Mocsa község Önkormányzata Képviselő testületének

7/2005. (IV.25.) sz. rendelete

 a helyi építési szabályzatról

Mocsa község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 6. § 3/a pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet területi hatálya kiterjed Mocsa község teljes közigazgatási területére.
2. Mocsa község közigazgatási területén területet felhasználni csak a 19./2005. (IV.18.) sz. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv területfelhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad.
3. Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni a rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.
4. E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2. §

1. A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.

            A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.

2. A tervezett területfelhasználás, illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.
3. A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.
   1. Elsőrendű szabályozási elemek:

                        területfelhasználási egység határa

                        területfelhasználási egység megnevezése

2. Másodrendű szabályozási elemek:

                        szabályozási vonal

                        építési övezet, övezet határa, jele

                        építési övezet, övezet beépítési paraméterei

                        védőtávolságok

                        építési helyek

4. Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.
5. Másodrend szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.
6. Az építési övezetek közötti határ vonala annyiban irányadó, hogy rugalmasan követi az új telekalakítások vonalát, amennyiben az előírások engedélyezett keretei között változik.

Területfelhasználás

3. §

1. Beépítésre szánt területek:

• lakóterületek:              kertvárosi lakó,

                                                           falusias lakó,

• vegyes területek: településközponti vegyes,
• gazdasági:      kereskedelmi, szolgáltató gazdasági

                                               mezőgazdasági üzemi

• üdülőterület:   üdülőházas

                                               hétvégiházas

• különleges:     sportterület

                                               temető,

                                               szennyvíztelep

2. Beépítésre nem szánt területek

• közlekedési és közműterület
• zöldterület: közpark
• erdőterület:           védelmi rendeltetésű

                                               gazdasági rendeltetésű

                                               egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű

• mezőgazdasági:    ‑ általános mg. terület

                                               ‑ általános mg. terület szélerőmű parkkal

                                               ‑ kertes mg. terület

                                               ‑ korlátozott funkciójú mg. terület

• egyéb terület: vízgazdálkodási terület: tó, vízfolyás

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

Lakóterületek szabályozása

4.§

1. Kertvárosias lakóterület (Lke) a kertes családiházak általános területe, amely az eltérő paraméterek miatt több építési övezetre tagozódik.

            Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott           építmények is.

1. (Lke) O/30/4.5/600 jelű Lke–1 övezet a jellemzően kistelkes tömbök övezete, illetve az olyan beépítésre szánt lakóterület övezete, ahol nagyobb telkek kialakítására nincs esély.

                        Kialakítható telekterület: min. 600 m²

                        Beépíthető telekterület: min. 500 m²

                        Beépítési mód: oldalhatáron álló

                        Beépítettség: max. 30%

                        Építménymagasság: max. 4,5 m

                        Zöldterület: min. 50%

                        Építési terület:            előkert: min. 3 m, a kialakult utcafront figyelembevételével

                                                           oldalkert: min. 6m, ill. OTÉK 36.. § szerint

                                                           hátsókert: min. 6m

            Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület       5%-a (A 30%-on belül.)

2. (Lke) O/30/4,5/1000 jelű Lke-2 övezet a nagyobb telekterülettel rendelkező vagy ezután kialakítandó lakótömbök övezete.

                        Kialakítható telekterület: min. 1000 m²

                        Beépíthető telekterület: min. 800 m²

                        Beépítési mód: oldalhatáron álló

                        Beépítettség: max. 30%

                        Építménymagasság: max. 4,5 m

                        Zöldfelület: min. 50%

                        Építési terület: előkert: min. 5 m

                                               oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36..§ szerint

                                               hátsókert: min. 25 m

            Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület       5%-a (A 30%-on belül)

2. Kertvárosias lakóterületen (Lke) az OTÉK által nevesített intézmény esetén  az alábbi paraméterek vannak:
   • a beépítettség: max. 40%
   • építménymagasság: max. 6,0 m
   • zöldfelület: min. 30%
3. Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.
4. Falusias lakóterületek (Lf) a település külterülethez kapcsolódó úgynevezett „tóntúli, újtelepi” kertes családiházak építési övezetei, valamint Boldogasszonypuszta lakóterülete.

            Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 14.§-ban meghatározott            építmények is.

1. (Lf) O/30/4,5/1000 jelű övezet.

                        Beépítési mód: oldalhatáron álló

                        Beépítettség: max. 30%

                        Építménymagasság: max. 4,5 m

                        Zöldfelület: min. 40%

                        Építési terület: előkert: min. 5 m, a kialakult utcafront figyelembevételével

                                               oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36..§ szerint

                                               hátsókert: min. 25 m

            Állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület       15%-a (A 30%-on belül.)

Vegyes területek

5. §

1. Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően vegyes funkciójú. Lakó-, intéézményi-, kereskedelmi-stb. Építmények önálló rendeltetési egységeit vegyesíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken. A (Vt) területen lévő parkfelületek nem önálló területfelhasználási egységként, hanem zöldfelületként jelennek meg.
2. A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. Állattartó épület lakótelken sem engedélyezhető.
3. Beépítési paraméterek az építési övezeten belül telektömbre vonatkoztatva

            Beépítettség:                          max. 50%

            Zöldfelület:                            min. 20%

            Szintterület sűrűség:               max. 1,0

4. Beépítési paraméterek az építési övezeten belül egyedi telkekre vonatkoztatva:

            Telekterület:                min. 500 m²

            Beépítési mód:           oldalhatáron álló vagy szabadonálló

            Beépítettség:              lakótelkek esetén max. 30%

                                               intézmény esetén max. 60%

            Zöldfelület:                lakótelkek esetén min. 40%

                                               intézmény esetén min. 20%

            Építménymagasság:    lakótelkek esetén max. 4,5m

                                               intézmény esetén max. 7,5 m

            Építési terület:            elvi építési engedély keretében egyedileg határozza meg a helyi                                                    építési hatóság.

Gazdasági terület

6. §

1. A mezőgazdasági területeken belül megkülönböztetendő kereskedelmi, szolgáltató terület és mezőgazdasági üzemi gazdasági terület.
2. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
   1. Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telektömbre vonatkoztatva

                        Beépítettség:              max. 30%

                        Zöldfelület:                min. 30 %

                        Szintterületi sűrűség:  max. 0,5

2. Az Sz/30/9,0/10.000 jelű építési övezet beépítési paraméterei

                        Kialakítható telekterület:       min. 10.000 m²

                        Beépítési mód:                       szabadonálló

                        Beépítettség:              max. 30%

                        Építménymagasság:    max. 9,0 m

                        Zöldfelület:                min. 30%, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor                                                                  telepítendő

                        Építési terület: elő, oldal és hátsókert min. 10-10 m, ettől eltér, ahol a szabályozási                                              terv ennél szélesebb védő sávot határoz meg.

3. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület
   1. Mezőgazdasági üzemi (egyéb ipari) gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági majorok területe
   2. A területen ipari, településgazdálkodási létesítmények, továbbá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
   3. Beépítési paraméterek az építési övezetre vonatkoztatva:

                        Beépítettség:              max. 30%

                        Zöldfelület:                min. 40%

                        Szintterület-sűrűség:   0,5

4. Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telkekre vonatkoztatva:

                        Beépíthető telek területe: min. 3000 m²

                        Beépítési mód: szabadonálló

                        Beépítettség: max. 40%

                        Építménymagasság: max. 7,5 m

                        Zöldfelület: min. 30%

                        (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)

                        Építési terület:                       előkert:            min. 10 m

                                                           oldalkert:        min. 10 m

                                                           hátsókert:        min. 10m

4. A területfelhasználási egység területén belül zöldfelületként (zf) szabályozott területen a faállomány kötelezően megtartandó vagy ha nincs, kötelezően betelepítendő.

Üdülőterület

7.§

1. Üdülőterület a külterület-szabályozási terven üdülőházas területként (Üü) és részletes szabályozási terv készítésére kijelölt üdülőterületként (ÜT) szabályozott terület.
2. Üdülőházas területen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, közösségi horgászház, strand, sportlétesítmények és a szabadidő eltöltését és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

            Üdülőházas területen épület csak a szabályozási terv által lehatárolt építési helyen belül létesíthető.

