Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes helyi szabályokról
Hatályos: 2024. 01. 02- 2024. 03. 27Ács Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes helyi szabályokról
Ács Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésben, 19.§, 21. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. §, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. §, 54. § (3) bekezdésében, 58. § (1)-(3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 80. § (1)-(2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A tulajdonosi jogok gyakorlása és átruházott hatáskör szabályai
1. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványokat - a (2) bekezdésében foglalt kivételével- a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványok közül a polgármester hatáskörébe tartozik:
a) a bérlő szerződésszegő magatartása esetén a lakásbérleti szerződés felmondása;
b) az azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet bekövetkezése esetén az átmeneti elhelyezés céljából történő bérbeadás;
c) a befogadás engedélyezése;
d) lakásbérleti jogviszony idején elvégzett felújítás költségének a lakbérbe történő beszámításnak engedélyezése;
e) lakbér díjhátraléka esetén a részletfizetés engedélyezése,
f) a lakás felújítása, korszerűsítése időtartamára a lakbér összegének mérséklése, szüneteltetése,
g) a szociális intézményből elbocsátott személynek korábban kifizetett pénzbeli térítés visszafizetésének mérséklése, elengedése,
h) önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel történő bérbeadásnál bérlő kijelölése;
i) krízishelyzetben bérlő kijelölése.
2. Nyilvántartás tartalma, adatkezelési szabályok
2. § (1) Az Ácsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) ellátja a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogviszonyával kapcsolatos feladatokat.
(2) A Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról.
(3) A lakásnyilvántartás tartalmazza:
a) a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiségei, számát, komfortfokozatát;
b) társasház esetén a közös tulajdoni hányadot;
c) a bérlő nevét, a bérleti jogviszony tartamát;
d) a lakásbérbeadás módját;
e) esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését.
(4) A Polgármesteri Hivatal lakásigénylési névjegyzéket vezet a lakás igénylésekről. E névjegyzék alapján az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:
a) név, születési hely, idő, anyja neve, családi állapota;
b) lakcím, tartózkodási hely;
c) jövedelmi és vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás és nyilatkozat;
d) tartós egészségkárosodás esetén a háziorvos igazolása.
(5) Ezen adatszolgáltatás az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre vonatkozik.
(6) A személyes adatok közül nem hozható nyilvánosságra a 2.§ (4) bekezdésének c) d) pontjában feltüntetett adat.
(7) A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladatai ellátása során, a Polgármesteri Hivatal, jogszabályi keretek között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazon személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján tudomására jutottak.
(8) E rendelet alkalmazásánál a havi átlagjövedelem megállapításánál a kérelem benyújtást megelőző 3 havi nettó átlag jövedelem:
a) főállásból, másodállásból, mellékfoglalkozásból, bedolgozó vagy más rendszerű tevékenységből származó jövedelem, részesedés és egyéb bérjellegű juttatás, amely beszámít a személyi jövedelemadó alapba;
b) szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetében a végzett munka fejében kapott munkadíj, részesedés, háztáji vagy más címen használt földterületből származó jövedelem;
c) nyugellátás, rendszeres járadék, rendszeres segély;
d) családi pótlék;
e) minden olyan jövedelem, juttatás, amely a személyi jövedelemadó alapba beszámít.
(9) A Polgármesteri Hivatal a lakásigénylési névjegyzéket úgy tartja nyilván, hogy abban az igények a nyilvántartásba vétel iránti kérelem beadása hónapjának első napjától számított egy éven keresztül szerepelnek.
a) A nyilvántartásba vételről a Polgármesteri Hivatal értesíti az igénylőt. Az értesítés tartalmazza:
aa) a nyilvántartásba vétel időtartamát,
ab) tájékoztatást arról, hogy amennyiben az egy év letelte után is szeretné fenntartani az igényét (ha lakáshelyzete ezen időszak alatt sem rendeződik), akkor új igényt kell benyújtani.
b) A nyilvántartásból törlésre kerül, ha:
ba) a nyilvántartásba vétel egy éves időtartama lejárt és nincs új kérelem benyújtva,
bb) aki a nyilvántartási időszak alatt bérlakást kapott,
bc) a nyilvántartott nem szeretné fenntartani az igényét,
bd) a nyilvántartott elhunyt.
c) Ha a nyilvántartásba vett igénylés során megadott adatokban, tényekben, lényeges körülményekben változás áll be, az igénylő azt köteles 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnál.
