Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2016 (IX.9.) önkormányzati rendelete

A behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről

Hatályos: 2016. 10. 01

Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2016 (IX.9.) önkormányzati rendelete

A behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről

2016.10.01.

Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatra az önkormányzat valamennyi költségvetési szervére.

2. § E rendelet hatálya nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre.

2. A behajthatatlan követelések leírásának rendje

3. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat a 4. §-ban meghatározott esetekben.

(2) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

a) a behajthatatlan követelések felülvizsgálatát legalább évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni;

b) az a) pontban írt felülvizsgálat során a tárgyévi költségvetési törvényben megállapított értékhatárt meg nem haladó, kisösszegű, be nem hajtható követelés törléséről a polgármester dönt;

c) a b) pontban jelzett értékhatár felett a behajthatatlan követelések törléséről a képviselő-testület dönt.

3. Pénzügyi követelések elengedése

4. § Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,

e) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

f) ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik,

g) az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény és más törvény által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel.

5. § A pénzügyi követelések elengedése esetén e rendelet 3. §(2)bekezdését kell alkalmazni.

6. § (1) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot)
(2) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

7. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(2) A kis összegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

4. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba.