Almásfüzitő Község Önkormányzat kÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

13/2010. (XI.29.) Önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

(egységes szerkezetben a módosítására szolgáló 12/2011. (VII.1.), a 14/2011. (IX.23.), 21/2011.(XII.15.), a 9/2012.(IV.18.), valamint a 2/2014. (II.15.) Önkormányzati rendeltetekkel)

Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.évi XX. Törvény 44/A.§.(1) e.) pontja, a helyi  önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 18.§.(1). bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kötelezettségnek eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§.      A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban Ötv.) által nem szabályozott működési szabályokat Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testülete saját működésére vonatkozóan az Ötv. Szerkezetének megfelelően az alábbiak szerint szabályozza

2.§

1. Az Önkormányzat megnevezése: Almásfüzitő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

2. székhelye: 2932. Almásfüzitő Petőfi tér 7.
3. működési területe: Almásfüzitő község.
4. A Képviselő-testület hivatalának neve: Almásfüzitő Község Polgármesteri Hivatala.

3.§.

1. Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
2. A címer leírása és heraldikai értelmezése:

1. A címerpajzs formája: Függőlegesen megosztott pajzs, melynek baloldala ezüst, jobboldala középkék színű. A baloldali középső harmadában zöld színű kettős fonott törzsű fűzfa áll, a jobb oldali középső harmadában aranyszínű, jobbra mutató nyíllal összefogott keresztezett kardok, melyeken 5 ágú korona ül.

2. Almásfüzitő község zászlajának leírása: A zászló 1/2 arányú, álló fehér téglalap, melyet a két oldalán 1/5 - 1/5 zöld sáv szegélyez. A címer a zászló középső 1/3-ban foglal helyet, mely alatt zöld színnel Almásfüzitő felirat van.
3. A (2) - (3) bekezdésben meghatározott címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

1. Almásfüzitő község polgármestere
2. Almásfüzitő község jegyzője

5. A polgármester és a jegyző gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepe­ket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei: a képviselő-testület által évente elfogadott eseménynaptár szerint.
6. A település nemzetközi kapcsolatai:
   1. külföldön a Szlovákiai Izsa községgel
   2. Hídverő Társulás (székhelye: Izsa)
7. Az önkormányzat képviselő-testülete Almásfüzitő Díszpolgári címet, Almásfüzitő Közsé­gért Emléklapot. Polgármesteri Dicséretet a polgármester adományoz. A címek adományozására vo­natkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

 (Ötv. 1.§. - 5.§. )

4.§.

1. A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytat.         
   1. külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
   2. a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlan-értékesítéssel) vállal­kozás-élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
   3. Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.
2. A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesz­tésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő­testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

5.§.

1. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormány­zattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, el­képzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi el­képzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.
2. A területi koordinációval kapcsolatos polgármesteri feladatok:

Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulásban és a Települési Önkormányzatok Szövetségében az önkormányzat képviselete.

III. Fejezet

A települési önkormányzat

(Tv. 6.§. - 11. §.)

6.§.

1. Az önkormányzat szabadon vállalhatja többlet közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

2. A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
3. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
4. Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg- kell állást foglalni.

7.§.

1. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakor­lását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik hitel felvétele.
2. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az 3.sz. mellékletben foglaltak szerinti felsoro­lással a polgármesterre, 3.sz. mellékletben rögzített tartalommal a bizottságára ruházza át.

IV. Fejezet.

A képviselő-testület működése

(Ötv. 12-18.§.)

8.§.

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.
2. A képviselő-testület évente legalább 9 alkalommal ülésezik.

A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Művelődési Házban tartja. A képviselő-testület a közmeghallgatást évente egyszer a Művelődési házban egyszer a Teleházban tart, amelyet nem tartalmaz a kilenc alkalom. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülésezési-szünetet minden év július és augusztus hónapban tart.

3. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 10 nappal megkapják.

            A Petőfi tér 3. és a Fő út 20. szám alatti Polgármesteri Hivatali hirdetőtáblákra (to­vábbiakban: hirdetőtáblákra) ki kell függeszteni a testületi ülések időpontját, helyét és napi­rendjét.

4. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 5 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
5. Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt a hirdetőtáblákon nyilvánosságra kell hozni.
6. A képviselő-testülettanácskozási jogot, biztosit a napirend szerinti témában az Almásfüzitőn bejegyzett és tevékenykedő, bíróság által elfogadott alapító okirattal rendelkező civil szervezet elöljárói számára a testület és a bizottságok ülésein.

A testületi ülésen állandó meghívottak az intézményvezetők.

9.§.

1. A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.
2. A munkaterv tervezetét a polgármes­ter terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munka­terv tervezete között összhang legyen.
3. A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését
2. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
3. azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani
4. az előkészítésben résztvevők felsorolása,
5. a napirend előterjesztőjének a megjelölése,
6. azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
7. megjelölendők az előterjesztések elkészítésének határidői,
8. egyéb teendők rögzítése, fórumok szervezése, évfordulók megünneplése.

10.§.

