1. § A rendelet hatálya Ács Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre terjed ki:

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki:

3. § Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi.

4. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyonba nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

5. § Az önkormányzat törzsvagyonába a törvény és e rendelet által forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.

6. § (1) A önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyat a Képviselő-testület nem jelöl meg.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik törvény vagy a rendelet 6. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott törzsvagyon körébe.

7. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát - amennyiben azt jogszabály, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) nem zárja ki - a Képviselő-testület megváltoztathatja.

(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítés) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnik vagy, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.

8. § Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló tartja nyilván.

9. § Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

10. § Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében az Ácsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) leltározási és leltárkészítési szabályzatban foglalt időközönként és módon kell leltározni.

11. § (1) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) A képviselő-testület eljárása során, az érték meghatározásakor az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban számított értéknél magasabb értéket is meghatározhat.

12. § A rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor - ha a szerződés tárgya több vagyonelem - a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

13. § A tulajdonosi jogokat Ács Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), illetve e rendeletben meghatározott esetekben a polgármester, a költségvetési szervek vezetői és a vagyonkezelő is gyakorolhatják.

14. § A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt tulajdonosi, jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

15. § (1) A társasház döntéshozó szervében az önkormányzatot a tulajdoni hányadát illetően a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli.

(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételre jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.

16. § Önkormányzati tulajdonú vagyon bérbeadására két évnél nem hosszabb időtartamra a polgármester jogosult bérleti szerződést kötni, két évnél hosszabb időtartamra bérleti szerződést csak a képviselő-testület engedélyezhet.

17. § Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátási kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

18. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) alapító okirataiban határozza meg a használatukba adott törzsvagyon körét. A használatba adott vagyon tekintetében az intézményeket megilleti az ingyenes használat joga és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. A kötelezettségek teljesítéséért az intézmények vezetői felelnek.

(2) Az intézmények használatában lévő ingatlanok két évet meg nem haladó időtartalmú hasznosításáról - az elidegenítést és biztosítékul adást kivéve- az intézmény vezetője köthet megállapodást:

(3) A hasznosításon túlmenően az intézmények vezetőinek jognyilatkozat kibocsátása felhatalmazása nincs.

19. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről, megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

20. § A vagyonkezelési szerződésre a magyar jog, különösen az önkormányzati közfeladatokra vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottak, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

21. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által készített írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján, amelyről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A vagyonkezelési szerződésben foglaltak ellenőrzésével az éves belső ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően, a belső ellenőr is megbízható.

22. § (1) Az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, amelyről a kezelői jog jogosultja köteles gondoskodni.

(2) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe kapott ingatlan állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni.

(3) A vagyonkezelő köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, a kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

23. § (1) A vagyonkezelői jog ingyenesen vagy ellenérték fejében létesíthető.

(2) A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(3) Nemzeti vagyon ingyenesen közfeladat ellátása érdekében, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében, e feladatok ellátáshoz szükséges infrastruktúra biztosítása céljából, az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(4) Az ellenérték fejében átadott vagyonkezelői jog esetén ennek ellenértéke nem lehet kevesebb az értékcsökkenés mértékénél.

24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyont értékesíteni, a vagyon használatát és a hasznosítás jogát átengedni értékbecsléssel megalapozottan, indokolással ellátva, versenyeztetés alkalmazásával lehet.

(2)² A vagyon értékesítés, a vagyon használata, vagyonhasznosítási jog átengedése esetében a Képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetést, ha az értékesíteni, hasznosítani kívánt vagyonelem értéke nem haladja meg a 5.000.000 Forintot. Vagyon használatba adása, hasznosítása esetén ezen összeg éves szinten veendő figyelembe.

(3)³ A képviselő-testület az értékbecslés elkészítésének kötelezettségét határozatával mellőzheti.

25. § (1) A licit előkészítése és lebonyolítása az Ácsi Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézőjének feladata. A műszaki ügyintéző az előkészítés keretében a Képviselő-testületi döntést követő 30 napon belüli időpontra tűzi ki a licitet.

(2) A licit tárgyát képező vagyonelem jellemzőit, a vagyonelem kikiáltási árát, illetve az induló bérleti díjat, esetlegesen a licittárgyalás helyét és időpontját és az azon való részvétel feltételeit a műszaki ügyintéző hirdetménybe - pályázati kiírásba - foglalja, amit az önkormányzat honlapján megjelentet. A hirdetményben az értékesítésre, vagy bérletre kerülő vagyon megtekintésének lehetőségére is utalni kell, illetve utalni kell arra is, hogy ha van a vagyonelemnek elővásárlási jogosultja. Az értékesítésre, vagy bérbeadásra kerülő vagyontárgy állagával, műszaki állapotával kapcsolatban minden szükséges információt be kell szerezni, ingatlan esetén tulajdoni lapot.

