Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013.(III.21.) önkormányzati rendelete
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 03. 25- 2025. 07. 31Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013.(III.21.) önkormányzati rendelete
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól1
Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107. §, 143. § (4) bekezdés i) pont, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pont, 5. § (2) bekezdés c) pont, 11. § (16) bekezdés, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyontárgyainak felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon használatának és hasznosításának szabályait, a tulajdonosi részjogosítványok körét, gyakorlásukra hatáskörrel rendelkező szerveket a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
2. § Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő kétévenként végrehajtani.
Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörök
3. § A Pénzügyi, Műszaki és Fejlesztési Bizottság átruházott hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzati ingatlanvagyon fenntartásának ütemezésére, fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a képviselő-testület részére,
b) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése 10 000 – 100 000- Ft közötti maradvány és/vagy nettó értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,
c)
d) az önkormányzati ingatlanvagyon fenntartásának ütemezésére, a fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a Képviselő-testület részére,
4. § A polgármester átruházott hatáskörei:
a) a tulajdonosváltozással nem járó és az ingatlanvagyonhoz kapcsolódó, a képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele,
b) az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,
c) a törzsvagyon körébe tartozó, a közfeladat ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető ingatlanrész 1 évig terjedő bérbeadásának engedélyezése,
d) követelésről való lemondás 100 000 Ft értékhatárig,
e) értékpapír vásárlása 50 000 000 Ft értékhatárig,
f) az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,
g) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosításra vonatkozó jogügyletek megkötése, illetve előzetes engedélyezése,
h) a vagyonkezelő szervek használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése 10 001 – 25 000 Ft közötti maradvány és/vagy nettó értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,
i) a törzsvagyon körébe tartozó, a közfeladat ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető ingatlanrész 1 évig terjedő bérbeadásának előzetes engedélyezése
5. § Az önkormányzati költségvetési szervek:
1. A rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani.
2. A használatába adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként köteles nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően.
3. Az önkormányzat intézményeit és hivatalát ingyenes használati jog illeti meg a feladat-ellátását szolgáló, használatába adott ingatlanon. E szervek kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket a használatukban álló ingatlanok vonatkozásában.
4. Az önkormányzati költségvetési szervek e rendeletben rögzített előírásoknak megfelelően jogosultak és egyben kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.
6. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek a feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését ingó vagyontárgyanként 25 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatárig - figyelembe véve ezek járulékos költségeit - engedély nélkül, e fölött pályáztatás útján:
a) 50 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatárig a polgármester engedélyével,
b) 100 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatárig a Pénzügyi Műszaki és Fejlesztési Bizottság engedélyével,
c) 100 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatár felett a Képviselő-testület engedélyével selejtezhetnek, illetve értékesíthetnek.
(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy az önkormányzat képviselő-testülete által elrendelt megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé annak hasznosításáról az önkormányzat hivatala gondoskodik. A bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
7. § Az önkormányzat forgalomképes vagyonának hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik. A képviselő-testület a Pénzügyi, Műszaki és Fejlesztési Bizottság javaslata alapján meghatározza a vagyon hasznosításának módját, az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyont értékesíteni, a vagyonhasználatát és a hasznosítás jogát átengedni értékbecsléssel megalapozottan, csak az önkormányzat jelentős ellátási vagy vagyoni érdekével alátámasztott indoklással, csak nyilvánosan versenyeztetve a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A vagyon értékesítésére, bérletére vonatkozó általános szabály az, hogy a független szakértői értékbecslés alapján megállapított árnál kevesebb nem lehet.
(2) Ingatlan esetében a Képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetést, ha annak értéke nem haladja meg az 2.500.000-Ft-ot és az ingatlan
a) haszonélvezeti joggal, használati joggal terhelt;
b) az ajánlattevőt egyéb jogosultság illeti meg;
c) ingatlanrészek értékesítése esetén, ha az telekalakítás, telek határrendezés következtében történik;
d) ha az ingatlan értékesítéséhez az önkormányzatnak jelentős ellátási vagy vagyoni érdeke fűződik.
(3) Ingatlan nyilvános értékesítése esetén az Önkormányzat Hivatala, ingóság nyilvános értékesítése esetén a költségvetési szerv feladata a versenyeztetés lebonyolítása a 9. § alapján.
(4) Lakótelek kizárólag magánszemély részére történő értékesítése esetén a hároméves beépítési kötelezettség, valamint az ezt biztosító opciós jog vevő általi vállalásával az 2,5 millió Ft-os értékhatár alatt nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni.
9. § (1) A versenyeztetést nyilvános pályázati kiírás alapján, nyílt licites eljárással kell lefolytatni.
(2) A pályázati kiírás feltételeit a képviselő-testület állapítja meg, amelynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) A legalacsonyabb eladási ár vagy bérleti díj megjelölése
b) a fizetési feltételek meghatározása,
c) az eljáráson való részvétel biztosítékadáshoz kötöttsége, a biztosíték összege,
d) az értékesítésre kerülő vagyontárgy megtekintésének időpontja,
e) a nyílt licites eljárás részletes szabályai azzal, hogy a legmagasabb összegű vételei ajánlatot, vagy a legmagasabb, legtöbb bérleti díjat előre megfizető ajánlattevő a nyertes,
f) a licit és az eredményhirdetés helye és ideje.
