Kisbér Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2018. 06. 01- 2021. 07. 13

Kisbér Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

2018.06.01.

Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c) pontban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§
A rendelet célja, hogy a magasabb rendű jogszabályok keretei között szabályozást adjon a városban tervezett építési szándékok megvalósításához, és ezáltal élhető városszerkezet és városkép kialakítását biztosítsa.

Az előírások hatálya

2. § (1) Jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat, a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SZT) hatálya Kisbér Város közigazgatási területére (a továbbiakban: a területre) terjed ki.

- - Jelen rendeletet az 1: 4 000 ma-ú SZT-2/1, SZT-2/2, SZT-2/3, SZT-2/4, SZT-2/5, SZT-2/6, SZT-2/7, SZT-2/8, SZT-2/9, SZT-2/10, SZT-2/11, SZT-2/12, SZT-2/13, SZT-2/14, SZT-2/15, SZT-2/16 és az 1:2000 ma-ú SZT-2/3R; az 1:2500 ma-ú SZT-2/7R, és az 1:10000 ma-ú SZT-2/4-7R szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni //munkaszám: 09044,09010,12059, 16061,15052//
(2) Jelen rendeletet az 1: 4 000 ma-ú SZT-2/1, SZT-2/2, SZT-2/3, SZT-2/4, SZT-2/5, SZT-2/6, SZT-2/7, SZT-2/8, SZT-2/9, SZT-2/10, SZT-2/11, SZT-2/12, SZT-2/13, SZT-2/14, SZT-2/15, SZT-2/16, SZT-2/M1 szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni //munkaszám: 09044, 09010, 11055//. Jelen rendeletet 1: 2 000 ma-ú SZT-2/3R és a 1: 2 500 ma-ú SZT-2/7R szabályozási tervlapokkal /munkaszám: 12059/ együtt kell alkalmazni. Jelen rendeletet 1: 2 000 ma-ú SZT-2/4R szabályozási tervlappal /munkaszám: 13015/ együtt kell alkalmazni.

A szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők, vagy tájékoztatók.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) közigazgatási terület határa,
b) beépítésre szánt terület határa,
c) szabályozási vonal,
d) építési övezet határa,
e)telken belüli beültetési kötelezettség,
f)kötelező megszüntető jel,
g) védőtávolságok,
h) építési vonal,
i) telek nem beépíthető része
j)elővásárlási joggal érintett terület határa.
(3) Tájékoztató szabályozási elemek:
a) tájékoztató telekhatár,
b) megszűnő telekhatár, melyet a Szabályozási tervlap „kék csillaggal” jelöl
c) autóbusz megállóhely, parkoló elhelyezése,
d) intézmények, közműlétesítmények elhelyezése.
(4) A Szabályozási Terven szereplő övezeti jel jelkulcsa:
Területfelhasználás módja:
Beépítés módja:
O: oldalhatáron álló, Sz: szabadon álló, Z: zártsorú, I: ikres
Legnagyobb beépíthetőség %
Legnagyobb építménymagasság (m)
Legkisebb telekterület (m2)- legkisebb szélesség (m)
Legkisebb zöldfelület %
(5) Az övezeti jelben „K"-val jelölt jellemző értékét a kialakult állapotra vonatkozó előírások alkalmazásával kell meghatározni
(6) Az övezeti jelben „R"-rel jelölt jellemző értékének meghatározására szabályozási tervet kell készíteni.
(7) Változtatási tilalom alá esnek a szabályozási terveken, tartalék terület részére kijelölt területeken lévő ingatlanok az elkészítendő részletes szabályozási terv jóváhagyásáig, de legfeljebb jelen rendelet hatályba lépésétől számított 3 évig. Változtatási tilalom alá esik gazdasági célú felhasználás érdekében: 0136/1, 0137, 0138/4, 0140 egy része, 0142/3 – 0142/9, 0144/1 – 0144/9, 0229 hrsz-ú ipari gazdasági területek.
(8) Elővásárlási joggal érintett területek: 1628/2, 1629-1635, 1637 hrsz-ú településközpont vegyes besorolású területek.
II. Fejezet

