Ács Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének

20/2006. (IX.14.) sz. rendelete

a helyi építési szabályzatról

Ács nagyközség önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 6. § 3/a pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

1.    A rendelet területi hatálya kiterjed Ács nagyközség teljes közigazgatási területére.

2.    Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

3.    E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2. §

1. A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.

A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.

2.    A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.

3.    A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.

a)    Elsőrendű szabályozási elemek:

területfelhasználási egység határa

területfelhasználási egység megnevezése

b)    Másodrendű szabályozási elemek:

szabályozási vonal

építési övezet, övezet határa, jele

építési övezet, övezet beépítési paraméterei

védőtávolságok

építési helyek

4. Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.

5. Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.

6. Az építési övezetek közötti határ vonala annyiban irányadó, hogy rugalmasan követi az új telekalakítások vonalát, amennyiben az előírások engedélyezett keretei között változik.

Területfelhasználás

3. §

1.    Beépítésre szánt területek:

              - lakóterületek:   kisvárosias lakó

                                        kertvárosias lakó,

                                        falusias lakó,

              - vegyes területek: településközponti vegyes,

                                             központi vegyes

              - gazdasági:     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági,

                                      ipari gazdasági,

                                      mezőgazdasági üzemi,

              - üdülőterület:  üdülőházas

                                      hétvégiházas

              - különleges:    sportterület,

                                      temető,

                                      szennyvíztelep

                                      idegenforgalmi

2.Beépítésre nem szánt területek:

• közlekedési és közműterület:            út

kötöttpályás vasút

• zöldterület: közpark
• erdőterület:     védelmi rendeltetésű

      gazdasági rendeltetésű

• mezőgazdasági: - általános mg. terület

- általános mg. terület szélerőmű parkkal

                             - kertes mg. terület

                             - korlátozott használatú mg. terület

-    vízgazdálkodási terület: tó, vízfolyás

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

Lakóterületek szabályozása

4. §

1.    Kisvárosias lakóterület (Lk) a többszintes, társas- illetve sorházas jellegű beépítések építési övezete.

       Lakóépületeken kívül, elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 12. §-ában meghatározott építmények is.

a) (Lk)1 Sz/40/7,5/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 1000 m², kialakítható telekszélesség min. 20 m

            Beépíthető telekterület: min. 500 m2

            Beépítési mód: szabadonálló

            Beépítettség: max. 40 %

            Építménymagasság: max. 7,5 m

            Zöldfelület: min. 30 %

            Építési hely: előkert: min. 5 m

                                oldalkert: min. 3 m

                                hátsókert: min. 6 m, illetve a telek hátsó harmada

b) (Lk)2 Z/40/7,5/400 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 400 m², kialakítható telekszélesség min. 8 m

            Beépítési mód: zártsorú

            Beépítettség: max. 40 %

            Építménymagasság: max. 7,5 m

            Zöldfelület: min. 30 %

            Építési hely: előkert: min. 5 m

                                oldalkert: -

                                hátsókert min. 15 m

            Kisvárosias lakóterületen állattartó épület (épületrész) vagy vállalkozás jellegű műhely nem építhető.

2.    Kertvárosias lakóterület (Lke) a kertes családiházak általános területe, amely az eltérő paraméterek miatt több építési övezetre tagozódik.

       Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is.                  

a) (Lke) O/30/6,0/600 jelű Lke-1 övezet a jellemzően kistelkes tömbök övezete, illetve az olyan beépítésre szánt lakóterület övezete, ahol nagyobb telkek kialakítására nincs esély.

     Kialakítható telekterület: min. 600 m², kialakítható telekszélesség min. 18 m

     Beépíthető telekterület: min. 400 m², beépíthető telekszélesség min. 12 m

     Beépítési mód:            oldalhatáron álló

     Beépítettség: max. 30 %

     Építménymagasság: max. 6,0 m

     Zöldfelület: min. 50 %

     Építési hely: előkert: min. 5 m, illetve a kialakult utcafront figyelembevételével

                              oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint

                              hátsókert: min. 6 m, illetve a telek hátsó harmada

Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a (A 30%-on belül.)

       b)  (Lke) Sz/30/4,5/800 jelű Lke-2 övezet a nagyobb telekterülettel rendelkező ikres és szabadonálló lakótömb övezete.

