Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2006. (IX.14..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2021. 06. 06- 2021. 10. 09Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2006. (IX.14..) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról[1]
Ács nagyközség önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 6. § 3/a pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Ács nagyközség teljes közigazgatási területére.
(2) Területet felhasználni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, (továbbiakban: OTÉK) ezen rendelet és a rendelet mellékletét képező
- a) a belterület szabályozási terv
- b) a külterület szabályozási terv
- c) a külterület szabályozási terv módosítása terv
- d) Sörös dűl ő gazdasági terület szabályozási terv
- e) Falurét d ű l ő gazdasági terület szabályozási terv
- f) Vaspuszta szabályozási terv
- g) Ács város szabályozás belterület 1-2-3-4-5-6-7-8 sz. fedvényterv szerint lehet.
- h) TH-21-02-10 munkaszámú SZT-12 jelű szabályozási tervlap
(3) E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozás elemei
2. § (1) A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.
A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.
(2) A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.
(3) A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.
a) Elsőrendű szabályozási elemek:
területfelhasználási egység határa
területfelhasználási egység megnevezése
b) Másodrendű szabályozási elemek:
szabályozási vonal
építési övezet, övezet határa, jele
építési övezet, övezet beépítési paraméterei
védőtávolságok
építési helyek
(4) Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.
(5) Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.
(6) Az építési övezetek közötti határ vonala annyiban irányadó, hogy rugalmasan követi az új telekalakítások vonalát, amennyiben az előírások engedélyezett keretei között változik.
Területfelhasználás
3. § (1) Beépítésre szánt területek:
- lakóterületek: kisvárosias lakó
kertvárosias lakó,
falusias lakó,
- vegyes területek: településközponti vegyes,
központi vegyes
- gazdasági: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági,
ipari gazdasági,
mezőgazdasági üzemi,
- üdülőterület: üdülőházas,
hétvégi házas,
-különleges: sportterület,
temető,
szennyvíztisztító telep,
idegenforgalmi,
mezőgazdasági üzemi terület
(2) Beépítésre nem szánt területek:
- közlekedési és közműterület: - közút
- kötöttpályás vasút
- zöldterület
- erdőterület - védelmi rendeltetésű
- gazdasági rendeltetésű
- mezőgazdasági terület - általános mezőgazdasági terület
- általános mezőgazdasági terület szélerőműparkkal
- kertes mezőgazdasági terület
- korlátozott használatú mezőgazdasági terület
- vízgazdálkodási terület
- különleges terület-naperőmű
II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Lakóterületek szabályozása
4. § (1) Kisvárosias lakóterület (Lk) a többszintes, társas- illetve sorházas jellegű beépítések építési övezete.
Lakóépületeken kívül, elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 12. §-ában meghatározott építmények is.
a) (Lk)1 Sz/40/7,5/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 20 m
Beépíthető telekterület: min. 500 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 30 %
Építési hely: előkert: min. 5 m
oldalkert: min. 3 m
hátsókert: min. 6 m, illetve a telek hátsó harmada
b) (Lk)2 Z/40/7,5/400 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 400 m2, kialakítható telekszélesség min. 8 m
Beépítési mód: zártsorú
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 30 %
Építési hely: előkert: min. 5 m
oldalkert: -
hátsókert min. 15 m
Kisvárosias lakóterületen állattartó épület (épületrész) vagy vállalkozás jellegű műhely nem építhető.
(2) Kertvárosias lakóterület (Lke) a kertes családiházak általános területe, amely az eltérő paraméterek miatt több építési övezetre tagozódik.
Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is.
a) (Lke) O/30/6,0/600 jelű Lke-1 övezet a jellemzően kistelkes tömbök övezete, illetve az olyan beépítésre szánt lakóterület övezete, ahol nagyobb telkek kialakítására nincs esély.
Kialakítható telekterület: min. 600 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 6,0 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: min. 5 m, illetve a kialakult utcafront figyelembevételével
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint
hátsókert: min. 6 m, illetve a telek hátsó harmada
Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a (A 30%-on belül.)
b) (Lke) Sz/30/4,5/800 jelű Lke-2 övezet a nagyobb telekterülettel rendelkező ikres és szabadonálló lakótömb övezete.
