Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007 (IX.25.) önkormányzati rendelete
Császár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX. 25.) sz. rendelete Császár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Hatályos: 2020. 12. 11
Császár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007 (IX.25..) önkormányzati rendelete
Császár Község Képviselő-testületének 8/2007. (IX. 25.) sz. rendelete Császár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
2020.12.11.
Császár Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően Császár Építési Szabályzata (továbbiakban: CSÉSZ) és Császár Szabályozási Terve (továbbiakban: CSSZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A CSÉSZ és CSSZT hatálya kiterjed Császár község (a továbbiakban a község) közigazgatási területére.
1(2)
A szabályozási elemek típusai
II. Fejezet
TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
3. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén
beépítésre szánt területet,
tervezett beépítésre szánt területet,
beépítésre nem szánt területet
TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK FAJTÁI
4. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén rögzíti
előírások érvényességi területét.
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
5. § (1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket jelöli ki:
településközponti vegyes:(Vt)
kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz)
közhasználatú építményi (Ki)
különleges pince/présházas (Kpi)
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
6. § (1) Kialakult állapotra vonatkozó előírások:
4a) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépését megelőző hatályos építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet előírása szerint alakult ki, jelen rendeletben foglalt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni.
b) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.
Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), és
1. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi beépítettség visszaállítható,
2. a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépítési százalékot kell alkalmazni.
5 c) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó, Császár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletében írt építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.
6 d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó, jelen rendeletben írt építési előírások betartása esetén és csak az építési helyen belül bővíthetők
e) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési övezeti előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(2) Egyéb közös előírások
7a) Azoknál a telkeknél, amelyeknél jelen rendelet az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, a hátsókertet az építési övezet, vagy az övezethatár vonalától kell mérni.
b) Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, a beépítési % alapjául szolgáló terület az építési övezettel, ill. övezettel megosztott telekterület.
d) Épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.
e) Közterületről garázsok közvetlenül nem nyithatók.
f) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I.-III. tűzállósági fokozatú: nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú lakó- épületeknél:
1. 4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és ennek homlokzatmagassága nem haladja meg másik, a megnyitott homlokzatú épület magasságát;
2. 2,0 m-ig csökkenthető zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2-nél nem nagyobbak a nyílások;
g) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni.
h) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, gerincmagassága legfeljebb 6,5 m lehet. Melléképület a telek utca felé eső 25 m mélységében nem létesíthető.
i) Újonnan nyeles telek – kivéve, ha a terepadottságok indokolják - nem alakítható ki.
12m) A telekvásárlás időpontjától számított négy éven belüli beépítési kötelezettség terheli a HÉSZ hatályba lépése után kialakított új telekosztásokat.
13n) Beépítetlen építési telkek elidegenítése esetén a tulajdonosváltás idejétől számítva a telek új tulajdonosát négy éven belüli beépítési kötelezettség terheli.
14 o) Négy éven belül teljesítendő helyrehozatali kötelezettség terheli a településképet rontó, romos, elhanyagolt állagú épület tulajdonosát a tulajdonosváltás idejétől számítva.
FALUSIAS LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (Lf)
7. § (1) Rendeltetési előírások
1. legfeljebb kétlakásos lakóépület(ek),
továbbá nem zavaró hatású
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(ek),
3. szálláshely szolgáltató épület(ek),
4. kézműipari építmény(ek),
5. mező- és erdőgazdasági építmény(ek)
a) Lf1 építési övezet esetén
1. 15egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 120 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3. a kialakult telekméretet kell figyelembe venni
4. legnagyobb beépítettség 30 %,
5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,
6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet.
7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
b) Lf2 építési övezet esetén
1. 16egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²
4. legnagyobb beépítettség 25 %,
5. legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,
6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki
c) Lf3 építési övezet esetén
1. 17egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²
4. legnagyobb beépítettség 30 %,
5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,
6. legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet.
