1. § Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, valamint az érvényesítés garanciáit.

2. § A rendelet 24. §-a és 26. §-a szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, annak igénybevételére, valamint a fizetendő térítési díjra vonatkozó szabály hatálya Kisbér, Aka, Ácsteszér, Ászár, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Császár, Ete, Kerékteleki, Réde, Súr, Tárkány és Vérteskethely Községek közigazgatási területére terjed ki.

3. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmeket - az Szt. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján - Kisbéren a Közös Önkormányzati Hivatalban, illetve Hántán, a városrészi kirendeltségen lehet benyújtani. A szociális alapszolgáltatásokkal és a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos kérelmeket a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

4. § A támogatás kifizetése bankszámlára utalással, vagy postai utalással, vagy a Kisbéri Közös Önkormányzat Hivatal házipénztárában történő kifizetéssel történik, ha az adott ellátást e rendelet másképp nem szabályozza.

5. § (1) Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, szociális rászorultság esetén, havi rendszerességgel, a jogosult számára települési támogatást nyújt:

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolást, gondozást végző személy részére,
• c) a gyógyszerkiadások viseléséhez.

(2) A Képviselő-testület a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti települési támogatás megállapítását a polgármesterre ruházza át.

(3) A képviselő-testület a 20. § szerinti időskorúak települési támogatásának megállapításáról és a támogatás nyújtásáról a Kisbéri Közös Önkormányzati Hivatal útján hivatalból gondoskodik.

6. § (1) Az e rendelet 5. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti települési támogatás egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni lakókörnyezetének rendezettségéről, vagyis:

• a) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) rendeltetésszerű használatáról,
• b) az épülethez tartozó udvar rendben tartásáról, különös tekintettel az ingatlanon esetlegesen található szemét és más hulladék eltávolításáról,
• c) zárt rendszerű udvari illemhely kialakításáról, azon épület vonatkozásában, ahol nem biztosított a települési szennyvízcsatornára történő csatlakozás,
• d) az épülethez tartozó kert gondozásáról, műveléséről,
• e) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, és
• f) az ingatlana előtt lévő járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzése környezettanulmány keretében ellenőrzésre kerül. Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg a lakókörnyezet, a polgármester 10 napos határidő kitűzésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, felszólítja a kérelmezőt.

(3) A 5. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint megállapított települési támogatás és a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználását ellenőrzi a polgármester. A felszólításra, a jogosultnak igazolnia kell a megállapító határozatban lévő havi, vagy egyszeri támogatás célirányú felhasználását:

• a) lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás esetében, az előző havi víz-, villany-, gázdíj vagy lakbér befizetését igazoló csekket, vagy bankszámlakivonatot. Előre töltős mérőkészülék esetében a feltöltésről szóló igazolást.
• b) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében, az előző havi gyógyszerek kiváltásakor kapott nyugtát.

(4) A (4) bekezdés szerinti települési támogatásról szóló megállapító határozatban figyelmeztetni kell a jogosultat az igazolásra alkalmas bizonylatok megőrzésére.

7. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (továbbiakban: lakhatási támogatás) iránti kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakhatási támogatás megállapításához mellékelni kell a háztartás tagjai, előző havi jövedelmének, rendszeres pénzellátásának hitelt érdemlő igazolását (munkáltatói jövedelemigazolás, vagy részletes bérlap, a nyugdíjfolyósító megállapító határozata, vagy tárgyévi összegről értesítő levél, kapott tartásdíj összegéről nyilatkozat stb.). Amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik úgy az erről szóló nyilatkozattal együtt kérelméhez csatolni kell a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának igazolását arról, hogy a nevezett személyek regisztrált álláskeresők és ellátásban nem részesülnek.

8. § (1) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 50.000. forintot, egyedül élő esetén a 70.000. forintot. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(1a) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,0;
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9;
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8;
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként: 0,8;
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként: 0,7.