Kialakítható telekterület: min. 800 m2 kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 800 m2
Beépítési mód: szabadonálló illetve ikerházas
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50%
Építési hely: előkert: min. 5 m
oldalkert: min. 3 m, ill. OTÉK 36. § szerint
hátsókert: min. 6 m, illetve a telek hátsó harmada
Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a (A 30%-on belül.)
(3) Az (Lke)2 építési övezetben, ahol 12 m-nél keskenyebb a telek, illetve ahol a kialakult beépítések az oldalkert betartását nem teszik lehetővé, ott a zártsorúsítás megengedett az alábbi feltételekkel:
- a szomszéd ház (házak) és a tervezett ház oromfallal és dilatációval csatlakozzon egymáshoz,
- ha a szomszéd ház nem oromfalas, akkor az építés során járulékos beruházásként az a tető is átalakítandó.
(4) Falusias lakóterületek (Lf) a település külterülethez kapcsolódó, jellemzően nagyobb telkes lakótömbjei.
Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 14. §-ban meghatározott építmények is.
a) (Lf) O/30/4,5/800 jelű övezet.
Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m
Beépíthető telekterület: min. 400 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 50 %
Építési hely: előkert: min. 5 m, illetve a kialakult utcafront figyelembevételével
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint
hátsókert: min. 6 m, illetve a telekmélység hátsó harmada
Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 15%-a (A 30%-on belül.)
(5) Pénzásás településrészen az (Lf) és (Lke)1 építési övezetben, ahol a saroktelek 1000 m2 felett vannak, és a megközelítés illetve a telekszélesség biztosítható a két utcáról, ott ezek a saroktelkek megoszthatók min. 500 m2 telekterület biztosításával.
Vegyes területek
5. § (1) Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.
(2) A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. Állattartó épület lakótelken sem engedélyezhető.
(3) A (Vt) Sz, Z/50/7,5/K jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Az övezeten belüli lakótelkek paraméterei a kisvárosias lakó övezet szerint.
Telekterület: kialakult, illetve korlátozás nélkül kialakítható intézmény esetén, lakó telek esetén 4. § 1/a-b szerint
Beépítési mód: szabadonálló vagy zártsorú
Beépítettség: lakótelkek esetén 40%
intézmény esetén 50%, zártsorú üzletsor esetén 80%
Zöldfelület: lakótelkek esetén min. 40%
intézmény esetén min. 20%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési hely: intézmény esetén nem korlátozott, lakótelek esetén 4. § 1/a-b szerint.
(4) A Központi vegyes terület (Vk) az intézmények (igazgatás, kulturális, szolgáltató, kereskedelmi, stb.) területe, ahol önálló lakótelek nincs, lakó funkció másodlagosan, szolgálati lakás jelleggel engedélyezhető.
(5) A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 17. §-a nevesít. A 88/1 és 99/1 hrsz. telkek kereskedelem (áruház) funkcióra építhetők be, illetve azok kiszolgálására (parkolók) hasznosíthatók.
(6) A (Vk) Sz/50/ 7,5/K építési övezet beépítési paraméterei:
Telekterület: kialakult, illetve korlátozás nélkül kialakítható
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 50%
Zöldfelület: min. 25%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési hely: nem korlátozott, egyedileg tervezendő.
Gazdasági terület
6. § (1) A gazdasági területeken belül megkülönböztetendő ipari, kereskedelmi, szolgáltató terület és mezőgazdasági üzemi gazdasági terület.
(2) Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
- a) A(Gip)1 O,Sz/40/9,0/2.500 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 2.500 m2
Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 9,0 m
Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő
Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m, ettől eltér, ahol a szabályozási terv ennél szélesebb védő zöld sávot határoz meg.
b) A(Gip)2 Sz/40/12,0/10.000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 10.000 m2 (1 ha)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 12,0 m
Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő
Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m, ettől eltér, ahol a szabályozási terv ennél szélesebb védő zöld sávot határoz meg.
c) A Ge-1 Sz/50/9,0/2500 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 2500 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 50%
Épületmagasság: max. 9,0 m, technológiailag indokolt esetben meghaladható.
Zöldfelület: min. 25%, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserje sor telepí-
tendő.