III. TERÜLETFELHASZNÁLÁS

A területek osztályozása

4. § (1) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet

a) lakóterület:falusias lakó (Lf),kertvárosias lakó (Lke),kisvárosias lakóterület (Lk).
b) vegyes terület:településközponti vegyes (Vt).
c) gazdasági terület: kereskedelmi – szolgáltató (Gksz), ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) gazdasági (Gip), általános gazdasági terület (Gált)”
d) üdülőterület:üdülőházas (Üü),hétvégiházas (Üh).
e) különleges terület:nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp),nagy kiterjedésű lovas sportolási célú terület (KI),mezőgazdasági üzemi terület (Kmg).
(2) Beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület: közúti közlekedési terület (KÖu),közmű terület (KÖ),kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (KÖk).
b) zöldterület (közpark, fásított köztér, zöldterület, egyéb (Z).
c) erdőterület: védőerdő (Ev),gazdasági erdő (Eg).
d) mezőgazdasági terület: általános (Má),kiskert (Mk), korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület (Mko).
e) vízgazdálkodási terület (V).
f) különleges terület: temető (Kt),nyersanyaglelőhely, bánya (Kb), mezőgazdasági üzemi terület (Kmg), hulladékelhelyezési, ártalmatlanítási célú, hulladékudvar (Kh).

Bel- és külterület

5. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi
állapottól függően - a terv szerint - az alábbi részekre oszlik:

a) meglévő belterület,

b) tervezett beépítésre szánt terület,

c) külterület.

A belterület határa

6. § (1) Belterület a ingatlan-nyilvántartásban nem „0"-ával kezdődő helyrajzi számú
földrészlet.

(2) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében ütemezhetően a szabályozási terven beépítésre szánt területeket.

(3) Nem kell belterületbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a -belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító - vízgazdálkodási területeket.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSÉNEK SZABÁLYA

Építési övezetek általános előírásai

7. § (1) A beépítésre szánt területek szintterület sűrűségének és közművesítettségének mértékét a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Beépítésre szánt területen építési telek csak közútról vagy közforgalom számára megnyitott magánútról való megközelítéssel alakítható ki.

(3) Építési telek megközelítésére közforgalom számára megnyitott magánút az alábbiak szerint alakítható ki:

a) Min. 4,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 2 építési telek kiszolgálásáig és maximum 20 m úthosszig.

b) Min. 7,0 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 4 építési telek kiszolgálásáig és maximum 40 m úthosszig.

c) Min. 7,5 m szabályozási szélességgel alakíthatók ki maximum 10 építési telek kiszolgálásáig és maximum 80 m úthosszig.

(4) A beépítésre szánt területen nyeles telkek kialakítása nem megengedett.

Kialakult állapot

8. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Kialakult állapotnak tekintendő a „K" jelű tömb vagy ahol a korábbi telkesítések miatt nem tudnak teljesülni az övezeti előírások. Ilyen esetben az építési telkek alakítása az ott korábban kialakult telekméreteknek megfelelően - az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével - az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérően is történhet, de a telek mérete nem lehet kisebb, mint a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területe.

(3) Háromnál több telket tartalmazó tömbben az átlagos telekterület számításnál a legkisebb és legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni a számítás során.

(4) Az építési övezetekben a már kialakult területeken a 8. § (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól a következők szerint is el lehet térni:

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a 8. § (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a 2-2 szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az övezeti előírástól eltérő beépítési mód, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett a szomszédos két-két épület beépítési módjának figyelembevételével, a környezetbe leginkább illő, a szomszédos épületek értékcsökkenésével nem járó beépítési módot kell választani.

(5) Kialakult tömbben az előkert meghatározása során az utcában jellemző állapotot, de minimum 2-2 szomszédos főfunkciójú épület előkert mélységét kell irányadónak tekinteni.

(6) Terepszint alatti építmény a telek - építési előírásokban meghatározott - beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50%-a alatt létesíthető.

(7) Tömbbelsőben az övezeti határvonaltól - a telekhatár módosítása esetén - legfeljebb 10 méteres eltérés engedhető meg.

(8) Az illeszkedés általános szabályai ikresen csatlakozó beépítés esetén: Ott, ahol ikresen csatlakozó beépítés (építési hely) alakult ki - az övezeti előírások keretei között - az új épület elhelyezése a csatlakozó szomszédos telkek kialakult beépítésével, és az ikresen csatlakozó beépítési móddal összhangban alakítható ki (azaz, ha a szomszédos csatlakozó telkeken mindkét oldalon oldalkert csatlakozik, akkor az épület szabadonállóan is elhelyezhető).

