1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mocsa Község Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/

(2) Az önkormányzat székhelye: 2911 Mocsa, Hősök tere 1.

(3) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló. A képviselő-testület a címer és a zászló leírását, használatuk szabályait az erről szóló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(4) A hivatal megnevezése: Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal /továbbiakban: hivatal/. Székhelye: 2911 Mocsa, Hősök tere 1.

(5) A képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozásuk rendjét az elismerő címekről szóló önkormányzati rendeletében állapította meg.

(6) A település ünnepe:

• a) falunap, május utolsó szombati napja
• b) Nagybúcsú, október első vasárnapja és hétfője
• c) Kisbúcsú, október második vasárnapja.

(7) Az önkormányzat Magyar Államkincstárnál vezetett törzskönyvi bejegyzéséhez szükséges adatait az 1. melléklet tartalmazza

2. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal székhely településének házasságkötő terme. A közmeghallgatás hivatalos helyszíne a Petőfi Sándor Művelődési Ház.

(3) A képviselő-testület ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzati intézmények vezetői.

(4) A napirendhez eseti jelleggel meghívott személyeket az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.

4. § (1) A képviselőtestület szükség szerint - általában havonta egyszer -, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testület július és augusztus hónapban nem tart ülést.

5. § (1) A képviselő-testület a 4. §-tól eltérően a munkatervében szereplő üléseken kívül rendkívüli ülést is tarthat. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

6. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyév január 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 30 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot tehetnek:

• a) a települési képviselők,
• b) az alpolgármester
• c) a képviselő-testület bizottságai,
• d) az intézményvezetők,
• e) a jegyző,
• f) a helyi társadalmi szervezetek és egyházak, vagy
• g) a körzet országgyűlési képviselője.

(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyév január 15. napjáig juttatják el a polgármesternek.

7. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén tájékoztatást ad a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

• a) az ülések tervezett időpontja,
• b) az ülés tervezett napirendje,
• c) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve, és
• d) a közmeghallgatás időpontja.

8. § (1) A meghívó tartalmazza:

• a) az ülés napját, helyét és a kezdési időpontját,
• b) a tervezett napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
• c) az ülés típusát és az ülés összehívójának aláírását.

(2) Rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés meghívóját az ülést megelőző nap 12. órájáig kell kézbesíteni a képviselők és a meghívottak részére.

(3) A testületi /bizottsági/ ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon történő közzététellel kell értesíteni.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és napirendjéről a település valamennyi lakóházába írásos meghívót kell kézbesíteni.

(5) Az írásos előterjesztéseket a meghívóval együtt kell megküldeni a települési képviselők számára.

(6) Az egyes napirendek megtárgyalásához a tanácskozási joggal meghívottak részére az előterjesztéseket nem, csak a meghívót kell megküldeni.

(7) A testületi ülésről készült kivonatos jegyzőkönyvet kettő példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a hivatalban, a másikat a könyvtárban kell őrizni.

(8) A jegyzőkönyv tartalmazza a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

9. § A polgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

10. § (1) A napirendekhez kapcsolódó előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

• a) a polgármester
• b) az alpolgármester,
• c) a jegyző
• d) a képviselő
• e) a képviselő-testület bizottsága
• f) az intézményvezető, és
• g) a település lakosságát érintő kérdésről való beszámolóra, tájékoztatóra felkért személy vagy szervezet képviselője.

(3) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 6 nappal a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

• a) önkormányzati rendeletalkotás,
• b) a gazdálkodást érintő beszámolók, tervek, koncepciók, és
• c) az önkormányzat működésével összefüggő tervek, programok

esetében.

(5) Az előterjesztés tartalmazza:

• a) az előterjesztő nevét és aláírását
• b) a napirend tárgyának rövid megjelölését
• c) a döntés jogszabályi alapját, előzményeit
• d) a döntési alternatívákat, az azokat megalapozó adatokat, tényeket
• e) a döntés következményeit, lehetséges hatásait
• f) a döntési javaslatot (határozati javaslat vagy rendelet tervezet), és
• g) határidő és felelős megnevezését.

(6) Rendes ülés esetében a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a testület két ülése közötti időben tett intézkedésekről, tárgyalásokról és megbeszélésekről, továbbá az előző ülésen elhangzott közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

11. § Sürgősségi indítvány szóban vagy írásban terjeszthető elő. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet benyújtani a képviselő-testület elé, ha az érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

12. § (1) A polgármester akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatás, illetve tartós távollét esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

• a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri,
• b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
• c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
• d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
• e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról szavazzon a képviselő-testület, és
• f) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a határozatot.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

13. § (1) Az ülést vezető és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről való levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A képviselőknek, a meghívottaknak előterjesztésenként legfeljebb 5 perc hozzászólási időt kell biztosítani. Ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség maximum egy perc időtartamban.

(4) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(5) Az egyes napirendek tárgyalása legfeljebb 30 percig tarthat.

15. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen a házasságkötő terem jobb és bal oldalán elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A hallgatóság tagjai a napirendekhez abban az esetben szólhatnak hozzá, ha a polgármester erre a napirend tárgyalása során lehetőséget biztosít.

(3) Az ülést vezető legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság hozzászólásra jelentkező minden egyes tagjának.

(4) Az előterjesztéssel kapcsolatos ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség legfeljebb egy perc időtartamban.

(5) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladatai a következők:

• a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére,
• b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától,
• c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ,
• d) nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén pedig az érintett állampolgárt a terem elhagyására kötelezheti.