Építési hely: előkert 10 m, oldal és hátsó kert 6-6 m.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
a) A(Gksz)1 Sz/40/7,5/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 1.000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő
Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m.
b) A (Gksz)2 Sz/40/9,0/3.000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 3.000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 9,0 m
Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fa- és cserjesor telepítendő
Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m, ettől eltér, ahol a szabályozási terv ennél szélesebb védő zöld sávot határoz meg.
c) A Gksz3 SZ/45/15/10000 jelű épitési övezet beépitési pararneterei:
Kialakítható telek terület: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadon álló Beépítettség: max. 45% Építménymagassag: max. 15 m
Zöldfelület: min. 20% a zöldfelületnek kétszintűnek kell lennie és a telekhatárok mentén körben fa-és cserjesor telepítendő, ill. beültetési kötelezettség szabályozási terv szerint Épitesi hely: ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettsegü területet nem jelölt ki ott az elő-, oldal-, hatsokert min. 6 m
d) A GKsz-4 SZ/40/9,0/1000 jel_ építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telek terület: min. 1000 m2
Beépítési mód: szabadon álló Beépítettség: max. 40% Építménymagasság: max. 9,0 m
Zöldfelület: min. 20%
Építési hely: elő-, oldal-, és hátsókert min. 6 m
e) A Gksz5 SZ/60/15/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telek területe: min. 3000 m2;
Beépítési mód: szabadonálló;
Beépítettség: max. 60%;
Épület építménymagassága: max. 15 m;
Zöldfelület: min. 25%, legalább kétszintű (gyep és lomkorona szint) növénytelepítéssel;
Építési hely: előkert, oldalkert, hátsókert: min. 6 m.
f) A Gksz6 SZ/40/12/10000 jelű építési övezet területén a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek, a mezőgazdasági termelés, tárolás, feldolgozás, szolgáltatás épületei az állattartást szolgáló épületek kivételével.
Az övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telek területe: min. 10000 m2; Beépítési mód: szabadonálló;
Beépítettség: max. 40%;
Épület építménymagassága: max. 12 m;
Zöldfelület: min. 40%, legalább kétszintű növénytelepítéssel;
Építési hely: előkert, oldalkert, hátsókert: min. 6 m.
g) A Gksz7 SZ/60/12/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telek területe: min. 5000 m2;
Beépítési mód: szabadonálló; Beépítettség: max. 60%;
Épület építménymagassága: max. 12 m;
Zöldfelület: min. 20%, legalább kétszintű (gyep és lomkorona szint) növénytelepítéssel; Építési hely: előkert, oldalkert, hátsókert: min. 6 m.
Közművesítettség: részleges közművesítettség
h) A Gksz8 SZ/60/25/10000 jelű építési övezet beépítési paraméterei: Kialakítható telek területe: min. 10000 m2;
Beépítési mód: szabadonálló; Beépítettség: max. 60%;
Épület építménymagassága: max. 25 m;
Zöldfelület: min. 20%, legalább kétszintű (gyep és lomkorona szint) növénytelepítéssel; Építési hely: előkert, oldalkert, hátsókert: min. 10 m.
Közművesítettség: részleges közművesítettség
(4) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület
a) Mezőgazdasági üzemi (egyéb ipari) gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági majorok területe.
b) A területen ipari, településgazdálkodási létesítmények, továbbá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
c) Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telkekre vonatkoztatva:
Kialakítható telekterület: min. 3.000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 30%
(ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert: min. 10 m
hátsókert: min. 10 m
(5) A gazdasági terület építési övezeteiben zöldfelületként szabályozott területen (zf) vagy beültetési kötelezettséggel szabályozott területen a meglévő faállomány kötelezően megtartandó, ha nincs legalább kétszintű (lombkoronaszint és gyepszint) növényzettel betelepítendő.
(6) A szabályozási terv szerinti nagynyomású gázvezeték, termékvezeték és távközlési gerinckábel nyomvonalán és védőövezetében épület nem létesíthető. A termékvezeték nyomvonala a beépítés előtt pontosítandó, védőtávolsága 5-5 m.
(7) A gazdasági terület övezeteiben a beépítési paraméterek építménymagasságra vonatkozó előírása az épületek általános magasságára vonatkozik, az épületnek nem minősülő technológiai építmények magassága meghaladhatja azt.
Üdülőterület
7. § (1) Üdülőterület a külterület-szabályozási terven üdülőházas üdülő területként (Üü) és hétvégiházas üdülőterületként (Üh) szabályozott terület.