(3) A versenyeztetést licittárgyalás megtartásával vagy elektronikus árverés útján kell lefolytatni.

26. § (1) A licittárgyalást a műszaki ügyintéző az Önkormányzat által megbízott ügyvédi irodával együtt bonyolítja le.

(2) A licittárgyalás nyilvános.

(3) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) A jegyzőkönyvet a műszaki ügyintéző vezeti, amelyet, mint jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít. A licittárgyalásról készült jegyzőkönyvhöz kapcsolódó jelenléti ívet licitálóval alá kell íratni.

27. § (1) A licittárgyaláson csak azok a természetes vagy jogi személyek licitálhatnak, akik a licit megkezdéséig a bánatpénz összegét az önkormányzat számlájára igazoltan megfizették. A bánatpénz összege értékesítés esetén a kikiáltási ár 10 %-a, ezer Forintra kerekítve, bérbeadás esetén pedig az induló összeg alapján számolt 3 havi bérleti- hasznosítási- díj.

(2) A természetes személyek adataikat a személyi igazolvánnyal, míg a jogi személyek 1 hónapnál nem régebbi cégkivonattal kötelesek igazolni. A licittárgyaláson meghatalmazott útján is részt lehet venni, a meghatalmazás tényét teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy közokirattal kell igazolni.

(3) A licit megkezdése előtt a műszaki ügyintéző az értékesítésre kerülő vagyontárggyal kapcsolatban minden lényeges tájékoztatást megad, ismerteti a licittárgyalás lefolytatásának szabályait. A licitálók az értékesítendő vagyontárggyal, illetve a licit menetével, annak szabályaival kapcsolatban kérdést tehetnek fel.

(4) A liciten nem vehet részt az a természetes személy vagy az a jogi személy:

(5) Licitálni a vételár összegére, illetve a havi bérleti díj Ft/m2 összegére lehet. A képviselő-testület a versenytárgyalási felhívásban limit lépcsőket határoz meg, mely limiteket a licit megkezdése előtt is rögzíteni kell.

(6) Ha a kezdő licit árra nem érkezik ajánlat a licitet eredménytelennek kell tekinteni. Alacsonyabb áron az ingatlan nem értékesíthető, nem adható bérbe.

(7) Ha egyetlen licitáló jelenik meg és a kiáltási árnál magasabb ajánlatot nem tesz, akkor a kikiáltási áron jogosult a vagyontárgyat megvenni, bérbe venni.

28. § (1) A licittárgyalás nyertese az, aki a legmagasabb vételi összeget, illetve havi bérleti díjat vállalta. A licittárgyalás nyertese a licitet követő 10 munkanapon belül köteles az önkormányzat jogi képviselője által elkészített szerződést megkötni, valamint adás-vétel esetén az ajánlatának megfelelő vételárat (az esetlegesen fizetendő Áfát is) az önkormányzat számlájára megfizetni.

(2) A nyertes, illetve a második legmagasabb ajánlatot tevő által megfizetett bánatpénz összegét az önkormányzat visszatartja, hiszen ezen összeg az adás-vételnél a vételárba beszámításba kerül, bérleti szerződés esetén pedig óvadékként az önkormányzatnál marad arra az esetre, ha a bérlő a bérleti díjjal hátralékba kerülne.

(3) Amennyiben a nyertes a vételárat határidőre nem fizeti meg, abban az esetben a bánatpénz összegét elveszíti és a liciten a második legmagasabb ajánlatot tevő licitáló nyer jogosultságot az általa ígért legmagasabb vételáron - szintén 10 munkanapon belüli fizetéssel - az adásvételi szerződés megkötésére. Egyebekben a nyertes pályázóra vonatkozó szabályok a második legmagasabb ajánlatot tevőre is megfelelően irányadók. Ha a második legjobb ajánlatot tevő sem teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor a licit eredménytelenségét kell megállapítani.