            Beépíthető telek:                    min. 5000 m²

            Beépítési mód:                       szabadonálló

            Beépítettség:                          max. 20%

            Építménymagasság:               max. 7,5 m

            Zöldfelület:                            min. 40%

            Építési terület:                        előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m

            Közművesítettség mértéke:    teljes

1. A szabályozási terven részletes szabályozási terv készítésére kijelölt üdülőterületen (ÜT):
   1. üdülőházas terület,
   2. hétvégiházas terület,
   3. üdülőterületi közpark, és
   4. közlekedési terület alakítható ki a tavak területének és vízminőség-védelmének biztosításával.
2. A részletes szabályozási terv elkészítéséig csak a strandolás, vízi sportolás és horgászat építményei alakíthatók ki a következő feltételekkel:

                        Kialakítható és beépíthető telekterület: min. 5000 m²

                        Beépítési mód: szabadonálló

                        Beépítettség: max. 20%

                        Építménymagasság: max. 7,5 m

                        Zöldfelület: min. 40%

                        Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert): min. 10 m

                        épületek a tavak partjától legkevesebb 10 m-re létesíthetők

                        Közművesítettség mértéke: teljes

3. A vízellátás csak a csatornahálózat egyidejű kiépítésével és a község rendszerre való rákötéssel biztosítható.

Általános előírások

8. §

1. Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telkeket az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.
2. A min. kialakítható telekterület alól felmentést jelent, ha nem adás-vétel útján alakul ki, hanem pl. osztatlan közös telek osztása-nevesítése, kárpótlás, tagi rész stb.
3. A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatóak, de bontásuk esetén az előírt előkert és szabályozási vonal betartandó.
4. A 4,5 m-es max. építménymagassággal szabályozott építési övezetben földszintes vagy földszint-tetőteres épületek építhetőek, emeletes épület vagy épületrész nem.
5. A beépítettség alsó határát el nem érő telek telekösszevonással a szomszéd lakótelkekhez csatolható vagy beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.
6. Az épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30°-tól 50º-ig engedélyezhető piros, barna és sötétzöld színben. Hullámpala, nád, műanyag és fémlemez fedés nem engedélyezhető. A tetőhajlásszögek szimmetrikusok legyenek.
7. 2 m² feletti méretű reklámhordozó (óriásplakát) sem az épületeken, sem vázra szerelve nem létesíthető, 1 és 2 m² közötti építési engedéllyel létesíthető.
8. 10 m² beépített alapterületet meghaladó állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság bevonásával engedélyezhető.

Különleges területek

9. §

1. Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt
   • sportterület (Ks)
   • temető (Kt)
   • kegyeleti park (Kk)
   • szennyvíztisztító telep (Ksz)
2. Sportterület (Ks) a kizárólagosan sportolási létesítmények és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgáló terület

            Sportterület beépítési paraméterei:

            Beépíthető és kialakítható telek területe:                  min. 5000 m²

            Beépítési mód:                                                          szabadonálló

            Beépítettség:                                                             max. 10%

            Építménymagasság:                                                   max. 7,5 m

            Zöldfelület:                                                               min. 40%

            Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert):            min. 5 m

3. Temetők (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:

            Beépíthető telek:                                                       kialakult

            Beépítési mód:                                                          szabadonálló

            Beépítettség:                                                             max. 10%

            Építménymagasság:                                                   max. 3,5 m

            Építési terület (előkert, oldalkert, hátsókert):            min. 10 m

            Zöldfelület:                                                               min. 40%

4. Kegyeleti park (Kk) a szabályozási terv szerinti Tömörd-puszta volt temető területe. A kegyeleti park területén építmények nem alakíthatók ki.
5. Szennyvíztisztító telep (Ksz) területén csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.

Közlekedési és közműterületek

10. §

1. A szabályozási terv a belterületen megkülönböztet szabályozási szélességgel nem jelölt, kialakultnak elfogadott és szabályozási vonallal és szabályozási szélességgel jelölt kialakítandó közlekedési és közműterületet. (Köu)
2. A külterületen közútként (KÖu) az országos közutak és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.

            Az M1 autópálya szabályozási szélessége 60 m, az országos mellékutaké 30 m.

3. A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3.) szerinti építmények helyezhetők el.
4. A belterületen három szabályozási szintet különböztetünk meg:
   1. országos mellékutak, helyi gyűjtő utak: 16-22 m, szabályozási terv szerint,
   2. egyéb települési lakó- és kiszolgáló utak: 16-12-8 m, szabályozási terv szerint,
   3. gyalog út és egyirányú, vegyes forgalmú út: 6-4 m
5. A közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.
6. A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető.