7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki
d) Lf4 építési övezet esetén
1. 18egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²
4. legnagyobb beépítettség 30 %,
5. legkisebb zöldfelületi fedettség 55 %,
6.legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki
e) Lf5 építési övezet esetén
1. 19egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 150 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 720 m²
4) legnagyobb beépítettség 20 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki
f) Lf6 építési övezet esetén
1. 20 21
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 720 m²
4) legnagyobb beépítettség 25 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot vagy a szabályozási terv szerint alakítandó ki
g) Lf7 építési övezet esetén
1. 22egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²
4) legnagyobb beépítettség 20 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
h) Lf8 építési övezet esetén
1. 23egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²
4) legnagyobb beépítettség 25 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
i) Lf9 építési övezet esetén
1. 24egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 180 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód szabadonálló.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²
4) legnagyobb beépítettség 15 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 70%,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
j) Lf10 építési övezet esetén
1. 25egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²
4) legnagyobb beépítettség 20 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 65 %,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
k) Lf11 építési övezet esetén
1. 26 27
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²
4) legnagyobb beépítettség 25 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 60 %,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
l) Lf12 építési övezet esetén
1. 28egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²
4) legnagyobb beépítettség 20 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 65 %,
6) legnagyobb építménymagasság 6,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
m) Lf13 építési övezet esetén
1. 29egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²
4) legnagyobb beépítettség 25 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 60 %,
6) legnagyobb építménymagasság 6,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
n) Lf14 építési övezet esetén
1. 30egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 220 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²
4) legnagyobb beépítettség 15 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 70 %,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
o) Lf15 építési övezet esetén
1. 31egy telek beépített területe nem haladhatja meg a 250 m²-t, függetlenül a beépítési % alapján számított értéktől,
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²
4) legnagyobb beépítettség 20 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 65 %,
6) legnagyobb építménymagasság 6,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
p) 32 Lf16 építési övezet esetén
1. 33
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²
4) legnagyobb beépítettség 30 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,
6) legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
q) 34 Lf17 építési övezet esetén
1. 35 36
2) a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
3) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²
4) legnagyobb beépítettség 30 %,
5) legkisebb zöldfelületi fedettség 50 %,
6) 37
7) előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.
TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vt)
8. § (1) Rendeltetési előírások
a). Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
c) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
d) A b). pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos lakóövezeti telekhatár mellett 5 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. a) Vt1építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
2) a kialakult telekméretet kell figyelembe venni
3) legnagyobb beépítettség 25%,
4) legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,
5) legnagyobb építménymagasság 4,5 m.
b) Vt2 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
2) a kialakult telekméretet kell figyelembe venni
3) legnagyobb beépítettség 30%,
4) legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,
5) legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
c) Vt3 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
2) 38 újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900m²
3) legnagyobb beépítettség 30%,
4) legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,
5) legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
d) Vt4 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
2) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²
3) legnagyobb beépítettség 30%,
4) legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,
5) legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
e) Vt5 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód szabadonálló
2) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²
3) legnagyobb beépítettség 30%,
4) legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,
5) legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
f) 39 Vt6 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.
2) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²
3) legnagyobb beépítettség 40%,
4) legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,
5) legnagyobb építménymagasság 6,5 m.
KÖZPONTI VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vk)
9. § (1) Rendeltetési előírások
- a). Az építési övezetben igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális épület helyezhető el. Lakás csak az intézményekhez tartozóan – szolgálati lakás, gondnoki lakás – helyezhető el.
- b) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára
(2) Építési előírások
a) Vk1építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló.
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500 m²,
3. legnagyobb beépítettség 30 %,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50 %,
5. legnagyobb építménymagasság 6,5 m
b) Vk2 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló.
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 5000 m²,
3. legnagyobb beépítettség 30 %,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40 %,
5. legnagyobb építménymagasság 10,5 m.
EGYÉB IPARI GAZDASÁGI ÖVEZET (Ge)
10. § (1) Rendeltetési előírások
Az építési övezetben elhelyezhetők:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépületek,
4. üzemanyagtöltő.
a) Ge1építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²,
3. legnagyobb beépítettség 30 %,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,
5. legnagyobb építménymagasság 6,5m
b) Ge2 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,
3. legnagyobb beépítettség 30%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,
5. legnagyobb építménymagasság 6,5m
c) Ge3 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 5000m²,
3. legnagyobb beépítettség 30 %,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,
5. legnagyobb építménymagasság 6,5m, melyet a technológiai létesítmények magasságigénye esetén lehet csak túllépni.
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI ÖVEZET (Gksz)
11. § (1) Rendeltetési előírások
Az építési övezetben elhelyezhetők:
1. kereskedelmi és szolgáltató(ipar) épület, műhely,
2. nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és/vagy a személyzet számára szolgálati lakás,
4. irodaépület,
5. üzemanyagtöltő.
a) Gk építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód: szabadonálló,
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²,
3. legnagyobb beépítettség 25%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,
5. legnagyobb építménymagasság 4,5m
b) 40 Gksz-2 építési övezet esetén
1. a megengedett beépítési mód: szabadon álló,
2. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1500m²,
3. legnagyobb beépítettség 50 %,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 20%,
5. legnagyobb építménymagasság 6,5m, melyet a technológiai létesítmények
magasságigénye esetén lehet csak túllépni.