            Kialakítható telekterület: min. 800 m² kialakítható telekszélesség min. 18 m

            Beépíthető telekterület: min. 800 m²

            Beépítési mód: szabadonálló illetve ikerházas

            Beépítettség: max. 30 %

            Építménymagasság: max. 4,5 m

            Zöldfelület: min. 50%

            Építési hely: előkert: min. 5 m

                               oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint

                               hátsókert: min. 6 m, illetve a telek hátsó harmada

          Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a (A 30%-on belül.)

3.    Az (Lke)2 építési övezetben, ahol 12 m-nél keskenyebb a telek, illetve ahol a kialakult beépítések az oldalkert betartását nem teszik lehetővé, ott a zártsorúsítás megengedett az alábbi feltételekkel:

       - a szomszéd hozzájárulása szükséges,

       - a szomszéd ház (házak) és a tervezett ház oromfallal és dilatációval csatlakozzon egymáshoz,

       - ha a szomszéd ház nem oromfalas, akkor az építés során járulékos beruházásként az a tető is átalakítandó.

4.    Falusias lakóterületek (Lf) a település külterülethez kapcsolódó, jellemzően nagyobb telkes lakótömbjei.

       Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 14. §-ban meghatározott építmények is.

       a)    (Lf) O/30/4,5/800 jelű övezet.

              Kialakítható telekterület: min. 800 m², kialakítható telekszélesség min. 18 m

              Beépíthető telekterület: min. 400 m², beépíthető telekszélesség min. 12 m

              Beépítési mód:  oldalhatáron álló

              Beépítettség:             max. 30 %

              Építménymagasság: max. 4,5 m

              Zöldfelület:   min. 50 %

              Építési hely: előkert: min. 5 m, illetve a kialakult utcafront figyelembevételével

                                 oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint

                                 hátsókert: min. 6 m, illetve a telekmélység hátsó harmada

       Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 15%-a (A 30%-on belül.)

5.    Pénzásás településrészen az (Lf) és (Lke)1 építési övezetben, ahol a saroktelek 1000 m² felett vannak, és a megközelítés illetve a telekszélesség biztosítható a két utcáról, ott ezek a saroktelkek megoszthatók min. 500 m² telekterület biztosításával.

Vegyes területek

            5. §     

1.    Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.

2.    A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. Állattartó épület lakótelken sem engedélyezhető.

3.    A (Vt) Sz, Z/50/7,5/K jelű építési övezet beépítési paraméterei:

       Az övezeten belüli lakótelkek paraméterei a kisvárosias lakó övezet szerint.

Telekterület: kialakult, illetve korlátozás nélkül kialakítható intézmény esetén, lakó telek esetén 4. § 1/a-b szerint

Beépítési mód: szabadonálló vagy zártsorú

Beépítettség: lakótelkek esetén 40%

                   intézmény esetén 50%, zártsorú üzletsor esetén 80%

       Zöldfelület:  lakótelkek esetén min. 40%

                          intézmény esetén min. 20%

       Építménymagasság: max. 7,5 m

       Építési hely: intézmény esetén nem korlátozott, lakótelek esetén 4. § 1/a-b szerint.

4.    A Központi vegyes terület (Vk) az intézmények (igazgatás, kulturális, szolgáltató, kereskedelmi, stb.) területe, ahol önálló lakótelek nincs, lakó funkció másodlagosan, szolgálati lakás jelleggel engedélyezhető.

5.    A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít. A 88/1 és 99/1 hrsz. telkek kereskedelem (áruház) funkcióra építhetők be, illetve azok kiszolgálására (parkolók) hasznosíthatók.

6.    A (Vk) Sz/50/ 7,5/K építési övezet beépítési paraméterei:

Telekterület: kialakult, illetve korlátozás nélkül kialakítható

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 50%

       Zöldfelület:  min. 25%

       Építménymagasság: max. 7,5 m

       Építési hely: nem korlátozott, egyedileg tervezendő.

Gazdasági terület

6.§

1.    A gazdasági területeken belül megkülönböztetendő ipari, kereskedelmi, szolgáltató terület és mezőgazdasági üzemi gazdasági terület.