            A telekalakítások során csak a teljes közművesítéssel minősíthető a telek építési telekké,             használatbavételi engedély csak a teljes közművesítés függvényében adható ki.

7. A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

            Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.

            A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem        adható ki a tervezett szabályozás végrehajtásáig.

8. Belterületi útépítés esetén a közvilágítás is kiépítendő.
9. A lakó- és gazdasági területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.

            Temető, sport- és intézményi területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat        által meghatározott közterületen kell a parkolást kialakítani.

Zöldterületek

11. §

1. Zöldterület (Z) övezeti jelölést kaptak a méretüknél, kiépítettségüknél fogva közfunkciót ellátni képes (díszkert, szabadidős- illetve rendezvényi park), vagy arra alkalmassá tehető közterületek.
2. Ebben az övezetben max. 2%-os mértékig elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ában nevesített építmények.

Erdőterület

12. §

1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.
2. Az erdősítésre kijelölt területeken a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
3. Az erdőépület az építmények elhelyezése szempontjából
   1. védelmi (Ev),
   2. gazdasági (Eg)
   3. turisztikai (Et)

            elsődleges rendeltetésű.

4. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
5. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

            Beépíthető telek területe:       10 ha (100 000 m²)

            Beépítési mód:                       szabadonálló

            Beépítettség:                          max. 0,1%

            Építménymagasság:               max. 4,5 m

6. Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) a sportterülethez kapcsolódó, továbbá a Tóntúli legelő erdőterülete. Az övezet területén a rendeltetésének megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyi-szociális turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolja az erdőt és az építmények elhelyezéséhez hozzájárul.
7. Turisztikai rendeltetésű erdőterület Et-I övezetében a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó nem épület jellegű építmények alakíthatók ki.
8. Turisztikai rendeltetésű erdőterület Et-II övezetében a (7) bekezdés építményein kívül elhelyezhető:

• vadászház
• erdőhöz kapcsolódó kereskedelmi szállásépület (kemping, turistaház)
• sátorozó hely (táborhely)

            a következő feltételekkel:

            Beépíthető telek területe:       10 ha (100 000 m²)

            Beépítési mód:                       szabadonálló

            Beépítettség:                          max. 1,0%

            Építménymagasság:               max. 4,5 m

            Közművesítettség:                 teljes

Mezőgazdasági terület

13. §

Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

1. általános mezőgazdasági terület (Má)
2. kertes mezőgazdasági terület (Mk)
3. korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko)

Általános mezőgazdasági terület

14. §

1. Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

2. Általános mezőgazdasági terület Má-I övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

            Kialakítható és beépíthető telek:                   min. 1500 m²

            (lakóépület esetén az OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint)

            Beépítési mód:                                                          szabadonálló

            Beépítettség:                                                  max. 3%

            Építménymagasság:                                       max. 5 m

            Építési terület:                        előkert:                       min. 10 m

                                               oldalkert:                    min. 6 m

3. Általános mezőgazdasági terület Má-II övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

            Beépíthető telek területe szőlőművelési ágú telek esetén:

            gazdasági épület esetén:                    min. 3000 m²

            lakóépület esetén:                              min. 10 000 m²

            Beépíthető telek területe nem szőlőművelési ágú telek esetén:

            gazdasági épület esetén:                    min. 10 000 m²

            lakóépület esetén:                              min. 100 000 m²

            Kialakítható legkisebb telek területe:

            szőlőművelési ág esetén:                    min. 3000 m²

            nem szőlőművelési ág esetén:            min. 10 000 m²

            Beépítési mód:                                                          szabadonálló

            Beépítettség mértéke:                                                max. 3%

            Építménymagasság:                                                   max. 7,5 m

            Építési terület:                                    előkert:                      min. 10 m

