Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1.§ A rendelet hatálya Almásfüzitő Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában levő, illetve tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre terjed ki:

a) ingatlanra,

b) ingó vagyonra,

c) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, immateriális javakra,

d) tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, részesedések) és tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (továbbiakban: portfólió vagyon),

e) önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.

2. § Külön önkormányzati rendelet szabályozza, így a rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére,  valamint elidegenítésére,

b) közterületek használatára,

c) önkormányzati támogatások odaítélésére.

2. Önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi.

4. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyonba nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

5. § Az önkormányzat törzsvagyonába a törvény és e rendelet által forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül az önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.

6. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona: a törvény alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyontárgyak.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek e rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemek. 

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik e rendelet 6. § (1) –(2) bekezdésében meghatározott vagyoni körbe.

7. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát – amennyiben azt jogszabály, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv) nem zárja ki –a Képviselő-testület megváltoztathatja.

(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítésére) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnik, vagy ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.

3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása

8. § Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló tartja nyilván a hatályos jogszabályi előírások figyelembe vételével. Az értékbeni nyilvántartástól el lehet tekinteni, ha az az adott vagyonelem természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

9. § Az önkormányzat tulajdonában levő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül. A leltározás és leltárkészítés eljárási rendjét a leltározási és leltárkészítési szabályzat tartalmazza.

10. § Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni, ami az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit, forrásait) mutatja be.

11. § A vagyonkimutatás eszköz-, illetve forráscsoportonkénti tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve üzleti vagyon bontásban.

12. § A vagyonkimutatás elkészítésénél és vezetésénél a számviteli törvény, az ingatlanok tekintetében az ingatlanvagyon-kataszter készítésére vonatkozó szabályok rendelkezései az irányadóak.

13. §A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére, irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingatlanvagyon értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján vagy ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata alapján megállapított értéken,

b) ingó vagyontárgy értékét piaci érték alapján,

c) társasági részesedés értékét három hónapnál nem régebbi üzleti értékbecslés alapján,

d) vagyonértékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény vagyonértékű jog értékére vonatkozó szabályai alapján,

e) értékpapír vagyonának értékét értékesítés, hasznosítás esetén:

ea) A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír értékét tőzsdei árfolyamon

eb) A másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír értékét a kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon.

14. § A rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor – ha a szerződés tárgya több vagyonelem –a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

15. § (1)Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület hagyja jóvá.

4. Tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök

16. § A tulajdonosi jogokat Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testülete illetve jogszabályban meghatározott hatáskörben a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a költségvetési szervek vezetői gyakorolhatják.

17. § A Képviselő-testület a polgármestert az alább felsorolt tulajdonosi, jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadása;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;

e) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése.

18. § A polgármester a tevékenységet követő Képviselő-testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek e rendelet 18. § szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

19. § (1) A társasházakban az Önkormányzatot a tulajdoni hányadát illetően a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli.

(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételre jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.

20. § Az önkormányzat javára ingatlan tulajdonjogának adásvétel vagy csereszerződés útján történő megszerzéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

5. Törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

21. § E rendelet 1. mellékletében felsorolt forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

22. § A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe, vagy használatba adás útján hasznosítható. A hasznosításról a Képviselő-testület dönt.

23. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása azok rendeltetésének sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátási kötelezettség, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

24. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) alapító okirataiban határozza meg a használatukba adott törzsvagyon körét. A használatba adott vagyon tekintetében az intézményeket megilleti az ingyenes használat joga, és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. A kötelezettségek teljesítéséért az intézmények vezetői felelnek.

(2) Az intézmények használatában levő ingatlanok hasznosításáról –az elidegenítést és a biztosítékul adást kivéve – az intézmény vezetője köthet megállapodást.

(3) A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén a Képviselő-testület által minden év december 15. napjáig határozatban megállapított bérleti díjakat kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti hasznosításon túlmenően az intézmények vezetőinek jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs.

(5) Azt intézmények a használatukba adott vagyonnal –az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és rendeletek keretei között gazdálkodnak.

6. Üzleti vagyon feletti jogok gyakorlása

25. § Üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – kivéve a zálogjoggal való megterhelést és a vagyonkezelésbe adást, mely a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre –

a)ötszázezer forint értékhatárig a polgármester,

b)ötszázezer forintot meghaladó értékhatár esetében a Képviselő-testület gyakorolja.