(2) Üdülőházas üdülő területen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, közösségi horgászház, strand, sportlétesítmények és a szabadidő eltöltését és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
Beépíthető telek: min. 5000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 20%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 50%, amelyen belül Concóhát pusztánál a telekhatárok mentén min. 10 m szélességben zöldfelületet kell létesíteni honos fafajokból álló fa- és cserjesorok.
Építési terület: előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m
(3) Hétvégiházas üdülőterületen (Üh) olyan családi jellegű üdülőépületek helyezhetők el, amelyek jellemzően ugyanazon személyek időszakos tartózkodására szolgálnak, valamint elhelyezhetők olyan kereskedelmi-szolgáltató épületek, amelyek az üdülőterület kiszolgálására hivatottak.
Kialakítható és beépíthető telekterület: min. 300 m2
Beépítési mód: szabadonálló illetve oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 20%
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 60%
Építési terület: előkert: min. 5 m
oldalkert: min. 3 m
(4) Üdülőterületeken a közművesítettség előírt mértéke: teljes.
(5) Üdülőterületen önálló reklámépítmény, reklámtábla nem létesíthető.
Általános előírások
8. § (1) Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telkeket az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.
(2) A min. kialakítható telekterület alól felmentést jelent, ha nem adás-vétel útján alakul ki, hanem pl. osztatlan közös telek osztása-nevesítése, kárpótlás, tagi rész, stb.
(3) A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, bővíthetők, de bontásuk esetén az előírt előkert és szabályozási vonal betartandó.
(4) A 4,5 m-es max. építménymagassággal szabályozott építési övezetben földszintes vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület vagy épületrész nem.
(5) A beépítettség alsó határát el nem érő telek telekösszevonással a szomszéd lakótelkekhez csatolható
vagy beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.
(6) Az Lke és Lf övezetekben a lakó épületek magas tetővel építendők, a tetőhajlás szög 20’ -tól 50" -ig változhat.
(7) 2 m2 feletti méretű reklámhordozó (óríásplakát) sem az épületeken, sem vázra szerelve nem létesíthető.
(8) A telekalakítás és a belterületbe vonás az igény szerint, ütemezetten, szakaszosan hajtandó végre.
(9) Üdülőterületeken a tájkép védelem miatt csak magastetős, építészetileg tájba illesztett épületek létesíthetők.
Különleges területek
9. § (1) Különleges beépítésre szánt terület a szabályozási terv szerint lehatárolt
sportterület (Ks)
idegenforgalmi (Ki)
temető (Kt)
szennyvíztisztító telep (Ksz)
különleges mezőgazdasági üzemi terület (Km)
(2) Sportterület (Ks) a kizárólagosan sportolási és szabadidős létesítmények és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.
Sportterület beépítési paraméterei:
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 3000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 40%
Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert): min. 5 m
(3) A különleges idegenforgalmi (Ki) területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó kereskedelmi szálláshely, termálfürdő, vendéglátás, turizmus, szórakoztatás és ezeket kiszolgáló építmények alakíthatók ki. Az idegenforgalmi célú épületeken belül a tulajdonos, használó részére szolgálati lakás is létesíthető.
Kialakítható telekterület: min. 10.000 m2
Beépíthető telekterület: min. 3.000 m2
Beépítettség: max. 20% Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési hely: elő- oldal és hátsókert: min. 6-6 m
Zöldfelület: min. 50%
A telekhatárok mentén 20 m szélességben zöldfelületet kell kialakítani az Ernőmajornál, ahol épület nem létesíthető.
A Ki 1 SZ/40/12/3000 építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 3000 m2
Beépítési mód: szabadon álló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 12m
Építési terület: elő-, oldal- és hátsókert: min. 6 m Zöldfelület: min. 40% a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő.
(4) Temetők (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:
Beépíthető telek: kialakult
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: (épületekre) max. 10%
Építménymagasság: max. 3,5 m
Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert): min. 10 m
Zöldfelület: min. 40%
(5) Szennyvíztisztító telep (Ksz) területén csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(6) Különleges mezőgazdasági üzemi területen (Km) elhelyezhetők a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés építményei, az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására, és árusítására szolgáló építmények, mezőgazdasági szolgáltatási és agrárturisztikai építmények, továbbá a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakás is.
(7) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetében az építmény elhelyezés feltételei a következők:
Beépítési mód: szabadonálló
Kialakítható telek területe: legalább 3000 m2, de a meglévő 3000 m2-nél kisebb telkek beépíthetők;Beépíthetőség mértéke: legfeljebb 40%
Az épület építménymagassága: legfeljebb 9,0 m lehet, de az épületnek nem minősülő technológiai építmények magassága meghaladja a 9 m-t.