3. A bérbeadás jogcímei és szabályai
3. §1
4. § (1) Az önkormányzati lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzati lakásokat:
a) szociális helyzet alapján,
b) önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel,
c) pályázat útján,
d) lakásbérleti jogviszony folytatása jogcímen,
e) szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése,
f) törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség teljesítésével,
g) krízishelyzet alapján,
h) cserelakás biztosítása jogcímeken lehet bérbe adni.
(3) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokra más szervnek bérlőkijelölési jogot nem biztosít.
(4) Lakás igénylés iránti kérelem a 2. mellékletét képező igénylő lapon nyújtható be.
(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra csak az e rendeletben meghatározott feltételekkel lehet bérleti szerződést kötni, melyet írásba kell foglalni, a fizetendő lakbér összegének meghatározásával.
(6) A bérlő köteles a részére bérbe adott bérleményben életvitelszerűen tartózkodni. A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő két hónapot meghaladó távollétének tényét és annak időtartamát köteles írásban, a bérbeadó részére bejelenteni.
(7) Bérbeadás esetén a szerződéskötéskor a bérbeadó óvadékot köt ki, melynek összege a havi bérleti díj háromszorosa. Az óvadék megfizetése alól mentesül a 4. § (1) bekezdés d) - g) pontja szerinti bérlő.
(8) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó az óvadékot lakbér- és közüzemi díjtartozás, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges felújítási, pótlási költségek megtérülésére használhatja fel. Ennek hiányában, az óvadék összegét a jogviszony megszűnését követő 60 napon belül, kamatmentesen a bérbeadó köteles visszafizetni a bérlőnek.
(9) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi.
5. § (1) A bérlő a bérlakásba más személyt - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 21. § (2) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A befogadás megadása iránti kérelmet csak írásban lehet benyújtani.
(3) A hozzájárulás megadása a bérbeadó mérlegelési jogkörébe tartozik.
(4) Az engedély csak az alábbi esetekben adható meg, ha:
a) a befogadni kívánt személy a bérlő élettársa, testvére és saját lakással nem rendelkezik, és
b) a lakásba befogadni kívánt személy(ek) száma nem haladja meg a lakás befogadóképességét- személyenként fél szoba-, és
c) a befogadni kívánt személy(ek) tudomásul veszik, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése után sem az adott lakás, sem másik lakás bérbeadására nem tarthat(nak) igényt és
d) a befogadni kívánt személy(ek) vállalják, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a lakást 15 napon belül, ingóságaikkal együtt elhagyják.
(5) A (3) bekezdés szerinti adatokról a befogadni kívánt személynek írásban nyilatkozni kell a bérbeadó felé, mely nyilatkozatot a bérlői hozzájárulás megadása iránti kérelméhez csatolnia kell.
(6) A bérlő halála esetén, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és ott életvitelszerűen tartózkodott az Ltv. 21. § (2) bekezdése szerinti személy, akkor ő jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására.
6. § (1) Bérlőtársi jogviszonyt írásban, a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtársa háromoldalú megállapodása alapján lehet kötni.
(2) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak a házastársak közös kérelme esetén köthető.
(3) Bérlőtársi jogviszonyra jogosult - önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel bérbeadás kivételével- a bérlő
a) egyenesági rokona,
b) örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke,
c) örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője,
d) a legalább hat hónapja életvitelszerűen vele lakó testvére,
e) legalább egy éve életvitelszerűen vele lakó élettársa, melyet hatósági bizonyítvánnyal vagy közjegyzői tanúsítvánnyal igazolnak.
7. § (1) A bérbeadó nem járul hozzá a bérlemény albérletbe adásához.
(2) Az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadása e rendelet szerint, bérleti szerződés megkötésével történhet.
(3) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást 30 napon belül kiürítve visszaadni.