(1b) A háztartásnak az a tagja, aki

• a) magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) egyedülállóként nevelő szülő (ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt),

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2) A lakhatási támogatás havi összege, egyedül élő esetén 2.500. forint, a háztartásban minden további személy után 300 forinttal növekszik. A támogatás összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a kérelmező számára átutalni.

(3) A lakhatási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani. Újabb kérelem beadására a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapon belül van lehetőség. A jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összege illeti meg a kérelmezőt.

(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ez utóbbiakat okirattal igazolni kell.

(5) Lakhatási támogatást ugyanazon személy csak egy lakásra igényelhet.

9. § (1) A lakhatási támogatást meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, vagy a 8. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a lakhatási támogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A lakhatási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel. Egyéb esetekben a hagyatéki leltárba kerül felvételre, és a törvényes örökösök részére kell kifizetni.

10. § (1) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolást, gondozást végző személy részére települési támogatás (továbbiakban: ápolási támogatás) iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az ápolási támogatás megállapításához mellékelni kell

• a) a család előző havi jövedelmének, rendszeres pénzellátásának hitelt érdemlő igazolását (munkáltatói jövedelemigazolás, vagy részletes bérlap, a nyugdíjfolyósító megállapító határozata, vagy tárgyévi összegről értesítő levél, kapott tartásdíj összegéről nyilatkozat stb.),
• b) a háziorvos 3. melléklet szerinti igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. Tartósan beteg az a személy, aki előre láthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

11. § (1) Ápolási támogatásra jogosult a következő hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogdó- a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 57.000. forintot, egyedülálló esetén a 70.000. forintot.

(3) Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. A támogatás összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a kérelmező számára átutalni.

(4) Az ápolási támogatást egy év időtartamra kell megállapítani. Újabb kérelem beadására, a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapon belül van lehetőség. A jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összege illeti meg a kérelmezőt.

(5) Az ápolási támogatás ugyanazon ápoltra csak egy jogosultnak állapítható meg.

(6) Az ápolási támogatást ugyanazon személy csak egy ápoltra igényelheti.

12. § (1) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

• a) a járási hivatal által megállapított, az Szt. 43. §-a szerinti, vagy 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjban részesül, vagy
• b) rendszeres pénzellátásban részesül, vagy
• c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, vagy
• d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
• e) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.

(2) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

• a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, vagy
• b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, vagy
• c) az ápolt személy meghal, vagy
• d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
• e) a 11. § (2) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben az ápolási támogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Az ápolási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel. Egyéb esetekben a hagyatéki leltárba kerül felvételre, és a törvényes örökösök részére kell kifizetni.

13. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás (továbbiakban: gyógyszertámogatás) iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A gyógyszertámogatás megállapításához mellékelni kell

• a) a család előző havi jövedelmének, rendszeres pénzellátásának hitelt érdemlő igazolását (munkáltatói jövedelemigazolás, vagy részletes bérlap, a nyugdíjfolyósító megállapító határozata, vagy tárgyévi összegről értesítő levél, kapott tartásdíj összegéről nyilatkozat stb.),
• b) amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik úgy az erről szóló nyilatkozattal együtt a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának igazolását arról, hogy a nevezett személyek regisztrált álláskeresők és ellátásban nem részesülnek,
• c) a háziorvos 5. melléklet szerinti igazolását a kérelmező havi rendszerességgel szedett gyógyszereinek költségéről.

(3) A havi gyógyszerköltség igazolásánál, a társadalombiztosító által támogatott gyógyszereknek, a beteg által fizetendő összegét kell figyelembe venni. Rendszeres gyógyszerköltségnek minősül, ha a beteg, előre láthatólag, 6 hónapnál hosszabb időtartamban kényszerül, az orvosa által felírt gyógyszerek szedésére.

14. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 50.000. forintot, egyedül élő esetén a 65.000. forintot, valamint a havi, rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a 6.000. forintot.

(2) A gyógyszertámogatás havi összege 6.000. forint. A támogatás összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a kérelmező számára átutalni.

