Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 23- 2025. 03. 14Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Almásfüzitő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2932. Almásfüzitő Petőfi tér 7. Email címe: polghiv@almasfuzito.hu
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.almasfuzito.hu
(4) Az Önkormányzat hivatalos elektronikus képviselő-testületi rendszere: Synology Drive rendszer
(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Almásfüzitő község közigazgatási területe.
(6) Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elnevezése: Almásfüzitői Polgármesteri Hivatal.
(7) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.
2. § Almásfüzitő Község Önkormányzata Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Almásfüzitő Község ismertségnek és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvérvárosi szerződéseket köt. Nemzetközi, testvérvárosi szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
(2) A címer leírása és heraldikai értelmezése: A címerpajzs formája: Függőlegesen megosztott pajzs, melynek baloldala ezüst, jobboldala középkék színű. A baloldali középső harmadában zöld színű kettős fonott törzsű fűzfa áll, a jobb oldali középső harmadában aranyszínű, jobbra mutató nyíllal összefogott keresztezett kardok, melyeken 5 ágú korona ül.
(3) Almásfüzitő község zászlajának leírása: A zászló 1/2 arányú, álló fehér téglalap, melyet a két oldalán 1/5 - 1/5 zöld sáv szegélyez. A címer a zászló középső 1/3-ban foglal helyet, mely alatt zöld színnel Almásfüzitő felirat van.
(4) A (2) - (3) bekezdésben meghatározott címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Almásfüzitő község polgármester
b) Almásfüzitő község jegyző
(6) A polgármester és a jegyző gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(7) A település nemzetközi kapcsolatai:
a) külföldön a Szlovákiai Izsa községgel
b) Hídverő Társulás (székhelye: Izsa)
(8) Az önkormányzat képviselő-testülete Almásfüzitő Díszpolgári címet, Almásfüzitő Községért Emléklapot adományoz. Polgármesteri Dicséretet a polgármester adományoz. A címek adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
A helyi önkormányzás általános szabályai
4. § (1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlan-értékesítéssel) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
c) Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.
(2) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
5. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.
(2) A területi koordinációval kapcsolatos polgármesteri feladatok: Komárom és Környéke Önkormányzati Társulásban és a Települési Önkormányzatok Szövetségében az önkormányzat képviselete.
A települési önkormányzat
6. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja többlet közfeladat ellátását abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.
(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg- kell állást foglalni.
(5) A képviselő-testület önként vállalt faladatainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
7. § (1) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik hitel felvétele.
(2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az a 2. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre, 3. mellékletben rögzített tartalommal a bizottságára ruházza át.
A Képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Petőfi Sándor Kulturális Szabadidőközpont és Könyvtár Erkélyes terme (2932 Almásfüzitő Petőfi tér 6.)
A Képviselő-testület munkaterve
9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani
c) az előkészítésben résztvevők felsorolása,
d) a napirend előterjesztőjének a megjelölése,
e) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
f) megjelölendők az előterjesztések elkészítésének határidői,
A Képviselő-testület alakuló ülése
10. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.
(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell a jogszabályban foglaltakra figyelemmel alkalmazni.
A Képviselő-testület rendes ülése
11. § (1) A képviselő-testület évente legalább 9 alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülésezési-szünetet minden év július és augusztus hónapban tart.
A Képviselő-testület rendkívüli ülése
12. § (1) Rendkívüli ülést – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken felül – lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a Képviselő-testület összehívására van szükség.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és a kidolgozott napirendeket az ülést megelőző nap 18 óráig kell kézbesíteni az előterjesztéseknek a Synology Drive rendszerbe történő feltöltésével. A kézbesítésre bármilyen (telefon, fax, e-mail stb.), rövid úton történő értesítési mód is igénybe vehető.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a Képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.
A közmeghallgatás
13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy-egy esetben az évi kötelező ülésen túl közmeghallgatást tart, a Művelődési Házban (Petőfi tér 6.) és a Közösségi Házban (Fő út 20.).
(2) A közmeghallgatás összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek
(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A jelenlévők kizárólag helyi közügyekben, maximum 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.
(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(7) Közmeghallgatás alapján a polgármester a hozzászólásokat értékeli, és kijelöli a Képviselő-testület valamely szervét, vagy a tanácsnokot, aki a felszólalások tartalmát megvizsgálja, és javaslatot tesz a szükséges intézkedés megtételére.
A Képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
14. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, valamint az ülés tervezett időtartamának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését vagy arra szóló javaslatot, az ülés típusát.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket, legkésőbb a Képviselő-testület ülésének napját megelőző 5. napon 18 óráig kell a Synology Drive rendszerre feltölteni. A kézbesítés kizárólag elektronikus formában történik.
(3) A képviselő-testülettel történő elektronikus írásbeli kapcsolattartás kizárólag az önkormányzat által üzemeltett, karbantartott, az almasfuzito.hu domain-hez köthetően kiadott e-mail címek útján történik.
(4) A képviselő köteles biztosítani a rendelkezésre bocsájtott fájlok és elektronikus üzenetek eléréséhez szükséges informatikai eszközöket és internet hozzáférést.
(5) Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést megtartani vagy folytatni, úgy a polgármester legkésőbb 5 napon belül újra összehívja a Képviselő- testületet az elmaradt, vagy félbeszakadt napirendi pontok megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az általános szabályok szerinti tartalmon kívül csak azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyek a határozatképtelenség miatt nem lettek megtárgyalva.
A meghívottak, tanácskozási jog
15. § (1) A képviselő-testület ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzati intézmények vezetői.
(2) A napirendhez eseti jelleggel meghívott személyeket az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.
(3) A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:
a) Almásfüzitői Sport Club
b) Almásfüzitői Timfölgyár Horgászegyesület
c) Almásfüzitői Borbarátok és Kertbarátok Egyesülete
d) Almásfüzitői Fekete István Általános Iskola Gyermekekért Alapítványa
(4) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
Az ülések nyilvánossága
16. § A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek, a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el, és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.
A Képviselő-testület ülésének vezetése
17. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) összehívja, megnyitja, és bezárja az ülést,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) a szót megadja, megtagadja vagy megvonja,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) felszólalási joga van az ülésen bármikor,
f) javaslatot tesz a napirendre, a napirendet elfogadtatja, javaslatot tehet napirendi pontok összevont tárgyalására,
g) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a döntést,
h) a hozzászólás meghatározott időtartamának túllépését engedélyezheti, ha az az érdemi tárgyalást elősegíti,
i) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
j) az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy bezárhatja,
k) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
l) határozatképtelenség esetén az ülést bezárja.
m) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
n) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
A Képviselő-testület ülése
Az ülés napirendje
18. § (1) A napirendet a Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel megállapítja. A napirenden előterjesztés, beszámoló, tájékoztató (a továbbiakban együtt: testületi anyag) és egyebek napirendi pont szerepelhet.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) A Képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítvány terjeszthető elő.
(4) A rendkívüli ülés napirendjén az egyebek napirendi pont nem szerepelhet.
(5) A rendes ülés napirendjére fel kell venni az ülés meghívójának kiküldését megelőzően legalább 8 nappal a polgármesterhez benyújtott képviselői indítványokat.
(6) Testületi anyag előterjesztésére jogosult
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) települési képviselő
d) a jegyző,
e) a tanácsnok és
f) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában.
(7) Zárt ülésen tárgyalandó testületi anyagon e minőséget jelezni kell.
Előterjesztés
19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása,
b) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) mindazok a körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést
(3) A feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, formai, tartalmi követelményei:
a) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
d) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
e) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst.
(4) Kötelezően írásos előterjesztés készítendő
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) szervezeti és működési formák létrehozásához, megszüntetéséhez, átalakításához,
c) helyi népszavazás elrendeléséhez,
d) önkormányzati jelképek meghatározásához,
e) az Önkormányzat gazdasági programjához,
f) fejlesztési koncepciókhoz,
g) önkormányzati intézmények alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
h) az Önkormányzat által benyújtandó pályázatokhoz,
i) a vagyonhasznosításhoz.
Indítvány, módosító vagy kiegészítő javaslat
20. § (1) Bármely képviselő – a 19. § (5) bekezdésének figyelembevételével – írásbeli indítványban kezdeményezheti rendelet megalkotásának vagy határozat meghozatalának előkészítését. Az indítvány tartalmazza a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítvány a módosító vagy kiegészítő javaslat és a bizottsági vélemény.
21. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző szóban vagy írásban módosító vagy kiegészítő javaslattal élhet. A javaslatot indokolással kell ellátni.
(2) A törvényességi vizsgálatra tekintettel az írásbeli javaslatot legkésőbb az ülést megelőző napig, szóbeli javaslatot a vita bezárásáig lehet előterjeszteni.
