Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és a szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2019. 11. 14

ÁCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK


4/2015. (II.27.)  önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és a szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról


Ács Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1)bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, 32.§ (3), a 48.§ (4) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében és 131. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja


1. § (1)E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

2. Általános rendelkezések


2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Ács város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, Szt. 3.§ (1) – (3)  bekezdésében, valamint a 6.§ -ában meghatározott személyekre.


(2) A képviselő-testület a szociálisan rászorultságtól függően a jogosult részére

  1. a rendkívüli települési támogatást
  2. krízistámogatás
  3. az egyszeri életkezdési támogatást
  4. a köztemetést biztosít.


(3) A képviselő-testület az (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörök gyakorlását a Családsegítő és Egészségügyi Bizottságra (a továbbiakban CSEB), az (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át. 

3. Eljárási rendelkezések


3.§ (1) Az ellátások iránti kérelmeket- az igénylésre rendszeresített nyomtatványon- az Szt-ben, annak végrehajtási rendeletében és a jelen rendeletben meghatározott mellékletek és igazolások csatolásával a Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban Hivatal), illetve a Szociális Alapszolgáltatási Központhoz (a továbbiakban SZAK) lehet benyújtani.

A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) összeveti saját nyilvántartásának adataival,

b) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

c) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

d) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését,

f) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.


(2) A rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem előterjesztése elektronikus úton nem lehetséges a 21/2005 (XI.01) önkormányzati rendelet szerint.


(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a szociális ellátások iránti igény benyújtásakor a kérelmező köteles saját, illetve együtt élő családja vagyoni, jövedelemi viszonyairól nyilatkozni, azokról igazolást benyújtani.

(4) A jövedelemszámításnál az Szt. 10.§ (2)-(6) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.


4.§ (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei  alapján köteles meghozni. Ha a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága tekintetében kétség merül fel, felkérésre a SZAK  környezettanulmányt készít.


(2) A szociális ellátások megállapításának szabályszerűségét legalább évente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló eljárások legalább 5 %-ára terjed ki, a kérelem felvételétől az eljárás befejezéséig a munkafolyamat minden részletére.


4. Rendkívüli települési támogatás


5. § (1) Rendkívüli települési támogatást állapíthat meg átruházott hatáskörben a CSEB különösen annak, akinek:

a) a tartós betegsége vagy rokkantsága miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be, vagy

b) a nyugdíjtörvény vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése, a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, vagy

c) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

d) elhunyt hozzátartozója eltemettetésére, költsége merült fel,

e) eseti gyógyszerei kiváltásának költsége realizálódott (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszertámogatás), így különösen:

ea) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer kiadást jövedelmi helyzetük miatt azt nem képesek megfizetni, vagy

eb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer költsége

együttesen,olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni.


(2) Rendkívüli települési támogatásra – a 10. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - az a személy jogosult, aki az (1) bekezdés szerint rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzd, és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg:


a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át,

b) gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

c) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.


(3) A CSEB, a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok, különösen számla, nyugta becsatolására hívja fel a jogosultat. A kérelmező csak akkor nyújthat be ismételten támogatási kérelmet, ha az előző támogatás felhasználásáról szóló dokumentumokat becsatolta.


6.§ (1) A rendkívüli települési támogatás összege a 7.§ (2), 8.§, 9.§ (3) bekezdésben foglalt kivétellel alkalmanként 2.000- 10.000 Ft.


(2) A rendkívüli települési támogatás éves összege a 7.§ (3), 8.§-ban foglalt kivétellel egy család esetében nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.


7.§ (1) Rendkívüli gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek eseti költségéről szóló igazolás.


(2) A rendkívüli gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg a gyógyszerköltség 50 %-át.


(3) A rendkívüli gyógyszertámogatás éves összege egy család esetében nem haladhatja meg a 40.000 Ft-ot.


8.§ A gyermek és fiatal felnőtt részére nyújtott rendkívüli települési támogatás alkalmanként 2.000-5.000 Ft/gyermek összegben adható. A gyermekenként kifizethető támogatás éves összege nem haladhatja meg az évi 20.000 Ft-ot.


9.§ (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg

a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.


(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.


(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege 20.000 Ft.


(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 3 hónapon belül nyújthatja be.

5. Krízistámogatás


10.§ (1) Kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, így különösen: ha a kérelmezőnek elemi kára keletkezett, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára lett, vagy azonnali intézkedést igénylő élethelyzetbe kerülő személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és anyagi segítségre szorul, a polgármester krízistámogatást állapíthat meg.


