1. § Az e rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete, Szociális, Művelődési és Sportbizottsága, Polgármestere, Jegyzője és a Nagyigmánd és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata vezetője, Nagyigmándi Területi Szociális Központ vezetője gyakorolja.

2. § Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a törvényből eredő szociális hatásköröket az alábbiak szerint ruházza át:

(1) a Szociális, Művelődési és Sport Bizottsága:

• a) A 8. § (1) bekezdés a)-c) és g)-i) pont alapján nyújtott települési támogatás,
• b) gyógyszerkiadások viselésének segítése céljából folyósított rendszeres, illetve eseti települési támogatás,
• c) temetési költségek fedezése céljából folyósított települési támogatás.

(2) Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

• a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából folyósított települési támogatás.

(3) Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzat Polgármestere:

• a) rendkívüli települési támogatás.

3. § (1) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmet a Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(2) A Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez formanyomtatványt biztosít. A kérelem nyomtatvány a rendelet 1. melléklete.

(3) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti igény intézése során az elektronikus kapcsolattartás lehetősége kizárt.

4. § A kérelemhez mellékelni kell:

• a) A kérelmező és a vele egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek jövedelmét igazoló okiratokat, a kiadásokat tanúsító számlákat, szerződéseket.
• b) Anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatokat egyéb vagyoni helyzetéről és jövedelmeiről.
• c) Nyilatkozat és igazolás a lakás megszerzése céljából felvett hiteltörlesztés havi összegéről.
• d) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) szerint szükséges nyilatkozatok a kérelmezővel együtt élőkről.

5. § A jogosultság megállapításának elbírálásához – amennyiben a fél által benyújtott igazolások, hivatalos tudomás, továbbá helyi ismeret nem elegendő – a hivatal környezettanulmányt készíthet, előre bejelentéssel vagy előre be nem jelentett módon.

6. § A szociális rászorultságon alapuló támogatást a hivatal az erről szóló határozat alapján átutalja a jogosult bankszámlájára, ennek hiányában a pénztárból kifizeti a jogosult, illetve meghatalmazottja részére vagy posta útján utalja a jogosult nevére és címére.

7. § A természetben nyújtott szociális ellátások esetén az illetékes intézmény vezetője az e rendeletben meghatározott eljárás nélkül – de a polgármester, a Szociális, Művelődési és Sportbizottság elnökének utólagos tájékoztatása mellett – haladéktalanul intézkedést tesz, illetve ellátást nyújt a rászoruló életét, testi épségét közvetlenül fenyegető, másként el nem hárítható veszélyhelyzet, szükséghelyzet esetén.

8. § A települési támogatást alkalmanként, a kérelmező által meghatározott támogatási formában egyszeri vagy rendszeres jelleggel különösen annak adható:

• a) akinél tartós betegsége vagy rokkantsága miatt jelentős jövedelem kiesése következett be,
• b) akinél a nyugdíj törvény vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése, a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
• c) aki önhibáján kívül legfeljebb háromhavi közüzemi díjhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni,
• d) aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott,
• e) aki lakhatáshoz kapcsolódó kiadásait nem tudja viselni,
• f) aki eseti vagy rendszeres gyógyszerköltségeit nem tudja viselni,
• g) aki a kiskorú vagy a nagykorúvá vált gyermek családban történő ellátása során jelentkező többletkiadásának, így különösen a betegség, a gyermek ruházattal történő ellátása, valamint a közoktatási intézmény igazolása alapján a kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének (tanszer, tankönyv) nem tud eleget tenni,
• h) aki a téli tüzelőanyagot önerőből nem tudja megvásárolni,
• i) aki a rendszeres fizetési kötelezettségein felüli váratlan, előre nem látható módon jelentkező nagyobb összegű kiadását havonta önerőből nem tudja teljesíteni.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdés a)-c) és g)-i) pontjaiban foglalt települési támogatásra az a személy jogosult, aki az (1) bekezdés szerint létfenntartási gondokkal küzd és az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg:

• a) családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, (42.750 Ft)
• b) gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, (62.700 Ft)
• c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (71.250 Ft)

(2) A települési támogatás összege alkalmanként 2.000-15.000,- Ft-ig terjedő összegű lehet.

(3) A települési támogatás éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

10. § (1) 9. §-tól eltérően települési támogatásban részesíthető – a temetést követő 3 hónapon belül – az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek családjában az egy főre számított havi nettó családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300%-át.

(2) A (1) bekezdésében meghatározott esetben a települési támogatás összege nem lehet kevesebb 20.000 Ft-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költség viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

11. § (1) A 9. §-ban foglaltaktól eltérően a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából folyósított települési támogatásra az a rászoruló jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő esetén a 220 %-át.