(3) Ha a javaslat az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
(4) A javaslatnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerű javaslatot a polgármester visszautasíthatja.
Sürgősségi indítvány
22. § (1) Az ülés összehívása után keletkezett ügyekben a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő, amelyről a képviselő- testület, a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az új napirendi pontra vonatkozó előterjesztést a Képviselő-testület felveszi napirendjére.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) előterjesztés benyújtásának elmaradása mulasztásos jogszabálysértést eredményezne,
b) a Képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztását eredményezné,
c) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
d) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(3) Sürgősségi indítvánnyal új rendelet tervezete csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő- testületi ülés előtt legalább 12 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
A tanácskozás rendje
23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácsokozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni. A hozzászólók sorrendjét – a jelentkezők sorrendjében – a polgármester határozza meg. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az előterjesztőnek. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében maximum két alkalommal lehet hozzászólni, és az ismételt felszólalás időtartama 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéséhez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(9) Indokolt esetben a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(10) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester – miután megkérdezi, hogy kíván-e még arra jogosult kérdést feltenni, vagy hozzászólni a napirendi ponttal kapcsolatosan – a vitát berekeszti.
24. § A polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben, határozathozatal során vagy két napirend között – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
Személyes érintettség
25. § (1) Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.
(2) Amennyiben a helyi képviselő a szavazás megkezdéséig nem tesz eleget személyes érintettségét érintő bejelentési kötelezettségének a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti. A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület –a polgármester javaslata alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra 50 %-kal csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
A döntéshozatal szabályai, a Képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv
A szavazás rendje
26. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet-tervezet, vagy határozat egészéről dönt.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(3) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.
(4) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon felül
a) gazdasági társaság alapításához, megszűntetéséhez, átalakításához,
b) alapítvány létrehozásához, vagy ahhoz való csatlakozáshoz, annak megszűntetéséhez,
c) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló részesedés értékesítéséhez, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvételéhez, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtásához,
e) kezességvállaláshoz, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlásához,
f) az önkormányzati költségvetést terhelő, a beszerzési szabályzatban meghatározott összeg feletti pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, mely saját forrás biztosítását igényli, illetve ezen döntéseknek a hatályon kívül helyezéséhez,
g) sürgősségi indítvány elfogadásához,
h) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához
27. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) Az Mötv-ben meghatározott kötelező esetben és az (1) bekezdés szerinti esetben háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelyet a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választ tagjai közül. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja és külön jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, amelyről Képviselő-testületnek beszámol.
28. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni különösen a (3) bekezdésben meghatározott esetekben, ha:
a) azt a törvény írja elő,
b) azt a képviselő-testület több mint a fele indítványozza,
c) azt a polgármester vagy a bizottság elnöke kéri.
e kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok névsorát, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(3) Név szerinti szavazás lehet a következő ügyekben:
a) az önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél,
b) 5 M Ft-nál nagyobb összegű hitel felvételénél,
c) a település jogi státuszát érintő ügyeknél.
(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni.
29. § (1) Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) Interpelláció: A (4) bekezdésben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a:
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől
c) önkormányzati bizottság elnökeitől,
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesen vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságra bízza.
A Képviselő-testületi döntés jelölése, kihirdetése és közzétételének módja
30. § (1) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
Az önkormányzati rendeletalkotás
31. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
32. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzati bizottságok elnökei
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteknek vezetői
e) önkormányzati társulás tagjai
(2) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg,
b) Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is.
(3) Az önkormányzati rendeletek véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni Ennek elsődleges forrásai:
a) szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
b) a lakossági közvélemény-kutatás,
c) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
(4) Az önkormányzat rendelet-tervezetet az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé kell terjeszti.
33. § Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja hivatalos honlapra történő feltöltés, ennek napja minősül a kihirdetés napjának, a kihirdetett rendeletek a http://almasfuzito.hu/onkormanyzat/rendeletek/ linken érhetőek el.
A jegyzőkönyv
34. § (1) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52 §-ban foglaltak szerint. melyeket
a) az eredeti példányuk tekintetében évente kötetbe kell kötni,
b) közzé kell tenni a www.almasfuzito.hu hivatalos honlapon
(2) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi
a) a meghívó,
b) jelenléti ív,
c) írásos előterjesztés,
d) képviselői indítvány,
e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
f) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya
g) a megalkotott rendelet.
Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület szervei és a tanácsnok
Az önkormányzati képviselő
35. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Amennyiben a testületi ülésen nem tud megjelenni, köteles a testületi ülést megelőzően legalább 1 munkanappal a távolmaradását bejelenteni a polgármesternek.
(2) A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület –a polgármester javaslata alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra 50 %-kal csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
A polgármester
36. § (1)1 A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:
a) segíti a települési képviselők munkáját, meghatározza az alpolgármester feladatait
b) irányítja a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat
c) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok meghirdetéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek vezetőivel.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a testület összehívására és vezetésére a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.
37. § A képviselő-testület tagjai közül egy önkormányzati képviselő alpolgármestert választ a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányításával végzi, feladatkörét a polgármester határozza meg. Az alpolgármester minden hónapban az első hétfői napon 14.00 órától tart fogadónapot a Polgármesteri Hivatal épületében.
A Képviselő-testület bizottsága
38. § (1) A képviselő-testület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Pénzügyi Bizottság, mely három önkormányzati képviselő tagból és két fő nem önkormányzati képviselő tagból áll
(3) A bizottság belső működési szabályait az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.
(4) A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.
(5) A képviselő-testület és bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
(6) A Pénzügyi Bizottság
a) gondoskodik az önkormányzati képviselők és az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásáról, kezeléséről, őrzéséről, ellenőrzéséről.
b) figyelemmel kíséri az önkormányzati képviselők és az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai kötelezettségeinek teljesítését a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatosan, az esetleges mulasztást jelzi a Képviselő-testületnek,
c) jelzi a képviselő-testületnek, ha az önkormányzati képviselők és az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy helytelenül töltötték ki a nyilatkozatot.
d) átveszi az összeférhetetlen jogviszony megszüntetéséről szóló nyilatkozatot, a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén benyújtott lemondó nyilatkozatot, kivizsgálja az összeférhetetlenség, illetve méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezéséket.
e) véleményezi az önkormányzat éves költségvetési tervéről szóló rendelet-tervezetet.
(7) A Pénzügyi Bizottság ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke helyettesíti.
Ideiglenes bizottság
39. § A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.
A tanácsnok
40. § A képviselő-testület munkáját településrészi tanácsnok segíti.
Jegyző
41. § (1) A jegyző feladatait főállásban látja el.
(2) A jegyzőt tartós akadályoztatása és távolléte esetén – legfeljebb 6 hónapra- a testületi referens helyettesíti.
(3) A jegyző a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a polgármester működése, döntéshozatala során észlelt törvénysértés során észlelt törvénysértés tényét, annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül írásban jelzi a törvénysértő önkormányzati szervnek, felszólítva a törvényes döntés meghozatalára vagy a törvényes működés helyreállítására.
(4) A jegyző a felszólításban megjelöli a konkrét törvénysértő döntést vagy működési mozzanatot, annak jogszabályi alapját, valamint a jogszerű döntés, működés helyreállításának jogi hátterét, kereteit.
Polgármesteri Hivatal
42. § A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – annak Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
A társulások, a képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai
43. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít ki együttműködést.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
Záró rendelkezés
44. § Ez a rendelet 2023. február 16-án lép hatályba.
45. §2
1. melléklet a 3/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Almásfüzitői Szociális Alapellátási Intézmény keretében: idősek nappali ellátása
2. Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás keretében: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
3. Civil szervezetek, társadalmi szervezetek, egyházak támogatása
4. Felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj támogatása
5. Almásfüzitő község közigazgatási területén letelepedni szándékozó 35 év alatti saját ingatlannal nem rendelkező fiatalok helyi lakáscélú támogatása
6. Rendezvényszervezés
7. Lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatásáról
2. melléklet a 3/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Egészségügyi Szociális alapellátás keretében
1.1. települési támogatás
1.2. rendkívüli települési támogatás
1.3. térítési díjak csökkentése elengedése
2. Önkormányzati rendeletek által
2.1. méltányossági kérelmek elbírálása
2.2. 3,5 tonnánál nagyobb járművek behajtásának engedélyezése
2.3. Közterület bérletére vonatkozó szerződések 500.000 Ft. értékhatárig
2.4. Felsőoktatásban tanuló fiatalok támogatása
2.5. Településképi feladatok ellátása
3. melléklet a 3/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Önkormányzati rendeletek által: Lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása – Pénzügyi Bizottság
A 36. § (1) bekezdése az Almásfüzitő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.