyon tulajdoni jogviszonyát nem érinti, a távhő-szolgáltatót a távhő-szolgáltatói vagyon növekedése miatt térítési kötelezettség nem terheli.

(11) A bejelentett távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővagyon - fejlesztés csatlakozási díja az üzletszabályzatban meghatározott számítás szerinti érték, amelyet a hálózati csatlakozás kiépítéséért a távhőtermelőnek fizetendő fejlesztési hozzájárulás arányos részével kell növelni.

(12) A csatlakozási díj nem tartalmazza az egyedi hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségét.

Mérés

13. § (1) Almásfüzitő Önkormányzat közigazgatási területén - a távhőszolgáltatást illetően az újonnan létesülő fogyasztónál kizárólag mérés szerinti elszámolás valósítható meg. Az újonnan létesülő távhő-fogyasztói berendezés kizárólag egyedi elszámolásra alkalmas módon létesíthető mind a fűtés, mind a használati melegvíz ellátás tekintetében.

(2) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően meglévő épület új távhőigénnyel csak akkor látható el, ha abban az épülettulajdonos, vagy a fogyasztói közösség a távhő-fogyasztás mérésére alkalmas hiteles mérőberendezéseket beépítette.

(3) Távhővel már ellátott épületnek a hőmennyiség méréséhez szükséges szolgáltatói berendezés átalakítása a távhő-szolgáltató, a fogyasztói berendezés átalakítása az épülettulajdonos vagy a fogyasztói közösség feladata.

(4) Ha a távhővel már ellátott épület meglévő távhő-szolgáltatói rendszerének átalakítása egyúttal növekvő távhőigénnyel jár, akkor a 14. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Távhővel már ellátott épületnek az épületrészek távhő-ellátását szolgáló fogyasztói vezetékhálózat, az azon elhelyezett egyedi mennyiségmérők, valamint az egyéb fogyasztói berendezésen lévő vagy arra szerelendő szabályzók költségei a távhő-szolgáltatót nem terhelik.

(6) A szolgáltató a szolgálatatói hőközpontban vagy hőfogadó állomáson a szolgáltatott távhőmennyiséget mérni köteles. Az elszámolásra szolgáló mérő (hőmennyiségmérő, használati melegvízmérő) a szolgáltató tulajdona.

(7) A szolgáltatói hőközpontból ellátott épületek tulajdonosai a mért távhőmennyiség elosztására, az épületek hőfelhasználái arányának megállapítsára az épület főelzárója után mellékmérőt szereltethet fel. amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, úgy a mellékmérő az épület tuljdonosának tulajdonát képezi.

(8) Az elszámolásra kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített mérőberendezés alkalmazható. A mérők üzemben tartásáról, időszakos hitelesítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Mind a szolgáltató, mind a fogyasztó jogosult a mérő hitelességének ellenőrzésére. Amennyiben a fogyasztó egyedi méréshez illetve használati melegvíz elszámolásához olyan mérőt alkalmaz, amely nem hitelesített, vagy amelynek hitelesítése lejárt, úgy kell tekinteni, mintha mérővel nem is rendelkezne.

Távhő-szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony

14. §2 (1) A szolgálatatót a fogyasztóval szerődéskötési kötelezettség terheli.

(2) A lakossági fogyasztóval a szolgálatató álatlános szerződést köteles kötni.
(2) Az egyéb fogyasztóval a szolgáltató egyedi szerződést köteles kötni.
(3) A szerződésben kötelező a szolgáltatói és fogyasztói vagyon határának meghatározása.

A közüzemi szerződés megszegésének következményei

15. § (1) Felemelt díj megfizetése:

a) a fogyasztó felemelt díjat köteles fizetni az alábbi esetekben:

- a mérő eszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését vagy meghibásodását a távhő-szolgáltatónak nem jelenti be
- a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez
- a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget
b) A felemelt díj mértéke:
a fogyasztó az alábbiakat együttesen köteles megfizetni:
- az alapdíj kétszerese
- az előző azonos időszak fogyasztásának kétszerese
- átalány-elszámolás esetén a szerződésszegés minden megkezdett hónapjában a hődíj kétszerese.
- a mérőjavítás összes költsége (ideértve a hitelesítés költségét is).
(2) A kikapcsolás:
a) a kikapcsolás jelenti azt az időtartamot, amely alatt a hőszolgáltatást és/vagy használati melegvízellátást a szolgáltató felfüggeszti a fogyasztó szerződésszegése miatt.
b) a távhő-szolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatás szüneteltetését az egyes fogyasztókkal szemben. A távhőszolgáltatás szüneteltetése azonban nem akadályozhatja a többi fogyasztó zavartalan távhőellátását.
c) A kikapcsolás feltételei:
Amennyiben a távhőszolgáltatás díját a fogyasztó felszólítás ellenére nem fizeti meg, vagy a Tszt. 44. § (2) b),c),d),e) és f) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követ el, a szolgáltató jogosult a szerződésszegés megszüntetésére vonatkozó felszólításban megjelölt határidő eredménytelen eltelte után a fogyasztót , illetőleg a tulajdonában lévő épületet – a mindenkor hatályos jogszabályok szerint - a távhőszolgáltatásból kikapcsolni. E jogosultsága akkor is fennáll, ha az ingatlan használója követ el szerződésszegést. Az alapdíjat a kikapcsolás időtartama alatt is fizetnie kell a fogyasztónak.

