Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006 (XI.16.) önkormányzati rendelete

Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006 (XI.16.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2021. 04. 22- 2021. 10. 31

Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006 (XI.16.) önkormányzati rendelete

Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006 (XI.16.) önkormányzati rendelete[1]

a helyi építési szabályzatról

Nagyigmánd nagyközség önkormányzatának képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Nagyigmánd nagyközség teljes közigazgatási területére.

(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezési szerint szabad.

(3) E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. A szabályozás elemei

2. § (1) A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg. A belterületi határ a szerkezeti terven jelöltek szerint módosítható.

(2) A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.

(3) A szabályozás elemei elsőrendűek vagy másodrendűek.

  • a) Elsőrendű szabályozási elemek:
    • aa) területfelhasználási egység határa
    • ab) területfelhasználási egység megnevezése
  • b) Másodrendű szabályozási elemek:
    • ba) szabályozási vonal
    • bb) építési övezet, övezet határa, jele
    • bc) építési övezet, övezet beépítési paraméterei
    • bd) védőtávolságok
    • be) építési helyek

(4) Elsőrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.

(5) Másodrendű szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.

3. Területfelhasználás

3. § (1) Beépítésre szánt területek:

  • a) lakóterületek:
    • aa) kisvárosias lakó
    • ab) kertvárosias lakó,

    ac)falusias lakó,

  • b) vegyes területek: központi vegyes,
  • c) gazdasági terület:
    • ca) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági
    • cb) ipari gazdasági
    • cc) mezőgazdasági üzemi
  • d) üdülőterület: üdülőházas
  • e) különleges terület:
    • ea) rekreációs terület,
    • eb) temető
    • ec)[2] mezőgazdasági üzemi terület

(2) Beépítésre nem szánt területek:

  • a) közlekedési és közműterület
  • b) zöldterület: közpark
  • c) erdőterület:
    • ca) védelmi rendeltetésű
    • cb) gazdasági rendeltetésű
  • d) mezőgazdasági:
    • da) általános mg. terület
    • db) általános mg. terület szélerőmű parkkal
    • dc) kertes mg. terület
    • de) korlátozott funkciójú mg. terület
  • e) vízgazdálkodási terület: tó, vízfolyás

II. FEJEZET Beépítésre szánt területek szabályozása

4. Lakóterületek szabályozása

4. § (1) Kisvárosias lakóterület (Lk) tömbtelkes, többszintes lakóházak és sorgarázsok telekcsoportja. Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az építési övezetben az OTÉK 12. §-ban meghatározott építmények is.

(Lk) O, Sz/40/7,5/1000 jelű építési övezet

Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, lakóház és 300 m2 sorgarázs esetén

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 40 % lakóház és 50% sorgarázs esetén

Építménymagasság: max. 7,5 m lakóház és 3,5 m sorgarázs esetén

Zöldfelület: min. 20 % lakóház esetén

Építési hely: előkert: min. 5 m lakóház esetén

Állattartó épület és gazdasági célú melléképület nem létesíthető. Garázs sorgarázs jelleggel építhető, a fenti paraméterek szerint, több garázsnak közös telek kialakításával, közúti csatlakozással.

(2) Kertvárosias lakóterület (Lke) a kistelkes belső telektömbök területe. Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is.

a) (Lke) O/30/ 4,5/ 800 jelű építési övezet, illetve Lke-1

Kialakítható telekterület: min. 800 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m

Beépíthető telekterület: min. 600 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 30 %

Építménymagasság: max. 4,5 m

Zöldfelület: min. 50 %

Építési hely: előkert: min. 5 m,

oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint,

min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m, vagy keskenyebb telekszélesség esetén

hátsókert: min. 10 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén,

min. 20 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén.

Állattartó vagy műhely (vállalkozási) épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a. (A 30%-on belül.)

b) (Lke) O/ 30/ 4,5/ 500 jelű építési övezet illetve Lke-2

Kialakítható telekterület: min. 500 m2, kialakítható telekszélesség min. 16 m

Beépíthető telekterület: min. 300 m2, beépíthető telekszélesség min. 12 m

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 30 %

Építménymagasság: max. 4,5 m

Zöldfelület: min. 50 %

Építési hely: előkert: min. 5 m általános esetben,

kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint

oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § szerint

min. 4 m a kialakult beépítéseknél 14 m vagy keskenyebb telekszélesség esetén

hátsókert: min. 6 m a 40 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

min. 15 m a 40 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

Állattartó vagy műhely (vállalkozási) épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a. (A 30%-on belül.)