(3) A gyógyszertámogatást egy év időtartamra kell megállapítani. Újabb kérelem beadására, a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző egy hónapon belül van lehetőség. A jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összege illeti meg a kérelmezőt.

15. § (1) Nem jogosult gyógyszertámogatásra a kérelmező, ha a járási hivatal által megállapított, az Szt. 49. §-ától 52. §-áig szabályozott közgyógyellátásban részesül.

(2) A gyógyszertámogatást meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő személy meghal, vagy a 16. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a gyógyszertámogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A gyógyszertámogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel. Egyéb esetekben a hagyatéki leltárba kerül felvételre, és a törvényes örökösök részére kell kifizetni.

16. § (1) Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, szociális rászorultság esetén a jogosult számára rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: rendkívüli támogatás) nyújt:

• a) rendkívüli élethelyzethez;
• b) temetési költségek viseléséhez.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli támogatás megállapítását a Szociális, Kulturális, Ifjúsági és Egyházügyi Bizottságra ruházza át, Hánta településrészen lakóhellyel, valamint tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező vonatkozásában a Hánta Bizottságra ruházza át.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli támogatás megállapítását a polgármesterre ruházza át.

17. § (1) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A rendkívüli támogatás megállapításához mellékelni kell

• a) a család előző havi jövedelmének, rendszeres pénzellátásának hitelt érdemlő igazolását (munkáltatói jövedelemigazolás, vagy részletes bérlap, a nyugdíjfolyósító megállapító határozata, vagy tárgyévi összegről értesítő levél, kapott tartásdíj összegéről nyilatkozat stb.),
• b) amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik úgy az erről szóló nyilatkozattal együtt a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának igazolását arról, hogy a nevezett személyek regisztrált álláskeresők és ellátásban nem részesülnek,
• c) a rendkívüli élethelyzetről igazolást,
• d) temetési költségek viseléséhez a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.

(3) Hivatalból indult rendkívüli támogatás feltétele, az érintett személy lakó-, vagy tartózkodási helyén végzett környezettanulmány. A környezettanulmány térjen ki a támogatásban érintett személy jövedelmi viszonyaira, havi rendszeres kiadásaira, életszínvonalára, lakáskörülménye rendezettségére.

18. § (1) Rendkívüli élethelyzethez nyújtott rendkívüli támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 110.000. forintot, egyedül élő esetén a 120.000. forintot.

(2) A temetési költségek viseléséhez nyújtott rendkívüli támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 57.000. forintot, egyedül élő esetén a 85.000. forintot.

(3) A rendkívüli támogatás egyszeri hozzájárulás azoknak, akik anyagi segítségre szorulnak. Nem állapítható meg a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre, vagy létfenntartási gondra való hivatkozással, 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre, kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás esetén.

(4) A temetési költségek viseléséhez igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet, az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be az eltemettető kérelmező.

(5) A rendkívüli támogatás folyósítása a kérelmező bankszámlájára történő utalással vagy a házipénztárban történő kifizetéssel történik, a megállapítást követő 10 napon belül.

(6) A rendkívüli élethelyzethez nyújtott rendkívüli támogatás összege legalább 1000 forint. A temetési költségek viseléséhez nyújtott rendkívüli támogatás összege 30.000 forint.

(7) A temetési költségek viseléséhez nyújtott rendkívüli támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(8) A temetési költségek viseléséhez megállapított rendkívüli támogatás megállapításának, vagy elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a kérelmező részére vissza kell juttatni.

19. § (1) A köztemetés iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A köztemetés megállapításához mellékelni kell

• a) az elhunyt halottvizsgálati bizonyítványának a másolatát,
• b) a család előző havi jövedelmének, rendszeres pénzellátásának hitelt érdemlő igazolását (munkáltatói jövedelemigazolás, vagy részletes bérlap, a nyugdíjfolyósító megállapító határozata, vagy tárgyévi összegről értesítő levél, kapott tartásdíj összegéről nyilatkozat stb.),

(3) Kisbér városában a megállapított legolcsóbb temetési forma hamvasztásos, ezért a közköltségen történő eltemettetés hamvasztásos temetés formában történik.

