ÁCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

22/2009. (IX.25.) sz. Kt. rendelete

a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről

Ács Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazásra - az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére, valamint elidegenítésükre a következő rendeletet alkotja.

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

(1)A rendelet személyi hatálya kiterjed minden nagykorú magyar állampolgárra, valamint a
munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló  1612/68/EGK. tanácsi rendeletben
meghatározott jogosultsági körbe tartozó  személyre,  amennyiben érvényes tartózkodási jogot
igazoló okmánnyal rendelkezik.

                                       1. FEJEZET

                       ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet személyi hatálya kiterjed minden nagykorú magyar állampolgárra, valamint a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK. tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben érvényes tartózkodási jogot igazoló okmánnyal rendelkezik.

(2)A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Ács Város Önkormányzaténak tulajdonában álló lakások,
valamint a hozzájuk tartozó közös használtra szolgáló helyiségek és területek

a)bérbeadására, valamint

b)elidegenítésére

(2)A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Ács Város Önkormányzaténak tulajdonában álló lakások, valamint a hozzájuk tartozó közös használtra szolgáló helyiségek és területek

1. bérbeadására, valamint
2. elidegenítésére.

(3)  A lakások tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost és bérbeadót megillető jogokat és
kötelezettségeket, illetve lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat - e rendeletben szabályozott
módon- a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület felhatalmazása alapján az alábbi szervek
és személyek gyakorolják, illetve látják el:

A képviselő-testület határoz:

- bérlőkijelölésről,

• lakásbérleti jog folytatásáról (bérlő halálát követően),
• lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről,
• kaució, óvadék mértékéről,
• lakbérek mértékéről,

 -  elővásárlási joggal érintett, illetve e körbe nem tartozó önkormányzati lakások elidegenítésre

   történő kijelöléséről.

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatásköre:

• javaslattétel a bérlőkijelölésre vonatkozóan,
• javaslattétel a lakásbérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozóan.

A polgármester hatáskörében dönt:

• a részletfizetés engedélyezéséről,
• a fizetési halasztás engedélyezéséről,
• a befogadás engedélyezéséről,
• a   lakásbérleti  jogviszony   idején   elvégzett   felújítás,   számla   ellenében,   lakbérbe   történő
  beszámításáról.
• Önkormányzati   intézmény   közalkalmazottja  vagy   a  polgármesteri   hivatal   köztisztviselője
  esetében,  erre  irányuló  kérelem  alapján  a bérlakást  a polgármester - önkormányzati  érdek
  figyelembevételével, azzal összhangban - jelöli ki.

(3)  A lakások tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost és bérbeadót megillető jogokat és kötelezettségeket, illetve lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat - e rendeletben szabályozott módon- a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület felhatalmazása alapján az alábbi szervek és személyek gyakorolják, illetve látják el:

(4) A képviselő-testület határoz:

a) bérlőkijelölésről,

b)lakásbérleti jog folytatásáról (bérlő halálát követően),

 c)lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről,

 d)kaució, óvadék mértékéről,

 e)lakbérek mértékéről,

  f)elővásárlási joggal érintett, illetve e körbe nem tartozó önkormányzati lakások elidegenítésre  történő kijelöléséről.

(5) A Családsegítő és Egészségügyi Bizottság hatásköre:

  a) javaslattétel a bérlőkijelölésre vonatkozóan,

  b)javaslattétel a lakásbérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozóan.

(6) A polgármester hatáskörében dönt:

a) a részletfizetés engedélyezéséről,

b) a fizetési halasztás engedélyezéséről,

c) a befogadás engedélyezéséről,

d) a   lakásbérleti  jogviszony   idején   elvégzett   felújítás,   számla   ellenében,   lakbérbe   történő beszámításáról.

e) Önkormányzati intézmény közalkalmazottja vagy   a  polgármesteri   hivatal   köztisztviselője esetében,  erre  irányuló  kérelem  alapján  a bérlakást  a polgármester – önkormányzati   érdek figyelembevételével, azzal összhangban - jelöli ki,

f)Vis maior helyzetben bérlőkijelölésről maximum egy év időtartamra.