(2) Krízistámogatás állapítható, meg annak a személynek ahol az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg

a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.


(3) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásban a tűz,  a villámcsapás, a robbanás, a földrengés, az árvíz és belvíz.


(4) Krízistámogatás összege egy naptári éven belül ugyanazon személy vagy család esetében nem haladhatja meg a 40.000.-Ft-ot.


(5) Elemi kár esetén a (2) bekezdésben megállapított jövedelmi értékhatártól valamint a (4) bekezdésben meghatározott támogatási összegtől maximum legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszereséig a polgármester indokolt esetben eltérhet.



(6) A polgármester, a krízistámogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok, különösen számla, nyugta becsatolására hívja fel a jogosultat. A kérelmező csak akkor nyújthat be ismételten támogatási kérelmet, ha az előző támogatás felhasználásáról szóló dokumentumokat becsatolta. 

  6. Egyszeri életkezdési támogatás


11.§ (1) Egyszeri életkezdési támogatás nyújtható annak a gyermeket saját háztartásban nevelő törvényes képviselőnek, akinek 2011. január hó 01. napjától gyermeke születik, feltéve, ha a gyermek születését megelőző egy évben legalább az egyik törvényes képviselő jogosult személy ácsi lakóhellyel rendelkezett és a gyermek születésekor is azzal rendelkezik, valamint  életvitelszerűen ott él, amennyiben más önkormányzattól ezen a jogcímen támogatásban nem részesült. Az életvitelszerű tartózkodás tényét a Védőnői Szolgálat igazolja.


(2) A támogatás összege gyermekenként 50.000 forint, amelyet a született gyermek(ek) után                                                                        a törvényes képviselő részére fizet ki a Hivatal.


(3) A kérelmet a gyermek születését követő 60 napon belül kell benyújtani, a határidő lejárta jogvesztő hatályú. A kérelemhez mellékelni kell:


            a.)    a gyermek  születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

            b.)    a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt,

            c.) Ácson bejelentett lakóhellyel rendelkező törvényes képviselő                                        személyi igazolványát és lakcímigazolványát,

            d. védőnői igazolást.

                     


(4) A képviselő-testület az életkezdési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át. A polgármester felmentést adhat a kérelem benyújtásának 60 napon belüli jogvesztő határideje alól, továbbá azon rendelkezés alól, hogy a gyermek születését megelőző egy évben legalább az egyik törvényes képviselő ácsi lakóhellyel rendelkezzen.  

7. Természetbeni ellátások


12.§ (1) A hatáskör gyakorlója a rendkívüli települési támogatás valamint a krízistámogatás rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást nyújthat.

(2) Természetbeni ellátás lehet különösen:

a) vásárlási utalvány juttatása, Erzsébet utalvány formájában

b) tartós élelmiszer vásárlása,

c) tüzelőanyag juttatása, közüzemi számlák kifizetése,

d) tankönyvvásárlás, füzetcsomag,

e) tandíj, valamint kollégiumi díj átvállalás,

 f) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, gondozási díj megfizetése, egyéb ellátások díja.

8. A köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés, részletfizetés


13.§ (l) A Szt. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 21 napon belül kérelemre, engedélyez

a) részletfizetést,

b) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli 50 %-ig mentesítést, ha a temetésre köteles

ba) egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át meghaladja, de annak 300 %-át nem éri, vagy

bb) a családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%-át meghaladja, de annak 200 %-át nem éri el,

c) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli 100%-os mentesítést, ha a temetésre köteles

ca) egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át nem éri el, vagy

cb) a családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el.


(2) A részletfizetés maximum 12 havi részlet lehet.

9. Az egyéb támogatás


14.§ (1) A polgármester a 70. életévüket betöltött, ácsi lakóhellyel rendelkező személyek részére ajándékcsomagot vagy Erzsébet-utalványt ajándékozhat.


(2) A támogatás évente egy alkalommal kerül átadásra, kérelem nélkül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállása esetén, legkésőbb az adott év december 30-ig.

10. Szociális alapellátások, gyermekjólét


15.§  (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként:

a./ étkeztetés

b./ házi segítségnyújtás

c./ családsegítő szolgáltatás

d./ nappali ellátásként: idősek klubját működtet.

