Császár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Császár Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 10. 21- 2021. 09. 02

Császár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete

Császár Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014.10.21.

Császár Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. CÍM

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, a közös önkormányzati hivatal elnevezése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Császár Község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2858 Császár, Kisfaludy S. u. 5.

2. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Császári Közös Önkormányzati Hivatal

2. Hatáskör átruházás

3. § A képviselő-testület a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 1/2014. (I.29.) rendelete

, ,
ében meghatározott ellátások megállapítását a Szociális Bizottságra átruházza.
3. A képviselő-testület ülései

4. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés, a közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Császári Közös Önkormányzati Hivatal tanácsterme.

4. A rendes ülés

5. § (1) A képviselő-testület évente legalább 7 alkalommal rendes ülést tart.

(2) Az ülés napját a tárgyhó negyedik hetének csütörtökére, 18 órára kell ütemezni.

(3) A képviselő-testület július és augusztus hónapban nem tart rendes ülést.

5. Rendkívüli ülés

6. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítvány írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

6. A képviselő-testület munkaterve

7. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december 15-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

- a) az alpolgármester,
- b) a települési képviselő,
- c) a képviselő-testület bizottsága.
(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek.

8. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján, aki saját javaslattal is kiegészítheti azt. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a polgármester a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

- a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,
- b) a napirend előterjesztőjének neve,
- c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be,
- d) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és
- e) a közmeghallgatás időpontja.
7. Meghívó

9. § (1) A rendes ülések meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 4 nappal el kell juttatni elektronikus vagy írott formában. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 4 nappal kapják meg írott formában.

(2) A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban, elektronikus úton, olyan módon, hogy az ülés előtt legalább 1 nappal megkapják a meghívót a képviselők, a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjai, az intézményvezetők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselői.

(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:

- a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,
- b) intézmények vezetőit,
- c) egyházak képviselőit.
(4) A képviselő-testületi ülésekre szóló meghívót az önkormányzat hirdetőtábláján is el kell helyezni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét.

10. § A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat.

11. § Az előterjesztés írásban és szóban is beterjeszthető. Az előterjesztés tartalmazza a tényállást, valamint lehetőség szerint döntési alternatívákat. A rendelet tervezetek, a gazdasági és vagyoni ügyek csak írásban terjeszthetők elő.

8. Előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül:

- a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – dokumentum;
- b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, illetve az intézményvezetők tehetnek.
(3) Az előterjesztés első sorban írásban kerül benyújtásra. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.
(4) Az ülés vezetője halaszthatatlan esetben szóbeli sürgősségi előterjesztést is engedélyezhet (szóban vagy írásban). Sürgősségi előterjesztés akkor terjeszthető be, ha határidő mulasztás vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
(5) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
- aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
- ab) az előkészítésben részt vevők nevét, véleményét,
- ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,
- b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
- ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
- bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
9. Az ülés vezetése

13. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, és az ügyrendi bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

- a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
- b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
- d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
- e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
- f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és
- g) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.
(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. Amennyiben az ülés napirendjébe nem kerülnek a javaslatok, a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.
(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban a képviselő-testületi ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

14. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

15. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen a terem jobb és bal oldalán elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A hallgatóság a napirendekhez hozzászólhatnak.

(3) A polgármester legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

16. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

- a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és
- b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.
11. Döntéshozatal

17. § (1) A képviselő-testület döntéseit – határozat, rendelet – kézfeltartás útján történő szavazással hozza.

(2) A szavazatok igen, nem, illetve tartózkodó tartalmúak lehetnek.

(3) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

- a) a képviselő;
- b) a polgármester;
- c) az alpolgármester,
- d) a bizottság elnöke,
- e) a jegyző.
(4) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.
(6) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
- a) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vesz a
- ban meghatározott esetben.
- b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja azt, amennyiben a hatáskörébe tartozik a rendelet-tervezet előkészítése. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
- c) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
12. Nyílt, név szerinti és a titkos szavazás

18. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

19. § (1) A név szerinti szavazás esetén a polgármester a települési képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni.

(2) A települési képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

20. § (1) A titkos szavazás lebonyolítása előtt 3 fő települési képviselőből álló szavazatszedő bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt megválasztja.

(3) A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(4) A képviselő-testület tagjainak a nevét a polgármester felolvassa, majd a polgármestertől a szavazólapot átveszik a települési képviselők. A polgármester mindig utoljára veszi fel a szavazólapot.

21. § A szavazólap kitöltését követően a lepecsételt urnába kell helyezni. A szavazás lezárását követően az szavazatszedő bizottság tagjai összeszámolják a leadott szavazatokat. A szavazás végeredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

13. A rendelet kihirdetése

22. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Császári Közös Önkormányzati Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

14. Közmeghallgatás

23. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 15 nappal a következő helyeken:

- a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
- b) a község hirdetőtábláin
- c) a helyi kábeltévén keresztül.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

24. § A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

15. Jogszabálysértés jelzése

25. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, és szerveinek ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, és szervei működése jogszabálysértő.

(2) A jegyző észrevételét:

- a) a döntést hozó szerv jegyzőkönyvéhez csatolja, vagy
- b) a képviselő-testület ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy
- c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, társulás elnökének.
16. Bizottságok

26. § (1) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot és Szociális Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 képviselő tagból áll. Az Ügyrendi Bizottság feladata:

- a) a vagyonnyilatkozatok kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése, vizsgálata,
- b) a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekben eljárás,
- c) a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a lemondó nyilatkozás átvétele, kezelése,
- d) a titkos szavazás.
(3) A Szociális Bizottság 3 tagból áll, két képviselő és egy nem képviselő tag.
(4) A Szociális Bizottság feladata előkészíti a szociális, gyermekvédelmi, térítési díjjal kapcsolatos rendelet-tervezeteket. Ezen rendelet-tervezeteket csak a Szociális Bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek.
17. A bizottságok működésének közös szabályai

27. § (1) A bizottságok önálló munkatervet készítenek minden év február 15-ig.

(2) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti.

(3) A bizottságok munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(4) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(5) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

(6) Az előterjesztést szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(7) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

- a) rendeletalkotással,
- b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és
- c) társulás alakításával, megszüntetésével
kapcsolatos ügyekben.

28. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőző 5. naptól a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé:

- a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
- b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.
18. Az önkormányzat szervei

29. § (1) Az önkormányzat szervei:

- a) 1 főállású polgármester
- b) 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, melyet a képviselők közül választanak,
- c) ügyrendi bizottság,
- d) szociális bizottság,
- e) 1 jegyző,
- f) Császári Közös Önkormányzati Hivatal, és
- g) a társulás.
(2) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:
- a) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Társulás
- b) Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás
19. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk

30. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk estére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az igazgatási előadó látja el.

20. Egyéb működési kérdések és a falugyűlés tartásának szabályai

31. § A települési képviselők az ülésteremben a tanácskozás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak.

32. § A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén kettő hónapon át tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

33. § A képviselő-testületi ülésről, bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatalban kell elhelyezni. A képviselő-testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvek 2 példányban készülnek.

34. § (1) A falugyűlést a polgármester hívja össze, legalább 50 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A falugyűlés összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a falugyűlés összehívására.

(3) A falugyűlés napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a településen tervezett ipari beruházás letelepedésével, a települési közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(5) A falugyűlés a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(6) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(7) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a falugyűlést berekeszti.

21. Az Önkormányzat alaptevékenységének funkciók szerinti besorolása, megnevezése és felsorolása

35. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását, megnevezését és felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

22. Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján 2014. október 21-én 19 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Császár Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet,
2. Császár Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2013.(XII.16.) önkormányzati rendelet,
3. Császár Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2014.(I.29.) rendelet.