II. FEJEZET LAKÁSBÉRBEADÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

A lakásbérlet létrejötte 2.§

(1)   Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni, az alábbi
jogcímeken:

a)  üresen álló lakás esetén:

• szociális helyzet alapján
• költségelven történő lakásbérbeadás alapján
• egyes munkakörök és tevékenységek ellátásához kapcsolódó lakásbérbeadás

b) nem üresen álló lakás esetén.

• bérleti jogviszony folytatása
• bérleti jogviszony meghosszabbítása

II. FEJEZET LAKÁSBÉRBEADÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

                                                                   A lakásbérlet létrejötte

                                                                                    2.§

(1)  Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni, az alábbi jogcímeken:

a) üresen álló lakás esetén:

aa) szociális helyzet alapján

ab) költségelven történő lakásbérbeadás alapján

ac) egyes munkakörök és tevékenységek ellátásához kapcsolódó lakásbérbeadás

b)  nem üresen álló lakás esetén.

ba) bérleti jogviszony folytatása

bb) bérleti jogviszony meghosszabbítása

(2)  A lakásbérbeadás e rendelet szabályai alapján szociális vagy költségelvű jelleggel történhet.

(2)        A lakásbérbeadás e rendelet szabályai alapján szociális vagy költségelvű jelleggel történhet.

(3) Elemi kárral sújtott, életveszélyessé vált lakóépület esetén  a polgármester saját hatáskörben bérlőkijelöléssel és lakás bérbeadásának lehetőségével élhet, a képviselő-testület utólagos tájékoztatási kötelezettségével az 1.§ (6) bekezdés f) pontja alapján.

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

3.§

(1)   Önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbevételére az a nagykorú személy
jogosult, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. nincs önálló lakástulajdona
2. nem rendelkezik tartós bérleti jogviszonnyal
3. akinek, illetőleg a vele együttköltöző családtagjainak – a kérelem benyújtását megelőző 3

   naptári hónapban       

                 egy fős háztartás esetén                       a  nyugdíjminimum 300 %-át,

                 többszemélyes háztartás esetén            a nyugdíjminimum  250 %-át

   nem haladja meg.

d) személyes, illetve családi körülményei indokolják

(2)   Az  önkormányzati   bérlakás   szociális  jellegű   bérbevételére   vonatkozó  jogosultságot   a
bérbeadáskor is vizsgálni kell.

Amennyiben megállapítást nyert, hogy a kérelmező szociális jellegű bérlakás bérbevételére nem jogosult, kérelmét a nyilvántartásból törölni kell.

(3)  Jövedelmi, vagyoni viszonyaitól függetlenül szociális jellegű lakás bérbeadására vonatkozó
kérelmét el kell utasítani annak a személynek, akinek:

a)  a szociális rászorultsági feltételeknek nem felel meg,

b)  valótlan    adatok    közlésével,    illetve    valós    adatok    elhallgatásával   

     megtévesztette    az önkormányzatot.

(4) A polgármesteri hivatal az elfogadott kérelmekről nyilvántartást vezet.

(5)  A   nyilvántartásba  vett   kérelmet   követően   a  kérelmező   lakáskörülményeiben,   személyi
adataiban, családi és vagyoni viszonyaiban beállt változást a kérelmező köteles 8 napon belül a
polgármesteri hivatalban bejelenteni.

(6)  A szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadásra benyújtott kérelemről, a bérlő kijelöléséről
és a bérbeadás időtartamáról a képviselő-testület dönt.

(7) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a szociális bérlakás kiutalásánál legfeljebb 5 év időtartamra tehet javaslatot a Képviselő-testületnek.

(7) A Családsegítő és Egészségügyi Bizottság a szociális bérlakás kiutalásánál legfeljebb 5 év időtartamra tehet javaslatot a Képviselő-testületnek.

Költségelven történő bérbeadás

4.§

​

(1)  Önkormányzati bérlakás költségelven történő bérbevételére az a nagykorú személy jogosult, aki
az alábbi feltételeknek megfelel:

1. nincs önálló lakástulajdona,
2. nem rendelkezik tartós bérleti jogviszonnyal,
3. személyes, illetve családi körülményei indokolják.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a költségelvű bérlakás kiutalásánál legfeljebb 5 év időtartamra tehet javaslatot a Képviselő-testületnek.

