Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások lakbérének megállapításáról
Hatályos: 2022. 07. 01- 2022. 12. 31Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások lakbérének megállapításáról
2022.07.01.
A Képviselő-testület az 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. A lakásbérlet bérbeadásának feltételei
1. § (1) Bábolna Város területén a bérlakás állomány szociális bérlakásokból, költségelvű bérlakásokból és piaci alapú bérlakásokból áll.
(2) A bérlakás állomány lakásonkénti felsorolását és a lakások szociális, költségelvű vagy piaci alapon történő besorolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
2. §
(Ltv.3. § (1))
(1) Költségelvű és piaci önkormányzati bérlakás csak pályázat útján adható bérbe.
3. §
(Ltv.3. § (1))
(1) A szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak, akinek
a.) családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, - egyedül álló esetében a kétszeresét - , lakása nincsen, valamint nem rendelkezik olyan vagyonnal, melynek együttes értéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum százszorosának értékét.
b.) Amennyiben a kérelmezők házastársként vagy élettársként közösen nyújtják be támogatás iránti igényüket, kettőjük vagyonának együttes értéke nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszázszorosának értékét.
c.) Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot és ingóvagyont kell érteni.
(2) A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:
- 1-2 fő beköltözése esetén 1, 1.5 szobás
- 2-3 fő beköltözése esetén 2 szobás
- 4-6 fő beköltözése esetén 2.5, 3 szobás
- minden további költöző esetén + 1/2 szobás lakás.
(3) Aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot tesz a bérbeadónál. A bérbeadó az ajánlatot akkor fogadhatja el, ha az ajánlattevő megfelel az (1)-(2) bekezdés feltételeinek, egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti ajánlattevők közül a szociális helyzet alapján kialakult sürgősségi sorrend, azon belül pedig az ajánlattétel időpontja szerint köt bérleti szerződést.
4. §
(Ltv.3. § (1))
(1) A piaci alapon bérbe adható lakások jegyzékét a bérbeadó nyilvánosan közzéteszi. A beérkező bérleti ajánlatok közül a számára gazdaságilag legkedvezőbbet fogadja el, szükség esetén licitálást rendezhet.
(2) Az Önkormányzat a piaci alapon illetve költségelven bérbe adandó lakások bérbeadása esetén a szerződéskötéskor óvadékot köt ki, melynek összege a havi bérleti díj kétszerese.
5. §
(Ltv. 3. § (2))
A bérlő köteles a részére bérbe adott bérleményben életvitelszerűen lakni.
6. §
(Ltv. 12. § (5))
Az önkormányzati bérlakások ellenőrzését minden évben 1 alkalommal lehetőség szerint szeptember-október hónapokban kell elvégezni.
7. § (1) A költségelvű önkormányzati lakások bérbeadására a pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot. Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a. a bérbeadás jogcímét,
b. a meghirdetett önkormányzati lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit,
c. lakbér összegét,
d. a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,
e. egyéb pályázati feltételeket.
(3) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
(4) A költségelvű önkormányzati bérlakások bérleti díját jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, amely fedezi az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit és nem kevesebb, mint az adott lakásra eső beruházási költség 2 %-a.
(5) A megállapított lakbér nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.
8. § (1) A lakásbérlettel kapcsolatos bérbeadási jogokat e rendeletben foglaltak szerint a polgármester gyakorolja.
(2) A bérbeadási jogkör gyakorlója évente beszámol a Képviselő-testületnek.
(3) A költségelvű önkormányzati bérlakásra lakásbérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető. A határozott időre kötött szerződés a tulajdonos döntése alapján meghosszabbítható, ha a bérlőnek nincs lakbérhátraléka.
9. § Önkormányzati lakások nem lakás céljára nem adhatók bérbe.
10. §
(Ltv. 4. § (3))
Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak a házastársak közös kérelme esetén köthető.
11. §
(Ltv.5. § (3))
(1) Amennyiben szociális bérlakásban a társbérleti lakás megüresedik és a visszamaradt társbérlő a szociális bérlakásra vonatkozó, jelen rendeletben szabályozott feltételeknek megfelel, részére az egész lakás bérleti jogát fel kell ajánlatni.
(2) Amennyiben költségelvű vagy piaci alapú bérlakásban a társbérleti lakás megüresedik, a visszamaradt társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakást fel kell ajánlani.
(3) Ha a visszamaradó társbérlő lakásigényét meghaladja az egész bérlemény, de azt bérelni kívánja részére a bérlemény átadható, de ebben az esetben lakhatási és lakbértámogatásra igényt nem tarthat.