Zöldfelület: legalább 40%
A szabályozási terven jelölt megtartandó zöldfelületen a telekhatár mentén kerítés kivételével építmény, burkolt felület nem létesíthető, és a zöldfelületet a térségben honos fa-és cserjefajokkal kell betelepíteni.
Közlekedési és közműterületek
10. § (1) A szabályozási terv megkülönböztet kötötpályás közlekedési területet (KÖk), vasutat és közúti közlekedési és közműterületet (KÖu).
(2) A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.
Az M1 autópálya szabályozási szélessége 60 m, az országos mellékutaké 30 m, a főút 40 m.
A tervezett elkerülő út helyi gyűjtőút, mely később országos mellékúttá minősíthető, 30 m szabályozási szélességgel.
(3) A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A belterületen négy szabályozási szintet különböztetünk meg:
a) Országos belterületi közutak: mellékutak: Petőfi S. u., Szabadság u., Komáromi u., Igmándi út, Gyár u., 2467 hrsz. út, és ideiglenesen Bartók Béla utca: 14-22 m szabályozási szélességgel,
b) Helyi közutak: lakóutak, kiszolgáló utak: 12-20 m szabályozási szélességgel,
c) vegyesforgalmú, egyirányú utcák: 6-8 m szélességgel.
(5) Új útépítés esetén a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.
(6) A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető.
(7) A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.
Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.
A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítás és építés nem végezhető, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.
(8) Belterületi útépítés esetén a közvilágítás is kiépítendő.
(9) A lakó- és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.
Temető, sport- és intézményi területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani.
(10) Köu-1 jelű övezet területén:
Beépíthető telek: kialakult
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 7,0 m
Építési terület: előkert: min. 4 m
oldalkert: min. 4 m
hátsókert: min. 6 m
Közművesítettség: részleges közművesítettség
Zöldterületek
11. § (1) Zöldterület (Z) övezeti jelölést kaptak a méretüknél, kiépítettségüknél fogva közfunkciót ellátni képes vagy arra alkalmassá tehető közterületek.
(2) Ebben az övezetben max. 2 %-os mértékig elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ában nevesített építmények.
Erdőterület
12. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerinti egyéb erdős területek és erdősítésre kijelölt terület.
(2) Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából
- a) védelmi (Ev),
- b) gazdasági (Eg),
elsődleges rendeltetésű.
(4) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(5) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 0,1%
Építménymagasság: max. 4,5 m
Mezőgazdasági terület
13. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
- a) általános mezőgazdasági terület (Má)
- b) általános mezőgazdasági terület szélerőműparkkal (Má-sz)
- c) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
- d) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
Általános mezőgazdasági terület
14. § (1) Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában több tagban legalább 10 ha mezőgazdasági területe van Ács igazgatási területén, akkor az egyik legalább 1,0 ha területű telken az 1. bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel helyezhető el:
- a) beépíthető telek területe 10000 m2;
- b) a beépítettség mértéke legfeljebb 30%;
- c) az épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m;
- d) beépítési mód szabadonálló;
- e) előkert, oldalkert, hátsókert minimum 10 m;
- f) zöldfelületi arány minimum 30%;
(3) Általános mezőgazdasági terület Má1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
Kialakítható és beépíthető telek: min. 1500 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 3%
Építménymagasság: max. 5 m
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert: min. 6 m
Lakóépület az OTÉK 29. § (4) szerint létesíthető.
(4) Általános mezőgazdasági terület Má2 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
Beépíthető telek területe gyümölcsös művelési ágú telek esetén:
gazdasági épület esetén: min. 3000 m2
lakóépület esetén: min. 10 000 m2
Beépíthető telek területe nem gyümölcsös művelési ágú telek esetén:
gazdasági épület esetén: min. 10 000 m2
lakóépület esetén: min. 100 000 m2
Kialakítható legkisebb telek területe:
gyümölcsös művelési ág esetén: min. 3000 m2
nem gyümölcsös művelési ág esetén: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség mértéke: max. 3%, ebből lakóépület max 1,5%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert: min. 10 m
(5) Az Má-sz jelű övezet területén szélerőmű-tornyok is létesíthetők. Gazdasági épületek és lakóépületek az Má2 övezetre vonatkozó előírások és ezen bekezdés előírásainak együttes alkalmazásával, szélerőmű-tornyok pedig a következő védőtávolságok betartásával létesíthetőek:
a) Szélerőmű-torony és mezőgazdasági területen levő lakóépület között a legkisebb védőtávolság 400 m.