(9) Az illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén:

a) Ahol zártsorú beépítés alakult ki, ott:

aa) az épület mélysége a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve legfeljebb 18 m lehet az övezeti előírások keretei között, továbbá

ab) hátsókerti építési vonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési vonalától.

ac) Az előző pontban foglaltaknál nagyobb mélységű épületrész csak az építési hely hátsókert felőli oldalán, az oldalsó telekhatártól mért 3,0 m-en túl és a homlokzatsíkra fektetett legfeljebb 45 fokos szögben lehatárolt területen belül létesíthető. ad) Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjedő beépítés) csak védett épület, rehabilitációs illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megőrzése érdekében létesíthető.

(10) Az építési vonal a kialakult telektömbben:

a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

(11) a) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magasságát az
illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

b) Szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

c) Zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos a takarandó tüzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját a szomszédos épületekhez illeszkedve kell meghatározni.

Beépítési mód, építési hely

9. § (1) A város területén az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítés módja az alábbi:

a) SZ szabadonálló,

b) O oldalhatáronálló,

c) I ikeresen csatlakozó,

d) Z zártsorú.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala egyéb előírás
hiányában:

a) északi telekhatár, vagy

b) a nyugati telekhatár, vagy

c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár kell legyen, egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

(3) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatára:

a) a telektömbre meghatározott telekhatár, vagy

b) a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár kell legyen, egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

(4) Új zártudvaros beépítés (a telek oldalhatárain és/vagy hátsó telekhatárán álló épület(rész) csak műemléki, illetve városképi védelem alatt álló területen - a kialakult településszerkezet megőrzése és a környezethez történő illeszkedés érdekében - létesíthető.

(5) Saroktelek beépítési módja:

a) szabadonálló beépítési mód esetén: szabadonálló,

b) oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a zártsorú beépítési módnak megfelelő építési helyen belül az épület(ek)et a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése érdekében illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni,

c) zártsorú beépítési mód esetén zártsorúan, illetve a kialakult beépítésnek megfelelően „hézagosan zártsorú"-an kell elhelyezni.

(6) Az előkert valamennyi beépítési mód esetén

a) 5 m, vagy

b) a kialakult állapothoz igazodó kell legyen, egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

(7) Az oldalkert

a) az OTÉK szerinti, vagy

b) a kialakult állapotra vonatkozó méret kell legyen, egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

c) Kizárólag műemléki vagy városképi okokból védett területen és a védett településszerkezet megőrzése érdekében - zártsorú beépítési mód esetén - zártudvaros kialakítású épület(rész) az oldalhatáron is elhelyezhető.

(8) A hátsókert az OTÉK szerinti előírásokkal alakítható ki.

(9) Az építési telkeken a védőfásítás a telkek megközelítése céljából egy helyen megszakítható.

Építmények kialakítása

10. § (1) A környezet látványának, megjelenésének védelme érdekében - beépítésre szánt
területen:

a) Az épület magasságát 3 m-nél nagyobb mértékben meghaladó, illetve önálló kémény kizárólag gazdasági területen helyezhető el. Más területfelhasználási egység övezeteinek területén az épület magasságát 3 m-nél nagyobb mértékben meghaladó, illetve önálló kémény csak más műszaki megoldás hiányában - műszaki szükségességből - létesíthető.

c) Az övezet területén megengedett, de a kialakult jellemző épületméretektől eltérő tömegű épület - például: lakóterületen üzemi célú vagy kézműipari épület, stb. - csak a környező épületek méreteihez, kialakításához illeszkedve létesíthető.

Melléképítmények elhelyezése

11. § (2) Az építési telek hátsókertnek minősülő részén - az előírt védőtávolságok megtartásával -valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

Lakóterületek építési övezetei

12. § (1) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta, kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.

(3) A lakóterületeken (Lf, Lke, Lk) a főépületek párhuzamos vagy merőleges gerinccel való elhelyezését a 2-2 szomszédos főépület vizsgálata alapján kell megállapítani.

(4) Falusias lakóterületen (Lf) legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(5) A lakóterületen telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az 1-3 sz. mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(6) A falusias lakóterületen (Lf) az építmények (lakó-, melléképítmények) legalább 30- legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, pikkelyes fedéssel építendők. A gerincmagasság maximum 12 m.