                                                           oldalkert:                    min. 10 m

4. Az Má-sz jelű övezet területén szélerőmű-tornyok is létesíthetők. Gazdasági épületek és lakóépületek az Má-II övezetre vonatkozó előírások és ezen bekezdés előírásainak együttes alkalmazásával, szélerőmű-tornyok pedig a következő védőtávolságok betartásával létesíthetőek:
   1. Szélerőmű-torony és mezőgazdasági területen lévő lakóépület között a legkisebb védőtávolság 400 m.
   2. Szélerőmű-torony kertes mezőgazdasági területtől legalább 400 m-re létesíthető.
   3. Autópályától 100 m, a szabályozott országos mellékutaktól 50 m védőtávolságon belül szélerőmű torony nem létesíthető.
   4. Legalább a dőléstávolság, de legkevesebb 150 m védőtávolság biztosítandó gazdasági épületek, erdőterület, nagy feszültségű elektromos távvezeték és a szélerőmű-tornyok között.
   5. A szélerőmű-tornyok a közigazgatási határ mentén úgy helyezhetők el, hogy a szomszédos települések határos területfelhasználását, helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.
5. A beépíthetőség szempontjából szőlőművelési ágú az a telek, amelynek területe legalább 80%-án művelt szőlőültetvény található. Szőlőművelési ágú telken gazdasági épület csak a szőlő- és borgazdálkodással, továbbá borturizmussal és -kereskedelemmel összefüggő lehet.

Kertes mezőgazdasági terület

15.§

1.         Kertes mezőgazdasági területen (Mk) - amely a volt zártkerteket foglalja magában - pince,         ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház, szerszám-, vegyszer-,            kisgép-, terménytároló épület helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá            lakóépület.

2.         A területen

            a)         a 720 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

            b)         a 720-1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban                               nyilvántartott telken, illetve

            c)         az 1500 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban                                    nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince)                             helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 3 %-a, de legfeljebb                90 m2 lehet.

3.         A beépítés paraméterei:

                                                                       Mk-I övezetben                      Mk-II övezetben

            Beépíthető telek területe                    720 m2                                   720 m2

            Kialakítható telek területe                 2000 m2                                 720 m2

            Beépítési mód                                    oldalhatáron álló                    oldalhatáron álló

                                                                       vagy szabadonálló                  vagy szabadonálló

            Beépítettség                                       3% (max. 90 m2)                    3% (max. 90 m2)

            Építménymagasság                            3,5 m                                      3,5 m

            Építési terület             előkert:            min. 5 m - max. 10 m             min. 5 m

               oldalkert oldalhatárú beép.:                        6 m                                         6 m

               oldalkert szabadonálló beép.:         3 m                                         3 m

4.         A terület Mk-I övezetében épület csak a közutak mentén helyezhető el. Az épület kialakítása      csak 40-45-os hajlásszögű, max. 7,5 m gerincmagasságú nyeregtetős lehet.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

16.§

1.         Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (KM) a felszíni vizek védelme és a          természet- és tájképvédelem érdekében

            a)         az Mko-0 jelű övezetben épület nem létesíthető,

            b)         az Mko-I jelű övezetben csak a gyepterületek fenntartását, a bemutatást, ismeretterjesztést vagy a sportolást szolgáló állattartó épületek helyezhetők el.

2.         Az Mko-I övezet beépítési paraméterei:

            Beépíthető telek területe:                              min. 100 000 m2

            Kialakítható telek területe:                            min. 10 000 m2

            Beépítési mód:                                               szabadonálló

            Beépítettség:                                                  max. 1%

            Építménymagasság:                                       max. 4,5 m

            Építési terület: elő-, oldal-, hátsókert            min. 10 m

3.         Épületek a vízgazdálkodási területtől legalább 50 m távolságban alakíthatók ki.

Egyéb terület

17.§

1.       Vízgazdálkodási terület (V) a szabályozott vízfolyások és állóvizek területe.

2.       Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások betartásával létesíthetők.

IV.  KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Környezetterhelési határértékek

18.§

1.       Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

          A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni.

Környezetvédelmi általános előírások

19. §

1.       A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes hatásvizsgálatot kell készíteni. A 2,0 MW-nál nagyobb teljesítményű szélerőmű hatásvizsgálat köteles.

2.       Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj- és természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

Föld védelme

20. §

1.       A közigazgatási területen olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

2.       A termőföld védelmét a magasabb szintű jogszabály alapján köteles végrehajtani.

3.       Mocsa közigazgatási területe nem tartozik a nitrátérzékeny területek közé.

Vizek védelme

21. §

1.       Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

2.       A meglévő és távlati vízbázisok védelmét magasabb rendű jogszabályok alapján biztosítani kell.

3.       Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz elvezetést is meg kell oldani.