b) Szélerőmű-torony és gazdasági terület, mezőgazdasági épület között a legkisebb védőtávolság 150 m.
c) Szélerőmű-torony lakóterülettől, üdülőterülettől legalább 800 m védőtávolság biztosításával létesíthető.
d) Szélerőmű-torony nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 80 m, termékvezetéktől legalább 50m távolságban létesíthető.
e) Autópályától 100 m, a szabályozott országos mellékutaktól 50 m védőtávolságon belül szélerőmű torony nem létesíthető.
f) A szélerőmű-tornyok a közigazgatási határ mentén úgy helyezhetők el, hogy a szomszédos települések határos jelenlegi területfelhasználását, és jelenlegi helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.
Kertes mezőgazdasági terület
15. § (1) Kertes mezőgazdasági területen (Mk) - amely a volt zártkerteket foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá lakóépület.
(2) A területen
- a) a 720 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- b) a 720-1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve
- c) az 1500 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 3 %-a, de legfeljebb 90 m2 lehet.
(3) A beépítés paraméterei:
Beépíthető telek területe 720 m2
Kialakítható telek területe 2000 m2
Beépítési mód oldalhatáron álló
vagy szabadonálló
Beépítettség 3% (max. 90 m2)
Építménymagasság 3,5 m
Építési terület előkert: min. 5 m - max. 10 m
oldalkert oldalhatárú beép.: 6 m
oldalkert szabadonálló beép.: 3 m
(4) A területen épület csak a közutak mentén helyezhető el. Az épület kialakítása csak 40-45°-os hajlásszögű, max. 7,5 m gerincmagasságú nyeregtetős lehet.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
16. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme és a természet- és tájképvédelem érdekében, továbbá a belvíz veszély miatt.
- a) az Mko-0 jelű övezetben épület nem létesíthető,
- b) az Mko1 jelű övezetben csak a gyepterületek fenntartását, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy a sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.
(2) Az Mko1 övezet beépítési paraméterei:
Beépíthető telek területe: min. 100 000 m2
Kialakítható telek területe: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 1%
Építménymagasság: max. 4,5 m
Építési terület: elő-, oldal-, hátsókert min. 10 m
(3) Épületek a vízgazdálkodási területtől legalább 50 m távolságban alakíthatók ki.
Vízgazdálkodási terület
17. § (1) Vízgazdálkodási terület (V) a szabályozott vízfolyások és állóvizek területe: Concó patak, Székes patak, Duna és a 0576/1 hrsz. tó.
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások betartásával létesíthetők.
(3) A Duna területén a vízi közlekedés célját szolgáló kikötői építmények a külterületszabályozási terven jelölt helyen létesíthetők. (HÁ) A kikötő kialakítása csak úszóművel (ponton) történhet az ökológiai hálózat (Natura 2000 terület) értékeinek károsítása nélkül.
III. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
18. § (1) A közművesítettség előírt mértéke: belterületen teljes, külterületen részleges.
(2) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek
- a) közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,
- b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),
- c) a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,
- d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint
- e) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.
(3) Állattartás hígtrágya technológiával nem folytatható.
Nitrátérzékeny területen az állattartáshoz kapcsolódó trágyatároló csak szivárgásmentesen alakítható ki.
(4) Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.
(5) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
Különleges terület-naperőmű
18/A. § (1) Különleges terület-naperőmű a Kk-Np jellel szabályozott övezet, ahol a naperőmű építményei és kiszolgáló létesítményei alakíthatók ki.
(2) A Kk-Np jelű övezet beépítési paraméterei:
- a) beépíthető telek területe: 10 000 m2;
- b) beépítési mód: szabadonálló;
- c) beépítettség mértéke legfeljebb 5%;
- d) épület építménymagassága legfeljebb 7, 5 m;
- e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 5 m;
(3)[2] A Különleges terület-naperőmű a Kk-Np-1 jellel szabályozott övezet, ahol a megújuló energiaforrás hasznosításának (naperőmű) építményei és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. Az övezet előírásai:
- a) alakítható telek legkisebb területe: 10 000 m2
- b) beépítési mód: szabadonálló
- c) beépítettség mértéke legfeljebb 80 % (Az Állami Főépítész KE/8/88-29/2021 ügyszámú OTÉK 30/B.§ (5) bekezdés ba) pontja alóli felmentése alapján.)