KÜLÖNLEGES KÖZHASZNÁLATÚ ÉPÍTMÉNYI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (Ki)
12. § (1) Rendeltetési előírások
Az építési övezetben csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
a) Ki1- temető
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,
2. újonnan nem alakítható ki építési telek,
3. legnagyobb beépítettség 5%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,
5. legnagyobb építménymagasság 4,5m, melyet a harangtorony esetében lehet csak túllépni
b) Ki2 - egyházi intézmény, (templom)
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,
2. kialakult építési telek,
3. legnagyobb beépítettség a kialakult,
5. legnagyobb építménymagasság a jelenlegi épület építménymagassága.
c) Ki3 - sportterület
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,
2. kialakítandó telek legkisebb területe 5000 m²,
3. legnagyobb beépítettség 10%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40%,
5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m (kivéve a kis alapterületi kiterjedésű sporteszközöket, ahol a legnagyobb magasság 6,5 m)
6. A telek max. 50 %-a lehet burkolt felület, melyből legfeljebb a telek 10 %-a lehet gyalogos közlekedés számára burkolt felület és legalább 40 %-a sportpálya.
d) Ki4 - művésztelep
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,
2. kialakítandó telek legkisebb területe 2500 m²,
3. legnagyobb beépítettség 25%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 40 %,
5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m
e) Ki5 - ökotáborhely
1. a megengedett beépítési mód szabadon álló,
2. kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²,
3. legnagyobb beépítettség 10%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,
5. legnagyobb építménymagasság 4,5 m
f) Ki6 – présház-pince építési övezet
1. a megengedett beépítési mód zártsorú,
2. kialakult telekméret,
3. legnagyobb beépítettség 40%,
4. legkisebb zöldfelületi fedettség 10%,[6]
5. legnagyobb építménymagasság 3,5m
13. § · A szabályozási terv a község közigazgatási területének beépítésre nem szánt részén az alábbi övezeteket jelöli ki:
védelmi rendeltetésű erdő:(Ev)
egészségügyi és turisztikai rendeltetésű erdő (Ee)
mezőgazdasági, ezen belül
általános mezőgazdasági (Má)
kertes mezőgazdasági (Mke)
korlátozott használatú (gyep, nádas) mezőgazdasági (Mko)
vízgazdálkodási, ezen belül
vízmedrek, felszíni vizek (Vg1)
vízbeszerzési, vízmű (Vg2)
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET (KÖ)
14. § (1) Az övezetben az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek, közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési övezetbe sorolt telek területének 2%-át, közműövezetbe sorolt telek 15 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
16. § (1) Az övezetbe eső telkek min. 85%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.
(2) A közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, piknikhely, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető.
(3) Ha a közpark területe 2500 m2-t nem éri el építmény nem helyezhető el.
(4) Az újonnan elhelyezhető épület magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.
(5) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Ev)
17. § (1) Az övezetben épület - kilátót kivéve - újonnan nem helyezhető el.
(3) Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdőművelési ágra módosítható.
¨ GAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Eg)
18 § (1) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
EGÉSZSÉGÜGYI-TURISZTIKAI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Ee)
19 § ¨43 (1) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 1%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő – turisztikai, rekreációs funkciójú - építmények helyezhetők el. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.
(2) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága - kivéve kilátóépületnél - nem haladhatja meg a 6,5 m-t.
ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET (Má)
20. § (1) Az övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.
(2) Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert- és 6 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani.
(3) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:
a) Beépíthető az a telek,
· amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 100 000 m2
· amelynek szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 60 000 m2
b) Beépítettség: max. 500 m2,
c) 44 Építménymagasság: max. 12 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója és az alkalmazott technológia ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több, mint 22 m.
d) A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - kiadásáról szóló FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó- és üdülőterülethez, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalé gyűjtő létesítésével, és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.
(4) Az övezetben újonnan létesülő gazdasági épületet illetve épületegyüttest minden esetben legalább háromszintű védő- és takarófásítással takarni kell.
(5) Az övezetben csak tájba illő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.
kertes mezőgazdasági ÖVEZET (Mke)
21. § (1) A mezőgazdasági övezetekben csak tájba illő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.