(2) A Családsegítő és Egészségügyi Bizottság a költségelvű bérlakás kiutalásánál legfeljebb 5 év időtartamra tehet javaslatot a Képviselő-testületnek.

Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérbeadása

5.§

​

(1) Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó bérleti szerződés az önkormányzati intézményeknél közalkalmazotti, a polgármesteri hivatalnál köztisztviselői jogviszonyban álló személlyel köthető.

(2)A bérleti szerződés határozott időre szól.

(3)Az önkormányzati intézmény közalkalmazottja vagy a polgármesteri hivatal köztisztviselője
esetében a bérlakást, az erre irányuló kérelem alapján a polgármester - önkormányzati érdek
figyelembevételével, azzal összhangban - jelöli ki. A kijelöléshez az önkormányzati intézmény
közalkalmazottja a foglalkoztatott intézményvezetője, köztisztviselő esetében pedig a munkáltatói
jogkör gyakorlójának előzetes véleményét kell kikérni.

A lakásbérleti jogviszony folytatása

                         6.§

(1) A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. 32.§. rendelkezései szerinti jogosult a bérlő
halálától számított 30 napon belül kérheti.

(2)A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a képviselő-testület dönt.

Lakásbérleti jogviszony meghosszabbítása

7.§

(1) Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, ha:

    - a bérlő az e rendelet 3.§. (1) bekezdésében meghatározott szociális rászorultsági

      feltételeknek megfelel

    - feltéve, hogy lakbértartozással nem rendelkezik.

(2)    A    költségelven    bérbe    adott    lakás    határozott    időre    szóló    bérleti    jogviszonya meghosszabbítható, amennyiben bérlő igazolja, hogy:

-  e rendelet 4.§.(1) bekezdésében meghatározott feltételek esetében továbbra is fennállnak,

- feltéve hogy lakbértartozással nem rendelkezik.

(3)A polgármesteri hivatal a lakásbérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal hivatalból
tájékoztatja a bérlőt a határozott idő leteltéről.

(4)A jogosultsági feltételek fennállása esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatára a
képviselő-testület különös méltányosságból - az egyedi esetek mérlegelésével - meghosszabbíthatja
a bérleti jogviszonyt, a fennálló rendkívüli élethelyzet rendeződéséig.

(4)A jogosultsági feltételek fennállása esetén az Családsegítő és Egészségügyi Bizottság javaslatára a
képviselő-testület különös méltányosságból - az egyedi esetek mérlegelésével - meghosszabbíthatja
a bérleti jogviszonyt, a fennálló rendkívüli élethelyzet rendeződéséig.

                         III FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

                                                               A lakás átadása

                                                                          8.§

​

(1)  A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg
a lakásberendezések tényleges állapotát, valamennyi közműóra számát és állását, valamint a bérlő
esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2)    A   lakás   átadásakor   észlelt  hibák,   hiányosságok   megszüntetéséről   a  bérbeadó   köteles
gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül
nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

9.§

​

(1)  A bérbeadó köteles gondoskodni:

- az épület szükségszerű felújításáról,

-  a közös  használatra  szolgáló  helyiségek  állagában,  továbbá  e  helyiségek berendezéseiben
keletkezett hibák megszüntetéséről,

(2)  A bérlő köteles gondoskodni:

-a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról,
kiemelt figyelmet fordítva a bojler, a gáztűzhely, gázkazán, karbantartására, javíttatására,

-az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a biztosító táblától kezdődő
szakaszán /lakáson belül/ keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a dugaljak cseréjéről,

-az épületben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a
lakásban a saját vagy a vele együttlakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek
magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredi állapot helyreállításáról, illetőleg a
kár megtérítéséről, valamint a lakás, illetőleg az ahhoz tartozó helyiségek (tárolók) tisztántartásáról,

-lakásberendezések (konyhabútor,  lámpák,  fürdőszoba berendezései,  WC kagyló,  mosogató)
felújításáról, karbantartásáról. (A lakásberendezések részletezése a bérleti szerződésben került megjelenítésre.)