(4) Bérelt esetén a bánatpénzt elveszíti, aki a bérleti szerződést 10 munkanapon belül nem írja alá, illetve a szerződéskötéstől eláll. Ebben az esetben a liciten második legmagasabb ajánlatot tevő licitáló nyer jogosultságot a bérleti szerződés megkötésére az általa ígért legmagasabb havi bérleti díjjal 10 munkanapon belüli szerződéskötéssel. Ha a második legjobb ajánlatot tevő sem teljesíti szerződéskötési kötelezettségét, illetve attól eláll, akkor a licit eredménytelenségét kell megállapítani.

(5) Az eredménytelenség megállapítását követően a licitre bocsátott vagyonelem a licit feltételeivel megegyező módon ismételten meghirdetésre kerülhet azonos feltételekkel újabb képviselő-testületi határozat nélkül.

(6) Ha a licitálók között elővásárlási joggal rendelkező is van, akkor tőle a legutolsó ajánlat után meg kell kérdezni, hogy hajlandó-e megfizetni a felajánlott legmagasabb összeget. Amennyiben az elővásárlási jogosult nincs jelen, úgy a legutolsó ajánlatot vele írásban kell közölni, - beleértve ebbe akár a vételi ajánlat alapján megkötött, de az elővásárlásra jogosulttal szemben hatályba nem lépett szerződés megküldését is.

(7) A versenytárgyalást (licitet) követően a nem nyertes licitálók számára a befizetett bánatpénz visszafizetésre kerül.

(8) A nyertes ajánlat alapján megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségeket a szerződéskötésre jogosult ajánlattevő viseli.

(9) A pályázati írást az önkormányzat az eljárás során, indokolás nélkül is eredménytelenné nyilváníthatja illetve a licittárgyalás lezárásáig jogosult visszavonni a pályázati kiírást.

(10) Az eljárás során a műszaki ügyintéző helyett Ács Város Jegyzője, illetve Aljegyzője is eljárhat.

29. § (1) Az elektronikus árverési eljárás során tartott tárgyaláson jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvet a műszaki ügyintéző vezeti, amelyet, mint jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít és az ügyvédi iroda munkatársa ellenjegyez.

(3) Az elektronikus licit rendszert kizárólag előzetes jogosultság kérése után lehet használni. Ennek feltétele a személyes azonosítás. A sikeres azonosítás után a jelentkező regisztrációra jogosult.

(4) Az elektronikus árverésen csak azok a természetes vagy jogi személyek vehetnek részt, akik a bánatpénz összegét az önkormányzat számlájára igazoltan megfizették az árverés lejárati ideje előtti 3. munkanapig. Ennek igazolásával lehet regisztrálni az adott árverésre.

(5) A bánatpénz összege értékesítés esetén a kikiáltási ár 10 %-a, ezer Forintra kerekítve, bérbe adás esetén az induló összeg alapján számolt 3 havi bérleti díj.

(6) Az elektronikus árverésen nem vehet részt az a természetes személy, vagy az a jogi személy:

(7) A licit megnyitása után a licitálási összeg megadásával a licitálás megtehető a határidő lejártáig. Licitálni a vételár összegére, illetve a havi bérleti díj Ft/m2 összegére lehet. Amennyiben a licit lejáratát megelőző 15 percen belül újabb ajánlat érkezik, akkor a határidő 15 perccel kitolódik, és ez megy mindaddig, amíg már újabb ajánlat nem érkezik ezen határidőkön belül. A végső határidő lejárta után a licit véget ér, a rendszer tájékoztatja a résztvevőket, hogy az adott felhasználó nyerte -e a licitet vagy sem. Ha a kezdő licit árra nem érkezik ajánlat, úgy az elektronikus árverési eljárást eredménytelennek kell tekinteni. Alacsonyabb áron az ingatlan nem értékesíthető, nem adható bérbe.

30. § (1) Az elektronikus árverési eljárás nyertese az, aki a legmagasabb vételi összeget, illetve havi bérleti díjat vállalta. A nyertes az árverési eljárás végét követő 10 munkanapon belül köteles az önkormányzat jogi képviselője által elkészített szerződést megkötni, valamint adás-vétel esetén az ajánlatának megfelelő vételárat ( az esetlegesen fizetendő Áfát is) az önkormányzat számlájára megfizetni.

(2) A nyertes, illetve a második legmagasabb ajánlatot tevő által megfizetett bánatpénz összegét az önkormányzat visszatartja, hiszen ezen összeg az adás-vételnél a vételárba beszámításba kerül, bérleti szerződés esetén pedig óvadékként az önkormányzatnál marad arra az esetre, ha a bérlő a bérleti díjjal hátralékba kerülne.