(3) Falusias lakóterületek (Lf) a település külterületéhez kapcsolódó illetve belső nagytelkes kertes családiházak építési övezetei.

Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK által nevesített funk-ciójú épületek is.

(Lf) O/30/4,5/1000 jelű építési övezet:

Kialakítható telekterület: min. 1000 m2, kialakítható telekszélesség min. 18 m

Beépíthető telekterület: min. 600 m2, beépíthető telekszélesség min. 14 m

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 30%

Építménymagasság: max. 4,5 m

Zöldfelület: min. 40%

Építési hely: előkert: 5 m általános esetben, kiépült utcákon a kialakult homlokzat vonal szerint

oldalkert: OTÉK szerint

hátsókert: 10 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

25 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

50 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén.

Állattartó vagy műhely (vállalkozási) épület beépíthető alapterülete max. a telek-terület 15%-a (a 30%-on belül).

(4) Lf területen belül a Jókai utca 1-15 számú lakótelkek esetén az előkert eltérő módon min. 10 m.

(5) Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.

(6) A Pápai József utcáról nyitott, tervezett véderdővel határos teleksor csak a véderdő telepítése után építhető be. (Lásd szabályozási tervet.)

5. Vegyes területek

5. § (1) Központi vegyes terület (Vk) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően intézményi vagy vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken. A (Vk) területen lévő parkfelületek nem önálló területfelhasználási egységként, hanem zöldfelületként jelennek meg.

(2) A (Vk) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít.

(3) (Vk) O,Sz/30/9,0/1000 jelű építési övezet, illetve Vk-1:

Kialakítható telekterület: min. 1000 m2

Beépítési mód: oldalhatáron álló illetve szabadonálló

Beépítettség: max. 30%

Építménymagasság: max. 12 m

Zöldfelület: min. 40 %

Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, illetve 5 m

oldalkert: OTÉK szerint

hátsókert: 10 m az 50 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

25 m az 50 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén.

(4) (Vk) O/30/9,0/500 jelű építési övezet, illetve Vk-2

Kialakítható telekterület: min. 500 m2

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 30 %

Zöldfelület: min. 40 %

Építménymagasság: max. 7,5 m intézmény esetén, max. 4,5 m lakóépület esetén

Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint,

oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § szerint

(5) (Vk) Z/60/6,0/100 jelű építési övezet, illetve Vk-3

Kialakítható telekterület: min. 100 m2

Beépítési mód: zártsorú

Beépítettség: max. 60 %

Zöldfelület: min. 10 %

Építménymagasság: max. 6,0 m

Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint.

(6) (Vk) Sz, Z/60/6,0/200 jelű építési övezet, illetve Vk-4

Kialakítható telekterület: min. 200 m2

Beépítési mód: szabadonálló és zártsorú

Beépítettség: max. 60 %

Zöldfelület: min. 10 %

Építménymagasság: max. 6,0 m

Építési hely: előkert: min. 5 m

hátsókert: min. 6 m.

(6a) (Vk) SZ/40/9,0/1000 jelű építési övezet, illetve Vk-5

Kialakítható terület: 1000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 40 %

Zöldfelület: min. 30 %

Építménymagasság: 9,0 m

Építési hely: elő, oldal és hátsó kert 3-3 m

(7) (Vk) területen belül állattartó épület nem építhető (lakótelken sem).

(8) A József Attila utca mentén kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó egységek építhetők, de ennek feltétele a jelenlegi töltőállomás fejépületének bontása, átépítése az egységes utcakép jegyében.

6. Gazdasági terület

6. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, ipari gazdasági területek és mezőgazdasági üzemi gazdasági területetek lehetnek.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.

  • a) A (Gksz) Sz/40/7,5/3000 jelű építési övezet:

Kialakítható telekterület: min. 3000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 40%

Építménymagasság: max. 7,5 m, ami technológiai szempontból indokolt esetben meghaladható

Zöldfelület: min. 20%, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő,

illetve védő zöld a szabályozási terv szerint

Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert: 5-5 m, illetve védő zöld sáv szerint.”

b) A (Gksz) Sz/30/7,5/3000 jelű építési övezet:

Kialakítható telekterület: min. 3000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 30%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelület: min. 20%, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő, illetve védő zöld a szabályozási terv szerint

Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert: 5-5 m, illetve védő zöld sáv szerint.

c)

d) A (Gksz) Sz/60/7,5/1500 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 1500 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 60%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési hely: előkert min. 3 m
oldalkert min. 3 m
hátsókert min. 3 m
Az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetben, ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló, szárító torony st.) a beépíthető terület 30%-ában el lehet térni.