A távhőszolgáltatásról történő végleges leválás

16. § A távfűtésről történő leválás csak a bekötővezetékről ellátott ingatlan egészének lehetséges. A fűtési hálózatról nem válhat le épületrész vagy ingatlanon belüli fogyasztó.

(1)Az ingatlan leválásának feltételei:
a) a fogyasztónak ( fogyasztói közösségnek) írásban kell kezdeményezni a szolgáltató felé
b) a mérő kör összes fogyasztójának írásbeli hozzájárulása szükséges
c) a leválással kapcsolatos valamennyi költséget viselnie kell a fogyasztónak (fogyasztói közösségnek)
d) a leválással érintett helyiségekben távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztói vezeték nem haladhat át
e) a leválással kapcsolatban műszaki tervet kell készíteni, amit be kell mutatni a szolgáltatónak is.
f) a leválással kapcsolatosan műszaki átadást kell tartani, amelyre a távhő-szolgáltató képviselőjét is meg kell hívni.
A műszaki átadást követően, amennyiben a fogyasztó az előírt jogi és műszaki feltételeket teljesítette, úgy a szolgáltató a műszaki átadás időpontjától köteles hozzájárulását megadni.
(2) A leválás esetén az alapdíjat a tárgyév egészére fizetnie kell a fogyasztónak.

Távhőszolgáltatás szüneteltetése

17. § (1) A távhőszolgáltatás szüneteltetését a szolgáltató és a bekötővezetékről ellátott fogyasztó, vagy fogyasztói közösség is kezdeményezheti.

(2) A szolgáltató és a fogyasztó ( fogyasztói közösség) a távhőszolgáltatás szüneteltetését akkor kezdeményezheti, ha az üzemeltetésükben lévő berendezésüket tervszerinti karbantartásnak, felújításnak vetik alá, vagy a fenntartási munkát előre nem látható, váratlan meghibásodás okozta.

(3) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév június 1-je és szeptember 1-je közötti időszakban kell elvégezni úgy, hogy a melegvíz-szolgáltatás ez időn belül maximum nyolc napig szünetelhet. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a fogyasztó és távhő-szolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről az (1) pontban említettek egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

(5) Az egyes helyiségek vagy épületrészek távhőszolgáltatásának terv szerinti munkálatainak idejére történő szüneteltetését a fogyasztó az alábbi együttes feltételek teljesülése mellett kérheti:

a) a fűtés szüneteltetésével érintett helyiségek határozó szerkezeteivel szomszédos ingatlanrészek tulajdonosainak írásbeli hozzájárulása

b) a tulajdonos közösségének írásbeli hozzájárulása

c) a szüneteltetés műszaki feltételeit a szolgáltató alakítja ki

d) a műszaki átalakítások valamennyi költségét a szüneteltetést kérő fogyasztó viseli.

(6) A szünetelés időtartamára az alapdíjat a szüneteltetést kérő fogyasztó köteles megtéríteni.

Az ármegállapítás rendje

18. §3 (1) A díjakat az Önkormányzat állapítja meg. A távhőszolgáltató díjakra vonatkozó javaslatát az Önkormányzat által elfogadott Üzletszabányzat mellékletét képező önköltség-számítási szabályzat alapján köteles elkészíteni. A távhőszolgáltató által előterjesztett díjakra vonatkozó javaslatot az Önkormányzat Képviselő-testülete, mint árhatóság fogadja el az 1990. évi LXXXVII. tv. (ártörvény rendelkezési alapján)

(2) A távhőszolgáltatási díjak megállapításának rendje:
A) Az alapdíj: megállapítására évente egy alkalommal, lehetőleg december 31-ig kerül sor. A megállapított aalapdíj a következő év január 1-től december 31-ig terjedő naptári évre szól. amennyiben az előző év december 31-ig nem kerül sor az új alapdíj megállapítására, úgy automatikusan az előző évi alapdíjat kell felszámítani a szolgáltatónak a következő év január 1-től mindaddig, amíg az árhatóság más árat állapít meg.
B) Hődíj: Évi egy alkalommal prognosztizált árakon kerül megállapításra.
C) Használati melegvíz: Évi egy alkalommal prognosztizált árakon kerül megállapításra.

19. §

Átmeneti és záró rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhő és használati melegvíz szolgáltatásról szóló 1/1993. (I.6.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító rendeletek hatályukat vesztik.
(3) A korábbi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő – jogszabályokkal nem ellentétes – távhőszolgáltatás és szerződések mindaddig fennmaradnak, amíg valamelyik fél a szerződéskötést – vagy a régi szerződés módosítását – nem kezdeményezi.