- d) épület építménymagassága legfeljebb 6,5 m
- e) előkert, oldalkert, hátsókert min. 5 m
- f) az övezetben a naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek
- g) tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület használat biztosítható legyen
- h) övezetben az élővilág védelme érdekében kizárólag matt antireflexiós bevonattal rendelkező napelemek helyezhetők el, ill. olyan technológia alkalmazható, amely üzemelése során a poláros fényszennyezés minimálisra csökkenthető.
Különleges terület-inert hulladékkezelő
18/B. § (1) Különleges terület-inert hulladékkezelő a Kk-Ih jellel szabályozott övezet, ahol az inert hulladék kezelésével feldolgozásával és lerakásával összefüggő építmények és kiszolgáló létesítmények alakíthatók ki.
(2) A Kk-Ih jelű övezet beépítési paraméterei:
- a) beépíthető telek területe: 10 000 m2;
- b) beépítési mód: szabadonálló;
- c) beépítettség mértéke legfeljebb 2%;
- d) épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m;
- e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 m;
Különleges terület -nyersanyag-kitermelés (bánya)
18/C. § (1) Különleges terület-nyersanyag-kitermelés (bánya) a Kk-B jellel szabályozott övezet, ahol ásványvagyon kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges épületek, építmények, valamint a termelőtevékenységet kiszolgáló építmények, épületek helyezhetők el.
(2) A Kk-B jelű övezet beépítési paraméterei:
- a) beépíthető telek területe: 10 OOO m2;
- b) beépítési mód: szabadonálló;
- c) beépítettség mértéke legfeljebb 2%;
- d) épület építménymagassága legfeljebb 7,5 m; A területeken a technológiai célú építmények (osztályozók, rakodók stb.) a telek területének 10%-án magassági korlátozás nélkül építhetők
- e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 m ;
- f) közművesítettség: hiányos közművesítettség
IV. FEJEZET KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
19. § (1) A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára
- vízellátás
- szennyvíz elvezetés
- csapadékvíz elvezetés
- vezetékes gázellátás
- távközlés
a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi közutak mentén vezetett közművezetékek elhelyezését a közút kezelőjével való egyezetés alapján lehet elhelyezni.
(2) A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.
(3) A külterületi lakóépületek és majorok közműellátása közműpótlókkal történik.
(4) A fejlesztési területek közműellátását a belterületek közműhálózatára kell kapcsolni.
(5) A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(6) A vízgazdálkodási területek mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából, nem beépíthető és fával nem telepíthető be.
(7) A közművezetékek védőtávolsága
- az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m
- a szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m
- a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m
- hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m
- a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága D90 alatt 4 - 4 m
D90 felett 5 - 5 m
- a középnyomású elosztó hálózat védőtávolsága D90 alatt 4 – 4 m
D90 felett 5 – 5 m
- 20 kV-os légvezeték védőtávolsága
belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m
külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m
- 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.
V. FEJEZET HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
Az értékvédelem hatálya
20. § (1) Az értékvédelem kiterjed: védett épületekre,
védett területekre.
(2) A védelemben részesített objektumokról, azok bővítéséről (a védelem kiterjesztéséről) vagy csökkentéséről (valamely védett objektum törléséről) az önkormányzat képviselő testülete külön helyi védelmi rendeletben dönt az Örökségvédelmi Hatástanulmány figyelembevételével.
(3) A védelmi rendelet személyi hatálya kiterjed a védelem alá vont objektumok tulajdonosaira, üzemeltetőire, fenntartóira is. Ezeket a természetes vagy jogi személyeket az Önkormányzat a védelemről és annak vonzatáról értesíteni köteles.
(4) A védett épületekről, építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, és a védelmet a tulajdoni lapra bejegyezteti.
Építészeti védelem
21. § (1) Az önkormányzat védelemben részesíti a helytörténeti, településképi szempontból fontos (mellékletben felsorolt) épületeket.