(3) Ipari gazdasági terület (Gip) az OTÉK 20 .§-ban meghatározott gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgáló övezet. (Egyéb ipari terület)

a) (Gip) SZ/50/12,0/10000 jelű építésű övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telekterület: min 10000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max 50%

Építménymagasság: általánosan max. 12,0 m, de technológiai szükségességből meghaladható.

Zöldfelület: min 25 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő.

Építési hely: előkert 10 m, oldal- és hátsókert 6-6 m.

(b)

c) A (Gip) SZ/50/12,0/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telek terület: min 5000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max 50%

Építménymagasság: általánosan max 12,0 m, de technológiai szükségességből meghaladható.

Zöldfelület: min 25%, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő.

Építési hely: előkert 8 m, oldal- és hátsókert 6-6 m. A 03/16 és 03/20 hrsz. telkek esetében a közigazgatási határ mentén az oldalkert kialakult, 0 m.”

d) A (Gip) SZ/50/10,5/1000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható terület: min. 1000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 50 %

Építménymagasság: 10,5 m

Zöldfelület: min. 25 %

Építési hely: elő, oldal és hátsó kert 1-1 m a 0289/2 hrsz. telken, a bővítményén 5-5 m.

(4) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

a) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági majorok és mezőgazdasági üzemi jellegű építmények elhelyezése céljából kijelölt terület.

b) A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.

c) Az (Gm) Sz/20/7,5/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telek területe: min. 3000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 20%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelület: min. 30% (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)

Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert min. 10-10 m.

d) A (Gm) Sz/30/7,5/3000 jelű építési övezet a belterületen lévő Gm övezet:

Kialakítható telek területe: min. 3000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 30%

Építménymagasság: max. 7,5 m, ami technológiai szempontból indokolt esetben

meghaladható

Zöldfelület: min. 30%, (ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)

Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert: 10-10 m.

7. Üdülőházas üdülőterület

7. § (1) Üdülőházas területen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, közösségi horgászház, sportlétesítmények és a szabadidő eltöltését és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

  • a) Az (Üü) Sz/20/7,5/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telek: min. 5000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 20%

Építménymagasság: max. 7,5 m

Zöldfelület: min. 40%

Építési hely: előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m

Közművesítettség mértéke: részleges (saját szennyvíztároló)

8. Különleges területek

8. § (1) Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt

  • a) rekreációs terület (KR)
  • b) temető (KT)
  • c)[3] mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

(2) Rekreációs (KR) szabályozott területén a szálláshely, vendéglátás, kikapcsolódás célú építmények alakíthatók ki.

Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2

Beépítési mód: szabadonálló és oldalhatáron álló

Beépítettség: max. 30%

Építménymagasság: max. 6,0 m

Építési hely: előkert, oldalkert (szabadonálló esetén) min. 10-10 m, illetve védő zöld szerint

(3) Temetők (KT) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel

Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10000 m2, illetve kialakult

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 10%

Építménymagasság: max. 6,0 m

Építési hely: előkert, oldalkert min. 5-5 m

A temetők 50 m-es védőtávolságán belül a temetők nyugalmát zavaró vagy kegyeletsértő tevékenység nem engedélyezhető.

(4) A Kmü Sz/40/7,5/1500 jelű Különleges mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági növénytermesztés, feldolgozás, állattartás tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el a következő feltételekkel
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 1500 m2, illetve kialakult
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési hely: előkert min. 3 m
oldalkert min. 3 m
hátsókert min. 3 m
Az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetben, ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló, szárító torony stb.) a beépíthető terület 30%-ában el lehet térni.

(5) A Kmü Sz/40/7,5/3000 jelű Különleges mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági növénytermesztés, feldolgozás, állattartás tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el a következő feltételekkel
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 3000 m2, illetve kialakult
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max 40%
Építménymagasság: max 7,5 m
Építési hely: előkert min. 3 m
oldalkert min 3 m
hátsókert min 3 m
Az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságtól egyedi esetben, ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló, szárító torony stb.) a beépíthető terület 30%-ában el lehet térni.