(7) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

Építési övezet jele

Lf-1 O/30
4,5/800-18/40

Lf-2 O/30
K/K-K/40

Lf-3 O/30
4,5/900-18/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 4,5
min. 800
min. 18
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
max. 4,5
min. 900
min. 18
min. 40

Építési övezet jele

Lf-4 O/30
4,5/600-18/40

Lf-5 O/30
4,5/450-15/40

Lf-6 O/30
4,5/600-14/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 4,5
min. 600
min. 18
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
max. 4,5
min. 450
min. 15
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
max. 4,5
min. 600
min. 14
min. 40

Építési övezet jele

Lf-7 O/30
4,5/600-15/40

Lf-8 O/30
K/600-15/40

Lf-9 O/30
K/400-14/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
max. 4,5
min. 600
min. 15
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 600
min. 15
min. 40

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 400
min. 14
min. 40
(8) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

Lke-1 SZ/30
K/500-K/50

Lke-2 SZ/30
K/400-15/50

Lke-3 O/30
K/350-K/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 30
kialakult
min. 500
kialakult
min. 50

szabadon álló
max. 30
kialakult
min. 400
min. 15
min. 50

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 350
kialakult
min. 50

Építési övezet jele

Lke-4 I/30
K/400-K/50

Lke-5 O/30
K/400-K/50

Lke-6 O/30
K/450-K/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

ikres
max. 30
kialakult
min. 400
kialakult
min. 50

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 400
kialakult
min. 50

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 450
kialakult
min. 50

Építési övezet jele

Lke-7 O/30
K/400-14/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 400
min. 14
min. 50

(9) A kisvárosias lakóterületen (Lk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

Lk-1 SZ/40
7,5/1000-20/30

Lk-2 SZ/45
7,5/1500-25/30

Lk-3 O/40
K/1500-18/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 40
max. 7,5
min. 1000
min. 20
min. 30

szabadonálló
max. 45
min. 7,5
min. 1500
min. 25
min. 30

oldalhatáron álló
max. 40
kialakult
min. 1500
min. 18
min. 30

Építési övezet jele

Lk-4 Z/30
K/400-K/20

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 30
kialakult
min. 400
kialakult
min. 20

Vegyes területek építési övezetei

13. § (1) A vegyes terület építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

Építési övezet jele

Vt-1 Z/40
4,5/800-15/30

Vt-2 Z/40
K/KK/40

Vt-3 SZ/40
K/K-K/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 40
max. 4,5
min. 800
min. 15
min. 30

zártsorú
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

szabadonálló
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

Építési övezet jele

Vt-4 O/40
K/K-K/40

Vt-5 O/35
4,5/800-14/30

Vt-6 SZ/60
6,5/1000-18/10

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

oldalhatáron álló
max. 35
max. 4,5
min. 800
min. 14
min. 30

szabadonálló
max. 60
max. 6,5
min. 1000
min. 18
min. 10

Építési övezet jele

Vt-7 Z/40
6,5/400-15/25

Vt-8 O/30
K/400-14/20

Vt-9 SZ/60
10,0/800-15/20

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 40
max. 6,5
min. 400
min. 15
min. 25

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 400
min. 14
min. 20

szabadonálló
max. 60
max. 10,0
min. 800
min. 15
min. 20

Építési övezet jele

Vt-10 SZ/60
6,5/800-15/30

Vt-11 Z/60
10,5/900-15/25

Vt-12 Z/50
6,5/400-15/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 60
max. 6,5
min. 800
min. 15
min. 30

zártsorú
max. 60
max. 10,5
min. 900
min. 15
min. 25

zártsorú
max. 50
max. 6,5
min. 400
min. 15
min. 25

Építési övezet jele

Vt-19 O/40 6,5/800-K/30

Vt-20 O/50
6,5/K-K/25

Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m)
Telekterület (m2) Telekszélesség (m) Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
max. 6,5
min. 800
kialakult
min. 30

oldalhatáron álló
max. 50
max. 6,5
kialakult
kialakult
min. 25

Építési övezet jele

Vt-21 Z/60
K/K-K/10

Vt-22 SZ/50
10,5/1000-15/30

Vt-23 Z/40 6,5/400-15/25

Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m)
Telekterület (m2) Telekszélesség (m) Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 60
kialakult
kialakult
kialakult
min. 10

szabadonálló
max. 50
max.10,5
min.1000
min. 15
min. 30

zártsorú
max. 40
max. 6,5
min. 400
min. 15
min. 25
A Vt-23 övezetben kizárólag közintézmény építhető.
(3) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele

Vt-1 Z/40
4,5/800-15/30

Vt-2 Z/40
K/KK/40

Vt-3 SZ/40
K/K-K/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 40
max. 4,5
min. 800
min. 15
min. 30

zártsorú
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

szabadonálló
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

Építési övezet jele

Vt-4 O/40
K/K-K/40

Vt-5 O/35
4,5/800-14/30

Vt-6 SZ/60
6,5/1000-18/10

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 40

oldalhatáron álló
max. 35
max. 4,5
min. 800
min. 14
min. 30

szabadonálló
max. 60
max. 6,5
min. 1000
min. 18
min. 10

Építési övezet jele

Vt-7 Z/40
6,5/400-15/25

Vt-8 O/30
K/400-14/20

Vt-9 SZ/60
10,0/800-15/20

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 40
max. 6,5
min. 400
min. 15
min. 25

oldalhatáron álló
max. 30
kialakult
min. 400
min. 14
min. 20

szabadonálló
max. 60
max. 10,0
min. 800
min. 15
min. 20

Építési övezet jele

Vt-10 SZ/60
6,5/800-15/30

Vt-11 Z/60
10,5/900-15/25

Vt-12 Z/50
6,5/400-15/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 60
max. 6,5
min. 800
min. 15
min. 30

zártsorú
max. 60
max. 10,5
min. 900
min. 15
min. 25

zártsorú
max. 50
max. 6,5
min. 400
min. 15
min. 25

Építési övezet jele

Vt-19 O/40 6,5/800-K/30

Vt-20 O/50
6,5/K-K/25

Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m)
Telekterület (m2) Telekszélesség (m) Zöldfelület (%)

oldalhatáron
max. 40
max. 6,5
min. 800
kialakult
min. 30

oldalhatáron álló
max. 50
max. 6,5
kialakult
kialakult
min. 25

Építési övezet jele

Vt-21 Z/60
K/K-K/10

Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m)
Telekterület (m2) Telekszélesség (m) Zöldfelület (%)

zártsorú
max. 60
kialakult
kialakult
kialakult
min. 10

Gazdasági területek építési övezetei

14. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
b) ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)
c) általános gazdálkodási terület (Gált).
(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A gazdasági területek építési telkei az 5-6. sz. melléklet szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.
(4) Az ipari területeken nem helyezhető el bűzös, nagy zajjal járó és különlegesen veszélyes gazdasági tevékenységhez szükséges építmény.
(5) Az övezetekben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetekben - ha azt a technológia megköveteli - a beépített terület 5%-ában el lehet térni.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) építési telkei az alábbiakban megállapított táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

Gksz-1 SZ/50
12,5/1800-30/25

Gksz-2 SZ/50
12,5/1500-30/25

Gksz-3 SZ/40
7,5/1500-20/30

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 50
max. 12,5
min. 1800
min. 30
min. 25

szabadonálló
max. 50
max. 12,5
min. 1500
min. 30
min. 25

szabadonálló
max. 40
max. 7,5
min. 1500
min. 20
min. 30

Építési övezet jele

Gksz-4 SZ/40
6,5/1500-20/30

Gksz-5 SZ/40
6,5/K-K/25

Gksz-6 SZ/40
8,0/700-15/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 40
max. 6,5
min. 1500
min. 20
min. 30

szabadonálló
max. 40
max. 6,5
kialakult
kialakult
min. 25

szabadonálló
max. 40
max. 8,0
min. 700
min. 15
min. 25

Építési övezet jele

Gksz-7 SZ/50

7,5/1500-20/20

Beépítési mód

szabadonálló

Beépítettség (%)

max. 50

Építménymagasság (m)

max. 7,5

Telekterület (m2)

min. 1500

Telekszélesség(m)

min. 20

Zöldfelület (%)

min. 20

(7) Az ipari gazdasági terület (Gip) építési telkei az alábbiakban megállapított táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

Gip-1 SZ/40
K/K-K/30

Gip-2 SZ/50
9,0/10000--/25

Gip-3 SZ/50
14,0/3000-50/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 40
kialakult
kialakult
kialakult
min. 30

szabadonálló
max. 50
max. 9,0
min. 10000
-
min. 25

szabadonálló
max. 50
max. 14,0
min. 3000
min. 50
min. 25

Építési övezet jele

Gip-4 K/30
K/K-K/50

Gip-5 SZ/50
10,5/3000--/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

kialakult
max. 30
kialakult
kialakult
kialakult
min. 50

szabadonálló
max. 50
max. 10,5
min. 3000
-
min. 25

(8) Az általános gazdasági terület (Gált) építési telkei az alábbiakban megállapított táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

Gált-1 SZ/70
12,5/2000-20/25

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 70
max. 12,5
min. 2000
min. 20
min. 25

Üdülőterület

15. § (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:

a) Üü üdülőházas üdülőterület.

b) Üh hétvégi házas üdülőterület.