4.       A felszín alatti vizek szennyezés érzékenységi besorolása „B” azaz érzékeny kategóriába tartozik Ci = C2.

5.       Felszíni vizekbe a 3. vízminőség-védelemi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.

Levegőtisztaság-védelme

22. §

1.       Levegőszennyezettség szempontjából Mocsa község a 3. zónába és a szennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportba tartozik.

          Kéndioxid:                   E                                             Nitrogéndioxid:          C

          Szénmonoxid:               F                                             Szilárd (PM 10):         B

          Benzol:                         E

Hulladékgazdálkodás

23. §

1.         A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben           lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

2.         A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a             mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és     végrehajtani.

3.         A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása az engedélyezett fogadóállomásokon lehetséges.

4.       Szelektív hulladékgyűjtés fokozatos bevezetése szükséges hulladékudvar és gyűjtőszigetek          kialakításával.

V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

Közművesítés

24.§

1.       A közművezetékek és létesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, továbbá a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

2.       A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára

                        - vízellátás

                        - szennyvíz elvezetés

                        - csapadékvíz elvezetés

                        - vezetékes gázellátás

                        - távközlés

          a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak  szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi   közutak mentén  vezetett  közművezetékek elhelyezését  a közút kezelőjével való egyezetés alapján  lehet  elhelyezni.

3.       A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

4.       A külterületi lakóépületek és majorok közműellátása közműpótlókkal történik.

5.       A fejlesztési területek közműellátását a belterületek közműhálózatára kell kapcsolni.

6.       A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.  A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

7.       Az ipari szennyvizeket a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A közcsatornába bevezetett víz minőségének ki kell elégítenie az érvényes előírásokat.

8.       A fejlesztési területen a csapadékvizeket fel kell fogni, szükség esetén előtisztítandó, majd nyílt árokban vagy csatornában a befogadó árokba, patakba vezethető vízjogi engedély alapján.

9.       Mind az Önkormányzati kezelésű, mind a Társulati kezelésű, mind a Vízügyi Igazgatóság Szakmérnöksége kezelésében lévő vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

10.     A 750 m³/d kapacitású, kommunális szennyvíztisztító telep védőtávolsága a szennyvíztelep határvonalától számított 150 m.

11.     A közművezetékek védőtávolsága

                        - az ivóvíz távvezeték védőtávolsága            2 - 2  m

                     - a szennyvíznyomócső védőtávolsága          2  - 2 m

                        - a termékvezeték védőtávolsága                  5 - 5 m

                        - hírközlő távvezeték védőtávolsága             1 - 1 m

                        - a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága          D90 alatt  4 - 4 m

                                                                                                          D90 felett 5 - 5 m      

                 - a középnyomású elosztó hálózat védőtávolsága     D90 alatt 4 – 4 m

                                                                                                          D90 felett 5 – 5 m

            - 20 kV-os légvezeték védőtávolsága

                        belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

                        külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m

            - 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.

13.     A 350 m3 / kapacitású OMS rendszerű teljesoxidációs eleveniszapos szennyvíztisztító - kezelő, tároló és elhelyező építmények legkisebb távolsága (védőterülete) >> 150 m.

14.     Mind az Önkormányzati kezelésű, mind a Társulati kezelésű vízfolyások mindkét partján 3 - 3 méter szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

15.     A vízellátást szolgáló 2 db rétegvíz kút védőterülete 10 méter sugarú kör.

A rétegvíz kút a vízadó réteg feletti agyagréteg védettséggel rendelkezik.

A kút vizének vasas jellege réteg eredetű.

16.     A távlati vízbázisok védelmét a 123/1997-es kormányrendelet szabályozza.

          A hidrogeológiai védőidom, védőövezet rendeltetése: a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem.

VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Az értékvédelem hatálya

25. §

1.    Az értékvédelem kiterjed:          védett épületekre,

                                                           védett területekre.

2.    A védelemben részesített objektumokról, azok bővítéséről (a védelem kiterjesztéséről) vagy csökkentéséről (valamely védett objektum törléséről) az önkormányzat képviselő testülete külön helyi védelmi rendeletben dönt az Örökségvédelmi Hatástanulmány figyelembevételével.

3.    A védelmi rendelet személyi hatálya kiterjed a védelem alá vont objektumok tulajdonosaira, üzemeltetőire, fenntartóira is. Ezeket a természetes vagy jogi személyeket az Önkormányzat a védelemről és annak vonzatáról értesíteni köteles.