III. FEJEZET Beépítésre nem szánt területek szabályozása

9. Közlekedési és közműterületek

9. § (1) A szabályozási terv a belterületen megkülönböztet szabályozási szélességgel nem jelölt, kialakultnak elfogadott és szabályozási vonallal és szabályozási szélességgel jelölt kialakítandó közlekedési és közműterületet. (KÖu)

(2) A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot. A 13. sz. főút gyorsforgalmi útnak tervezett, szabályozási szélesség 60 m.

(3) A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A belterületen 5 szabályozási szintet különböztetünk meg.

  • a) országos mellékutak: Tárkányi út, Győri út, Ácsi út, József A. út, Kossuth L. utca, Szendi út, Jókai utca, Bajcsy Zs. út: 16-22-30 m,
  • b) gyűjtőutak: Ördöghegyi út, Esze Tamás utca és 0294/8 hrsz. út: 22 m,
  • c) lakó utak, kiszolgáló utak: 12-14-16-22 m,
  • d) egyirányú, vegyes forgalmú utak: 6-9 m,
  • e) gyalogos út: 3-6 m.

(5) A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők. Ha a telekalakítás úgy kívánja, több lehet, kevesebb nem.

(6) Az új utaknál a közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

(7) A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.

A szabályozással érintett telkeken azonban semmilyen telekalakítási-, építési engedély nem adható ki, csak a tervezett szabályozás figyelembevételével.

(8) A lakó-, gazdasági és különleges területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.

A központi vegyes intézmények és temetők esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani egyedi tervezés és engedélyeztetés szerint.

(9) A 13 út fejlesztése során a Jókai utcai bejárat két oldalán zajvédő fal telepítendő környezetvédelmi terv alapján.

(10) A Komárom-Székesfehérvár vasút korszerűsítése, fejlesztése esetén járulékos beruházásként zajvédő falat kell építeni az Arany J. utca - Vasút utca mentén környezetvédelmi méretezés szerint.

10. Zöldterületek

10. § (1) Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület.

(2) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

(3) Közpark területén az OTÉK 27. § szerinti építmények legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagassággal alakíthatók ki a terület 2%-ának mértékéig.

(4) A beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területeken a fejlesztés, építés miatt kivágandó fák pótlásáról telken belül vagy közterületen gondoskodni kell a telek tulajdonosának. A kivágandó fák helyett előnevelt fákat kell telepíteni. A kötelezően elültetendő fák törzsátmérői összegének a kivágott fa 1 m magasságában mért törzsátmérője 1,5-szeresének kell lennie.

11. Erdőterület

11. § (1) Erdőterület a szabályozási tervlapon E jellel szabályozott meglévő erdő, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt területfelhasználási egység.

(2) Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

(3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

  • a) védelmi (Ev),
  • b) gazdasági (Eg),

övezetekre tagolódik.

(4) A szabályozási terven védelmi erdő övezetként (Ev) szabályozott területen épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(5) Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2)

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 0,1%

Építménymagasság: max. 4,5 m

12. Mezőgazdasági terület

12. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

  • a) általános mezőgazdasági terület (Má)
  • b) általános mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal
  • c) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
  • d) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko)

(2) A min. kialakítható telekterület alól felmentést jelent, ha nem adás-vétel útján alakul ki, hanem pl. osztatlan közös telek osztása-nevesítése, kárpótlás, tagi rész, stb.

13. Általános mezőgazdasági terület

13. § (1) Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

(2) Általános mezőgazdasági területen Má1 övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe:

gazdasági épület esetén: min. 10 000 m2 (1 ha)

lakóépület esetén: min. 100 000 m2 (10 ha)

Kialakítható legkisebb telek területe: min. 10 000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség mértéke: max. 3%

Épület építménymagassága: max. 7,5 m

Építési terület: előkert: min. 10 m

oldalkert: min. 10 m

(3) Általános mezőgazdasági területen az Má2 övezetben az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe:

gazdasági épület esetén: min. 3000 m2

lakóépület esetén: min. 6000 m2

Kialakítható legkisebb telek területe: min. 3000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség mértéke: max. 3%, ebből lakóépület max. 1,5%

Épület építménymagassága: max. 7,5 m

Építési terület: előkert: min. 10 m

oldalkert: min. 10 m

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha a családi vállalkozás tagjainak tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe eléri a 20 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken az (1) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők:

A beépíthető telek területe: 10000 m2

A beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség: max. 20 %

Épület építménymagassága: max. 7,5 m

Az építési terület: előkert: min. 10 m

oldalkert: min. 10 m

(5) Az Má-sz jelű övezet területén szélerőmű-tornyok is létesíthetők. Gazdasági épületek és lakóépületek az Má2 övezetre vonatkozó előírások és ezen bekezdés előírásainak együttes alkalmazásával, szélerőmű-tornyok pedig a következő védőtávolságok betartásával létesíthetőek:

a) Szélerőmű-torony és mezőgazdasági területen levő lakóépület között a legkisebb védőtávolság 400 m.

b) Szélerőmű-torony és gazdasági terület, mezőgazdasági épület között a legkisebb védőtávolság 150 m.

c) Szélerőmű-torony lakóterülettől, üdülőterülettől legalább 800 m védőtávolság biztosításával létesíthető.

d) Szélerőmű-torony nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 80 m, termékvezetéktől legalább 50m távolságban létesíthető.

e) Vasút területétől és szabályozott országos mellékutaktól 50 m védőtávolságon belül szélerőmű torony nem létesíthető.

f) A szélerőmű-tornyok a közigazgatási határ mentén úgy helyezhetők el, hogy a szomszédos települések határos jelenlegi területfelhasználását, és jelenlegi helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.

g) Erdőterülettől legalább 25 m védőtávolság biztosítandó.

h) Kertes mezőgazdasági területtől szélerőmű torony 300 m-re létesíthető.

(A védőtávolságok a torony tengelyétől értendők.)

14. Kertes mezőgazdasági terület

14. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház, gyümölcs-, terménytároló lehet, elhelyezhető továbbá pince.

(3) A Mk1 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

Beépíthető telek területe: min. 720 m2

Kialakítható legkisebb telek területe: min. 1500 m2

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Beépítettség mértéke: max. 3%, de legfeljebb 60 m2

Épület építménymagassága: max. 4,5 m

Építési terület: előkert: min. 5 m

oldalkert: min. 6 m

(4) A Mk2 övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

Beépíthető telek területe: min. 3000 m2

Kialakítható legkisebb telek területe: min. 3000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség mértéke: legfeljebb 90 m2

Épület építménymagassága: max. 4,5 m

Építési terület: előkert: min. 5 m

oldalkert: min. 3 m

15. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

15. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko) a vízfolyások mentén lévő vízminőségvédelmi szempontból érzékeny és a védett természeti területeken lévő mezőgazdasági terület.

(2) (Mko)1 korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.

(3) (Mko)2 korlátozott funkciójú területén csak a legeltetéses állattartást esetleg lovassportot kiszolgáló gazdasági-, szociális és lakó épületek alakíthatók ki.

Az épületek kialakításának feltételei:

Beépíthető és kialakítható telek területe min. 50000 m2 (5 ha)

Beépítési mód szabadonálló

Beépítettség mértéke 1,0 %

Építménymagasság max 6,0 m

Építési terület:előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m

Az övezetben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő, nyeregtetős épületek építhetők.

16. Vízgazdálkodási terület

16. § (1) Vízgazdálkodási terület a vízfolyások (V) és a halastavak (Vh) területe.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el, külön jogszabály szerint.

IV. FEJEZET Környezetvédelmi szabályozás

17. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő "háttér" értékekkel együtt kell figyelembe venni.

A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(3) A belterületen olyan létesítmény nem tervezhető, amely zajvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.

(4) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek

a) közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,

b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),

c) a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,

d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint

e) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.

(5) A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a tevékenység vagy az építmény helye szerinti kibocsátási határértékeket.

(6) Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei :

a) lakóterület településközpont vegyes területen (iskola, óvoda):

nappal - 50 dB

éjjel - 40 dB

b) családiházas lakóterületen

nappal - 50 dB

éjjel - 40 dB

c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen

nappal - 60 dB

éjjel - 50 dB

(7) Talajvédelmi létesítmények területén építmény nem helyezhető el.

(8) A földfeltöltéshez használt anyagokat a felhasználásuk előtt minősíttetni kell.

(9) Hígtrágya-tárolók szigeteléssel létesíthetőek.

(10) A település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába tartozik.