(2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) Az üdülőházas üdülőterületek (Üü) az alábbiakban megállapított táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

Üü-1 SZ/30
6,0/1000-18/40

Üü-2 SZ/30
6,0/R-R/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 30
max. 6,0
min. 1000
min. 18
min. 40

szabadonálló
max. 30
max. 6,0
szab. terv készítendő
szab. terv készítendő
min. 40
(5) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) az alábbiakban megállapított táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele

Üh-1 O/15
4,5/360-14/60

Üh-2 O/20
4,5/500-14/60

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

oldalhatáron álló
max. 15
max. 4,5
min. 360
min. 14
min. 60

oldalhatáron álló
max. 20
max. 4,5
min. 500
min. 14
min. 60

Különleges területek építési övezetei

16. § (1) A különleges terület (K) sajátos használata szerint lehet:

a) Beépítésre szánt különleges terület:

aa) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp),

ab) mezőgazdasági üzemi terület (Kmg),

ac) hulladékkezelők, - lerakók területei (Kh).

b) Beépítésre nem szánt különleges terület

ba) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp),

bb) temető (Kt),

bc) nyersanyaglelőhely, bánya (Kb),

bd) mezőgazdasági üzemi terület (Kmg),

be) hulladékelhelyezési, ártalmatlanítási célú, hulladékudvar (Kh).

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az különleges területek építési telkei a 9. sz. melléklet szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.

(4) A nagy kiterjedésű, sportolási célú különleges övezet (Ksp), elsősorban sportolási célú építmények elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető 2 épülettömegben:

a) sportpálya,

b) sportcsarnok,

c) segédüzemi épület,

d) öltöző épület,

e) adminisztrációs épület

(5) A (Ksp) övezetben a (6) bekezdésben felsorolt valamelyik létesítmény megléte vagy egyidejű építése esetén létesíthető szállás jellegű épület, parkolóház.

(6) A (Ksp) övezetben kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhetők a következő funkciók:

a) kiskereskedelmi,

b) az övezeti előírásban megengedett legnagyobb építménymagasságot meghaladó építménymagasságú szórakoztató, sportolási és szabadidős berendezések és szerkezetek (pl. világítótorony, ugrótorony, óriáskerék, stb.)

c) egyházi,

d) oktatási,

e) egészségügyi,

f) szociális,

g) vendéglátó,

h) egyéb közösségi szórakoztató.

(7) A temető, illetve kegyeleti park (Kt) rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, kripták, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(8) A szabályozási tervlapon jelölt temető védőtávolságán belül nem létesíthető a következő kegyeleti érdekeket sértő zajos tevékenységű építmény:

- szórakozóhely szeszesitalt árusító kereskedelmi és vendéglátó egység.
(9) A különleges övezet - nyersanyaglelöhelyek (bányák) (Kb) telkei, építményei kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz szükséges:
a) segédüzemi építmény,
b) adminisztrációs épület,
c) szociális épület elhelyezésére szolgálnak.
(11) A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő táj rehabilitációt.
(12) A hulladékelhelyezési, ártalmatlanítási célú, hulladékudvar (Kh) különleges övezet kizárólag
- a hulladékgazdálkodás (gyűjtés, válogatás, ártalmatlanítás, újrahasznosítás, lerakás) technológiai építménye,
- a hulladékgazdálkodási technológiához kapcsolódó segédüzemi épület, adminisztrációs épület, szociális épület elhelyezésére szolgál.
(13) A különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmg), a növénytermesztés és az állattenyésztés építményei, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás építményei helyezhetők el.
(14) A különleges területek (K*) építési telkei az alábbiakban megállapított táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.