2.    Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.

       a)  A(Gip)1 O,Sz/40/9,0/2.500 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 2.500 m²

            Beépítési mód:            szabadonálló, oldalhatáron álló

            Beépítettség: max. 40 %

            Építménymagasság: max. 9,0 m

            Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő

            Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m, ettől eltér, ahol a szabályozási terv ennél szélesebb védő zöld sávot határoz meg.

       b)  A(Gip)2 Sz/40/12,0/10.000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 10.000 m² (1 ha)

            Beépítési mód:            szabadonálló

            Beépítettség: max. 40 %

            Építménymagasság: max. 12,0 m

            Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő

            Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m, ettől eltér, ahol a szabályozási terv ennél szélesebb védő zöld sávot határoz meg.

3.    Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.

       a)  A(Gksz)1 Sz/40/7,5/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 1.000 m²

            Beépítési mód:            szabadonálló

            Beépítettség: max. 40 %

            Építménymagasság: max. 7,5 m

            Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő

            Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m.

       b)  A (Gksz)2 Sz/40/9,0/3.000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 3.000 m²

            Beépítési mód:            szabadonálló

            Beépítettség: max. 40 %

            Építménymagasság: max. 9,0 m

            Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő

            Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m, ettől eltér, ahol a szabályozási terv ennél szélesebb védő zöld sávot határoz meg.

4.  Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

a)  Mezőgazdasági üzemi (egyéb ipari) gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági majorok területe.

b)  A területen ipari, településgazdálkodási létesítmények, továbbá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.

c)  Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telkekre vonatkoztatva:

  Kialakítható telekterület: min. 3.000 m²

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 40%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelület: min. 30%

(ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)

  Építési terület: előkert: min. 10 m

                                      oldalkert: min. 10 m

                                      hátsókert: min. 10 m

5.         A területfelhasználási egység területén belül zöldfelületként (zf) szabályozott területen a faállomány kötelezően megtartandó vagy ha nincs, kötelezően betelepítendő.

Üdülőterület

7.§

1.    Üdülőterület a külterület-szabályozási terven üdülőházas üdülő területként (Üü) és hétvégiházas üdülőterületként (Üh) szabályozott terület.

2.    Üdülőházas üdülő területen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, közösségi horgászház, strand, sportlétesítmények és a szabadidő eltöltését és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

Beépíthető telek:  min. 5000 m²

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 20%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelület: min. 50%, amelyen belül Concóhát pusztánál a telekhatárok mentén min. 10 m szélességben zöldfelületet kell létesíteni honos fafajokból álló fa- és cserjesorok.

Építési terület: előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m

3.   Hétvégiházas üdülőterületen (Üh) olyan családi jellegű üdülőépületek helyezhetők el, amelyek jellemzően ugyanazon személyek időszakos tartózkodására szolgálnak, valamint elhelyezhetők olyan kereskedelmi-szolgáltató épületek, amelyek az üdülőterület kiszolgálására hivatottak.

Kialakítható és beépíthető telekterület: min. 300 m²

Beépítési mód: szabadonálló illetve oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 20%

Építménymagasság: max. 4,5 m

Zöldfelület: min. 60%

Építési terület: előkert: min. 5 m

                      oldalkert: min. 3 m

4.    Üdülőterületeken a közművesítettség előírt mértéke: teljes.

5.     Üdülőterületen önálló reklámépítmény, reklámtábla nem létesíthető.

Általános előírások

8. §

1.    Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telkeket az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.

2.    A min. kialakítható telekterület alól felmentést jelent, ha nem adás-vétel útján alakul ki, hanem pl. osztatlan közös telek osztása-nevesítése, kárpótlás, tagi rész, stb.

3.    A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, bővíthetők, de bontásuk esetén az előírt előkert és szabályozási vonal betartandó.

4.    A 4,5 m-es max. építménymagassággal szabályozott építési övezetben földszintes vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület vagy épületrész nem.

5.    A beépítettség alsó határát el nem érő telek telekösszevonással a szomszéd lakótelkekhez csatolható vagy beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.

6.    A lakó épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30°-tól 45°-ig engedélyezhető piros és  barna színben. Hullámpala, nád, műanyag és fémlemez fedés nem engedélyezhető. A tetőhajlásszögek szimmetrikusak legyenek.