(2) Lakásfenntartás költségének minősül különösen:

• a) havi áramdíj, vagy
• b) havi ivóvíz díj, vagy
• c) havi szennyvízdíj, vagy
• d) havi gázdíj
• e) hulladékgazdálkodás-szolgáltatási díj.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott települési támogatás összege

• a) 5.000 Ft, ha a lakásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.
• b) 3.500 Ft, ha a lakásban élők egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át eléri, de annak 150%-át nem haladja meg.
• c) 2.500 Ft, ha a lakásban élők egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át eléri, de annak 200%-át nem haladja meg.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából folyósított települési támogatást egy évre állapítja meg a Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője. A jogosultság kezdő időpontja a támogatás megállapítását követő hónap első napja.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából megállapított települési támogatást a Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal a kérelmező által választott közműszolgáltatónak utalja át.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás kérelmezője, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosításával kapcsolatosan az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:

• a) köteles az ingatlannak a kerítéssel határos területének, járdájának folyamatos tisztántartásáról gondoskodni,
• b) a ház udvarát tisztántartani, a gyomoktól, parlagfűtől mentesíteni, a házhoz tartozó kertet művelni,
• c) köteles az ingatlanán a kártevő-mentesítésről gondoskodni,
• d) Hatályon kívül helyezve.
• e) köteles téli időszakban a hó eltakarításáról, a síkosság-mentesítésről gondoskodni.

(7) A (6) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a jegyző az érintettet 5 napos határidő tűzésével kötelezi. Amennyiben a megjelölt határidőn belül a lakókörnyezetének rendben tartására előírt kötelezettségeit nem teljesíti, a jegyző a kérelmet elutasítja vagy az ellátást megszünteti. Az így megszüntetett ellátást hat hónapon belül nem lehet újra megállapítani.

(8) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek megfelelő teljesítésének ellenőrzését az önkormányzat a falugondnok bevonásával biztosítja. A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásban részesülő személyek ingatlanait minden hónap 20. napjáig ellenőrizni kell.

12. § (1) Települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható maximum 6 hónap időtartamra, akinek

• a) a közüzemi díjtartozása (vezetékes gáz-, áramszolgáltatás, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás) legalább három havi, vagy
• b) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatását kikapcsolták.
• c) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből eredő, három hónapot meg nem haladó hátraléka áll fenn.

(2) Kamatmentes kölcsön annak a személynek adható, aki rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyre nem teljesítés esetén végrehajtást lehet vezetni.

13. § (1) A 9. §-ban foglaltaktól eltérően gyógyszerkiadások viselésének rendszeres segítése céljából folyósított települési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 180 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége legalább a család egy főre jutó havi jövedelmének 10 %-át meghaladja, és részére nem került megállapításra közgyógyellátás.

(2) Az eseti gyógyszertámogatások jogosultsági feltételei a 9. §-ban foglaltak szerint állapíthatóak meg.

(3) A gyógyszerkiadások viselésének rendszeres segítése céljából folyósított települési támogatásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a kérelmező családjában élők jövedelméről szóló egy hónapnál nem régebbi jövedelemigazolást, és a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet igazoló háziorvosi igazolást.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) A gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg az éves gyógyszerköltség 50%-át, és éves összege nem haladhatja meg a 24.000,- Ft-ot. A támogatás kifizetése évente két részben történik.

14. § (1) Átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 45. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alapján a rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a létfenntartást veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő, valamint időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személyek helyzete, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, melynek elmaradása esetén a kérelmező vagy családja élete, testi épsége, egészsége azonnali, közvetlen veszélybe kerülne.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek családjában az egy főre számított havi nettó családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmen nyilatkozni kell arról, hogy kéri-e a kérelme haladéktalan elbírálását.

(4) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem haladéktalan elbírálásáról a kérelmező nyilatkozott, akkor a haladéktalan elbírálás igényét a kérelmezőnek indokolnia kell és amennyiben rendelkezik bizonyítékokkal, azokat csatolnia szükséges a kérelemhez.

(5) Amennyiben a kérelmező rendkívüli települési támogatás haladéktalan elbírálását igényli, a kérelmet a polgármester haladéktalanul megvizsgálja, és amennyiben a kérelmet és az alapul szolgáló indokot és a haladéktalanságot méltányolhatónak találja, akkor a rendkívüli települési támogatás megállapításáról dönt.

(6) Az (1) bekezdés alapján nyújtott ellátás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az a veszélyhelyzet, szükséghelyzet elhárítására, megszüntetésére alkalmas legyen.

(7) A rendkívüli települési támogatás összege egy naptári éven belül ugyanazon személy esetében nem haladhatja meg a 80.000,- Ft-ot.