7. Vagyonkezelés szabályai

26. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában levő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezési szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A Képviselő-testület kizárólag az Nvtv-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(2) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről, megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

27. § A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – az önkormányzati közfeladatokra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottakon, valamint a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános tartalmi kellékein kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és hozzá kapcsolódóan a vagyonkezelő által ellátható egyéb tevékenységek pontos megjelölését,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyaknak az önkormányzat számviteli nyilvántartásával megegyező tételes jegyzéket, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon érték szerinti megjelölését,

c) a vagyonkezelőnek a feladatai ellátásához és a kezelésbe adott vagyon működtetéséhez alvállalkozók és közreműködők igénybevételével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,

f) a vagyonkezelőnek, mint az önkormányzati nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettnek a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakkal kapcsolatos nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének módját és formáját,

g) az önkormányzati vagyon kezeléséből az Önkormányzatot megillető befizetések teljesítésére és a kezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésére vonatkozó biztosítékokat, esetlegesen egyéb mellékkötelezettségeket, a vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás megkötésének kötelezettségét,

i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhető eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint vagyonkezelés megszűnésével keletkező elszámolást, továbbá az önkormányzati költségvetést megillető bevételeknek és költségeknek az egyéb bevételektől történő elhatárolásának módját,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, megszűnésének eseteit, valamint a szerződés felmondásának egyéb okait,

l) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetére a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a felek által teljesítendő szolgáltatásokat és elszámolást,

m) a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzését, az ellenőrzés módját, gyakoriságát,

n) amennyiben a vagyonkezelői jog alapítását, továbbá a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését egyéb jogszabályok kötik más szerv hozzájárulásához, a hozzájáruló nyilatkozatok a szerződés mellékletét képezik,

o) a vagyonkezeléssel kapcsolatos adatszolgáltatás tartalmát, formáját és határidejét.

28. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján.

(2) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben tájékoztatja a Képviselő-testületet a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

29. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladatok kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

8. Önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése

30. § Önkormányzati vagyon értékesítése jelen rendeletben, valamint az Nvtv-ben foglaltak szerint történhet versenyeztetési eljárással, versenyeztetési eljárás lefolytatása nélkül, továbbá licittárgyalás útján.

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni –ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Licittárgyalás útján kell értékesíteni, hasznosítani:

a) az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó ingatlant, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik,

b) ingóság esetén, amennyiben az ingóság forgalmi értéke a 100.000 Ft-ot meghaladja.

(3) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A licitszabályzatot jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza

32. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi, Műszaki és Szociális Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

33. § Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátás céljából, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

9. Követelések kezelése

34. § Az önkormányzat a nyilvántartott követelésekről részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le:

a) csődegyességi megállapodásban,

b) bírósági egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés a végrehajtás során nem vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés érvényesítése bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

f) ha a követeléssel érintett szervezet nem érhető el, nem fellelhető és ez a tény bizonyított.

10. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 20/2012.(XI.01.) önkormányzati rendelete.

                   Karánsebesy Lukács                                                  Dr. Szeidl Bernadett

                        polgármester                                                                  jegyző

1. melléklet a 6/2016. (VII.15.) önkormányzati rendelethez

Almásfüzitő Község Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt

2. melléklet a 6/2016. (VII.15.) önkormányzati rendelethez

Versenytárgyalási szabályzat

1. A jogszabályokban vagy támogatási szerződésekben, valamint Almásfüzitő Község Önkormányzati Képviselő-testülete által meghatározott, a mindenkori költségvetési törvényben elfogadott értékhatár feletti önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésre, hasznosításra a jelen szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

2. A versenytárgyalás lehet nyilvános vagy zártkörű. A versenytárgyalások alapvetően nyilvánosak. Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, továbbá zártkörű versenytárgyalást lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak és Almásfüzitő Község Önkormányzati Képviselő-testülete a versenytárgyalási ajánlat tételére alkalmasnak tekintetteket névre szólóan felhívja.

3. A nyilvános versenytárgyalási felhívást megyei és országos napilapban, az Almásfüzitői Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a városi honlapon és az Almásfüzitői Hírekben kell meghirdetni. A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

4. A versenytárgyalást kettő fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből megállapítható az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete, mely alapján valószínűsíthető az alkalmassága a felhívásban megjelöltek teljesítésére.

5. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani és köteles a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egybevethető ajánlatokat készíthessenek.

6. A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

6.1. a versenytárgyalási cél pontos meghatározását,

6.2. a szolgáltatással és ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,

6.3. az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.

7. Amennyiben a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének az idejét, helyét és a feltételeit is. A kiíró köteles biztosítani, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.

8. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 15 nap különbség legyen.

9. A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségek ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszíti és az a kiírót illeti meg. A biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, továbbá az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint az ajánlatok elbírálása után vissza kell adni, kivéve, ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé vagy az ellenszolgáltatás részévé válik.

10. A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén, ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők a dokumentáció visszaadására kötelesek.

11. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról és az ajánlati összegről. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot, valamint az azonosításához szükséges, a versenytárgyalási feltételekben megjelölt adatokat (cégkivonat, vállalkozói igazolvány, személyi adatok stb.) kiíró rendelkezésére bocsátotta.  

12. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének, címének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg. Az ajánlattevőnek az ajánlatot zártan kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.

13. A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által, a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban közölt benyújtási határidőt követő legfeljebb 60 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban az egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni vagy, ha a kiíró valamelyik ajánlattevővel az ajánlati kötöttség időtartama alatt szerződést kötött.

14. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, illetve címüket, továbbá az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Egyértelműen meg kell állapítani, hogy az ajánlatok maradéktalanul tartalmazzák-e a kiíró által meghatározott dokumentumokat és igazolásokat. A kiíró a bontáskor a hiányzó dokumentumok, igazolások vonatkozásában hiánypótlási lehetőséget biztosíthat határidő kitűzésével az ajánlattevő részére. A hiánypótlási lehetőségre a versenytárgyalási felhívásban ki kell térni. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők lehetnek jelen.

15. A kiíró az ajánlatok értékelése során állapítja meg, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha:

15.1. olyan ajánlattevő nyújtotta be, amely nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,

15.2. az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

15.3. a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

15.4. nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlattevők a versenytárgyalás további szakaszaiban nem vehetnek részt.

16. Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, úgy a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatók, kivéve, ha az ajánlattevők a versenytárgyalási kiírás szerint a versenytárgyalás második fordulójában az ellenszolgáltatás összegére újabb ajánlatot tehetnek.

17. A szerződés a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kerül megkötésre, figyelemmel az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos jogszabályi előírásokra.

3. melléklet a 6/2016. (VII.15.) önkormányzati rendelethez

 Licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályok

1. A mindenkor hatályos költségvetési törvényben elfogadott versenyeztetési értékhatár alatti önkormányzati ingatlanvagyon és a 100.000 forintot meghaladó forgalmi értékű ingó vagyon értékesítése, hasznosítása esetén jelen szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

2. Az értékesítésre, hasznosításra kerülő ingatlant legalább 15 napos határidő kitűzésével meg kell hirdetni az Almásfüzitői Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a www.almasfuzito.hu honlapon.

3. A licittárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell az ingatlan nyilvántartási adatait, címét, jellegét, alapterületét, rendezési terv szerinti besorolását, az induló licitárat (kikiáltási ár), azt az összeget, amivel a kikiáltási árat emelni lehet (licitlépcső), pályázati feltételeket, továbbá a bánatpénz összegét. Meg kell jelölni esetleges helyszíni megtekintés idejét, a licittárgyalás megtartásának helyét, idejét, a pályázat benyújtásának határidejét, a szerződéskötés határidejét, a vételár megfizetésének módját.

A hirdetményben tájékoztatást kell adni arra vonatkozóan, hogy több érdeklődő (licitáló) esetén licit tartása kötelező, valamint arról, hogy az ingatlanokra vonatkozóan bővebb felvilágosítás mely személytől kérhető.

A bánatpénzt Almásfüzitő Község Önkormányzata számlájára kell befizetni a pályázat benyújtását megelőzően, amelynek összege az induló licitár 5 %-a, de minimum 5.000 forint.

4. A licittárgyaláson a Polgármesteri Hivatal legalább két (2) fő köztisztviselőjének jelen kell lennie, amelyből egyikük a jegyzőkönyvet vezeti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megjelentek nevét, lakcímét, megjelenésük jogcímét, a bánatpénz befizetésének tényét, valamint a licittárgyaláson történt minden lényeges körülményt.

5. A licittárgyalás nyertese a legmagasabb ellenérték megfizetését vállaló licitáló.

6. A nyertes licitálóval – az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogszabályban előírt eljárás lefolytatását követő – vagy az elővásárlási jog jogosultjával 15 munkanapon belül meg kell kötni a szerződést. A letétbe helyezett bánatpénzt a licittárgyaláson részt vett és nem nyert pályázó részére a licittárgyalást követő 3 munkanapon belül vissza kell fizetni, míg a nyertes által befizetett bánatpénz összege a vételárba beszámít.

7. Amennyiben a nyertes licitáló ajánlatát a szerződés aláírása előtt visszavonja, úgy a bánatpénzt részre nem kell visszafizetni. A szerződés megkötésének lehetőségét fel kell ajánlani a második legjobb ajánlatot tevőnek, a nyertes pályázó által licitált áron.

8. Amennyiben sem a nyertes, sem a második legjobb ajánlatot tevő pályázó (sem a jogszabályban előírt személy – elővásárlási jog jogosultja) nem köt szerződést, úgy ismételt pályázatot kell kiírni a Képviselő-testület által elfogadott eredeti feltételekkel, a határidők aktualizálásával.