(3) A pályázat meghirdetéséről a polgármester gondoskodik a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, Nagyigmánd Nagyközség hivatalos honlapján való közzététellel, szükség szerint legalább egy megyei napilapban is megjelentethető a hirdetmény.
(4) A döntésre jogosult döntését követően az ajánlattevővel az ajánlat elfogadásától számított 15 napon belül a polgármester köt szerződést. A szerződéskötési határidőnek a pályázatot elnyerő részéről történő elmulasztása esetén a szerződést a következő legjobbnak ítélt ajánlattevővel jogosult az önkormányzat megkötni, vagy a szerződés megkötésétől elállni.
10. § (1) Vagyon, illetve vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak megalapozott közgazdasági számítás eredményeként kerülhet sor. A várható teljesítményeket, az üzleti terveket, azok megalapozottságát a Pénzügyi Műszaki és Fejlesztési Bizottság véleményezi, és javaslata alapján kerülhet döntésre a Képviselő-testület elé.
(2) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester, illetve a képviselettel megbízott személy képviseli. A Képviselő-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettség vállalás terjedelmét.
(3) A befektetett vagyon értékének alakulásáról a képviselő-testület a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban kap tájékoztatást.
11. § (1) Az önkormányzati törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket az önkormányzat a használatra egyéb okból feljogosít.
(2) A közfeladatok ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető, törzsvagyonba tartozó ingatlanrész, illetve helyiség az alapfeladatok sérelme nélkül, bérbeadás útján hasznosítható az alábbiak szerint:
a) Eseti vagy 1 évet meg nem haladó bérbeadásra a használati jogot gyakorló intézmény vezetője jogosult.
b) 1-2 éves időtartamra szóló bérleti szerződések megkötéséhez a polgármester előzetes jóváhagyását kell kérni. A szerződés csak a polgármester jóváhagyásával érvényes.
c) 2 évnél hosszabb időtartamra kötött bérleti szerződést csak a képviselő testület engedélyezhet határozati formában.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók a hasznosítás tárgyában kötött szerződések módosítására, kiegészítésére, meghosszabbítására is.
(4) A képviselő-testület a Pénzügyi, Műszaki és Fejlesztési Bizottság javaslata alapján meghatározza a vagyon hasznosításának módját, meghatározza az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.
(5)
12. §
13. § (1) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az ellenszolgáltatás nélkül felajánló akaratát figyelembe kell venni.
(2) Vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről átruházott hatáskörben nettó 1 millió Ft értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó érték esetén a képviselő-testület közvetlenül dönt.
(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon:
a) olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs,
b) olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.
14. § (1) A képviselő-testület, illetve a polgármester csak az alábbi esetekben mondhat le követeléséről:
a) csőd egyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
d) végrehajtás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térül meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) hitelt érdemlően bizonyított, hogy a követelés kötelezettje nem lelhető fel.
(2) Az (1) bekezdés a.) - f.) pontjaiban meghatározott esetekben a követelésről való lemondás
a) a polgármester hatáskörébe tartozik, ha a követelés összege nem haladja meg a 100 000 Ft-ot,
b) a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha a 100 000 Ft-ot meghaladja.
15. § A Vagyonkezelői szerződés megkötésére a Képviselő-testület pénzügyi bizottságának előzetes állásfoglalása alapján a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és megbízásával, a polgármester jogosult.
16. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelői jog a szennyvíztisztító vagyonelem (a továbbiakban: szennyvíztisztító) tekintetében gyakorolható.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke bruttó 250 000 Ft/hó.
(3) A vagyonkezelői jog gyakorlásának részletes szabályai:
a) előkészíti és végrehajtja a Képviselő-testület vagyonkezelői joghoz kapcsolódó döntéseit,
b) nyilvántartást vezet vagyonelemről,
c) annak alapján adatszolgáltatást nyújt,
d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását,
e) ellenőrzi a vagyonelem tekintetében kötött szerződésekben foglalt, vállalt kötelezettségek teljesítését,
f) az önkormányzati feladatok ellátása során a költségvetési szerveknek működésükhöz szükséges önkormányzati tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt.
(4) A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai:
a) a polgármester, alpolgármester, képviselők kezdeményezésére esetei jelleggel, a vagyonkezelés vizsgálatára megalakuló bizottság végzi (a továbbiakban ellenőrző bizottság),
b) az ellenőrző bizottság létrehozására a helyi önkormányzatokról szóló törvény, és az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni,
c) az ellenőrző bizottság a vagyonkezelés ellenőrzésénél támaszkodik a választott testületek ezekkel kapcsolatos határozataira, és a mindenkor hatályos jogszabályokra.
17. § (1) A rendelet 2013. március 25-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2007. (IV.19.), 13/2007. (IX.20.) és a 7/2011. (III.24.) önkormányzati rendelet.
Az önkormányzati rendeletet a Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 26. §-a hatályon kívül helyezte 2025. augusztus 1. napjával.