A kistérségi ellátás részeként jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére van lehetőség Ács városában.


(2)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat gyermekjóléti alapellátást:

a) gyermekjóléti szolgálattal


b) a gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátás


c) a gyermekek átmeneti gondozást helyettes szülői hálozattal biztosítja.


   (3) A gyermekek étkeztetését a (2) bekezdés b) ponton túl

           ca) napközi otthonos óvoda,

           cb) iskolai napközis otthon,

              cc) menza (ebéd),

  cd) háromszori étkezés ( tízórai, ebéd, uzsonna ) keretében látja el.



16.§ (1)  Ács Város Képviselő-testülete az étkeztetést az általa fenntartott SZAK biztosítja.


(2) Az étkeztetés igénybevételének módja:


a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról,

b) a SZAK gondoskodik az étel kiszállításáról.


(3) Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de különösen egészségi állapota, fogyatékossága miatt háziorvosi javaslatra kérheti a lakására történő kiszállítást is, melynek biztosításáról az intézményvezető dönt.


(4) Étkeztetés tekintetében szociálisan rászorult, aki:


a) 65. életévét betöltötte, vagy

b)  átmeneti jelleggel, betegsége miatt önmaga ellátására képtelen, amelyet háziorvos igazol, vagy

c)  fogyatékos, pszichiátriai beteg és erről szakorvosi igazolással rendelkezik, vagy

d.) szenvedélybeteg és erről a háziorvosi igazolása van, vagy

e) hajléktalan, ellátása nem biztosított, vagy

f) az a 18. életévét betöltött, szociális, mentális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes személy, aki az étkeztetés mellett a nappali ellátás szolgáltatásait is igénybe veszi, vagy

g) jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A (3) bekezdésben felsorolt szociálisan rászorultakon kívül étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt és általa eltartottat is, aki olyan élethelyzetbe került, ami miatt átmeneti vagy tartós jelleggel nem képes az étkezést más módon biztosítani.

17.§ (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa fenntartott SZAK útján biztosítja.

(2) Nappali ellátás keretében az  idősek klubját az önkormányzat a SZAK keretében működteti.


18.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a SZAK vezetőjéhez kell benyújtani. 


(2) A CSEB mérlegelési jogkörében eljárva  a szociálisan rászorultnak a személyi térítési díjat csökkentheti, illetve elengedheti,


a) akinek a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum havi összegét nem haladja meg, vagy

b) ha a személyi térítési díjat fizető váratlan rezsi vagy gyógyszerköltség miatt - amelynek mértéke a jövedelme 50%-át meghaladja – térítési díját fizetni nem tudja.


(3)  A SZAK vezetője külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászoruló személynek, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.


19.§ A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletében határozza meg. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a SZAK vezetője állapítja meg.


20.§ (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátott az ellátst előzetes bejelentés nélkül tartósan, legalább 7 napig nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

b) idősek klubjában törétnő ellátás esetén az elláttt magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti,

c) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellneére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.


21.§ (1) Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a  SZAK keretein belül biztosítja.


11. Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal


22.§ (1) A képviselő-testület a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátó rendszer közötti információ nyújtására, állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabálytervezetek véleményezésére Szociális Kerekasztalt hoz létre. A feladata a szociális koncepcióban meghatározott célkitűzések folyamatos figyelemmel kísérése.


(2) A Szociális Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tart ülést, melynek összehívásáról a polgármester gondoskodik. Az ülésen a CSEB elnöke elnököl. A Szociálpolitikai Kerekasztal működésének rendjét a tagjai határozzák meg.


(3) Tagjai a városban működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a helyi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, védőnők, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői, a nyugdíjas klubok vezetői.

12. Záró rendelkezés



23.§ (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


(2) Hatályát veszti: a 2/2010. (I. 29),a 20/2010.(IX.29), a 27/2010. (XI.26.), a 9/2011(III.25),a 12/2011.(IV.25), a 24/201.(X.28.),a 3/2012(II.02), a 12/2012.( III.30), a 1/2013.(II.1), a 4/2013.(III.8), a 23/2013. (XI.29) önkormányzati számú rendeletekkel módosított, a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 21/2009.(IX.25.) önkormányzati. rendelet.



Lakatos Béla                                                                         dr. Malomsoki István

polgármester                                                                                      jegyző




A rendelet kihirdetve: 2015. február 27.


                                                                                                      dr. Malomsoki István

                                                                                                                jegyző

Mellékletek