4. A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra vonatkozó szabályok
8. § (1) A szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a személyek jogosultak, akik:
a) nagykorú, magyar állampolgárok vagy
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, vagy
c) a magyar hatóságok által elismert menekültek,
akik családjában - a vele együtt költőző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének kétszeresét, egyedülálló esetében a két és félszeresét.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a család - a vele együtt költöző családtagokat számítva- kereső tagjainak jövedelemigazolását, és
b) a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.
(3) A Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt végezhet a kérelmező szociális körülményeinek és lakásigénylési kérelmében megadott tények ellenőrzése érdekében.
(4) Szociális helyzet alapján a bérleti szerződést:
a) határozatlan időre, vagy
b) legfeljebb három év határozott időre, vagy
c) feltétel bekövetkezéséig lehet kötni.
(5) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő szociális viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor
a) a határozott idő letelte előtt legalább 30 nappal megelőzően,
b) írásban benyújtott kérelmére,
c) két alkalommal,
d) legfeljebb 1 - 1 évre a bérleti szerződés meghosszabbítható, lakásbérleti jogviszony folytatása jogcímen.
(6) A lakásbérleti jogviszony folytatása jogcím esetén, amennyiben a bérlő szociális viszonyai nem felelnek meg az előírt feltételeknek, úgy piaci elven alapuló bérbeadásra vonatkozó feltételek szerint lehet vele bérleti szerződést kötni.
5. Önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel bérbeadásra vonatkozó szabályok
9. § (1) Önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel lakás csak annak a személynek adható bérbe, aki az önkormányzati vagy Ács közigazgatási területén működő intézményben
a) közszolgálati tisztviselői jogviszonyban, vagy
b) köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban, vagy
c) közalkalmazotti jogviszonyban, vagy
d) egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy
e) munkaviszonyban áll.
(2) A lakás szolgálati jelleggel történő bérbeadása esetén ki kell kérni a munkáltató írásbeli véleményét.
(3) Szolgálati jelleggel bérleti szerződést:
a) legfeljebb három év határozott időre, vagy
b) a 8. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszony megszűnéséig
lehet kötni.
(4) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő szolgálati viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor
a) a határozott idő letelte előtt legalább 30 nappal megelőzően,
b) írásban benyújtott kérelmére,
c) két alkalommal,
d) legfeljebb 1 -1 évre a bérleti szerződés meghosszabbítható, lakásbérleti jogviszony folytatása jogcímen.
(5) A lakásra bérlőtársi szerződés csak a bérlő házastársával köthető akkor, ha a leendő bérlőtárs is megfelel a 9. § (1) bekezdésben foglaltaknak.
6. Pályázat útján történő bérbeadásra vonatkozó szabályok
10. § (1) A pályázatot a képviselő-testület, mint bérbeadó írja ki, erről határozatot hoz.
(2) a pályázati felhívást a nyilvánosság biztosítása érdekében a város honlapján közzéteszi.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás jogcímét,
b) a lakás pontos címét,
c) a lakás műszaki paramétereit - alapterületét, szobáinak számát, komfortfokozatát-,
d) a bérbeadás időtartamát,
e) a lakásra megállapított bérleti díjat,
f) a pályázaton való részvétel módját,
g) a benyújtás határidejét és feltételeit,
h) a pályázat elbírálásának szabályait,
i) a pályázat szempontjából lényeges információkat.
(4) A pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.
(5) A pályázatot írásban kell benyújtani, melyhez csatolni kell a pályázati kiírás szerinti igazolásokat, valamint nyilatkozatát arról, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
(6) A pályázati űrlapot a 3. melléklet tartalmazza.
11. § (1) A képviselő-testület eredménytelen pályázati eljárás estén dönthet a pályázat változatlan feltételekkel történő megismétléséről.
(2) A képviselő-testület a pályázatot a pályázati eljárás bármely szakaszában, indokolás nélkül visszavonhatja.
(3) A pályázatokat a képviselő-testület a benyújtási határidőtől számított 60 napon belül bírálja el és választja ki a nyertes pályázót, valamint meghatározza a második és a harmadik helyezetteket is.
(4) Ha a nyertes pályázó írásban lemond a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről akkor a sorrendben következő helyezettnek kell felajánlani a szerződés megkötésének lehetőségét.
7. Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése, törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség teljesítésével, valamint a krízishelyzet alapján történő bérbeadás
12. § (1) Törvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség jogcím esetei:
a) megsemmisült lakás vagy hatóság által életveszély miatt elrendelt kiürítés miatt,
b) szociális intézményből kiköltöző személy esetén.
(2) Ideiglenes jelleggel kell elhelyezni azt a bérlőt, használót, tulajdonost,
a) akinek lakása az Ltv. 23. § (4) bekezdésében foglalt okok miatt válik lakhatatlanná, és
b) a lakással rendelkező szerv vagy személy az elhelyezésről nem tud gondoskodni, és
c) az elhelyezést írásban kéri az önkormányzattól.
(3) A polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet, krízishelyzet bekövetkezése esetén:
a) egyedi mérlegelés alapján,
b) ideiglenes jelleggel,
c) határozott időre, legfeljebb 3 hónapra,
d) az üresen álló bérlakás állomány terhére,
e) további elhelyezési igény és kötelezettség nélkül,
f) a képviselő-testület felé történő tájékoztatási kötelezettség mellett
dönthet önkormányzati lakás bérbeadásáról, a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló lakbér megállapításával, a rezsiköltségek megtérítése mellett.
(4) Amennyiben az ideiglenes jelleggel elhelyezett személy nem tudja lakhatását megoldani, kérelmére képviselő-testület engedélyezheti a bérleti szerződés megkötését, legfeljebb egy évre.
13. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén, a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében, jogos lakásigényének megfelelő nagyságú bérlakás biztosítható részére.
(2) A pénzbeli térítés visszafizetésének módjáról, annak mérsékléséről vagy elengedéséről a polgármester dönt. Részleteit írásban rögzíteni kell.
8. Cserelakás biztosítása, másik lakás biztosítása
14. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján kerül megszüntetésre, cserelakást lehet felajánlani.
(2) Cserelakás hiányában pénzbeli térítés adható, melynek mértéke nem lehet több a féléves lakbér összegénél.
15. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján kerül megszüntetésre, cserelakást lehet felajánlani.
(2) Cserelakás hiányában pénzbeli térítés adható, melynek mértéke nem lehet több az éves lakbér összegénél.
(3) Cserelakás esetén a felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha lakások közötti eltérést a másik lakás más előnye kiegyenlíti.
16. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - a bérleti jog folytatására jogosult kivételekkel - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha e bérbeadó erre írásban kötelezettséget vállalt.
9. A lakás használata, a felek jogai és kötelezettségei
17. § (1) Önkormányzati bérlakást csak lakás céljára lehet bérbe adni.
(2) A bérlő a lakás bérleti jogát másra nem ruházhatja át.
(3) Az önkormányzat bérlakásai után lakbértámogatás nem ad.
(4) Az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve jelen rendeletben foglalt szabályokat köteles alkalmazni.
18. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodást köthetnek arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy komfortfokozaton belül felújítást, korszerűsítést végez.
(2) A megállapodásban részletezni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, a mindkét fél által elfogadott költségvetést, annak összegszerűségét.
(3) A bérlő igazolt, elfogadott ráfordításait beszámítás útján nyeri vissza, melyről a bérbeadó dönt.
(4) Amennyiben a bérlő a fejlesztést bérbeadói hozzájárulás, megállapodás hiányában, illetve hatósági engedély nélkül végzi el, úgy a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot visszaállítására vagy a költségek megtérítésére.
(5) Amennyiben a bérlő vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik az épületben, az épület központi berendezéseiben, a lakásban vagy a lakás berendezési tárgyaiban úgy a bérbeadó követelheti a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését.
19. § Az Ltv. 10. § (1) bekezdésében felsorolt bérbeadót terhelő kötelezettségeken túl jelentkező, az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és e területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítésére a bérlő köteles.
10. A lakbér összege, a bérlő fizetési kötelezettsége
20. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért köteles fizetni.
(2) A lakbér összegét a lakás alapterületének és a lakbér havi mértékének szorzata határozza meg.