(2) A védelemben részesített épületen bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás) tervezése során a tervező tervtanácsi illetve kamarai szakvéleményt köteles beszerezni. É-1 kategóriájú tervező esetén a szakvélemény beszerzése nem szükséges.
(3) A védett épületek állagmegóvásához, a történetileg hiteles architektúra visszaállításához a tulajdonos az önkormányzattól támogatást igényelhet, az önkormányzat támogatást adhat, eseti testületi döntés alapján.
A védett épületek tömegét, tetőhajlásszögét, homlokzat-, párkány- és gerincmagasságát, nyílásarányait felújítás esetén meg kell tartani, illetve azokat (korábbi szakszerűtlen beavatkozás esetén) helyre kell állítani.
(4) Az országos védettségű műemlékekre magasabb jogszabály vonatkozik, a HÉSZ és a szabályozási terv ehhez a „műemléki környezetet” szabályozza le.
Területi védelem
22. § (1) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a régészeti lelőhelyeket, a szabályozási terv szerint - - R - - jelzéssel határolt területeket.
(2) A védett területeken tereprendezést, közművesítést, építést csak az önkormányzatnak és a megyei múzeumnak való előzetes bejelentés után, a velük való egyeztetés alapján, a régészeti leletmentést illetve feltárást követően lehet végezni.
Természetvédelem
23. § (1) A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál, és a védett területeket bemutatja.
VI. FEJEZET ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS
24. § (1) Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:
- a) autópálya és főút tengelyvonalától számított 100-100 m védőtávolság, ahol építmények külön
jogszabály alapján létesíthetők;
b) egyéb országos közutaktól és vasútvonaltól számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények külön jogszabály alapján létesíthetől;
c) a szabályozási terven lehatárolt üdülőterülettől 500 m védőtávolságon belül állattartó építmény nem létesíthető;
d) a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető;
e) a "belterület szabályozási terv" szerint szabályozott belterülettől számított 500 m védőtávolságon belül új állattartó telep nem létesíthető.
f) szélkerék telepítése korlátozott a 14. § 4. pontja szerint.
VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. § (1) Ezen szabályozási rendelettel hatályát veszti Ács önkormányzatának 14/1999. (IX. 27), 8/2001. (II. 15.) és 8/2002. (III. 28.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról.
(2) A rendelet mellékletét képező külterületszabályozási terv
- a) az 1. § c) pont szerinti külterületszabályozási terv módosítása tervlap
- b) az 1. § d) e) f) pont szerinti szabályozási tervek szabályozott területére hatályát veszti.
(3) E rendelet a 2006. IX. 19-én lép hatályba
1. melléklet
1. melléklet Beiktatta a 14/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet (Hatályos 2012.március 31-től)
I. Helyi védelem alatt álló épületek
. Volt Esterházy-Zichy kastély (most mű vel ő dési ház) hrsz. 2/39
. Jeges pusztai volt Zichy kúria hrsz. 0337/9
. Katolikus templom (Gyár utca) hrsz. 2352
II. Mőemléki védelem alatt álló épületek:
1. Református templom hrsz. 2265/1 Fő út 69/B Tsz. 2535
Forster-Degenfeld-Schonburg kastély, hrsz. 0558/10 Concóhát puszta Tsz. 11156
1. Vaspuszta (KÖH 26556-26557)
2. Bumbum-kút (KÖH 26558)
Felső Jeges puszta hrsz. 0339 (43396)
Jeges puszta hrsz. 0342/4
Református templom hrsz. 2265/1
Mc Donalds étterem hrsz. 0433/18, 0433/20
Autópálya mente 1. hrsz.0433/7, 0433/14-15
Autópálya mente 2. hrsz. 0433/12-13
Falurét dűlő 2. hrsz. 0431/19-41, 0431/53-54, 0431/97
Falurét dűlő1. hrsz. 0431/54-62
Leier 1. hrsz. 0431/8
Leier 2. hrsz. 0431/43-44
Leier 3. hrsz. 0431/74-75-78
Nádas kúti dűlő hrsz. 0431/86-89
Rektor telep 1. hrsz. 0426/6-10
Rektor telep 2. hrsz. 0426/6-11
1-es út mente 1. hrsz. 05/25-29
1-es út mente 2. hrsz. 05/8-9
Hartmann telephely hrsz. 0120/71-72
Várhegy hrsz. 048/5
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
12. melléklet
13. melléklet
14. melléklet