Bakonyszombathely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2001. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

Bakonyszombathely helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2001. 09. 28- 2009. 03. 30

Bakonyszombathely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2001. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

Bakonyszombathely helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2001.09.28.

Bakonyszombathely Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet), és annak alkalmazását elrendeli.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1)A jelen rendelet hatálya Bakonyszombathely község igazgatási területére (belterületére, valamint külterületére) terjed ki.

2. §

A rendelet alkalmazása

(1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(2)A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

3. §

Szabályozási elemek

(1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek:

- kötelező szabályozási vonal,

- kötelező építési vonal,

- építési hely határa,

- területegység határa,

- építési övezet határa,

- építési övezetre vonatkozó beírások,

- belterületi határ (beépítésre szánt/nem szánt területek határa),

- védőtávolságok határa,

- beültetési kötelezettségű területek határa.

Irányadó szabályozási elemek:

- irányadó szabályozási vonal,

- irányadó építési vonal,

- telekhatárok,

- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások,

- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló).

a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.

b)Az irányadó szabályozási vonalakat a továbbtervezés, ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható.

c)A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a továbbtervezés előírásaival az Önkormányzat építésügyi hatósága pontosítja.

(2) A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szabályozási tervlapon a " készítendő szabályozási terv határa" jelzésű vonal tünteti fel.

(3)A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, ill. övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik.

Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.

a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

b)Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl.: erdő és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.

c)A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

- a szabályozási vonalakat,

- a területfelhasználási egységek határát,

- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a területfelhasználási egység, ill. övezet jelét,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

- a belterületbővítés határát.

d) A c) pontban felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, ill. szüntethetők meg.

4. §

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3)A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

a)kertvárosias lakóterület,

b)falusias lakóterület,

c)településközpont vegyes terület,

d)gazdasági (ezen belül: ipari, illetve kereskedelmi, szolgáltató) terület,

e)különleges terület.

(4)A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági rendeltetésű terület,

e)egyéb rendeltetésű terület.

5. §

A belterületi határ módosítása

(1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

6. §

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

(1)A lakóterületek építési övezeti tagolását a belterületi szabályozási tervlap tünteti fel. Bakonyszombathely lakóterületei a falusias lakóterület, illetve a kertvárosias lakóterület építési övezetbe sorolandók.

(2)A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a legfeljebb 2 lakásos lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők "főépületként", az övezeti előírások betartásával. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben (egy "főépületben") kell elhelyezni.

(3)A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető.

(4)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(5)14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető.

(6)Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(7)"Melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Gazdasági tevékenységet szolgáló épületek "melléképületként" elhelyezhetők, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" csak a "főépülethez" igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építhetők.

(8)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(9)A lakóterület építési övezeteiben az egyes telkeken legalább a telek területének 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(10)A lakóterület építési övezeteiben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.

(11)A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)minden lakóövezetben a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(12)A lakóövezetekben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a)Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

b)Meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők.

c)A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 7. §-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.

d)A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. szerinti védelmi övezetet igényelő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el.

e)Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók. Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.

f)Új lakóterületek kizárólag a csatornahálózat kiépítése után alakíthatók ki.

g)Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók.

h)Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.

i)A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők.

j)Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból mínősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

k)Lakóterületen a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet [2002 január 1-től a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).

7. §

A lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások

(1)A KEL-O-30/4,5-800 jelű kertvárosias lakóterület építési övezetben lakótelken elhelyezett legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló magastetős lakóépületek létesíthetők.

a)Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 800 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 800 m²-nél kisebb területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.

b)A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

c)Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m².

(2)Az FL-O-30/4,5-900 jelű falusias lakóterület építési övezetben lakótelken elhelyezett legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló, magastetős lakóépületek létesíthetők.

a)Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 900 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 900 m²-nél kisebb területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.

b)A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 80 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

8. §

Településközpont vegyes terület

(1)A TV-K-35(60)/4,5(7,5)-800(400) jelű településközpont vegyes terület építési övezet alap-, illetve magasabb fokú ellátó intézmények, valamint legfeljebb 2 lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)A területen belül csak a jelen §. (16) bekezdésében előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(3)Lakóépületeknél a maximális építménymagasság 4,5 m, intézmények esetében 7,5 m lehet. Az új építmények magastetős kialakítással építendők.