(3) Amennyiben a nyertes a vételárat határidőre nem fizeti meg, abban az esetben a bánatpénz összegét elveszíti és a liciten a második legmagasabb ajánlatot tevő licitáló nyer jogosultságot az által ígért legmagasabb vételáron - szintén 10 munkanapon belüli fizetéssel- az adásvételi szerződés megkötésére. Egyebekben a nyertes pályázóra vonatkozó szabályok a második legmagasabb ajánlatot tevőre is megfelelően irányadók. Ha a második legjobb ajánlatot tevő sem teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor az eljárás eredménytelenségét kell megállapítani.

(4) Bérlet esetén a bánatpénzt elveszíti, aki a bérleti szerződést 10 munkanapon belül nem írja alá, illetve a szerződéskötéstől eláll. Ebben az esetben a liciten második legmagasabb ajánlatot tevő licitáló nyer jogosultságot a bérleti szerződés megkötésére az általa ígért legmagasabb havi bérleti díjjal 10 munkanapon belüli szerződéskötéssel. Ha a második legjobb ajánlatot tevő sem teljesíti szerződéskötési kötelezettségét, illetve attól eláll, akkor a licit eredménytelenségét kell megállapítani.

(5) Az eredménytelenség megállapítását követően a licitre bocsátott vagyonelem a licit feltételeivel megegyező módon ismételten meghirdetésre kerülhet azonos feltételekkel újabb képviselő-testületi határozat nélkül.

(6) Ha a licitálók között elővásárlási joggal rendelkező is van, akkor neki az elektronikus árverési eljárást követően nyilatkoznia kell, hogy hajlandó-e megfizetni a felajánlott legmagasabb összeget. Amennyiben az értékesíteni kívánt ingatlanra bárkinek elővásárlási joga van, akkor az elektronikus árverési eljárást követően nyilatkoztatni kell arról, hogy hajlandó-e megfizetni a felajánlott legmagasabb összeget. Ebben az esetben vele a legutolsó ajánlatot írásban kell közölni- beleértve ebbe akár a vételi ajánlat alapján megkötött, de az elővásárlásra jogosulttal szemben hatályba nem lépett szerződés megküldését is.

(7) Az elektronikus árverési eljárást követően a nem nyertes licitálók számára a befizetett bánatpénz visszafizetésre kerül.

(8) A nyertes ajánlat alapján megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségeket a szerződéskötésre jogosult ajánlattevő viseli.

(9) A pályázati kiírást az önkormányzat az eljárás során, indokolás nélkül is eredménytelenné nyilváníthatja, illetve az elektronikus árverés lezárásáig jogosult visszavonni a pályázati eljárást.

(10) Az eljárás során a műszaki ügyintéző helyett Ács Város Jegyzője, illetve Aljegyzője is eljárhat.

31. § (1) Öröklés, illetve vagyonról történő lemondás esetén az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

32. § (1) 200.000 Forint értékhatárig a megrendelést nem kötelező írásba foglalni.

(2) A 200.000 Forint és a 2.000.000 Forint közötti beszerzések esetén elegendő megrendelést küldeni a szállító felé.

(3)⁴ Nettó 5.000.000 Forint értékhatár felett, a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzésekig 3 árajánlatkérő dokumentált kiküldése szükséges. Az ajánlatok értékelésekor az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztani.

(4) A (3) bekezdés alól kivételt képez az előadóművészi szolgáltató tevékenység, képzőművészeti alkotás készítése és minden olyan egyedi alkotást előállító tevékenység, amely során olyan termék, szolgáltatás előállítása történik, amely piaci forgalomban nem beszerezhető. Ebben az esetben egy árajánlat elegendő, amelyet egy nyilatkozat támaszt alá, hogy az árajánlat alapján beszerzendő eszköz vagy szolgáltatás kereskedelmi forgalomban nem kapható.

(5)⁵ A bekért ajánlatok elbírálására, a beszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára 2.000.000 Forint értékhatár alatt a polgármester, azt meghaladó értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult. Ugyanez az értékhatár vonatkozik a személyi jellegű eseti megbízásokra is. A polgármester a beszerzésekre vonatkozó saját hatáskörben meghozott döntéseiről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(6) Amennyiben az ajánlat benyújtója, az eljárás nyertese visszalép, akkor a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevővel jogosult megkötni vagy a szerződés megkötésétől elállni.

33. § Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata, illetve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásában történő közreműködés ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet. Erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

34. § (1) A követelést elengedni abban az esetben lehet, ha:

(2) A követelésről való lemondás

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 35. § 2022. február 17-én lép hatályba.