Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2022. 02. 17- 2022. 02. 16Ács Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról1
Ács Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdés, 25. § (3) bekezdés b) pont, 26. §, 32. § (1) b) pont és (3) bekezdés, 45. § (1) bekezdés, 48. § (4) bekezdés, 58/B. § (2) bekezdés, 62. § (2) bekezdés, 92. § (1) - (2) bekezdés, 115. § (3) bekezdés, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában foglalt felhatalmazása alapján, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdés, 29. §, 131. § (1) bekezdés és a 151. § (9) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjaiban foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény /továbbiakban: Szt./ és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /Továbbiakban Gyvt./ által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed Ács város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, Szt. 3. § (1) – (3) bekezdésében, a 6. § -ában, valamint a Gyvt. 4 § (1) bekezdésében meghatározott személyekre.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az ellátások iránti kérelmeket- az igénylésre rendszeresített nyomtatványon- az Szt.-ben, annak végrehajtási rendeletében és a jelen rendeletben meghatározott mellékletek és igazolások csatolásával a Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban Hivatal), illetve a Szociális Alapszolgáltatási Központhoz (a továbbiakban SZAK) lehet benyújtani.
PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
5. Rendkívüli települési támogatás
5. § (1) A polgármester települési támogatás keretében támogatást nyújt annak, akinek:
a) a tartós betegsége vagy rokkantsága miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be, vagy
b) a nyugdíjtörvény vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése, a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, vagy
c) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
d) elhunyt hozzátartozója eltemettetésére, költsége merült fel,
e) eseti gyógyszerei kiváltásának költsége realizálódott (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszertámogatás), így különösen:
ea) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer kiadást jövedelmi helyzetük miatt azt nem képesek megfizetni, vagy
eb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer költsége
együttesen, olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni.
(2) Rendkívüli települési támogatásra – az 7. § (1) bekezdés és a 9. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - az a személy jogosult, aki az (1) bekezdés szerint rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzd, és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg:
a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b) gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
c) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(3) A polgármester, a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok, különösen számla, nyugta becsatolására hívhatja fel a jogosultat.
(4) A rendkívüli települési támogatás összege legalább 3000.-Ft.
(5) A rendkívüli települési támogatás éves összege egy család esetében nem haladhatja meg a 60.000 Ft-ot.
(6) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(7) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kivétellel nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki munkanélküliként álláskeresés céljából nem működik együtt a munkaügyi hatósággal.
6. § (1) Rendkívüli gyógyszer-, és segédeszközeszköz támogatás iránt benyújtott kérelem kötelező mellékleteként csatolni kell a háziorvos vagy szakorvos javaslatát, mely tartalmazza a krónikus betegség miatt rendszeresen szedett társadalombiztosítás által támogatott, vényköteles gyógyszerek listáját, és azok költségéről szóló gyógyszertári igazolást, illetve a speciális kezelésről, segédeszközökről szóló igazolást, árajánlatot.
(2) A rendkívüli gyógyszer-, illetve segédeszköz támogatás összege nem haladhatja meg a gyógyszer- és segédeszközköltség 100 %-át.
7. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg
a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege 40.000 Ft.
(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 3 hónapon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
8. § A 70. életévüket betöltő, ácsi lakhellyel rendelkező személyek, jövedelmükre tekintet nélkül ajándékcsomagban részesülhetnek. A juttatásról szóló döntés - az Önkormányzat mindenkori pénzügyi lehetőségeinek függvényében - a polgármester hatásköre.
6. Krízistámogatás
9. § (1) Kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén, így különösen: ha a kérelmezőnek elemi kára keletkezett, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára lett, vagy egészségügyi állapota miatt, vagy azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetbe kerülő személynek, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és anyagi segítségre szorul, valamint az év végi közüzemi költségek elszámolásakor jelentkező magas összegű hátralékfizetési kötelezettség miatti többletkiadások viselésére a kérelmező nem képes, illetve ezek viselése létfenntartását átmenetileg súlyosan veszélyezteti. a polgármester krízistámogatást állapíthat meg.