(4)Az építési övezet lakótelkein "melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény "melléképületként" elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépület bruttó alapterületének 50%-a. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" a "főépülethez" igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építendők. Intézmények telkén "melléképület" csak a "főépülettel" egy tömegben építhető.

(5)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(6)Az építési övezet egyes telkein lakótelek esetében legalább a telek területének 50%-át, intézmény telke esetében minimum 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. Az intézmények telkének legalább 20 %-át kertszerűen (parkosítva) kell kialakítani; továbbá a beépített és burkolt felületek aránya nem lehet több, mint a telek területének 70 %-a.

(7)Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(8)Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 800 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 800 m²-nél kisebb (de minimum 400 m²-es) területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. A jelen bekezdés előírásai intézmények telkére is érvényesek; intézmény-teleknél továbbá a minimum 400 m²-es telekterület és minimum 10 m-es telekszélesség újonnan is kialakítható.

(9)Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(10)Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(11)A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 80 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

(12)Az engedélyezhető maximális beépíthetőség lakótelkek esetében: 4-800 m²-es teleknagyság esetében 35 %, 800-1500 m²közötti teleknagyságnál 280 m²+ a 800 m²feletti telekterület 25 %-a, 1500 m²feletti teleknagyságnál 455 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 10 %-a, de maximum 600 m²; intézmény-telkek esetében: 60 %.

(13)Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: lakótelkek esetében: 0,5, intézmények telkére vonatkozóan: 1,5 (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 1,0).

(14)A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető.

(15)Településközpont vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

b)A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

(16) Településközpont vegyes területen létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

e)Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó okozó tevékenységek nem folytathatók.

f)Településközpont vegyes területen új épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha a szennyvizek közcsatornába való bekötése biztosítható.

j)Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

k)A 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet [2002 január 1-től a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).

9. §

Gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató, illetve ipari terület)

(1)A meglévő és tervezett gazdasági területek (Angela-major, valmint a vasútvonal melletti tervezett gazdasági terület) sajátos használat szerinti építési övezeti besorolását a területekre készítendő („részletes”) szabályozási tervekben kell meghatározni, pontosítani, a következő bekezdésekben foglalt általános (keret-) feltételek figyelembevételével.

(2)A KG-SZ-35/7,5-1500 és IP-SZ-35/7,5-1500 jelű építési övezetek elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál. Az építési övezetekben kialakítandó telephelyek minimális telekterülete 1500 m², telekszélessége 30,0 m lehet. A maximális beépíthetőség 35 %, a maximális építménymagasság 7,5 m (technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni).

(3)Az építési övezetekben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,0.

(4)A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani.

(5)A telkeken belül a beépített és a burkolt felületek aránya nem lehet több 60 %-nál.

(6)Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)Az egyes telkek területének legalább 35%-át zöldfelületként kell kialakítani.

b)A telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c)A telkek beültetési kötelezettségű részein háromszintű (gyep- cserje- és lombkorona-szint együttesen) növényzet telepítendő.

d)A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

e)A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

f)A gazdasági területeken a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a beültetési kötelezettséggel jelölt területeken az előírt növénytelepítés egyidejűleg megtörtént.

(7)A gazdasági területek építési övezeteiben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

e)Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók.

f)Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható, vagy a létesítmény körül a szükséges védőtávolság biztosítható.

j)Talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogén záró aljzaton végezhetők.

k)Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. Beruházások során e tevékenységekhez a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

l)Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból mínősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

m)A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

n)Az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet [2002 január 1-től a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmat-lanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

o)Az ipari, üzemi-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok kezelése, szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.

p)Az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az építési övezet területén abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha:

i)az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetben károsodást nem okoz,

ii)a Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, ill. a technológia ellen.

q)Gazdasági területre készülő helyi építési szabályzatban az adott területre vonakozóan az a)–p) pontokban előírtaknál szigorúbb szabályok előírhatók, enyhébb feltételek nem.