II. A felek jogai és kötelezettségei
12. §
(Ltv. 9. §)
(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén részletesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést, annak összegszerűségét.
(3) A bérlő igazolt, elfogadott ráfordításait lakbérbeszámítás vagy visszatérítés útján nyerheti vissza.
(4) A lakbérbeszámítás vagy a lakbér visszatérítésről a bérbeadó dönt.
13. §
(Ltv. 10. § (2))
Az Ltv. 10. § (1) bekezdésében felsorolt bérbeadót terhelő kötelezettségeken túl jelentkező az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és e területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítésére a bérlő köteles.
14. §
(Ltv. 15. §)
(1) A bérlő a bérlakást a bérbeadó írásbeli beleegyezése esetén korszerűsítheti.
(2) A korszerűsítés szándékát a bérbeadónál be kell jelenteni, és bejelentéshez csatolni kell a korszerűsítéssel kapcsolatos tervdokumentációt, valamint várható költségek jegyzékét.
(3) A korszerűsítés költségei a bérbeadót terhelik.
(4) Amennyiben a korszerűsítéssel a lakáskomfort fokozata megváltozik, akkor az Ltv. 15. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
15. §
(Ltv. 17. § (2))
(1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.
(2) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadása során felmerülő költségek a bérlőt terhelik.
16. §
(Ltv. 18. § (1))
(1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel az Lvt. 18. § (1) bekezdése értelmében.
(2) A szünetelés időtartamát a bérbeadó és a bérlő együttesen írásban köteles rögzíteni 15 nappal a munkálatok megkezdése előtt.
17. §
(Ltv. 20. § (3))
A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első 6 hónapjában a rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díj kétszeresét, azt követően ennek háromszorosát köteles fizetni.
18. §
(Ltv. 21. § (6))
(1) A bérlő a bérlakásba más személyt – az Ltv.-ben rögzített kivételektől eltekintve – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A hozzájáruláshoz megadása iránti kérelmét a bérlő csak írásban nyújthatja be.
(3) A hozzájárulás megadása a bérbeadó mérlegelési jogkörébe tartozik, de a hozzájárulás csak abban az esetben adható meg, amennyiben a befogadni kívánt személy a bérlő élettársa, vagy testvére és saját lakással nem rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatokról a befogadni kívánt személynek írásban nyilatkoznia kell a bérbeadó felé, mely nyilatkozatot a bérlő hozzájárulás megadása iránti kérelméhez csatolnia kell.
III. A lakásbérlet megszűnése
19. §
(Ltv. 23. § (3))
Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, a bérlő részére elsősorban cserelakást kell felajánlani. Cserelakás hiányában a pénzbeli térítés adható, melynek mértéke nem lehet több a féléves lakbér összegénél.
20. §
(Ltv. 27. § (2))
Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg, a bérlő részére elsősorban cserelakást kell felajánlani. Cserelakás hiányában a pénzbeli térítés adható, melynek mértéke nem lehet több az éves lakbér összegénél.
21. §
(Ltv. 31. § (2))
A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv.-ben meghatározott kivételektől eltekintve - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.
IV. Az albérlet
22. §
(Ltv. 33. § (3))
A bérbeadó nem járul hozzá a bérlemény albérletbe adásához.
V. Az önkormányzati lakás lakbérének mértéke
23. §
(Ltv. 13. § (1)-(2); 34. § (1)-(2) és (4)-(5); 35. § (2))
(1) A Képviselő-testület a bérlakások bérleti díját differenciáltan, a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetve a lakóépületen belüli fekvése figyelembevételével állapítja meg:
a. a szociális helyzet alapján,
b. költségelven,
c. piaci alapon.
(2) A költségelvű bérlakások esetén a lakbérek mértékét - a tárgyévet megelőző évben a bérbeadót terhelő költségek figyelembevételével - úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó költségei a tárgyévben is megtérüljenek.
(3) A piaci alapú bérlakások esetén a lakbérek mértékét - a tárgyévet megelőző évben a bérbeadót terhelő költségek és a keletkezett nyereség figyelembevételével - úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat részére nyereség keletkezzen.
(4) Az (1) bekezdés szerinti lakbérek mértékét az Önkormányzat jelen rendelet 2. mellékletében állapítja meg.
(5) Az önkormányzat bérlakásai után lakbértámogatást nem ad, illetve külön szolgáltatást nem nyújt.
(6) 1 A lakásbérleti díjak nem tartalmazzák a víz, villany, csatorna, parabola és gáz közüzemi díjakat, valamint a fizetendő közös költséget, melyek a bérlőt terhelik.”
