Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

1. Bábolna Város Önkormányzatára, annak szerveire, az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonosi irányításával működő költségvetési szervekre ide értve az Önkormányzat hivatalát is (továbbiakban: intézmények);
2. az Önkormányzat tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő:

ba) ingatlan és ingó dolgokra,

bb) vagyoni értékű jogokra,

bc) gazdasági és közhasznú társaságokban az Önkormányzatot megillető részesedésekre,

bd) pénzvagyonra valamint az értékpapírokra (továbbiakban: Önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

1. az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, az intézmények használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének kivételével;
2. az Önkormányzat költségvetési intézményeinek - ide értve a Bábolnai Közös Önkormányzati Hivatalt is - működési célú pénzeszköz átvételére.

2 § E rendelet alkalmazásában nettó értéknek minősül a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték.

3. § Korlátozottan forgalomképes vagyonként határozza meg az 1. mellékletben megnevezett vagyontárgyakat.

4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról a hatályos jogszabályoknak megfelelő ingatlanvagyon-katasztert kell létrehozni, és azt folyamatosan vezetni.

(2) Az ingatlanvagyon-kataszter elkülönítetten tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó főbb adatokat, üzleti, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen vagyon szerinti bontásban, tartalmazza továbbá az ingatlanok becsült és könyv szerint nyilvántartott értékét.

5. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának bemutatása.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az Önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. Összhangban kell állnia az ingatlan kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(3) Az Önkormányzati vagyon állapotát az éves költségvetési beszámolóról szóló rendelet mellékletében kell kimutatni.

6. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyakat az Önkormányzat harmadik személynek el nem idegenítheti, másra sem ellenértékét, sem ellenérték nélkül át nem ruházhatja.

(2) A forgalomképtelen vagyon nem terhelhető meg, azt biztosítékul más rendelkezésére bocsátani nem lehet, apportként vállalkozása nem vihető be, arra végrehajtást foganatosítani nem lehet.

(3) A forgalomképtelen vagyon kezelője csak a Képviselő-testület által kijelölt Önkormányzati szerv lehet.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének, apportálásának, biztosítékul adásának, vagy megterhelésének engedélyezése a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kezelőjét a Képviselő-testület jelöli ki.

2. A tulajdonosi jogok gyakorlása az Önkormányzati vagyon felett

8. § (1) A tulajdonosi jogokat Bábolna Város Képviselő-testülete gyakorolja. A tulajdonjog egyes részjogosítványainak (Ptk. szerint: birtoklás, használat, hasznok szedésének joga) gyakorlásával a Képviselő-testület szerveit, valamint az Önkormányzati vagyonhasznosítókat rendelet szerint bízza meg.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más gazdálkodó szervezet vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a Képviselő-testület az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok meghatározott részének gyakorlásával megbízza.

9.§ (1) Az Önkormányzat vagyonhasznosítója: a Bábolnai Közös Önkormányzati Hivatal és az Önkormányzat által alapított, illetve tulajdonában álló intézmény(ek), Önkormányzat nonprofit, illetve gazdasági társaságai (továbbiakban: vagyonhasznosító szervek).

(2) Az Önkormányzati vagyon használatba adásra az (1) bekezdésben meghatározott vagyonhasznosító szervek részére a Képviselő-testület határozatával történik. A határozat mellékletében fel kell sorolni a használatba adott ingatlan vagyon legfőbb jellemzőit. A rendelet hatályba lépése előtt hasznosításba adott vagyontárgyak vonatkozásában a legfőbb jellemző adatokat tartalmazó adatlapot legkésőbb 90 napon belül kell a vagyonhasznosító szerv vezetője részére átadni.

(3) A vagyonhasznosító szerv használatában lévő Önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak a sérelme nélkül - a hatályos jogszabályok és e rendelet keretei között gazdálkodik.

10. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon feletti rendelkezési jogot. Ennek keretében, a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a) a vagyontárgyak besorolása és átminősítése, az üzleti vagyoni körben az egyes vagyontárgyak rendeltetésének meghatározása,
2. b) ingatlan vásárlása, cseréje, megterhelése, alapítványba vitele, ingyenes vagy kedvezményes használatba adása, funkcióváltozásának engedélyezése, értékesítésre történő kijelölése, értékesítése,
3. c) gazdasági és nonprofit társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetés társaságokba,
4. d) kezesség vállalása, értékpapír vásárlása,
5. e) gazdasági és nonprofit társaság alapítása,
6. f) intézmény tulajdonjogának átvétele, megszüntetése, átszervezése esetén az Önkormányzati tulajdon kezelésbe adása, elvonása, rendelkezés a jogutód Önkormányzati vagyonhasznosító szervről,

g) az Önkormányzat részvételével alapuló társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának előzetes engedélyezése, közérdekű kötelezettség vállalás,

h) 

i) 

1. j) az Önkormányzatot megillető követelés elengedése 1.000.000-Ft értékhatárt meghaladóan,
2. k) a vagyonhasznosító szervek használatába adott 100.000-Ft nettó értéket meghaladó befektetett eszköz selejtezésének, értékesítésének engedélyezése figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,

l) amit jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A polgármester átruházott hatáskörei:

1. a) az Önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,
2. b) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosításra vonatkozó jogügyletek megkötése, illetve előzetes engedélyezése,
3. c) a vagyonhasznosító szervek használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése 5.000 - 100.000.- Ft közötti nettó értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,,

d) a törzsvagyon körébe tartozó, a közfeladat ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető ingatlanrész 1 évig terjedő bérbeadásának előzetes engedélyezése.