10. §

Ipari gazdasági terület, mezőgazdasági majorok építési övezete (IG-MÜ)

(1)A mezőgazdasági major gazdasági terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termék-feldolgozással kapcsolatos létesítmények céljára, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2)A mezőgazdasági majorok építési övezet területén:

a)a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b)állattartó épületek,

c)terménytárolók,

d)szerszám- és géptárolók,

e)vegyszertároló,

f)terményfeldolgozó,

g)mezőgazdasági gépjavító,

h)mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,

i)biztonsági okokból szükséges őrházak,

j)termékvezetékek és műtárgyaik,

k)komposztáló telepek építményei,

l)mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények

helyezhetők el.

(3)Az övezetben legalább 3000 m² nagyságú, legalább 50 m széles és 60 m mély telkek alakíthatók ki.

(4)A telkeken épületek:

a)szabadon álló módon,

b)legfeljebb 25 % beépítettséggel,

c)legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

(5)A terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül.

(6)Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)Az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b)A telkek zöldfelülettel borított részének legalább egyharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c)A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

d)A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

(7)A mezőgazdasági majorok gazdasági területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

e)Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, vagy egyéb módon meg kell akadályozni.

f)Az építési övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

i)az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

ii)a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5 dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.

g)A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

h)Talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

i)A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.

j)Közterületen trágya kizárólag oly módon szállítható, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, ill. ne csepegjen ki. Szállítás közbeni területszennyezés esetén, a szennyeződés előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni, valamint a terület fertőtlenítését megoldani.

k)Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók.

l)Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.

m)A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők.

n)Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

o)Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

p)A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

q)Az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet [2002 január 1-től a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

r)A keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.

s)Az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az építési övezet területén nem dolgozhatók fel és nem hasznosíthatók.

11. § (1) A temetők, valamint a (községi sportpálya területét is magába foglaló) volt kastélykert (Erzsébet park) területe (távlatban nyugati irányban egészen a 0173 hrsz.-ú vízfolyásig) az OTÉK szerinti "különleges terület" területfelhasználási egységbe tartozik. E területeken belül azok funkciójához szükséges (pl. temetőnél: ravatalozó, kolumbárium, sportpálya környezetében: öltöző, lelátó, illetve egyéb, rekreációs létesítmények) építmények elhelyezése engedélyezhető. A maximális beépíthetőség 15 %, a maximális építménymagasság 7,5 m.

(2) Az Erzsébet park területére - az (1) bekezdés szerinti rekreációs funkciókkal számolva - „részletes” szabályozási terv, illetve azt megelőzően (esetleg azzal párhuzamosan) park-rekonstrukciós terv készítendő. Ennek elkészültéig a területen változtatási tilalmat kell érvényben tartani. A park-területen (21, ill. 0171 hrsz.) belül telekmegosztás (a belterületi szabályozási terv szerinti, Baross u. menti, településközpont vegyes területbe sorolt területrész kivételével) nem engedélyezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti építési övezetekben a megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2.

(4) A temetők, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.

(5) Különleges területek továbbá a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő építési övezetek:

a) Hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek építési övezete,

b) Feketevíz-ér építési övezet.

12. §

Hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek építési övezete

(1)Hulladékok elhelyezése és kezelése a következő kijelölt területeken folytatható:

a)SZI: kommunális szippantott szennyvíz leürítés és kezelés: 0122 és 0121/1 hrsz-ú ter.,

b)D: dögkút: a 0122 és a 0121/1 hrsz-ú terület külterületi szabályozási terven lehatárolt részén.

(2)A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területeken csak a hulladékok kezeléséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(3)A kommunális szippantott szennyvíz leürítő és a dögkút 1000 m-es körzetében élelmiszer-tároló, ill. -feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, tanyagazdaság, továbbá szállás-férőhely nem helyezhető el.

(4)A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területeket körül kell keríteni, az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a hulladékokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá (pl.: őrzés).

13. §

Feketevíz-ér építési övezet

(1)A “Feketevíz-ér” építési övezetbe a Feketevíz-éri tavak természetvédelmi területen belüli beépítésre szánt területek tartoznak.