Építési övezet jele

Ksp SZ/40
8,5/1500-20/40

Kl SZ/15
K/K-K/60

Kh-1 SZ/2
4,5/K-K/50

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 40
max. 8,5
min. 1500
min. 20
min. 40

szabadonálló
max. 15
kialakult
kialakult
kialakult
min. 60

szabadonálló
max. 2
max. 4,5
kialakult
kialakult
min. 50

Építési övezet jele

Kmg-1 SZ/30
K/K-K/50

Kmg-2 SZ/1,5
6,0/6000-50/75

Kt SZ/2
3,5/K-K/60

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 30
kialakult
kialakult
kialakult
min. 50

szabadonálló
max. 1,5
max. 6,0
min. 6000
min. 50
min. 75

szabadonálló
max. 2
max. 3,5
kialakult
kialakult
min. 60

Építési övezet jele

Kh-2 SZ/10
10,5/10000-25/75

Kmg-3 O/40
12,5/1500-30/40

Beépítési mód
Beépítettség (%)
Építménymagasság (m)
Telekterület (m2)
Telekszélesség(m)
Zöldfelület (%)

szabadonálló
max. 10
min. 10,5
min. 10000
min. 25
min. 75

oldalhatáron álló
max. 40
max. 12,5
min. 1500
min. 30
min. 40

V. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Közlekedési és közmű területek

17. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint közúti közlekedési terület (KÖu), közműterület (KÖ) és kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (KÖk) lehet.

(2) A közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület.

Közlekedési területek

18. § (1) A közúthálózat elemeit az alábbi tervezési osztályok szerint kell a szabályozási
területek kialakítása során figyelembe venni:

a) 81 sz. főút meglévő külterületi szakasz K. IV. B.
b) 81 sz. főút meglévő belterületi szakasz B. IV. b. B.
c) 81 sz. főút tervezett elkerülő szakasz K. IV. B.
d) 88. sz. főút tervezett külterületi szakasz K. IV. B.
e) 13. sz. főút meglévő külterületi szakasz K. IV. B.
10

f) 8218 sz. út meglévő belterületei szakasz

B.V.c.C.

g) 8218 sz. út külterületi szakasz

K. VII. B.

h) 8207 sz. út meglévő belterületei szakasz

B.V.c.C.

i) 8207 sz. út külterületi szakasz

K. VII. B.

j) 82116 sz. út meglévő belterületei szakasz

B.V.c.C.

k) 82116 sz. út külterületi szakasz

K. VII. B.

1) Javasolt új összekötő utak belterületen

B.V.c.C.

m) Javasolt új összekötő utak külterületen

K. V. B.

n) Tervezett ipari feltáró és lakóutcák

B. VI. d. C.

o) Meglévő lakóutcák

B.V.c.C.

p) Egyéb mezőgazdasági utak

K. IV. A.
(2) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgykell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése,
d) biztosítható legyen.
(5) Ha a Széchenyi utcában új telekcsatlakozás kialakításához szükséges a meglévő közterületi parkoló megszüntetése, akkor a parkolót telken belül pótolni kell annak, aki érdekében a parkoló megszüntetésre került.

Közművek területei

19. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges szolgalmi jogot kell létesíteni az elhelyezéshez.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén az építés feltétele:

11
a) lakóterület esetén: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll (közüzemi villamos energia szolgáltatás, közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vezetékes szennyvízelvezetés, legalább közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte),
b) településközponti vegyes övezetben: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll,
c) gazdasági övezetben: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll,
d) üdülőterületen: legalább részleges közműellátás rendelkezésre áll.
(4) A közmű vezetékek és műtárgyak biztonsági övezetén belül a jogszabályban rögzített tilalmak és korlátozások a 10. melléklet szerint érvényesek.

20. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben, légvezeték-tartó oszlop nem maradhat közterületen.

(3) A közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

Vízellátás

22. § (2) A vízvezeték - hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre, ha ez műszaki akadályokba ütközik úgy a közmű szolgáltató hozzájárulásával lehet ettől eltérni.

Csapadék és vízelvezetés

23. § (1) A vízfolyás, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások part éleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3m, a másik oldalon legalább 1 m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni.

(3) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

Földgázellátás

24. § A gázellátás során szükségessé váló szerelt kémény a hátsókerti homlokzat kivételével csak elburkoltan, tégla-, kő karakterű burkolattal építhető.

Zöldterületek övezetei

25. § (1) Zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark, illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér. A zöldterületeknek közterületről közvetlenül megközelíthetönek
kell lenni.