(3) 5.000- Ft nettó értékhatárig az eszközök selejtezése, értékesítése a szerv vagyonhasznosító hatásköre.

(4) Az Önkormányzati vagyonhasznosító szerv(ek):

1. a) A rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani.
2. b) A használatába adott Önkormányzati vagyont Önkormányzati tulajdonként köteles nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően.
3. c) Az Önkormányzat intézményeit és hivatalát ingyenes használati jog illeti meg a feladat-ellátását szolgáló, használatába adott ingatlanon. E szervek kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket a használatukban álló ingatlanok vonatkozásában.

d) A vagyonhasznosító szervek e rendeletben rögzített előírásoknak megfelelően jogosultak és egyben kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.

(5) Az Önkormányzati vagyonhasznosító szervek:

1. a) Kötelesek a használatukban lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok, valamint a Képviselő-testület rendeleteiben meghatározott szabályok szerint ellátni.
2. b) ingó vagyontárgyaikat a vonatkozó pénzügyi - számviteli előírások szerint selejtezhetik és idegeníthetik el, különös tekintettel az értékhatárra vonatkozó előírásokra.
3. c) a feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését vagyontárgyanként 5.000.- Ft nettó értékhatárig - figyelembe véve ezek járulékos költségeit - engedély nélkül, e fölött pályáztatás útján

ba) 100.000,-  Ft nettó értékhatárig a polgármester engedélyével,,

bb) 100.000,- Ft nettó értékhatár felett a Képviselő-testület engedélyével selejtezhetnek, illetve értékesíthetnek..

d) Amennyiben az ingó vagyontárgy az Önkormányzat Képviselő-testülete által elrendelt megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé a vagyonhasznosító szervnél, annak hasznosításáról a Bábolnai Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

3. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

11. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat kötelező feladatainak az ellátását szolgálja. A törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket az Önkormányzat a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A közfeladatok ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető, törzsvagyonba tartozó ingatlanrész, illetve helyiség az alapfeladatok sérelme nélkül eseti jelleggel, vagy maximum 2 éves határozott időtartamra szóló bérbeadás útján hasznosítható.

(3) Eseti bérbeadásra a használati jogot gyakorló intézmény vezetője jogosult. A megkötött bérleti szerződést 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(4) A maximum 2 éves időtartamra szóló bérleti szerződések megkötéséhez a polgármester előzetes jóváhagyását kell kérni. A szerződés csak a polgármester jóváhagyásával érvényes. A megkötött bérleti szerződést 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(5) A (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók a hasznosítás tárgyában kötött szerződések módosítására, kiegészítésére, meghosszabbítására is.

(6) Az e §-ban szabályozott bérbeadásból, hasznosításból származó bevétel a használó vagy a vagyonhasznosító szervet illeti meg.

(7) Törzsvagyon korlátozottan forgalomképes részének ingyenes vagy kedvezményes használatba adására, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon bérbeadására a Képviselő-testület jogosult.

12. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonának hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján meghatározza a vagyon hasznosításának módját.

(3) A Képviselő-testület Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján határozza meg az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az Önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.

13. §

14. § (1) Az Önkormányzat az üzleti vagyonával vállalkozásban vehet részt, gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Vagyon, illetve vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak megalapozott közgazdasági számítás eredményeként kerülhet sor. A várható teljesítményeket, az üzleti terveket, azok megalapozottságát a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi, és javaslata alapján kerülhet döntésre a Képviselő-testület elé.

(3) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester, vagy a Képviselő-testület által képviselettel megbízott más személy képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettség vállalás terjedelmét.

(4) A befektetett vagyon értékének alakulásáról a Képviselő-testület a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban kap tájékoztatást.

15. § (1) Ha a polgármester a helyi önkormányzatot érintően öröklés, illetve a vagyonról történő lemondás esetén dönt az öröklés, illetve a vagyon elfogadásáról, akkor a vagyontárgy besorolását is meghatározza.

(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.

(3) Vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről átruházott hatáskörben nettó 1 millió Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén a Képviselő-testület közvetlenül dönt.

(4) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jogot a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja.

(5) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az Önkormányzat, illetve a vagyonhasznosító számára használható, vagy hasznosítható rész nincs,

b) olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

16. § (1) Az Önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában - kedvezményesen átruházni az alábbi célra lehet:

a) meghatározott céllal más Önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással közérdekű célra,

c) alapítvány javára alapítványi rendeléssel,

d) közösségi célra alapítványi hozzájárulással.

e) egyházak részére

(2) Az Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházásáról, bérbe, vagy használatba adásáról a Képviselő-testület határoz.”

(3) 

16/A. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről lemondás joga:

1. a) 100 000 Ft-ig a polgármester hatásköre azzal, hogy a lemondás tényéről, körülményeiről a soron következő Képviselő-testületi ülésen beszámol;
2. b) 100 000 Ft egyedi érték fölött a követelésről való lemondás a Képviselő-testületet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben, vagy egészben csak a következő esetekben lehet:

1. a) a követelésről való lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
2. b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és követelés későbbiekben való behajtására dokumentáltan nincs reális esély
3. c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
4. d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
5. e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
6. f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést, mely szerint az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben maghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni ne kell.

4. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet 2013. február 25-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2008. (V. 29.) rendelete.

Kocsis Gábor                                              dr. Horváth Klára

                    jegyző                                                         polgármester