(2)Az építési övezet területén elhelyezhető:

a)panzió,

b)vendéglátó épület, vendéglátáshoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató létesítmény (pl.: étterem)

c)biztonsági okokból szükséges őrházak,

d)termékvezetékek és műtárgyaik,

e)kutatást és ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

f)nyilvános illemhely, hulladékgyűjtők.

(3)Panzió, kereskedelmi, vendéglátó létesítmény szabadon álló módon, legalább 800 m²-es telken, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a telek legalább 40 %-os zöldfelületi borítottságával helyezhető el. Panzió esetében a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m, megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség értéke: 1,0, vendéglátáshoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató létesítmény esetében a megengedett legnagyobb építmény-magasság 4,5 m, megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség értéke: 0,5.

(4)Az építési övezet területén meglevő lakóépületek jelenlegi alapterületükön és építmény-magasságukkal felújíthatók lakó-, vagy üdülőépületként.

(5)Az építési övezetben a lakóövezetekre vonatkozó környezeti feltételeknek kell teljesülniük.

III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

14. §

Közlekedési területek és létesítmények

(1)A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2)A közlekedési területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes közlekedési hatóság előírásai szerint és hozzájárulásával történhet.

(3)A szabályozási tervlapon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, stb.) irányadónak tekintendők.

(4)A meglévő utak szabályozási szélessége a szabályozási tervlapon jelölt kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad.

(5)A tervezett lakóutcákat minimálisan 12 méteres szabályozási szélességgel kell kialakítani.

(6)Az önálló gyalog- és kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3 méter.

(7)A település területén áthaladó (Kisbér, Komárom felé vezető) egyvágányú vasútvonal kialakult területét meg kell tartani. A vasútvonal mellett az 50,0-50,0 m-es védősávot szabadon kell hagyni. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

(8)Parkolás :

- a lakótelkes beépítéseknél a gépkocsi-elhelyezést telken belül kell megoldani,

- a községközpontban, valamint a temetők és a sportpálya környezetében a jelölt közterületi parkolókat kell biztosítani,

- az új létesítmények elhelyezésekor, továbbá rendeltetésváltozással létrejövő új funkció kialakításakor egyidejűleg meg kell oldani az OTÉK 42. §-a szerint szükséges parkolók saját telken belüli elhelyezését.

- négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, legalább négy gépjárműállásonként egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők.

15. §

Zöldterületek, zöldfelületek

(1)Zöldterület a belterületi szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt terület-felhasználási egység.

(2)A belterület-szabályozási terven zöldterületként lehatárolt területeken, a terület 2%-os beépítettségével az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.

(3)Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4)Az Erzsébet park (kastélykert) területén kertrekonstrukciós munka kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertészeti kiviteli terv alapján történhet. A kastélykert elöregedett, balesetveszélyes fáinak kivágása kizárólag szakember által készített növényfelmérési, favédelmi terv alapján történhet. E tervben az értékes, védendő, mindenképpen megtartandó faegyedeket is meg kell határozni. A kastélykertben történő mindennemű tevékenység során a védetté nyilvánítási 2/1992 (II.4.) Ör. előírásait be kell tartani.

(5)A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a 21/1970. (VI.21.) Korm.sz. rendelet előírásainak betartásával lehet.

(6)Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(7)A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(8)A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(9)A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

16. §

Mezőgazdasági rendeltetésű terület (M)

(1)A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át, kivéve az M I övezet területeinek erdő művelési ágba való átsorolását. (lsd.: M I övezet előírásait).

(2)A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telek-alakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a)M I: védendő tájhasználatú övezet,

b)M II: hagyományos árutermelő övezet,

c)M III : kiskert övezet,

d)M IV: gyümölcsös övezete.

(3)Tanyák a hagyományos árutermelő övezetben (M II) létesíthetők.

(4)Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesülhet.

(5)A gazdasági épületek egy max. 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magukba foglalhatnak.

(6)Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.

(7)A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése javasolt, ill. a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.