- a burkolatok hibáinak javításáról, ül. állagának megóvásáról

-  a lakás falazatainak időszakonként (de legalább 3 évenkénti) fertőtlenítő meszeléséről, vagy
festéséről

(3) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a házhoz, lakáshoz tartozó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően - a többi bérlő jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül- jogosult használni.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

                       1O.§

​

( 1) A bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a befejezés határidejét, költségeit, azok megfizetésének feltételét, módját., a költségviselő megnevezését.

(2)Amennyiben a megállapodás értelmében az átalakítást, korszerűsítést a bérlő saját költségére
végezheti el, a munkák számlákkal igazolt költségének bérbeszámítását kérheti.

(3)A lakást átalakító,  korszerűsítő  köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági
engedélyeket beszerezni és az abban meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért felelősséget
vállalni.

(4) Az átalakítást, korszerűsítést saját költségére elvégző bérlő kiadásai megtérítésére a lakásbérleti
szerződés megszűnését követően - az erre vonatkozó szerződés hiányában- nem tarthat igényt, ül. a
bérbeadó kérésére az eredeti állapotot köteles helyre állítani.

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

11.§

(1)A bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői
kötelezettségek teljesítését évente szükség szerint, de   legalább egy alkalommal végzi. A bérlő a
lakásba történő bejutást és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2)Ha a bérlemény ellenőrzése során második alkalommal rendeltetésellenes lakáshasználatot vagy
a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, a képviselő-testület a lakásbérleti jogviszony
felmondását kezdeményezi.

(3)A bérleményellenőrzésre munkanapokon 8-18 óra közötti időszakban kerül sor. A bérlő az
ellenőrzésről való előzetes - az ellenőrzés napját legalább 8 nappal megelőzően történt- igazolható,
közvetlen  írásbeli   értesítése   esetén  köteles   lehetővé  tenni   a  bérbeadó   helyszínen  történő
bérleményellenőrzését.

A lakás visszaadása

​             12.§

(1) A lakás visszaadásakor jegyzőkönyvben kell rögzíteni a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, megállapításokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

                                                               A befogadás szabályai 
                                                                            13.§

​
(1)A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha
Magyarországon  beköltözhető   lakás  tulajdonával  nem  rendelkezik.   Az  írásbeli  hozzájárulás
megadása polgármester a hatásköre.

(2)A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott
személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésére nem tarthat igényt, illetve nem
illetik meg a bérlőt egyébként megillető jogok.

(3)Önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződés köthető, a házastársak közös kérelmére.

(4)Önkormányzati tulajdonban társbérleti jogviszony nem létesíthető.

Albérlet

   14.§

(1)Önkormányzati bérlakás albérletbe történő adását kizárja az önkormányzat.

Lakbértámogatás

​         15.§

(1) Az önkormányzati bérlakás természetes személy bérlői helyi szociális rendelet keretei között részesülhetnek támogatásban.

Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás

                        16.§

(1)A bérbeadó, az Ltv. 35.§ (2) bekezdésében felsorolt külön szolgáltatást a bérlők számára nem biztosít, (szemétszállítás, lift, melegvíz szolgáltatás, központi fűtés, rádió-tv adás)

Helyiségbérlet szabályai

17.§

​

(1)A Polgármesteri Hivatal és a Gazdasági Ellátó Szervezet nyilvántartást vezet a bérbeadás

útján hasznosítható helyiségekről.

(2) A    bérleti    szerződés    időtartama    alatt    a    bérleményben    folytatott    tevékenység

megváltoztatásához a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye szükséges.

(3)A bérlő megfelelő hatósági engedélyek birtokában a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye

alapján végezhet a helyiségben szerkezeti átalakítást. Az engedélyben rendelkezni kell az

átalakítás során felmerül költségekről a bérleti jogviszony megszűnése esetére.

Helyiség bérleti jogának cseréje

18.§

(1) A helyiség bérleti jogának átruházásához a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha:

      -  az átruházás írásba foglalt,

      -  az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a

        helyiség hasznosításának céljával,

     -  az új bérlő a régi bérlővel kötött szerződést - a bérleti díj kivételével- teljes

        egészében átvállalja (alanyváltozás esete).

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

Óvadék (kaució)

19.§

(1)Költségelven történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a kijelölt
bérlő előre 3 havi lakbérrel azonos összegű óvadékot megfizeti.