45(2)46 A kertes mezőgazdasági övezetekben az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
(3) Mezőgazdasági-kertes övezet (Mke-1)
a) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep az övezetben nem létesíthető.
b) 47
c) Az építmény-elhelyezés feltételei a kertes mezőgazdasági zónába eső telkeken:
1. A 720 m
2-t el nem érőterületű telkeken függetlenül a művelési ágba sorolástól építmény (az OTÉK
32. § 1., 2. pont
alattiakat kivéve) nem építhető.
2. Gazdasági épülettel beépíthető az a telek:
2.1 amelynek a telekszélessége az építési helynél legalább: min. 10 m
2.2 amelynek teleknagysága: min. 900 m2
d) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 5,0 m előkert és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el.
e) Beépítettség: max. 3%, de az épület nagysága a 30 m2-t akkor sem haladhatja meg, ha a telekterület 3%-a ennél nagyobbat tenne lehetővé.
f) Építménymagasság: max. 3,5 m.
g) Lakóépület újonnan kertes mezőgazdasági övezetben nem építhető.
(4) Mezőgazdasági kertes, házikertes övezet (Mke-2)
Az övezetben újonnan építmény elhelyezése tilos.
Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Mko)
22. § (1) 48 Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi, vízvédelmi (környezetvédelmi), tájképvédelmi okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés folytatható.
(2) 49 Az övezetben gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.
(3) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel, halgazdasággal és turizmussal összefüggő építmények elhelyezésére van lehetőség. Ezek 10 ha-nál (100 000 m2-nél) kisebb telken nem helyezhetők el. A beépítettség nem haladhatja meg a 0,5 %-ot ill. összesen az 500 m2-t és az egyes építmények alapterülete nem lehet nagyobb 250 m2-nél.
(4) Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.
(5) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
(6) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folyatható.
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
23. §50 A mezőgazdasági vagy erdő övezetben jelen rendelet hatályba lépése előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók. Ha jelen rendelet rendelkezései azt lehetővé teszik, alapterületük bővíthető, vagy az érintett telken új épület is létesíthető.
VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VG)
a) vízmedrek telke (VG1),ezen belül
· az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,
· az állóvizek medre és parti sávja,
· a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
b) a vízbeszerzési területek (VG2)
(2) A VG1 övezetben építményt elhelyezni nem szabad.
(3) A VG2 övezetben csak a vízművek ivóvízellátással kapcsolatos létesítményei helyezhetők el. A beépített telek területe nem lehet kisebb 450 m2-nél, az épület(ek) szabadonállóan helyezhető(k) el, a legnagyobb beépítettség 30% lehet és az építménymagasság nem haladhatja meg a 4,5m-t.
TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMI ELŐÍRÁSOK
26. § (1) Az erdők, védő zöldsávok, fasorok telepítésénél a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
(2) Gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos művelési ág nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.
(3) A helyi védelemre javasolt területeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv előírásait be kell tartani. A védett területekre kezelési tervet kell készíteni. Továbbá:
- a) a már meglévő épületek megtarthatók és felújíthatók
- b) új épületek az esetben sem helyezhetők el, ha az övezeti előírások megengedik,
- c) távközlési torony nem építhető
- d) újonnan elektromos légvezeték nem létesíthető.
- e) anyagnyerő hely nem alakítható ki.
(5) A védett természeti területek határától mért 500 m-en belül különálló adótorony nem helyezhető el.
27. § (1) Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületére eső telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el.
(2) Közmű védőterületére eső –a szabályozási terven jelölt –telkeken, ill. telekrészeken építmény nem helyezhető el.
(4) Országos közút védőterületére eső - a szabályozási terven jelölt - telkeken, ill. telekrészeken építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(6) Meglévő pincékkel érintett telkeken az építés során figyelembe kell venni az építési terület pince és üregviszonyait.
III. Fejezet
28. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási terven meghatározott építési területet kell biztosítani.
(2) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el a 13. § (2) bekezdésben felsorolt létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. A szabályozási szélességen belül kialakított zöldsávokon a 24. § (1) bekezdés szerinti előírások betartásával lehet növényzetet telepíteni.
(4) Gépjármű parkolóhely, ha a szabályozási tervlap nem jelöli, csak a forgalmi sávok zavarása nélkül alakítható ki. Két parkolóhelyenként legalább egy lombos fát kell telepíteni.
(1) 57
(2) 58
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket szakszerűen le kell zárni, vagy fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény felhagyással nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(4) 59
(5) 60
(6) 61
A vízi közművek hálózatai, létesítményei csak vízjogi létesítési engedély alapján kivitelezhetők.