(8)Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:

e)A mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

f)A vízfolyások, tavak menti mezőgazdasági területeken környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatandó. A kemikáliák használata során a a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet előírásainak betartásával folytatható.

g)Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

h)A mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

i)Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése vízfolyások 100 m-es körzetében és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető.

j)A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható. Csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös árnyékszék létesíthető.

n)Szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el.

o)Amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet [2002 január 1-től a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen be kell jelenti. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig. ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

p)Állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

q)Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

r)Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytat-ható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984.(I.23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

17. §

Védendő tájhasználatú övezet (M I)

(1)Az övezetbe a "Külterületi szabályozási terv"-en lehatárolt, tájképi, természetvédelmi szempontból védendő területek tartoznak.

(2)Az (1) bekezdés szerinti területeken a természeti, tájképi értékek védelmét biztosítani kell.

(3)Az (1) bekezdés szerinti területeken:

a)a gyep, nádas, vízállásos területeken a művelési ágak továbbá a vízfolyások és azok partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető,

b)fásítás, erdősítés kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(4)Az (1) bekezdés szerinti területeken vízfolyások rendezése, karbantartása kizárólag a természeti-, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(5)Az övezetben kizárólag az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények - a nyilvános illemhely, hulladékgyűjtők, önálló reklámhordozók kivételével - helyezhetők el.

(6)Az övezetben kerítések nem létesíthetők. A telkek elválasztása, amennyiben erre igény van, sövénnyel javasolt.

18. §

Hagyományos árutermelő övezet (M II)

(1)Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3.000 m², szélessége 30 m.

(2)Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek építmény magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

ÉPÜLET TÍPUS	BEÉPÍTHETŐ MIN. TELEK	BEÉP.FÖLR. SZÉLESSÉG	BEÉPÍTÉSI %	ÉPÍTMÉNY MAGASSÁG
gazdasági ép.	10.000 m²(1 ha)	50 m	3%	átlag 5,5 m
tanyagazdaság lakóépülettel	100.000 m²(10 ha)	50 m	1%	átlag 5,5 m

Gazdasági épület : a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület

(3)Terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4)Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni ("tanyaudvar"), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t.

(5)Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §.-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatbavételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

(6)A tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb 300 m² lehet.

(7)Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani.

(8)Kerítés az övezetben fából, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

(9)Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők el.

(10)A kommunális szippantott szennyvíz leürítő és a dögkút Külterületi szabályozási terven jelölt 1000 m-es körzetében élelmiszertároló, ill. -feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, tanyagazdaság, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

19. §

Kiskert övezet (M III)

(1)Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 1.500 m², szélessége min.12 m.

ÉPÜLET TÍPUS	BEÉPÍTHETŐ MIN. TELEK	BEÉP. TELEK SZÉLESSÉG	BEÉPÍTÉSI %	ÉPÍTM. MAG.	GERINC MAG.
gazdasági ép.	1.500 m²	12 m	3%*	átlag 3,5 m	6,5 m

Gazdasági épület : a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

* Lsd. még az (3) bekezdést!

(3)A gazdasági épületek nagysága legfeljebb 50 m² lehet.

(4)Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 6-6 m elő-, ill. hátsókertet és min. 3 m oldalkertet kell biztosítani.

(5)Kerítés az övezetben fából, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Az övezetben tömör kerítés nem létesíthető.

(6)Az övezetben üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.

(7)A kommunális szippantott szennyvíz leürítő és a dögkút Külterületi szabályozási terven jelölt 1000 m-es körzetében élelmiszertároló, ill. -feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, tanyagazdaság, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

20. §

Gyümölcsös övezete (M IV)

(1)Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3.000 m², szélessége min. 14 m.

(2)Az övezetben a gyümölcstermesztéshez, gyümölcstároláshoz és feldolgozáshoz szükséges épületek, építmények a Külterületi szabályozási terven kijelölt építési helyen belül helyezhetők el. Az épületek, építmények összes területe nem haladhatja meg az övezet területének 1 %-át. Az épületek, építmények szabadon álló módon, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhetők el.

(3)Az övezetben épületek feltöltésen nem helyezhetők el.

(4)Kerítés az övezetben fából, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Az övezetben tömör kerítés nem létesíthető.

21. §

Erdőterületek

(1)A “Külterületi szabályozási terv”-en erdőterületként feltüntetett területek más terület-felhasználási egységbe csak az általános rendezési terv módosításával sorolhatók át.

(2)A külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

a)Eg: gazdasági,

b)Ev: védő,

c)Etv: védett rendeltetésűek.