15. § Az önkormányzat a következő szociális és gyermekjólét szolgáltatásokat biztosítja:

(1) Szociális alapszolgáltatások:

• a) étkeztetés
• b) házi segítségnyújtás
• c) családsegítés
• d) nappali ellátás
  • da) idősek klubja

(2) gyermekjóléti alapellátások:

• a) gyermekjóléti szolgáltatás

16. § (1) Az ellátás biztosítására irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél, kell előterjeszteni, aki saját hatáskörükben dönt az ellátás biztosításáról.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

• a) egészségi rászorultság esetén az orvos vagy egészségügyi intézmény igazolását,
• b) jogosult, vagy törvényes képviselőjének jövedelemigazolását a vonatkozó jogszabályi előírások szerint,
• c) egyéb körülmények esetén azokat a bizonyítékokat, amelyek az ellátást megalapozzák,
• d) igazolást arról, hogy a közösségben való tartózkodás közegészségügyi szempontból nem kizárt.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani életveszély vagy a testi épséget, egészséget fenyegető, azonnali intézkedést igénylő esetben a (2) bekezdésben felsorolt igazolások mellőzésével.

17. § (1) Az étkeztetés keretében különösen annak a szociálisan rászorultnak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, aki

• a) 70. életévét betöltött személy,
• b) egyedül élő 60 éven felüli személy,
• c) azon család tagjai, akiknek gyermeke/gyermekei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek,
• d) diétás étkeztetésre szoruló személy,
• e) fogyatékossági támogatásban részesülő személy,
• f) a háziorvos igazolása alapján, önmaga ellátására részben képtelen személy,
• g) hajléktalan személy,
• h) pszichiátriai beteg személy,
• i) szenvedélybeteg személy.

(2) Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi állapota, fogyatékossága miatt – háziorvosi javaslatra kérheti a lakására történő kiszállítást is, melynek biztosításáról az intézményvezető dönt.

18. § Az intézményvezető köteles megszüntetni a jogosult jogviszonyát

• a) ha házirendet súlyosan megsérti, így különösen összeférhetetlen magatartást tanúsít a dolgozókkal vagy más ellátottakkal, agresszív, tettleg bántalmaz valakit, írásbeli figyelmeztetést követően ittas állapotban jelenik meg az intézményben, megrongálja az intézmény berendezését,
• b) ha intézményi jogviszonyából eredő jogait és kötelezettségeit 90 napot meghaladó időszakban önhibájából nem gyakorolja,
• c) ha az ellátott, illetve a térítési díj fizetésére kötelezett nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének.

19. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Csém, Bana, Szákszend községek önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján foglalkoztatott családgondozókkal biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(3) A kérelmet előterjeszteni, ill. jelzést tenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(4) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(5) A gyermekjóléti szolgálat részletes feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

20. § A családsegítést, Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata a Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül oldja meg.

21. § (1) Helyettes szülő iránti kérelmet a szülő, a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes társulási központ vezetőjénél nyújthatja be. Indokolt esetben a lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező, de életvitelszerűen legalább 6 hónapja a társuláshoz tartozó önkormányzat közigazgatási területén elő szülő is kérheti a helyettes szülői ellátást.

(2) A szülő, az ellátásért, a helyettes szülői gondozás időtartamára személyi térítési díjat köteles fizetni.

(3) A személyi térítési díj mértékét külön rendelet szabályozza.

(4) A helyettes szülőt havonta készenléti díj illeti meg, amelynek mértéke gyermekenként vagy fiatal felnőttenként, a mindenkori minimálbér 20 %-a.

22. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról az általa fenntartott napközi otthonos óvodában gondoskodik.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjénél kell a kiskorú gondozójának benyújtani.

(3) Az intézményvezető nem tagadhatja meg az ellátást, csak akkor, ha a kiskorú gondozását férőhely hiánya miatt nem tudja biztosítani.

23. § Az Szt. 58./B.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amelynek tagjai:

• a) a település polgármestere,
• b) a képviselő-testület Szociális, Művelődési és Sportbizottsága,
• c) a polgármesteri hivatal szociális ügyintézői,
• d) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,
• e) a gondozási központ és a Területi Szociális Gondozási Központ vezetője,
• f) az általános iskola és napközi otthonos óvoda gyermekvédelmi felelőse,
• g) a helyi védőnők,
• h) a háziorvosok.

24. § (1) E rendelet 2015. március 2. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 11/2006. (VIII.10.), 14/2007. (IX.20.), 4/2009. (III.19.), 6/2009. (VI.18.) önkormányzati rendelet, valamint a 15/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelet 1. § - 4. §-a.