(2)Mentestül az óvadék fizetése alól a bérlő, ha lakásbérleti jog folytatása, vagy meghosszabbítása
alapozza meg a lakásbérleti szerződést és az adott lakás vonatkozásában óvadék fizetésére már sor
került, valamint ha önkormányzati érdek teszi szükségessé.

(3)A bérlő által befizetett óvadékot a bérbeadó külön számán köteles kezelni

(4)A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó az óvadékot lakbér- és közüzemi
díjtartozás,  illetve  a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas  állapotának helyreállításához
szükséges költségek megtérülésére használhatja fel.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követően
30 napon belül köteles az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

Lakbér

A lakbér mértéke   

           20.§

​

(1) A bérlőt az önkormányzati lakás használatáért, figyelemmel a lakásbérbeadás jellegére -szociális vagy költségelvű- lakbér mértékének megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Az alaplakbér egy négyzetméterre jutó összegének mértékét e rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.

Lakbér, közüzemi díjak fizetési kötelezettség teljesítésének kontrollja

21.§

​

(1) Bérbeadó a bérleti szerződésben a bérlő kötelezettségeként határozza meg azt, hogy fizetési kötelezettségének teljesítési határidőre a lakbér, valamint a lakásfenntartással kapcsolatosan befizetett közüzemi számlák (villany-, víz-, gázszámla, szemétszállítás díja, közös költség) másolatának bemutatásával igazolja, hogy az előírt fizetési kötelezettségének eleget tett.

Lakáshasználati díj

22.§

(1)  Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a törvény szerint nem tart igény elhelyezésre, a
bérbeadó felszólítja a lakás elhagyására, ennek eredménytelensége esetén a lakás kiürítése iránt

peres eljárást indít és a lakáshasználati díj megfizetése iránt végrehajtást kezdeményez.

(2)Az a személy, aki az önkormányzati lakást jogcím nélkül használja, lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított alaplakbér összegének 150 %-a.

           III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

23.§

(1)A bérbeadó   3 havi lakbér összegét meghaladó lakbértartozás esetén - eredménytelen fizetési
felszólítás, továbbá a szociális támogatásokról történő tájékoztatást követően- köteles a lakásbérleti
jogviszonyt felmondani, egyúttal a tartozás megfizetése iránt bírósági eljárást indítani.

(2)Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérlet folytatására
jogosult személy, az örökös köteles a lakást 30 napon belül kiürítve visszaadni.

(3)Az elhunyt bérlő  lakbértartozása esetén a bérbeadó  igényét hagyatéki teherként köteles
bejelenteni.

(4)A határozott időre szóló lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével
szűnik meg.

IV. FEJEZET

A LAKÁSELIDEGENÍTÉS SZABÁLYAI

Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítése

                                                                       24.§

(1)   A képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat
tulajdonában álló határozott vagy határozatlan időre bérbe adott lakások.

(2)Az elidegenítésre kijelölt, elővásárlási joggal érintett lakás bérlőjét írásban nyilatkoztatni kell a
vételi szándékról.

(3)Amennyiben a lakást az elővásárlási jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére, indokolás
mellett  -   max.   5   évi   részletfizetési   kedvezményt   lehet   biztosítani.   A   kamat   mértéke   a
szerződéskötéskor   érvényben   mindenkori  jegybanki   alapkamattal   megegyező,   amelyet   -   a
szerződéskötést követő években - a tárgyév azonos időszakára vonatkozó jegybanki alapkamat
mértékével az önkormányzat módosít.     Szerződéskötéskor egy összegben kell a vételár 10 %-át
megfizetni.

25.§

​

(1) Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egy összegben az adásvételi szerződés aláírásakor kell kifizetni.

26.§

(1) Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a képviselő-testület ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2) Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, az adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(3) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 60 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlattól az eladó eláll.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására jegyzői ellenjegyzés mellett.

Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

27.§

​

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló lakás értékesítéséről - vagyongazdálkodás szabályainak figyelembe vételével - a képviselő-testület dönt.

Helyiségek elidegenítése

28.§

​

(1)   Az elővásárlási joggal, illetve az elővásárlási joggal nem érintett nem lakás céljára szolgáló
helyiségek eladásának feltételei megegyeznek a lakások elidegenítési szabályaival.