(3)Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.

(4)A (3) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m² (10 ha) nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel helyezhetők el. Az épületek építménymagassága max. 4,5 m lehet. Az épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető- hajlásszögűek lehetnek.

(5)Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(6)Védő rendeltetésű erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi azt szükségessé.

(7)Védett rendeltetésű erdőterületeken (Etv) - a “Feketevízi-tavak” természetvédelmi terület erdőterületein - kizárólag az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el.

(8)A "Feketevíz-éri tavak" természetvédelmi területen levő erdőterületeken fásítás, erdősítés kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(9)Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.

(10)Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

22. §

Egyéb rendeltetésű terület (Egy)

(1)A közigazgatási területen egyéb rendeltetésű területek: a Cuhai-Bakony-ér, a Concó-patak és a Nyéki-ér, valamint a "Feketevíz-éri tavak" medrei, és partjai. Tervezett egyéb rendeltetésű terület: a község belterületén, a Kossuth utcai telekvégeknél húzódó vízfolyáson, valamint külterületen a 8208. sz. út mellett, a Petőfi u. déli végénél az út melletti Békás-éren tervezett két tó medrei és partjai. Mindezen vízfelületeknél a karbantartásukhoz szükséges, szabadon tartandó parti sáv a partélektől számított 6-6 m.

(2)A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el. Építmények, egyéb létesítmények elhelyezése a közmű területekre vonatkozó előírások szerint történhet.

(3)A "Feketevíz-éri tavak" természetvédelmi területen levő vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a természeti-, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(4)A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság létesítési engedélyével, a kezelő beleegyezésével végezhetők. A "Feketevíz-éri tavak" természetvédelmi területen levő vízfolyások, tavak mentén partrendezési munkálatok ugyancsak a vízügyi hatóság létesítési engedélyével és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával folytathatók.

(5)A vízfolyások medreiben és parti sávjában az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:

a)az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:

aa)veszélyeztetetik a felszíni vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,

ab)amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek,

ac)amelyek során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

b)felszíni vízfolyásokhoz 100 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.

IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

23. §

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

(1)Az egyes építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2)Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3)A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4)Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:

a)a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,

b)további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a kialakult állapotnak, illetve a jelenlegi földhivatali besorolásnak megfelelően a megszerzendő elvi építési engedély szerint.

(5)Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:

a)a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén belül,

b)a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,

c)helyi védettségű természetvédelmi területeken (M II.: védendő tájhasználatú övezet).

24. §

Közműellátás, közműlétesítmények

(1)Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2)A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3)Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4)Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.

(5)A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha:

a)a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll (a teljes körű közmű-ellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivóvíz és tűzivíz ellátást, a villamosenergia ellátást, a szennyvíz közcsatornával történő elvezetését (a szennyvíz közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótlóként a szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medence használata is elfogadható), a felszíni vízrendezés megoldását).

b)a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül.

(6)A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(7)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

a)A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető, (kivéve a hatósági engedéllyel történő mezőgazdasági területre történő szennyvíz öntözés).

b)Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz-rákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c)A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

d)Azokon a területeken, ahol a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte.

e)A beépítésre nem szánt területen (bel- és külterületen) elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m³-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m³-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.)

(8)Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - legalább a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani.

(9)Közvetlenül élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet.

(10)A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(11)Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad.

(12)A csapadékvíz elvezetésére:

a)a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.

b)az új beépítésre szánt területeken is zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni.

c)a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani.

(13)A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(14)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(15)A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos.

(16)Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során (hálózatépítéssel járó karbantartás esetén is) közművezetéket építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad, kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban, a szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a villamosenergia ellátás hálózata és a távközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani.

(17)Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(18)Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény elhelyezése építési engedély alapján történhet.

(19)Vezetékes hírközlési létesítmények szabályozása a szabályozási előírások (16) bekezdése szerint javasolt, amely szerint új közművezetékeket csak földalatti fektetéssel szabad engedélyezni, kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban. Így a hírközlő (telefon, TV) hálózatok is csak földalatti kivitellel készülhetnek szilárd burkolattal rendelkező utcákban. A szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a hírközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani.