7.    2 m² feletti méretű reklámhordozó (óríásplakát) sem az épületeken, sem vázra szerelve nem létesíthető, 1 és 2 m² között építési engedéllyel létesíthető.

8.    A telekalakítás és a belterületbe vonás az igény szerint, ütemezetten, szakaszosan hajtandó végre.

9.    Üdülőterületeken a tájkép védelem miatt csak magastetős, építészetileg tájba illesztett épületek létesíthetők.

Különleges területek

9. §

1.       Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt

-    sportterület (Ks)

-    idegenforgalmi (Ki)

-    temető (Kt)

-    szennyvíztisztító telep (Ksz)

2.       Sportterület (Ks) a kizárólagosan sportolási és szabadidős létesítmények és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

Sportterület beépítési paraméterei:

Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 3000 m²

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 10%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelület: min. 40%

Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert): min. 5 m

3.       A különleges idegenforgalmi (Ki) területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó kereskedelmi szálláshely, termálfürdő, vendéglátás, turizmus, szórakoztatás és ezeket kiszolgáló építmények alakíthatók ki. Az idegenforgalmi célú épületeken belül a tulajdonos, használó részére szolgálati lakás is létesíthető.

Kialakítható telekterület: min. 10.000 m²

Beépíthető telekterület: min. 3.000 m²

Beépítettség: max. 20%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Építési hely: elő- oldal és hátsókert: min. 6-6 m

Zöldfelület: min. 50%

          A telekhatárok mentén 20 m szélességben zöldfelületet kell kialakítani az Ernő majornál, ahol épület nem létesíthető.

4.       Temetők (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:

Beépíthető telek: kialakult

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: (épületekre) max. 10%

Építménymagasság: max. 3,5 m

Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert): min. 10 m

Zöldfelület: min. 40%

5.       Szennyvíztisztító telep (Ksz) területén csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.

Közlekedési és közműterületek

10. §

1.    A szabályozási terv megkülönböztet kötötpályás közlekedési területet (KÖk), vasutat és közúti közlekedési és közműterületet (KÖu).

2. A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.

       Az M1 autópálya szabályozási szélessége 60 m, az országos mellékutaké 30 m, a főút 40 m.

       A tervezett elkerülő út helyi gyűjtőút, mely később országos mellékúttá minősíthető, 30 m szabályozási szélességgel.

3. A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.

4.    A belterületen négy szabályozási szintet különböztetünk meg:

       a)    Országos belterületi közutak: mellékutak: Petőfi S. u., Szabadság u., Komáromi u., Igmándi út, Gyár u., 2467 hrsz. út, és ideiglenesen Bartók Béla utca: 14-22 m szabályozási szélességgel,

       b)    Helyi közutak: lakóutak, kiszolgáló utak: 12-20 m szabályozási szélességgel,

c)    vegyesforgalmú, egyirányú utcák:  6-8 m szélességgel.

5.    Új útépítés esetén a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

6.    A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető.

7.    A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

       Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.

       A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítás és építés nem végezhető, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.

8.    Belterületi útépítés esetén a közvilágítás is kiépítendő.

9.    A lakó- és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.

       Temető, sport- és intézményi területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani.

Zöldterületek

11. §

1.    Zöldterület (Z) övezeti jelölést kaptak a méretüknél, kiépítettségüknél fogva közfunkciót ellátni képes vagy arra alkalmassá tehető közterületek.

2.    Ebben az övezetben max. 2 %-os mértékig elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ában nevesített építmények.

Erdőterület

12. §

1.    Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerinti egyéb erdős területek és  erdősítésre kijelölt terület.

2.    Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

3.    Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

a)  védelmi (Ev),

b)  gazdasági (Eg),

elsődleges rendeltetésű.