16. § (1) Az ülést vezető a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(3) A képviselők nyílt szavazás keretében kézfelemeléssel szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, köteles a szavazást megismételni.

(4) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság végzi.

(5) Ha a titkos szavazás lebonyolításakor az Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság nem teljes számban van jelen, akkor a képviselő-testület szavazat-számláló bizottságot hoz létre a szavazás lebonyolítására.

(6) A név szerinti szavazás esetén a polgármester a képviselők névsorát betűrendben olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az ülést vezető szavazatát név szerinti szavazáskor utolsóként adja le. A név szerinti szavazásról készült külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azzal a képviselők több mint fele egyetért.

17. § Amennyiben a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /továbbiakban: Mötv./ szerint a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, egy havi tiszteletdíjának megvonásával büntethető. E jogkövetkezmény alkalmazásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

18. § (1) E szakasz alkalmazásában:

• 1. Kérdés: Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, szervezeti, működési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
• 2. Interpelláció: önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérés alapján meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamely ügyben.

(2) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.

(3) A képviselő felvilágosítást kérhet az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontban meghatározottak szerinti személyektől és módon. Ha a felvilágosítást adó írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. A válasz elfogadásáról a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpellációt benyújtó képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, vagy valamelyik bizottság elnökét.

(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

(6) Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, ebbe külső szakértő is bevonható. A vizsgálati eljárásban az interpelláló képviselő maga is részt vesz.

(7) A képviselők az ülés végén külön napirend keretében közérdekű bejelentéseket tehetnek. A bejelentések nyomán tett intézkedésekről a polgármester a következő ülésen a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló keretében beszámol a képviselő-testületnek.

19. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szervezeteknek.

(2) A határozatok végrehajtásáról szóló előterjesztést a polgármester a rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

20. § (1) Az önkormányzati rendeletet a hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(3) A rendeletek szövege az önkormányzat honlapján is közzétételre kerül.

(4) Önkormányzati rendelet alkotását írásban kezdeményezheti:

• a) települési képviselő,
• b) az önkormányzati bizottságok,
• c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
• d) a település társadalmi szervezeteinek vezetői,
• e) az önkormányzati társulás tagjai, és
• f) a választópolgárok. Amennyiben a kezdeményezés a választópolgároktól érkezik, a polgármester előterjesztésére, a képviselő-testület dönt a felvetés elfogadásáról, az elkészítés módjáról és határidejéről.

(5) A rendelettervezet előkészítése:

• a) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapít meg,
• b) a tervezetet a hivatal készíti el.
• c) megbízható az előkésztéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is,

(6) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelyről a lakosságot hirdetmények elhelyezése révén, és a honlapon értesíteni kell.

(7) Az előterjesztő az előkésztést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

21. § A jegyző jogszabálysértő döntés vagy működés esetén szóban jelzi a képviselő-testületnek a jogszabálysértés tényét. Amennyiben a jelzést nem fogadják el, akkor írásban kell rögzíteni a jegyző jelzését és a képviselő-testület álláspontját.

22. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik.

(2) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
• b) az elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és
• c) minden háztartásba kiküldött írásos tájékoztatón.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a polgármester lehetőleg azonnal válaszol.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás rendjének fenntartására a 15. szakaszban foglaltakat kell alkalmazni az (1) bekezdés kivételével.

23. § A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.

24. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre.

• a) Pénzügyi Bizottság három fővel,
• b) Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság három fővel.

(2) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Az ideiglenes bizottságot - melyek működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók - különösen a következő feladatok megoldására célszerű létrehozni:

• a) egy-egy önkormányzati döntés tervezetének előkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenőrzésére.
• b) a képviselő-testület elé kerülő olyan jelentős napirendeknek az előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot, koordinációt és széles körű tájékozódást igényelnek, vagy
• c) társulások megállapodásának előkésztésére.

25. § (1) A bizottságok a feladatkörüket érintő előterjesztéseket a testületi ülést megelőzően kötelesek megtárgyalni, állást foglalni.

(2) A bizottsági ülésen a szavazás kézfeltartással történik.

(3) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntések lényegéről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(4) A bizottság a tevékenységéről 4 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 4. melléklete rögzíti.

26. § (1) A polgármester tisztségét főállású jogviszonyban látja el.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

27. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - az igazgatási ügyintéző munkakört gyakorló köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

28. § (1) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A hivatal jogállását és feladatait a képviselő-testület által jóváhagyott, a Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

29. § Mocsa Község Önkormányzata tagja a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulásnak, valamint a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak.

30. § A Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás a következő társulási feladatokat látja el: településfejlesztés, településrendezés, egészségügyi alapellátás keretében központi ügyelet, gyermekek átmeneti gondozása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, fogyatékossággal élők nappali ellátása, belső ellenőrzés, gyepmesteri feladatok, város- és községgazdálkodás, ingatlan- és vagyongazdálkodás, közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, összehangolásában.

31. § A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás a következő feladatot látja el: a KEOP projektek keretében megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási rendszer egységes működtetése, és a rekultiváció megvalósítását biztosító közbeszerzési eljárások lefolytatása, valamint a szükséges szerződések megkötése.

32. § Mocsa Község Önkormányzata a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, helyettes szülő ellátás biztosítására megállapodást kötött a Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézménnyel.

33. § A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

34. § (1) E rendelet 2019. november 4. napján 16.30 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(XI.24.) önkormányzati rendelete a Mocsa Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.