4.    A védett épületekről, építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, és a védelmet a tulajdoni lapra bejegyezteti.

Építészeti védelem

28. §

1.    Az önkormányzat védelemben részesíti a helytörténeti, településképi szempontból fontos     (mellékletben felsorolt) épületeket.

2.    A védelemben részesített épületen bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás) tervezése  során a tervező tervtanácsi illetve kamarai szakvéleményt köteles beszerezni. É-1 kategóriájú tervező esetén a szakvélemény beszerzése nem szükséges.

3.    A védett épületek állagmegóvásához, a történetileg hiteles architektúra visszaállításához a tulajdonos az önkormányzattól támogatást igényelhet, az önkormányzat támogatást adhat, eseti testületi döntés alapján.

4.    A védett épületek tömegét, tetőhajlásszögét, homlokzat-, párkány- és gerincmagasságát, nyílásarányait felújítás esetén meg kell tartani, illetve azokat (korábbi szakszerűtlen beavatkozás esetén) helyre kell állítani.

Területi védelem

27. §

1.    Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi és régészeti szempontból védett területnek minősíti a szabályozási terv szerint - - R - - jelzéssel határolt területeket.

2.    A védett területeken tereprendezést, közművesítést, építést csak az önkormányzatnak és a megyei múzeumnak való előzetes bejelentés után, a velük való egyeztetés alapján, a régészeti leletmentést, illetve feltárást követően lehet végezni.

3.    Mocsa teljes közigazgatási területén bármilyen lelet előbukkanása esetén a múzeum értesítendő, és a munkálatok a velük való egyeztetés függvényében folytatható.

Természetvédelem

28.§

1.    A helyi jelentőségű természeti értékek és területek védetté nyilvánítását egy külön eljárás keretében kell végrehajtani. A rendezési terv ehhez javaslattal szolgál.

2.    A Natúra 2000 területeken a természeti állapot megőrzendő. Bármilyen gazdasági tevékenység, tereprendezés, növényirtás vagy telepítés a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.

3.    A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie.

Fák telepítésekor előnyben kell részesíteni az őshonos lombos fafajtákat.

VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS

29.§

1.       Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

a)    autópálya tengelyvonalától számított 100-100 m védőtávolság, ahol építmények a Közlekedési Felügyelet szakhatósági hozzájárulása esetén létesíthetők;

b)    egyéb országos közutak tengelyvonalától számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények a Közlekedési Felügyelet szakhatósági hozzájárulása esetén létesíthetők;

c)    kijelölt hígtrágya derítő telepek 1000 m védőtávolságán belül lakóépület, élelmiszer-feldolgozó és -tároló, 500 m védőtávolságon belül - a derítőhöz tartozó állattartó telepen kívül - új állattartó telep építményei sem alakíthatók ki;

d)    temetők és sportterület szabályozási terv szerinti területétől 100 m védőtávolságán belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető;

e)    a szabályozási terven lehatárolt üdülőterülettől 500 m védőtávolságon belül állattartó építmény nem létesíthető;

f)    a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető;

g)    a "belterület szabályozási terv" szerint szabályozott belterülettől számított 500 m védőtávolságon belül új állattartó telep nem létesíthető.

h)    szélkerék telepítése korlátozott a 14. § 4. pontja szerint.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30.§

1.    Ezen szabályozási rendelettel hatályát veszti Mocsa önkormányzatának 9/1999. (XI. 01.)  sz. rendelete a helyi építési szabályzatról.

2.    E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

            Áy József s.k.                                                                                      Treier Imréné s. k.

            polgármester                                                                                                 jegyző

1 sz. FÜGGELÉK

a Helyi Építési Szabályzat VI. Helyi Értékvédelmi Szabályozás című fejezetéhez

Helyi védelem alatt álló épületek

1. Református templom (Öreg utca)
2. A bencés szerzetesrend épületmaradványai: istálló, magtár (Tömörd puszta)

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

Műemléki védelem alatt áll:

1. Római Katolikus templom, Kis utca

2. Szentháromság szobor, Öreg utca

Helyi régészeti védelem alatt áll:

R.16. Mocsa-Öregcsém          Hrsz. 0364/2

R.17. Mocsa-Haraszt             Hrsz. 1429