(2) Elemi kárnak minősül e rendelet vonatkozásban a tűz, a villámcsapás, a robbanás, a földrengés, az árvíz és belvíz, nagy sebességű szélvihar, földcsuszamlás, jégverés, felhőszakadás.
(3) Egészségügyi állapota miatt azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetnek minősülő rendkívüli élethelyzetnek tekinthető a rendelet alkalmazása szempontjából, akinek családjában
a) tartós, (két hónapot meghaladó) kórházi kezelés, vagy hat hónapot meghaladó táppénzes állomány,
b) súlyos (közlekedési) baleset,
c) gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások (gyermek megtartásának, fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, ikergyermek születése, tartós betegséggel összefüggő többletkiadások),
(4) Krízis támogatás összege legalább a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege és egy naptári éven belül ugyanazon személy vagy család legfeljebb 2 alkalommal részesülhet.
(5) Elemi kár esetén a legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosáig a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(6) A polgármester, a krízistámogatás felhasználásának ellenőrzése keretében az igénylést, felhasználást alátámasztó dokumentumok, különösen számla, nyugta becsatolására hívhatja fel a jogosultat.
7. Egyszeri életkezdési támogatás
10. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet keretében a szülők gyermekvállalással járó anyagi terheinek csökkentéséhez egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeli támogatást nyújt.
(2) A támogatásra az a szülő jogosult, aki
a) 12 hónapja folyamatosan Ács város közigazgatási területén bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik,
b) életvitelszerűen Ács városában lakik.
(3) A támogatás abban az esetben megállapítható, ha a családban az egy főre számított havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét nem haladja meg. Igénylő a rászorultságának igazolására az e rendelet „2” sz. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltésével tehet eleget.
(4) A támogatás összege gyermekenként 50.000 forint, amelyet a született gyermek(ek) után a törvényes képviselő részére fizet ki a Hivatal.
(5) A kérelmet a gyermek születését követő hat hónapon belül kell benyújtani, a határidő lejárta jogvesztő hatályú. A kérelemhez mellékelni kell:
8. Természetbeni ellátások
11. § (1) A hatáskör gyakorlója a rendkívüli települési támogatás valamint a krízistámogatás rendeltetésszerű felhasználását úgy látja biztosítottnak, pénzbeli támogatás helyett természetbeni juttatást nyújthat.
(2) Természetbeni ellátás lehet különösen:
9. A köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés, részletfizetés
12. § (l) A Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 21 napon belül kérelemre, engedélyez
a) részletfizetést,
b) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli 50 %-ig mentesítést, ha a temetésre köteles
ba) egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át meghaladja, de annak 300 %-át nem éri, vagy
bb) a családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%-át meghaladja, de annak 200 %-át nem éri el,
c) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli 100%-os mentesítést, ha a temetésre köteles
ca) egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200 %-át nem éri el, vagy
cb) a családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el.
(2) A részletfizetés maximum 12 havi részlet lehet.
10. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások
13. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként:
14. § (1) Az étkeztetés igénybevételének módja:
a) a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról
b) a SZAK gondoskodik az étel elszállításáról
(2) Az étkezés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de egészségi állapota, fogyatékossága miatt háziorvosi javaslatra kérheti a lakására történő kiszállítást is, melynek biztosításáról az intézményvezető dönt.
(3) Étkeztetés tekintetében szociálisan rászorult, aki:
a) 65. életévét betöltötte, vagy
b) betegsége miatt önmaga ellátására képtelen, melyet háziorvos igazol, vagy
c) fogyatékos, pszichiátriai beteg és erről szakorvosi igazolással rendelkezik vagy
d) szenvedélybeteg és erről háziorvosi igazolása van, vagy
f) az a 18.életévét betöltött szociális, mentális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes személy, aki az étkeztetés mellett a nappali ellátás szolgáltatásait is igénybe veszi, vagy
g) jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt szociálisan rászorultakon kívül étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt és általa eltartottat is, aki olyan élethelyzetbe került, ami miatt átmeneti vagy tartós jelleggel nem képes az étkezést más módon biztosítani
15. § Nappali ellátásként idősek klubját működtet az önkormányzat
16. § A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, a SZAK család- és gyermekjóléti szolgálat keretein belül működik
17. § (1) Az önkormányzat, a bölcsődei ellátást a SZAK telephelyén biztosítja.