24. §
(Ltv. 13. § (1)-(2))
(1) Amennyiben a szociális bérlakást bérlő saját költségén, a bérbeadó hozzájárulásával – figyelemmel jelen rendelet 14. §-ára - a lakásban értéknövelő vagy komfortfokozatot növelő beruházást hajt végre, jogosult a polgármester által elismert mértékű lakbérbeszámításra.
(2) A szociális bérlakást bérlő kérelmére - a lakás állapota alapján – a polgármester indokolt esetben (elemi kár, egészségre ártalmas, vizes stb. lakás esetén) a lakbért mérsékelheti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kedvezményt csak a bérlő kérelmére a polgármester állapítja meg.
VI. A helyiségbérlet szabályai
25. §
(Ltv. 36. § (2); 42. §)
(1) Az üres helyiségek bérbeadása nyilvános pályáztatás vagy licit útján történik.
(2) Nem adható bérbe az a helyiség, amelyet:
a.) önkormányzati feladatok megoldásának elősegítése,
b.) a Képviselő-testület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében
kell felhasználni.
(3) A helyiségek bérleti díja a hasznos alapterület figyelembevételével kerül meghatározásra.
VII. Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése
26. §
(Ltv. 49. §; 52-53. §; 54. § (1)-(2))
(1) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások tekintetében az elővásárlási jog gyakorlása esetén a vételár a beköltözhető forgalmi érték 100%-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) A szerződés megkötésekor a vételár 20%-át készpénzben kell megfizetni.
(3) A vételárhátralékot – ha az arra jogosult kéri - 15 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni. A vételárhátralék után a mindenkori jegybanki alapkamat +5 %-ot kell megfizetni.
(4) A vételár 10 %-ának megfelelő árengedményt kap az a vevő, aki a vételárat a szerződéskötéskor egyösszegben megfizeti.
(5) A vételárhátralék 5 %-nak megfelelő engedményt kap az a vevő, aki a vételárhátralékot a szerződéskötést követő 3 éven belül megfizeti.
(6) Az elővásárlással érintett lakás vonatkozásában tett ajánlatnak tartalmaznia kell legalább a vételárat és a fizetési feltételeket. Az előbbi feltételekhez az elővásárlásra jogosult kötve van.
(7) Az elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételét követő 30 napig áll fenn.
27. §
(Ltv. 54. § (3))
(1) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások tekintetében a vételár a beköltözhető forgalmi érték 100%-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) Az elővásárlási joggal nem érintett lakás eladása esetén pályázatot kell kiírni.
(3) A pályázatot az a pályázó nyeri, aki a legnagyobb vételár megfizetését a legrövidebb időn belül teljesíteni képes.
28. §
(Ltv. 58. § (1)-(3))
(1) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték 100%-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) Elővásárlás esetén a szerződés megkötésekor a vételár 70%-át készpénzben kell megfizetni, míg a fennmaradó 30 %-ot 6 havi egyenlő kamatmentes részletben kell teljesíteni.
(3) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték 100%-a, amelyet szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
(4) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség eladása esetén pályázatot kell kiírni.
(5) A pályázatot az a pályázó nyeri, aki a legnagyobb vételár megfizetését a legrövidebb időn belül teljesíteni képes.
VIII. Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
29. §
(Ltv. 62/B. § (2))
(1) Az önkormányzat területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére településen lévő lakóépületek létesítésére, fenntartására és felújítására használja fel az elidegenítésből szárazó bevételeit.
IX. Egyebek
30. §
(Ltv. 68. § (2))
(1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábbi lakásbérleti jogviszonyáról a bérbeadó javára lemondott és ezért pénzbeli térítést kapott, másik lakásra csak a térítés visszafizetése esetén jogosult.
(2) A térítés visszafizetésének módjáról, méltányosságból történő mérsékléséről, elengedéséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.
31. §
(Ltv. 80. § (1)-(2))
Az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve jelen rendeletben foglalt szabályokat köteles alkalmazni.
X. Záró rendelkezések
32. § Jelen rendelet 2007. március 1. napján lép hatályba, és hatálybalépésével egyidejűleg A lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről valamint az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati és önkormányzati bérlakások lakbérének megállapításáról 2/1994. (I. 24.) sz. rendelet hatályát veszti.
1
Kiegészítette: 20/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012.01.01-től.
2
Az 1. melléklet a Bábolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
3
A 2. melléklet a Bábolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.