(4) Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közköltségen történő eltemettetésről való gondoskodás megállapítását a polgármesterre ruházza át.

20. § Kisbér Város Önkormányzata időskorúak települési támogatása címen hivatalból egyszeri természetbeni támogatást nyújt 5.000 Ft értékű ajándékcsomag formájában az adott év december 31 napjáig 70. életévüket betöltött kisbéri állandó lakóhellyel rendelkező lakosok számára minden év decemberében.

21. § (1) A személyes gondoskodás körében az Önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés,
• d) idősek nappali ellátása,
• e) idősek otthonában történő elhelyezés,
• f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(2) Rendkívüli élethelyzetben, ha a gondoskodás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, az intézményvezető haladéktalanul gondoskodik a 21. § szerinti, megfelelő intézményi ellátásról.

(3) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

• a) a házirendet súlyosan megsérti,
• b) a jogosultsági feltételek fennállása esetén a számára megállapított ellátást 30 napig nem veszi igénybe, s ennek okát hitelt érdemlően (orvosi igazolás, hatósági igazolás) nem tudja bizonyítani.

(4) A házirendet súlyosan megsérti az ellátott, ha:

• a) az intézmény dolgozóival, ellátottjaival szemben durva, agresszív viselkedést tanúsít, egészségüket vagy testi épségüket szándékos magatartással veszélyezteti,
• b) a házirendben foglaltakat többször, szándékos magatartással megsérti,
• c) az intézménynek szándékosan kárt okoz,
• d) az intézményben elhelyezett tárgyakat nem rendeltetésszerűen használja és ezzel szándékosan kárt okoz.

(5) A szociális alapellátások esetén a személyi térítési díj elengedésére az intézményvezető döntése alapján kerülhet sor írásbeli kérelem benyújtásával. Az intézményvezető rendkívüli élethelyzet esetén gyakorolhat méltányosságot. Rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül, aki

• a) munkanélkülivé vált,
• b) tartós kórházi kezelésben részesül, és ez legalább havi 50 %-os jövedelemkiesést jelent számára, vagy
• c) jövedelme oly mértékben lecsökkent, hogy kiadásai a létfenntartását veszélyeztetik.

(6) Az intézményi térítési díj felülvizsgálata során megállapított új díjat - a szociális ellátásért fizetendő személyi térítési díj alapjaként - a megállapítást követő hónap első napjától kell figyelembe venni.”

22. § (1) Az étkeztetést a rászorult kérelme alapján az önkormányzat biztosítja. Az ellátások igénybevétele, illetve megszüntetése iránti kérelmet az önkormányzatnál kell benyújtani. A kérelem előterjeszthető szóban és írásban egyaránt.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdésében megállapított feltételek fennállása esetén az önkormányzat étkeztetést nyújt minden jogosultnak, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

• a) betöltötte 65. életévét,
• b) egészségi állapota alapján rászorult,
• c) fogyatékos, pszichiátriai betegségben szenved,
• d) szenvedélybeteg,
• e) hajléktalan.

(3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.

(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos / kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben, vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(5) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és a fogyatékosságot igazoló okmányt csatolja.

(6) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget szakvéleménnyel kell igazolni.

(7) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

23. § A házi segítségnyújtást a rászorult írásbeli kérelme alapján a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ intézmény tevékenységi körében biztosítja az önkormányzat. A házi segítségnyújtás igénybevétele, illetve megszüntetése iránti kérelmet a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

24. § Kisbér Város Önkormányzata a családsegítést a kistérségi társulás formájában működő Alapellátási Központ működésével biztosítja.

25. § (1) A Képviselő-testület a nappali ellátást a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ révén biztosítja.

(2) A nappali ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ vezetőjénél lehet benyújtani.