4.       A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

5.       Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 0,1%

Építménymagasság: max. 4,5 m

Mezőgazdasági terület

13.§

Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a)    általános mezőgazdasági terület (Má)

b)    általános mezőgazdasági terület szélerőműparkkal (Má-sz)

c)    kertes mezőgazdasági terület (Mk)

d)    korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

Általános mezőgazdasági terület

14.§

1.       Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

2.       Általános mezőgazdasági terület övezeteiben ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában több tagban legalább 10 ha mezőgazdasági területe van Ács igazgatási területén, akkor az egyik legalább 1,0 ha területű telken az 1. bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel helyezhető el:

a)       beépíthető telek területe 10000 m2;

b)      a beépítettség mértéke legfeljebb 30%;

c)       az épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m;

d)      beépítési mód szabadonálló;

e)       előkert, oldalkert, hátsókert minimum 10 m;

f)       zöldfelületi arány minimum 30%;

3.       Általános mezőgazdasági terület Má1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Kialakítható és beépíthető telek: min. 1500 m²

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 3%

Építménymagasság: max. 5 m

Építési terület: előkert: min. 10 m

        oldalkert: min. 6 m

          Lakóépület az OTÉK 29. § (4) szerint létesíthető.

4.       Általános mezőgazdasági terület Má2 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe gyümölcsös művelési ágú telek esetén:

gazdasági épület esetén: min. 3000 m²

lakóépület esetén: min. 10 000 m²

Beépíthető telek területe nem gyümölcsös művelési ágú telek esetén:

gazdasági épület esetén: min. 10 000 m²

lakóépület esetén: min. 100 000 m²

Kialakítható legkisebb telek területe:

gyümölcsös művelési ág esetén: min. 3000 m²

nem gyümölcsös művelési ág esetén: min. 10 000 m²

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség mértéke: max. 3%, ebből lakóépület max 1,5%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Építési terület: előkert: min. 10 m

        oldalkert: min. 10 m

5.       Az Má-sz jelű övezet területén szélerőmű-tornyok is létesíthetők. Gazdasági épületek és lakóépületek az Má2 övezetre vonatkozó előírások és ezen bekezdés előírásainak együttes alkalmazásával, szélerőmű-tornyok pedig a következő védőtávolságok betartásával létesíthetőek:

a)       Szélerőmű-torony és mezőgazdasági területen levő lakóépület között a legkisebb védőtávolság 400 m.

b)      Szélerőmű-torony és gazdasági terület, mezőgazdasági épület között a legkisebb védőtávolság 150 m.

c)       Szélerőmű-torony lakóterülettől, üdülőterülettől legalább 800 m védőtávolság biztosításával létesíthető.

d)      Szélerőmű-torony nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 80 m, termékvezetéktől legalább 50m távolságban létesíthető.

e)       Autópályától 100 m, a szabályozott országos mellékutaktól 50 m védőtávolságon belül szélerőmű torony nem létesíthető.

f)       A szélerőmű-tornyok a közigazgatási határ mentén úgy helyezhetők el, hogy a szomszédos települések határos jelenlegi területfelhasználását, és jelenlegi helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.

Kertes mezőgazdasági terület

15.§

1.       Kertes mezőgazdasági területen (Mk) - amely a volt zártkerteket foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá lakóépület.

2.       A területen

a)    a 720 m²-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b)    a 720-1500 m² területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve

c)    az 1500 m²-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 3 %-a, de legfeljebb 90 m² lehet.

3.       A beépítés paraméterei:

Beépíthető telek területe                   720 m²                                   

Kialakítható telek területe                 2000 m²                                 

Beépítési mód                                   oldalhatáron álló                    

                                                         vagy szabadonálló                 

Beépítettség                                      3% (max. 90 m²)                    

Építménymagasság                           3,5 m                                     

Építési terület előkert:                       min. 5 m - max. 10 m            

            oldalkert oldalhatárú beép.:  6 m                                        

            oldalkert szabadonálló beép.:                                              3 m         

4.       A területen épület csak a közutak mentén helyezhető el. Az épület kialakítása csak 40-45°-os hajlásszögű, max. 7,5 m gerincmagasságú nyeregtetős lehet.

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

16.§

1.       Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme és a természet- és tájképvédelem érdekében, továbbá a belvíz veszély miatt.

a)    az Mko-0 jelű övezetben épület nem létesíthető,

b)    az Mko1 jelű övezetben csak a gyepterületek fenntartását, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy a sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.

2.       Az Mko1 övezet beépítési paraméterei:

Beépíthető telek területe:                                     min. 100 000 m²

Kialakítható telek területe:                                   min. 10 000 m²

Beépítési mód:                                                    szabadonálló

Beépítettség:                                                        max. 1%

Építménymagasság:                                             max. 4,5 m

Építési terület: elő-, oldal-, hátsókert                   min. 10 m

3.       Épületek a vízgazdálkodási területtől legalább 50 m távolságban alakíthatók ki.

Vízgazdálkodási terület

17.§

1.       Vízgazdálkodási terület (V) a szabályozott vízfolyások és állóvizek területe: Concó patak, Székes patak, Duna és a 0576/1 hrsz. tó.

2.       Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások betartásával létesíthetők.

3.      A Duna területén a vízi közlekedés célját szolgáló kikötői építmények a külterületszabályozási terven jelölt helyen létesíthetők. (HÁ) A kikötő kialakítása csak úszóművel (ponton) történhet az ökológiai hálózat (Natura 2000 terület) értékeinek károsítása nélkül.

IV.  KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

18.§

1.       A közművesítettség előírt mértéke: belterületen teljes, külterületen részleges.

2.       Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek

a)  közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,

b)  a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),

c)  a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,

d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint

e)  a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.

3.       Állattartás hígtrágya technológiával nem folytatható.

          Nitrátérzékeny területen az állattartáshoz kapcsolódó trágyatároló csak szivárgásmentesen alakítható ki.

4.       Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.

5.       A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

19.§

1.       A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára

            - vízellátás

            - szennyvíz elvezetés

            - csapadékvíz elvezetés

            - vezetékes gázellátás

            - távközlés

          a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak  szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi   közutak mentén  vezetett  közművezetékek elhelyezését  a közút kezelőjével való egyezetés alapján  lehet  elhelyezni.

2.       A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

3.       A külterületi lakóépületek és majorok közműellátása közműpótlókkal történik.

4.       A fejlesztési területek közműellátását a belterületek közműhálózatára kell kapcsolni.

5.       A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.  A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

6.       A vízgazdálkodási területek mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából, nem beépíthető és fával nem telepíthető be.

7.       A közművezetékek védőtávolsága

          - az ivóvíz távvezeték védőtávolsága       2 - 2  m

            - a szennyvíznyomócső védőtávolsága  2  - 2 m

            - a termékvezeték védőtávolsága          5 - 5 m

            - hírközlő távvezeték védőtávolsága     1 - 1 m

            - a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága     D90 alatt  4 - 4 m

                                                                                  D90 felett 5 - 5 m      

    - a középnyomású elosztó hálózat védőtávolsága D90 alatt 4 – 4 m

                                                                                   D90 felett 5 – 5 m

- 20 kV-os légvezeték védőtávolsága

            belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

            külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m

- 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.

VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Az értékvédelem hatálya

20. §

1.    Az értékvédelem kiterjed:  védett épületekre,

                                                 védett területekre.

2.    A védelemben részesített objektumokról, azok bővítéséről (a védelem kiterjesztéséről) vagy csökkentéséről (valamely védett objektum törléséről) az önkormányzat képviselő testülete külön helyi védelmi rendeletben dönt az Örökségvédelmi Hatástanulmány figyelembevételével.

3.    A védelmi rendelet személyi hatálya kiterjed a védelem alá vont objektumok tulajdonosaira, üzemeltetőire, fenntartóira is. Ezeket a természetes vagy jogi személyeket az Önkormányzat a védelemről és annak vonzatáról értesíteni köteles.

4.    A védett épületekről, építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, és a védelmet a tulajdoni lapra bejegyezteti.

Építészeti védelem

21. §

1. Az önkormányzat védelemben részesíti a helytörténeti, településképi szempontból fontos (mellékletben felsorolt) épületeket.

2.    A védelemben részesített épületen bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás) tervezése során a tervező tervtanácsi illetve kamarai szakvéleményt köteles beszerezni. É-1 kategóriájú tervező esetén a szakvélemény beszerzése nem szükséges.

3.    A védett épületek állagmegóvásához, a történetileg hiteles architektúra visszaállításához a tulajdonos az önkormányzattól támogatást igényelhet, az önkormányzat támogatást adhat, eseti testületi döntés alapján.

4.    A védett épületek tömegét, tetőhajlásszögét, homlokzat-, párkány- és gerincmagasságát, nyílásarányait felújítás esetén meg kell tartani, illetve azokat (korábbi szakszerűtlen beavatkozás esetén) helyre kell állítani.

5.    Az országos védettségű műemlékekre magasabb jogszabály vonatkozik, a HÉSZ és a szabályozási terv ehhez a „műemléki környezetet” szabályozza le.

Területi védelem

22. §

1.    Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a régészeti lelőhelyeket, a szabályozási terv szerint - - R - - jelzéssel határolt területeket.

2.    A védett területeken tereprendezést, közművesítést, építést csak az önkormányzatnak és a megyei múzeumnak való előzetes bejelentés után, a velük való egyeztetés alapján, a régészeti leletmentést illetve feltárást követően lehet végezni.

Természetvédelem

23.§

1.    A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál, és a védett területeket bemutatja.

VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS

24.§

1.       Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

a)    autópálya és főút tengelyvonalától számított 100-100 m védőtávolság, ahol építmények a Közlekedési Felügyelet szakhatósági hozzájárulása esetén létesíthetők;

b)    egyéb országos közutaktól és vasútvonaltól számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények a Közlekedési Felügyelet szakhatósági hozzájárulása esetén létesíthetők;

c)    a szabályozási terven lehatárolt üdülőterülettől 500 m védőtávolságon belül állattartó építmény nem létesíthető;

d)    a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető;

e)    a "belterület szabályozási terv" szerint szabályozott belterülettől számított 500 m védőtávolságon belül új állattartó telep nem létesíthető.

f)    szélkerék telepítése korlátozott a 14. § 4. pontja szerint.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25.§

1.    Ezen szabályozási rendelettel hatályát veszti Ács önkormányzatának 14/1999. (IX. 27), 8/2001. (II. 15.) és 8/2002. (III. 28.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról.

2.    E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

   ……………..            ………                                                                       ……………………

       polgármester                                                                                         jegyző

1 sz. FÜGGELÉK

a Helyi Építési Szabályzat VI. Helyi Értékvédelmi Szabályozás című fejezetéhez

Helyi védelem alatt álló épületek

1. Volt Esterházy-Zichy kastély (most művelődési ház) hrsz. 2/39
2. Jeges pusztai volt Zichy kúria hrsz. 0337/9
3. Katolikus templom (Gyár utca) hrsz. 2352

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

Helyi jelentőségű természeti értékek

Műemléki védelem alatt álló épületek:

1. Református templom Hrsz. 2265/1 Szabadság út 69/B  Tsz. 2535

2. Forster-Degenfeld-Schonburg kastély, Hrsz. 0558/10 Concóhát puszta Tsz. 11156

Országos védelem alatt álló régészeti terület:

1. Vaspuszta (KÖH 26556-26557)

2. Bumbum-kút (KÖH 26558)

Régészeti lelőhelyek:

3.    Felső Jeges puszta Hrsz. 0339 (43396)

4.    Jeges puszta Hrsz. 0342/4

5.    Református templom Hrsz. 2265/1

6.    Mc Donalds étterem Hrsz. 0433/18, 0433/20

7.    Autópálya mente 1. Hrsz.0433/7, 0433/14-15

8.    Autópálya mente 2. Hrsz. 0433/12-13

9.    Falurét dűlő 2. Hrsz. 0431/19-41, 0431/53-54, 0431/97

10. Falurét dűlő 1. Hrsz. 0431/54-62

11.  Leier 1. Hrsz. 0431/8

12.  Leier 2. Hrsz. 0431/43-44

13.  Leier 3. Hrsz. 0431/74-75-78

14.  Nádas kúti dűlő Hrsz. 0431/86-89

15.  Rektor telep 1. Hrsz. 0426/6-10

16.  Rektor telep 2. Hrsz. 0426/6-11

17.  1-es út mente 1. Hrsz. 05/25-29

18. 1-es út mente 2. Hrsz. 05/8-9

19.  Hartmann telephely Hrsz. 0120/71-72

20.  Várhegy Hrsz. 048/5