Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének

23/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

​

Ács Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat vagyona

1.§ (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon használatának és hasznosításának szabályait, a tulajdonosi részjogosítványok körét, gyakorlásukra hatáskörrel rendelkező szerveket a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.

2. A nyilvántartás

2.§ Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő kétévenként végrehajtani. 

3. A tulajdonosi jogok gyakorlásának hatásköri szabályai

3.§ (1) A Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik:

a.) az önkormányzati ingatlanvagyon fenntartásának ütemezésére,

b.) a fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a képviselő-testület részére,

(2) A polgármester átruházott hatáskörei:

a.)a tulajdonosváltozással nem járó és az ingatlanvagyonhoz kapcsolódó, a képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele,

b.)az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,

c.)a törzsvagyon körébe tartozó, a közfeladat ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető ingatlanrész 1 évig terjedő bérbeadásának engedélyezése,

d.)követelésről való lemondás 100.000.- Ft értékhatárig,

e.)értékpapír vásárlása 50.000.000.-Ft értékhatárig.

Amennyiben az ingó vagyontárgy az önkormányzat képviselő-testülete által elrendelt megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé annak hasznosításáról az önkormányzat hivatala gondoskodik. A bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

4. A vagyon hasznosítása

4.§ (1) Az önkormányzati törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket az önkormányzat a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A közfeladatok ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető, törzsvagyonba tartozó ingatlanrész, illetve helyiség az alapfeladatok sérelme nélkül, bérbeadás útján hasznosítható az alábbiak szerint:

a.)Eseti vagy 1 évet meg nem haladó bérbeadásra a használati jogot gyakorló intézmény vezetője jogosult.

b.)1 -2 éves időtartamra szóló bérleti szerződések megkötéséhez a polgármester előzetes jóváhagyását kell kérni. A szerződés csak a polgármester jóváhagyásával érvényes.

c.)2 évnél hosszabb időtartamra kötött bérleti szerződést csak a képviselő testület engedélyezhet határozati formában. 

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók a hasznosítás tárgyában kötött szerződések módosítására, kiegészítésére, meghosszabbítására is.

(4) A képviselő-testület a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján meghatározza a vagyon hasznosításának módját, meghatározza az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyont értékesíteni, a vagyonhasználatát és a hasznosítás jogát átengedni –fő szabályként- vagyonkataszteri becsült áron, kivételesen értékbecsléssel megalapozottan, csak az önkormányzat jelentős ellátási vagy vagyoni érdekével alátámasztott indoklással, csak nyilvánosan (indokolt esetben zártkörűen), az érték alapján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A vagyon értékesítésére, bérletére vonatkozó általános szabály az, hogy a független szakértői értékbecslés alapján megállapított árnál kevesebb nem lehet.

(2) Ha az ingatlan értéke 1.500.000.-Ft és 25.000.000.-Ft között van, pályázati felhívás kibocsátásával pályáztatni kell. 

6. Gazdasági társaságokban való részvétel

6.§ (1) Vagyon, illetve vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak megalapozott közgazdasági számítás eredményeként kerülhet sor. A várható teljesítményeket, az üzleti terveket, azok megalapozottságát a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményezi, és javaslata alapján kerülhet döntésre a képviselő-testület elé.

(2) A befektetett vagyon értékének alakulásáról a képviselő-testület a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban kap részletes, írásbeli tájékoztatást.

7. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása

7.§ (1) Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület a felajánlott vagyont elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3) Vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről átruházott hatáskörben nettó 1 millió Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén a képviselő-testület közvetlenül dönt.

(4) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon:

a.)olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,

b.)olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

8. Követelés elengedése

8.§ (1) A képviselő-testület, illetve eseti átruházott hatáskörben a polgármester csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a.)csőd egyezségi megállapodásban,

b.)bírói egyezség keretében,

c.)felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

d.)végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg,

e.)ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f.)hitelt érdemlően bizonyított, hogy a követelés kötelezettje nem lelhető fel.

(1)Az (1) bekezdés a.)-f.) pontjaiban meghatározott esetekben a követelésről való lemondás

a.)a polgármester hatáskörébe tartozik, ha a követelés összege nem haladja meg a 100.000.- Ft-ot,

b.)a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha a 100.000.- Ft-ot meghaladja.

9. Záró rendelkezések

9.§ (1) E rendelet 2012. június 1.-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 19/2008 (X.31.), a 22/2008. (XI.28.), a 7/2009 (IV.30.) , a 4/2010.(II.12.), a 16/2011. (V. 27.) sz. rendelet.

Lakatos Béla                                           dr. Malomsoki István                                  polgármester                                                       jegyző 

A rendelet kihirdetve: 2012. május 31.-én.

                                                                        dr. Malomsoki István

                                                                              jegyző