(11) A fejlesztésre szánt mezőgazdasági területen a tényleges beépítésig hasznosítási kötelezettség áll fenn.

(12) Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál - a technológiai fegyelem betartása mellett - a vizeket kezelni, tisztítani kell.

(13) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása szennyvíztisztító telepen lehetséges.

(14) A felszíni vizekbe csak a 3. vízminőségvédelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.

(15) Levegőtisztaságvédelmi szempontból Nagyigmánd az „F” zóna csoportba tartozik, ezért ennek megfelelő határértékeket kell betartani.

(16) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

V. FEJEZET Közműlétesítmények

18. § (1) A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára

  • a) vízellátás
  • b) szennyvíz elvezetés
  • c) csapadékvíz elvezetés
  • d) vezetékes gázellátás
  • e) távközlés

a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi közutak mentén vezetett közművezetékek elhelyezését a közút kezelőjével való egyezetés alapján lehet elhelyezni.

(2) A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

(3) A belterületi építési telkeken új közműpótló berendezés már nem engedélyezhető.

A telekalakítások során csak a teljes közművesítéssel minősíthető a telek építési telekké, építési engedély csak a teljes közművesítés függvényében adható ki.

(4) A külterületi lakóépületek és majorok közműellátása közműpótlókkal is történhet.

(5) A fejlesztési területek közműellátását a belterületek közműhálózatára kell kapcsolni.

(6) A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(7) Az ipari szennyvizeket a közcsatornába csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A közcsatornába bevezetett víz minőségének ki kell elégíteni az érvényes előírásokat.

(8) A fejlesztési területen a csapadékvizeket fel kell fogni, szükség esetén előtisztítandó, majd nyílt árokban vagy csatornában a befogadó árkokba, patakokba vezethető vízjogi engedély alapján.

(9) Az Önkormányzati kezelésű és a Társulati kezelésű vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából. A Vízügyi Igazgatóság Szakmérnöksége kezelésében lévő vízfolyások mindkét partján 6-6 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

(10) A közművezetékek védőtávolsága

a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m

b) a szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m

c) a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m

d) hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m

e) a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága D90 alatt 4 - 4 m

D90 felett 5 - 5 m

f) 20 kV-os légvezeték védőtávolsága

belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m

g) 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.

(11) Az elektromos hálózat fejlesztése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az elektromos ellátást megoldani.

VI. FEJEZET Helyi értékvédelmi szabályozás

17. Az értékvédelem hatálya

19. § * Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 12/2018. (XII.3) önkormányzati rendelet 34. § b) pontja. Hatálytalan: 2019. január 1-től.

18. Építészeti védelem

20. § * Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 12/2018. (XII.3) önkormányzati rendelet 34. § b) pontja. Hatálytalan: 2019. január 1-től.

19. Területi védelem

21. § * Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 12/2018. (XII.3) önkormányzati rendelet 34. § b) pontja. Hatálytalan: 2019. január 1-től.

20. Természetvédelem

22. § * Hatályon kívül helyezte a településkép védelméről szóló 12/2018. (XII.3) önkormányzati rendelet 34. § b) pontja. Hatálytalan: 2019. január 1-től.

VII. FEJEZET Építési korlátozás

23. § (1) Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

  • a) országos közutak tengelyvonalától számított 100-100 illetve 50-50 m védőtávolság, ahol mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető, egyéb építmények külön jogszabály szerint létesíthetők,
  • b) vasútvonal tengelyétől számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények csak külön jogszabály szerint létesíthetők,
  • c) dögkonténer 500 m védőtávolsága, amelyen belül lakóépület, állattartó telep, élelmiszer-feldolgozó és -tároló nem létesíthető,
  • d) a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető,
  • e) szennyvíztelep tisztító műtárgyától számított 50 m sugarú védőtávolság, melyen belül épület nem építhető,
  • f) szélerőmű telepítésekor figyelembe veendő védőtávolságok 13. § 5. pont szerint.


VIII: Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésével a Helyi Építési Szabályzatról szóló 21/2005. (IX. 15.) sz. rendelet a hatályát veszti.

(2) E rendelet 2006. december 1. napján lép hatályba.

[1] Az önkormányzati rendeletet a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 53. §-a hatályon kívül helyezte 2021. november 1. napjával.
[2] A 3. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontját a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
[3] A 8. § (1) bekezdés c) pontját a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (IV. 21.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.