(2) A közpark területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetönek kell lennie.

(4) Fasortelepítéseknél, kötelező fásításoknál, telken belüli fásításoknál tilos a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyarak) alkalmazása, ültetése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

Erdőterületek

26. § (1) Az erdőterület:

a) véderdő (Ev),

b) gazdasági (Eg),

(2) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Építmény akkor létesíthető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja és annak fenntartása, karbantartása miatt indokolt.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el, 10 ha-t meghaladó teleknagyság esetén max. 0,5%-os beépítettséggel.

Mezőgazdasági területek

27. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) mezőgazdasági kiskertes terület (Mk),

c) korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület (Mko).

(2) A mezőgazdasági övezetben gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségéről. Zárványterületek nem alakíthatóak ki.

(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei a vonatkozó előírások alapján helyezhetők el.

28. § (1) Mezőgazdasági kert övezetben (Mk) a kialakítható új telkek nagysága minimum 1500 m2, az épületek maximális bruttó alapterülete telkenként legfeljebb 90 m2 . A területen a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő formájú, anyaghasználatú és tömegű épület létesíthető.

(2) Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területeken (Mko) általános mezőgazdasági művelés esetén gazdasági épület 1,0 ha nagyságú területen helyezhető el, míg lakóépület szőlő művelés esetén 2,0 ha nagyságtól, egyéb művelési ág esetén 10,0 ha nagyságtól helyezhető el.

(3) A szőlőkataszterben nyilvántartott területeken elsősorban csak a szőlőműveléssel, borgazdálkodással, borturizmussal összefüggő épületek létesíthetőek. A területen a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő formájú, anyaghasználatú és tömegű épület létesíthető.

Vízgazdálkodási területek

29. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki.

V. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELEM

Tájvédelem

30. § (1) Védett természeti területen építmények csak akkor és csak úgy létesíthetők, hogy a természeti értékek fenntartása biztosítható legyen.

(2) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetes módon történhet.

(3) Szélerőmű csak általános mezőgazdasági (Má) övezetben helyezhető el a belterületi határtól mért 800 m-es távolságon kívül, akkor, ha a terület semmiféle természeti védelem (ökoháló, Natua2000) alatt nem áll, és a szélkerék miatt a legközelebbi lakóterület zajterhelése nem haladja meg a falusias lakóterületre meghatározott határértéket (nappal 50 dBA, éjjel 40 dBA). Erdők, vízfolyások partéleitől a szélkerék távolsága min. 50 m kell legyen. A szélerőművek kiszolgáló útjaiként a meglévő külterületi utakat kell felhasználni, a szélerőműhöz vezető földkábeleket a mezőgazdasági földutak nyomvonalában kell elhelyezni. A légi-akadály jelzést a mindenkor érvényes szabványok szerint kell kialakítani.

(4) A táj karakter tereprendezéssel vagy más földmunkával nem változtatható meg.

Zaj- és rezgésvédelem

31. § Lakóépületek, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

Hulladékgazdálkodás

32. § A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítő helyen engedélyezett.

Táj- és természetvédelem

33. § (1) Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét
biztosítani kell.

VI. Fejezet

Települési értékvédelem

34. §

(2) Országos védelemben részesülnek a 12. mellékletben felsorolt építmények.

Építési korlátozások

35. § Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

h) Közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belüli területek
i) Alternatív energiahasznosítás építményei (szél, biogáz, fúziós energia) lakóterületektől
800 m-es körzetben nem helyezhetőek el,
j) a szabályozási tervben Ev-vel jelölt területek a 27. § szerint.
k) Nagyüzemi állattartó telep, valamint állati eredetű hulladék, élőállat által termelthulladék feldolgozását végző telep, biogáz-erőmű nem létesíthető a meglévő és tervezettlakóterületektől mért 800 m-es távolságon belül.
VIII. Fejezet

Szabálysértési rendelkezések

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a helyi építési szabályzatról és átmeneti szabályozási előírásokról szóló 24/2000. (IX. 22.) önkormányzati rendelet, és a
b) 9/2010.(V.6.) önkormányzati rendelet a helyi építési szabályzatáról szóló 24/2000. (IX.22.) rendelet módosításáról.
c) 9/2010. (V.6.) sz. önkormányzati rendelet

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

7. melléklet

8. melléklet

9. melléklet

11. melléklet

12. melléklet