(20)Az országos mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozást be kell tartani.

25. §

Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

(1)Műemléki, vagy régészeti jelentőségű területen, annak környezetében (a szabályozási tervlapon feltüntetett "műemléki környezet határán" belül) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) által előírt módon és az OMvH előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad. (Műemléki védettség alatt álló építmények a faluban: Nepomuki Szt. János-szobor, barokk, 18. sz. /Baross Gábor u., 674 hrsz./ - M III besorolású; kora klasszicista magtárépület, 1800 körül /Baross Gábor u. 10., hrsz.: 23/ - M III besorolású; R.k. templom, barokk, 1762. /Széchenyi u., 670 hrsz./ - M III besorolású - műemlékké nyilvánítva 22509/1958. sz. alatt.)

(2)A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény IV. fejezete (Régészeti védelem, régészeti feltárás) szerint kell eljárni.

(3)A helyi értékek védelméről (mely szabályozza a jogokat, kötelezettségeket) a későbbiekben külön önkormányzati rendelet alkotandó. Helyi védelemre az alábbi épületek javasoltak:

- Református templom épülete (Kossuth L. u. 521 hrsz.) - az OmvH-nál kezdeményezni kell az épület műemléki védettség alá helyezését;

- Bem József u. 2. sz. épület;

- Damjanich u. 1. (862 hrsz.) épület;

- Kossuth L. u. 31. sz. (Polgármesteri Hivatal).

Helyi védelemre javasolt természeti érték: a főutca menti fűzfasor.

(4)Helyi természetvédelmi védettség alatt álló területek:

a)Feketevíz-éri tavak térsége, és az

b)Erzsébet-park (kastélykert) külterületi szabályozási terven és a belterületre vonatkozó szabályozási terven lehatárolt területei.

(5)A (4) bekezdés szerinti területeken a természeti, tájképi értékek védelmét biztosítani kell.

(6)A Feketevíz-éri tavak természetvédelmi területen a 3/1992 (II.4.) sz., az Erzsébet park (kastélykert) természetvédelmi területen a 2/1992 (II.4.) sz. önkormányzati rendeletek előírásai és jelen rendelet:

a)erdőterület,

b)vízgazdálkodási területek és

c)“Feketevíz-ér” különleges terület előírásaival együttesen alkalmazandók.

(7)A Feketevíz-éri tavak természetvédelmi területen épületek kizárólag a Külterületi szabályozási terven lehatárolt, beépítésre szánt területként kijelölt, ún. “Feketevíz-ér” nevű különleges területen, az övezeti előírásoknak megfelelően helyezhetők el.

(8)Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Tatai Kuny Domokos Múzeumot értesíteni kell.

26. §

Elővásárlási jog

(1)A helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében az önkormányzat - az 1999. évi CXV. Tv. 15. §-ával módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. 25. §-ában foglaltak szerint - az alábbi ingatlanokra elővásárlási jogot állapít meg:

- 680/3-6, 682, 686 hrsz.: gazdasági terület kialakítása céljából;

- 21, 23, 24, 0173 hrsz.: rekreációs terület kialakítására;

- 516, 514/2 hrsz.: új iskola, faluközpont céljára;

- 375 hrsz. + 381, 382/1-2, 391-95, 397, 398/2, 399, 374 hrsz.-ú ingatlanok telekvégei: temetőbővítés, utcanyitás céljára;

- 88, 94/4, 95, 96, 98, 99 hrsz.-ú ingatlanok telekvégei: temető melletti parkoló kialakítására;

- 556, 607-629, 569-571 hrsz., 576-78 hrsz. (telekvégek), 585-86 hrsz., 587-89 hrsz. (telekvégek), 590-91 hrsz., 595-96, 600-6001 hrsz. (telekvégek): tó kialakításának céljára;

- 0295 hrsz. Békás-ér (+ közút) melletti területe: tó (záportározó) kialakításának céljára.

(2)Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az önkormányzat köteles gondoskodni.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1977-ben készült és jóváhagyott korábbi rendezési terv előírásai hatályukat veszítik.

(3) A rendelet a hatályba lépését követően az új, induló építési ügyekre vonatkozik.

Bakonyszombathely, 2001 szeptember 27.