(2) A bölcsőde a sajátos nevelési igényű kisgyermek ellátást nem biztosítja. Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igény a nevelési év közben kerül megállapításra a kisgyermek legfeljebb az adott nevelési év végéig látható el.
18. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet –a (2) bekezdésben foglalt kivétellel- a SZAK intézményvezetőjéhez kell benyújtani.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet Komárom Város Gondozási Központjába kell benyújtani.
(3) A SZAK-hoz benyújtott kérelmekről az intézményvezető dönt, fellebbezési jogot biztosítva Ács Város Képviselő Testületéhez.
(4) A polgármester mérlegelési jogkörében eljárva a szociálisan rászorult személyi térítési díját csökkentheti, illetve elengedheti.
a) akinek a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg, vagy
b) ha a személyi térítési díjat fizető váratlan rezsi vagy gyógyszerköltség miatt – amelynek mértéke a jövedelme 50%-át meghaladja- térítési díját fizetni nem tudja.
(5) A SZAK vezetője külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászoruló személynek, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.
19. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletében határozza meg. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a SZAK vezetője állapítja meg.
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt.
(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás a Sztv. 100§ és 101§, valamint a Gyvt. 37/A §-ban foglaltak szerint szűnik meg.
11. Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal
20. § (1) Ács Város Önkormányzata a helyi szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére létrehozza a Ácsi Szociálpolitikai Kerekasztalt.
(2) A Szociális Kerekasztalt a polgármester hívja össze. Az ülésen a Humán Erőforrás bizottság elnöke elnököl. A Szociálpolitikai Kerekasztal működésének rendjét a tagjai határozzák meg.
(3) Tagjai a városban működő szociális, gyermekjóléti intézményeket fenntartók képviselői, a helyi egyházak képviselői, az önkormányzati szociális intézmények vezetői, védőnők, továbbá szociális, karitatív gyermekjóléti feladatokat ellátó civil szervezetek képviselői, a nyugdíjas klubok vezetői.
12. Záró rendelkezés
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti: a 7/2017.( III.31), a 18/2018.(XI.30) önkormányzati számú rendeletekkel módosított, a szociális igazgatás és szociális ellátások valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 4/2015.(II.27.) számú önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 29/2019. (XI.15.) sz. önkormányzati rendelethez
a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
b) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
c) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
e) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került, melyet önerőből nem képes megoldani vagy
f) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszertámogatás), így
g) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra kérem
a) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
b) azonnali intézkedést igénylő élethelyzethez való hozzájárulás kérése.
Név: |
Szül.hely./ idő: |
Anyja neve: |
Hozzátartozói minősége |
TAJ szám |
|
|---|---|---|---|---|---|
1 |
|||||
2. |
|||||
3 |
|||||
4. |
|||||
null5null |
|||||
null6null |
a) a házastárs, az élettárs,
b) húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló
c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy
d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; valamint a b) vagy c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;
A jövedelmek típusai |
A kérelmező jövedelme |
A kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme |
A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme |
Összesen |
||
1. Munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
||||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem |
||||||
3. Nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balett művészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, időskorúak járadéka, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátás |
||||||
4.Föld és bérbeadásból |
||||||
5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás] |
||||||
6. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások (Fht, ápolási díj stb) |
||||||
7. Egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) |
||||||
8. A család összes nettó jövedelme |
||||||
9. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (fizetett tartásdíj összege) |
||||||
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított kérelem
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét
c) álláskeresési támogatás esetén a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző
e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló
f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,
g) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat
h) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Gyámhivatalának határozata
i) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
j) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül
k) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt
l) a gyógyszerek eseti vagy havi költségeiről szóló igazolás
m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat
2. melléklet a 29/2019.(XI.15.) sz. önkormányzati rendelethez
1. Alulírott ................................................................... (születési név: …………………..............................., születési hely, idő .................................., ..... ... ... anyja neve: .......................................................................) ..................................................................................... szám alatti lakos, mint a
1.1. ........................................................ nevű gyermek (születési hely, idő ......................., ..... ... ... anyja neve: ...................................................),
1.2. ........................................................ nevű gyermek (születési hely, idő ......................., ..... ... ... anyja neve: ...................................................), *
1.3. ........................................................ nevű gyermek (születési hely, idő ......................., ..... ... ... anyja neve: ...................................................), *
szülője/más törvényes képviselője/gondviselője (a megfelelő aláhúzandó) a szociális igazgatás és a szociális ellátások, valamint a gyermekvédelmi helyi szabályozásról szóló 4/2015. (II.27) önkormányzati rendelet életkezdési támogatás igénybevételét az alábbi jogcím alapján kérem, mivel a gyermek(ek):**
(1) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét azaz 285.000.-Ft-ot.
2. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, egyúttal hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak az életkezdési támogatás igénybevételéhez történő felhasználásához.
Dátum: ................................................
.....................................................................
az ellátást igénybe vevő (szülő, más törvényes képviselő, nevelésbe vett gyermek esetén az ellátást nyújtó nevelőszülő, intézményvezető) aláírása
Tájékoztató a nyilatkozat kitöltéséhez
A jövedelemszámítás szabályai
1. A nyilatkozat csak abban az esetben alapozza meg életkezdési támogatásra való jogosultságot, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át, azaz 2017-évben 142.500.-Ft-ot.
2. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő személyek köre: a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
2.1. szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2.2. a tizennyolc éven aluli gyermeket, a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermeket és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet,
2.3. a 2.1. és 2.2. alpontba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
3. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Így különösen:
3.1. munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz,
3.2. társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem,
3.3. nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), nyugdíjszerű ellátások (például korhatár előtti ellátás),
3.4. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás],
3.5. önkormányzat, járási hivatal és az állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások (különösen: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás),
3.6. egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.).
4. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni.
5. Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző hónapban kapott összeget, míg nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
6. A családtag által fizetett tartásdíj összegét jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
7. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátásokat, így különösen a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és pótlékot, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Nem minősül jövedelemnek továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.
8. A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.
9. A családban az egy főre jutó havi jövedelem összegének kiszámítása: a család összes nettó jövedelme [a 2. pont szerinti személyek 3. pont szerinti jövedelmének együttes összege] csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, majd osztva a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek számával [2. pont].”
Előzetes hatásvizsgálat
(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX.tv.17. §-a alapján)
A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
1. Társadalmi hatása:
A rendelet megalkotása biztosítja a helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozását. A támogatások igénybevételének feltételei a korábbi rendelethez képest számottevően nem módosultak így a kérelmek számának növekedése nem valószínűsíthető.
2. Gazdasági hatása:
Gazdasági hatással nem számolhatunk.
3. Költségvetési hatása:
A rendelet alapján adható támogatások nem igényelnek előirányzat növelést, új ellátási forma nem került meghatározásra.
4. Környezeti következmények:
Az új rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs.
5. Egészségügyi következményei:
Az új rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi követelményei nincsenek.
6. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek a hivatal keretén belül rendelkezésre állnak. A hivatal adminisztratív terhei számottevően nem változnak.
7. A jogszabály megalkotásának szükségessége:
A folyamatosan változó társadalmi környezet. Rendelet alkotási kötelezettség a szociális ellátások helyi szabályozásra.
8. A jogalkotás elmaradásának következményei:
Mulasztásos jogsértés.
9. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A rendelet végrehajtásához szükséges erőforrások, feltételek biztosítottak, rendelkezésre állnak.
Az önkormányzati rendeletet az Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 14.) önkormányzati rendelete 20. §-a hatályon kívül helyezte 2022. február 17. napjával.