1. A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
2. Az ülésvezető elnök feladatai testületi ülés vezetése során:

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá
2. megállapítja az ülés határozatképességét,
3. előterjeszti az ülés napirendjét,
4. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
5. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
6. ismertetést ad a részére átruházott hatáskörében hozott döntésekről.

11.§.

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-tes­tület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javas­latot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kivétel a költségvetés, zárszámadás, önkormányzati rendeletek, melyek írásos előterjesz­téseinek meghívóval történő kiküldése kötelező
3. Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

1. a tárgy pontos meghatározása,
2. az előkészítésben résztvevők megnevezése,
3. annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
4. mindazok a körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést

4. a feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, formai, tartalmi követelményei:

1. kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
2. törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
3. ha a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
4.  rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
5.  meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst.

12.§.

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő- testület, a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
2. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

1. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 15 óráig írásban nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
2. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sür­gősség kérdését a napirend lezárása után, vitára kell bocsátani. A polgármester ismer­teti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
3. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítván egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

13.§.

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
   1. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
   2. az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácsokozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt fel­szólalás időtartama 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
3. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
4. Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéséhez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
5. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
6. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
7. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
8. Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.       

14.§.

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
2. Minősített többség szükséges:

1. sürgősségi indítvány elfogadása,
2. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása

3. A polgármes­ter titkos szavazás esetén nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelé­sére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
4. Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

1. azt a törvény írja elő,
2. azt a képviselő-testület több mint a fele indítványozza,
3. azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri

5. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok névsorát, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak.
6. Név szerinti szavazás lehet a következő ügyekben:

1. az önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél,
2. 5 M Ft-nál nagyobb összegű hitel felvételénél,
3. a település jogi státuszát érintő ügyeknél.

7. A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. a szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
9. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a szavazást meg kell is­mételni.

         15.§.

1. A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
2. A határozatokat el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

  16.§.

1. Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
2. Interpelláció: A (3) bekezdésben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
3. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának el­fogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

      a válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.

4. A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a:

1. polgármestertől,
2. alpolgármestertől
3. önkormányzati bizottság elnökeitől,
4. a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amelyre az ülésen vagy leg­később 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

5. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesen vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármes­tert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
6. A képviselő-testület ülésén az interpel1ációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogad­ja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

17.§.

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy
2. sértő kifejezéseket használ.

2. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót. Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelez­heti.
3. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

18.§.

1. A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyek közül

1. az eredeti példányt évente kötetbe kell kötni,
2. a másik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Közigazgatási Hivatalnak
3. a jegyzőkönyv másolatát a Könyvtárba és a Teleházba is el kell küldeni

2. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

V. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

19.§.

1. A képviselő-testület - az Ötv. 16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

20.§.

1. Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a települési képviselők,
2. az önkormányzati bizottságok elnökei
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
4. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteknek vezetői
5. önkormányzati társulás tagjai

2. A rendelet-tervezet előkészítése:

1. A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél  

      - elveket, szempontokat állapít meg,

1. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideigle­nes bizottság, sőt külső szakértő is.

3. Az önkormányzati rendeletek véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni Ennek elsődleges forrásai:

1. szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
2. a lakossági közvélemény-kutatás,
3. A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

4. Az önkormányzat rendelet-tervezetet az előkészítést és véleményezést követően a   rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé kell terjeszti.

21.§.

1. Az önkormányzati rendelet a kihirdetésének napja a hirdetőtáblákon való kifüggesztés napja.
2. A kihirdetett önkormányzati rendelet egy-egy példányát a község könyvtárába valamint a Teleház olvasótermébe kell elhelyezni.

22.§.    Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára- tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról

VI. Fejezet

A települési képviselő

23.§.    A települési képviselők jogállását a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 19- 20. §-ai és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI. törvény szabályozza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai. A bizottsági feladatok és szervezet

24.§.

1. A képviselő-testület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
2. A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi, Műszaki és Szociális Bizottság
2. Oktatási, Kulturális, Jóléti és Idegenfogalmi Bizottság
3. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Pénzügyi, Műszaki és Szociális Bizottság végzi.
4. A polgármester illetményének emelésére a Pénzügyi, Műszaki és Szociális Bizottság tesz javaslatot.
5. A költségvetési koncepciót a Pénzügyi, Műszaki és Szociális Bizottság előzetesen véleményezi.
   3. A bizottság belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.
   4. A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
   5. A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzé­séig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.
   6. A képviselő-testület munkáját két tanácsnok segíti.

1. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását a sport tanácsnok
2. a településrészek közötti összhang megteremtését a településrészi tanácsnok.

25.§.

1. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
2. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.
3. A bizottság tevékenységéről ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő- testületnek

VIII. Fejezet.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző. ( Ötv.9.§(1). 31-37. §.)

26.§.

1. [1]A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
2. A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

1. segíti a települési képviselők munkáját, meghatározza az alpolgármester feladatait
2. irányítja a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
3. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok meghirdetéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szer­vezetek, egyesületek, civil szervezetek vezetőivel.

3. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a testület összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

27.§. A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

28.§.