(3) Az önkormányzati lakások lakbér kategóriái:
a) szociális, vagy
b) piaci.
(4) Szociális alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét:
a) amennyiben a 3. § (1) bekezdés a), e), f), g) pontja alapján került bérbeadásra,
b) amennyiben a lakásbérleti jogviszony folytatását kérelmezi a bérlő és az azt megelőző szociális rászorultsági vizsgálat során rászorultsága megállapításra került,
c) amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is szociális alapon került megállapításra, lakáscsere útján történő bérbeadás esetén.
(5) Piaci alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét:
a) amennyiben a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján került bérbeadásra,
b) amennyiben a lakásbérleti jogviszony folytatását kérelmezi a bérlő és az azt megelőző szociális rászorultsági vizsgálat során a bérlő piaci alapon megállapított lakbérű átsorolásra került,
c) amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is piaci alapon került megállapításra, lakáscsere vagy másik lakás biztosítása útján történő bérbeadás esetén.
(6) A szociális alapon bérbe adott lakás díjait és a piaci alapon bérbe adott lakás díjait a 4. melléklet tartalmazza.
(7) A lakbér összegét legkésőbb tárgyhó 15. napjáig kell az önkormányzat bankszámlájára befizetni.
21. § (1) A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése.
(2) A lakbér összege nem tartalmazza a közüzemi díjat, így különösen a víz, szennyvíz csatorna, villany, gáz, internet, kábeltévé díjait, valamint a fizetendő közös költséget, melyek a bérlőt terhelik.
(3) Ha a bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó helyett a bérbeadó fizeti meg közüzemi díjhátralékot és járulékait, úgy annak összege áthárításra kerül.
(4) Amennyiben a bérlő nem biztosítja a közmű- vagy közszolgáltató részére az előre bejelentett időpontban történő ellenőrzés elvégzésének lehetőségét, úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak a bérlőre áthárításra kerülnek.
(5) A bérbeadó a lakbér elengedését vagy mérséklését állapíthatja meg arra az időre, amíg a lakásban karbantartási, felújítási, korszerűsítési munkálatokat végeznek és emiatt a lakást vagy annak jelentős részét 30 napon meghaladóan, ideiglenesen, rendeltetésszerűen nem használhatja a bérlő.
(6) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelés időtartamát a bérbeadó és a bérlő együttesen, írásban köteles rögzíteni 15 nappal a munkálatok megkezdése előtt.
22. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy megállapodás hiányában használja.
(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:
a) két hónapon túl a lakás lakbérének megfelelő összeg háromszorosa,
b) három hónapon túl a lakás lakbérének megfelelő összeg négyszerese,
c) négy hónapon túl a lakás lakbérének megfelelő összeg ötszöröse,
d) öt hónapon túl a lakás lakbérének megfelelő összeg hatszorosa,
e) hat hónapon túl a lakás lakbérének megfelelő összeg tízszerese.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezéséről az önkormányzatnak gondoskodnia kell.
23. § (1) A díjhátralékos bérlőt fel kell szólítani a díjtartozás egyösszegű rendezésére, illetve kérelmére részlefizetési kedvezményt lehet biztosítani.
(2) A részletfizetés engedélyezése egy díjhátralék vonatkozásában:
a) írásbeli kérelem benyújtásával,
b) indokolt esetben,
c) csak egy alkalommal adható.
(3) A részletfizetési megállapodás rögzíteni kell a részletek összegét, fizetési gyakoriságát, a fizetés kezdeti és végdátumát.
(4) Amennyiben a díjhátralékos bérlő a részletfizetési megállapodást nem köti meg és mulasztását hitelt érdemlően nem menti ki vagy a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik. Erről a tényről a bérlőt értesíteni kell. Ha a hátralékos bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben fennálló tartozását, a bérleti szerződés felmondható.
11. A bérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése
24. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnése időpontjában a lakást köteles üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles azt a bérbeadónak visszaadni.
(2) A lakás visszaadásakor írásban, átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell állapítani a lakás és a berendezési tárgyak tényleges állapotát, a hibákat, hiányosságokat.