(7) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.
(8) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem alkalmazható.
(9) 62
(10) Új utak létesítése esetén a tűzivíz vételi helyeket úgy kell felállítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.
(11) 63
A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.
Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. A kút létesítését házi vízszükséglet kivételéhez 500 m3/év mennyiség vízhasználat határig a talajvízből, illetve az első vízadó rétegből az Önkormányzat jegyzője engedélyezi. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet az engedélyező hatóság.
(12) A területen szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhető.
(13) A nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(14) 64
(15) 65
(16) A Kossuth Lajos utcai főátemelőtől és a Kisfaludy utcai körzeti szennyvízátemelőktől, továbbá a Sósos-ér bal partján tervezett lakóterülettől északra telepítendő szennyvízátemelőtől mért 20 m-es távolságon belül lakóépület nem helyezhető el.
Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási célú területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(17) A fejlesztési területek beépítését, már a terület-előkészítésétől kezdve, csak összehangolt tereprendezési, útépítési, közművesítési (kiemelten kezelve a felszíni vízelvezetést), zöld-felületi (fásítási) tervek és kivitelezés alapján lehet csak megvalósítani.
(18) 66
(19) A belterület nyugati részén, a Cöndő-hegyi szőlők felől érkező csapadékvizek megfogására, az Ady Endre utcai telkek végében levő földút mellett övárok részére helybiztosítás szükséges.
(20) A 153hrsz-ú, Kossuth Lajos utca 1.számú telken, zártszelvényben átvezető Sósos-ér számára az átvezetéshez a szolgalmi jogot továbbra is biztosítani kell.
(21) 20 db személygépkocsit, 5 db 3,5 tonnás vagy nagyobb teherbírású tehergépjárművet, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló létesítése esetén "zöld" parkoló (nem vízzáró, áttört burkolatú) alkalmazása tilos! A parkoló kialakításakor kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(22) 67
Közvetlen élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad, hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(23) 68
(24) Új beépítésre szánt területen villamosenergia hálózatot csak földkábelben szabad vezetni, kivéve, ha a műszaki és a gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik. Földfeletti vezetésű hálózat építése esetén a villamosenergia hálózat vezetékeit a hírközlési és a kábel TV hálózat vezetékeivel közös oszlopsoron kell vezetni.
(25) 69
(26) A középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem telepíthetők. A berendezések a telkek előkertjében vagy az épületek alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(27) Új beépítésre szánt területen hírközlési és kábel TV hálózatot csak földkábelben szabad vezetni, kivéve, ha a műszaki és gazdaságossági tényezők a földfeletti építést indokolttá teszik.
(28) 70
30. § (1) A 14,0 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12,0 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.
(2) A közművek létesítése nem károsíthatja a meglévő és tervezett zöldfelületeket.
(3) A jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények kertjeit felújítani vagy újat létesíteni csak kertrendezési terv alapján szabad.
Általános környezetvédelmi előírások
(3) A község területén kommunális és veszélyes hulladék égetése nem engedhető meg.
(7) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő, a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet(ek) szerint kell tervezni és végrehajtani.
(8) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. Talajvédelmi érdekből létesítmények elhelyezése esetén a talaj felső humuszos (min. 20 cm-es) rétegét el kell különíteni és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(10) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése kizárólag csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken (a település közigazgatási területén kívül) lehetséges.
(11) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(13) Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakó- és különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.
(17) Az élővizek partjától számított
a) külterületen – nem beépítésre szánt területen – 50 m,
b) belterületen és külterületi beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.
Építési övezetekben érvényes környezetterhelési határértékek
Lakóterületeken és településközpont vegyes területeken
IV. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § 1. sz. melléklet: Az építési övezeteknél használt értékek táblázatos összefoglalása
3. sz. melléklet: A belterület szabályozási terv
4. sz. melléklet: A külterület szabályozási terv
5. 87 sz. melléklet: SZT-M1 Szabályozási terv Módosítás M = 1: 2 500 (MSZ: 13095)
6. 88 sz. melléklet: SZT-M2 Szabályozási terv Módosítás M = 1: 2 500 (MSZ: 13095)
7. 89 sz. melléklet: SZT-M3 Szabályozási terv Módosítás M = 1: 2 500 (Msz: 15049)
36. § (1) E rendelet 2008. január 01.napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Császár község helyi szabályozási és építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 3/1996. (III.1.) sz. rendelet hatályát veszti.