1. A jegyző feladatait főállásban látja el.
2. Feladatait a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e határozza meg.

IX. fejezet

A Polgármesteri Hivatal

29.§.    A Polgármesteri Hivatal munkarendjét, belső szervezeti felépítését a jegyző által készített a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

X. Fejezet

A társulások

A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai (Ötv.41-43.§)

30.§.

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít ki együttműködést.
2. A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41-43. §-a és az Önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. Tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
3. A képviselő-testület a többcélú kistérségi társulással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény alapján gyakorolja
4. A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
5. A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
3. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

XI. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

31.§.    A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi

            kezdeményezés rendjét.

32.§.

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy-egy esetben közmeghallgatást tart, a Művelődési Házban és a Teleházban.
2. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
3. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

33.§.

1. A polgármester előre meghirdetett közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést hívhat össze.
2. Fontosabb szabályai:

1. a gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörről a hirdetőtáblákon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
2. a gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt
3. a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

XII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, az önkormányzat vagyona

34.§.     Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan 

             forgalomképes törzsvagyon) valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételek körét 

             a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

35.§.    A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör

            szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

36.§.

1. A rendelet 2010. december 1-én lép hatályba.
2. A rendeletet más jogszabályokban kötelezően alkalmazható rövidítése SzMSz.
3. Jelen SzMSz hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/2007.(IV.2.) ÖK. rendelet

Karánsebesy Lukács                                Dr. Szeidl Bernadett

Polgármester                                                      jegyző

1. melléklet a 13/2010. (XI.29.) Önkormányzati rendelethez

Képviselő-testület önként vállalt feladatainak jegyzéke

1. Szociális Alapellátási intézmény keretében:

-

-

2. Komárom Bábolna Többcélú kistérségi társulás keretében:

-

2. melléklet a 13/2010. (XI.29.) Önkormányzati rendelethez

Polgármesterre átruházott hatáskörök

Képviselő-testület hatáskörét polgármesterre csak rendelet alkotás útján telepíthet.

Egészségügyi Szociális alapellátás keretében

1. átmeneti segélyek
2. temetési segély
3. szociális étkeztetés
4. térítési díjak csökkentése elengedése
5. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás odaítélése

Önkormányzati rendeletek által

1. méltányossági kérelmek elbírálása
2. 3,5 tonnánál nagyobb járművek behajtásának engedélyezése
3. Közterület bérletére vonatkozó szerződések 500.000 Ft. értékhatárig

3. melléklet a 13/2010. (XI.29.) Önkormányzati rendelethez

Bizottságokra átruházott hatáskörök

Önkormányzati rendeletek által:

1. Felsőoktatásban tanuló fiatalok támogatása – Pénzügyi Műszaki és Szociális Bizottság és Oktatási Kulturális Ifjúsági Jóléti Bizottság közösen
2. Lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása – Pénzügyi Műszaki és Szociális Bizottság

[2]4. melléklet a 13/2010. (XI.29.) Önkormányzati rendelethez

Almásfüzitő Község ÖnkormányzatA ÉS Költségvetési Szervei által alkalmazott Kormányzati funkció Kódok

1. Almásfüzitő Község Önkormányzata (729644)
2. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
3. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
4. 013320 Köztemető- fenntartás és – működtetés
5. 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés
6. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
7. 031030 Közterület rendjének fenntartása
8. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
9. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
10. 051020 Nem veszélyes települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
11. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
12. 064010 Közvilágítás
13. 066010 Zöldterület-kezelés
14. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
15. 072111 Háziorvosi alapellátás
16. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
17. 072311 Fogorvosi alapellátás
18. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
19. 074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás
20. 096010 Óvodai intézményi étkeztetés
21. 096020 Iskolai intézményi étkeztetés
22. 098021 Pedagógiai szakszolg.tev. szakmai feladatai
23. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása
24. 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások
25. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
26. 107051 Szociális étkeztetés
27. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
28. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

2. Polgármesteri Hivatal (385398)
   • 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

   tevékenysége

• 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatási
• 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
• 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
• 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek
• 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
• 031030 Közterületek rendjének fenntartása
• 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
• 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
• 106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

3. Almásfüzitői Sün Balázs Óvoda (648817)
   • 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
   • 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai

             feladatai

• 091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai
• 096010 Óvodai intézményi étkeztetés

4. Almásfüzitői Szociális Alapellátási Intézmény (765693)
   • 102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása
   • 104012 Gyermekek átmeneti ellátása
   • 104030 Gyermekek napközbeni ellátása
   • 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások
   • 107051 Szociális étkeztetés
   • 107052 Házi segítségnyújtás
   • 107054 Családsegítés

5. Petőfi Sándor Kulturális Szabadidő Központ és Könyvtár (389286)
6. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
7. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
8. 082044 Könyvtári szolgáltatások

6. Almásfüzitői Intézmények Konyhája (823159)
   • 096010            Óvodai intézményi étkeztetés
   • 096020            Iskolai intézményi étkezetés
   • 104030            Gyermekek napközbeni ellátása
   • 107051            Szociális étkeztetés