(3) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadása során felmerülő költségek a bérlőt terhelik.
(4) A bérlő köteles a lakbért és a lakás költségeit mindaddig fizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadás-átvételi jegyzőkönyvben át nem adja.
(5) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakberendezési tárgyakat a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy költségek megtérítésére.
25. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással meg kell szüntetni, ha:
a) a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül vagy annak megtagadása ellenére albérletbe adja a lakást, vagy
b) a bérlő harmadik személy használatába adja a lakást, vagy
c) a bérlő a lakásban nem lakik életvitelszerűen, vagy
d) a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja, vagy
e) az együttélés szabályait nem tartja be, vagy
f) az önkormányzattal nem működik együtt, vagy
g) a bérleti szerződésben, jogszabályban eredő kötelezettségeinek nem tesz eleget
és ezt a magatartást a bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére sem szünteti meg, folytatja vagy újból elköveti.
(2) A lakásbérleti jogviszony rendkívüli felmondással megszüntethető, a bérlő életkörülményeinek (fizetési hajlandósága, szociális helyzete, jövedelmi és vagyoni viszonyai, rendkívüli élethelyzete, egészségi állapota) egyedi mérlegelése alapján, ha:
a) a bérlő a lakásbérleti szerződésben foglalt fizetési vagy részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának hiányában más személyt befogad.
12. A helyiségbérlet szabályai
26. § (1) A nem lakás céljára szolgáló üres helyiségek bérbeadása pályázat útján történik.
(2) Nem adható bérbe az a helyiség, amelyet:
a) önkormányzati feladatok megoldásának elősegítése,
b) a képviselő-testület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében
kell felhasználni.
27. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja a hasznos alapterület figyelembevételével kerül meghatározásra.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a helyiség alapterületének és a megállapított díj havi mértékének szorzata határozza meg.
(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a 4. melléklet tartalmazza.
13. Önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése
28. § (1) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások tekintetében az elővásárlási jog gyakorlása esetén a vételár a beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) A szerződés megkötésének napján a vételár 20 %-át meg kell fizetni.
(3) A vételár hátralékát - ha az arra jogosult kéri -15 évig, havonta egyenlő részletekben kell törleszteni. A vételárhátralék után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 %-ot kell megfizetni.
(4) A vételár 10 %-ának megfelelő árengedményt kap az a vevő, aki a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti.
(5) A vételárhátralék 5 %-ának megfelelő árengedményt kap az a vevő, aki a vételárhátralék összegét a szerződéskötés napjától számított 3 éven belül megfizeti.
(6) Az elővásárlással érintett lakás vonatkozásában tett ajánlatnak tartalmaznia kell a vételárat és a fizetési feltételeket. Ezekhez a feltételekhez az elővásárlásra jogosult kötve van.
(7) Elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételét követő 30 napig áll fenn.
29. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások tekintetében a vételár a beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén pályázatot kell kiírni.
(3) A pályázatot az a pályázó nyeri, aki a legnagyobb vételár megfizetését a legrövidebb időn belül teljesíteni képes.
30. § (1) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) Elővásárlás esetén a szerződés megkötésének napján a vételár 70 %-át meg kell fizetni, míg a fennmaradó 30 %-ot 6 havi egyenlő, kamatmentes részletben kell teljesíteni.
31. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati helyiségek vételára a beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladása esetén pályázatot kell kiírni.
(3) A pályázatot az a pályázó nyeri, aki a legnagyobb vételár megfizetését a legrövidebb időn belül teljesíteni képes.
14. Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
32. § Az önkormányzat az elidegenítésből származó bevételeit felhasználja különösen:
a) önkormányzati tulajdonú lakások felújítására,
b) önkormányzati tulajdonú lakások korszerűsítésére,
c) lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására.
33. § A 32. § -ban foglaltakon túl felhasználhatja:
a) önkormányzati területek közművesítésére,
b) a településen lévő lakóépületek létesítésére,
c) építési telkek kialakítására,
d) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére.
15. Záró rendelkezések
34. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
35. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő, de el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes helyi szabályokról szóló 30/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelet.
A 3. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.