26. § Az alapszolgáltatás keretében biztosított étkeztetést, valamint a gyermekvédelmi alapellátás körébe tartozó, átmeneti ellátást biztosító családok átmeneti otthona szolgáltatásait igénybevevő térítési díjat fizet. A fizetendő térítési díjak mértékét e rendelet 8. melléklete tartalmazza.

27. § (1) Az idősek otthonába történő elhelyezés iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) Az önkormányzat fenti ellátásokon túlmenően biztosítja, hogy a rászorultak az állapotuknak megfelelően szociális intézményben elhelyezéshez jussanak.

28. § Kisbér Város Önkormányzata által létrehozott szociális kerekasztalnak a következő szervek tagjai:

• a) az önkormányzat polgármestere
• b) a jegyző
• c) a szociális bizottság elnöke
• d) a helyi általános iskola igazgatója,
• e) a helyi óvoda és bölcsőde vezetője,
• f) a Védőnői Szolgálat képviselője,
• g) a járási hivatal képviselője,
• h) a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ vezetője,
• i) az „Őszi Napfény” Idősek Otthona intézményvezetője,
• j) a Vöröskereszt Kisbéri Szervezetének vezetője,
• k) a Máltai Szeretetszolgálat Kisbéri Szervezetének vezetője,
• l) az egyházak képviselői,
• m) a Városi Rendőrkapitányság megbízott képviselője,
• n) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője.

29. § (1) Kisbér Város Önkormányzata a gyermekjóléti szolgáltatást a kistérségi formában működő Alapellátási Központ működésével biztosítja.

(2) Rendkívüli élethelyzetben, ha a gondoskodás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, az intézményvezető haladéktalanul gondoskodik a megfelelő ellátásról.

(3) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

• a) a házirendet súlyosan megsérti,
• b) a jogosultsági feltételek fennállása esetén a számára megállapított ellátást 30 napig nem veszi igénybe, s ennek okát hitelt érdemlően (orvosi igazolás, hatósági igazolás) nem tudja bizonyítani.

(4) A házirendet súlyosan megsérti az ellátott, ha:

• a) az intézmény dolgozóival, ellátottjaival szemben durva, agresszív viselkedést tanúsít, egészségüket vagy testi épségüket szándékos magatartással veszélyezteti,
• b) a házirendben foglaltakat többször, szándékos magatartással megsérti,
• c) az intézménynek szándékosan kárt okoz,
• d) az intézményben elhelyezett tárgyakat nem rendeltetésszerűen használja és ezzel szándékosan kárt okoz.

(5) A szociális alapellátások esetén a személyi térítési díj elengedésére az intézményvezető döntése alapján kerülhet sor írásbeli kérelem benyújtásával. Az intézményvezető rendkívüli élethelyzet esetén gyakorolhat méltányosságot. Rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül, aki

• a) munkanélkülivé vált,
• b) tartós kórházi kezelésben részesül, és ez legalább havi 50 %-os jövedelemkiesést jelent
• c) jövedelme oly mértékben lecsökkent, hogy kiadásai a létfenntartását veszélyeztetik.

30. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását a Kisbéri Gyöngyszem Óvoda és Bölcsőde Kisbéri Bölcsődéje (2870 Kisbér, Széchenyi u. 6/A.) biztosítja.

(2) A bölcsődei ellátás igénybevétele iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt a bölcsődébe történő felvételről az írásban benyújtott kérelmek és mellékletei alapján.

31. § (1) Kisbér Város Önkormányzata az otthontalanná vált szülő és gyermeke átmeneti elhelyezését a családok átmeneti otthonában biztosítja.

(2) A családok átmeneti otthonába történő elhelyezés iránti írásbeli kérelem az intézmény vezetőjénél nyújtható be.

(3) A térítési díj havi összegét az ellátási szerződés aláírásával egy időben, de legkésőbb három napon belül egy összegben, előre kell megfizetni.

(4) A térítési díj összegét napi térítési díj esetén az ellátási szerződés aláírásával egy időben, de legkésőbb három napon belül egy összegben, előre kell megfizetni.

32. § (1) Ez a rendelet 2020. november 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete.